Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-12 / 214. szám

1982. SZEPTEMBER 12.. VASÄRNAP 5 >ftST,ÜtCY|l HÍRLAP CECtÉDÍ JÁRÁSI ÉS CÉGIÉP VÁROSI KülÖNKIftOflS« H « PtSf MECYB HÍRLAP CÖO0U.ŐI JÁRÁSI ÉS GÖPÓLÍÓ VÁROSI KÜtŐWKÍflt>4SA '-A- P£SYÜI E GÍVeV h£|?UÁ P KÜLÖ N KIADÁíffAV NAGYKŐRÖSI VÁC I A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA PEST MEGYEI Hi RLAP VÁCI TÁRÁS! ÉS VÁC VflROSÍ KÜLÖNKIADÁSA Szerencselovagofc nélkül Még nem kiforrott a gyakorlat Hol vitát váltott ki, hol lelkesedést. Akadtak, akik a sze­rencselovagok napjának felvirradását látták benne, s voltak, akik helyeselték, hogy nagyobb teret kap a kezdeményező­készség, a hozzáértés. Konklúziót levonni persze még ma is korai lenne. A Pest megyei tanácstagok monori járási csoportja is azért tűzte napirendjére a szerződéses üzletek, gazdasági társulások,' kisszövetkezetek működésének és létrehozásának tapasztalatai­ról szóló tájékoztatót, hogy a kezdeti lépésekről képet kapjon. Madarl Gyula, a járási hi­vatal műszaki osztályának ve­zetője ismertette a járásbeli tapasztalatokat A szerződéses üzemeltetési forma bevezetésének célja, hogy növekedjen az üzletveze­tők önállósága, nagyobb legyen anyagi érdekeltségük, s ez a kereslethez jobban igazodó áruellátást, a vásárlási körül­mények javulását is eredmé­nyezze. Az új forma követlenül ösztönözzön a ráfordítások ész­szerű csökkentésére, a munka­erő és az eszközök célszerű fel- használására, úgy, hogy növe­kedjenek a vállalati és népgaz­dasági bevételek, egyszerűsöd­jön a vállalati központi irányí­tó munka, csökkenjen az ad­minisztráció. A rendeleteknek megfelelően a monori járás te­rületén a kereskedelmi felada­tokat ellátó vállalatok és ÁFÉSZ-ek tavaly, az első ne­gyedévben kezdték meg a szer­ződéses üzemeltetésű rendszer bevezetését A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalatnak 39 egysége van a járásban. Tavaly és az idén valamennyi üzlet bérbe adását meghirdette. A verseny- tárgyalások alapján 1981-ben 18, 1982-ben 8 egység új gaz­dára is talált, de ketten me­net közben felbontották a szer­ződést jelenleg tehát 24-— az az összes üzlet 62 százaléka — működik szerződésesként. A Cegléd és környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat 43 egysége közül eddig csu­pán két húsbolt és két élelmi­szerüzlet tért át a szerződéses rendszerbe, bár tavaly 25 élel­miszerüzlet és hat húsüzlet, az idén 8 élelmiszer- és 11 hús­bolt került hirdetésre. Folyamatos ellenőrzés Hasonló a helyzet az AZsó- Tápiómenti ÁFESZ-nél is. Nyolcvankilenc. üzletüknek több mint felét kiadták volna szerződéses üzemeltetésre, de gazdára tavaly két vendéglá­tóipari egység és egy hentes­üzlet, az idén 12 vendéglátó- hely talált. A Monorvidéki ÁFÉSZ 121 üzletéből tavaly kettő, az idén :0 vendéglátóegység vált szer­ződéses üzemeltetésűvé. Ki­lenc élelmiszerüzletet hjába hirdettek. A rendelkezések értelmében a vállalatok és szövetkezetek a szerződéses üzletek működé­sének ellenőrzését, felügyele­tét nem végezhetik, ez kizáró­lagos állami, társadalmi fel­adattá vált. A járási hivatal illetékes osztálya folyamatosan ellenőriz, s mint az. első idő­ben tapasztalták: az indulás zökkenőkkel jár, különösen az áruellátással akadtak gondok. Egyes nagykereskedelmi válla­latok nem vették figyelembe a szerződéses rendszerben üze­melő üzletekre vonatkozó álla­mi rendelkezéseket, vontatot­tan, nehézkesen szolgálták ki az „új gazdákat”, mindig hiányzott valami. A jelzés alapján, s a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának intéz­kedése nyomán a második fél­évben hasonló gond már nem akadt. Akadt azonban más — a mindenáron való forgalom- növelés miatt egyesek megsér­tettek egy sor állami rendel­kezést — nem tartották be a kereskedelmi általános üzleti szabályzatot, elmulasztották feltüntetni a fogyasztási ára­kat, tiltott szerencsejátéknak adtak otthont. Januárban körlevél indult valamennyi szerződéses üzlet vezetőjéhez, amelyben ismét felhívták a figyelmüket arra, milyen előírásokat kell betar­taniuk a szankciók elkerülése végett. Az idei esztendő első felében pedig már sor került két szabálysértési eljárásra is — az érintett két üzletvezető ugyanis bizonylati fegyelmet sértett meg, nem készített ár­képzést, minőségi bizonyítvány nélkül forgalmazott termelői bort... Szakcsoportok Tájékoztatta Madari Gyula a megyei tanácstagokat a gaz­dasági munkaközösségek, kis­szövetkezetek és egyéb vállal­kozási formák monori járás­beli tapasztalatairól is. A járás 8 ipari szövetkezete közül a Monori Vasipari Szö­vetkezet (új neve Szervome- chanika) az, amely 1982. ja­nuár 1-től kisszövetkezetként működik. A vecsésl Ferroelektrika Ipari Szövetkezet forgácsoló- műhelyében nyolc fővel ala­kult szakcsoport. A többi ipa­ri szövetkezet az új vállalko­zási forma bevezetését nem tervezi, a Járási Szolgáltató Szövetkezet a már működő gebinesrendszert fejlesztette tovább. Az önálló elszámolású üze­mek közül csak a MEZŐGÉP Vállalat gondolt az új forma kialakítására: rákoskeresztúri egységében a TETA targoncák motorjainak gyárfására, illet­ve javítására vállalati gazdasá­gi munkaközösség létrehozását tervezi. . A magánszemélyek által lét­rehozott gazdasági munkakö­zösségek közül négy — a ve- csési fuvarozási, a sülysápi fémipari-szolgáltató, a monori- erdei TEXGÉP, s a gyömrői fémtömegcikk készítő — mű­ködik. Augusztusban . négy vállalati gazdasági munkakö­zösség is alakult, szerződésük jóváhagyása most van folya­matban. Tartózkodás összefoglalva megállapítható — hangzott el —, hogy az új gazdasági formákkal szembe­ni érdeklődés kisebb a várt­nál. E tartózkodás abból adód­hat elsősorban, hogy a rend­szer még nem kiforrott, bi­zonytalanságok is adódnak. Annyi azonban bizonyos: e módszer nem a szerencselova­goké. K. Zs. Készül a csigaszekrény w A ceglédi Lenin Tsz gépjavító gazdasági társaságának műhelyeiben hatalmas markolók készülnek a Jászberényi Ap­rítógépgyár megrendelésére. Tarai János és Peszeki László, a Lenin szocialista brigád tagjai — felvételünkön — a csiga­szekrényt szerelik össze. Apátl-Tóth Sándor felvétele A rossz órákból él Szinte minden emberhef kis híján hozzánőtt az órája. Van, aki szertartászserűen naponta egy Hőben húzza fel. Nincs an­nál kellemetlenebb, mint ami­kor elromlik, nyomban szalad­hatunk az óráshoz. A ceglédi mesterek közül a Körösi úton áll Gabai Ferenc műhelye. — Nagyapám még csak moz­donyok műszereit javította, de édesapám még ma is az órák­kal foglalkozik — sorolja a fel­menő rokonságot a kisiparos. — Általános iskolás koromban történt, hogy elcsentem édes­apámtól három rossz órát és csináltam belőle egy jót. Már akkor megjósolták, hogy vagy autószerelő leszek vagy órás. — Hol tanulta a mestersé­get? — Itt, Cegléden, a Bem Jó­zsef Ipari Szakmunkásképző Iskolában. — Éppen tíz esztendeje vé­geztem. Aztán átvettem apó­som Bocskai úti üzletét, aki szintén órás volt, és az a fe­leségem is. — Mennyire tud lépést tar­tani az óragyártást is forradal­masító újfajta megoldásokkal? — A kvarcórák, amikor né­hány éve elterjedtek, nekem is megtetszettek. Akkoriban nem sokat tudtam a működé­sükről. Beszereztem a velük kapcsolatos prospektusokat próbáltam megismerni a bel­ső felépítésüket. Azóta elvé­geztem Budapesten egy ezzel kapcsolatos tanfolyamot. Ma már az elemcsere mellett a ja­vítást is vállalom. Sikerült vennem egy olyan műszert, amely segít megkeresni a hi­bát, és pontosan beállítani az órát. — Melyeket tartja a legjobb óráknak? — A Seiko gyár típusai mel­lett a szovjet óraipar termé­keit Azok a legstrapabíróbbak. Telepítési javaslatok Volt elegendő nyersanyag, paradicsom, barack, körte Termőre.fordul a csonthéjas A termelők szorgalmát di­cséri, hogy bőségesen van nyersanyag a konzervgyár­ban. Naponta 8 tonna patisz- szon, 40—60 tonna zöldbab, 10—20 tonna uborka, 900—1000 tonna paradicsom, 80 tonna zöldpaprika, 30—40 tonna pa­radicsompaprika, 100—140 ton­na szilva, 30 tonna vöröshagy­ma érkezik be a konzervgyár­ba. Többet vettek Ma már elmondható, hogy jó volt az őszibaracktermés, ebből 1000 tonnával többet vásárolt és tartósított a gyár, mint amennyire szerződése volt. Egyébként a szerződött mennyiségnél többet vett meg a vállalat cseresznyéből és meggyből is. A gyár feldolgozó kapacitá­sával arányos az étkezési pap­rika, a paradicsompaprika és a paradicsomtermés. Bő ter­més várható körtéből is. A jövő évre az 1982. évihez hasonló mennyiségű zöldség- és gyümölcsfélékre köt szer­ződést a konzervgyár. A zöld­ségfélék közül a sárgahüvelyü zöldbab és az uborka terme­lésének növelését javasolja -a vállalat a nagyüzemeken kí­vül a kiskertekben is. Gyümölcsfélék közül a sza­móca, köszméte és kajsziba­rack termelésének növelést kívánatos. Ugyanakkor a kon­zervgyár nem javasolja pár évig a piros ribiszke további telepítését. Legalábbis kon­zervgyári értékesítésre nem, mert az elkövetkező években a kapacitáshoz mérten bősé­ges piros ribiszke termés vár­ható. a korábbi telepítésekből. Pár év múlva termőre for­dul az Albertirsa (Dánszent- miklós) Micsurin Tsz szerve­zésében telepített több mint 1000 hektár csonthéjas gyü­mölcsös, és innen a termésnek mintegy 50 százaléka fs a kon­zervgyárba fog kerülni. Ezért a meggy és a szilva további telepítése konzervgyári érté­kesítésre erősen meggondolan­dó. Szerződés alapján Helyesebbnek látszik az el­következő pár évben a hiá­nyok- pótlásán túl, elsősorban a szamóca és a köszméte te­lepítése a konzervgyár részére Nagykőrösön és környékén. Zöldségfélékből a konzervgyár az elkövetkező években is ké­pes lesz az összes leszerződött sárgahüvelyü babot és uborkát felvásárolni, tehát ezek ter­melésfejlesztésének nem les* mennyiségi akadálya Nagykő­rösön és közvetlen környékén. Dr. Konrád Zoltán Felújítják a Dózsa György utat Egy rövid hírben már tájé­koztattuk olvasóinkat a gödöl­lői Dózsa György út tervezett felújítási munkálatairól, meg­említve, hogy az utolsó akadá­lyok is elhárultak. Azóta tár­gyaltak városunkban az il­letékes miniszteri, megyei és városi vezetők, akik megálla­podtak a részletes program­ban. Ennek alapján adunk bő­vebb tájékoztatást a jövőre kezdődő rekonstrukcióróL Részletes tájékoztató A város vezetőit, ennek a forgalmas útnak a felújításán túl még egy gondolat vezérel­Üépi ihletésű, nemes egyszerűség A fa és a textil művészete FURCSA, de mindenképp összeillő együttest láthatnak a tárlatlátogatók a szoba Bör­zsöny Múzeum kiállítóter­mében. Hogy Szekeres Erzsé­bet faliszőnyegeit és Koczogh András fafaragásait, szobrait mi tette, mi teszi egymáshoz illővé, azt a műfaji eltérés el­lenére sem nehéz megállapí­tani. A formájában, témájá­ban és lelkiségében mindmáig kimeríthetetlen népművészet szolgálja munkáik alapját. Szekeres Erzsébetét a hímzés ősi mestersége, Koczogh And­rásét a fafaragásé. Nem véletlen tehát, hogy mindkettőjük művészetének tudatos sajátja a lírai megfo­galmazás. A hímzett szőnye­gek mesébe illő motívumai: fák, virágok, halak, madarak, a természet szépségével szinte eggyé vált emberalakok: a fá­ba- vagy fából faragott mar­káns portrék, balladisztikus életképek. történetek mind­mind erről vallanak. De nem nehéz meglátni az eltérő vo­násokat sem, melyek a két művész egyéniségét jellemez­hetik. SZEMBETŰNŐBB az eltérő témaválasztásuk. Erről legtöb­bet az alkotások címének ösz- szevetése árulhat el. Ballada, Asós paraszt, Anyaság, Lá­nyok — ezek a fafaragásokat és szobrokat jellemző megne­vezések. Nagy halas, Pávák, Virágpár, Gödöllő város. Csa­lád — a faliszőnyegek címe. Ám mindezzel együtt eltér az a fajta szemléletük is, ami az alkotások valóságtartalmát kérheti számon. A börtönben kuporgó ifjú társadalmi igazságtalanságo­kat szimbolizáló alakja, az érett, kastélyában szomorkodó királykisasszony faragott ké­pe, s e két részletet kompozí- ciós egységgé összefogó, pa­rasztarcok együttesen, Ko­czogh András Balláda című „táblaképén”, olyan átfogó tör­ténelemszemléletet tükröznek, ami a választott témát archai- kussága ellenére is maivá te­szi. Ugyanez érzékelhető a föld szinte összes baját, szo­morúságát magán viselő „Ásós paraszt” láttán is. Szekeres Erzsébet textiljei az imént említett szempontok szerint nemigen elemezhetők. Nem mindhogyha a mesék vi­lága ebben az esetben az övé, történelmietlen volna, de az a naivitás, ami munkáinak érté­két adja pillanatok alatt meg­semmisülne. Az ő világa ugyanis „szabályos” mesevi­lág. A négy évszakot megörökítő faliszőnyegeinek alkotó elemei például: fa koronáját fordított szívalakban körvonalazó dí­szítőelem, a fán ülő két ma­dárka stilizált képe, és a sző­nyeg két alsó szélére hímzett tulipán a gyerekrajzok eleven­ségére, frisseségére emlékez­tetnek. A négy munka érde­kessége még, hogy különféle színekkel, de azonos motívu­mokkal ábrázolja az évszakok változását. A jól kiválasztott selymes fényű fonalak, a kü­lönböző hímzési technikák és színes apró gyöngyök teszik Szekeres Erzsébet faliszőnye­geit különlegessé, esztétikussá. A KIÁLLÍTÁST mindazok figyelmébe ajánlhatom, akik kedvelik a nemesen egyszerűt, a népit. Érdemes a megye más részéből is felkeresni. Németh Péter te: amíg itt nincs rend, nem képzelhető el a városközpont kívánt arculatának kialakítá­sa. Ezért az útépítéssel egyide­jűleg rendezik az áruház, az aluljáró környékét, a tízeme­letes házak előtti területet, megépítik a parkolókat, tata­rozzák a Dózsa György úti há­zak homlokzatát. Jövőre kezdik meg o kivite­lezési munkát, a befejezési ha­táridő 1984. november 30. Er­re az időszakra, 1983. január 2-től lezárják a Dózsa György utat, egészen az Április 4. ut­cáig. A forgalmat a Táncsics Mihály útra terelik. Már itt megjegyezzük, hogy a lezárt úton lakók, illetve az itt mű­ködő intézmények megközelí­téséről, a behajtásról megfe­lelő időben lakógyűlésen rész­letes tájékoztatót adnak a ta­nács illetékesei. A lakosság és minden érde­kelt türelmére természetesen még így is szükség lesz, hiszen az építés idején felborul a meg­szokott rend. A Magyar—Szov­jet Barátság lakótelepre a Szil­hát utca felől lehet majd be­hajtani. Mit építenek, milyen lesz a Dózsa György út az átalakítás, felújítás után? Az útkorszerű­sítéssel kapcsolatosan, azt meg­előzően felújítják a közműve­ket, a vízvezetékeket, a csa­tornahálózatot, a közvilágítást. Elkészítik a gerincvezetéket, amely a Magyar—Szovjet Ba­rátság lakótelepig szállítja majd a gázt. Sávok Mindezzel megteremtik a le­hetőségét további házak építé­sének a környéken. A lakók­nak módjuk lesz csatlakoztatni házukat, lakásukat a szenny­víz- és gázvezetékre. Ajánlatos ezt az építés idején megtenni, mert utána tíz évig nem adnak engedélyt az útburkolat felbon­tására. Az építők a csaknem két év alatt megépítenek 20 ezer négy­zetméternyi utat, kerekítve ezeregyszáz méter hosszú szennyvízcsatornát, ezerhatszáz méter hosszú csapadékvíz-csa­tornát, kétezer méternyi elekt­romos hálózatot A gázvezeték hossza 550 méter. A felújítan­dó járda területe 2500 négyzet- méter. A Dózsa György utat nem csak felújítják, hanem széle­sítik is. A Szabadság téri cso­móponttól a bíróság épületéig kétszer kétsávos lesz, onnan az autópálya irányában «gy- egy sávot alakítanak ki, s ahol lehetséges leállósávot építenek. A .szélesítéssel összefüggés­ben házakat kell lebontani, illetve fákat kivágni. A sza­nálandó házak a bíróságtól a Kossuth Lajos utca felé eső részén levő földszintes épüle­tek. Hogy melyik, az még nincs 'eldöntve, de egy fasort min­denképpen ki kell majd vágni. Ä költség Útépítés jelenleg is folyik a város központjában, a 30-as út Ady Endre sétány felőli sar­kán. Ez a szélesítés előkészüle­te a lámparendszer felállítá­sának. Az illetékesek ismét megerősítették a hírt, a jelző- készülékeket még ebben az év­ben felállítják. Hozzá kell azonban tennünk, hogy mű­ködni mégsem fognak, illetve csak villogó jelzést adnak majd, hiszen a Dózsa György út felé irányuló forgalmat el­terelik, 'a rendszer pedig csak mint egész működhet, egy-két fázist nem lehet kikapcsolni. A Dózsa György út korsze­rűsítésének, valamint a járulé­kos munkáknak a teljes költ­sége meghaladja a 45 millió forintot, amely a KPM, a me­gye, a város és a köztulajdo­nosok között oszlik meg. A ge­nerálkivitelező a gödöllői Kö­zép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat, alvállalkozó a Pest megyei Közúti Épí­tő Vállalat. Még nem dőlt el, hogy az elektromos ve­zeték átépítését az ÉMÁSZ vagy a Pest megyei Villany- szerelő Vállalat végzi-e. Befejezésül még annyit, hogy ta Kossuth Lajos utca az épí­tés idején végig használható lesz. K. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom