Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

xMütm 1983. SZEPTEMBER 15., SZERDA Szolgálati idők, kedvezmények a nyugdíj megállapításánál • Kapnak-e szakmunkások kü­lön kedvezményt a nyugdíjhoz szükséges szolgálati Idők megál­lapításakor? Néhány idősebb olvasónk ke­resett fel bennünket. Elmond­ták, hogy szakmunkásként dol­goztak hosszabb ideig, egyi. küknek mesterlevele, a másik- 'nak segédlevele van. A közel­jövőben szeretnének nyugdíj­ba menni, nem tudják, ezek az évek beszámítanak-e a szolgá­lati időbe. Több helyről érdek­lődtek, ellentétes felvilágosítá­sokat kaptak. Az a szakmunkás, aki szol­gálati idejének a tartama alatt legalább 15 éven át szakkép­zettségének megfelelő munka­kört töltött be, a nyugdíjazást közvetlenül megelőző egy éven át azonban már nem szakmun­kásként dolgozott, kérheti, hogy öregségi nyugdíját annak a keresetnek az alapulvételé­vel állapítsák meg, amelyet nyugdíjazása évében — ha a nyugdíjazásra az év első felé­ben kerül sor, az előző naptá­ri évben — a szakképzettségé­nek megfelelő munkakörben foglalkoztatottak — az év végi részesedés és jutalom nélkül — átlagosan elértek. E kedvez­mény a rokkantsági nyugdíj megállapításánál abban az esetben is alkalmazható, ha az igénylő a szolgálati idejének fele részét szakképzettségének megfelelő munkakörben töltöt­te. Az említett, úgynevezett szak­munkáskedvezményre az a szakmunkás jogosult, akinek szakmunkás-bizonyítványa vagy ezzel egyenértékű szak- képesítése (pl. mesterlevele, se­gédlevele) van. A szakmun­kástanuló-idő szakképzettség­nek megfelelő munkakörben töltött időnek számít. Akinek több szakmunkás-képesítése van, annál azt a szakmáját ve­szik figyelembe, amelyben leg­hosszabb ideig dolgozott. Szakmunkáskedvezményre jogosító időnek számít a mun­kásmozgalomban és a katonai szolgálatban töltött idő is, ha a szakmunkás ezt megelőzően és követően 30 napon belül a szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott/ Az irányító munkakörben el­töltött idő is szakképzettség­nek megfelelő munkakörben töltött időnek számít, ha az igénylő e munkakörben a szak- képzettségének megfelelő mun­kakörben foglalkoztatottak munkáját irányította. A ki­emelt állami vagy társadalmi tisztségben (alkalmazásban) el­töltött idő pedig akkor tekint­hető szakmunkáskedvezmény­re jogosító időnek, ha az igény­lő ezt közvetlenül megelőzően szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgozott. A szolgálati időnek az a ré­sze, amely alatt az igénylő nem dolgozott, pl. táppénzes állo­mányban volt, a szakmunkás­kedvezmény alkalmazása szempontjából olyan munka­körben töltött időnek számít, mint amilyen munkakörben megelőzően utoljára dolgozott. • A nyugdíj megállapításánál beszámít-e a másodállásban, mellékfoglalkozásban keresett Összeg? Jogszabályaink lehetővé teszik a munkaerő jobb kihasználása érdekében, hogy a dolgozók szakképzettségüket főállásu­kon kívül is kamatoztassák. Ebből a lehetőségből nemcsak a dolgozóknak van haszna, ha­nem a népgazdaságnak is. Ter­mészetesen másodállása, mel­lékfoglalkozása válogatja, hogy kinek származik ebből na­gyobb haszna, Ismertek azok az összeférhetetlenségi okok, amelyek kizárják a másodál­lás, a mellékfoglalkozás, vagy egyéb jogviszonyon alapuló munkavállalási lehetőségeket. Ezek a jogszabályok írják elő az ilyen főfoglalkozáson kívü­li főmunkáltatók, miként te­gyék lehetővé a népgazdasági- lag fontos tevékenységek foly­tatását. Másként veszik azon­ban figyelembe ezeket a fog­lalkozásokat, a nyugdíj megál­lapításánál. Éppen erre kérik olvasóink tanácsunkat, ame­lyeket az alábbiakban adunk meg: A nyugdíj összegének a meg­állapításánál a főfoglalkozású munkaviszonnyal vagy ipari szövetkezeti tagsággal egy idő­ben mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból vagy ipari szövetkezeti tagság­ból származó keresetet lehet figyelembe venni, ha az igény­lőt a főfoglalkozásban a mun­kakörére megállapított törvé­nyes munkaidőnél rövidebb munkaidőre alkalmazták. Ilyen esetekben, a főfoglalkozás és a mellékfoglalkozás szerinti munkakörökre irányadó törvé­nyes munkaidő azonos, a mel­lékfoglalkozásban elért kere­setből annyi időre eső kerese­tet lehet figyelembe venni, amennyi a főfoglalkozás szerin­ti tényleges munkaidőt a mun­kakörre megállapított törvé­nyes munkaidőre kiegészíti. Ha a főfoglalkozás és a mel­lékfoglalkozás szerinti munka­körökre irányadó törvényes munkaidő nem azonos, meg kell állapítani, hogy a főfog­lalkozásban a tényleges mun­kaidőt a törvényes munkaidőre kiegészítő idő hányad része a törvényes munkaidőnek, to­vábbá, hogy erre az időhá­nyadra az igénylőt a mellék- foglalkozásban milyen összegű részkereset illetné meg. Az így kiszámított részkereset — legfeljebb azonban a mellék- foglalkozásból származó tény­leges kereset — összegével le­het a főfoglalkozásból szárma­zó keresetet kiegészíteni. Ha a mellékfoglalkozásban a helyettesítés tartama egyfoly­tában a harminc napot nem haladja meg a helyettesítésért járó díjazást az átlagkereset megállapításánál figyelembe kell venni. Főfoglalkozásnak azt a tevé­kenységet kell tekinteni, amelyből származó kereset a nagyobb. Olyan esetben, amikor a fő- foglalkozás keretében betöltött munkakörre a munkajogi sza­bályok a kötelező munkaidőt nem határozták meg, a mel­lékfoglalkozásból származó ke­resetet akkor lehet figyelembe venni, ha a főfoglalkozásból származó kereset havi 1800 fo­rintnál kevesebb. A mellék- foglalkozásból származó kere­set legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe, amilyen összeg a főfoglalkozásból szár­mazó keresetet havi 1800 fo­rintra egészíti ki. Ha pedig a mellékfoglalkozás keretében betöltött munkakörre nem ha­tározták meg a munkajogi sza­bályok a kötelező munkaidőt, a főfoglalkozásból származó keresetet legfeljebb annyiszor havi 225 forinttal lehet kiegé­szíteni, ahány óra a főfoglal­kozás szerinti munkaidőt a jogszabályban megállapított teljes munkaidőre egészíti ki. A másodállásban kapott ke­reset nyugdíjalapként nem vehető figyelembe. • A bányászok kapnak-e kü­lön kedvezményt a nyugdíj meg­állapításánál? Megyénk több bányászát ér­dekli, hogy ha más foglalko­zást választott, de ismét visz- szatér eredeti szakmájába, ak­kor figyelembe veszik-e a ko­rábban a bányászatban eltöl­tött időt, kap-e korkedvez­ményt, és milyen kereset ala­pulvételével állapítják meg a nyugdíjat. Az a bányász, aki a föld alatt legalább 15 éven át korked­vezményre jogosító fizikai munkakörben dolgozott, kér­heti, hogy öregségi vagy rok­kantsági nyugdíját ne a saját, hanem annak a keresetnek alapulvételével állapítsák meg, amelyet a vele azonos munka­körben foglalkoztatottak a nyugdíj megállapítását meg­előző naptári évben — figye­lembe véve az év végi része­sedést és jutalmat is — átla­gosan elértek annál a munkál­tatónál, ahol utoljára az emlí- tettt munkakörében dolgozott. Az a bányász, akinek a mun­kakörében változás volt, kér­heti azt is, hogy a változás előtti korkedvezményes mun­kakörben foglalkoztatottak át­lagos keresete alapján állapít­sák meg a nyugdíját, ha a munkakör változásáig is leg­alább 15 évet dolgozott föld alatt, korkedvezményre jogosí­tó fizikai munkakörben. Az említett kedvezményeket akkor lehet alkalmazni, ha a bányász a nyugdíjának megái, lapításáig korkedvezményre jogosító munkát végzett vagy egészségi okból került föld fe­letti munkakörbe. (Jogszabály: 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 82. §-a, és a 3/1975. (VI. 14.) SZOT szabályzatnak a 4/1980. (XII. 20.) SZOT sza­bályzat 8. §-ával megállapított 55/A. §-a.) Dr. M. J. TíZ NAP Rendeletéiből I A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végre­hajtásáról a 6/1982. OVH. el­nöki utasítást az Ügyészségi Közlöny 8. számában találják meg az érdekeltek. Ugyaneb­ben a hivatalos lapban talál­ható a nagyobb létszámú és forgalmú kereskedelmi egysé­gek üzemeltetéséről kiadott Bk. M. tájékoztató. Az exportvállalkozási tevé­kenység előmozdításáról szóló 9/1975. (Kk. É. 1/1976.) Kk. M —PM—MNB számú utasítás módosításáról kiadott 4/1982. (Kk. É. 7.) KkM—PM—MNB számú együttes utasítás egy­séges szerkezetben a Pénz­ügyi Közlöny 12. számában je­lent meg. Ugyanebben a hi­vatalos lapban jelent meg az alkatrészfelhasználás és -el­számolás szabályairól szóló 23/1982. (VI. 1.) P. M. számú rendelet végrehajtásáról ki­adott 111./1082. (PK. 13.) PM. sz. rendelet. A Legfelsőbb Bíróság döntése Hibás volt a vetőmag Egy vállalat az egyik mező- gazdasági termelőszövetkezet­tel kötött bizományi szerző­désben nagy mennyiségű ve­tőmag szállítására kötelezte magát. A vállalatnak beszer­zési gondjai voltak, de végül sikerült fémzárral el nem lá­tott vetőmagot szereznie, amit leszállított. Az elvetett mag azonban nehezen csírázott. A tsz kérésére szántóföldi szem­lét tartottak, s ennek eredmé­nye alapján a szövetkezet a vállalat ellen kártérítési pert indított. Ebben arra hivatko­zott, hogy az elmaradt termés hasznától elesett, ezért ennek megfizetését kéri. A kihallgatott szakértők szerint fémlemezzel el nem látott vetőmagot tilos forga­lomba hozni, bár előfordul hat, hogy ennek a csírázóké­pessége is megfelelő. Ebben az ügyben azonban a szántó­földi szemlék megállapítása szerint a mag már az átadás­kor hibás volt. Az ügyben végső fokon döntő Legfelsőbb Bíróság a vállalatot 75 szá­zalékos kártérítés fizetésére kötelezte. Az ítélet indoklása szerint a Polgári Törvénykönyv ér­telmében a vállalatot, mint bizományost, a hibás teljesí­tésért szavatossági és kártérí tési kötelezettség terheli. Nem fogadható el az a védekezése, hogy a vetőmag megfelelő volt, mert ennek ellenkezőjét a szakértők megállapították. Kérdésekre válaszolva A házastársi tartásról Ki kinek, mikor köteles fizetni? A HÄZASSÄG felbontá­sa előtt álló, önálló jövede­lemmel nem rendelkező asz- szonyokat így szokták biztat­ni az ismerősök: ne félj a vá­lástól, legfeljebb megítéltetsz magadnak nőtartást. Nos. ezt a fogalmat ebben a formájá­ban a mi családjogunk nem ismeri. A házastársi tartásra vonat­kozó szabályok viszont alá­húzzák mindkét házastárs fe­lelősségét egymás iránt. Amennyiben a törvényi felté­telek fennállnak, nemcsak a féri. hanem a feleség is köte­lezhető arra, hogy pária meg­élhetéséről gondoskodjék. Vo- n-'+kozik ez a házasság fenn­állása alatti és utáni időkre egvaránt. A házastársak esetleges ké­sőbbi eltávolodása, sőt a há­zasság felbontása sem semmi­síti meg íeljesen egymáshoz tartozásukat, egymás sorsáért “elálló bizonyos felelősségü­ket. A házasságukat fel nem bontó házastársaknál, akik már külön élnek, nem áll fenn a vagyonközösség. Mit tehet például egy asszony, aki az egész együttélés alatt nem tu­dott dolgozni, mert a gyere­kek nevelésével, a háztartási munkákkal volt elfoglalva? Ilyen esetben a férj köteles őt különvagyonából is eltartani. Fontos szempont ilyenkor, hogy a tartásra szoruló fél önhibáján kívül legyen ilyen helyzetben, és ne legyen ér­demtelen a tartásra. MIKOR TAGADHATÓ MEG érdemtelenség címén a házastársi tartás? A házas­ság felbontása előtti — a kü­lönélés idejére igényelt tar­tás elbírálásánál a bíróság azt vizsgálja, hogy a házastárs, aki a tartást igényli, nem fe­lelős-e maga is a házasélet megromlásáért. A házasság felbontását követően a há­zastársak között már lényege­sen lazább a kapcsolat. Nem kötelező a hűség, de kötelező a tisztességes magatartás s volt házastárssal szemben. Nem ennek megfelelően vi­selkedik. aki válás után min­dent elkövet annak érdekében, hogv volt fériét. feleségét va- nvonilag. erkölcsileg tönkre- tegve. (Értékes vagyontár­gyait elpusztítja rágalmazza alanos ok nélkül felielenti sth). A figyelmet felkeltő fe­lelőtlen. erkölcstelen é'etmód vagy súlyos bűncselekmény elkövetése is oka lehet a tar tásra érdemtelenné válásnak. MILYEN SZEMPONTOK ér­vényesülnek a rászorultság vizsgálatánál? Ha a nő a váláskor vagy az életközörség megszakadásakor már betöltötte az ötvenötödik életévét, nem kötelezhető ar­ra (ha eddig nem volt kereső foglalkozása, nem szerzett nyugdíjat), hogy most nézzen valami jövedelmet hozó tevé­kenység után. (Férfiaknál r hatvanadik év jöhet számí­tásba ebből a szempontból.) Fontos tényező az egészség- károsodás. Jelentősége van annak is. hogv van-e vagyo­na a tartást igénylőnek. Ha igen. előbb ezt kell felélnie, azután kérhet házastársi tar- tásdíjat. A gyermekgondozási segélyben részesülő anya is követelhet tartásdíiat. ha a körülményei indokolják. A házastársi tartásdíj iránt a házasság felbontását köve­tő öí éren belül lehet pert in­dítani. Ha a volt házastárs a házasság felbontását követő öt év eltelt" után válik tartás­ra rászorulttá, volt házastar- sától csak különös méltány­lást érdemlő esetben követel­het tartást. Dr. Kertész Éva Tallózás Üzemi lapokban olvastuk Hétfőn kezdődött meg Szol­nokon a szocialista országok X. nemzetközi munkavédelmi filmfesztiválja. Mint Sólyom Ferenc, a SZOT titkára mon­dotta: fokozottan előtérbe keli állítani a dolgozó ember fel­készítését a biztonságos mun­kára. A megfelelő munkahely kialakítása, a műszaki, a tech­nológiai feltételek biztosítá­sáért ma már nemcsak a fel­használótól, hanem a gyártó­tól, a forgalmazótól is meg­követeljük, hogy minden új termelőeszköz — legyen az épület, berendezés, gép. jár­mű, szerszám vagy bármi más —, kielégítse a munkavédelmi követelményeket. Minden eszközzel harcol­nunk kell — mondotta Sólyom Ferenc — az olyan leegysze­rűsítő nézetek ellen, misze­rint mindenki vigyázzon ma­gára. Ez kényelmes álláspont: mely elfogadhatatlan. Arra kell törekednünk, s nemcsak a munkavédelmi ismeretter­jesztő filmekkel, hanem a saj­tó útján is segíteni kell a munkavédelmi szabályok be­tartását. Üzemi lapokban tal­lózva kiderül, ki-ki a ma­ga területén nem is keveset tesz ezért. WÉGÜUPAR A tégla- és cserépipari dol­gozók lapjában arról írnak, hogy mennyire fontos a folya­matos munkához a megfelelő munkakörülmények biztosítá­sa. A munkavédelem legalap­vetőbb feltétele, ha a dolgo­zóknak olyan körülményeket teremtenek, amelyék segítik munkájukat. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat mun­kásellátási ügyintézője, Bognár Jánosné is arról beszél, hogy vállalatuknál hosszú eszten­dők óta tradíciója van a sok­irányú szociális támogatásnak. Ezek közé tartozik a nehéz fi­zikai munkások, a meleg he­lyeken dolgozók hűsítő italok­kal való ellátása. 1201-et. Jelentősen csökkent a harminc éven aluliakat ért balesetek száma, sőt, tavaly óta kevesebb szakmunkás szenvedett balesetet. Ám nem­csak az eredményekről, a gon­dokról is szó esett a Vállalati szakszervezeti bizottság meg­beszélésén, mert még mindig előfordul néhányszor az. hogy egy-egy üzemi balesetről ké­sőn készül jegyzőkönyv. RACKÍVE li*»1 Ilii MS®®® A munkavédelem egyik leg­fontosabb kritériuma az is. hogy fokozottabban ellenőriz­zék a. munkát szolgáló gépe­ket. Ügy tűnik, ennek a fel­tételnek eleget kívánnak ten­ni a ráckeveiek, épről szól a Gépszemle <j Páskom tanyán című írás is, amely nem két­séges, formálja a munkavédel­mi szemléletet. Mint a cikkíró jelzi: az öreg erőgépeket meg­viselte a betakarítási csata el­ső menete, ezért szükséges állapotuk állandó vizsgálata, r karbantartásuk. UtS «HOUTtoJAt. lOYESOUVtlMf, A Volán Tröszt Vállalatnál is fontos szempontnak tart­ják az állandó ellenőrzést, ezt bizonyítja a Jármüvek kény­szerpályán című éjszakai őr­járatról szóló riport is. Az el­lenőrzés tapasztalatai ugyan kedvezők, de az észrevételek nem múlnak el nyom Ulanul. Még mindig nagyon fontos, a munkavédelem egyik s'ap- vető feladata: a megelőzés. Erről szól a Tanuljunk a pél­dákból című elemző írás, amely a telefongyára dolgozójc lapjában jelent meg: Ebben az évben tovább emelkedett a ha­lálos üzemi balesetek száma. A kohászat, gép- és villamos- energia-ipar területén ez év július 14-ig harminchárom dol­gozótársunk halt meg üzemi baleset következtében. Több­ségük ma is hihetne, ha veze­tőik, munkatársaik és saját maguk betartották volna a biztonságot szolgáló előíráso­kat. A szakszervezet évek óta szorgalmazza a munkakörül­mények javítását, a technoló­giai. a biztonságtechnikai fe­gyelem erősítését, a szervezett balesetmegelőző munkát. Mint ahogy a cikkből is ki­derül, sajnos, ez nem min­denhol párosul a tudatos meg­előzéssel. Ezt az állítást szo­morú példákkal is alátámaszt­ja: Kányási József 47 éves be­tanított munkás, Závodka Jó­zsef 39 éves esztergályos, va­lamint A.ngyal Róbert 16 éves szakmunkástanuló halálos bal­esetével. A figyelmet felkeltő írást reméljük sokan megszív­lelik. ■I. mm. Yiua MOilUJUJU fOYt&íiUFTCK I A magyar csapágyipari dol­gozók lapjában legutóbb a munkavédelem helyzete került nagyító alá. Mit mutatnak az első féléves adatok? Az idén az első félévben a tavalyinál ötven, a tavalyelőttinél tíz százalékkal kevesebb baleset történt; szám szerint ötvenöt. Csökkent a balesetek miatt a termelésből kiesett napok szá ma is. Míg tavaly 1273-at számláltak, addig az idén a hasonló időszakban csupán Mint a bevezetőben emlí­tettük, fontos szerepe van hír­közlő szerveinknek, de főként az üzemi újságoknak is abban, hogy segítsék, s informálják a cjolgozókat a munkavédelem­mel kapcsolatos tudnivalókról. Az üzemi újságok szerepéről, jelentőségéről szól az Élelmi­szergazdaság cikkírója, s hogy mennyire igaza van, azt csak aláhúzza, egy-egy baleset elemzése és a tanulságok összegzése az üzemi lapok ha­sábjain. Sz. M. Energiagazdálkodási bírság Többször is kiszabható A Minisztertanács rendele­té az energiagazdálkodási bír­ságról; a korábbi jogszabályt módosítja. Eszerint energia gazdálkodási bírság fizetésé re kötelezhető a jogi személv ha a rendelkezésekbe ütköző módon az energiagazdálkodás érdekeit sértő magatartást ta­núsít, illetve, ha a hitellel, ál­lami támogatással megvaló­suló energiaracionalizálási be­ruházást nem az előírt ered­ménnyel és határidőre való­sítja meg. A bírságot az állam' költségvetés javára kell befi­zetni és azt az energiagazdái kodás további ésszerűsítésére használják fel. Az ipari miniszter e témá­ban kiadott végrehajtási ren­deleté szerint bírság szabható ki akkor is, ha a jogi személy — vállalat, szövetkezet — az energiaátalakító és felhasz­náló berendezést nem gazda­ságosan üzemelteti, az erre vonatkozó hatósági előírások­nak nem tesz eleget. Ok lehet n bírság kiszabására, ha va­lahol olyan gépjárművet üze­meltetnek, több mint hat na­pon át. amelyről már megálla­pították. hogy a műszaki vagy alapformát túllépi. Fontos tudnivaló, hogy az energiagaz­dálkodási bírság mindaddig ismételten is kiszabható, amíg a jogi személy korábbi maga­tartását nem szünteti meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom