Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
flSONYI KRÓNIKA Sorban, mint a láncszemek Igen látványos Abony főútja közelében az épülő láncházsor. Az arra utazók rendszerint megcsodálják. Hat még akkor, amikor minden ház készen áll! Portalaiútott utat, járdát terveztek hozzá, virágosítják a kerteket. A tervek szerint, mintegy a most készülő tükörképéül, a Szolnok felé vivő út másik oldalára is hasonló szalagházsort terveztek. Gyúr aki Ferenc felvétele Két üzem, exportra Épül már a bundák műhelye Javuló munkafeltételek Ebben az évben Abonyban két jelentősebb ipari beruházás történik. A Ruházati Szolgáltató Vállalat szőrmeüzemet épít, az épület már áll, sőt fedél is van felette. — Becslésem szerint a munkálatok negyede van még hátra — tájékoztat Makra Imre üzemvezető. — Bár a kivitelező azt ígéri, hogy szeptember végére elkészülnek, úgy látom, hogy október vége, illetve november eleje előtt aligha tudunk beköltözni, de hadd tegyem hozzá, nekünk még így is nagyon jó lesz. Új munkaalkalom Fontos lenne a mielőbbi átadás, mert szeptember elejétől tanulólétszámunk tizenkét első évessel gyarapodik. Velük, valamint azokkal együtt, akik már szakmunkás-bizonyítványt szereztek, ötvenen leszünk, ennyien pedig nem férünk el. Ha az általunk számításba vett időre elkészül üzemünk, akkor a fiatal szakmunkásokkal megkezdjük a termelést. Természetesen betanított munkásaink is lesznek. Amennyiben a vállalat vezetősége jóváhagyja, harminc személyt felvehetünk. Az üzem közel negyvenes létszámmal fog dolgozni, a tanulókkal együtt pedig nyolc- vanan leszünk. A munkásfelvételt időben hirdetni fogjuk a községben. Félidőben — Mit gyártanak majd? — Kezdetben körlifix és novafix, később pedig valószínű, hogy pézsma- és nutriaka- bátokat. Ezek zömében külföldi megrendelésre készülnének, belföldi értékesítésre tsak kis maradéka. Ismereteim szerint gyártmányainkat Kanadába és Svédországba szállítják. Az új üzem várhatóan két éven belül bővülni fog. A második lépcsőben történő építkezésre az előkészületek megtörténtek. Ha a szőrmeipar addigra a hullámvölgyből kijut, mintegy 150 embert fog foglalkoztatni az abonyi szőrmeüzem. A Budapesti Kötőipari Szövetkezet üzemének bővítése hozzávetőleg a félidejénél tart. A jelenlegi 450 négyzetméter alapterületű üzemcsarnok — melyben férfi és női kardigánok, pulóverek, gyermekkötöttáruk készülnek — csaknem kétszerese lesz. is várnak, ami lehetővé teszi, hogy harminc embernek teremtsenek munkalehetőséget, a jelenlegi mellett. Az üzem számára azért is fontos a fejlesztés, hogy exporttervüket teljesíteni tudják és a piac növekvő igényeinek továbbra is szeretnének megfelelni. Mivel mindkét ipari beruházás kivitelezője a Ceglédi Építőipari Szövetkezet abonyi üzeme, megkerestük és megkérdeztük Bácsi József üzemvezetőt, hogy a vállalt munkálatokat mikor végzik el? — A szőrmeüzem építését szeptember végén befejezzük, a kötőipari üzem bővítésének határideje december 31. Ám, szeretnénk előbb átadni az új épületrészt — volt a válasz. Gy. F. CECU y/tiii« A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Alberfirsán várják a vevőket Az áru mellé kedves szó is jut Kereskedelem. Ez a szó minden emberben más-más érzelmet vált ki. Van akinek a tegnapi bosszúsága jut eszébe, mert csak ímmel-ámmal szolgálták ki, vagy éppen nem kapta meg azt az árut, amit keresett. Van akinek „jó napja” volt, kedvesek voltak hozzá, mindent megkapott, amit kért, vagy éppen nem azt kapta meg, amit akart, de két hónapja keresett valamit és azt most meg tudta venni. A kereskedelmi hálózat bővítését új üzletek megnyitása, jól irányított átszervezés, profiltisztítás jelenti. Albertirsán a legnagyobb kereskedelmi hálózattal az ÁFÉSZ rendelkezik, — 1979. januárja óta a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ. A legtöbbet teszik az ellátás javításáért. Az áruház földszinti részét élelmiszerosztállyá alakították, a háztartási boltot és a papír-írószer boltot áthelyezték. Minden esetben nagyobb alapterületű helyiségbe költöztek és így lehetőségük nyílt nagyobb választékot kínálni. Ám az élelmiszerboltok egy része még korszerűtlen, de ezek még hosszú ideig nélkülözhetetlenek. Az alapvető szükségleti cikkeket, tejet, kenyeret, lisztet itt tudják beszerezni a vásárlók. A községben van három hentesüzlet. Az egyik a Pesti út mellett áll, alig észrevehető, annyira beolvad a lakóházak sorába. A betérő háziasszonyok belül szűknek is találják, pedig itt minden megtalálható. Mindenki számára feltűnő, hogy mindig nagy a tisztaság és a pult sohasem üres. ízlésesen többféle húst és töltelékárut kínálnak. A három közül ez az üzlet bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Az üzletvezetőnek mindenkihez van egy-két kedves szava, és ha éppen a kért áru nincsen, ajánl helyette mást. Benke Ferenc a neve, nős, egy gyermekük van és a közeli utcák lakói bizalmából tanácstag. Tanácstagságáról is csak azért beszélt, mert szóba kerültek a körzetében felépítendő sorházak, amelyeket szeretne már készen látni. Ám szívesen és lelkesen szólt boltjáról, amelyet bővíteni kellene, mert a nagy forgalom indokolttá teszi. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat — szintén a forgalmas Pesti út mellett — üzletet nyitott. Szükség volt rá, mint ezt a forgalom is bizonyítja. Az induláskor engedélyezett készletet emelni kellett, és a tervezett forgalmat már az első évben túlteljesítették. 1981-ben, öt év után, az első év forgalmát megduplázták. Ezt az eredményt csak úgy tudták elérni, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a központjukkal — bár ez nemcsak rájuk vonatkozik, hanem, a boltvezető szavaival élve „körültekintő a belső szervezésük” — jó az üzlet elhelyezése. Az eredményesség másik oka — amiről az üzletvezető nem beszélt —, hogy a kiszolgálás rendkívül udvarias, előzékeny. Igyekeznek az igényeknek maximálisan eleget tenni. Ha egyedi, nem mindennapos a kérés, vagy valami éopen nincs, a vevőt nem küldik el, hanem megpróbálják beszerezni a kért könyvet, vagy hanglemezt. Munkájukat szerető, vérbeli kereskedők. Azt hiszem nem véletlen az, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Pest megyében működő 30 boltja közül is kiemelkedő példaként emlegetett az al- bertirsai könyvesbolt. Prumek Istvánná Időben késsülnek őszi programjaira előre készül a ceglédi Kossuth Művelődési Központ. Megerősítik a munkahelyekkel kötött kulturális szerződéseket, szervezik a klubokat, szakköröket. Rajt előtt Baráti kör Még néhány nap és a megyei bajnokságban elkezdődik az őszi pontvadászat. A Ceglédi VSE labdarúgó- szakosztályáridK új összetételű vezetősége a csapat jobb szereplése mellett szeretné azt is elérni, hogy a szurkolókkal a korábbinál jobb legyen a kapcsolat. Elzárt újra megalakítják a baráti kört. Az első megbeszélésre a CVSE sporttelepén, a klubhelyiségben kerül sor, augusztus 11-én szerdán délután négy órakor. A ceglédi labdarúgó barátok itt megismerkedhetnek a tervekkel, a felkészülés menetével és a játékosállománynyal is. A keretben több saját nevelésű fiatal kapott helyet. Ilyen régen fordult elő. Tiltották a cifráikodást Hogyan öltöztek eleink? Csipkéért, bársonyért megpálcáztak Szeretnénk tudni, hogyan öltözködtek a három szomszéd városban — Kecskeméten, Cegléden, Nagykőrösön — elődeink? Viseletre vonatkozó képek — néhány kivételtől eltekintve, nem maradtak ránk, így közvetlenül képekről nem olvashatjuk le, de egykori levéltári iratokból közvetve mégis kikövetkeztethetjük. Más tájegység Segítségünkre vannak az egykori körözőlevelek (körlevelek), mert a körözött személlyel kapcsolatban pontos személyre és öltözetre vonatkozó leírást tartalmaznak. A hatósági rendeletek, tilalmak az erkölcs nevében üldözik az újat, a cifra viseletét. Ezek a tilalmi rendszabályok a divatváltozás történelmi forrásai. A céhek árszabályai nemcsak az árakat, hanem a viseleti darabok anyagának a miOff, ahal susog az erdő Nevelő vágástél értékesebb lesz A fenyőcsemeték cseperednek Várja a piac A bővítés során javulnak a munkafeltételek, az új épületrészben korszerű szociális létesítmények mellett nyersanyag és késztermékraktár is heiyet kap. Két újabb gépsort A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemigazgatójának segítségét kértem, hogy találkozhassak az erdőgazdaságban alkalmazott szakemberek egyikével, egy erdésszel. Megbeszéltük a randevút, s amíg vártunk a ki' álasztotf, Mikebuda—Vaktó terület erdészére, alkalom nyílt egy kis előzetes eszmecserére. Kapával kezdte — A hagyományos erdészkedés alaposan megváltozott. Felgyorsult, iparszerűvé vált. A közhit még ma is azt tartja — mondta Ferencvári Tibor —, hogy az erdész legfőbb feladata a hozzá tartozó erdő bejárása. Nos, ez a védelmi szolgálat, az erdőkerülés, melynek elsődleges célja a faállomány védelme, ellenőrzése, ma is valóban munkaköri követelmény, de ennek elvégzésére a .szerteágazó munkák miatt csak pluszként kerülhet sor. — Nagy az érdeklődés a szakma iránt? — Jelentős a túljelentkezés, de a szakközépiskola befejezése után nagyon sokan másutt helyezkednek el. Ennek a legfőbb oka az, hogy a gyerekkori elképzelés nem nagyon találkozik a valósággal. Nagyon nehéz ez, mert a területre kikerülő fiatal szakembernek önállóan kell döntenie fontos kérdésekben, és bizony napok is elmúlhatnak, amíg munkájával kapcsolatosan bárkihez is szólhatna. Utánpótlásként elsősorban arra számíthat, aki esetleg mellé kerül, úgymond, saját nevelése lesz, és az iskolaévek alatt vagy előtte, megismerkedik az erdészmunkával. így nem érheti különösebb csalódás, a helyi adottságok, gondok, problémák ismeretében. Ezek egyike Fekete Ferenc is, akit most várunk — mondja Ferencvári Tibor. Az emlegetett a végszóra éppen betoppan, egykori tanítómestere, Végvári Gyula társaságában. — Mikor gondolt először arra, hogy erdész lesz s ez hogyan sikerült? — kérdeztük a még csak 31 éves Fekete Ferenciül. — Az erdő mellett laktunk. Nagyapám hírhedt orvvadász volt, s az öreg olyan jókat mesélt a vele megtörténtekről, hogy gondoltam, az erdei élet, de a szabályos, nekem is nagyon jó lesz. Jelentkeztem is az erdészeti technikumba, de mivel nem vettek fel. elmentem az erdészethez dolgozni. Kapálással kezdtem, s haj. de sokszor mondtam Gyula bácsinak: most nincs kedvem kapálni. Ö mea: csak akkor gyere, ha megjön a kedved! — Két-három nap is eltelt, amikorra hajnalban odamentem az ablaka alá és bekiabáltam: Gyula bácsi, most már van kedvem! Megjöttem! Tanulmányait levelező tagozaton végezte. Ezalatt „erdészinas”. gyakornok lettem. Az volt a lénveg. hoav a szakma fogásait minden téren megismerte. s ehhez az idősebb kollégáiétól minden segítséget meg is kapott. — A legemlékezetesebb a csemetekertben eltöltött idő volt — mondja —, ahol minden nap fél órával hamarabb fe1 kellett kelnem, s megnéznem, mennyit nőtt a fenyőcsemete. Akkor ezért bizony néha nagyon dühös voltam, de most már tudom: a facsemete is olyan, mint a gyermek, azt mindig figyelni kell. Megtanultam a fakitermelés lényegét. Ehhez mindennap figyelemmel kell kísérni a mutatkozó igényeket és az értékét, hiszen nem mindegy, hogy rönkből milyen értékű alapanyagot nyerünk. Ehhez nagyon pontpsan kell válasz- tékolni, megállapítani, hogy a fát hol vágják ki. A gyakorlás utolsó idejében a Hantházán levő rakodóterületre került, ahol a vasútra feladott fa minőségéért, meny- nyiségéért és a rendeltetési helvre való eljutásáért volt felelős. Fáeskák ezrei — És ma. mikor már önálló erdész, milyen fontosabb feladatokat kell ellátnia? — A mintegy ezerötszáz hektáros területen mes kell szervezni a fakitermelést, elszállítást. Ez éves viszonylatban közel négyezer köbméter vastagfa tömeget jelent. Ezután a talajt kellően előkészítve. gondoskodni kell az erdősítésről. Tavasszal és ősszel csaknem hat-hétszázezer csemetét ültetünk. Az új telepítéseket foWamätosan ánolni kell, a sorközi tárcsázással. A sort kézi kapálással gyomirtjuk, két év eltelte után erre már vegyszert használunk. A fakitermelés egész éven át tart, melyet a rohamosan fejlődő gépesítés segít. Ma már egész gépsorok állnak rendelkezésükre. — A szakmai továbbképzést hogyan oldják meg? — ötévenként ez kötelező, de mégis a legfontosabb önképzés. Ma már igen jó szak- irodalmat vehetünk a kezünkbe, az erdőgazdálkodással és a faiparral kapcsolatosan egyaránt. Valóban társa — Mi most a legfontosabb munkája? — Ebben az időszakban kell elvégezni a nevelő vágásokat. Ezzel — a rossz egye- dek eltávolításával — megbontjuk az erdőt, így az értékesebb faállomány hízásnak indulhat. Ilyenkor kerül sor annak a felmérésére is, hogy a következő évben melyik területen lehet fát kitermelni. — Sok baj van-e az erdőbe kirándulókkal? — Fát ugyan nem lopnak, ellenben a szemetelők komol\ gondot okoznak. Csak tettenérés esetén léphetnénk fel ellenük, ez pedig nagyon nehéz. — Miért szereti azt, amit csinál? — Elsősorban változatosságáért, sokoldalúságáért. Persze, az sem utolsó szempont, hogy megint kint lehetek a természetben. Kétszobás, komfortos lakásban élünk a 'elesé- gemmel és a két gyerekkel itt, az erdőben. Lényegében az asszonynak köszönhetem, hogy a hivatásomnak annak rendje s módja szerint eleget tudok tenni. Gond. zökkenő csak akkor adódik, ha bevásárolnunk kell. no és télen, amikor óvodába. iskolába kell hordani a lurkókat. Ungureán László nőségét is tartalmazzák. Ugyanilyen hasznos források a végrendeleteíj, hagyatékok leltárai, és a lopott holmik felsorolásai. Egy viselet élettartama legfeljebb három nemzedéknyi idő. Kevés menthető át a jövendő számára. A három alföldi város múzeumaiban található néprajzi tárgyak, viseleti darabok színtelenek, dísztelenek. Annak találjuk őket, ha az ország más néprajzi tájegységeivel hasonlítjuk össze azokat. Ennek az elszíntelenedésnek az oka az a kíméletlen hadjárat, amit a város magisztrátusa folytatott a XVI. században a színes népviselet, a cifrálko- dás ellen. Az üldözés kiterjedt a gazdasági szerszámok díszítésére is. Fenyítés korbáccsal Erre vonatkozólag a városok tanácsi jegyzőkönyveiben számos példát találhatunk. Például Dékány György fejőjuhá- sza cifra ködmönt csináltatott, de nem hordhatta, mert a magisztrátus rendelkezésével megtiltotta: ... vonják le róla a ködmönt és adjanak neki 12 pálca büntetést, a szűcs pedig, aki csinálta, börtönbe fejtse le a ködmennek a cifráját, s a köd- men árából fizesse vissza a juhásznak azt, amit egy közönséges ködmön árán felül kapott ... A fehérnép a csipkéért, a tarka ruháért a lelke üdvösségét is odaadta volna, ezért a vászoncselédekkel szemben sem tett engedményt a magisztrátus. ... ha valamelyik vászoncseléd bársonyt, csipkét kíván, a főbíró úr által 12 korbács ütéssel fenyíttessenek minden esetben s mind kicsapassanak a városból... Károm szélben A női viseletre vonatkozó sokféle tilalmas ruhadarabokat alig győzték felsorolni a rendeletek. A nők a tilalmak ellenébe megkísérelték ruházkodási vágyukat kielégíteni. Például a kötényt három szélben kezdték viselni, mert ilyen tilalom nem volt, a magisztrátus éberségét ez elkerülte. De amint észrevette, ettől is eltiltotta a nőket. Ezek a tilalmak a köznépre vonatkoztak. Ugyanígy a gazdasági szerszámok cifrázása elleni tilalom is. íme 1815-ből egy példa: ...12 pálca botütéssel és 12 Ft büntetés pénz lefizetésével bűnhődjön a rendelet ellen vétő, aki jármot cifrázza, kifaragja ... ★ A Mezővárosi népművészet — Kecskemét, Nagykőrös címen az Arany János Múzeumban október 3-ig megtekinthető. Molnár Eiekné ,SN 0133—£500 (Ceglédi Hírlap)
