Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

flSONYI KRÓNIKA Sorban, mint a láncszemek Igen látványos Abony főútja közelében az épülő láncház­sor. Az arra utazók rendszerint megcsodálják. Hat még akkor, amikor minden ház készen áll! Portalaiútott utat, járdát ter­veztek hozzá, virágosítják a kerteket. A tervek szerint, mint­egy a most készülő tükörképéül, a Szolnok felé vivő út másik oldalára is hasonló szalagházsort terveztek. Gyúr aki Ferenc felvétele Két üzem, exportra Épül már a bundák műhelye Javuló munkafeltételek Ebben az évben Abonyban két jelentősebb ipari beruhá­zás történik. A Ruházati Szol­gáltató Vállalat szőrmeüzemet épít, az épület már áll, sőt fe­dél is van felette. — Becslésem szerint a mun­kálatok negyede van még hát­ra — tájékoztat Makra Imre üzemvezető. — Bár a kivitele­ző azt ígéri, hogy szeptember végére elkészülnek, úgy látom, hogy október vége, illetve no­vember eleje előtt aligha tu­dunk beköltözni, de hadd te­gyem hozzá, nekünk még így is nagyon jó lesz. Új munkaalkalom Fontos lenne a mielőbbi át­adás, mert szeptember elejétől tanulólétszámunk tizenkét el­ső évessel gyarapodik. Velük, valamint azokkal együtt, akik már szakmunkás-bizonyít­ványt szereztek, ötvenen le­szünk, ennyien pedig nem fé­rünk el. Ha az általunk szá­mításba vett időre elkészül üzemünk, akkor a fiatal szak­munkásokkal megkezdjük a termelést. Természetesen be­tanított munkásaink is lesz­nek. Amennyiben a vállalat vezetősége jóváhagyja, har­minc személyt felvehetünk. Az üzem közel negyvenes lét­számmal fog dolgozni, a ta­nulókkal együtt pedig nyolc- vanan leszünk. A munkásfel­vételt időben hirdetni fogjuk a községben. Félidőben — Mit gyártanak majd? — Kezdetben körlifix és novafix, később pedig valószí­nű, hogy pézsma- és nutriaka- bátokat. Ezek zömében kül­földi megrendelésre készülné­nek, belföldi értékesítésre tsak kis maradéka. Ismere­teim szerint gyártmányainkat Kanadába és Svédországba szállítják. Az új üzem várhatóan két éven belül bővülni fog. A má­sodik lépcsőben történő épít­kezésre az előkészületek meg­történtek. Ha a szőrmeipar addigra a hullámvölgyből ki­jut, mintegy 150 embert fog foglalkoztatni az abonyi szőr­meüzem. A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet üzemének bővítése hozzávetőleg a félidejénél tart. A jelenlegi 450 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok — melyben férfi és női kardigá­nok, pulóverek, gyermekkö­töttáruk készülnek — csaknem kétszerese lesz. is várnak, ami lehetővé teszi, hogy harminc embernek te­remtsenek munkalehetőséget, a jelenlegi mellett. Az üzem számára azért is fontos a fej­lesztés, hogy exporttervüket teljesíteni tudják és a piac növekvő igényeinek továbbra is szeretnének megfelelni. Mivel mindkét ipari beru­házás kivitelezője a Ceglédi Építőipari Szövetkezet abonyi üzeme, megkerestük és meg­kérdeztük Bácsi József üzem­vezetőt, hogy a vállalt mun­kálatokat mikor végzik el? — A szőrmeüzem építését szeptember végén befejezzük, a kötőipari üzem bővítésének határideje december 31. Ám, szeretnénk előbb átadni az új épületrészt — volt a válasz. Gy. F. CECU y/tiii« A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Alberfirsán várják a vevőket Az áru mellé kedves szó is jut Kereskedelem. Ez a szó min­den emberben más-más érzel­met vált ki. Van akinek a teg­napi bosszúsága jut eszébe, mert csak ímmel-ámmal szol­gálták ki, vagy éppen nem kapta meg azt az árut, amit keresett. Van akinek „jó nap­ja” volt, kedvesek voltak hoz­zá, mindent megkapott, amit kért, vagy éppen nem azt kap­ta meg, amit akart, de két hó­napja keresett valamit és azt most meg tudta venni. A kereskedelmi hálózat bő­vítését új üzletek megnyitása, jól irányított átszervezés, pro­filtisztítás jelenti. Albertirsán a legnagyobb kereskedelmi hálózattal az ÁFÉSZ rendelke­zik, — 1979. januárja óta a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ. A legtöbbet teszik az ellátás ja­vításáért. Az áruház földszinti részét élelmiszerosztállyá ala­kították, a háztartási boltot és a papír-írószer boltot áthelyez­ték. Minden esetben nagyobb alapterületű helyiségbe költöz­tek és így lehetőségük nyílt nagyobb választékot kínálni. Ám az élelmiszerboltok egy része még korszerűtlen, de ezek még hosszú ideig nélkü­lözhetetlenek. Az alapvető szükségleti cikkeket, tejet, ke­nyeret, lisztet itt tudják besze­rezni a vásárlók. A községben van három hentesüzlet. Az egyik a Pesti út mellett áll, alig észrevehe­tő, annyira beolvad a lakóhá­zak sorába. A betérő házi­asszonyok belül szűknek is ta­lálják, pedig itt minden meg­található. Mindenki számára feltűnő, hogy mindig nagy a tisztaság és a pult sohasem üres. ízlésesen többféle húst és töltelékárut kínálnak. A három közül ez az üzlet bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Az üzletvezetőnek mindenkihez van egy-két kedves szava, és ha éppen a kért áru nincsen, ajánl helyette mást. Benke Ferenc a neve, nős, egy gyer­mekük van és a közeli utcák lakói bizalmából tanácstag. Tanácstagságáról is csak azért beszélt, mert szóba kerültek a körzetében felépítendő sorhá­zak, amelyeket szeretne már készen látni. Ám szívesen és lelkesen szólt boltjáról, ame­lyet bővíteni kellene, mert a nagy forgalom indokolttá te­szi. A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat — szintén a forgalmas Pesti út mellett — üzletet nyitott. Szükség volt rá, mint ezt a forgalom is bi­zonyítja. Az induláskor enge­délyezett készletet emelni kel­lett, és a tervezett forgalmat már az első évben túlteljesí­tették. 1981-ben, öt év után, az első év forgalmát megdupláz­ták. Ezt az eredményt csak úgy tudták elérni, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a központ­jukkal — bár ez nemcsak rá­juk vonatkozik, hanem, a bolt­vezető szavaival élve „körül­tekintő a belső szervezésük” — jó az üzlet elhelyezése. Az eredményesség másik oka — amiről az üzletvezető nem be­szélt —, hogy a kiszolgálás rendkívül udvarias, előzékeny. Igyekeznek az igényeknek maximálisan eleget tenni. Ha egyedi, nem mindennapos a kérés, vagy valami éopen nincs, a vevőt nem küldik el, hanem megpróbálják beszerez­ni a kért könyvet, vagy hang­lemezt. Munkájukat szerető, vérbeli kereskedők. Azt hiszem nem véletlen az, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Pest megyében működő 30 boltja közül is kiemelkedő példaként emlegetett az al- bertirsai könyvesbolt. Prumek Istvánná Időben késsülnek őszi programjaira előre ké­szül a ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ. Megerősítik a munkahelyekkel kötött kultu­rális szerződéseket, szervezik a klubokat, szakköröket. Rajt előtt Baráti kör Még néhány nap és a megyei bajnokságban elkezdődik az őszi pontvadászat. A Ceglédi VSE labdarúgó- szakosztályáridK új összetételű vezetősége a csapat jobb sze­replése mellett szeretné azt is elérni, hogy a szurkolókkal a korábbinál jobb legyen a kap­csolat. Elzárt újra megalakítják a baráti kört. Az első megbeszélésre a CVSE sporttelepén, a klubhe­lyiségben kerül sor, augusztus 11-én szerdán délután négy órakor. A ceglédi labdarúgó barátok itt megismerkedhetnek a tervekkel, a felkészülés me­netével és a játékosállomány­nyal is. A keretben több saját nevelésű fiatal kapott helyet. Ilyen régen fordult elő. Tiltották a cifráikodást Hogyan öltöztek eleink? Csipkéért, bársonyért megpálcáztak Szeretnénk tudni, hogyan öl­tözködtek a három szomszéd városban — Kecskeméten, Cegléden, Nagykőrösön — elő­deink? Viseletre vonatkozó képek — néhány kivételtől eltekint­ve, nem maradtak ránk, így közvetlenül képekről nem ol­vashatjuk le, de egykori levél­tári iratokból közvetve mégis kikövetkeztethetjük. Más tájegység Segítségünkre vannak az egykori körözőlevelek (körle­velek), mert a körözött sze­méllyel kapcsolatban pontos személyre és öltözetre vonat­kozó leírást tartalmaznak. A hatósági rendeletek, ti­lalmak az erkölcs nevében ül­dözik az újat, a cifra visele­tét. Ezek a tilalmi rendszabá­lyok a divatváltozás történel­mi forrásai. A céhek árszabályai nem­csak az árakat, hanem a vise­leti darabok anyagának a mi­Off, ahal susog az erdő Nevelő vágástél értékesebb lesz A fenyőcsemeték cseperednek Várja a piac A bővítés során javulnak a munkafeltételek, az új épület­részben korszerű szociális lé­tesítmények mellett nyers­anyag és késztermékraktár is heiyet kap. Két újabb gépsort A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzem­igazgatójának segítségét kér­tem, hogy találkozhassak az erdőgazdaságban alkalmazott szakemberek egyikével, egy erdésszel. Megbeszéltük a randevút, s amíg vártunk a ki' álasztotf, Mikebuda—Vaktó terület erdészére, alkalom nyílt egy kis előzetes eszme­cserére. Kapával kezdte — A hagyományos erdész­kedés alaposan megváltozott. Felgyorsult, iparszerűvé vált. A közhit még ma is azt tartja — mondta Ferencvári Tibor —, hogy az erdész legfőbb feladata a hozzá tartozó erdő bejárása. Nos, ez a védelmi szolgálat, az erdőkerülés, melynek elsődleges célja a fa­állomány védelme, ellenőrzé­se, ma is valóban munkaköri követelmény, de ennek elvég­zésére a .szerteágazó munkák miatt csak pluszként kerülhet sor. — Nagy az érdeklődés a szakma iránt? — Jelentős a túljelentkezés, de a szakközépiskola befejezé­se után nagyon sokan másutt helyezkednek el. Ennek a legfőbb oka az, hogy a gye­rekkori elképzelés nem na­gyon találkozik a valósággal. Nagyon nehéz ez, mert a terü­letre kikerülő fiatal szakem­bernek önállóan kell döntenie fontos kérdésekben, és bizony napok is elmúlhatnak, amíg munkájával kapcsolatosan bárkihez is szólhatna. Után­pótlásként elsősorban arra számíthat, aki esetleg mellé kerül, úgymond, saját nevelé­se lesz, és az iskolaévek alatt vagy előtte, megismerkedik az erdészmunkával. így nem érheti különösebb csalódás, a helyi adottságok, gondok, problémák ismeretében. Ezek egyike Fekete Ferenc is, akit most várunk — mondja Fe­rencvári Tibor. Az emlegetett a végszóra éppen betoppan, egykori taní­tómestere, Végvári Gyula tár­saságában. — Mikor gondolt először ar­ra, hogy erdész lesz s ez ho­gyan sikerült? — kérdeztük a még csak 31 éves Fekete Fe­renciül. — Az erdő mellett laktunk. Nagyapám hírhedt orvvadász volt, s az öreg olyan jókat mesélt a vele megtörténtekről, hogy gondoltam, az erdei élet, de a szabályos, nekem is na­gyon jó lesz. Jelentkeztem is az erdészeti technikumba, de mivel nem vettek fel. elmen­tem az erdészethez dolgozni. Kapálással kezdtem, s haj. de sokszor mondtam Gyula bá­csinak: most nincs kedvem kapálni. Ö mea: csak akkor gyere, ha megjön a kedved! — Két-három nap is eltelt, amikorra hajnalban odamen­tem az ablaka alá és bekia­báltam: Gyula bácsi, most már van kedvem! Megjöttem! Tanulmányait levelező tago­zaton végezte. Ezalatt „erdész­inas”. gyakornok lettem. Az volt a lénveg. hoav a szakma fogásait minden téren megis­merte. s ehhez az idősebb kol­légáiétól minden segítséget meg is kapott. — A legemlékezetesebb a csemetekertben eltöltött idő volt — mondja —, ahol min­den nap fél órával hamarabb fe1 kellett kelnem, s megnéz­nem, mennyit nőtt a fenyő­csemete. Akkor ezért bizony néha nagyon dühös voltam, de most már tudom: a facse­mete is olyan, mint a gyer­mek, azt mindig figyelni kell. Megtanultam a fakitermelés lényegét. Ehhez mindennap fi­gyelemmel kell kísérni a mu­tatkozó igényeket és az érté­két, hiszen nem mindegy, hogy rönkből milyen értékű alapanyagot nyerünk. Ehhez nagyon pontpsan kell válasz- tékolni, megállapítani, hogy a fát hol vágják ki. A gyakorlás utolsó idejében a Hantházán levő rakodóterü­letre került, ahol a vasútra feladott fa minőségéért, meny- nyiségéért és a rendeltetési helvre való eljutásáért volt felelős. Fáeskák ezrei — És ma. mikor már önálló erdész, milyen fontosabb fel­adatokat kell ellátnia? — A mintegy ezerötszáz hektáros területen mes kell szervezni a fakitermelést, el­szállítást. Ez éves viszonylat­ban közel négyezer köbméter vastagfa tömeget jelent. Ez­után a talajt kellően előkészít­ve. gondoskodni kell az erdő­sítésről. Tavasszal és ősszel csaknem hat-hétszázezer cse­metét ültetünk. Az új telepí­téseket foWamätosan ánolni kell, a sorközi tárcsázással. A sort kézi kapálással gyomirt­juk, két év eltelte után erre már vegyszert használunk. A fakitermelés egész éven át tart, melyet a rohamosan fejlődő gépesítés segít. Ma már egész gépsorok állnak rendel­kezésükre. — A szakmai továbbképzést hogyan oldják meg? — ötévenként ez kötelező, de mégis a legfontosabb ön­képzés. Ma már igen jó szak- irodalmat vehetünk a kezünk­be, az erdőgazdálkodással és a faiparral kapcsolatosan egyaránt. Valóban társa — Mi most a legfontosabb munkája? — Ebben az időszakban kell elvégezni a nevelő vá­gásokat. Ezzel — a rossz egye- dek eltávolításával — meg­bontjuk az erdőt, így az érté­kesebb faállomány hízásnak indulhat. Ilyenkor kerül sor annak a felmérésére is, hogy a következő évben melyik te­rületen lehet fát kitermelni. — Sok baj van-e az erdőbe kirándulókkal? — Fát ugyan nem lopnak, ellenben a szemetelők komol\ gondot okoznak. Csak tetten­érés esetén léphetnénk fel el­lenük, ez pedig nagyon nehéz. — Miért szereti azt, amit csinál? — Elsősorban változatossá­gáért, sokoldalúságáért. Per­sze, az sem utolsó szempont, hogy megint kint lehetek a természetben. Kétszobás, kom­fortos lakásban élünk a 'elesé- gemmel és a két gyerekkel itt, az erdőben. Lényegében az asszonynak köszönhetem, hogy a hivatásomnak annak rendje s módja szerint eleget tudok tenni. Gond. zökkenő csak akkor adódik, ha bevá­sárolnunk kell. no és télen, amikor óvodába. iskolába kell hordani a lurkókat. Ungureán László nőségét is tartalmazzák. Ugyanilyen hasznos források a végrendeleteíj, hagyatékok leltárai, és a lopott holmik fel­sorolásai. Egy viselet élettartama leg­feljebb három nemzedéknyi idő. Kevés menthető át a jö­vendő számára. A három al­földi város múzeumaiban ta­lálható néprajzi tárgyak, vise­leti darabok színtelenek, dísz­telenek. Annak találjuk őket, ha az ország más néprajzi táj­egységeivel hasonlítjuk össze azokat. Ennek az elszíntelenedésnek az oka az a kíméletlen hadjá­rat, amit a város magisztrátu­sa folytatott a XVI. században a színes népviselet, a cifrálko- dás ellen. Az üldözés kiterjedt a gazdasági szerszámok díszí­tésére is. Fenyítés korbáccsal Erre vonatkozólag a városok tanácsi jegyzőkönyveiben szá­mos példát találhatunk. Pél­dául Dékány György fejőjuhá- sza cifra ködmönt csináltatott, de nem hordhatta, mert a ma­gisztrátus rendelkezésével megtiltotta: ... vonják le róla a ködmönt és adjanak neki 12 pálca bün­tetést, a szűcs pedig, aki csi­nálta, börtönbe fejtse le a köd­mennek a cifráját, s a köd- men árából fizesse vissza a ju­hásznak azt, amit egy közön­séges ködmön árán felül ka­pott ... A fehérnép a csipkéért, a tarka ruháért a lelke üdvös­ségét is odaadta volna, ezért a vászoncselédekkel szemben sem tett engedményt a ma­gisztrátus. ... ha valamelyik vászon­cseléd bársonyt, csipkét kíván, a főbíró úr által 12 korbács ütéssel fenyíttessenek minden esetben s mind kicsapassanak a városból... Károm szélben A női viseletre vonatkozó sokféle tilalmas ruhadarabo­kat alig győzték felsorolni a rendeletek. A nők a tilalmak ellenébe megkísérelték ruház­kodási vágyukat kielégíteni. Például a kötényt három szél­ben kezdték viselni, mert ilyen tilalom nem volt, a magisztrá­tus éberségét ez elkerülte. De amint észrevette, ettől is eltil­totta a nőket. Ezek a tilalmak a köznépre vonatkoztak. Ugyanígy a gazdasági szer­számok cifrázása elleni tila­lom is. íme 1815-ből egy pél­da: ...12 pálca botütéssel és 12 Ft büntetés pénz lefizeté­sével bűnhődjön a rendelet el­len vétő, aki jármot cifrázza, kifaragja ... ★ A Mezővárosi népművészet — Kecskemét, Nagykőrös cí­men az Arany János Múzeum­ban október 3-ig megtekinthe­tő. Molnár Eiekné ,SN 0133—£500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom