Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-01 / 204. szám

1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA Révész Gézára emlékeztek Révész Géza fémmunkás, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő sze­mélyisége, az Ifjúmunkások Országos Szövetségének egyik alapítója, a magyar partizán­mozgalom szervezője születé­sének 80. évfordulója alkal­mából koszorúzási ünnepséget rendeztek tegnap a Mező Im­re úti temetőben. Révész Géza a felszabadulás után különböző vezető párt- és állami tisztségeket töltött be, 1957-től az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter volt, majd hazánk moszkvai nagyköveteként képviselte a Magyar Népköztársaságot nyugállományba vonulásáig. A Munkásmozgalmi Pan­teonban levő síron a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Rácz Sándor, az MSZMP KB köz­igazgatási és adminisztratív ósztályának vezetője, és Szű­rös Mátyás, a KB külügyi osz­tályának vezetője helyezte el a tisztelet és a megemlékezés koszorúit, a Honvédelmi Mi­nisztérium részéről Csémi Ká­roly vezérezredes, államtitkár és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bi­zottságának első titkára, a Külügyminisztérium képvise­letében-Nagy János államtit­kár és Somodi Gyula, a mi­nisztérium pártbizottságának első titkára, valamint a KISZ KB, a Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségének és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnökségének képviselői. A kegyelet virágai­val borították el a sírt Révész Géza hozzátartozói, volt har­costársai, munkatársai és tisztelői. A gáiessergia felhasználása A gázkazánok és más gáz- fogyasztó berendezések kar­bantartásának és energiataka­rékos működtetésének fejlesz­tését tűzte napirendjére az V. országos épületgépészeti gáz­konferencia, amelyet Veszp­rémben rendeznek szeptember 7—9. között. Ezen a gázipar több mint négyszáz kutatója, tervezője, kazán- és készülék- gyártási, továbbá szolgáltatási szakembere 39 előadás alapján vitatja meg a feljesztésben hasznosítható legújabb tudo­mányos és műszaki eredmé­nyéket. A gázenergia gazdaságos felhasználásában az ország lakosságának 85 százaléka ér­dekelt, hiszen a vezetékes és a pb-palackos gázszolgáltatás révén több mint 4 millió gáz­készüléket használnak. A je­lenlegi tervidőszakban pedig száz-százhúsz ezer új gázfo­gyasztót kapcsolnak be a szol­gáltatásba, Az integrédós fofyama! eiőlüímokekán! Húszéves a Barátság vszeték Mgfgalagmfa a pslroikésnieai ipa?! hazéiakisun Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság kőolajvezetéken megindult a rendszeres kő­olajszállítás Magyarországra. Ebből az alkalomból tanács­kozás kezdődött tegnap Haj­dúszoboszlón a vezeték építé­sében és üzemeltetésében részt vevő országok — Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK és a Szovjetunió szakembereinek részvételével. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a Barátság kőolajvezeték-rendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként épült meg. A vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Német Demokratikus Köztár­saságnak, déli ágán pedig Csehszlovákiának és Magyar- országnak szállít a Szovjet­unió kőolajat a Volga menti mezőkről. Az eltelt húsz esztendő alatt ez év szeptemberéig 100 mil­lió tonna kőolaj érkezett Ma­gyarországra a „Barátság” kő­olajvezeték-rendszeren, a fel­használó négy országba együtt­véve pedig több mint 700 mil­lió tonna. A Barátság vezetéken érke­ző olaj nélkül elképzelhetet­len lett volna a korszerű ma­gyar kőolajfeldolgozó és pet­rolkémiai ipar megteremtése. A tanácskozáson részt vevő szakemberek szekcióüléseken tárgyalják meg a két évtize­des működés tapasztalatait, s egyeztetik a következő időszak tennivalóit. Szorosabban kötődve a kutató-fejlesztő Intézetekhez A mezőgazdaság áj távlatai Tudományos konferencia Gödöllőn A megles aépfrositeisiokség ülése Széles, közös úton a fiatalokkal lói hasznosítót! információk kellenek a párbeszédhez Sokat mondhat egyetlen számadat a fiatalok szerepé­ről, súlyáról a társadalmi, gaz­dasági életben: a megye la­kosságának negyvenöt százalé­ka harminc év alatti! Kérdés — nem a könnyen megvála­szolhatók közül való — miként és mennyire igénylik a fiatalok ezt a szerepet, miként és meny­nyire érvényesül ez a súly a gyakorlatban? Megújított alap Érthető és indokolt volt te­hát az az érdeklődés, amely a megyei népfrontelnökség kedd délután tartott ülésén megnyil­vánult az elsőként tárgyalt té­ma, az ifjúsági szövetség és a népfrontmozgalom együttmű­ködése iránt. Majdnem tíz éve, 1973-ban kötötte meg a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Pest megyei Bizottsága és a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága azt az együttműkö­dési megállapodást, amely a közös cselekvés jó alapjának bizonyult, s amelyet a gyakor­lati tapasztalatokra támasz­kodva 1979-ben megújítottak az aláírók. Olyan tennivalókban alakult ki szoros kapocs az érintett két társadalmi szervezet, mozga­lom között, mint például az ingázó fiatalokkal való foko­zott törődés, az olvasótáborok szervezése és lebonyolítása, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka eredményesebbé tétele, a nemzetiségi területeken élő ifjak érdeklődésének felkeltése a közélet iránt* anyanyelvűk, nemzetiségi hagyományaik ér­tékeinek fölismertetése. Ezek a teendők — hangzott el az ülé­sen — jól tükrözik a megyei sajátosságokat, amit az ered­mények is igazolnak. Változatos terepen járva kí­vánja a népfrontmozgalom ter­mészetes utánpótlását, a köz ügyei iránt érdeklődő embe­rek táborának a fiatalokkal való ismétlődő feltöltését elő­segíteni. Így a többi között — amint a vita összege­zéseként megállapíthatjuk — érvényesül a fiataloknak a közéleti tisztségekbe történő, növekvő arányú megválasztá­sa, hasznosak, mert lehetővé teszik a párbeszédet a fiatalok számára rendezett réteggyűlé­sek, fórumok a településeken. Az igény és a kívánság egyez- tethetőségéről tanúskodik, hogy egyre tetemesebb a társadalmi munkában részes fiatalok ará­nya a korosztályukon belül, ma már szép számmal van­nak olyanok, akik vállal­ják a közreműködést a kör­nyezet- és természetvédelmi feladatokban. Ide tartozik az is — és fon­tosságát több felszólaló húzta alá —, ami az iskolában törté­nik az ifjúsági szövetség és a népfrontmozgalom kebelében tevékenykedő szülői munka- közösségek kapcsolataiban, együttműködésében. A sokszí­nű, változatos példatárból is kiemelést érdemel a Cegléden, a Nagykőrösön kialakult gya­korlat, míg másutt, így Száz­halombattán, a pályaválasztási feladatoknál érvényesül hasz­nosan a közös cselekvésben rejlő lehetőségek kamatoztatá­sa. Többen élnek vele Nagy elismeréssel szólva az elért eredményekről, az elnök­ség a további teendőket éppen a sikeres együttműködésre tá­maszkodva ítélte végrehajtha- tónak. Ezeknek a feladatoknak a sorában olyasmik kaptak he­lyet, mint a fiatal tanácstagok munkájának segítése, részükre tapasztalatcserék, fórumok szervezése, az úttörőmozgalom és a népfrontmozgalom szoro­sabb kapcsolatainak kialakítá­sa, az új lakótelepeken élő fiúk és lányok érdeklődésének föl­keltése településük iránt, a la­kóterületi klubmozgalom élén­kítése, a nemzetiségi olvasótá­borok közös, eddiginél is ala­posabb szervezése. A helyi népfrontbizottságok gyakorlata azt igazolja — állapította meg az elnökség —, hogy a közélet­ben részt vevő felnőttek szé­les, közös utat kínálnak az if­júságnak, s örvendetes, ez utóbbiak között egyre többen vannak azok, akik élnek a le­hetőséggel, -akik természetes joguknak tartják a közéleti te­vékenységet. Fontos szerepben Ennek a természetes jognak az érvényesülésében, nemcsak a fiatalok körében, hanem ál­talában, megkülönböztetett he­lye van az okosan, bátran ösz- szegyűjtött, elemzett, felgyorsí- tottan használt információk­nak. Ami ugyanis ma érdekli az embereket — kapott hangot az ülésen —, arra nem holnap­után kell válaszolni, különösen igaz ez helyben, településen­ként, akár fejlesztési, akár el­látási kérdésekben. Az elnökség, áttekintve a megyei népfrontmozgalom in­formációs munkáját — a jóvá­hagyott napirend második pontját alkotta ez a kérdéskör —, jogosan fogalmazott meg az eddigieknél magasabb követel­ményeket. A fejlődés ugyan számottevő, de sok a kihaszná­latlan lehetőség, találkozni nemtörődömséggel, lassúsággal is, amint azzal szintén: jó in­formációk birtokában sem ala­kul ki alkotó, cselekvésre ösz­tönző párbeszéd. Negyven ország nyclcszáz szaktekintélye Kiizdele a sokfejtf sárkánnyal Mint arról lapunk első ol­dalán beszámoltunk, tegnap háromnapos tudományos kon­ferencia kezdődött a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az elhangzott előadásokról szól rövid tudósításunk. — Napjainkban a falu tár­sadalmi összetétele gyökeresen megváltozott. Itt él a munkás- osztálynak majd a fele. és ér­telmiségünk jelentékeny há­nyada is. A községekben a nyolcvanas évtized elejére (bár az ipartelepítés mértéke sem elhanyagolható) lényegében egyetlen nagyüzem van jelen, a termelőszövetkezet. Túlozva, de nem alaptalanul fogalmaz­nak nálunk gyakran úgy, ami­lyen a tsz, olyan a falu — ál­lapította meg bevezető előadá­sában Huszár István. — Agrárpolitikánk, amely az utóbbi negyedszázadban figye­lembe vette nemzeti sajátossá­gainkat, történelmi tapaszta­latainkat, számos sikert köny­velhet el. Az egy főre jutó hús- és tojástermelés, a búza és kukorica egy hektárra eső termésátlaga tekintetében elő­kelő helyet foglalunk el a vi­lágranglistán. Az agrárterme­lés népgazdaságunk élvonalá­ba került. A szövetkezetek ta­pasztalatait a körülmények­hez igazítva eredményesen al­kalmazzák. hasznosítják az ál­lami gazdaságok is — hangsú­lyozta egyebek között referá­tumában Huszár István. Előadása befejező részében megállapította, hogy az ágazat továbbfejlődése szempontjából a legfontosabb feladat most az ipari háttér, az infrastruktúra erősítése. Kifejezte reményét, hogy a mezőgazdasági szféra innovatív képessége nem csök­ken és élelmiszer-termelésünk, az ezredfordulóig számottevő­en bővíthető. A termelési rendszerek sze­repe a magyar mezőgazdaság fejlődésében. Ez volt a címe dr. Magyar Gábor mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes korreferátumának. A rendszerek bevezetése külö­nösen a búza- és kukoricater­mesztésben hoztak kiemelkedő eredményeket, előbbiből 4,5 tonna, tengeriből pedig 6 ton­na haktárankénti termésátla­gokról beszélhetünk ma már az integrált gazdaságokban. A jövő feladatai közé tartozik a kutató- és a fejlesztő intéze­tekkel való szorosabb kapcso­lat kialakítása, a szervezeti formák gazdagítása, a gazdasá­gi társulások, előtérbe helyezé­sével — mondotta egyebek kö­zött az előadó. — A tagoknak, mint a szö­vetkezet tulajdonosainak még inkább jogot és lehetőséget kell kapniuk a szövetkezeti elosztá­si viszonyok kialakításában. Fontos szerepük lesz a közös- gazdaság és a falu kapcsolatá­nak erősítésében — erről be­szélt dr. Lehoczky Mihály, a TOT főtitkárhelyettese. Az. állami gazdaságok tevé­kenységének új vonásait, a cselekvési önállóság, a döntési szabadság és felelőssé növeke­dését érzékeltette Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezér- igazgatója. Rámutatott arra, hogy az állami szektorban nőtt az alaptevékenységen kívüli ágazatok aránya, érzékenyeb­bek a piac változására, foko­zódott a kezdeményezőkészség és a kockázatvállalás. A háromnapos tanácskozás kedd délutáni programja két szekcióban folytatódott. A té­rrák iránt érdeklődők megis­merkedhettek a gödöllői tan­gazdaság hígtrágya-hasznosí­tásának eredményeivel, s az ésszerű földhasználatával. V. B. A sárkány egyik fejét le­vágtuk — hangoztatták hat­van évvel ezelőtt orvosi kö­rökben, amikor felfedezték az inzulint, s ez a cukorbetegek­nek az életet jelentette. Azóta sokat fejlődött az orvostudo­mány, azonban a mai napig is népbetegségnek számító — Magyarországon 300 ezer em­bert érintő — kór gyógyítása, kezelése-még mindig nem tö­kéletes, habár az utóbbi évti­zedben sikerült számos olyan eredményt elérni a kutatók­nak, amelyekkel meghátrálás­ra kényszeríthetik ezt a ókor óta ismert betegséget. BsüUeiik a szervezetbe Ma már tudják, hogy víru­sok, immunfolyamatok, gene­tikus, azaz örökölt tényezők és az elhízás okozhat a szer­vezetben kóros cukorszint- változást, ingadozást, amely különböző kezelési módsze­rekkel tartósan egyensúlyba hozható, korábban csak álla­ti hasnyálmirigyből nyert in­zulinnal kezelték a diabetes betegeket, most a szervezetre sokkal kedvezőbben ható hu­mán (emberi) inzulin felhasz­nálásával szabályozni tudják a vércukorszintet, hogy az egészséges emberével azonos legyen. A baktériumok vagy szintézis útján előállított emberi inzu­lin feltalálása mellett a keze­lési formák is korszerűsöd­tek: a hordozható inzulinada­goló pumpák leegyszerűsítik, könnyebbé teszik az életmen­tő anyag bejuttatását a szer­vezetbe és — egyelőre csak kísérleti stádiumban — mi­niatűr pumpák beültetésével is foglalkoznak, sikerrel., A diabetológi'ában elért eredmények ellenére a cukor- betegség még ma is az orvos- tudomány nagy kérdőjelei kö­zé tartozik, mert — bár alap­jaiban ismertté és kezelhető­vé vált — a következményei, szövődményei, továbbra is vi­lágszerte gondokat jelentenek. Hazánkban 12 éve alakult meg a Magyar Diabetes Tár­saság. Az elmúlt évtized alatt jelentős elismerést vívott ki magának az országhatáron kívül is. Bizonyítja, hogy az Európai Diabetes Társaság idén szeptember 1. és 4. kö­zött Budapesten, az Építők Székházában tartja 18. tudo­mányos ülését, amelyen 40 or­szág nyolcszázhatvan szakte­kintélye vitatja majd meg a cukorbetegség időszerű kérdé­seit, a tudományos kutatás és a gyakorlati betegellátás szemszögéből. Százhetven elő­adás hangzik el: a cukorbe­tegség eredetével, kiváltó okaival foglalkozó témák, a kezelés korszerű módszerei (például a génsebészet) mel­lett különösen nagy érdeklő­désre tart majd számot a cu­korbetegség szövődményeit vizsgáló, feltáró és megelőzé­sére irányuló kutatómunka. Szövődmények Korunkban a diabetológiá- nak a cukorbetegség szövőd­ményeivel, ezzel a sokfejű sárkánnyal kell megküzdenie, ami talán nehezebb az alap­gyógyításnál, mivel a szövőd­mények szerteágazóak és kü- lön-külön is súlyos betegség­nek számítanak. Csak párat említve: érelmeszesedés, ve­sekárosodás, szívkoszorús el­változások, szembetegségek. Ez utóbbi a kongresszuson el­hangzott témák között is ki­emelten szerepel, hiszen az embernek a külvilágtól ka­pott információik 90 százalé­kát a látás adja. Nagyon sok múlik a rendsze­res gondozáson, nevelésen, hogy a szövődmények elhárít­hatok, megelőzhetők legye­nek. Külön figyelmet érdemel a diabetes terhes nőkkel való foglalkozási nemcsak az anyák védelmében, hanem, hogy kizárhassák a magzat fejlődési rendellenességeit. Sajnos, a cukorbetegek között sok a gyerek. Az európai szin­tű tanácskozáson róluk is szó lesz. Van mit tenni Bár az utóbbi időben sokat fejlődött nálunk is a diabetes betegellátás, azért korántsem lehetünk elégedettek, mert a cukorbajosok szervezett gon­dozásáról még nem beszélhe­tünk. Az egész országra ki­terjedő, rendszeres szűrővizs­gálatok, a sajátos életmódra, táplálkozásra oktató, nevelő klubok létrehozása (eddig 40 alakult meg. fele vidéken mű­ködik), a gyermekek nyári táboroztatása még nem éri el azt a szevezettséget, amely az NDK-ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában már állandósult. A magyar diabetikus készít­mények nyugat-európai szín­vonalúak, sőt az üdítő italok a legjobbak közé sorolhatók, azonban kisebb településein­ken kicsi a választék belőlük, vagy talán egyáltalán nem kaphatóak. Tehát van mit tenni! A budapesti kongresszus el­gondolásának szellemében Magyarországon is el kellene érni, hogy ne betegségnek, hanem egyes emberek egész­ségi feltételekhez kötött álla­potának tekintsék a cukor­bajt. Megfelelő gyógyítással és gondozással ezek az embe­rek a társadalom teljes érté­kű tagjai lehetnek. Horváth Anita Nélkülözhetetlen szerepe van a népfrontmozgalomnak a la­kosság körében szerzett infor­mációk feldolgozásában, továb­bításában, a válaszok tudatá- sában. Ezt a szerepét már csak azért sem vehetik át mások, mert a népfront aktivistái olyan lakossági rétegekhez jut­nak el, amelyekhez a különbö­ző társadalmi szervezetek nem, vagy alig. Igaz ez a szerepér­telmezés a kis lélekszámú tele­pülések, a társközségek eseté­ben is, azaz — húzták alá á hozzászólók — az ilyen adott­ságok egyben követelményként is mutatkoznak. Az elnökség ennek megfelelően határozta meg a további teendőket, az információs munka fejlesztésé­nek lehetőségeit és feladatait, elsősorban a megyei népfront­bizottság körében, de haszno­sítható módszerként a helyi népfronttestületek számára is. M. O. Mechanikai Művek ?g§ke?éik®s eljárás Porfestő üzem épült a Me­chanikai Művek marcali gyá­rában. A tizenkilenomillió fo­rintos költséggel létesített üzem berendezésének zöme a Mechanikai Művekben készült. A marcali porfestőt működés közben bemutatják azoknak a cégeknek, amelyek a későb­biekben hasonlót kívánnak rendelni a Mechanikai Művek­től, Az üzemben óránként ezer­ötszáz négyzetméter felületét festenek, s az itt alkalmazott eljárás rendkívül takarékos. Míg a hagyományos festési technológiával a festék negy­ven százaléka, addig az itt al­kalmazott módszerrel két szá­zaléka megy veszendőbe. Az automatikus berendezések szá­mos ember munkáját helyette­sítik, és kímélik az itt dolgozók egészségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom