Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-07 / 184. szám
Megállni tilos Új rend Cegléden a Bercsényi utcában, a Szolnoki út felől az út mindkét oldalán sok gépjármű parkolt, s ezért egyre nehezebbé vált a közlekedés. Az útcsatlakozást hosszú métereken át csak egy forgalmi sávon lehetett megközelíteni, s aki elindult ezen a szakaszon, izgulhatott, nehogy szembe rákanyarodjon valaki az útra, mert egymás mellett már nem fértek volna el. A városi tanács műszaki osztályának kezdeményezésére a forgalomtechnikai csoport új forgalmi rendet határozott meg. Eszerint a Bercsényi út egy részén megtiltják a megállást. Ezt kihelyezett tábla jelzi. A közlekedés így biztonságosabb, gyorsabb lehet. Szakszerű vízcsere Meleg napok Ilyen népes látogatótáborról régen nem adhatott számot a ceglédi strandfürdő. Naponta igen sokan keresnek felüdülést az úszómedencében, melynek szakszerű vízcseréjé- ről rendszeresen gondoskodnak. Kora reggel az úszni tanulóké a medence. Fogadóórák A ceglédi városi tanács épületében, hivatali helyiségében fogadóórákat tart augusztus lián, szerdán délelőtt 8—12 óráig dr. Horváth Géza, a tanács vb- titkára. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÄM 1982. AUGUSZTUS T, SZOMBAT Ők adják rá a voksol Hangsúlyt kap a munkavédelem Évekre szóló kimondott szó A számaiban ma már gyakori bizalmi testületi tanácskozások lassan, de szívósan kezdik átvenni azt a szerepet, amelyet eredetileg is szántak nekik. Mielőtt megszületett volna e testületek létjogosultsága, bizony, mint minden újabb kezdeményezésnél, itt is akadtak bőven kétkedők, hogy mire jó az egész, na meg, voltak olyanok is, nem kevesen, kik kétségbe vonták; hogy e tanácskozások lendítenek-e valamit a szakszervezet kerekén. A munkavédelemről Az igent most már egyre bátrabban hangoztatják, akik ismerik e megbeszéléseket, s tudják, hogy egyre inkább súlya van a mondatoknak. Az ott elhangzott vélemények nem lehetnek már a pusztába kiáltott szavak. S végül is a bizalmi testület tagjÉö nagyon sok döntő kérdésben hallatják szavukat. S nem egy döntés a kezükben van, s ők mondják ki az igent, s adják le a vokígy élnek, így dolgoztak Jutalmul a zánkai táborban A nyúl is az asztalra került Ha a törteli Bábu őrsön múlott volna pár órával hamarabb keltették volna a Napot, annak örömére, hogy két hétre Zánkára utazhatnak. Nem akárhogyan: jutalomból! Sok szép úttörőtett kerül jegyzetfüzetembe róluk az indulás előtt, amint beszélgetünk. Ötletadó Pajtás — Így élünk, dolgozunk címmel pályázati felhívás jelent meg a Pajtásban, Benevezzünk, ne nevezzünk? A té- pelődésnek raj vezetőnk vetett véget: „Gyerekek, csak nyerni lehet!” — biztatott. A döntésről Földi Éva számolt be. — Hogyan fogtatok munkához? A kérdés rátalál a legilletékesebbre, Bekő Mária őrsvezetőre. — Először leltárt készítettünk, mi mindent csináltunk közösen. A rostán fennmaradt anyagot csoportosítottuk, s csak azután kezdtünk a kidolgozáshoz. A módszer több, mint diá- kos: a tudományos munkák is hasonló módon indultak útjukra. A kirándulásokról szóló fejezet felelőse, Bakos Krisztina volt: — Felső tagozatosként, főleg nyolcadikban; sokfelé jártunk. Mátrai, szegedi, Velencei-tavi élményeink mellett beszámoltunk színház- és cirkuszlátogatásainkról. A Vidám Színpadon látottakból még most is gyakran idézzük: „A családban marad!...” Planetárium, Parlament, BNV — mindegyikhez kedves emlékek fűznek. — Fizikai munka! — veszi át a szót Tóth Ferenc, a szüreti munkák mindenkori győztese. — Kedvünk nyolcadikban tetőzött: a raj első hat helyezettje, a hat nyertes mind a mi őrsünkből került ki! — Társadalmi munkában néhányszor rendbe szedtük az iskola környékét, súroltunk padot, máskor meg az ablakokat kerítettük sorra. Utóbbi akciónkat a volt Besnyői iskolában, a leendő falumúzeum épületében hajtottuk végre. Tanulni sem restek — Úttörő munkánk egyik maradandó emléke a fővárosi Mozgásjavító Intézetben tett látogatás. Oda úgy jutottunk el— szól Kamocsai Judit, hogy egy beteg törteli kislányt szerettünk volna megajándékozni. Mivel időközben az intézetbe került, ott látogattuk meg. Ajándékainkból jutott a többi gyereknek is. — Ennyi pluszmunka mellett szóba hozható-e a tanulmányi eredmény? — Miért ne! — győznek meg többen is. A természetkutatók járási versenyéről harmadik helyezéssel tért haza a Bábu őrs. Káldi Tünde Ka- zinczy-jelvényt szerzett, Bekő Mária pedig a megyei szavalóversenyek tapasztalt versenyzője. Ki mit tud A pályamunka két példányban készült, a másolatot tapasztalatcsere céljából magukkal viszik a táborozok. A több mint húszoldalas dolgozatot színes fényképanyag hitelesíti. Az egyik képen színpadi jelenet látható, disco- hangulatot idéző is van közöttük. De: hogyan került a tanári osztalra az eleven nyúl?! — Tekintettel az énekelni, szavalni és táncolni nem tudókra, kibővítettük a Ki mit tud? kategóriáit — magyarázza Angyal Imre. — Ondó Misi hozta el kedvenc tapsifülesét és így tartott kiselőadást, a nyuszikkal való foglalatosságról, a tenyésztésről. — Megjött a busz! — De jó lesz holnap ilyenkor! — Én még ma szeretnék fürödni a Balatonban! — Jó Zánkázást! — hangzik az otthon maradtak őszinte jókívánsága. . Gy. M. sót amellett, amit jónak, megfelelőnek tartanak. Legutóbb egy ilyen bizalmi testületi megbeszélésen voltam jelen, Cegléden, a Dél-Pest megyei Áfésznél. A téma éppen a munkavédelmi szabályzat tervezetének megvitatása volt. A munka- védelmi szabályzat évekre meghatározhatja a nagyobb kollektíva rendjét, biztonságos munkavégzését. így azután nem csoda, ha összeállítóik igen nagy jelentőséget tulajdonítottak neki. Itt éppen ez terjedelmében is megmutatkozott. Nem véletlen tehát, hogy az egyik felszólaló meg is jegyezte tréfásan, hogy a szabályzat negyvenedik oldalánál egy pár sort is elrejthettek volna. Még pedig azt, hogy a férfiak, akik idáig jutottak el az olvasásban egy korsó sört, a nők pedig egy tábla csokoládét kapnak. No, de félre a tréfával, Mindez csak azt bizonyította egyrészt, hogy az anyagot jó előre áttanulmányozhatták a bizalmiak, másrészt pedig a hozzászólásokból az tűnt ki, hogy sokan számíthattak volna a tréfás szavak mögé rejtett jutalomra. Mi sem bizonyítja mindezt jobban, mint az, hogy a bevezető mondatok után bizony Kovács Zoltánnak, a ceglédi áfész elnökhelyettesének igen csak akadt válaszolni valója. Igaz, talán némely dolog apróságnak is tűnhetett, de nem volt az. Mert hiszen ilyen szabályzat megmunkálásakor kei] kiderülni, hogy az abonyi Kinizsi sörözőben a konyhai dolgozók védőruhája, milyen legyen. De azt is érdemes volt felvetni, hogy a központi irodaházhoz balesetveszélyes úton lehet betérni. A szennyvízelvezetővel is gondok vannak ugyanitt. Jár a frissítő De arról is itt esett sző, hogy a konnektorok életveszélyesek. Persze, néhány kérdésre közösen keresték a választ, mint például arra, hogy az alvállalkozók balesetvédelmi helyzetéért, ki is a felelős. De a hiányos védőfelszerelés is jelenthet még gondot. Ennek a helyére, beszerzésére is történt javaslat. Azt is megtudták a tanácskozás résztvevői, hogy ha a hőmérséklet meghaladja a 36 fokot egy munkahelyen, ott bizony jár a frissítő ital. A takarítónőknek pedig mindenképpen jár gumikesztyű. Nem hiába fűztek tehát kommentárt többek között Hornai Erzsébet, Zakar Ferenc, Bugyi Pálné és Terjéki Jánosné, a munkavédelmi szabályzathoz. Felszólalásukkal kiegészítették, javították a lelkiismeretesen összeállított anyagot. Csatári Mihályné pedig az SZMT munkavédelmi felügyelője szakvéleményével segítette a munkát. Szabályzatterv A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának felügyelői, a területükhöz tartozó munka- védelmi szabályzatokat átnézik, véleményezik, segítik az összeállítók munkáját. A ceglédiek is sokat tanulhattak abból a részletes ' elemzésből, melyet Csatári Mihályné mondott a tervezetről. A munkavédelmi szabályzat tervezetét alaposan meghány ták-vetették a bizalmiak ezen a tanácskozáson. Annyi bizonyos, hogy lelkiismeretesen mondhatták ki az igent a hozzászólásokkal, kiegészítésekkel most már szinte tökéletesnek mondható szabályzatra. Egyetértésével a testület ezek után nyugodtan élhetett. Mindez csupán egy mozzanata volt a bizalmi testületek tevékenységének, mégis megnyugtató volt hallani és látni, hogy minden egyes hozzászóló, de a csendben figyelő is, mennyire érezte szavának súlyát, felelősségét. Sz. M. Tisztább, hasznosabb lehetne Nagy terület vizét gyűjti Gondolatok a Gerje-patakról Értékes könyvvel lepte meg a Tisza szerelmeseit az Akadémiai Kiadó. Lászlóffy Wol- demár nagy részletességgel dolgozta fel a Tisza vízgyűjtő területének tájföldrajzi, klimatikus és hidrológiai jellemzőit. A Tisza vizének mennyiségi és minőségi vizsgálata a környezetkárosító gazdasági gyakorlat miatt felértékelődött. Különös jelentőséget ad a kötetnek, hogy a magyar vízügyek múltját is teljességgel tárgyalja, így elemzi a folyószabályozás előtti évszázadok gondjait, az ármentesítés gigászi munkáját és a tiszai hajózást. 1. Több fejezetet szentel a szerző a Tisza vízhasznosításának és a mellékfolyók vízdinamikai értékelésének. A felszabadulás utáni Tisza- hasznosításunk rövid foglalata szerepel a könyv harmadik részében. Név-, tárgy- és helységnévmutató teszi teljessé és jól kezelhetővé Lászlóffy művét, amely több helyen is foglalkozik Cegléddel (az 554. oldalon a Ceglédre vonatkozó csatornázottsági adatok n a- gyan avultak) és a Gerjével, a Gerje-Perje csatornarendszerrel. A legutóbbi felmérések szerint a Gerje teljes hossza megközelíti a 60 kilométert, a teljes vízgyűjtő terület 904 négyzetkilométer, a Gerje pataké ebből mindössze 261 négyzetkilométer. A vízminőség, a környező területek szennyezettségétől és a bele- áramló nyerstisztaságú víz mennyiségétől függ. Természetesen többet bír el a patak magasabb vízállásánál. Az 1960-as évek emlékezetes áradása óta a 0,14 köbméter víz folyik át a mederben, ami az árvízkor 14 köbméter volt másodpercenként. A kis víztömeg gyenge hígítást adhat. Lehet-e ellene tenni? — Lehet. Ezért készítik el a város korszerű szennyvíz- csatorna rendszerét, s ez minden bizonnyal javítja majd a víz minőségét. Sok szervesanyag, tápanyag van a vízben, s túlzott eutrofizációt idéz elő. Biztos jelei: az Üjárok részen a vásártér mellett dúsan növő sáscsomók... 2. A Gerjét régtől egy vízhasznosítási társulat védte, hasznosította vizét. Néha, a hétköznapok sűrű teendőinek szorításában, a régi iratok lapozgatásával, hasznos ötleteket találhatna a kutató elme. Érvényes a Gerje problémájára is... Mint ahogy nem új a Duna- Tisza csatorna ügye sem. Balta Antal 1791-ben készítette el a Pest—Cegléd—Szolnok vezetésű csatorna tervét és tulajdonképpen két év múlva a munkálatokat el lehetett volna kezdeni, de az újabb problémák miatt a tervet Balia ismételten átformázta, majd kivitelezhetetlenné vált pénz hiányában. Intő példa a Gerje sorsa. Ä patak tisztuljon meg, mert a környéke sem felemelő látvány a városban, noha néhány kilométerrel fentebb a partját üde füvű kaszálók, berzenkedő füzek díszítik. Ezt a völgyet nem szükségszerű a város szélén sem megszüntetni... Surányi Dezső Dunakanyar Kupa Gyengélkedő játékvezetők A ceglédiek vereséggel kezdtek A Pest megyei Kézilabda Szövetség ebben az évben is megrendezte a nemzetközi Dunakanyar Kupa férfi kézilabdatornát. Az induló nyolc csapatot két csoportra osztották. Cegléden a KÖZGÉP SE-n kívül az NB 1. B-s Solymár, az NB 11-es Dunakeszi és a bolgár Sofsztroj Sofia körmérkőzést játszott. Az együttesek nagy küzdelmet vívtak, s a felkészülési időszakot nézve a színvonal is megfelelő volt. A játékvezetők viszont gyengélkedtek, sokat tévedtek, a bulgárok meccsein Tranzitraktár az iskolában A ceglédi Dózsa György könyvesboltba nyár eleje óta szállítják már a tankönyveket. Mivel szűkös a raktár, segítséget, helyiséget a Mészár os Lőrinc iskola adott. A képen: Szepesi Pálné üzletvezető és Nyári Tünde az új szállítmányt csoportosítják. Apáti-TAth Sándor (elvétele pedig elég sok volt a pankrá- ció. A ceglédiek rosszul, vereséggel kezdtek. A Dunakeszi ellen sikerült javítani — a győzelem megszerzése mellett — « gólkülönbségen is, majd következett a körmérkőzés utolsó összecsapása. Már döntetlen esetén is a solymáriak végeztek volna az élen. A KÖZGÉP ezen a találkozón játszott a legjobban, a papírformára rácáfolva a második félidőben a maga javára fordította az eredményt. Vereségével a PEMU csoportjában csak harmadik lett, a helyosztón. Dunakeszin pedig a KÖZGÉP játszhatott az első helyért. Eredmények: Solymár (PEMU)—Dunakeszi 24-23 (9-13), Sofsztroj Sofia—KÖZGÉP SE 29-26 (13-12). A szófiaiak 2121-et követően húztak el. Túlik és Nagy nyolc-nyolc gólt dobott. Solymár (PEMÜ)—Sofsztroj Sofia 18-15 (7-10). A solymáriak most is több gólos hátrányt dolgoztak le. Ceglédi KÖZGÉP—Dunakeszi 29-15 (13-7). 3-2-re még a Dunakeszi vezetett. Ezután beindult a ceglédi gépezet. Túlik tizenkétszer talált az ellenfél kapujába. Sofsztroj Sofia—Dunakeszi 31-23 (14-10). Az első helyet eldöntő összecsapáson: Ceglédi KÖZGÉP—Solymár (PEMÜ) 26-23 (9-11). 9-5-ös solymári vezetés után feljavult a hazaiak védekezése, az addig a kapufáról kipattanó lövések többnyire a kapuba jutottak. Az NB I. B-s gárda 14-20 után sem adta fel a küzdelmet, de már csak szépítenie sikerült. A ceglédi gólokat Túlik (12), Nagy (7), Podhorszky (3), Dér (2), Pásztor (2) dobták. A csoport végeredménye: három csapat között a gólkülönbség döntött. 1. cesl. KÖZGÉP 3 2 — 1 81-67 6 2. Sofsztroj Sofia 3 2 — 1 75-67 « 3. Solymár PEMÜ 3 2 — 1 65-64 4 4. Dunakeszi 3 — — 3 61-84 — ISSN 0133—26(H) fCe?lé<li H Inapt
