Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

YHTAPCKO-ETJirAPCKA CEAMHLIA HA APy^CEATA H KyjITyPATA B nF.TTTFHCKH OKPRÉ MAGYAR—BOLGÁR BARÁTSÁGI ÉS KULTURÁLIS HÉT PEST MEGYÉBEN Közös úton, közös célokért Beszélgetés Hikolaj Djuigerovval, a Belga? Kommunista Fárt Központi Bizottsága tagjával, a Szófia megyei pártbizottság első titkárával — Pest megye dolgozói so­kat tudnak testvérmegyénkről, mégis kérem, mutassa be — ha csak röviden is — Szófia megyét, lakosságát, gazdasági életének jellemzőit, és a megye legfontosabb termékeinek fel­sorolásával jelenlegi helyét a népgazdaságban 1 — Először is szívből köszö­nöm a lehetőséget, hogy be­szélhetek megyénkről lapjuk nagyszámú olvasótábora előtt. Bennünket a magyarokkal ma szilárd, megbonthatatlan, kom­munista barátság köt össze. Ennek alapját a kommunista pártok — élükön Todor Zsiv- kov és Kádár János elvtár­sakkal — kapcsolatai képezik. Ez az egység és összeforrottsájí a Szovjetunió, a KGST és a Varsói Szerződés köré tömö­rült szocialista rendszerünk jelentős eredménye. Szófia megye a főváros kö­rül helyezkedik el, mintegy gyűrűként körülfogva hazánk központját. Szófiát. Sajátos ar­culata van a megyének: együtt él itt az újjászületés kori épí­tészet és az ékes völgyekkel, hegycsúcsokkal övezett tájak lenyűgöző látványa. A megye területe 7309,7 négyzetkilométer, nagyságát tekintve a második helyet fog­lalja el hazánkban. A 18 já­rásban, 14 városban és 234 községben hozzávetőlegesen 350 ezer ember él. A lakosság csaknem fele a városokban La­kik. A termelőerők gyors és di­namikus fejlődésének eredmé­nyeképpen Szófia megye az el­múlt 20 év alatt hazánk fon­tos ipari-agrár körzete lett. Az ipari és a mezőgazdasági ter­melés aránya 82:18, az ipar ja­vára. Megyénk állítja elő ha­zánk ipari össztermelésének mintegy 3 százalékát, nemzeti jövedelmünk csaknem 4 szá­zalékát. Csak Szófia megyében állí­tanak elő hazánkban elektro­litrezet, rézgálicot, autóbuszo­kat, integrált áramköröket, fél­vezetős műszereket, hegesztő­pálcákat, fémkerámia termé­keket, gyufát, több vegyipari készítményt, tapétát, textilipa­ri színezéket. De jelentős részt vállalunk a tűzálló gyártmá­nyok, a vasöntvények, a pa­mut-, gyapjú- és lenszövetek, a fajanszlapok, a háztartási porcelán, a farostlemez és más fűrészáru, az alkatrészek, a papír, a puha bőrök és az élel­miszeripari termékek, közöt­tük cukorka- és csokoládéké­szítmények, étkezési növény­olajok, gomolyatúró, sajt ér­melésében. — Kérem, mondjon néhány »zöt a megye fejlődéséről a szocialista forradalom győzelme után! —r A múltban Nyugat-Bul­;áriának nevezett vidék 1944. zeptember 9-e előtt a legel- naradottabb országrészek kő• é tartozott. Éppen ezért a Tolgár Kommunista Párt lét- ehozója és a tudományos szo- ializmus honi megalapítója, limitár Blagoev és a bolgár nunkásosztály nagy harcosa, ieorgi Dimitrov által terjesz- ett szocialista eszmék termé- ;eny talajra leltek az itt élők :örében. Büszkék vagyunk ar- a, hogy Szófia megyében szü- etett, nevelkedett és szerzett orradalmi edzettséget pártunk ■s államunk első számú veze- ője, Todor Zsivkov elvtárs. Az 1944. szeptember 9-i győ­riem lehetővé tette, hogy negyénk lakossága hozzákezd- en a békés alkotó munkához, ehetsége kibontakoztatásához. \z igazi újjászületés azonban i Bolgár Kommunista Párt központi Bizottságának törté- íelmi, 1956-os áprilisi plénu- na után következett be. A fej­ődés méreteinek érzékelteté­sére néhány példa: 1944. szep­tember 9-ének hajnala me­gyénk területén 28, kezdetle­ges berendezésekkel ellátott, rossz munkakörülmények kö­zött dolgozó kisvállalatra vir­radt. Ezekben mintegy 8000 munkás dolgozott. Ma me­gyénknek 102 iparvállalata van, melyek nagy része kor­szerű technikával, jól képzett vezető és végrehajtó szakem­bergárdával rendelkezik. Ma az ipar mindössze 39 nap alatt annyi terméket állít elő, mint 1956-ban egy teljes év során. A korábbi széttagolt mező- gazdaság — 50 ezer, magán­kézben levő kis földterület — több torzsalkodást hozott a dolgozóknak, mint kenyeret. Ma a megyében 18 agráripari komplexum van, melyek mo­dern mezőgazdasági techniká­val' rendelkeznek. A mezőgaz­daság szakosítása a főváros szükségleteivel összhangban történt. Vezető ágazat az ál­lattenyésztés, amely a mező- gazdasági össztermelés 60 szá­zalékát adja. "Gyümölcsöt és zöldséget is termesztünk, főleg burgonyát, epret, málnát, fe­kete ribiszkét, de a növény- termesztés elsősorban az állat- tenyésztést szolgálja — a ta­karmánytermesztéssel. Megyénk gazdasági életének általános jellemvonása ma a párt XII. kongresszusán stra­tégiai irányvonalként jóváha­gyott intenzifikálás alapján. A beruházásokat — ennek szel­lemében — a rekonstrukcióra és korszerűsítésre, szakosítás­ra és koncentrációra fordítjuk. ■*- Mit tudna elmondani az új gazdasági mechanizmusról, amit a megye vállalatainál is bevezettek? — A jelenlegi gazdasági me­chanizmus kifejezi a fejlett szocialista társadalom építésé­nek folyamatában hazánkban gyorsan fejlődő szocialista ter­melőerők és termelési viszo­nyok mai állapotát. Az új gaz­dasági módszer — Todor Zsiv­kov elvtárs megfogalmazásá­ban — átöleli a termelési fo­lyamat valamennyi oldalát: a tervezést, a munkaszervezést, az irányítást, a műszaki-tudo­mányos haladást, a termelést és a fogyasztást. Az új gazda­sági módszer megteremti a bél­és külpiaccal való közvetlen összekapcsolódásának szüksé­ges előfeltételeit. Az új gazdasági mechaniz­mus legjellemzőbb előnyeit — melyeket megyénk vállalatai is élveznek, az alábbiak sze­rint foglalhatjuk össze. Min­denekelőtt az operatív terme­lésirányítás, a' túlzott centrali­zálás felszámolása, a gazda­sági szervezetek önállóságának és kezdeményezőkészségének erősítése. Ezenkívül a lehető legteljesebb jogok biztosítása az említett szervezeteknek a termelési-gazdasági tevékeny­ség irányításában, beleértve a piackutatást, a tervezést és az állóeszközök létesítését, a bél­és külkereskedelmi tevékeny­séget. A gazdasági szervezetek munkájának értékelésekor alapvető kritérium szerepük a népgazdasági összeredmények, ä mai magas hazai és nem­zetközi színvonal elérésében és túlszárnyalásában. — Az új gazdasági mecha­nizmus szükségessé teszi a de­mokratikus centralizmus elvé­nek következetes alkalmazását a tervezésben, továbbá a gaz­dasági szervezetek áttérését o tényleges önellátásra, az önál­ló gazdasági elszámolásra. A termelőtevékenységnek igazod­nia kell a fogyasztás igényei­hez, tökéletesíteni kell a mun­ka mennyisége és minősége szerinti bérezés elvét, gazda­sági érdekeltséget kell kialakí­tani a műszaki-tudományos eredmények bevezetésében. — Kérem, ismertessen meg bennünket a megye lakásépí­tési eredményeivel. Pest me­gyében ugyanis komoly prob­lémával küzdünk: a Budapest környéki községekbe sok a bevándorló, akik az ország minden részéből érkeznek. Le­telepednek, munkába állnak, de kevés a lakás, nincs elegen­dő hely az óvodákban és is­kolákban. Van-e hasonló prob­léma Szófia megyében, és ho­gyan oldják meg? — Az elmúlt VII. ötéves terv során a megyei pártbizottság irányításával megyénkben sok lakást, kórházi és gyermekin­tézményt, iskolát, művelődési házat építünk. Megváltozik a falvak arculata. A néphatalom 38 esztendeje alatt felújítottuk a lakás- és épületállomány mintegy 80 százalékát Ennek ellenére a lakásépítés, mint a társadalompolitika legfonto­sabb feladata, tovább • folyta­tódik. A két házgyár elegendő kapacitást nyújt problémáink megoldására. Lakásprobléma főleg megyénk városaiban van, mégpedig ott, ahol új termelő egységeket építünk. Nem jellemző megyénkre, hogy tömegesen népesítik be hazánk piás tájairól érkező emberek. Néhány ipari telepü­lés vonzza távolabbról a mun­kaerőt, de a lakáskérdést álta­lánosságban véve kielégítően meg tudjuk oldani. Rendezendő problémánk most a szociális környezet komplex kiépítése. Mint már említettem, Szófia megyében 18 járás jött létre. Elmélyült vizsgálatok alapján valameny- nyi esetében külön területi­szerkezeti terveket dolgoztunk ki és hagytunk jóvá, melyek alapjául szolgálnak a főbb tár­sadalmi-gazdasági kérdések megoldásához. Az elmúlt öt­hat esztendő során érőinket fő­leg az .egyes járások fejlődésé­ben jelentkező, némelykor kedvezőtlen tendencia megál­lítására fordítjuk. Említhetem itt a többi között az építési állóalapok nem megfelelő ki­használását, melynek követ­keztében részben elnéptele­nednek a kisebb falvak, az ßOEPE ßOIIUTM, nPRJTTEJIM OT COMHCKH OKPEf (A lap első oldalán megjelent köszöntő bolgár nyelvű fordítása) Ot HMeTo Ha eaHOMH-TCHOHHirre rpaxcaaHH Ha üemencKH oKpw, c H/mama ot cbpueTo őpaTcxa jiioőob, no3flpaBSBaMe npaTeHHinrre Ha CoiJihh- ckh oKpsr, .noniJiH 3a cenMimaTa Ha KyjuypaTa a jtpyjKŐara. Fo.i a Ma paaoct e 3a Hac, se no BpeMe Ha őoraTaTa eaHOceaMHHHa nporpaMa, npegCTaB- jieHHHTa, apyrapcKHTe cpeuiH, H3Jio»ŐHTe, <)>hji- MOBHTe npeMHepij, KOHiiepTHTe Ha xyaoxcecTBeHH- Te cbCTaBii me noKaxcaT orpoMHHTe 3aBoeBanM, kohto nocTHraa EwtrapcKaTa Hapozma penyőjia- Ka 3a 38 roAHHH. >KnTejinTe Ha Hamun OKpr.r nposrejreaT rojiaM HHTepec KT>M npeacToamaTa nporpaMa. To3h raTepec eiecrecTBeH, 3amoTo npyxcőaTa Me»ay Hamirre Hapoga bozih nanajioTo ch ot BpeMeTO Ha nporpecHBHHTe n pcbojiioluíohhh Tpazmumi, Ha oCHOBaTa Ha oőiimTe ímea h ucjth. HcTopanecKHTe <}>aKTn űOKa3BaT, ae ctflöaTa Ha aapoznrre hh Tys, b EBpona, He caMO ch npn.nn- ia, a a Ha mhoto Mecra ce npeemra. Ctothuh rozmHH Hapea ŐMrapcKHHT h yHrapckhht Hapozt 3aenHo pa3flejiHT cbiiöaTa na noaTHCHariiTe Ha- pomt, non oőrno 3HaMe ce őopaxa cpemy oőihha Bpar. yHrapcKHHT napon 3Hae, ne b EtiirapH» c npH3HaTejiHOCT ce na3H cnoMeiivr 3a Ríiom XyHHOT (ílHKyaa BoöBoaa), pe3yjrraT Ha h3bo- lOBáHOTo c optacne b puca őpaTciBO npa ÖHTKBTe xpaö BapHa. Hs.via na 3aöpaBBM, ne cnen norpo- Ma Ha peBOJnouairra npe3 1848—49 ronana MHoro yHrapcKH őopua, Meacny kohto h Jlaaorn KoniyT, HaMepaxa BpeMeHHO npeőaBaBaHe b rpan UlyMeH. y Hac, b V’Hrapaa, c npa3HaTejiHOCT ce na3H cnoMejrbT 3a OHe3H ŐMrapcra paőoTmma, kohto c opsacae b p-bKa 3acTaHaxa Ha crpaHaia Ha n-bpBaTa nponeTapcKa penyőnHKa npe3 1919 rommá. Xhb e chomchbt 3a oHe3a repoa, kohto KaTO HJieHOBe Ha ITtpBa őtnrapcKa apMHH, Ha crrpaHaTa Ha HepsenaTa apMna, B3exa npe3 1944 ronHHa yaacrae b ocBoóoxcaenHCTo Ha ynrapH». B HCTHHCKHH CMHCBJ1 Ha nyMaTa Hac HH CBbp3Ba HacToameTo na couaanncTHHecKOTo crpoHTeji- ctbo, 3amoTo npe3 H3MHHajiHTe necemneTiifl Ta3H npy’/KŐa ce H3m>jiHH c hobo cwrbpxcaHHe. Roőbp npHMep 3a TOBa ca MHorocTpaHHHTe KOHTaKra- Mexcny nBeTe CTpaim, Meacny nßaTa OKptra, no T04H0 OHC3H OŐmH 3aaa»H, KOHTO H3ITbJni»BaMC h kohto öaxa npaeTH Ha 12 KOHrpec Ha yiirap- CKaTa counanacTHHecKa paGoranaecKa napra* npe3 1980 ronnna h 12 Konrpec Ha Búira pcKaia KOMyHHCTHHecKa napra» npe3 1981 ronHHa. Ilo mhoto néma ch npHJJHHaT IlemeiiCKH a Coti>HHCKH OKpbT, IlpenH BCHHKO npHMep 3a TOE8 ca pa3BHBamHTe ce c őypHH TeMnoBe ripoMHm- neHOCT h cencKO cTonaHCTBO, h TOBa, ne a nßaTa OKpsra orpaxcjiar cronmiHTe Ha nBeTe .mpacaBH. BpoBT Ha >KHTCíiHTe B HamHTe oKpr*3H HapacTsa Haü-6ip3o, mhoto roiiHM e őpoaT Ha npHXOfla- maTe, MHorooőpa3eH e KyjrrypHHST xchbot. yBepeHii CMe, ne cera 3ano»BaiuaTa cenntana Ha KynTypaTa h őpaTCTBOTO, h npHŐnH3HTenHo ae- Tapiinecerre MeponpaaTH» b npennpHSTH», ko- onepaTHBH, ynanama, ynpeacneHH»,' me nanaT BMidoxcHOCj Ha XHJianH MtTejiH Ha cKpbra na ce 3ano3Ha»T c xcHBOTa Ha ówirapcKHTe hh npaa- Tena, c onHTa hm. no crmma saiHH, npe3 nmpoKO oTBopeHHa npo3opeu roenfre me hmht bt>3mo*- hoct na nornennaT HameTo BceKHnHeBHe, Hamas hchbot. Toßa me hh noMorae na ce ynuM b33hmho enHH ot npyr, na ce 3ano3HaeM h H3non3yBaMe no-noőpe onaTa ch. A HamaTa B3aaMHa uen e, na ce rpnxcHM 3a őnaroTo Ha Hapona, na H3non3yBa- Me h pa3mnpaBaMe BMMoamocraTe, kohto naBa COUHajlH3M1.T. yHrapcKHHT h őbnrapcKHaT Hapon ce aacnai KbM CTOTHUHTe MHJ1HOBH, KOHTO HeyMOpHO pa- őotht 3a H3nbJiHeHae na nporpaMaTa 3a mhp npneTa Ha 26 KOHrpec na KoMyHHCTHMecKaTa nap­ra» Ha CbBeTCKHH cbk)3. ToBa xcenaeM na H3pa- 3hm a mié c rOii»wa i a MHpna neMOHcrpamia npa oTKpuBaHeTo Ha yHrapCKO-óbJirapCKaTa cenMHixa Ha KynTypaTa h npyacöaTa Ha finoman «Caőan- inar» b rpan Ban. CtpneHHO acenaeM Ha őbnrapcKirre ch npna- Tejm na ce ayBCTByBaT noőpe y Hac npe3 cnen- BamaTa ceaMnna, Bcana Mmiyra na ycemaT őpaTCKaTa jiioőob h yBaxceHHe, kocto H3iiHTBaMC KbM ŐbJirapCKHH Hapon. OCKAPHE EAPHHEAH CeKperap Ha nemeHCKH ok Ha ycpn ösztönösséget a lakóhelyek és környékük, valamint az infra­struktúra kiépítésében. — Szófia megye és Pest me­gye régóta tart fenn baráti kapcsolatokat. Milyen eredmé­nyeket hozott az együttműkö­dés az élet egyes területein, s miben látja a továbbfejlesztés lehetőségét? — Szófia megye és Pest me­gye bárátsága, együttműködé­se hivatalosan 1964-től kelte­ződik. 1979 márciusában pe­dig szerződést írtunk alá, melynek eredményeképpen to­vább gyarapodtak a barátság szálai. Konkrét és hivatalos kap­csolatokat alakítottunk ki me­gyei szinten pártbizottságaink, tanácsaink, ifjúsági szerveze­teink, népfrontbizottságaink, műszaki-tudományos társasá­gaink, megyei kórházaink, új­ságjaink, sportegyesületeink között. Rendszeres kapcsolat­ban állnak egymással váro­saink, vállalataink és mező- gazdasági egységeink. A fel­sorolás utal együttműködésünk átfogó méreteire. Kölcsönös célunk a tapasztalatok tanul­mányozása és alkalmazása, együttműködésünkből szárma­zó gyakorlati eredmények el­érése. Az eredményekből csak néhány példát idézek. Mező- gazdasági szakembereink ta­nulmányozták a Pest megyei gazdaságok munkáját, mely­nek eredményeképpen konk­rét javaslatok születtek a ta­pasztalatok alkalmazásáról. Az albertirsai Micsurin Terme­lőszövetkezetben látottak alap­ján csepegtető öntözéses kísér­leti telepet építettünk és üze­meltetünk. A bozsuristei ag­ráripari komplexum alkal­mazza hazánkban a toki Egyet­értés Termelőszövetkezet ta­pasztalatait a talajmegmun­kálásban és a gyomirtó szerek felhasználásában. A Hazafias Eront küldöttsége tanulmá­nyozta a Pest megyei testvér­szervezet tapasztalatait a kis­termelők támogatásában, a te­lepülésfejlesztő társadalmi munka szervezésében. Egyre tartalmasabb az együttműkö­dés a kultúra és a sport terü­letén is. Nem utolsósorban már hagyomány a nemzeti ba­rátsági napok kölcsönös meg­rendezése. Ezek testvéri ösz- szeforrottságunk gazdag és fe­lejthetetlen ünnepeivé váltak. Élve az alkalommal, ezúton is szívből jövő köszönetét mondok Pest megye párt-, állami és társadalmi vezetői­nek, a munkáskollektíváknak mindazért, amit barátságunk erősítése és fejlesztése érdeké­ben tesznek. Valamennyien meg vagyunk győződve arról, hogy Szófia megye és Pest megye együttműködése fontos láncszeme a népeink közötti barátság, a szocialista világ- rendszer egységének erősítésé­ben. A gazdag programból: KEDD 16.30-kor Vácott, a Sza- I badság téren koszorúzás és békegyűlés a Szabadság té­ren. 17.30-kor nyílik meg a Bulgária, 38 év a szocializ­mus útján című fotódoku­mentációs kiállítás a Ma­dách Imre Munkás és Mű­velődési Központban. 18.00 órakor ugyancsak itt, a színházteremben a ba­rátsági és kulturális hét rendezvénysorozatának megnyitóünnepsége. A mű­sorban fellép a Szófia me­gyei Művészegyüttes és a nagykátai Tápiómente Együttes. Érden 17.30-kor és 19.30- kor vetítik a moziban A nagy éjszakai fürdőzés cí­mű bolgár filmet. Rendezte Binka Zselzjakova. Nagykátán 18 és 20 óra­kor mutatják be a Cseresz­nyefák című filmet. Ren­dezte: Ivan Andonov. Rác­kevén 18 órakor a Barack­tolvaj című film látható. Rendezte: Vilo Radev. Szo- bon 18 órakor A társaság tisztelt tagjai című film. Rendezte: Eduard Zaharjev. SZERDA: 11 órakor Nagykőrösön nyitják meg a bolgár nép- művészeti kiállítást. 14 órakor Dunakeszin: Georgj Dimitrov születésé­nek 100. évfordulójára em­lékezünk címmel előadás hallható a művelődési köz­pontban. 17 órakor nyitják meg a Szamakovi Galéria anyagá­ból összeállított tárlatot a szentendrei Pest megyei Művelődési Központban. 18 órakor, ugyanitt a színházteremben lép fel tel­jes műsorával a Szófia me­gyei Művészegyüttes. 19 órakor a szentendrei filmszínházban megnyitják a bolgár filmnapokat. A mai bolgár filmművészet cím­mel tart előadást Veres Jó­zsef filmesztéta. Bemutat­ják A tirnovói cárnőt. Ren­dezte Jankó Jankov. További filmbemutatók: Szentendrén, 16 órakor: Az éjszaka a betyároké. Ren­dezte: Vili Cankov. Ceglé­den, a Szabadság filmszín­házban 17 és 19 órakor: Ruszalka meséje, Illúzió. Rendezte: Ludmil Sztajkov. Vácott 16 és 18 órakor Az inkák kincse, 20 órakor A hasonmás. Rendezte: Niko­la Voev. CSÜTÖRTÖK 14 órakor Szófia megye gazdasági-társadalmi fejlő­dése címmel előadás a Mo- nori Állami Gazdaságban. 16 órakor a Szófia megyei Művészegyüttes műsora a Csepel Autógyár művelődé­si házában. 15 órakor Szófia megye kulturális élete címmel elő­adás Dabason, a járási párt- bizottság székházában. Filmbemutatók: Dabason. a Petőfi filmszínházban 16 és 18 órakor: Az éjszaka a betyároké. 20 órakor: Ba­racktolvaj. Albertirsán 18 órakor: Illúzió. Budaörsön 18 és 20 órakor: Cseresz­nyefák. Dunakeszin a Jó­zsef Attila filmszínházban: Az inkák kincse. Nagykő­rösön, a Stúdiómoziban 18 és 20 órakor: A nagy éjsza­kai fürdőzés. Az előadást pénteken és szombaton ugyanebben az időpontban megismétlik. Ugyancsak csütörtökön és pénteken mutatják be 16 órakor Az inkák kincsét. PÉNTEK Gödöllőn, a művelődési központban 18 órakor ünne­pélyesen bezárják a barát­sági és kulturális hét ren­dezvénysorozatát. Ugyanitt 20 órától: barátsági bál. Filmbemutatók: Dabason, 18 órakor, A hasonmás? Po- mázon 18 órakor A barack­tolvaj. Monoron 18 és 20 órakor, Illúzió. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom