Pest Megyei Hírlap, 1982. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

mcAtt 1982. SZEPTEMBER 9., CSÜTÖRTÖK Ajánlások Gazdaságosabb nyersvasgyárf ás Ajánlások kidolgozásával fe­jeződött be a VIII. nyersvas- és acélgyártó konferencia. A háromnapos tanácskozáson kétszáz hazai és negyven kül­földi szakember vett részt. A konferencián nagy fontos­ságot tulajdonítottak a nyers- vasgyártás gazdaságosabbá té­telének. amelynek eszköze fő­ként a felhasználandó vasérc dúsítása és a kokszfelhaszná­lás csökkentése. Beszámoltak arról is. hogy hozzáláttak a nagy vastartalmú salakhányók hasznosításához. A termelés, s ezen belül az exporttermékek gazdaságosabbá tételét szolgál­ja a nagyolvasztókban és az acélművekben az energiataka­rékos technológiák bevezetése, a tűzálló és ötvözóanyagok im­portjának nagymérvű csök­kentése, valamint az üzembe helyezett korszerű termelőbe­rendezések jobb kihasználása is. Vendégünk: a Tájékoztatási Hivatal elnöke Mindennapi feladataink Tegnap délután a Pest me­gyei Hírlap szerkesztőségének vendége volt Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. A lap munkatársainak konzultációval egybekötött elő­adást tartott a jelenlegi nem­zetközi helyzetről, majd a bel­politika időszerű kérdéseiről, a népgazdaságra ' háruló felada­tokról s az ezek megoldását szolgáló tennivalókról. Szólt mindezekkel kapcso­latban az újságírás mai teen­dőiről, a munkatársak felada­tairól, a tájékoztatás és a tájé­kozottság fontosságáról. Ele­mezte azokat a kérdéseket, me­lyek a közvéleményt, s ter­mészetesen a Pest megyében dolgozó újságírókat egyaránt foglalkoztatják. Az államtitkár befejezésül a hozzá intézett kérdésekre adott részletes és útmutató válaszokat. Rámutatott: nem kevesebb vár ma az újságíró­ra, minthogy a közösség, a társadalom, s a népgazdaság érdekeit képviselje, a bírálat­tal éppúgy, mint a követésre méltó példák közreadásával felelősségteljesen cselekvésre ösztönözzön. Vasárnap lapunkban négyoldalas Összeállítás Magyar—bolgár barátsági hét Szeptember 13. és 17. kö­zött — mint arról már hírt adtunk — magyar—bolgár ba­rátsági és kulturális hetet ren­deznek Pest megyében. Ebből az alkalomból sajtótájékozta­tót tartottak tegnap a Pest megyei Tanácson, melyen ott volt Veszelin Filev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövetségének első titká­ra és a követség több munka­társa. Dr. Csicsay Iván, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese, a hazai és a bolgár sajtó mun­katársainak elmondta; nagy­szabású rendezvények szolgál­ják a jövő héten a két nép, a két testvérmegye barátságának elmélyítését. Szófia megyéből nyolcvan tagú politikai és kulturális küldöttség érkezik a rendez­vénysorozatra Níkolaj Djulge- rovnak, a Bolgár Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága tagjának, a Szófia megyei pártbizottság első titkárának vezetésével. A rendezvénysoro­zatot szeptember 14-én ked­den nagyszabású béke-barát­sági gyűléssel nyitják meg Vá­cott, a Szabadság téren, illet­ve a Madách Imre Művelődé­si Központban, ahol bemutat­kozik a Szófia megyei népi együttes is. A hét további napjain is gazdag programsorozaton is­merkedhet Pest megye lakos­sága a bolgár nép, Szófia me­gye életével, művészetével, gazdasági eredményeivel. Vácott Bulgária, 38 év a szocializmus útján címmel fo­tódokumentációs kiállítás, Szentendrén a Szófia megyei Szomokov galériának a képei­ből válogatott tárlat, Nagykő­rösön népművészeti bemutató látható majd. A felszabadulás utáni bol­gár filmművészetről nyújt át­fogó képet az a mintegy tíz filmből álló válogatás amelyet Pest megye 15 városában és Héj nélküli tökmag exportra Jól fizet a napraforgó Héj nélküli tökmagot ter­mesztenek Tápiógyörgyén, a Zöld Mező Termelőszövetke­zetben. Amikor ezt említette Zakar Árpád főmezőgazdász, az értetlen pillantás miatt mindjárt hozzátette: — Ez nem tréfa, sokkal ko­molyabb dologról van szó. En­nek a tökfajtának a magja kö­rül nem képződik kemény bu­rok, csupán gyenge hártya. Ez a különlegessége. Meg az is, hogy a héj nélküli tökmagot külföldön szívesen fogyasztják, csemegének számít. Ez a különleges növény azonban csak egy a sok közül, amelyeket a termelőszövetke­zetben vetnek, összesen 5 ezer hektárnyi szántón kerül földbe minden esztendőben a mag. Ebből 2 ezer hektár a kalászos. Napraforgóból most 700 hek­tárnyit vetettek, jövőre azon­ban már 800-at. A területnö­velés oka: e tájon jól terem ez az olajosnövény, s így hektá­ronként 7—8 ezer forint hasz­not is hoz. Ennél csak a cu­korrépa nyereségesebb: kedve­ző esetben a jövedelmezősége elérheti hektáronként a 15 ezer forintot is! — Tavaly csaknem 13 mil­lió forintos nyereséggel zártuk az évet — folytatja a főmező­gazdász. — Ebben az évben — számítva, hogy egyre nehezebb körülmények között gazdálko­dunk majd — 12,6 millió fo­rint a terv. Ez ugyan keve­sebb, mint egy esztendővel ez­előtt. de sokkal többet kell dol­goznunk érte. A termelőszövetkezetben a másik legjelentősebb ágazat az állattenyésztés. Most félezer te­henet tartanak két telepen. A hozamok nem túl magasak — 4 ezer 300 liter állatonként —, de a 6 forint 30 filléres önkölt­ség mellett még így is szerény nyereségre számíthatnak. A te­henészet fejlesztését nem ter­vezik, annál inkább a sertés- tenyésztését. Jelenleg 270 ko­cát tartanak. Tavaly adtak át egy 600 férőhelyes hizlaldát, az idén egy hasonló nagyságút építenek. — Jó a kapcsolatunk a ház­tájival is — mondja Zakar Árpád. — Tavaly 350 vemhes kocát adtunk ki a gazdáknak, s bár hallottuk, hogy me­gyénkben több területen csök­ken a sertéstartási kedv, Tá­piógyörgyén és a közeli fal­vakban éppen ellenkező elő­jelű folyamat zajlik. Az igé­nyek annyira megnőttek, hogy az idén már 600-at értékesí­tünk az állatforgalmi vállalat közreműködésével. A téeszben emellett még 250 anyajuh szerepel a leltárban, de sorsuk' már megpecsételő­dött: a vezetés úgy döntött, felszámolják a juhtartást. Az alaptevékenységet a Zöld Mezőben jól egészítik ki az ipari üzemek. Rugógyártó mű­helyükben most sok a gond, kevés a megrendelés, ezért egy lakatosrészleget alakítottak, amely várhatóan 3,5 milliós nyereséggel zárja az évet. A szövetkezet a gyáli Szabadság Tsz-szel gazdasági társulást hozott létre AGROPLAST GT néven. A gesztor a táoiógyör- gyei nagyüzem, az értékesítés­re és az alapanyagbeszerzésre a gyáliak hívatottak. A társközségben, Újszilváson nemrég varrodát nyitottak, el­sősorban az ottani, az egyesü­lés után üresen maradt iroda­épület kihasználására, no meg a munkát kereső asszonyok, lányok foglalkoztatására. F. Z. nagyközségében vetítenek. Gö­döllőn, a szövetkezeti áruház­ban bolgár áruvásár, Vácott a Fehér Galamb étteremben bolgár ételek, édességek és népzene várja a vendégeket. Az újságírók kérdéseire dr. Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője és Nagy Sándorné osztályveze­tő-helyettes, a rendezők ne­vében elmondták, hogy az egy hét során a bolgár vendégek Pest megye számos ipari üze­mébe, termelőszövetkezetébe látogatnak el, megisrtierkednek kulturális, művelődési és egészségügyi szolgáltatásaink­kal. Több helyen rendeznek baráti találkozókat, a bolgár néptánc és énekegyüttes be­mutatja műsorát Szentendrén és a Csepel Autógyár művelő­dési központjában. Dunake­szin, Monoron, Dabason Szó­fia megye gazdasági és kultu­rális eredményeiről, illetve a dimitrovi életműről tartanak előadást. A programsorozatot szep­tember 17-én Gödöllőn ünne­pélyesen zárják, majd barát­sági bált rendeznek. A Pest megyei Hírlapban a jövő héten részletesen beszámolunk a magyar—bolgár barátsági és kul­turális hét eseményeiről. Szeptem­ber 12-én, vasárnap lapunk a szo­kásos 8 oldal helyett 12 oldalon jelenik meg. Négyoldalas maga­zin-összeállításunkban Szófia me­gye és Bulgária mai életét mutat­juk be. Interjút olvashatnak Ni- kolaj Djulgerowal, a Szófia me­gyei pártbizottság első titkárával és Jankó Jankov filmrendezővel. Bemutatjuk a botevgrádi autó- buszgyárat és a kémiai kombiná­tot, valamint Szófia megye leg­szebb üdülőhelyeit. Megismerked­hetnek neves képzőművésszel és egy bolgár család életével. Ugyan­csak ebben az összeállításban ta­lálják meg a barátsági hét részle­tes műsorát. A megyei tanács vb-ülése Rugalmas, korszerű igazgatás Beszámoló a gödöllői járási hivatal munkájáról Tapasztalatok a művelődésügy helyi irányításáról Szerda délelőtti ülésén a jó­váhagyott napirendnek megfe­lelően a megyei tanács végre­hajtó bizottsága először azzal a beszámolóval foglalkozott, amely a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága gödöllői járási hivatalának tevékeny­ségéről adott átfogó képet. Ezt követően a testület áttekintet­te a megye tanácsai működési költségvetése és fejlesztésialap- terve első félévi teljesítésének főbb tapasztalatait, s megfelelő határozatokat hozott a további munkára. Az ülés résztvevői megtárgyalták azt a jelentést, amely az oktatási és közműve­lődési intézmények helyi irá­nyításának helyzetét és teen­dőit összegezte, majd egyéb ügyekben döntöttek. Ezek so­rában a végrehajtó bizottság munkaprogramot fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos fel­adatok megvalósítására. Nagy erőforrásokat nyit meg mindenütt a demokratizmus és a szakszerűség i Huszonöt községben több, mint 113 ezer ember él a gö­döllői járásban, ami érzékel­hetővé teszi a huszonöt telepü­lést irányító tizennyolc tanács — nyolc nagyközségi, tíz köz­ségi, közülük négy közös ta­nács — nem könnyű teendőit. A falvak egy része beletartozik az agglomerációs övezetbe — és itt a népesség gyarapodása rendkívül gyors ritmusú —, másik csoportja viszont hű tük­re a mezőgazdasági termelés településformáló, életmódot befolyásoló hatásának. A helyi sajátosságok tisztelete, érvé­nyesítése fontos szerepet ját­szik a tanácsok tömegkapcso­lataiban, a lakossággal folyta­tott párbeszédben, legyen szó akár közigazgatási, akár fej­lesztési feladatokról. A rugalmas, korszerű igaz­gatás kialakításának jegyében — hangzott el az ülésen — a legutóbbi években előnyösen változott a járási hivatal szer­vezete, előtérbe kerültek az irányítás egységes elvei, a komplex szemlélet egyre in­kább érvényesül. Mind az írás­beli jelentés, mind a felszóla­lók fontos eredményként je­lölték meg a helyi tanácsi tes­tületek aktivitásának növeke­dését, az üléseken a megjele­nés korábbiaknál magasabb arányát és azt is, hogy a he­lyi szakigazgatási tevékenység­ben fokozódott a szakszerűség. Mindenütt nagy erőforráso­kat nyithat és nyit meg a de­mokratizmussal ötvöződő szak- szerűség — állapította meg a megyei testület —, ami a kö­zös tanácsok gyakorlatában éppúgy kimutatható, mint a társadalmi munka eredményei­ben. a falugyűlések aktivitásá­nak, realitásérzékének fejlő­désében. Részletes áttekintést kapott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a gödöllői járás taná­csainak szerepéről a lakosság ellátásának szervezésében és felügyeletében, mert hiszen ez az a testület, amelyen az állampolgár a legközelebbi ta­pasztalatokat szerzi az őt kép­Készül a motortekercs viselők tevékenységéről. A já­rásban a legutóbbi.öt eszten­dőben gyors és lényegében arányos fejlesztés valósult meg a településeken, amit nemcsak az jelez, hogy a számítottnál jelentősen többet fordíthattak a községek intézményhálózatá­nak korszerűsítésére, hanem az is bizonyítja a dinamizmust, hogy a gondok egy részét ki­pipálhatták a teendők közül. Változatlanul tart elsősor­ban az agglomerációs telepü­léseken a népesség növekedése, főként a bevándorlás követ­keztében, s ez magyarázza sok területen a haladás ellenére is meglevő feszültségeket, mint amilyen például az iskolai tan­termek egy részének zsúfolt­sága — tavaly 18 új tanterem épült meg —, az örvendetes lakásépítési kedv — 1977 és 1981 között 3050 családi ház került tető alá — követelte közművesítés anyagi fedezeté­nek előteremtése. A testületi ülés kitért a já­rási hivatal és a helyi taná­csok hatósági tevékenységének, a jogalkalmazás tapasztalatai­nak elemzésére is. Figyelmet érdemel, hogy a helyi tanácsok ügyiratforgalma növekszik — ami részben a kibővült hatás­körnek is vonzata. részben vi­szont arra mutat, még mindig lehetne mérsékelni a papírfo­lyamot —>, ugyanakkor a tör­vény által előírt harmincnapos intézési határidőt az ügyek há­rom százaléka esetében lépik túl. Jutott figyelem mind az írá­sos anyagokban, mind a felszó­lalásokban a helyi testületi munka jellemzésére, a tanács és annak végrehajtó bizottsá­ga közötti munkamegosztás mikéntjére, s arra is, hogyan vesznek részt a tanácsi bizott­ságok a határozatok előkészí­tésében, a végrehajtásban és az ellenőrzésben. Mindezeket mérlegelve mon­dotta ki a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy a já­rási hivatal egyre eredménye­sebben, a megnőtt követelmé­nyekhez igazodva látja el irá­nyító és segítő szerepét. A ha­tározatban az elért fejlődésre támaszkodva fogalmazódott meg a teendők sora, közöttük annak feltárása, néhány tele­pülésen, miért alacsony a ta­nácstagok részvétele az ülése­ken. mi módon lehet a szak- igazgatás több részterepén a szakmai színvonalat növelni. Ugyancsak a határozat foglal­ta magába az olyan teendőket is, mint a járási hivatal által adott szakmai segítség fokozá­sa a helyi apparátusnál, a fej­lesztési igények elemzése és rangsorolása, az intézmények integrációjának előmozdításá­ra a kellő feltételek kialakítá­sa. Célszerű és összehangolt fejlesztéssel átformálódik az intézményhálózat A péceli Vegyesipari Szövetkezetben az idén 60 ezer teker­cset és transzformátort készítenek különböző elektromos be­rendezésekbe. Legnagyobb megrendelőjük a Ganz Műszermű­vek és a TRAKIS Szövetkezet. A képen: Juhász Mihályné te­kercskészítés közben. Barcza Zsolt felvétele Tíz évre tekinthet vissza an­nak a folyamatnak a kezdete, amelyről — a jóváhagyott na­pirendnek megfelelően —szin­tén tegnapi ülésén tárgyalt a végrehajtó bizottság és ez a folyamat az oktatási és köz- művelődési intézmények helyi irányításának helyzete, fejlesz­tésének hogyanja, különös te­kintettel az intézmények integ­rációjára. Egy évtizeddel ez­előtt kezdődött meg ugyanis — a munka hatékonysága ja­vítása érdekében — például Budakeszin, Budaörsön, Pilis- vörösváron, Albertirsán az ál­talános iskolák közös igazgatás alá helyezése, majd folytató­dott az iskolakörzetek megte­remtésével, a közös tanácsú te­lepülések iskoláinak összevo­násával. A testület elé terjesztett je­lentés megállapítja, hogy nap­jainkra a megyében az általá­nos iskolák körzetesítése és más szervezeti összevonása be­fejeződött, bár természetesen az ésszerűség jegyében foly­tatódik a kisebb változtatások sora, így az iskolaigazgatósá­gok legkedvezőbb formáinak, tevékenységi területeinek ki­alakítása. Lényeges változások mentek végbe a korábban elaprózott óvodai hálózatban is, aminex áldásos hatása a pedagógiai munka fejlődése, az igazgatási, a munkáltatói és a gazdálko­dási feladatok magasabb szín­vonalú ellátása. Az óvodai in­tegráció ugyancsak befejező­dött a megyében, s ennek elő­nyeit — fogalmazták meg töb­ben a szót kérők közül — min­denütt kamatoztatni kell, hi­szen jelentősek még a tartalé­kok a települések többségén, a kiemelkedően tevékenykedő óvodák gyakorlata legalábbis ezt bizonyítja. Mélyre nyúló elemzést ka­pott a végrehajtó bizottság a jelen irányzatairól, a több funkciót ellátó intézmények kialakulásának kezdeti jelei­ről, az alapellátásban részes intézmények szervezeti integ­rációjának megteremtését cél­zó erőfeszítésekről, valamint az új típusú forma, az általá­nos művelődési központ gya­korlatban! tevékenységének le­hetőségeiről. Természetes: az új kezde­ményezések nem tolják háttér­be — s ez kellő hangsúlyt ka­pott a felszólalásokban — a hagyományos együttműködést, ami örvendetesen erősödik a művelődés intézményei között, ugyanakkor korszerűbb for­mákkal és módszerekkel gaz­dagodik. Jó példák vannak a több funkció ellátására Duna­keszin. Cegléden, Százhalom­battán, ahol a lakótelepeken épült új iskolákban nemcsax oktatnak, hanem hangverse­nyeket is rendeznek, helyet te­remtenek az iskolai és a taná­csi gyerekkönyvtár együttes kezelésére. Az ilyen iskolák száma ma még ugyan nem je­lentős de a továbbiakban — ^ ez a végrehajtó bizottság egyetértésével találkozott — körüket, már a tervezéskor ügyelve erre, bővíteni kell. Az integráció, azaz a szer­vezeti összevonás, érthetően a helyi tanácsoktól is megköve­teli a rugalmasságot, a meg­szokott módszerek föladását és újak megismerését. aminek egyik lehetséges formája pél­dául a település egységes köz- művelődési tervének egy-cgy esztendős szakaszra szóló elké­szítése Erre a rugalmasságra, az új megoldások formák lé­nyegének alapos megismerésé­re nemcsak helyben, hanem a szakigazgatás további lépcsőin is szükség van, mutatott rá a végrehajtó bizottság. Az előterjesztést elfogadva az ülés résztvevői a határo­zatban megjelölték azokat a legfontosabb teendőket, ame­lyek a további feHődés fő irá­nyát alkotják, rámutatva: az integráció jó eszköz a tanulók és a felnőtt lakosság művelő­désének magasabb színvonalú kielégítésében, a? intézmények tartalmi, szerv voti összekap­csolása ugvanis összehangolja és ucvanakkor koncentrálja a személyi, tárgyi erőforrásokat M. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom