Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

6 1982. SZEPTEMBER 12., VASÄRNAP . — ».—■■ ~ PO STABONTÁS "xMäm Megyei vizeken Lesz-e fürdő Albertirsán? Sipőcz Ferencné albertirsai olvasónk az iránt érdeklődik levelében, vajon tervezik-e a helyi melegvíz-forrás haszno­sítását? Albertirsán ugyanis van meleg víz. A termelőszö­vetkezetnek van egy fürdője, de sajnos, nem keresheti fel bárki. Jó lenne — írja —, ha egy községi fürdőt létesíte­nének, ahová mindenki elme­hetne, még a szomszédos tele­pülésekről is. T iszó Lászl&né. Albertirsa nagyközség Tanácsának vb- titkára elmondta: tervezik, hogy építenek egy nyilvános fürdőt, de sajnos, a tanácsnak egyelőre nincs erre pénze. A tervek most készülnek, de ah­hoz, hogy valóra is váljanak, széles körű összefogásra lesz szükség. A két helyi termelő- szövetkezet felajánlotta segít­ségét, ezenkívül számítanak a lakosság támogatására is. A szeptemberi tanácsülésen dől el, meghirdetik-e az akciót, amelyben önkéntes hozzájá­rulást kérnének a lakosságtól. Családonként ezer forintos anyagi felajánlásra lenne szük­ség ahhoz, hogy összegyűljön a szükséges összeg. Amenyi­Felháborodott hangú levelet hozott a posta. Olvasónk, aki eltitkolta kilétét, arról számolt be, hogy a Centrum Csepel Áruházban a közelmúltban nagyobb mennyiségű élelmi­szert semmisítettek meg. Hús­féléket — sonkát, virslit —, lisztet, cukrot, kenyeret éget­tek el az áruház kazánjában, két ízben is. A levélíró véle­ménye szerint nem megenged­hető, hogy ez a jövőben is megismétlődjön, • hiszen az élelmiszereket, ha már eladni nem is lehet, mert nem felel­nek meg a velük szemben tá­masztott .követelményeknek, nagy könnyelműség elégetni. Ezek a termékek alkalmasak lennének például állatok ete­tésére ... A levél másolatát továbbí­tottuk az illetékesekhez, s kér­tük, vizsgálják ki a panaszt. A napokban megérkezett á vá­lasz Kaszás Kálmánnak, a Centrum Áruházak vezérigaz­gatójának aláírásával. Arról tájékoztat bennünket, hogy a bejelentés igaz, valóban, eléget­tek a közelmúltban élelmisze­reket a csepeli áruházban. En­nek oka az, hogy bizonyos élelmiszereket selejtezni fel­lett. A Strand Büféből vissza­szállítottak 11 kilogramm virs­lit, hét kilogramm főtt füs­tölt csülköt és húsz deka főtt császárhúst, mert ezek emberi fogyasztásra alkalmatlanok voltak. A büfé ugyanis hétvé­gi csúcsforgalomra készült, de a kedvezőtlen időjárás közbe­szólt, s az áru a nyakukon maradt. Hétfőn szünnap volt, kedden pedig, azt tapasztalta a büfé vezetője, hogy a hűtő- szekrényben tárolt virsli nyál­kás és büdös. Ezt követően az árut visszaszállították az áru­házba, ott a rendész jelenlété­ben selejtezték és elégették. A büfé még csak három hete üzemelt ekkor, s vezetőjének nem volt kellő , tapasztalata. Felhívták figyelmét a gondo­sabb munkára, hogy a jövőben körültekintőbben lássa el fel­adatát. Még, egy alkalommal égettek el élelmiszereket az áruház­ban. Hét kilogramm liszt, egy kilogramm cukor került selej­tezésre, mert a zacskókat ki- rágtq. az egér'. Egérirtást ren­deltek el, kifestették és kita­karították a kéziraktárt, a lisz­tet és' a cukrot pedig — 36 csomag lejárt szavatosságú Ti­hany sajt és 22 kilogramm cnegpenészedett kenyér kísére­ben ez sikerül, jövőre elkezd­hetnék építeni á strandot. Mi a helyzet a ceglédi meleg vízzel? — kérdezi levelében Koncz Tibor ceglédi olvasónk. Volt ugyanis egy kifolyó, ahonnan -sokan kannákban hordták a termálvizet, de ezt a kutat nemrég lezárták. Most az érdekeltek nem tudják, megnyílik-e újra ez a kút? Sajgál Tamás, Cegléd város Tanácsának műszaki osztály­vezetője válaszolt: a lezárt kút környékén most dolgoznak, az munkaterület, éppen ezért oda senki idegen nem mehet be. A strand területén van egy másik, ugyanolyan kút, onnan vihet­nek vizet ezentúl azok, akik hozzászoktak. A víz egyébként nem rendelkezik különösebb gyógyító hatással, egyszerű termálvíz. Lehetséges, hogy a jelenleg lezárt kutat a későb­biekben sem nyitják meg, ugyanis fogytán a meleg víz. Mi lesz, ha végképp elapad? — kérdeztük. A válasz: a strand továbbra is üzemel, részben egy másik kút vizével, amely valamivel hidegebb a mostaninál, s ha az nem ele­gendő, akkor melegítenek vi­zet a fürdőzők számára. tében — elégették. A levél arról is beszámol, hogy az áruház forgalma (mellett a megsemmi­sített éleímiszermennyiség el­enyésző, értéke nem éri el a két­ezer forintot. Az áruház élel­miszerosztályán júniusban vezetőváltás volt, ezzel együtt járt az osztály takarítása és a hibás áruk megsemmisítése. Megértjük, hogy a kereske­delem, különösen az élelmi­szerkereskedelem kockázattal jár. Kétségkívül elkerülhetet­len, hogy néha egyes áruféle­ségek megromoljanak, s annak csak örülhetünk, ha a lejárt szavatosságú cikkeket inkább megsemmisítik, mintsem a ve­vőknek kínálják. Régi gondjuk a százhalom- báttaiaknak, hogy a Pest me­gyei Kishajózási és Javító Vál­lalat megszüntette Százhalom­batta és Tököl között a révát­kelést. Hogy miért volt fontos az emberek számára a vízi összekötteftés? Mert a két tele­pülést rokoni szálak kötik ösz- sze, a korábban évtizedeken át meglevő kapcsolat eredmé­nyeképp házasságok köttettek, így csaknem minden tököli- nek van rokona Százhalombat­tán. Az utóbbi időben a roko­noknak bajos egymást felke­resniük — erről számol be le­velében özv. Surnyák József né és Ferencz Józsefné tököli ol­vasónk. Mindketten kifejtik: ha fej akarják keresni a szem­ben levő parton élő hozzátar­tozóikat, előbb le "kell utaz­niuk Szigetújfalubá, a komp­pal átkelhetnek Ercsibe, on­nan autóbusszal vagy vonattal juthatnak Százhalombattára, Mindez több órát vesz igény­be, sokkal egyszerűbb lenne, ha ismét át lehetne kelni a Dunán Százhalombatta és Tö­köl között. Gazdaságtalan — Miért szüntették meg Százhalombatta és Tököl köJ zött a kishajóforgalmat? — kérdeztük Kontor Tibortól, a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat forgalmi osz­tályvezetőjétől. — Gazdaságtalan volt. Na­Új diákok Iskolás lesz a gyermek — ezt a könyvet szorította ma­gához egy kislány, aki édes­anyjával jött ki az áruházból. Mosolygott, hátán vitte a va­donatúj iskolatáskát. , Édes­anyja azt mesélte mellettük haladó ismerősének, milyen nagy örömmel készül iskolába a gyermek. Fontos esemény a gyerme­kek életében az iskolába lépés, hiszen ettől kezdve új felada­taik, kötelességeik lesznek. Jobb lett volna, ha a szülő nem akkor veszi meg a fent említett könyvet, amikor a gyerek már iskolába megy, hanem jóval előbb, hogy meg­felelően-felkészíthessék az ap­róságot az iskolai életre. Meg­állja-e a gyerek a helyét, az attól is függ, mennyire készí­tették elő erre a változásra. Hozzászokott-e a rendhez, nyugodt, kiegyensúlyozott csa­ládi körülmények között volt-e hatéves koráig, fejlesztették-e gondolkodását, beszédkészsé- gét, kézügyességét? Ha a gyermek első élménye az iskolában az lesz, hogy ő nehezen, vagy egyáltalán nem boldogul azokkal a feladatok­kal, amelyeket társai köny- nyen megoldanak, kezdeti lel­kesedését csalódottság váltja fel. Sokat segít a szülők ál­landó bátorítása, érdeklődése a gyermek tanulmányi eredmé­nyei ir^nt. Minden kis javu­lást, haladást értékelni kell­mert ez ébreszti fel benne az akaratot, a kitartást, a tanu­láshoz. Hamar elmúlik az általános iskolai tanulmányok nyolc éve, s ennek végén a gyerek­nek pályát kell választania. Egy jó képességű, de szülei törődését nélkülöző fiú mond­ta a nyolcadik osztály elvégzés sekor: Kár, hogy szüleim nem buzdítottak jobban a tanulás­ra. Már nehezen tudom pótol­ni az elmulasztottakat.. Hiányos ismeretei miatt nem is vették fel abba a szakiskolá­ba, ahová pedig nagyon sze­retett volna járni. Ezzel szem­ben megemlítenék egy gondos édesanyát, aki férje súlyos be­tegsége ellenére is szakított időt arra, hogy törődjön há­rom fia tanulmányi előmene­telével. Mit adhat a szülő ér­tékesebbet a gyermekének, gyón kevesen vették igénybe a kishajót, vállalatunk nem üzemeltethette tovább ráfize­tésesen. A Pest megyei Tanács ÉKV osztálya határozata alap­ján szüntettük meg a révet. Fenntarthattuk volna tovább is, ha a két település tanácsa hozzájárul a költségeinkhez, de ez elől elzárkóztak. — Nem éri meg a városnak, hogy hozzájáruljon a kishajó üzemeltetéséhez? — kérdeztük Magyar Istvántól, Százhalom­batta város Tanácsának mű­szaki osztályvezetőjétől. N Nincs igény? — A városi tanács fellebbe­zett annak idején a rév meg­szüntetése ellen, de arról nincs tudomásom, hogy az anyagi hozzájárulás kérdése felmerült volna. — Hogyan szeretnék megol­dani ezt a gondot? — A kishajózás visszaállítá­sáról már nem is tárgyalunk. Azt tervezzük, hogy a két part között, olyan összeköttetést lé­tesítünk, amely nemcsak a személy-, de a. teherforgalmat is lehetővé teszi. — Tárgyalásokat kezdemé­nyeztünk a MAHART-tal — mondta Magyar István —, ar­ról. hogy olyan kompot indí­tunk a két part között, amely személyeket, személygépkocsi­kat és teherautókat képes szál­lítani. mint hogy taníttatja — mond­ta. A tanulásra Való helyes irá­nyítás, ösztönzés valóban a gyermek jövőjének megalapo­zását jelenti. Géczy Etelka Gödöllő Megüresedett Akik igazán törteiteknek érzik magukat, tudják, s még hosszú icjeig tudni fogják, ki volt Kocsis János. Sajnos, ezentúl már csak emlékeink­ben él tovább, el kellett bú­csúznunk tőle mindörökre. Végigélte a felszabadulás előtti keserves küzdelmek so­rát. Fiatalemberként tagja volt az 'országépítők, új vilá­got teremtők seregének. Élete utolsó -pillanatáig figyelte, se­gítette a község építését, bol­dogulását. Jogos büszkeséggel vehette számba a település fej­lődésének minden eredményét, hiszen azok létrehozásában aktívan közreműködött. Köztiszteletben álló, a szépért, a jóért, a nemesebbért lelkesedő embert veszítettünk el. Kezdettől fogva élvezte mint tanácstag a választok bizalmát. Hosszan sorolhat­nánk azokat a szervezeteket, amelyeknek gyűlésein ezentúl üresen marad Kovács . János helye. Jó tanácsai, ötletei hiá­nyoznak majd nekünk. Határ Ilona Törtei A Falugázban Kedves ünnepség színhelye volt a tápiógyörgyei Faluház: a helyi tanács és a művelődési ház együttműködésének kö­szönhetően Gábri Albert fes­tőművész és ifj. Kapoli Antal faragó népművész kiállítását láthattuk. Gábri. Albert a Képzőművé­szeti Főiskolán Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tahít- ványa volt. A művész 1976. óta lakik Tápiógyörgyén. Ké­pein az ember és a környezet kapcsolatát ábrázolja, vala­mennyi műve szemet gyönyör­ködtető látvány/ Ifj. Kapoli Antal, az elsők között 'kapta meg a Népmű­vészet Mestere címet. Juhász volt, egész életét a mai Ba­ranya és Somogy megye ha­tárán lévő Zselicen töltötte. — Hol tartanak most ezek a tárgyalások? — Jelenleg nem tudunk előbbre lépni, ugyanis felmé­réseinkből az derült ki, hogy nincs igény erre a kompra. — Hogyan mérték fel az igényeket? — Érdeklődtünk, hogy a he­lyi és környékbeli vállalatok teherforgalma nem bonyolód­hatna-e le a Dunán át, a kom­pon, de nem kívánják igénybe venni ezt a szolgáltatást. — Személygépkocsikkal ren­delkezők sem igénylik? — Erre egészen biztosan van igény, de csak személygépko­csikat szállítani nem kifizető­dő, így a komp is ráfizetéses lenne. — Ez azt jelenti, hogy a százhalombattai tanáts'lemon- dott erről a tervéről? — Nem, tovább keressük a megoldást. A város még azt is vállalná, hogy hozzájárul a tököli oldalon a kikötőhöz ve­zető út megépítéséhez. Nem rajtunk múlik, hogy sikerül-e a közeljövőben közvetlen ösz- szeköttetést létesítenünk Tö­köllel. Ha valaki... Átmenetileg, addig, amíg nem indul meg a komp, az is megoldást jelentene, ha akad­na egy vállalkozó, aki átszál­lítaná egyik'partról a másikra mindazokat, akik át szeretné­nek kelni. Válaszol az illetékes Füstbe ment virsli Még keresik a megoldást A megszűnt révátkelő nyomában VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Első, ceruzával készített raj­zai szinte dobozfedéltervnek tűnnek. Később egyre meré­szebb kompozíciókat alkotott. Amint megszabadult a pász­torfaragók technikai kötöttsé­geitől, a karcolás és a dom- borfaragás korábban alkalma­zott módjától, egyre szabadab­ban szárnyalt fantáziája. A kiállításon a látogatók egymásnak adták a kilincset. Nagyon sokan érdeklődtek a Faluházban megrendezett kiál­lítás iránt — ez is bizonyítja, hogy a tápiógyörgyei emberek igénylik az ilyen rendezvénye­ket, hiszen ha több is a ki­állítás, nem csökken a helybe­liek érdeklődése. Molnár József Tápiógyörgye Járt út Öcsán lakunk. A közelmúlt­ban a FÉG helyi gyáregységéi hez bevezették a gázt, s a mun­kák során feldúlták néhány utcánkat. Csak egyet említek: a Temető utca az árok bete­metése óta szörnyű állapotban van, járművel képtelenség in­nen az Üllői útra kihajtani, ezt ugyanis egy csakném negyven centiméter mély gödör lehe­tetlenné teszi. Régi a mondás, hogy a járt utat nem érdemes elhagyni a járatlanért. No de mit tegyünk, amíg nem állít­ják helyre az utcákat megfele­lően? Göbölös Benjámin öcsa ★ A munkáért a kivitelező, a TI- GAZ hajdúszoboszlói főépítésveze­tősége felelős. Dr. Csomós József főépítésvezető azt a választ adta olvasónk panaszára, hogy azonnal intézkedett, s az érintett területen minél előbb rendezik a terepet. Reméljük, valóban minél előbb sor kerül erre, olvasónk bizonyára ér­tesít majd bennünket az eredmény­ről. Hazatértek a hármas ikrek Nem marad el a segítség A Pest megyei Hírlap 1982. július 28-i számában is olvas­hattuk-— írja levelében Ago- nács Istvánné nagykátai olva­sónk —, hogy a Ceglédi Kór­házban Szentiványi Gáborné, a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei gyárának bérelszá­molója hármas ikreknek adott életet. Az újsághírt szeretném néhány mondattal kiegészíte­ni: az ifjú szülők nagyon bol­dogok, de • nem mentesek az aggodalomtól sem. Egyéves há­zasok, az apa a házasságköté­sük előtt szerelt le. A feleség szüleinél laknak, egy szobában, amely két, esetleg három em­ber számára megfelelő, ámde ők most hirtelen öten lettek. Sem az ikrek szülei, sem a nagyszülők nincsenek olyan anyagi körülmények között, hogy építkezni kezdhetnének. Éppen ezért nem is mernek a jövőbe nézni, mert fogal­muk sincs, mi lesz a továb­biakban. Kívülálló vagyok, de a helyzetet ismerem, s nem értem, miért nem siet a vá­ratlanul megnövekedett család segítségére a tápiógyörgyei ta­nács? Talán elkerülte figyel­müket ez az esemény? Varró István, Tápiógyörgye — Van-e annak valami aka­dálya, hogy magánszemély en­gedélyt kapjon a révészkedés­re? — kérdeztük Magyar Ist­vántól. — Tudomásom szerint nincs — válaszolta. — Természete­sen vannak feltételei: megfe­lelő vízi jármű kell hozzá, s a révésznek rendelkeznie kell azokkal az ismeretekkel, ame­lyeket a vízi közlekedés sza­bályai előírnak. Nem ítélhetjük meg, meny­nyire lenne kifizetődő egy ma­gánvállalkozónak a révészke­dés. Talán meg tudna élni be­lőle, hiszen régebben csaknem minden településen voltak ré­vészek, akiknek ez volt a fő- foglalkozásuk. Igaz, nagy fe­lelősség embereket szállítani a vízen, ehhez valóban olyan emberre van szükség, aki biz­tonságos vízi járművel éS kel­lő gyakorlattal rendelkezik. Valamilyen megoldást minél előbb találni kell arra, hogy a két településen lakók, aki­ket csak1 a Duna választ el egy­mástól, a lehető legrövidebb úton átjuthassanak egymáshoz. Átmenetileg megoldást jelen­tene egy kis motorcsónak is, de véglegesen egy komp segí­tene a mostani bajon. Ercsi és Szigetújfalu között jár egy komp, ott még sze­mélyautóval vagy lovas kocsi­val is át lehet kelni. Szigetúj­falu kikötőjétől zötyögős. csak­nem járhatatlan út vezet a fa­luig. Ha Százhalombattán meg­indulna a kompjárat, mindkét oldalon kiépített úton lehetne megközelíteni az átkelőhelyet. S hogy van-e rá igény, azt a későbbi gyakorlat dönti el. P. M. község Tanácsának elnöke megnyugtatott bennünket: tud­nak róla, hogy a hármas ikrek szülei most nehéz helyzetben vannak, készülnek is rá, hogy valamilyen módon támogatják a családot, de időre van szük­ség, amíg kiderül, miben és hogyan lehetnek a házaspár segítségére. A napokban ismét megke­restük a tápiógyörgyei taná­csot, s Varró István most már arról számolt be, hogy a há­rom kislányt hazavitték a kór­házból. A tanács egyszeri, két­ezer forintos szociális segélyt utalt, ki a szülőknek, a helyi Zöldmező Termelőszövetkezet és a Kohászati Gyárépítő Vál­lalat tápiószelei gyáregysége abban a házban, ahol a csa­lád lakik, fürdőszobát alakít ki. Társadalmi munkában ke­rül sor a bővítésre, a család­nak csak az anyagárat kell fe­deznie — az ehhez szükséges összeget, 30—40. ezer forintot a termelőszövetkezet és a KGYV előlegezi, kamatmentes kölcsön formájában. Az ikrek egyéves koráig gon­dozónő segít majd ellátásuk­ban. A Kohászati Gyárépítő Vállalat szocialista brigádjai egyéni felajánlásokat is tettek Szentiványiék megsegítésére, az egyik brigád például egy automata mosógépet ajándéko­zott. ' Reméljük, olvasónkat meg­nyugtatja beszámolónk: a tá­piógyörgyei tanács ezúttal is megtette, ami tőle tellett. El­ismerés illeti a helyi Zöldmező Termelőszövetkezetet, s a KGYV tápiószelei gyáregységét is, hiszen mindkét kollektíva természetesnek tartotta, hogy segítsenek munkatársaikon. Bízunk benne, hogy a fürdő­szoba minél előbb elkészül, így könnyebbé válik a három kis­lány, Anna, Zsuzsanna és Dó­ra gondozása. Szerkesztő» üzenetek D. K., Nagykőrös: Levelét to­vábbítottuk a riportalany címére. Bizonyára hamarosan választ kap tőle. A. Gy., Érdliget: Panasza ügyé­ben megkeressük az illetékeseket, s állásfoglalást kérünk, vajon miért nem kérték meg önöket, be­leegyeznek-e a vendéglő építésé­be? Türelmüket kérjük, hamaro­san jelentkezünk. S. A., .Vác: A lámpát megjaví­tották, a kirendeltség vezetője azt tanácsolja, ha ismét baj lesz a közvilágítással a háza környé­kén, jelentse/ be szóban vagy írásban, s a lehető legrövidebb időn belül intézkednek majd. A közvilágítás egyébként a közterü­letet hivatott megvilágítani, nem pedig a lámpához közeli ház Ud­varát .. . özv. H. 3.-né, Nagykőrös: A he­lyi GELKA-szerviztől értesítettek bennünket, hogy már a múlt hé­ten sikerült néhány gombot ki­cserélni a tűzhelyen. Kívánjuk, bogy a jövőben kifogástalanul működjenek a kapcsolók, ne le­gyen szükség újabb cserére. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom