Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

PtST nr.r.rrT 1982. AUGUSZTUS 8., VASÁRNAP HÉT VILÁGPOLITIKÁI KÉRDÉSÉI Erősödik a Nyugat-Be jrútelleni nyomás Tel A vív elutasítja a BT felhívását — Nairobi kérdőjelek Döntés előtt az EGK A világpolitikai események középpontjában ezen a héten is a libanoni helyzet állt. Az izraeli csapatok június 6-án megindított offenzívája óta még soha nem volt olyan sú­lyos a csaknem két hónapja bekerített Nyugat-Bejrút la­kosságának helyzete, mint ezekben a napokoan. MI AZ ÚJABB IZRAELI IAMADÁS CÉLJA? Az izraeli csapatok az el­múlt vasárnap életbe lépett kilencedik tűzszünetét is jel­rúgva, szerdán hajnalban az eddigi legnagyobb erejű tárna- adást indították meg a város­rész ellen. Az egész napon át tartó tüzérségi tüzet követően, amelyet bombázások kísértek, az izraeliek új állásokat fog­laltak el. A szerdai előnyomu­lás eredményeként teljessé vált a városrész blokádja. A harcok csütörtökön is folyta­tódtak. Heves összetűzések voltak a Nyugat-Bejrútot két részre osztó központi útvonal környékén, amely palesztin menekülttáborokat köt össze, valamint több észak—déli irányban húzódó utca birtok­lásáért. Bár Tel Aviv a heves har­cok ellenére is csak korláto­zott hadműveletekről beszél, H több irányban megindított támadás világossá teszi, hogy Izrael igazi célja a városrész jelszabdalása, amelyet így könnyedén foglalhat el. Az izraeli hadvezetés ezzel a lé­péssel a palesztin harcosokat, valamint a menekülttáDorok lakóit akarja „elszigetelni” a polgári lakosságtól, abban bízva, hogy így kisebbek lesz­nek a veszteségek. Köztudott, hogy Nyugat-Bejrút ostroma eddig is a polgári lakosságot sújtotta legjobban. A TASZSZ beszámolója szerint az eddigi harcok halálos áldozatainak 95 százaléka a lakosságot érinti. Az izraeliek újabb támadá­sa felgyorsította a diplomáciai erőfeszítéseket is. A Palesztin Felszabadítási Szervezet veze­tői többször kifejezték, hogy a PFSZ harcosai készek 15 na­pon belül elhagyni Libanont, de ragaszkodnak ahhoz, hogy az izraeliek csapatvisszavonást hajtsanak végre Bejrút térsé­gében. Tel Aviv ezt a kérést elutasítja, s feltétel nélküli tá­vozást követel. Az izraeli ve­zetés ugyancsak elutasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, amely felszólítot­ta, hogy azonnali hatállyal szüntesse be a harcokat, s csa­patait az augusztus elsején el­foglalt állásokba vonja visz- sza. A csütörtöki ENSZ-határo- zatot követően — az Egyesült Államok a szavazáskor tartóz­kodott — Ronald Reagan amerikai elnök levelet küldött Begin izraeli miniszterelnök­höz, amelyben felszólította Tel Avivot, hogy csapatait vonja vissza a hét elején el­foglalt állásokba. Az izraeli vezetés az amerikai kérést is elutasította. Várható volt ez a lépés annak ellenére, hogy Washington és Tel Aviv céjjai közösek a közel-keleti erővi­szonyok megváltoztatásában, s hogy mind a ketten a PFSZ fizikai megsemmisítésére tö­rekednek. Á Szovjetunió kérésére, pén­teken ismét összeült a Bizton­sági Tanács, hogy Izrael ellen szankciókat hozzon. A BT- ülés résztvevői a tanácskozást követően felszólították az Egyesült Nemzetek Szervezeté­nek valmennyi tagállmát, hogy ne szállítsanak fegyvereket Iz­raelnek. A fegyverszállítás teljes ti­lalmát elrendelő határozati javaslatot azonban az Egye­sült Államok a Biztonsági Ta­nácsban megvétózta. Az ame­rikai lépést Tel Avív megelé­gedéssel fogadta. Éppen úgy, mint a Reagan-kormányzatnak azt a bejelentését, amely sze­rint a bekerített Nyugat-Bej­rútban tartózkodó palesztinok döntő izraeli katonai akcióra >-ámíthatnak, ha nem_ sikerül rövidesen haladást elérni a válság diplomácai úton való rendezésében. Ny ugat-Hej rútban, a körülzárt palesztin fegyveres erők rakéta-sorozat- vetőjükkel az izraeli támadás visszaverésére készülnek MIÉRT KERÜLT SOR PUCCSKÍSÉRLETRE KE­NYÁBAN? A hazánknál több mint hat­szor nagyobb afrikai országot a kontinens egyik legszilár­dabb államaként tartották számon. így aztán érthető, hogy meglepetést váltott ki a hírügynökségek jelentése, amely arról számolt be, hogy az elmúlt vasárnap a légierő fiatal tisztjei puccskísérletet hajtottak végre. A hírt a ke­nyai államfő, Daniel Arap Moi is megerősítette, hozzá­téve, hogy a rendőri és a ka­tonai egységek, amelyek hűek maradtak a kormányhoz, a lá­zadást csírájában elfojtották. Kenyai jelentések szerint csaknem 150 ember vesztette életét az összetűzések során. A légierő 1 ezer 600 katonáját tartóztatták le, valamint 327 polgári személyt őrizetbe vet­tek, akik kihasználva a zűrza­vart, fosztogatni kezdtek. Ezenkívül várható, hogy to­vábbi bujkáló lázadókat tar­tóztatnak le. A vasárnapi puccskísérlet a jelek szerint elszigetelt maradt, pusztán a hadsereg tagjainak elégedet­lenségét fejezte ki. Pedig a csaknem 15 milliós országban már évekkel ezelőtt válságje­lek mutatkoztak. A kenyai vezetés Nyugat-barát politiká­ja — amely az Egyesült Álla­mokon kívül az egykori gyar­mattartó, Nagy-Britannia cél­jait szolgálja — ellentétes az ország érdekeivel. Kenya, amely 1963 decemberében nyerte el teljes függetlenségét, s egy évvel később a Brit Nemzetközösségen belül köz­társasággá nyilvánították, mérsékelt gazdaságfejlesztő programba kezdett. Ehhez el­sősorban az Egyesült Államok nyújtott segítséget, amelyért cserébe több katonai létesít­ményt vett használatba az or­szág területén. Az ellenzék vezetője, Ogin- ga Odinga, aki az 1963 óta hatalmon levő Kenyai Afrikai Nemzeti Unió (KANU) alel- nöke volt, mindvégig ellenez­te az amerikai és angol tőke­behatolást, s hogy az ország­ban élő fehér telepesek gazda­gsági hatalma a felszabadulást követően sem csökkent. 1966- ban Odinga szakított az ország akkori elnöke, Jomo Kenyatta pártjával, s megalapította a Kenyai Népi Uniót (KPU). Az új pártot azonban három év múltán betiltották. Kenyatta halála után az új elnök, Arap Moi személyes hatalmát úgy igyekezett megerősíteni, hogy idén a parlamentben alkot­mánymódosítást szavaztatott meg, törvénybe iktatva az egy- pártrendszert. Az intézkedést követően több ellenzéki veze­tőt letartóztattak. Az elnök drasztikus lépései azonban nem tudják elkendőz­ni az ország gazdasági bajait. Az ellenzék visszaszorítása, s a legutóbbi puccskísérlet vilá­gosan jelzi, hogy Kenya elve­szítette szilárdnak látszó pozí­cióját az afrikai kontinensen. MILYEN LÉPÉSRE KÉ­SZÜL AZ EURÓPAI GAZDA­SÁGI KÖZÖSSÉG? A Szovjetunióból Nyugat- Európába vezető földgázveze­ték megépítése változatlanul az érdeklődés középpontjába'n áll. Washington, mely mindvé­gig ellenezte az ügyeletét, arra hivatkozva, hogy Nyugat- Európa függőségbe kerül a Szovjetuniótól, tavaly decem­berben a lengyel szúkségálla pót bevezetését használta ki ürügyül, hogy szankciókat hozzon. Reagan első lépés­ként megtiltotta, hogy ameri­kai vállalatok földgázipari be­rendezéseket szállítsanak a Szovjetunióba. Pár hónappal később a tilalmakat kiterjesz­tette a Nyugat-Európában le­vő amerikai leányvállalatokra és az amerikai licenc alapján gyártott berendezések kivite­lére is. Az Európai Gazdasági Kö­zösség tíz tagállama a héten tanácskozást tartott Brüsszel­ben, hogy egységes álláspont­ra jusson az amerikai szank­ciókkal szemben. A francia, brit nyugatnémet és olasz kormányok képviselői által kidolgozott jegyzék jogilag vi­tatja az amerikai döntést. Az EGK-tagállamok egyelőre nem határoztak arról, hogy a tilal­mak visszavonását vagy mó­dosítását kérjék Washington­tól. Abban azonban csekély a véleménykülönbség, hogy az amerikai magatartás beavat­kozást jelent az EGK keres­kedelmi politikájába. A Tízek a kidolgozott jegy­zéket, a tagállamok jóváha­gyását követően augusztus 21-ig továbbítják az amerikai kormánynak. Ez az időpont azért döntő, mert a június 18-án bejelentett amerikai szankciók ekkortól válnak véglegessé. Csitári János Ankara Terrortámadás Fegyveres terroristák támad­tak szombaton délután a török főváros repülőterére. Nyugati hírügynökségi jelentések sze­rint 2 vagy több terrorista po­kolgépeket robbantott a re­pülőtér indulási csarnokában, majd túszokat szedve az étte­remben elbarikádozta magát, és többórás tűzharcot vívott a török biztonsági erőkkel. Egy rendőrségi szóvivő kö­zölte, hogy a támadás követ­keztében 10 ember vesztette életét. Új kabinet alakításáról a jövő héten tárgyalnak Lemondott az olasz kormány Lemondott az olasz kormány — közölték kormányforrások a kabinet szombat délutáni ülése után Rómában. Giovanni Spadolini kor­mányfő még a nap folyamán hivatalosan is benyújtotta kor­mánya lemondását Alessandro Pertini köztársasági elnöknek. Az ötpárti kormánykoalíció 13 hónapig volt hivatalban. Le­mondásának közvetlen oka az volt, hogy a szocialista párt 7 El nem kötelezett országok értekezkte Új-Delhiben lesz a tsúts? Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminiszterei augusz­tus 21—22-én Havannában rendkívüli értekezletükön megvitatják azt a lehetőséget, hogy a mozgalom soron levő 7. csúcsértekezletét nem Bag­dadban, hanem Üj-Delhiben tartják meg. A csúcsértekezlet a jelenlegi tervek szerint szeptember 6-án kezdődne Bagdadban. Irak és Irán közel két éve fo­lyó háborúja miatt azonban kétséges, hogy a Bagdadban tartandó értekezlet jól szolgál­ná-e a mozgalom egységét; Irán és szövetségesei bejelen­tették, hogy bojkottálják az értekezletet, ha azt az iraki fővárosban tartanák meg. Indira Gandhi indiai kor­mányfő pénteken Üj-Delhiben kijelentette, hogy a csúcsérte­kezlet színhelyének megvál­toztatásáról csakis a mozga­lomhoz tartozó országok ál­lamfői dönthetnek közösen. Egy szóvivő bejelentette, hogy az indiai kormány tanulmá­nyozza Fidel Castro kubai ál­lamfőnek — a mozgalom soros elnökének — azt a javaslatát, hogy a tagállmok megbízottai mielőbb üljenek össze a csúcsértekezlet színhelyével kapcsolatos kérdések megvita­tására. Az AFP francia hírügynök­ség havannai jelentése szerint lehetséges, hogy Bagdad csak a csúcsértekezlet elhalasztását kéri. Havannában ugyanakkor másik lehetőségről is tudnak: a csúcsértekezletet Űj-Delhi- ben tartanák meg — s mint­hogy annak előkészítése fél évet venne igénybe, Kuba a jövő év első harmadáig még ellátná a mozgalom soros el­nöki tisztségével járó teendő­ket. minisztere testületileg kivált a kabinetből, miután a parla­ment elvetette a szocialista párti pénzügyminiszternek az üzemanyag-kereskedelem fo­kozottabb ellenőrzését célzó tervezetét, jóllehet, a kabinet azt korábban már jóváhagyta. A köztársasági párti Spa­dolini — az első nem keresz­ténydemokrata párti miniszter- elnök 1945 óta — ügyvezető miniszterelnökként továbbra is hivatalában marad. Pertini elnök — szabadságát megsza­kítva — a jövő hét elején kez­di meg tanácskozásait a pár­tokkal az új kabinet megala­kításáról. Az olasz kormány egyéb­ként szombaton úgy döntött: kész hozzájárulni ahhoz, hogy a Palesztinái fegyveresek bej­rúti kivonulását ellenőrző nemzetközi felügyelő erőben Olaszország is részt vegyen. A Biztonsági Tanács elnapolta a vitái Visszahúzódtak az izraeliek Szombatra virradóra csök­kent a harcok hevessége Bej­rútban. Bár az izraeli légierő a kora esti órákban is folytat­ta támadásait a libanoni fő­város ellen, a Bejrút közép­pontja felé megindult izraeli harckocsik rövid előrenyomu­lás után kénytelenek voltak visszahúzódni állásaikba a bejrúti nemzeti múzeum kör­nyékén. Az esti órákban egy­órás tűzpárbajt jelentettek a libanoni főváros muzulmán és keresztény negyedeit elválasz­tó állások körzetéből. A pén­teki izraeli támadásnak pa­lesztin források szerint leg­alább 250 személy esett áldo­zatul. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken az esti órákban el­napolta a libanoni helyzetről folytatott vitáját. A testület soros elnöke szerint a BT to­vábbra is figyelemmel kíséri a bejrúti^ fejleményeket. A kö­vetkező ülés időpontját előze­tes konzultáción állapítják meg. Faruk Kadduml, a PFSZ külügyi osztályának vezetője szombaton Athénben találko­zott Papandreu görög minisz­terelnökkel — jelentette be a görög kormány szóvivője. Kaddumi a bejrúti helyzetről Már-már katasztrofális a szárazság Aszály Lengyelországban Lengyelország egyes körze­teiben már-már katasztrofális méretűvé válik az aszály. Jó Az autonómiatörvény alapján Ma választások Korzikán Vasárnap 200 000 korzikai járul az urnák elé, hogy a Francia Köztársaság történeté­ben először tartományi gyűlést válasszanak az elmúlt évben megszavazott korzikai autonó­miatörvény alapján. Francois Mitterrand már az 1972-ben megjelent „Megvál­toztatni az életet” című szo­cialista pártprogramban hang­súlyozta, hogy bizonyos önkor­mányzatot kell adni a francia- ország nemzeti kisebbségi te­rületnek, köztük a 8 ezer négy­zetkilométernyi területű Kor­zikának is. A Giscard-kormány idején ez a kérdés fel sem merült, sőt a kabinet népsze­rűtlenségét az idegenlégió kor­zikai állomásoztatása is növel­te. Az elmúlt években mind a függetlenség követelői, mind pedig annak ellenzői leginkább merényletekkel, pokolgépes robbantásokkal hívták fel a figyelmet Korzikára. A jelenlegi választások — amelynek során a 17 listán in­duló 3 ezer jelöltből 61 kép­viselőt választanak meg 6 éves időtartamra —, s a részleges autonómia koránt­sem elégíti ki a függetlenséget követelő korzikaiakat. A Kor­zikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) szerdán bejelen­tette ugyan, hogy tartózkodni fog a katonai akcióktól, de a választásokon nem vesz részt. Ezzel szemben az autonomis- ták most első ízben indulnak egy Párizs által kiírt választá­son. Edmond Simeoni, a Kor­zikai Nép Uniója nevű auto- nomista szervezet vezetője ugyanakkor rámutatott, hogy a tartományi gyűlés megválasz­tása csupán a korzikai válság megoldásának minimális felté­tele. Az autonomisták abban re­ménykednek, hogy a hagyo­mányos pártok ereje a sok vá­lasztási lista miatt túlságosan elaprózódik és ez az ő mal­mukra hajtaná a vizet. Véle­ményük szerint az új tartomá­nyi gyűlés létrehozása előse­gítheti a sziget fejlődésének új irányvonalát, nemcsak a törvényben is rögzített kultu­rális kérdésekben, hanem a gazdaság terén is. A sziget gazdasági helyzete egyáltalán nem mondható rózsásnak: Kor­zika egy főre jutó bruttó ter­méke 20 000 frank (kb. 3000 dollár), az anyaországénak fe­le. A keresőképes lakosság 10 százaléka munkanélküli, és a fiatalok tömegesen vándorol­nak át a kontinensre. néhány vajdaságban immár negyedik hete egy szem eső sem esett. Kiszáradtak a lege­lők, megállt a szántóföldi nö­vények vegetációja. A hosszan tartó szárazság a takarmány­termesztést és a burgonyater­melést érintheti a legérzéke­nyebben. A lengyel televízió híradása szerint a csapadék- hiánytól legjobban szenvedő országrészekben a parasztok — tartva a téli takarmány­hiánytól — tömegesen viszik a felvásárlóhelyekre marháikat. A kora tavaszihoz képest a felére esett a tehén szabad­piaci ára. Azokban a gazdaságokban, ahol végeztek az aratással, a gyakran egy méter mélységig kiszáradt földben nem tudnak hozzálátni az esedékes talaj­munkákhoz, nincs lehetőség másodvetésre sem. Öntözésre, a szükséges berendezések hiá­nya és a folyók, a kutak ala­csony vízszintje miatt nincs mód. ★ A tűzoltók gyors közbelépé­se akadályozta meg a nagyobb bajt, miután pénteken Varsó belvárosában felelőtlen ele­mek három helyen röplapokat szóró petárdákat lőttek a ma­gasba. Az egyik tüzet okozott, amit csak a tűzoltóság tudott megfékezni. A PAP lengyel hírügynökség a hírrel kapcso­latban rámutat, hogy az ilyen meggondolatlan, felelőtlen ak­ciók — politikai indíttatásukéi függetlenül — a szárazság miatt fennálló rendkívüli tűz­veszély miatt beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhatnak. és a palesztin harcosok hely­zetéről tárgyal majd — tette hozzá. Az izraeli külügyminiszté­rium szombati nyilatkozata szerint Izrael egyelőre nem kapott üzenetet habibtól arról, hogy sikerült volna haladást elemi a palesztinok elvonulá­sának feltételeit illetően. Szaeb Szalam volt libanoni minisz­terelnök, aki közvetítő sze­repet vállalt Habib és Arafat között Bejrútban, újságírók­nak kijelentette, hogy Szíria válaszán múlik a közvetítési kísérletek sikere. Safik El-Vazzan libanoni kormányfő szombaton kijelen­tette: „óvatosan derűlátó", s bízik abban, hogy a jövő héten megkezdődik a PFSZ erőinek kivonása Nyugat-Bejrútból, El-Vazzan televízión nyilatko­zott azt követően, hogy átadta a PFSZ válaszát Philip Habib amerikai elnöki megbízottnak. Egyiptom mindaddig nem hajlandó befogadni a PFSZ Nyugat-Bejrútban lévő geril­láit, amíg a fegyveresek távo­zása a libanoni fővárosból nem a palesztin probléma át­fogó rendezésének keretében történik — jelentette ki Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügy­miniszter szombaton újság­íróknak. Ali ezt megelőzően Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt a libanoni válságról. A válság nemzetközi vissz­hangjához tartozik, hogy a francia elnöki palota szombati közleménye szerint megtették az előkészületeket, hogy fran­cia csapatok vegyenek részt a Nyugat-Bejrútban felállítandó nemzetközi haderőben. Willibald Fahr osztrák kül­ügyminiszter szombaton köz­zétett nyilatkozatában felszó­lította Izraelt, hogy tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak határozatait, s azoknak megfelelően vonja vissza csa­patait. A nyilatkozat elítéli az iz­raeli katonai akciók kiszélesí­tését Bejrútban. A Nyugat-Bejrút elleni leg­utóbbi nagyarányú izraeli tá­madás bebizonyította, hogy Tel Aviv politikájának valódi célja: minél több ártatlan em­bert meggyilkolni, a lehető legnagyobb pusztítást okozni a libanoni fővárosban — írja Szergej Kulik, a TASZSZ szemleírója. Izrael a Nyugat-Bejrút elle­ni harcokban eddig még soha­sem használt tömegpusztító fegyvert — vákuumbombát — is bevetett. Egy lyen bom­ba pénteken porig rombolt egy nyolcemelotes, palesztin menekültek lakta épületet. Az új fegyvert nemrégiben kanta Izrael az Egyesült Államok­tól. Izrael természetesen nem tudná végrehajtani bűntetteit, ha nem támaszkodhatna az óceánon túli támogatói gazda­sági. politikai és katonai se­gítségére. Washington kész ar­ra, hogv az agresszorral egvütt a végsőkig, a libanoni főváros teljes lerombolásáig elmenjen — írja a TASZSZ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom