Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

ÜLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 220. SZÄM 1982. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP Alap a ranghoz A kartaliak bírják az iramo^ Közös munka az előrelépés feltétele — Ma már egész Kartal tudja — mondta a tanácsülés utáni beszélgetésen Söregi Já­nos tanácselnök —, hogy köz­ségünk az elmúlt két évtized­ben elért látványos fejlődése alapján jogosan pályázik a nagyközségi rangra. Sőregi János ismeri a falu­ját. Nemcsak azt tudja, hogy írott emlékekben már 1096- ban említik a település nevét, s hogy ez a terület már a hon­foglalás idejében lakott volt, de ismer minden dűlőt, talán minden fát is. Ma is kaláka Szívesen magyarázza, mi­lyen mélyről indultak a karta- liak, s milyen magaslatra ju­tottak. A nagybirtok fojtoga­tó hatalma megdőlt a felsza­badulással, amikor a volt cse­lédek újgazdákká váltak és a régi gazdákkal való együttes munkával, szorgalommal hoz­záláttak az újjáépítéshez. Nem volt könnyű, de sike­rült az új és végleges honfog­lalás, győzött az emberibb életért folyó munkálkodás. — 1944-ben 3500 személy élt 583 lakóházban, amelynek 70 szá­zalékát érte háborús kár. Ma 1427 lakóházban 5467 személy lakik — idézi a számokat az elnök, s a nagy fejlődést így indokolja: — Évenként átlag ötven új épületbe költözhetnek be a tulajdonosok, s ezt az arány­lag nagy számot a kartaliak ma is élő kalákája teszi lehe­tővé. Rokonok, barátok, isme­rősök, munkatársak, gyerekko­ri cimborák közössége segíti a fészekrakást. Kartal lakóinak száma min­den évben emelkedik, pedig a faluban kevés a munkaalka­lom. — A faluban igen — magya­rázza az elnök —, de Kartal ma már nem a világ vége. Hol van az az idő, amikor iri­gyeltük a vasúttal rendelkező falvakat! Persze, volt okunk kesergésre. Még 1960-ban is is csak egy autóbuszjárat kö­tött össze bennünket Aszód­dal, ma viszont az oda érke­ző vagy onnan induló vala­mennyi vonathoz van autó­busz, és akkor még nem is esett szó a Budapestre és kör­nyékére naponta közlekedő harminc közvetlen járatról, amely a bejáró munkásokat a lakóházuktól a munkahelyükig és vissza szállítja. A tanácselnök mindennapi örömét az adja — ezt hallot­tam más községi vezetőktől is —, hogy érzi a körülötte élők elégedettségét. Sőregi János szintén ezt vallja, de megtold­ja azzal, hogy ha az emberek elégedettek, akkor hajlandók tenni, közösen cselekedni a la­kóhelyükért, akkor kisebb gond a társadalmi munka szervezése. Nehéz lenne összeszámolni azokat az órákat, amiket a kartaliak önként vállalt mun­kával töltöttek, ezért inkább megpróbáljuk felidézni azokat az építkezéseket, amelyeket csak úgy lehetett befejezni, hogy az állam által nyújtott milliókat munkával toldották meg. A számok beszélnek Tűzoltószertár, postahivatal, orvosi rendelők és lakások, pártház, sportöltöző és klub, iskolák, óvodák, gyógyszer- tár, 36 kilométer hosszú jár­da, 32 kilométeres vízhálózat, a közvilágítás korszerűsítése, modem kereskedelmi és ven­déglátóipari hálózat készült így. Bármelyik említett mun­kára rákérdeztem, Sőregi Já­nos mindig tudott a részletek­ről is: — 1960-ban egy körzeti or­vosunk volt, ma két körzeti or­vos, egy gyermekorvos és egy fogorvos őrzi a kartaliak egész­ségét, sorolja, de ismeri a könyvtár adatait is. ..— 197C-ben 738 kötetet őr­zött két-három szekrény, s azt mondtuk, ez a községi könyv­tár. Jelenleg 14 000 kötetből főhivatású könyvtáros segítsé­gével válogathatnak az olva­sók. — Az iskola számai is ked­vezően alakultak. 1960-ban 11 osztályteremben 22 pedagógus tanította a 806 tanulót. Jelen­leg 28 teremben 39 nevelő Gyermekfogászat Egyszerűbb nyilvántartás A kimutatások szerint ed­dig minden gödöllői gyermek évenként általában kétszer ju­tott el a fogorvosi rendelőbe. Miután a nyáron átadták a Stromfeld sétányi gyermekfo­gászati rendelőt, várható, hogy ez a szám másfél-kétszeresére növekszik. A kis intézmény létrehozá­sa, a fogászat helyi fejleszté­se több tekintetben megváltoz­tatja, javítja az egészségügyi ellátás e speciális területét. Tervezik például, hogy hama­rosan széles körűvé teszik a gyermekfogászaton a perem- lyukkártyás nyilvántartási rendszert. Ezeken a kártyákon minden gyerekről feljegyzést készítenek. Céljuk az, hogy — a hatékonyabb ellátás érdeké­ben — egyazon fogorvos kísér­je figyelemmel és gyógyítsa a gyerekeket az óvodáskortól az iskoláskor befejeztéig. Az em­lített, könnyen kezelhető nyil­vántartási forma is jól segíti mindezt. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Szabásminta-készítés — pa­pírhajtogatás. Foglalkozás szü­lőknek és gyerekeknek a Galé­riában, 16 órakor. Ilku János Tanya című fo­tókiállítása. Szolgáltatás: könyv-, hírlap- és hanglemez-árusítás, 15—17 óráig. Mogyoród, művelődési ház: Kiss Tibor festményeinek kiállítása a községi pártház­ban. Megtekinthető: 9.30— 11.30 óráig és 16—18 óráig. HÉTFŐ Gödöllő, művelődési köz­pont: Ilku János Tanya című fo­tókiállítása. Szolgáltatás: hírlap- és já­tékkölcsönzés, 16—19 óráig. Erdőkertes, művelődési ház: Találkozás Bodnár István publicistával, a Magyar Hírlap főmunkatársával. A beszélge­tés témája: Események a vi­lágpolitikában. foglalkozik a 700 diákkal, nem is szólva a két tornateremről, a két politechnikai műhelyről, a fizikai előadóról, az ebédlő­ről, a korszerű konyháról. — 1960-ban 24 óvodai he­lyünk volt két óvónővel. Most kétszáz helyen 260 gyerekkel foglalkozik 15 óvónő, de hogy a gondokról is szóljak: az óvodás korú gyermekek szá­ma jelenleg 390. Három év / Érettségizői szakmunkások Kilencedik tariévét kezdi az idén a Madách Imre Ipari Szakmunkásképző Intézetben a szakmunkások szakközépis­kolája. Ebben az oktatási for­mában szakmunkások szerez­hetnek három év alatt érett­ségi bizonyítványt, amely ter­mészetesen a későbbi tovább­tanulásra is feljogosít. Akad is rá bőven példa, hogy a sikeres vizsgázók nem hagyták abba a tanulást, s később visszatér­tek az iskolába eldicsekedni: jogászok, mérnökök lettek. Tavaly a három évfolyamon kilencvenketten kezdték meg a tanulást, de sajnos csak hat­vanhétén fejezték be. Külö­nösen a második évfolyamon volt nagy a lemorzsolódás, több mint negyvenszázalékos. A már érettségire készülő hu­szonkilenc tanuló közül vi­szont majdnem mindenki, hu- szonhatan sikerrel vették az akadályt. Az oktatást, a nap­pali és esti szakmunkásképzés mellett az intézet önerőből oldja meg. Bölcsőde is A tanácselnök már a holnap terveit ismerteti. — Tervezzük új óvoda épí­tését. Szükséges, hogy bölcső­déje is legyen a falunak. Pe­dagógusok részére házhelyeket kívánunk parcellázni, hogy ide kössük őket. Az újonnan megnyitott utcákba el kell vin­ni a vezetékes vizet, ki kell építeni a közvilágítást. — Tudjuk, most kevesebb jut a költségvetésből, de az eddigi sikerekből arra követ­keztethetünk, hogy a község lakosságában kialakult az az építő szemlélet, hogy a külön­böző fejlesztési feladatok el­végzését nem lehet csupán a tanácstól vagy az államtól várni, hanem valamennyi ér­dekelt szervnek, a falu min­den lakójának az összefogása és közös munkája szükséges az előrelépéshez. F. M. Szada Felújítás, terasz Felújította szadai presszóját a Gödöllő és Vidéke Áfész. Építőbrigádjuk munkáját di­cséri, hogy a szépen berende­zett cukrászda mindössze egy­millió forintba került a teljes fölszereléssel együtt. A kis vendéglátóhelynek teraszt is kialakítottak. Moh Vasárnap: Rohanj velem. Színes ma­gyar ifjúsági film. Csak 4 óra­kor! Egy zseni, két haver, egy ba­lek. Színes olasz—francia wes- ternfilm, 6 és 8 órakor. Hétfő: Fehér farkasok. Színes, szinkronizált NDK kalandfilm. Csak 4 órakor. A remény joga. Színes ma­gyar film, 6 és 8 órakor. Tavaly merült fel az Igény, hogy bővítsék az ipari tevé­kenységet a Gödöllő és Vidéke Áfésznél. Egy évvel ezelőtt ipa­ri bedolgozást vállaltak szer-' számkészítő cégtől. Ugyanak­kor egy kisebb üzemet alakí­tottak ki a stiftmozaik gyártá­sára. .Ezeket a kisméretű, má­zas mozaikkockákat minta sze­rint is gyártják. Nagyobbik ré­szére az Országos Szakipari Vállalat a megrendelőjük, de természetesen árusítják saját üzleteikben is. Kapható a stift­mozaik a veresegyházi mező- gazdasági műszaki kisáruhá- zukban, az Áfész csömöri TÜ- ZÉP-telepén és a bútoráruház­ban. Tömegpolitikai oktatás Igény és információ újabb ismereteket szerez­niük. Tájékozottságuknak mindig naprakésznek kell lennie, másképp aligha áll­hatnak helyt hallgatóságuk előtt, amelynek tagjai elő­szeretettel térnek ki az ak­tuális napi eseményekre, a tévében látottakra, az új­ságban olvasottakra. Megszívlelendő tapaszta­lat, hogy a tanfolyamok résztvevői azon melegében összehasonlítják a tanulta­kat, az elméletet a gyakor­lattal, s rámutatnak azokra a pontokra, ahol szerintük eltérések mutatkoznak. Akár erkölcsi, akár más kérdésről van szó. Szót emelnek, ha azt tapasztal­ják, hogy a vállalatok nem elég gyorsak a termékvál­tásban, ha úgy látják, nem érvényesül kellőképpen a kereslet-kínálat összhangja ha munkahelyük egy-két termékével csak a raktár- készlet bővül. Nyilvánvaló, más a sze­mináriumi eszmecsere és más a gyakorlat. Arra gon­dolunk, hogy minden bi­zonnyal a munkafegyelem megszilárdításának szüksé­gességét hangoztatok is berzenkednének, ha az ő, akár látszólagos érdekeiket sértő intézkedéseket hozná­nak feljebbvalóik. De föl­tehetően hamarabb belát­nák az első pillantásra nemszeretem döntéseket azok, akik tisztában van­nak a fegyelem megszilár­dításának fontosságával. Nem kevésbé azok, akik­nek, mondjuk, a munka jobb megszervezése miatt kellene korábbi, megszokott tevékenységükön változtat­ni. A szemináriumokra apák és anyák, leendő szülők járnak. Érthető, ha sokat foglalkoztatja őket az isko­la, különösen a folyton vál­tozó tantervek, könyvek. Némelyek úgy érzik, hogy összevisszaság uralkodik ezen a területen, sokszor maguk a tanárok sem tud­ják, mit és hogyan kell ta­nítaniuk. B efejezésül még egyet­len tanulságot eme­lünk ki. Nevezetesen azt, hogy a tanfolyamra já­rók nyitottan szemlélik a vi­lágot, minden iránt érdek­lődnek, mindenről még több információt szeretnének kapni. Talán nem tévedünk, ha az információdömping idején ezt az igényt úgy ér­telmezzük, hogy elsősorban nem több, hanem mélyebb, pontosabb és a lényeget megvilágító ismeretekre vágynak. Kör Fái B övidesen megkezdődik az oktatási év a város és a járás tömegpoli­tikai tanfolyamain, ahol év­ről évre bebizonyosodik, az üzemek és szövetkezetek, intézmények és vállalatok dolgozói nincsenek híján az érdeklődésnek, legyen szó bel- vagy külpolitikai, gaz­daságpolitikai, ideológiai vagy kulturális kérdések­ről. Noha kétségtelen, az elsőséget, mint már jó ide­je, változatlanul a gazda­ságpolitika és a nemzetközi politika élvezi. Általános tapasztalat, hogy a legkülönbözőbb kér­déseket gyakorlatiasan kö­zelítik meg, ami nem cso­da, ha figyelembe vesszük, hogy olyan emberekről van szó, akik napi tevékenysé­gükben közvetlenül ritkán kerülnek kapcsolatba azok­kal a problémákkal, ame­lyekkel a szemináriumokon foglalkoznak. Érthető éppen ezért a másik sajátossága érdeklődésüknek: igyekez­nek azokat a mozzanatokat észrevenni, kihámozni, amelyek valamilyen módon hatással lehetnek az ő éle­tükre, környezetükre, lakó- és munkahelyükre. Ebben az összefüggésben a látszólag távoli történé­sek is számba jöhetnek, mint például a kelet—nyu­gati kapcsolatok, avagy a szocialista tábor országai­nak helyzete, az itt lezajló gazdasági és politikai ese­mények. Nem az úgyneve­zett nagy politikai összefüg­géseket keresik, hanem azokat a szálakat, amelyek hazánk életével, mai és holnapi sorsával kötődnek össze. Meglepő volna, ha az új eseményekkel, fejlemé­nyekkel, tervekkel és cé­lokkal kapcsolatban egy- csapásra kialakulna az egységes nézet és álláspont. A nyáron befejeződött a tanfolyamok hallgatói já- rásszerte nagy érdeklődést tanúsítottak a kisvállalko­zás, -szövetkezetek iránt. Némelyek úgy vélték, ezek­nek az alakítása visszalé­pést jelent a szocialista fejlődésben, mások, helye­selve a döntést, a szolgál­tatások bővülését, színvo­nalának emelkedését vár­ják ezektől az új szerveze­tektől. Ez az egyetlen példa egy­ben arra is utal, hogy mi­lyen fontos szerepet tölte­nek be a felkészült előadók, tanfolyamvezetők, s egyál­talán nem luxus az a köve­telmény, hogy nekik is fo­lyamatosan fel kell frissí­teniük tudásukat, újabb és Lelki egészségvédelem Közművelődés és pszichológia Mit keres a csizma az aszta­lon? A kérdés csak az első pil­lanatban s a szokatlanság oká­ból jogos. Egyébként a válasz minden kételyt eloszlat. S ami­re mindez vonatkozik? A vá­rosi-járási művelődési házban minden bizonnyal úttörő kez­deményezésként helyet kap a mentálhigiéné, azaz a lelki egészségvédelem. De valóban: miért itt? Hát ez nem az egész­ségügyi intézményekre tarto­zik, a kórházak, rendelőinté­zetek (ha van) pszichiátriai osztályaira, az ideggondozók­ra? \ Segíteni, ahol lehet Kétségtelen: elsősorban rá­juk. De az is nyilvánvaló, s ezt a szakemberek sem tagad­ják: mind ez ideig nem sike­rült kiépíteni azt a hálózatot, hozzá megtalálni azokat a leg­megfelelőbb módszereket, amelyek napjaink e fontos teendőit hivatottak ellátni. Hiszen kell-e bizonyítani, hogy a társadalmi devianciák, a normálistól veszélyes mér­tékben eltérő magatartások nem kezelhetők perifériális je­lenségként, s nem pusztán egyéni gondok. Például az ön- gyilkosság, a válás, a tömeges neurózis, és sorolhatnánk. Ha pedig gondok vannak a meg­előzésben, a feltárásban, az okkutatásban, s a gyógyítás­ban, akkor ott kell segíteni, ahol tudunk. És egy művelődési házban, ha az olyan feltételekkel ren­delkezik, mint a gödöllői, igen­is érdemes megpróbálkozni ez­zel a segítséggel. Nagyjából ezen a gondolat­meneten jutott el Bankó Er­zsébet, a ház munkatársa ad­dig. hogy a tudományág s a szakma legjelentősebb szakem­bereivel konzultálva kidolgoz­zon egy olyan összetett, gondo­san egymásra épülő rendszert, amely ha népszerűvé válik, nemcsak próbálkozásnak, ha­nem tényleges segítségnek is jelentős lesz. Állandó tanácsadás Hogy érthetőbb legyen a do­log, nézzük a konkrétumokat. A legfontosabb, hogy állandó pszichológiai tanácsadást szer­veznek a házban. A tervek sze­rint hetente kétszer, este hat óra után pszichológus várja a jelentkezőket, az érdeklődőket, akik bármilyen kérdéssel, pa­nasszal felkereshetik. Félreér­tés ne essék: nem betegrende­lésről van szó, habár nyilván előfordulhat, hogy valakinek azt javasolják ' majd, járjon gyógykezelésre. De a tanács­adó nem betegként kezeli majd az ügyfeleket, hanem se­gíteni akar. Tanáccsal, beszél­getéssel, amivel tud. Á meg­előzésen van a hangsúly; ha egy ilyen fél óra, egy óra elér­heti, hogy egy személyes konfliktus könnyebben kihord­ható, megoldható legyen, már megérte a próbálkozás. A lehetőségekről Nem lehet persze egyből a közepébe vágni. S nemcsak azért, mert ennek a formának közművelődési intézmények­ben alig van vagy nincs is előzménye, s a házban is tisz­tában kell lenni azzal, mire vállalkoznak. Hanem azért is, hogy a közönség bizalmát el­nyerjék, s hogy akiknek való­ban szüksége van a segítségre — alighanem egyre többen va­gyunk — megtalálják az alkal­mas formát. Ezért első lépcsőben egy kerekasztal-megbeszélést tar­tanak október végén, amelyre meghívják a város, a kerepes- tarcsai kórház, s az ország leg­jobb szakembereit. Majd egy hosszabb beszélgetéssorozat kezdődik, amelyre már a kö­zönséget várják. Ezeken a ta­lálkozókon éppen arról lesz szó, hogy milyen lehetőségeiket kínál a ház mentálhigiénés szolgálata. Az összejövetelek tervezett időpontja november és december, hogy aztán ja­nuártól a tényleges tanácsadás is megkezdődhessen. Mindez elképzelés, terv. Az viszont már tény, hogy szeptember elején megkezd­te működését az első önisme­reti kiscsoport. Szabó András vezetésével fiatalok ismerked­nek a szociodráma módszerei­vel, amely a legfinomabbak kö­zül való: segítségével olyan lé­lektani problémák tárhatók fel s részben orvosolhatók, ame­lyek esetleg nem is tudatosul­nak az emberben. A kiscsoport tagjai, miköz­ben szó sincs arról, hogy őket betegeknek tekintenék, alanyai a komoly játéknak, s a rend­szeres foglalkozásokon eszkö­zöket kaphatnak saját maguk megismeréséhez formálásához, a közösségbe való jobb beil­leszkedésükhöz. Egy másik kiscsoportban a kismamáknak kínálnak hasonló lehetőséget. Izgalmas vállalkozás Ha pedig a tanácsadás gya­korlattá válik, mód lesz arra is, hogy a leginkább rászorulók most már terápiás, gyógyító, rehabilitációt szolgáló közös­ségeket alkothassanak, akár családjukban, párkapcsolataik­ban vagy a gyermeknevelés­ben vannak gondjaik. Még egyszer: kísérletről, alig- alig próbált közművelődési le­hetőségről van szó. Izgalmas vállalkozás. A. Z. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Bővülő ipar Bedolgozás, mázas mozaik

Next

/
Oldalképek
Tartalom