Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-09 / 211. szám
mcAtt 1982. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Ajánlások Gazdaságosabb nyersvasgyárf ás Ajánlások kidolgozásával fejeződött be a VIII. nyersvas- és acélgyártó konferencia. A háromnapos tanácskozáson kétszáz hazai és negyven külföldi szakember vett részt. A konferencián nagy fontosságot tulajdonítottak a nyers- vasgyártás gazdaságosabbá tételének. amelynek eszköze főként a felhasználandó vasérc dúsítása és a kokszfelhasználás csökkentése. Beszámoltak arról is. hogy hozzáláttak a nagy vastartalmú salakhányók hasznosításához. A termelés, s ezen belül az exporttermékek gazdaságosabbá tételét szolgálja a nagyolvasztókban és az acélművekben az energiatakarékos technológiák bevezetése, a tűzálló és ötvözóanyagok importjának nagymérvű csökkentése, valamint az üzembe helyezett korszerű termelőberendezések jobb kihasználása is. Vendégünk: a Tájékoztatási Hivatal elnöke Mindennapi feladataink Tegnap délután a Pest megyei Hírlap szerkesztőségének vendége volt Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A lap munkatársainak konzultációval egybekötött előadást tartott a jelenlegi nemzetközi helyzetről, majd a belpolitika időszerű kérdéseiről, a népgazdaságra ' háruló feladatokról s az ezek megoldását szolgáló tennivalókról. Szólt mindezekkel kapcsolatban az újságírás mai teendőiről, a munkatársak feladatairól, a tájékoztatás és a tájékozottság fontosságáról. Elemezte azokat a kérdéseket, melyek a közvéleményt, s természetesen a Pest megyében dolgozó újságírókat egyaránt foglalkoztatják. Az államtitkár befejezésül a hozzá intézett kérdésekre adott részletes és útmutató válaszokat. Rámutatott: nem kevesebb vár ma az újságíróra, minthogy a közösség, a társadalom, s a népgazdaság érdekeit képviselje, a bírálattal éppúgy, mint a követésre méltó példák közreadásával felelősségteljesen cselekvésre ösztönözzön. Vasárnap lapunkban négyoldalas Összeállítás Magyar—bolgár barátsági hét Szeptember 13. és 17. között — mint arról már hírt adtunk — magyar—bolgár barátsági és kulturális hetet rendeznek Pest megyében. Ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Pest megyei Tanácson, melyen ott volt Veszelin Filev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titkára és a követség több munkatársa. Dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, a hazai és a bolgár sajtó munkatársainak elmondta; nagyszabású rendezvények szolgálják a jövő héten a két nép, a két testvérmegye barátságának elmélyítését. Szófia megyéből nyolcvan tagú politikai és kulturális küldöttség érkezik a rendezvénysorozatra Níkolaj Djulge- rovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Szófia megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A rendezvénysorozatot szeptember 14-én kedden nagyszabású béke-barátsági gyűléssel nyitják meg Vácott, a Szabadság téren, illetve a Madách Imre Művelődési Központban, ahol bemutatkozik a Szófia megyei népi együttes is. A hét további napjain is gazdag programsorozaton ismerkedhet Pest megye lakossága a bolgár nép, Szófia megye életével, művészetével, gazdasági eredményeivel. Vácott Bulgária, 38 év a szocializmus útján címmel fotódokumentációs kiállítás, Szentendrén a Szófia megyei Szomokov galériának a képeiből válogatott tárlat, Nagykőrösön népművészeti bemutató látható majd. A felszabadulás utáni bolgár filmművészetről nyújt átfogó képet az a mintegy tíz filmből álló válogatás amelyet Pest megye 15 városában és Héj nélküli tökmag exportra Jól fizet a napraforgó Héj nélküli tökmagot termesztenek Tápiógyörgyén, a Zöld Mező Termelőszövetkezetben. Amikor ezt említette Zakar Árpád főmezőgazdász, az értetlen pillantás miatt mindjárt hozzátette: — Ez nem tréfa, sokkal komolyabb dologról van szó. Ennek a tökfajtának a magja körül nem képződik kemény burok, csupán gyenge hártya. Ez a különlegessége. Meg az is, hogy a héj nélküli tökmagot külföldön szívesen fogyasztják, csemegének számít. Ez a különleges növény azonban csak egy a sok közül, amelyeket a termelőszövetkezetben vetnek, összesen 5 ezer hektárnyi szántón kerül földbe minden esztendőben a mag. Ebből 2 ezer hektár a kalászos. Napraforgóból most 700 hektárnyit vetettek, jövőre azonban már 800-at. A területnövelés oka: e tájon jól terem ez az olajosnövény, s így hektáronként 7—8 ezer forint hasznot is hoz. Ennél csak a cukorrépa nyereségesebb: kedvező esetben a jövedelmezősége elérheti hektáronként a 15 ezer forintot is! — Tavaly csaknem 13 millió forintos nyereséggel zártuk az évet — folytatja a főmezőgazdász. — Ebben az évben — számítva, hogy egyre nehezebb körülmények között gazdálkodunk majd — 12,6 millió forint a terv. Ez ugyan kevesebb, mint egy esztendővel ezelőtt. de sokkal többet kell dolgoznunk érte. A termelőszövetkezetben a másik legjelentősebb ágazat az állattenyésztés. Most félezer tehenet tartanak két telepen. A hozamok nem túl magasak — 4 ezer 300 liter állatonként —, de a 6 forint 30 filléres önköltség mellett még így is szerény nyereségre számíthatnak. A tehenészet fejlesztését nem tervezik, annál inkább a sertés- tenyésztését. Jelenleg 270 kocát tartanak. Tavaly adtak át egy 600 férőhelyes hizlaldát, az idén egy hasonló nagyságút építenek. — Jó a kapcsolatunk a háztájival is — mondja Zakar Árpád. — Tavaly 350 vemhes kocát adtunk ki a gazdáknak, s bár hallottuk, hogy megyénkben több területen csökken a sertéstartási kedv, Tápiógyörgyén és a közeli falvakban éppen ellenkező előjelű folyamat zajlik. Az igények annyira megnőttek, hogy az idén már 600-at értékesítünk az állatforgalmi vállalat közreműködésével. A téeszben emellett még 250 anyajuh szerepel a leltárban, de sorsuk' már megpecsételődött: a vezetés úgy döntött, felszámolják a juhtartást. Az alaptevékenységet a Zöld Mezőben jól egészítik ki az ipari üzemek. Rugógyártó műhelyükben most sok a gond, kevés a megrendelés, ezért egy lakatosrészleget alakítottak, amely várhatóan 3,5 milliós nyereséggel zárja az évet. A szövetkezet a gyáli Szabadság Tsz-szel gazdasági társulást hozott létre AGROPLAST GT néven. A gesztor a táoiógyör- gyei nagyüzem, az értékesítésre és az alapanyagbeszerzésre a gyáliak hívatottak. A társközségben, Újszilváson nemrég varrodát nyitottak, elsősorban az ottani, az egyesülés után üresen maradt irodaépület kihasználására, no meg a munkát kereső asszonyok, lányok foglalkoztatására. F. Z. nagyközségében vetítenek. Gödöllőn, a szövetkezeti áruházban bolgár áruvásár, Vácott a Fehér Galamb étteremben bolgár ételek, édességek és népzene várja a vendégeket. Az újságírók kérdéseire dr. Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője és Nagy Sándorné osztályvezető-helyettes, a rendezők nevében elmondták, hogy az egy hét során a bolgár vendégek Pest megye számos ipari üzemébe, termelőszövetkezetébe látogatnak el, megisrtierkednek kulturális, művelődési és egészségügyi szolgáltatásainkkal. Több helyen rendeznek baráti találkozókat, a bolgár néptánc és énekegyüttes bemutatja műsorát Szentendrén és a Csepel Autógyár művelődési központjában. Dunakeszin, Monoron, Dabason Szófia megye gazdasági és kulturális eredményeiről, illetve a dimitrovi életműről tartanak előadást. A programsorozatot szeptember 17-én Gödöllőn ünnepélyesen zárják, majd barátsági bált rendeznek. A Pest megyei Hírlapban a jövő héten részletesen beszámolunk a magyar—bolgár barátsági és kulturális hét eseményeiről. Szeptember 12-én, vasárnap lapunk a szokásos 8 oldal helyett 12 oldalon jelenik meg. Négyoldalas magazin-összeállításunkban Szófia megye és Bulgária mai életét mutatjuk be. Interjút olvashatnak Ni- kolaj Djulgerowal, a Szófia megyei pártbizottság első titkárával és Jankó Jankov filmrendezővel. Bemutatjuk a botevgrádi autó- buszgyárat és a kémiai kombinátot, valamint Szófia megye legszebb üdülőhelyeit. Megismerkedhetnek neves képzőművésszel és egy bolgár család életével. Ugyancsak ebben az összeállításban találják meg a barátsági hét részletes műsorát. A megyei tanács vb-ülése Rugalmas, korszerű igazgatás Beszámoló a gödöllői járási hivatal munkájáról Tapasztalatok a művelődésügy helyi irányításáról Szerda délelőtti ülésén a jóváhagyott napirendnek megfelelően a megyei tanács végrehajtó bizottsága először azzal a beszámolóval foglalkozott, amely a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága gödöllői járási hivatalának tevékenységéről adott átfogó képet. Ezt követően a testület áttekintette a megye tanácsai működési költségvetése és fejlesztésialap- terve első félévi teljesítésének főbb tapasztalatait, s megfelelő határozatokat hozott a további munkára. Az ülés résztvevői megtárgyalták azt a jelentést, amely az oktatási és közművelődési intézmények helyi irányításának helyzetét és teendőit összegezte, majd egyéb ügyekben döntöttek. Ezek sorában a végrehajtó bizottság munkaprogramot fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósítására. Nagy erőforrásokat nyit meg mindenütt a demokratizmus és a szakszerűség i Huszonöt községben több, mint 113 ezer ember él a gödöllői járásban, ami érzékelhetővé teszi a huszonöt települést irányító tizennyolc tanács — nyolc nagyközségi, tíz községi, közülük négy közös tanács — nem könnyű teendőit. A falvak egy része beletartozik az agglomerációs övezetbe — és itt a népesség gyarapodása rendkívül gyors ritmusú —, másik csoportja viszont hű tükre a mezőgazdasági termelés településformáló, életmódot befolyásoló hatásának. A helyi sajátosságok tisztelete, érvényesítése fontos szerepet játszik a tanácsok tömegkapcsolataiban, a lakossággal folytatott párbeszédben, legyen szó akár közigazgatási, akár fejlesztési feladatokról. A rugalmas, korszerű igazgatás kialakításának jegyében — hangzott el az ülésen — a legutóbbi években előnyösen változott a járási hivatal szervezete, előtérbe kerültek az irányítás egységes elvei, a komplex szemlélet egyre inkább érvényesül. Mind az írásbeli jelentés, mind a felszólalók fontos eredményként jelölték meg a helyi tanácsi testületek aktivitásának növekedését, az üléseken a megjelenés korábbiaknál magasabb arányát és azt is, hogy a helyi szakigazgatási tevékenységben fokozódott a szakszerűség. Mindenütt nagy erőforrásokat nyithat és nyit meg a demokratizmussal ötvöződő szak- szerűség — állapította meg a megyei testület —, ami a közös tanácsok gyakorlatában éppúgy kimutatható, mint a társadalmi munka eredményeiben. a falugyűlések aktivitásának, realitásérzékének fejlődésében. Részletes áttekintést kapott a megyei tanács végrehajtó bizottsága a gödöllői járás tanácsainak szerepéről a lakosság ellátásának szervezésében és felügyeletében, mert hiszen ez az a testület, amelyen az állampolgár a legközelebbi tapasztalatokat szerzi az őt képKészül a motortekercs viselők tevékenységéről. A járásban a legutóbbi.öt esztendőben gyors és lényegében arányos fejlesztés valósult meg a településeken, amit nemcsak az jelez, hogy a számítottnál jelentősen többet fordíthattak a községek intézményhálózatának korszerűsítésére, hanem az is bizonyítja a dinamizmust, hogy a gondok egy részét kipipálhatták a teendők közül. Változatlanul tart elsősorban az agglomerációs településeken a népesség növekedése, főként a bevándorlás következtében, s ez magyarázza sok területen a haladás ellenére is meglevő feszültségeket, mint amilyen például az iskolai tantermek egy részének zsúfoltsága — tavaly 18 új tanterem épült meg —, az örvendetes lakásépítési kedv — 1977 és 1981 között 3050 családi ház került tető alá — követelte közművesítés anyagi fedezetének előteremtése. A testületi ülés kitért a járási hivatal és a helyi tanácsok hatósági tevékenységének, a jogalkalmazás tapasztalatainak elemzésére is. Figyelmet érdemel, hogy a helyi tanácsok ügyiratforgalma növekszik — ami részben a kibővült hatáskörnek is vonzata. részben viszont arra mutat, még mindig lehetne mérsékelni a papírfolyamot —>, ugyanakkor a törvény által előírt harmincnapos intézési határidőt az ügyek három százaléka esetében lépik túl. Jutott figyelem mind az írásos anyagokban, mind a felszólalásokban a helyi testületi munka jellemzésére, a tanács és annak végrehajtó bizottsága közötti munkamegosztás mikéntjére, s arra is, hogyan vesznek részt a tanácsi bizottságok a határozatok előkészítésében, a végrehajtásban és az ellenőrzésben. Mindezeket mérlegelve mondotta ki a megyei tanács végrehajtó bizottsága, hogy a járási hivatal egyre eredményesebben, a megnőtt követelményekhez igazodva látja el irányító és segítő szerepét. A határozatban az elért fejlődésre támaszkodva fogalmazódott meg a teendők sora, közöttük annak feltárása, néhány településen, miért alacsony a tanácstagok részvétele az üléseken. mi módon lehet a szak- igazgatás több részterepén a szakmai színvonalat növelni. Ugyancsak a határozat foglalta magába az olyan teendőket is, mint a járási hivatal által adott szakmai segítség fokozása a helyi apparátusnál, a fejlesztési igények elemzése és rangsorolása, az intézmények integrációjának előmozdítására a kellő feltételek kialakítása. Célszerű és összehangolt fejlesztéssel átformálódik az intézményhálózat A péceli Vegyesipari Szövetkezetben az idén 60 ezer tekercset és transzformátort készítenek különböző elektromos berendezésekbe. Legnagyobb megrendelőjük a Ganz Műszerművek és a TRAKIS Szövetkezet. A képen: Juhász Mihályné tekercskészítés közben. Barcza Zsolt felvétele Tíz évre tekinthet vissza annak a folyamatnak a kezdete, amelyről — a jóváhagyott napirendnek megfelelően —szintén tegnapi ülésén tárgyalt a végrehajtó bizottság és ez a folyamat az oktatási és köz- művelődési intézmények helyi irányításának helyzete, fejlesztésének hogyanja, különös tekintettel az intézmények integrációjára. Egy évtizeddel ezelőtt kezdődött meg ugyanis — a munka hatékonysága javítása érdekében — például Budakeszin, Budaörsön, Pilis- vörösváron, Albertirsán az általános iskolák közös igazgatás alá helyezése, majd folytatódott az iskolakörzetek megteremtésével, a közös tanácsú települések iskoláinak összevonásával. A testület elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy napjainkra a megyében az általános iskolák körzetesítése és más szervezeti összevonása befejeződött, bár természetesen az ésszerűség jegyében folytatódik a kisebb változtatások sora, így az iskolaigazgatóságok legkedvezőbb formáinak, tevékenységi területeinek kialakítása. Lényeges változások mentek végbe a korábban elaprózott óvodai hálózatban is, aminex áldásos hatása a pedagógiai munka fejlődése, az igazgatási, a munkáltatói és a gazdálkodási feladatok magasabb színvonalú ellátása. Az óvodai integráció ugyancsak befejeződött a megyében, s ennek előnyeit — fogalmazták meg többen a szót kérők közül — mindenütt kamatoztatni kell, hiszen jelentősek még a tartalékok a települések többségén, a kiemelkedően tevékenykedő óvodák gyakorlata legalábbis ezt bizonyítja. Mélyre nyúló elemzést kapott a végrehajtó bizottság a jelen irányzatairól, a több funkciót ellátó intézmények kialakulásának kezdeti jeleiről, az alapellátásban részes intézmények szervezeti integrációjának megteremtését célzó erőfeszítésekről, valamint az új típusú forma, az általános művelődési központ gyakorlatban! tevékenységének lehetőségeiről. Természetes: az új kezdeményezések nem tolják háttérbe — s ez kellő hangsúlyt kapott a felszólalásokban — a hagyományos együttműködést, ami örvendetesen erősödik a művelődés intézményei között, ugyanakkor korszerűbb formákkal és módszerekkel gazdagodik. Jó példák vannak a több funkció ellátására Dunakeszin. Cegléden, Százhalombattán, ahol a lakótelepeken épült új iskolákban nemcsax oktatnak, hanem hangversenyeket is rendeznek, helyet teremtenek az iskolai és a tanácsi gyerekkönyvtár együttes kezelésére. Az ilyen iskolák száma ma még ugyan nem jelentős de a továbbiakban — ^ ez a végrehajtó bizottság egyetértésével találkozott — körüket, már a tervezéskor ügyelve erre, bővíteni kell. Az integráció, azaz a szervezeti összevonás, érthetően a helyi tanácsoktól is megköveteli a rugalmasságot, a megszokott módszerek föladását és újak megismerését. aminek egyik lehetséges formája például a település egységes köz- művelődési tervének egy-cgy esztendős szakaszra szóló elkészítése Erre a rugalmasságra, az új megoldások formák lényegének alapos megismerésére nemcsak helyben, hanem a szakigazgatás további lépcsőin is szükség van, mutatott rá a végrehajtó bizottság. Az előterjesztést elfogadva az ülés résztvevői a határozatban megjelölték azokat a legfontosabb teendőket, amelyek a további feHődés fő irányát alkotják, rámutatva: az integráció jó eszköz a tanulók és a felnőtt lakosság művelődésének magasabb színvonalú kielégítésében, a? intézmények tartalmi, szerv voti összekapcsolása ugvanis összehangolja és ucvanakkor koncentrálja a személyi, tárgyi erőforrásokat M. O.