Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

r A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 182. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Lehetne sokkol'jobb A pult mögött, előtte s alatta Az tény: a vásárló érdeke, hogy mindent megkapjon, amit akar vagy szeretne. A keres­kedőé, a kereskedelmi vállala­tok érdeke pedig az, hogy azok igényét legjobb felkészültség? alapján ellássa, kiszolgálja. Van persze egy harmadik is, aki ugyancsak érintett a dolog­ban, s ez a tanács, amely fa­lun és városon egyaránt azon munkálkodik, ami a közössé­geink ellátásában szintén fon­tos: felmérve az igényeket, bolt, üzlet nyitását engedélye­zi, szorgalmazza, aztán számon is kérheti, hogy az üzletek fenntartói miképpen felelnek meg a lakosság elvárásainak. Három felelős Az utóbbira példa az, hogy a gödöllői városi tanács vég­rehajtó bizottsága nemrégiben tárgyalta, értékelte ezúttal az iparcikkellátás helyzetét. Ahogy Ritecz György tanács­elnök fogalmazott: tulajdon­képpen nemcsak Gödöllő csak­nem harmincezres lakosságát hivatottak ellátni ezernyi cik­kel, hanem a várost és a von­záskörzetébe tartozó települé­seket is. Igaz, nagyközségeink egy részében van iparcikk­bolt, tehetjük hozzá, ám az köztudott, hogy azért nemcsak tudatunkban, a gyakorlatban is él a szokás: a tájegységek központjaiban szeretünk vásá­rolni, Legalábbis még mindig számít rá az ember, hátha eze­ken a helyeken, így Gödöllőn is, kapható, ami másutt nem. Más — ám lényeges kérdés' — így van-e? Az meg alapve­tően fontos, hogy a legszüksé­gesebb iparcikkekből milyen a ínálat. Ezt vizsgálta a végre- ajtó bizottság is, amikor be­számolóra kérte ezúttal a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat, a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vál­lalat és a Gödöllő és Vidéke Afész vezetőit. Rájöhettünk, hogy a számuk maguk általá­ban imponálóak, a fejlődést mutatják. Tükrözi ezt az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat néhány mutatója is. A vállalat jelen­tős szerepet tölt be az itteni ellátásban, hiszen négy boltot es egy gázcseretelepet üze­meltet. Ezek együttes forgalma az V. ötéves tervben lényege­sen megduplázódott, s összes árbevételük megközelítette az évi hatvanmillió forintot, a tavalyi tény 73,7 millió forint­ra rúgott, ebben az évben pe­dig 83 millió forintos tervet ír­tak elő. Slagnált a forgalmuk Ez a vállalat üzemelteti a város központjában az elmúlt években megnyitott kultúrcikk- üzletét és a járműboltot, to­vábbá a már régen ismert vasedényüzletet, a János utcai lakónegyed háztartási boltját is. A Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat a me­gyében kilencvenkét ruházati boltot tudhat magáénak, évi forgalmuk csaknem egymil- íiárd forint, ennek több mint hatvan százalékát városokban bonyolítja. Ez mutatja, hogy nem közömbös a számukra, milyen szerepet játszanak a városok, így Gödöllő ellátásá­ban is. Ami igaz: íjálunk alap­jában véve mégis stagnált a forgalmuk az elmúlt öt évben, ennek magyarázata részben az, hogy a korábbi szanálások miatt 1977. előtt háromra csökkent boltjaik száma. Né­hány évig a személyi és a tárgyi feltételek is alig vál­toztak. A városban, ha lassan is, de helyre kerülnek a boltjaik, s ami biztató: szakemberellátott­ságuk régebben is, s most is megfelelő; boltvezetőik, el­adóik nagyrésze szakképzett, szorgalmas. Még a közelmúltig leggyengébb eredményt elért leértékelt boltjukban is egysé­ges, jó eladói gárda működött, ám ez az új helyre való költö­zés miatt felbomlott. A bolt forgalma nemcsak a költözés miatt csökkent, ahogy a keres­kedelmi szakemberek fogal­maznak: a leértékelt szakma egyre több gonddal küzd, ne­héz az árubeszerzés, s. kon­kurrenciát jelent számukra, hogy az egyéb üzletekben is annyiféle árut kap olcsóbban a vásárló, hogy az ilyen üzle­tek részben veszítettek vonz­erejükből. Ha hosszabb időre tekintünk vissza: azt látjuk, hogy az egyetem területén levő egysze- melyes üzletük volt a legered­ményesebb. Jelentékeny válto­zást vártak a szakemberek a legújabban átadott, a városi tanács épületéből a Szabadság téri új házak egyikének föld­szintjébe költözött vegyesruhá­zati bolttól, s nem véletlen. Korszerű eladótere, raktárai, szociális helyiségei megfelelő körülményt teremtenek, s az üzlet szakemberellátottsága is igen jó. Ez is hozzájárul nagy­mértékben ahhoz, hogy gödöl­lői üzleteik együttes forgalma az idén megközelítse a 35 millió forintot. Ezúttal rövidebben szólunk a Gödöllői Afész iparcikkforgal­máról, hiszen az híreinkben gyakrabban szerepel. Azt azon­ban érdemes megemlíteni, hogy nekik tizenkét olyan egységük van a városban, amely kizá­rólag vagy részben árusít ipar­cikkeket, köztük van az áru­ház, amely több osztályán nyújt sokoldalú ellátást. Autósboltnak indult A város vezetői meglehető­sen éles kritikával éltek ezen a végrehajtó bizottsági ülésen, hiszen — jogosan —, mind- annyiőnkat képviselve kifogá­solták például azt, hogy június­ban gyér volt a készlet és a választék az új ruházati bolt­ban. S azt is szóvá tették, hogy a nagy reményekkel meg­nyitott autósbolt ma már sok mindent árusít, legkevésbé autóalkatrészeket, tartozékokat. Hadd ne soroljuk fel a kriti­kák mindegyikét, bízva benne, hogy a városi iparcikkellátás javításában érintett cégek igyekeznek kiküszöbölni a hiá­nyosságokat. Amivel meg ad­dig már sokat birkóztak ered­ményesen, azért dicséret illet­heti őkét. F. I. KtilünSsen elenyészik Díjnyertes pályamunka A zsdmboki falumúzeumnak sok látogatója van, gyerekek, felnőttek egyaránt. Érkeznek iskolás csoportok, megfordul­nak helyiségeiben főiskolások, egyetemisták, akik a régi tár­gyak puszta látványánál jóval többre kíváncsiak. Érdeklőd­nek a faluról, annak múltjá­ról. kihalt szokásokról, babo­nákról. Akadnak olyanok is, akik itt gyűjtöttek anyagot szakdolgozatuk témájához. Az érdeklődők kérdései, kíván­csisága a gyűjtemény létreho­zóját, vezetőjét, Lapu István- nét arra sarkallták, hogy ma­ga' is utánanézzen, kutasson az idős helybeliek körében a le­tűnt világról, s a hallottakat fel­jegyezze. A kezdeti tapogató­zó lépések végül is néprajzi jellegű pályázatokon való si­keres részvételhez vezettek. Helyi szokások Csokorba rendezte a diny- nyetermesztés hagyományait., végigkövetve a különböző munkafázisokat a magszedés­től egészen a görögdinnye ér­tékesítéséig. ügyelve a legap­róbb részletekre is. Papírra vetette a hagyományos lako­dalmas eseményeit, s hozzá­juk kapcsolódó szokásokat, ba­bonákat, az úton és otthon el­hangzó rigmusokat, amik jobbára ma már kimentek a divatból, vagy ha éppen vas­kosak voltak, a jelen közízlé­séhez, erkölcsi ítéléséhez fi­nomodtak. Alapos munkáját első díjban részesítették. Eb­ben az esetben döntő volt az alaposság, hiszen a lakodal­mas szokásokat már sokan és sok helyütt feldolgozták, s csak ily módon domborodhat­tak ki a helyi sajátosságok, amik az effajta gyűjtések iga­zi értékét adják. Néhány ér­dekességgel közelebbről is ér­demes megismerkedni. Zsámbokon például szokás­ban volt, hogy kipróbálták a vőlegény bátorságát. A lányos ház kapujánál seprűvel fogad­ták a vendégek, hadonásztak felé. Akadtak közülük, akik ezen ugyancsak felmérgesed- tek, s vissza akartak fordulni a menyasszonyos ház kapu­jából. Az elszántabbak áttör­tek a söprűsök gyűrűjén, ők viszont kényelmetlenül érez­ték magukat a tréfás helyzet­ben, hiszen rokonaik, bará­taik lökdösése révén jutottak be a menyasszonyos ház ud­varába. Vaskos kiszólások Ha a vőlegényes háznál tet­szett a menyasszony a szülők­nek, rokonszenvüket az eskü­vő napján is többféleképpen kimutatták, akárcsak az el­lenszenvüket. A szimpatikus menyecske elé zeneszóval mentek, akit nem szívesen fo­gadtak, az nem részesült eb­ben a megtiszteltetésben. Min­den bizonnyal az utóbbi volt a ritkább, mert a házasság dolgában döntő szavuk volt a szülőknek. A többnyire is­mert, módosult változatokban élt babonák, szokások közül sajátosnak tekinthető a szülők távolmaradása is az esküvői szertartásról. Adatokat gyűjtött Lapu Ist­vánná a kendőviselethez is. Felkutatta a fehér varrott kendők készítőit, a készítés módját, melyiket, mikor vi­selték, s mindegyikről rajzot is készített. Nekigyürkőzött a ragadványnevek csokorba ren­dezésének is, lejegyezgette a babonákat, mondókákat, a köz­szájon forgó szókapcsolatokat, a helybeliekre és a környező falvakra vonatkozó csúfolódó rigmusokat, amelyek ugyan­csak nem nélkülözik az eredeti népi tréfálkozókedvet tükröző humor mellett a vaskosságot sem. „Kilátszik Valkó, belelát­szik Vácszentlászló” — az ere­detileg földrajzi vonatkozású szólás átvitt értelmet kapott, Munkácsy utca GáztársuEat önerőből Elismerés Páttyi díj Rangja van ma már a helyi tanácsok és a népfrontbizott­ságok által odaítélt elismerés­nek, kitüntetésnek, amelyet a községekért végzett önzetlen munkáért kapnak tulajdono­saik. A Dány községért elnevezé­sű kitüntetést az idén ketten kapták meg: Gódor János, a Magvető Tsz nyugdíjas elnö­ke és Kovács István nyugal­mazott iskolaigazgató-helyet­tes. Háztájinak Kárcmsiáz vagem takarmány A háztáji sertéstartást jól szervező péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet csaknem harminc község kistermelőivel áll kapcsolatban. Az idén nem kevesebb, mint húszezer hízót vásárolnak fel a háztájiból. Évenként mintegy háromszáz vagon takarmánytápot és szá­raz kenyeret adnak át a hizla láshoz, a takarmányok értéke eléri a tizenöt millió forintot. Büszkék lehetnek a gödöllői Munkácsy Mihály utca húsz kertes házának lakói; legelső­nek alakítottak gáztársulást. Néhány lelkes szervező, mint Maszlag A. Károly lakóbizott­sági tag és dr. Vági József iorra járták az illetékes hi­vatalokat és a lakótársakat, amíg végül megszületett a döntés: saját költséggel, ön­erőből, társadalmi munkával és OTP-segítséggel mind a húsz földszintes házba beve­zettetik a földgázt. A múlt héten már a városi tanács műszaki osztálya kül­dött levelet valamennyi ér­dekeltnek, Ebben arról értesí­tették a lakókat, hogy az épí­tés hamarosan megkezdődik, s a teendőkkel kapcsolatban ér­tekezleteket tartanak a tár­sulati tagoknak. A meghívott húsz családból tizennyolcán képviseltették magukat az összejövetelen, s a két távol­maradó is előre igazolta a hiányzást. A- jelenlévőkkel Molnár Ar- pádné, a műszaki osztály fő­előadója ismertette a tudniva­lókat. Az utcai, vagyis a ge­rinchálózat elkészítését a kecs­keméti Dózsa Termelőszövet­kezet ipari szolgáltató szak­csoportja vállalta. A munká­kat szeptember 15-ig igyekez­nek befejezni, úgy, hogy a belső- szerelésekkel is el tud­janak készülni a fűtési sze­zon kezdetéig. A gerincveze­téket úgy méretezik, hogy ar­ról tovább lehessen bővíteni a hálózatot és újabb területe­ket kapcsolhassanak be a gázellátásba. Az értekezlet után beszél­gettünk Maszlag Á. Károly- lyal, aki örömmel újságolta, hogy mindenütt készségesek voltak velük, így könnyebb volt a szervezés. Remélik, hogy az elkövetkező időszak­ban is ilyen hathatós segítsé­get kapnak a tanácstól és a Tigáztól, hiszen tudjuk, hogy a résztvevőknek sokba kerül a gáz bevezetése. S ha példás összefogásuk híre elterjed, va­lószínűleg mások is belefog­nak a gáztársulatok szervezé­sébe. Cs. J. A nap programja Gödöllő, Művelődési Köz­pont. Vakációs'klub. Egész napos kirándulás a kerepesi parker­dőben, fényképezés, 10 órakor. Mozi ifii?§ Földrengés Tokióban. Japán film, 4, 6 és 8 órakor. Árterület volt L egy au s nőve: Patak tér Sokak szájából elhangzott az utóbbi időben, hogy a Já­nos utcai Patak Étterem végé­ben a Rákos-patakig elterülő részt, amelyen öt kiskereskedő boltja, az Építőipari Szövetke­zet lakásszervize, valamint a Vác- és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC üzlete van, nevezzék el Patak térnek. A kívánsággal kapcsolatban felkerestük Bamberger Ká­rolyt, a városi tanács elnökhe­lyettesét, aki érdeklődésünkre elmondotta, tud a javaslatról. A műszaki osztály előter­jesztésére a végrehajtó bizott­ság megtárgyalja a lakosság kérését. Nem iát semmiféle akadályt, ami gátolná az em­lített terület névadását, idil­likus is hiszen az említett te­rület még nem is oly régen a Rákos árterülete volt. Névadót tartott: Szűcs 1st-, ván és Farkas Erzsébet: Tí­mea; Oláh Károly és Németh Márta: Tamás József nevű gyermekének. Házasságot kötött: Zsrnbe- rovszki László és Molnár Már­ta Katalin; Gulyás Béla és Du­dás Valéria; Hegyi Mihály és Zámbó Erzsébet; Gyömrei Gá­bor és Dobák Katalin; Dávid Miklós és Kovács Magdolna; Kolesza István és Petrovics Marianna; Dunai Csaba és Nagy Éva. Elhunyt: Körösi Mihályné, Kartal, Ságvári út 33.; Magyar Mihályné, Kartal, József Attila u. 3.; Veréb Mária, Aszód, Bé­ke út 7.; Cseszkó Balázsné, Kartal, Béke út 95.; Baranyi József, Verseg, Bihari út 13; Sőregi Zoltánná, Kartal, Ady Endre u. 44.; Lang Sándorné, Kartal, Hunyadi út 6.; Pós Istvánná, Aszód, Falujárók út­ja 5/7.; Fábián Mihály, Verseg, Fő út 37.; Cserháti s ezt szokták gúnyosan odadör­gölni a férfiak a trehányul, il­letlenül ülő nőszemélyek orra alá. „A lányomnak mondom, menyem értsen belőle” jelen­téstartalma ma is egyértelmű. -Az ilyen és hasonló szóbeli megnyilatkozásokat eddig hu­szonhét teleírt füzetlap őrzi az utókor számára. Halálos orvosság Papírra került egy-egy meg­történt különleges esemény is, és részben a dűlőnevek is. Je­lenleg két tervet dédelget La­pu Istvánná. Szeretné a sza­vak segítségével megörökíteni a kisgyermekek életét születé­süktől négyéves korukig. En­nek kapcsán felgombolyítani kereszteléssel kapcsolatos szo- sokat, a gondozásukat önözé­süket; házilagos gyógyításukat, amelynek receptúráiba itt is beletartozott a kifőzött mák­gubó leve, s nem egyszer ha­lálesetet okozott. Hozzáfogott másik dédelgetett céljának megvalósításához is: kutat azok után a zsámboki elődok után, akik életútjuk során je­les személyiséggé váltak, s akik sokat tettek szülőfalu­jukért. Felüdülten. szenvedélyesen beszél a gyűjtött s gyűjtendő témákról. Szomjúságának az a varázsa, amely lakóhelye múlt­ja iránt áthatja, záloga annak, hogy még sok olyan mozzana­tot, eseményt, szokást rögzít­sen. amit az idősek emlékeze­tén kívül már semmi más nem őriz. B. M. jegyzet Unalmas Tizekben a hónapokban * J sok városi gyerek tölt egy-két hetet, gyakorta egész hónapokat is a vidé­ken élő nagyszülőknél, akik határtalan örömmel várják az unokát vagy unokákat, s a szemük világánál is job­ban ügyeinek rájuk, mert ha bajuk esnék, mit szólná­nak a szülök! Azt mondhat­ni — és nem is túlzással — tejben-vajban fürösztik őket, óhajuk szerint készül a reggeli, ebéd, vacsora, s ha valamit megkívánnak az üzletből, nem kell rá vár­niuk órákig. A nagymamik a lelkűket teszik ki a nya­raló gyerekekért, de néhá- nyan ennek ellenére sem érzik jól magukat a falusi környezetben. Amikor hét végén leruccannak a szülők, megnézni mi újság az öre­gekkel és a gyerekekkel, megdöbbenve és értetlenül tapasztalják, hogy minden­képpen haza akar menni a városba a szülőkkel a min­den földi jóval elhalmozott unoka. Ilyenkor mindenki csa­lódottnak érzi magát: a nagymama azért, mert szün­telenül unokája kedvében igyekezett járni — termé­szetesen a maga módján —, megtett minden tőle telhe­tőt, s az mégis elkívánkozik. A szülők is tisztában van­nak vele, hogy itt nagyon jó helye van a gyereknek, s eszükbe jut munkatársaik, ismerőseik kissé irigykedő sóhajtozása, hogy milyen nyaralás könnyű azoknak, akiknek ingyen nyaralhat a gyerme- kuK, amíg kedve tartja ... S éppen ez az, a gyerek ked­ve sokszor mar az első hét után elmegy a nyaralástól. A kisebbele még elvannak, de a tizenévesek az első két- három nap után sehogyan sem lelik a helyüket. Lakóhelyükön barátaik vannak, akikkel rúgják a labdát, megbeszélik a ma­guk ügyeit, falun viszont a többség nem lel játszótárs­ra, pajtásra, nemhogy még barátra. A nagymama gya­korta. elhangzó mondata, a „te csak pihenjél!’’ tétlen­ségre kárhoztatja az unokát, rosszul értelmezett pihenés érdekében nem kérik a se­gítséget, nem vonják be a legapróbb munkákba sem, semmiféle feladatot nem bíznak rá; ő pedig kezdi rosszul érezni magát, unat­kozik, erősödik benne a ha­zavágyódás érzete. Végül esetleg őt vádolják hálát­lansággal, sőt azzal, hogy nem szeretik a nagyszülő­ket. A nyaraltatásnak ez a módja kézenfekvő, s a lehető legegyszerűbb: csak lé kell vinni a gyereket a nagyihoz. Ha kissé tovább is gondolkodnának a szü­lők, és segítenék a gyerme­kük nyári programját el­tervezni, megbeszélni, alig­ha születhetnének igazság­talan vádak, s kevesebb csa­lódás érne minden család­tagot. Újsbb mérkőzések Az Alkotmány Kupáért Lejátszották az Alkotmány Kupa előselejtezőit. Eredmények: Mogyoród— Topi 2-3. János utca—Szadai Adidas 3-3. (büntető rúgások­kal 4-7), Afész II—Zöldért 5-2 Szadai Tanács—Park 11-1. A továbbjutókkal a követ­kező párosításban játsszák a? újabb mérkőzéseket az eddig pihent csapatok: Csütörtökön, augusztus 5-én Ganz SzB—Topi, 17 órakor, MÉMMI—Gelka, 18 órakor. Pénteken, augusztus 6-án: Híradótechnika—Állami Biz­tosító, 17 órakor, Viktória— Szadai Adidas, 18 órakor. Hétfőn, augusztus 9-én ^íz- mű—Afész II.. 17 órakor, Afész I.—Szada Tanács, 18 órakor. lSSW 0133—lír57 (Gödöllői Hírlap) Mária, Aszód, Ady Endre út 26.; Ribik Ferenc, Aszód, Szőlő út 5. Aszódi anyakönyvi hírek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom