Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-28 / 201. szám

ina A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDÉ JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 201. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT Légblopács ©fii a termést Szemesabrak a betonsllóban A Budapesté Pest megyei Gabonaforgalmi Vállalat a megyében elsőként Cegléden hozta létre a takarmánykeverő üzemet. Ehhez, több mint húsz éve a Széchenyi és Kátai út csatlakozásában levő malmot alakították át, tették alkalmas­sá a keverékek elkészítésére. A kezdeti hengeres őrlést, amely a malom hagyományos hengerszékein történt, hama­rosan új technológiára cserél­ték. Légkalapácsos darálókat szereltek fel, amely megoldás a kedvezőbb energiafelhaszná­lás mellett a nagyobb teljesít­ményt is biztosította. A további berendezéseket is korszerűsítették, vasvázas fel­vonók kerültek a régi, fa alap­anyagnak helyébe és beállí­tottak egy préselő gépet is. Ez­által a szállítás és a takarmá­nyozás során kevesebb a vesz­teség. Új technológia Csaknem tízéves üzemelés után ismét új technológiát kezdtek alkalmazni a termé­kek ömlesztett szállítását, s ma az összmennyiségnek a felét így fuvarozzák. Rendkívül elő­nyös ez, állategészségügyi szempontból, de ezzel a meg­oldással enyhíteni tudtak a munkaerőhiányon is. Keve­sebb zsákolásra van szükség, így az üzem közel harminc dol­gozójának kevesebb fizikai munkát kell végeznie. Még így is épp elég jut belőle, hiszen a felszerelés félautomata rend­szerű így a kétkezi munka el­engedhetetlen. Jó lett volna ezt is megszüntetni, de további fejlesztésre már nem adódott lehetőségük. — Az állattenyésztés gyors fejlődésével az igény rohamo­san növekedett — emlékezik visszá a ceglédi körzeti üzem keverőrészlegének vezetője. Ács József. — Az első évbei) még csak háromszáznyolcvan, tavaly már kétezerháromszáz vagon volt az össztermelésünk. A mennyiségnek több mint a felét a nagyüzemi baromfitá­pok teszik ki. A háztáji gazda­ságok növekvő érdeklődését követően már nem tudták ki­elégíteni az igényeket, s ezért társüzemi segítségre szorultak. Jó ellátás — A vállalat erre az évre együttműködési megállapodást kötött több gazdasággal is — a ceglédi Lenin, a törteli Dó­zsa. a kocséri Petőfi termelő- szövetkezetekkel és a Ceglédi Állami Tangazdasággal — a takarmány előállítására. — Milyen az alapanyag el­látásuk? — kérdeztük Ács Jó­zseftől. — Szerződés alapján a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek­től vásároljuk a szemesabra­kot. A vasútállomás mellett á tárházban kétezer vagonos be­tonsilónk is van, úgyhogy le­hetőség nyílik a hosszabb idejű tárolásra is. A fehérjehordozó alapanyagokat hazai piacról és importból szerezzük be, mely­ből jelentős tétel a devizaki­hatású. Az ellátás a tervekkel arányos, folyamatos. — Miként értékesítik porté­kájukat, s a vásárlókkal milyen a kapcsolatuk? — Igyekszünk megbízható partnerek lenni, tartani a ha­táridőt. s a minőségi követel­ményeknek is megfelelni. Fo­lyamatosan figyelemmel kísér­jük az állattenyésztésben elért eredményeket. Az a célunk, hogy a legmegfelelőbb árut mi­nél olcsóbban kapják meg a vevőink. Termelési terv — A termelőszövetkezetekkel és az Áfész-szal megkötött szer­ződések alapján a központunk­ban elkészítik a termelési ter­vet. figyelembe veszik az áru­fajtát és a kapacitást. Ekkor dől el. hogy az adott hónap­ban milyen takarmányt keve­rünk, s azt hová szállítják. Ál­talában a termékünk a ceglédi, nagykőrösi, nagykátai, ácsai és a Cegléd járási termelőszövet­kezetekbe kerül. Ungureán László Beléptek a KISZ-be Beszélgetés a pályakezdőkkel Pályakezdőket fogadtak a napokban a Közúti Gépellátó Vállalat ceglédi gyárának klubjában a gyáregység gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetői. A huszonhat fiatal a nyáron tett sikeres szakmun­kásvizsgát, s már több hete ismerkedik a gyárral, a mun­kával, a szűkebb munkahelyi közösségével. A beilleszkedésük, a tájé­kozódásuk segítésére rende­zett megbeszélésen Szebeni Ferenc főmérnök ismertette a gyár gazdasági feladatait, a gyárvezetés elvárásait, a szakmai követelményeket, s azokat a feltételeket, ame­lyeket a gyár megteremtett a kifogástalan munkához, s nem utolsósorban felvázolta a főmérnök a kereseti lehetősé­geket. Balogh György sze­mélyzeti vezető a termelés, a munka emberi oldaláról szólt, s felhívta a fiatalok figyel­mét a továbbtanulás fontossá­gára a szakmai továbbképzés,^ a művelődés helyi lehetősé-”1 geire. Király József, a vállalati if­júsági bizottság tagja, a tes­Exportálják a csensegebort Folyamatosan szállítják az erősített csemegebort a Közép- magyarországi Pincegazdaság töltőüzeméből a szovjet meg­rendelőknek. Felső képen: puffertartály- ban érkezik a bor a töltőte­lepre, a szivattyúzást László László ellenőrzi. Alsó felvételünkön: Dabis Pál és Stunner Balázs ötszáz literes hordókba tölti az italt, mely rövidesen vagonokba ke­rül. Apáli-Tótb Sándor felvételei FaBuház ABbertirsán Régi bizakodások épületé Az albertirsai Tó utca a XVIII. századi malomtóra ve­zet. Itt nyikorogtak hajdan a gabonával megrakott szeke­rek, amikor mentek a vízi­malomra őrölni. Por szállt a lomhán ballagó ökrök nyo­mán, s messze hallatszott az ostorok pattogása. Kétszázöt­ven éven át nagy volt az ut­ca forgalma, ám a lassan őr­lő kövek kikoptak a malom­ból az utolsó vízimolnárral, öreg Lavicska Istvánnal együtt. A malomházat elbon­tották 1945-ben, nagy fakere­ke elkorhadt, a malomárkot elzárták a Maraszti vízfolyás­tól s a vadrucás tó lassan- lassan kiszáradt, káka, nád veti föl medrét. Az utca is el­csendesedett. Forgalmas utca Augusztus húszadikán reg­gel ' ifjú emberek és idősek nagy serege lepte el a Tó ut­cát, akik a faluház udvarára siettek ünnepelni alkotmá­nyunkat és avatni a mező­gazdasági termelőszövetkezet anyagi és kétkezi erejével fölújított öreg szabadkémé- nyes parasztházat. Kilenc órára mái zsúfolt volt az udva/ és kezdetét vette a meghitt ünnepség. Bíró Zoltán, a nagyközség tanácselnöke méltatta a nap háromszoros jelentőségét. Elő­ször István király országala­pító szerepét, aki a honfogla­lást követő nyugtalan időkben megtörte a törzsi arisztokrá­cia széthúzó erejét és létre­hozta a központi királyi ha­talmat, akkor a haladás leg­korszerűbb kormányzati for­máját. Másodjára a fölszaba­dulást követő új alkotmá­nyunkról, a magyar nép, a haza minden polgárának ér­dekét szolgáló negyedszázados törvényeinkről szólt. Végül átvette az új búzából sütött friss kenyeret a termelőszö­vetkezet elnökétől. A meleg nap már magasan járt fejünk fölött, amikor a Hazafias Népfront kitünteté­seit vették át a kiváló tár­sadalmi munkát végzők. Köl­temények hangzottak el és a község története tisztaszemű, szépszavú leányok ajkáról. A faluházról Valent Mihály, a Szabadság Termelőszövet­kezet elnöke beszélt okos, nyugodt szavakkal, ismertet­vén a létesítés gondolatától kezdve a segítő kezek nyo­mán eredeti állapotába való helyreállítását. Majd az ün­neplők nagy tapsai közepette átadta a tanácselnöknek a mésztől jó szagú, kívül-belül takaros öreg épületet. Fehér ingváll Ezt követte öt díszes taná­csi oklevél átadása azoknak, akik hathatósan közreműköd­tek és nagy szeretettel gyűj­tögették a berendezés eredeti anyagát, Valent Mihálynak, Kovács Károlynénak, Zsilik Pálnénak, Szántó Józsefnek és a-Szabadság Termelőszövetke­zet nőbizottságának. Majd fölzendült hat citera és a csengő hangú ifjak éneke, be­léphettünk a vén házba meg­simogatni a nagyszoba búto­rait, az érettbarna színű sa­rokkanapét, a szőttesekkel le­takart asztalt, a két ágyat magasra rakott párnáival, a sublótot, melynek fiókjaiban régi alberti női és férfiruhák simulnak szép rendben, úgv, mint öreganyáink idejében. Egy hosszú szoknya, fehér ingváll, pruszlik és selyem­kendő innen került rá a szép arcú „teremőrre”, és a mán­gorolt fehér ing, fekete mel­lény a mellette ülő csizmás legényre. Csillog a kamin Ez az alföldi típusú ház is három osztatú. Az udvarról a keskeny pitvarba jutunk, konyhát elválasztó fala maga­sán tálaspolc nyújtózkodik megrakva cserépedénnyel. A konyhában széles padkán ásítozik a sötét kemenceszáj, a pernyetartón keresztbe ra-- kott sütőlapáttal. Fönt a ho­mályban a százesztendős füst­től fényesfeketén csillog a kamin, a hajdani disznóölé­sek sonkáinajr, kolbászainak, szalonnáinak tartózkodási he­lye a magasba nyíló szabad­kéményben. A hátsószoba a család egész oapl használatában volt asz­tallal, sarokpaddal, tulipántos ládával, ággyal, a falon ke- tyc ő rézláncos-vaskörtés-in- gás öreg órával és képekkel. A fiatal parasztpár szomszéd­ja Ferenc Jóska apostoli ki­rály tábornoki díszben, mel­lette egy másik rámában a karcsú Erzsébet királyné. Az uralkodópár közelében színes papírra nyomott kivont kar- dú huszár ráragasztott fej­fényképével vágtat az ellen­ségre. Búboskemence dombo­rodik ebben a helyiségben pihenőpádkával és a kemencé­hez ragasztott kovácsoltvas lemez karikás tűzhellyel. Igaz és hiteles Régi örömök, bizakodások és bánatok épülete volt ez a ház, udvarán faragott szőlő­préssel, ágasfára tűzdelt te­jesköcsögeivel, a kocsiszínnel, vasalt kocsival, egyéb mező- g zdasági eszközzel és a disz­nóóllal. Oly igaz'és hiteles itt minden, hogyha kukoricát csörgetnénk, tán még egy hí­zó is kidugná orrát a belső ólból. A nagy sokaság sürög-forog az udvaron, ki s be a házba mosolyogva, csillogó szemek- kell. jó érzéssel: lám, eleget tettünk őseink emlékének, amíg ez a ház áll, nem felejt­jük el a dézsmát szolgáltató, adózó, robotoló eleinket! A Tó utca 9-es számú ház­ban márványtábla, „Faluház (alapították a né­pi hagyományok megőrzésére) az albertirsai Szabadság Ter­melőszövetkezet dolgozói 1982. augusztus 20)” Hídvégi Lajos tület munkáját, érdekvédelmi tevékenységét, az ifjúsági tör­vény főbb fejezeteit, ezek he­lyi végrehajtását ismertette. Elmondta, hogy\az arra érde­mes fiatalokat pályakezdő se­géllyel támogatja a gyár, cse­rébe nem többet, mint becsü­letes helytállást kérnek. A mintegy másfél száz KISZ- tag nevében Farkas Rózsa megbízott KISZ-bizottsági tit­kár köszöntötte a gyár leg­fiatalabb dolgozóit. A legtöbben, vagyis tizen­négyen a most szakmunkássá vált fiatalok közül, a szolgál­tatás területére kerültek. Mint az illetékes KlSZ-alap- szervezet titkára, Végh Tibor elmondta, az utóbbi öt évben összesen nem volt ennyi pá­lyakezdőjük. Az alapszerve­zet korábbi, magas átlagélet- kora már szűkítette a mozgal­mi munka kereteit. Ennek, a Dózsa Györgyről elnevezett KISZ-alapszervezetnek a ve­zetősége a helyi KLSZ-szer- vezet mozgalmi munkájának, eddigi eredményeinek ismer­tetésével agitált az ifjúsági szövetségbe való belépésre, munkára. Az eredmény az, hogy az elmúlt napokban rendezett ünnepi taggyűlésükön tizen­négy új KISZ-tagjuknak ad­hatták át a tagsági igazol­ványt. S. B. Kimozdultak ss községül A nyársapáti Erdei Ferenc Általános Iskola tanulóinak' 70 százaléka napközis. A nyár folyamán is sikerült üzemel­tetni a napközit, igaz kis lét­számmal. A szülők legtöbbje nyáron megoldotta gyermeke felügyeletét- Aki mégsem tud­ta, vállalták a nyársapáti ne­velők, hetenkénti váltásban. __ Ez azonban nemcsak egysze­rű felügyelet volt. Mindenki igyekezett változatos program­mal, nevelői szeretettel, talá­lékonysággal kedvesség szóra­koztatóvá tenni a tanulók nya­rát. Ezért többször voltak ai nagykőrösi strandon, kirán­dultak a helyi Csábri-erdőbe, SzeZei-berekbe, -kiserdőbe. Nem egy délelőttöt töltöttek az óvoda udvarán, ahol több a játék, a sporteszköz és külön­böző hinták, labdák ugrókö­telek segítették a jó szórako­zást. Közben itt-ott megpihenve tartottak egy kis szellemi ve­télkedőt, vagy ki mit tud ver­senyt. A helyi művelődési ott­hont is többször meglátogat­ták, ahol kedvük szerint köny­vet válogattak és helyben ol­vastak, meselemezt hallgattak, vagy éppen az ifjúsági klub­ban nézték a televízió Csak gyerekeknek című műsorát. A napközi augusztus 15-ig üzemelt. Hogy a nyár, a szü­net végére is legyen tartalék, befejezésül a Fővárosi Nagy­cirkusz nemzetközi összeállí­tását, a Bűvös kör című mű­sort láthatták a tanulók. ■■Sporthírül Edző és játékos Sorsdöntő küzdelmek előtt A ceglédi VSE asztaliteni­szezőinek 1979 óta Karsai Fe­renc a vez^iő edzője, aki az Irakba szerződött Beleznay Mátyás örökebe lépett. Az NB I- es felnőtt csapattal rendel­kező szakosztály szakmai munkájáért Karsai a felelős. .Egyáltalán nem könnyű a fel­adata, hát még ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy emel­lett játékosként is helyt kell állnia. Beszélgetésünk során a já­tékosként és edzőként elért eredményeiről, a fejlődés állo­másairól és terveiről érdek­lődtünk: — Már húsz éve, hogy Nyíregyházán megis­merkedtem ezzel a játékkal, majd 1965-ben már az NB II- ben játszottam — mondja. — így saját bőrömön is érez­hettem a sportág rohamos fejlődését, a stílus változásait. Végigjátszottam ezt az idő­szakot, a kezdeti defenzív já­tékról én is áttértem a mo­dern, támadó játékra, s ez kellő labdabiztonság és gyor­saság esetén jóval eredmé­nyesebb. Az edzői munkám során is a modern stílus mel­lett tettem le a voksot, en­nek elsajátítására oktatom a fiatalokat. — Nagykálló csapatával ke­rültem az NB I-be. Már ott elkezdtem edzősködni, iskolá­ban tanítottam, s onnan tobo­roztam a gyerekeket. — Cegléden eddig milyen eredményeket ért el? — Játékosként közéi ötven helyet léptém előre a ranglis­tán, melyen most a tizenne­gyedik helyen állok. A ma­gyar felnőtt bajnokságon Pé­terrel párosban ezüstérmesek lettünk, ugyanakkor két nem­zetközi bajnokságon, az NDK- ban és Belgiumban ebben a számban nem találtunk legyő­zőre. A legértékesebbnek vi­szont az NB I-ben és a VVK- ban elért harmadik helyezé­sünket tartom. Érdekesség, hogy a nemzetközi színtéren hamarabb sikerült bronzérmet nyernünk, mint a honi baj­nokságban. — Edzőként szerencsésnek is mondhatom magam, hiszen a felsorolt eredmények erre az időszakra estek. Ezenkívül a fiatalok és a felnőttek is ér­tek még el dobogós helyezése­ket a magyar egyéni bajnok­ságon. — Nem nehéz ez a kettős, edzőnek és játékosnak lenni egy személyben? — Ez nem zavar különöseb­ben. A sportot inkább a munkakörömmel nehéz össze­egyeztetni, hiszen a 203. szá­mú Szakmunkásképző Inté­zetben tanítok. Szerencsére az iskola igazgatójától, Czinege Imrétől minden segítséget megkapok, de abban még ő sem tudott segíteni, hogy ré­szesülhessek az I. osztályú sportolónak járó órakedvez­ményben. — Milyen terveim vannak? Nos, néhány évig még játsza­ni szeretnék és emellett olyan edzésmunkát végezni, illetve végeztetni a fiúkkal, hogy tar­tani tudjuk az elért szintet. Tavaly végeztünk a , harma­dik helyen, s nehéz erőpróbá­kon kell sikerrel túljutnunk, hogy ismételni tudjunk. A hét végén folytatódik a bajnok­ság, sorsdöntőnek a Győr, Bp. Postás és a Ganz-MÁVAG el­leni összecsapásaink ígérkez­nek. — Jelentős feladatnak tar­tom még az utánpótlás név lésében a hatékonyság növ lését, a tehetségek felszínr hozását. Egyébként az NB I. ősz műsora a következő: Augusz­tus 28-án CVSE—Miskolci ÉMTÉ, augusztus 29-én: CVSE—Fővárosi Vízmű, szep­tember . 4-én CVSE—Bp Spartacus és 11-én CVSE— Ganz-MÁVAG. Október 9-én Győri Elektromos—CVSE, 23- án: BVSC—CVSE, 30-án: Bp. Postás—CVSE. A ceglédiek tavasszal négy mérkőzést már lejátszottak, melyekből egy, a Kilián FSE elleni végződött vereséggel. Persze, ezzel még nem dőlt el semmi, a folytatásban reális lehetőség van a javításra. A vasutasok közel egyhóna­pos pihenő után, július köze­pén erőnléti edzésekkel kezd­ték el a felkészülést, majd egy re jobban előtérbe került a játék. Karsai többször is sé­rüléssel bajlódott, jelenleg is sérült, de remélhetőleg szom­batra már teljes értékű játé­kos lesz. A CVSE ezenkívül készül a VVK küzdelemsoro­zatára is, mely során az első mérkőzést az NSZK-ban, Lfi- beckben játssza, szeptember 24—26 között. A játékosállományban né­mi változás történt: Horváth leszerelt, s visszaigazolt Ceg­lédre. ugyanakkor Gyula tényleges katonai szolgálatra vonul be. most másfél évig ő lesz a Kilián FSE sportolója. Végül szólni kell még egy hír­ről, melv szerint-Harczi Zsolt meghívottként részt, vehetett a magyar felnőtt válogatott keret edzőtáborozásán U. L. ISSN 0133—2,500- (Ceglédi Hírlap) >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom