Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

Jegyzet HongsiloSsk Lassan ballagok a mun­kahelyem felé, mert koráb­ban keltem, van még egy kis időm. Jó lenne valahol meginni a kávét — gondo­lom, pedig otthon is csatla­kozhattam volna a szertar­táshoz. Mert ha drágább is lett, azért nem válunk meg tőle, noha tudjuk: ez is olyan, mint a cigaretta, job­bára csak illúzió. Indító, ahogy az én öre­geim nevezik némi derűvel, Rajtam meg azért moso­lyognak, mert otthon hiába kínálják az italt, a nap má­sodok felében még a kávét is, nem kell. De ha kelle­mes hangulatú eszpresszók előtt visz el az utam, vagy egy jó hangulatú társaság csalogat, már más a helyzet. Vagyis nemcsak a minőség­re adok, hanem a környe­zetre is. Miközben végiggondolom, hol is telepedhetnék le, hogy e mai különös kívánságom teljesüljön, először a To­ronybisztró jut az eszembe. Ott nyáron a ház előtti asz­taloknál is kiszolgálnak. Nem is lenne rossz. Kelle­mes az idő, korai fény csil­lan a pohár oldalán. Még­sem jó ez a hely, mert zajos, itt van az autóbusz-pálya­udvar és sajnos itt van Nyugat-Nógrád és Észak- Pest megye alkoholistáinak a rendszeres gyülekező he­lye is. Csak tudnám, mikor dolgoznak! No és odabent a térítők. Kíváncsi lennék, hogy ezen a napon is egy ismeretlen táj hegy- és víz­rajzi térképére hasonlíta­nak-e, mint amilyennek már néhányszor láttam őket. Az Ételbár kellemesebb, hangulatosabb, s ha az em­ber belép az ajtón, a tiszta, szép virágos, térítők mind­járt szembe tűnnek. Csak­hogy ide szívesebben jön az ember délben ebédelni, s feltehetőleg így van vele az a vendég is, aki egy-két napra jött, vagy csak pár órát tölt nálunk nézelődés­sel. Így hát tovább folytat­ja felderítő útját a Széche­nyi utcán. Abban viszont már nem bízok, hogy a Margaréta eszpresszó csalo­gató a számára, mint aho­gyan én sem kedvelem a szórakoztat óhelyek unifor­mizmusát. Ha időm van, innét mindig tovább me­gyek, s mást nem találva a Duna eszpresszót tartom olyannak, ahol már valami van, habár ez sem az igazi. Nem osztályon felüli, drá­ga berendezésekre gondolok én, s nem is vetem senki­nek a szemére, hogy ez heJ lyi jelenség, mert nem az. Csak éppen az ötletet, az íz­lést, a gondozottságot ér­zem hiánycikknek az olyan helyeken, ahová néha beté­rünk, s ha már fizetünk, szeretnénk jó is érezni ma­gunkat. A közérzetünket meghatározó körülmények eayáltalán nem mellékesek. Közvetve, vagy közvetlenül magatartásunkat is megha­tározó tényezők, ha ezt nem is tapasztalhatjuk látványos formában. Az sem mindegy tehát, ha már költenek az ilyen helyekre, hogy a ki­adott pénzből mennyi em­beri öröm térül meg. Node itt az a pont, ami­kor meg kell állni, s a diva­tos szólás-mondás szerint kijelenteni, hogy erről eny- nyit. Legfeljebb az indok­lást kell még hozzáfűzni, ami nem más. mint a sokat áhított idegenforgalom, ami a mindennapos utcakép szerint az idén láthatóan növekedett. Ha pedig így van, adni kell magunkra, fogni a vendéget, nemcsak a hírnév, hanem a bevétel kedvéért is. Jó lenne, ha megértené ezt az a nem éppen min­denütt szívesen látott ven­dégkoszorú is. amelynek hiába építenének, rendez­nének be szebbnél szebb eszpresszókat, vagy más vendéglátóhelyeket, maga­tartásukkal hamarosan el­távolítanák onnan a jóízlé­sű látogatókat. Ellenük na­gyon nehéz védekezni. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT Tárgyi feltételek es kozSs issHss’etszerzéshez Program szocialista brigádoknál! A Madách Imre Művelődési Központ és a DCM Váci Gyára együttműködési szerződést kö­tött, melynek célja a városi szocialista brigádklub fenntar­tása. A szervezet 1982. január 1-től működik, s tevékenysé­gét egy 9 tagú vezetőség fog­ja össze, amelynek az élén Horváth József, a DCM üzem- gazdasági osztályának vezetője, az MSZMP városi bizottsága mellett működő munkaver- seny-bizottság vezetője áll. Igény és lehetőség A tagok a Vízműből, a For­téból, a Finomfonóból, a Kö­töttárugyárból, a Városgazdál­kodási Vállalatból és a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rából kerülnek ki. A vezető­ség összetételéből is kiderül, hogy- a várost szocialista bri­gádklub egyesíteni kívánja az ipari dolgozók kulturális igé­nyeiről befutó információkat. De nemcsak összegyűjti/ eze­ket, hanem a tárgyi feltétele­ket is megteremti a kirándu­lások, tapasztalatcserék és kul­turális műsorok rendezéséhez. Az együttműködési szerző­dést olvasva először az tűnik fel, hogy az szokatlanul pon­tos, s aprólékosan kidolgozott. A váci szocialista brigádklub elsődleges feladatát a különbö­ző üzemekben dolgozó brigá­dok összefogásában, közműve­lődési, sportolási, szórakozási lehetőségeik szervezett kere­tek közötti biztosításában je­löli meg. A szabad programú klubna­pok biztosításával el kell ér­ni, hogy a dolgozók akár fe­hér asztal mellett is találkoz­hassanak, kicseréljék vélemé­nyüket és közösen szórakozza­nak” — fogalmazza meg töb­bek között a dokumentum. A közvetlen tennivalórka rátér­ve arról olvashatunk, hogy két- havonként más-más vállalat műsoros klubnapot szervez, ennek költségeit fedezi, a szük­séges propagandát biztosítja. A saját autóbusszal rendel­kező vállalatok évente egy-két alkalommal, előre közösen meghatározott időben, a jár­művet a klub rendelkezésére bocsátják. Az üzemek munka- verseny-titkárainak feladata, hogy megfelelő propagandát fejtsenek 'ki, s részt vegyenek a városi szintű brigádvetélke­dők lebonyolításában. A Váci Idegenforgalmi Hivatal idegen- vezetőt ad az országjáró utak, múzeumlátogatások alkalmá­val. A Madách Imre Művelődési Központ azt vállalta, hogy az ott dolgozó szakemberek irá­nyítják a klub munkáját, ösz- szeállítják a havi programo­kat, folyósítják a meghívott előadók tiszteletdíját, és az egyéb ügyvitellel kapcsolatos teendőket végzik. Nagyobb rendezvények esetén helyiséget biztosítanak, a hangversenyek­re, színházi előadásokra jegye­ket adnak. Segítik a brigád munkáját abban is, hogy az országjárások, szakmai tapasz­talatcserék szervezéséhez taná­csokat adnak. Kétségtelen, hogy az üzemek közül a* DCM vállalta a leg­többet. Havonta két alkalom­mal, közösen meghatározott napokon, a Ságvári klub helyi­ségeit a szocialista brigádok rendelkezésére bocsátják az összes felszereléssel együtt. Csak brigádigazolványt kell felmutani, s . térítésmentesen lehet használni a tekepályát, a társas- és asztali játékokat, s pöröghet a pingponglabda. A nagy sikerű Deákvári Esték előadássorozataira és az isme­retterjesztő műsorokra szabad belépést kapnak városunk szo­cialista brigádjainak tagjai. Országjárás Az együttműködési szerző­dés előirányozta, hogy évente 7 alkalommal tapasztalatcse­rére, országjárásra, színház- és múzeumlátogatásra kerüljön sor, ehhez a járművet a válla­latok sorban biztosítják. A gyárlátogatásokkal összekap­csolt kirándulás tanulmányút­nak számít, szállás, költség és napidíj is elszámolható a részt­vevők számára. Az 1982-es evben már jár­tak a váci dolgozók az Északi ,Középhegység vidékén, meglá­togatták Miskolctapolcát, To­kajt, Sárospatakot, Lilafüredet és Egert. Májusban Kalocsa, Baja, Mohács, Pécs, Siklós, Harkányfürdő volt az útirány. Horváth János külön kiemelte a júniusban '3 napig tartó, az Alföldre irányuló tanulmány­utat, amikor nemcsak Hajdú­szoboszlót, Debrecent és Hor- tobágyot nézték meg, hanem Szolnokon a Vegyiművekben hasznos szakmai tapasztalat- cserére és közös műsoros est­re is sor került. De kiválóan sikerült a Békéscsaba, Gyula, Szarvas térségébe szervezett tanulmányút is. A szegedi ün­nepi játékokon 47 váci dolgo­zó vett részt, s már minden renden van az augusztus 27— 28—29-én sorra kerülő Zala­egerszeg, Nagykanizsa, Hévíz, Keszthely útirányú országjá­rással kapcsolatban is. Minderst megtesznek Azonban nemcsak az orszá­got járják a klubtagok, hanem a város üzemeinek kultúrter­meit is gyakran látogatják. A Híradástechnikai Anyagok Gyárának kultúrterme adott otthont Illyés Gyula költői est­jének. Táncos, műsoros estek lesznek a Fortéban, politikai fórum a Kötöttárugyárban és a DCM-ben. Szabad programú klubnap minden esetben a hó­nap utolsó hetének pénteki napján van Deákváron, a Ság­vári Klub. A gazdag program felsoro­lása az olvasó számára unal­masnak tűnhet, pedig a leg­jobb lehetőség arra, hogy azt bizonyítsuk: az állami és párt­szervek, karöltve a vállalatok vezetőivel, mindent megtesz­nek azért, hogy a munkában kiemelkedően helytálló dolgo­zók a kultúrálódásból és a szó­rakozásból is kivehessék a ré­szüket. Vicsotka Mihály v üártékony vcddiszná k vadászoknak lines pihenőjük A júliusi forróság szétterül a tájon, megszorul a völgyek­ben, s a hőség még az erdő faóriásainak árnyékában is alig viselhető el. Mit csinál­nak ilyenkor a vadászok, ami­kor az emberek többsége a hűs hullámokban keres eny­hülést? — A vadászoknak nincs pi­henőjük, nyáron is járják az erdőket, az ösvényeket, a sű­rűségben kanyargó cserkész- utakat, hiszen májusban kez­dődik, nyáron folytatódik az őzbak vadászata. Júliusban a külföldi vendégvadászok már emlékeikben idézhetik fel az őzbak elejtésének körülmé­nyeit és az agancsokban, az áhított trófeában gyönyörköd­hetnek — mondja Balázs Ist­ván, a Pest megyei Tanács vadgazdálkodási osztályának csoportvezetője. — Jelenleg az őzhívás fo­lyik. Párzás idején válik iz­galmassá, amikor minden bak megmutatja magát. Ilyenkor lehet szemügyre venni a te­rületen élő őzeket, mert a su­ta és a bak-keresi egymást. Az őzbak párzás idején nem hallat olyan kihívó hangot, mint ősszel a szarvasbika, de a suta vágyakozó hívását csa­lisíppal utánozva becsaphat­juk őket annyira, hogy négy­öt méterre is megközelítik a leshelyünket. Így kilőhetjük a tervben szereplő, vagy a !o- vábbtenyésztésre alkalmatlan selejt bakokat. Az őzhívás na­gyon szép, de nehéz vadásza­ti mód, ezért kevésbé ismert a vadászok körében, csupán né­hány idősebb vadász tudja hi­bátlanul alkalmazni. — Terményérés idején a vaddisznó, az őz, a szarvas szívesen kilátogat a mezőgaz­dasági földekre, s jelentős kárt okozhat. Ezért ebben az időszakban különösen fontos a vadásztársaságoknál a vad­kárelhárítás megszervezése — folytatja Balázs István. A szarvas tilalmi időben van, de a disznó szinte korlátozás nél­kül lőhető. Jogszabály szerint tulajdonképpen egész évben lehet rá vadászni, de társasá­gon belül büntetik azt a va­dászt, aki malacos kocát kap puskavégre. A váci járásban tíz nagy, és két apróvadas va­dásztársaság van. Talán itt a legfontosabb a vadkárelhárí­tás pontos megszervezése, hogy eredményesen megtud­ják védeni a terményt a Bör­zsöny erdeiből esetenként ki­látogató disznók étvágyától. A vadászok ki is használják a vadnak ezt a tulajdonságát, és lesben várják a disznók ér­kezését. Kicsit dobog az em­ber szíve, amikor a magasles közelében visítoznak a mala­cok, csámcsognak a disznók, és még nem lehet tudni mek­korák. Ugyanis minden va­dász nagy disznót szeretne lő­ni! Az idén Zebegényben lőt­ték a legnagyobbat, egy 160 kilogrammos kant, amelynek viszont meglepően kis agyara volt, mindössze 19,5 centimé­ter. A vadkárelhárítással párhu­zamban folyik a kártevők apasztása is, mert most van­nak fiókái a fácánnak, a nyá­laknak. Az apróvad legna­gyobb ellensége a róka. de nagy pusztítást okoznak a kó­bor kutyák és macskák is. Sajnos, nagyon sok van belő­lük, és számuk az állandó apasztás ellenére sem csök­ken, hanem stagnál, mivel a víkendház-tulajdonosok ma­gukkal viszik a kedvenc ku­tyájukat, cicuskájukat a hét végén és megfeledkeznek ete­tésükről vagy egyszerűen kint felejtik őket az erdőn. És ezek az állatok hamar megta­Régészeti ásatások Betekintés a város múltjába A déli várfal egy része, Feltárulnak a késő középkori épülctfalak az ásatások során Kép és szöveg Papp László Többször beszámoltunk ró­la, hogy a Géza király tér és környéke régészetileg és mű­emlékileg védetté nyilvánított terület. Ä múzeum anyagában található metszetek, leírások és felmérések tanúsága szerint itt húzódott a püspökvár vagy bel­ső vár. Az alpítás I. Géza idejére nyúlik vissza, a XI. század 70-es éveire. A püspökvár el­nevezést onnan kapta, hogy a váci egyházmegye püspöki székhelye itt volt. Ezt a XVI— XVII. századi metszetek, áb­rák is alátámasztják. Az 1680- as alaprajz az egyik segítője a múzeum munkatársainak. Jelenleg Tettamanti Sarolta és Kővári Klára régészek irányí­tásával nyári szünidős diákok­kal végeik az ásatásokat. — Tapogatódzó kutatások folynak — mondotta Tetta­manti Sarolta. — Ez azt jelen­ti, hogy meg kell találnunk nulják hogyan kell fogni a fácáncsibéket, kis nyulakat. A szárnyas kártevők közül fő­leg a szarka, a szajkó és a szürke varjú szed nagy vá­mot az apróvadból. A ragado­zómadarak lövésénél nagy fi­gyelemmel kell lenni a vadá­szoknak, mert sok ritka, kive­szőiéiben lévő madár tarto­zik ebbe a csoportba. Fácán- tenyésztö-telepeken a héja lő­hető, alig van már egerész­ölyv. Ennek a madárnak meg­változott az élőhelye, és élet­módja az utóbbi évtizedek­ben, a vadászok — helytele­nül —, minden pusztítást számlájára írtak, holott a ró­ka sokkal nagyobb kárt okoz az apróvadállományban. Az OKTH engedélyével lőhető lenne az ölyv, ha arra feltét­len szükség volna, ilyeú igény a váci járásban nem lépett fel. annál inkább kértek en­gedélyt vadmacska lövésére — mondja Balázs István. — Nyáron nagy munkát igényel a vadásztársaságtól az apróvad tenyésztése. Pest me­gyében 100—120 ezer fácán­csibét nevelnek a vadászok. A járásunkban Vácduka közelé­ben a Szikra Vadásztársaság ezer, a Münnich Ferenc Va­dásztársaság 3 ezer fácáncsi­bét nevel és ereszt ki a terü­letre. Emellett gondoskodnak a vadföldek kezeléséről, ahol megtermelik a téli takar­mányt, amit majd a hóban fagyban raknak ki az etetőbe amikor a vad nem talál ele- séget az erdőben. Dénes János azokat a támpontokat, amelyek szerint az 1668-as metszet alap­ján beazonosítható a falak fek­vése, helyzete. Megtaláltuk a középkori épület alapfalait és a déli várfal egy részét. A kutatásokhoz a Pest me­gyei Múzeum Igazgatóság biz­tosítja az anyagi fedezetet, de az idén a városi tanács és a DCM is hozzájárult az ásatá­sok meggyorsításához. A fel­tárások után kerül kialakítás­ra ezen a területen egy rom­kert, mely gazdagítja városun­kat, egyre több betekintést ad gazdag múltjába, az ideláto­gató turisták és mindannyiunk örömére. Glégy keréken Az őrbottyáni utazók cso­portja három éve alakult Vár­helyi László vezetésével. A cso­port jelenleg 15 tagú, s termé­szetesen nagyon szeretnek ki­rándulni. Az idén megtekin­tették Jugoszlávia és Velence történelmi nevezetességeit, mű­kincseit. Ellátogattak Békés­csabára, Gyulára és Aradra is. Augusztus 21-én Béccsel is­merkednek, majd szeptember 14-én a jugoszláv tengerpartot keresik fel. December- közepén ismét Bécs lesz az uticéljuk. Evezősök versenye Luzernben rendezik meg augusztus 22. és 29. között az evezős-világbajnokságot, ame­lyen járásunk két evezős ver­senyzője is részt vesz. A Váci Hajó SE-t képviseli a kétpár­evezős versenyben Bácskái Zol­tán és Hónap Kálmán. •o ------ -----­ÜGYELE T Augusztus 16-tól 22-ig az alábbi orvosok tartanak ügye­letet: hétfőn: dr. Steffek Éva, kedden: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Tóth Mária, csütörtö­kön: dr. Csömör Pál, pénteken: dr. Kicsiny Gusztáv, szomba­ton és vasárnap: dr. Krizsa- nicz Anasztázia. Gyermekgyógyászati ügyelet augusztus 21-én és 22-én dr. Moys Teodóra. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-öt telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom