Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

KÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Délibáb ez át iKsarién Családias hangulatot teremt Hq pascal l'ég kiteszik a fóbiát Areny-versek a fejfákon ki emlékezet faragott körei légi és áj síremlékek ^ Eső után, napfényes délelőttön vetődtem el a nagykö­\ rösi református temetőbe. A párás levegő nyíló virágok ^ és friss lombok illatát elegyítette. A csendbe csak halkan \ duruzsolt bele az országúti zaj, amelyet mérsékelt a vad- § galambok beszélgetése. A sírkert gondozott útjain gyér ^ volt a forgalom, s jó alkalom kínálkozott a csendes szemlélődésre. \ Akit a sorsa állandóan csa- tangolásra ítélt, és sofőrként kocsikísérőként, ellenőrként vagy ki tudja, miféle állásban keresi kenyerét, bizony kívül­ről tudja, hogy megszokott út­vonalai mentén milyen men- helyek találhatók, ahol italt remélhet a kiszáradt torok, tes­tet tápláló étket az üresen ze­nélő bendő. Kocsmából bisztró Anélkül, hogy az utak étlen- szomjan haladó vándorát hosz- szasan megfosztanánk a kiadós kortyok, jóféle ételek élveze­tétől, egy kis kocsmológiai ki­térőt teszünk. Köztudott, hogy amíg lovas nemzet voltunk, a lóváltóhelyek postakocsi-állo­másainak országút menti fo­gadói voltak a hőn vágyott célpontok. A csárdák csillaga ekkor járt magasan igazán. Ételt, italt, szállást remélhe­tett a vendég, zabot, szénát a derék igavonó. A csárdák intézménye aztán elvirágzott. Többféle műinté­zet próbálta pótolni őket, köz­tük a vendéglő, a kocsma és a kávéház. A legnépszerűbbek persze a kocsmák lettek, me­lyek fokozatos megszüntetése nem kis harci tett a vendég­látás oly tarka történetében. Szesztestvérek, kortyintgató komák érezték kiűzetve magu­kat az olajos padlójú sönté- sekből, kricsmikbőí, csehókból, kispiszkosokból, a nagy nyel­vi találékonysággal becézett italboltokból. A szakma utol­só moMukánjai már az állami és a szövetkezeti vendéglátó­A tavalyi jól sikerült zenei táborozás után, az idén is el; látogatott városunkba a buda­pesti III. kerületi művelődési központ és az állami zeneis­kola jelenlegi és volt hallgatói­ból álló csoportja. A táborozás egy hete alatt a fiatal zenészek főként új mű­vek tanulásával és gyakorlá­sával töltötték idejüket. Köz­ben persze alkalmuk nyílt ar­ra is, hogy közönség előtt is bemutatkozzanak. A zeneisko­la nagytermében összegyűlt szép számú érdeklődő hallgatta meg játékukat. A megjelent vendégeket és a zenekart Kis István, a nagy­kőrösi zeneiskola igazgatója üdvözölte. Külön elismeréssel szólt Bálint Ferencné lelkes szervező munkájáról, melyet a táborozás és a bemutatkozás sikere érdekében kifejtett. A Till Ottó zeneiskola igaz­gatója és Fürj Éva tanárnő által vezetett tagok szívesen jöttek Nagykőrösre, mert mint mondották, városunkban jó talaja van a muzsikálásnak. Máskor is örömmel jönnének ide táborozni. A zene révén m>r idáig is sok barátot sze­reztek maguknak. A fiatal, rendkívül jól kép­zett muzsikusok zeneiskolai hangversenye méltán érdemel­te ki a hallgatóság elismerését. A tetszéssel fogadott műsor­számok után a közönség a közreműködőket ütemes taps­sal jutalmazta. Az együttes tagjai Till Ottó karnagy irányításával kelle­iparból vonultak nyugdíjba, magúkkal víve a spiccerek, pi- kolók lassan kivesző fogalmát, melyek felett már némi nosz­talgiával nyitnak vitát nap­jaink irodalmi lapjai... Egy jól irányzott fordulattal a kocsmák bisztrókká neme­sedtek. amelyekben a har­madosztályú megjelölés csu­pán az árakra és nem a kör­nyezetre vonatkozik. Amint végbement ez az átváltozás, az emberekben bátorítást kapott a vállalkozószellem. A város­ban is épültek olyan emeletes családi házak, amelyek föld­szintjét eleve az ivó, a falato­zó és a presszó hármas köve­telményének megfelelően épí­tették ki. Fagyi és babgulyás Az Áfész, vagy a vendéglá­tóipari vállalat bérbe vette a kacsalábon forgó, új épület­részt, berendezte, s ha a ház- tulajdonosnak volt ilyen jelle­gű szakismerete, akkor veze­tőként alkalmazta. Ügy lát­szik, ez a forma bevált és vég­ső soron az addig ellátatlan te­rületeken javított a helyzeten. Jó példa erre az Alpári Gyula utca külső végén lévő Délibáb bisztró, amely tavaly augusz­tusban nyílt meg. Fehér Sándorné birodalma nemcsak e városszélen állná meg a helyét, hanem máshol is, A pádimentum színes, min­tás lapokból áll, a falakat pi­rosra festett klinkertégla bur­kolja. A bordó bútorszövetből varrt függönnyel eltakart il­lemhelyek tiszták, kezet is mos­mes, maradandó élményt sze­reztek az ottlevőknek. A jövő évi viszontlátás re­ményében vettünk búcsút a muzsikusoktól. hat a betérő. Az asztalokon vi­rág. A pulton hűtővitrinben friss sütemények, presszógép, fagyialtos tégelyek. Ebben a dé­li órában egymást érik a ven­dégek. Jön egy csapat gyerek fagyiért. Egy házaspár sört kortyol. A teherautó utasai babgulyást kanalaznak. Fehér­né vérbli vendéglátós, tizenki­lenc éve kezdte a szakmát. Nem. fogy ki a szíves szóból, mindenkivel nyájas. Méták a zenegépbe! — Milyen az áruellátás? — A központnak adom a megrendelést, s ők szállítják az italféléket, meg a süte­ményt. Az egytálételt magam főzöm, mindig olyat, amihez éppen kapni hozzávalót. Gya­kori a bográcsgulyás, meg a babgulyás, a májétel, s ha pa­calt főzünk, már reggel ki­tesszük a táblát, mert az na­gyon kapós. — Kikből áll a vendégkör? — Elsősorban a környékbe­liekből, az úton járókból, de eljönnek a város másik végé­ről is, akik már hallottak ró­lunk. Nem egy brigádösszejö- vetelnek, évzáró bankettnek, vállalati rendezvénynek, csalá­di névnapnak volt már szín­helye az üzlet. A jóízű étel, a meghitt környezet családias hangulatot teremt, s erre vágynak az emberek. Ta­vasztól őszig be-betérnek a hobbikertekből hazatérők, egV kicsit megpihennek, esznek, isznak. Minden korosztály lá­togat bennünket. Van zenegép, és ki-ki választhatja a nó­táját. összebeszél valamelyik vállalat gárdája, és. jönnek a konzervgyárból, a TRAKIS- ból, tekézők a Mészáros Tsz közeli tekepályájáról. Azon va­gyunk, hogy aki betér hoz­zánk, az jól érezze magát, mert akkor biztosan eljön leg­közelebb is — avatott be ebbe a nagy üzleti titokba a főnök­asszony, miközben szakavatott mozdulatokkal adagolta a va­níliát, mérte a babgulyást. T. T. Az ország egyik közismert és számontartott temetője ez, a többi között azon sírversek miatt, amelyeket az évekig itt tanároskodott Arany János költött. Kőbe vésve, táblával megjelölve állnak még mind a mai napig e becses síremlékek. A vén kövek régi évszámo­kat, feledésbe merülő titulu­sokat őriznek. Némely hantot kovácsoltvas kerítés fog körül. A végső nyughelyek legtöbb­je gondozott, ápolt, virággal beültetett, körbegereblyélt. Milyenek a maiak? A besüppedő hantok után a legfrissebb sírok tűntek elő a ravatalozó közelében lévő par­cellákban. Igaz ugyan, hogy a halottkultusz, a holtak emlé­kének megbecsülése és ápolá­sa szinte egyidős az emberi­séggel, megnyilvánulási for­máinak, szokásainak külső megjelenésében mégis feltűnik a változás. Beszédes bizonyíté­kai ennek többek között az utóbbi évtizedekben készült díszes síremlékek. Ahogy szép sorban sorakoz­nak a tágas sírok a beton és műkő építmények sokfélesége tűnik elő. (Állítólag valaha mielőtt elkezdtek itt egy sírt ásni, mérnök jelölte ki a gö­dör pontos helyét.) A köveket és feliratokat pásztázó tekin­tet meg-megtorpan egy-egy vadonatúj síremléknél. Itt van például egy dupla . sírhely, amelyet a középkorú házaspár váltott és készíttetett el a sír­kövessel. Még mindkettőjük­nél hiányzik a kötőjel utáni évszám, bár legyen így ez még sokáig, hiszen alig fél évszázada születtek. A fe­kete gránittábla alsó peremén futó aranyozott betűsor talán még meghökkentőbb: Soha­sem feledünk. Tehát a meg­rendelő nem bízta a vélet­lenre a saját halhatatlanságát, jó előre megörökíttette. Milyenek a mai sírok? Be­tonból, műkőből készült keret veszi őket körül. Előfordul, hogy az építtető föld alatti sírkamrát rendel. (Igazi, föld fölé emelkedő kripta az utób­bi évtizedekben Nagykőrösön alig épült.) A kőből készült fejfák mind nagyobb változa­tosságot mutatnak. Az új mó­di szerint a legtöbb esetben a fejfa nem egy téglalap alakú monolit tömb, hanem zaklatott vonalú, ferde síkokra tagolt térelem, amely már másodla­gos funkciót ad eredeti ren­deltetésének, az elhunytra vo- . natkozó felirat hordozásának. Egyébként a feliratok is változóban vannak. Ma már nem ritka az ilyen szöveg: Édesanyám, Édesapám, Szü­léink. Gyakori díszítőelem a plasztikus kivitelű szomorúfűz, a cipruság. A síremlékeken sú­lyos testű kőgalambok pihen­nek. Általában fehér műkőke­retbe kerül a feliratos fekete gránittábla. A szövegmező aranyozása mind gyakoribb. A hamvasztásos temetkezés szokása még csak most van elterjedőben. Van, aki a hoz­zátartozója hamvait tartalma­zó urnát valamelyik régebben elhunyt családtag sírjába he­lyezteti bele. Kolumbárium nincs még a nagykőrösi teme­tőben, d- már formálódnak a tervei, niszen e téren is halad­ni kell az idővel. Az itt nyug­vók sírjai között egyébként nem nehéz eligazodni. A par­cellákat A-tól Ó-ig betűk jel­zik, és pontos térkép, továbbá lajstrom segíti a tájékozódást. Hosszú idő óta nagy gondot fordítanak erre.' Ha valamely vidékre szakadt hozzátartozó keresi ősei nyugvóhelyét, nagy biztonsággal útbaigazítják. Öröklődő mesterség A temetővel szemben egy új üzemépület. Rajta a cégtáb­la: Faragó Dénes kőfaragó. A negyvenes éveiben járó mes­ter apjának, nagyapjának is ez volt a foglalkozása. Több generáció munkái ékítik a környékbeli temetőket. — Hogyan indult ezen a pályán? — Éppen harminc éve kezd­tem, és a szakmai ismeretek elsajátítása mellett nagyon so­kat köszönhetek az önképző- köri éveknek, amikor Molnár Elek és Rócz József keze alatt tökéletesíthettem rajzkészsége­met. Tizennyolc esztendeig az építőipari szövetkezetben csi­náltam ugyanezt, aztán önálló­sítottam magamat. — A megrendelőknek mi­lyen igényeik vannak? — Mindenkinek megmuta­tom a mintakönyvemet — rpondja és egy fényképalbu­mot vesz előkis iroda szek­rényéből. Benne egy híján A Nagykőrösi Pedagógus SE atlétái kihasználták az e sport­ágra kedvező időjárást és újabb versenyeken vettek részt. Budapesten tíz nemzet spor­tolóival nemzetközi utánpótlás versenyt rendeztek. Férfi ge­relyhajításban Palotai László­nak 59 méterrel egy eredmér nyes dobása volt, de ezzel nem ért el helyezést. Debrecen volt a színhelye az országos ifjúsági bajnokság­nak. Férfi gerelyhajításban (30 induló közül) Palotai László 62,52 méterrel negyedik lett, úgy, hogy magasan legnagyobb dobását a zsűri nem fogadta el. A fővárosi, serdülő A-kor- csoportos országos bajnoksá­gon V. Szűcs György a fiú diszkoszvetők erős mezőnyében 35 méteres, ifjúsági ezüstjel­vényes , szintű eredményt ért el, de ezzel sem sikerült helye­zést elérnie. Volt egy nagy do­bása, de kilépett. Debrecenben kedvezett az időjárás a kétnapos országos felnőtt nyílt vidéki bajnokság­nak, amelyen az ország ösz- szes számításba vehető ver­senyzője ott volt, a fővárosból is. A még ifjúsági korú körösi sportolók a középmezőnyben végeztek. Férfi diszkoszvetés ben (25 induló volt): 9. Pa­lotai János 42,90 méterrel utánpótlás korcsoportjában harmadik lett. Férfi gerelyha­jításban (32): Palotai László 00, Szűcs Ambrus 59 méteres eredményt ért el. Palotai László ebben az év­ben eddig 31 pontot gyűjtött egyesületének. Húsz különféle modell. Többre' ráismerek a temetőben látot­tak közül. Az emberek többsége ra­gaszkodik a hagyományos for­mákhoz, nehezen gyökeresedik meg az új, természetesen igyekszünk figyelembe venni az egyedi igényeket is. A kü­lönböző síremlék típusok a saját terveim. Összetartozás — Hogyan tudja az anyago­kat beszerezni? — A TÜZÉP-telepektől, meg a KlOSZ-központ elosztása alapján kapom a külföldi kö­veket, a 23 karátos aranyfüst- lemezeket. Egy olasz cégtől prospektusokat kaptam betű- véső gépre, de olyan költséges lenne, hogy talán sohase té­rülne meg. így aztán a csi­szoláson kívül mindent kéz­zel csinálunk. — Ügy hallottam, nemcsak a pénzes munkákat vállalja, hanem a közösségért önzetle­nül is tevékenykedik. — A közintézmények falára általában én készítem a felira­tokat. Most egy régi emléktáb­la fénykép alapján való pótlá- sára«kértek fel. Szívesen meg­csinálom. A társadalmi mun­kámért sokféle elismerésben részesültem. Kitüntetett az MHSZ, köszönő oklevelet ado­mányozott a pártbizottság, jel­vényt a Hazafias Népfront, s ami az életemben a legna­gyobb büszkeséggel töltött el: megkaptam a Nagykőrös vá­rosért emlékplakettet — po­rolja, mikor látja, hogy nem térhet ki a válasz elöl. Valóban szép,, gondosan, rendbentartott kegyeleti hely a református temető. Műemlé­ki jellegükkel figyelmet érde­melnek az évszázados kripták, az Arany tanár úr verssorait viselő fejfák. Tekintélyes anyagi ráfordításról tanúskod­nak a legújabb síremlékek. E sorok írójának emlékezetében mégis egy sír él a legeleve­nebben -a számtalan közül. Ennek hantját repkény futot­ta be. Néhány éve faragott gombosfa, rajta a sírjel, s a futónövény zöld szövevényé­ben néhány szál friss virág utal a'holtak és az élők eltép- hetetlen összetartozására. Tarnasi Tamás A TERMÉSZETET JÁRJÁK A Nagykőrösi Pedagógus SE 5 természetjárója bejárta a tervezett Zemplén-hegységi tú­ra útvonalát. A Hegyalját, a Hegyközt, a Hernád völgyét és a Háromkút festőién szép vidékét nézték és előkészítették leendő túrájukat. A NK. Kinizsi természetba­rátai Budapesten át Szent­endrére utaztak. A sajátos hangulatú településen város­nézésen vettek részt. SZOMBATI SPORTMŰSOR ASZTALITENISZ Gödöllő: megyei Alkotmány Kupa-viadal. LABDARÚGÁS Kinizsi-sportelep, 16.30: Nk. Kinizsi—Nk. Kinizsi ifi, elő­készület mérkőzés. . VASÁRNAPI SPORTMŰSOR KÉZILABDA Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Domonyi Tsz SK ifi, 11: Nk. Kinizsi—Domo­nyi TSZ SK, megyei II. osz­tályú férfi bajnok; mérkőzés. S. Z. Honda'lovag. Színes szinkro­nizált japán kalandfrlm. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Gábor diák. Színes magyar film, fél 4-kor. Piedonc Afrikában. Színes olasz kalandfilm, fél 6-kor és fél'8-kor. ISSN 0133—271)8 (Nagykőrösi Hírlapi Új művöket tanultak Búcsúhangverseny Tasakokba töltik a magvakat Mindenfele konyhakerti zöldség- és virág magot csomagolnak a Hermes Áfész nyársapáti telepén. Képünkön: paprika- és paradicsommagot töltenek tasakokba a lányok, asszonyok. Apáti-Tóth Sándor felvétele n—Sport Hí Rl KMBÉ Atlétikai versenyeken t

Next

/
Oldalképek
Tartalom