Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-28 / 201. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT Konzervgyűrűk a Taurusnak A Zöldmező Tsz valkói gumiüzeme a Taurus részére gyárt konzervgyűrűket, havonta 75 tonnát. A kívánt meny- nyiséget tíz nő állítja elő két műszakban. Keresetük a teljesítményükön alapul, a gumigyűrűk kilójáért 51 fillért kapnak. Ha a gépekkel nincs különösebb gond, havonta megkeresik a 3600 forintot. Balta Lászlóné gumihengert szeletel, naponta átlagosan 3,7 mázsát. Knoska Jánosné gumihengert állít elő. két-három perc alatt négy darabot. Bene Mihály felvételei Anyakönyvi hírek Született: Oláh, István és Berki Györgyi Erzsébet: Györgyi; Farkas István Zoltán és Szécsényi Éva: Gergely Ákos; Horváth Imre és Szeibert Judit: Krisztina; Obreczán Tibor és Minárovit Ágnes Erzsébet: Tibor; Nagy Barna és Felcser Erzsébet: Péter; Balogh László és Kőszegi Ildikó Mária: László; Tóth Zoltán és Tóth Mária: Mária; Serbán Attila Lőrinc és Czuczi Ilona: Ilona, Horváth István és Horváth Ilona: Tamás; Vilmos György és Gáldi Edit: Anita; Prutek István és Szabó Éva Margit: István Krisztián; Kis János és Bangó Valéria: Krisztina; Papp Géza és Taliga Zsuzsanna: Gabriella és Nikoletta; Stógli Péter és Medve Erzsébet: Anita; Pólyák Sándor és Csorba Etelka: Enikő; Pólyák László Imre és Baráti Andrea: Anita; Hanzl István és Bálint Erzsébet: Attila; Galambos Márton és Magyar Erzsébet: Márton nevű gyermeke. Házasságot kötött: Benkó László és Lénárd Mária; Juhász István és Béres Júlia; Buchholcz Tibor Károly és Juhász Mária Magdolna; Szabó Miklós Ferenc és Zánkai Katalin; Kovács Imre és Halász Aranka Erzsébet; Bolyán Imre György és Szabó Gyöngyike; Hegedűs András és Németh Vilma; Oláh Gyula és Berki Edit; Bartik Tamás Lajos és Fehér Katalin; Barkóczi Ottó és Kopka Éva Erzsébet. Kedvező szervezési faposztaisif Szerviz — a változás előt£ AT tótrólnríl o coítóLehet jelentkezni Levelező isgosut Még lehet jelentkezni a gödöllői Török Ignác Gimnázium levelező tagozatára. A beiratkozás és az első tanítási nap jszeptember 7-e 15 óra. A rádióból, tévéből, a sajtó' ból az ilyen kérdések iránt kevésbé érdeklődők is értesülhettek róla, hogy az AFIT jelenlegi felépítésében, szervezetében mind kevésbé képes megfelelni az évről évre növekvő követelményeknek, a bővülő autóparkból adódó javítási, karbantartási igényeknek. Hogy hogyan és miképpen tovább, az ezekben a hónapokban dől el, s minden bizonnyal januárban válik valósággá. A kívülálló, a megrendelő, a kocsiját javíttató autós nyilvánvalóan abban bízik, hogy a következő évtől gyorsabban, alaposabban, kevesebb bosszúságtól kísérve hozzák rendbe járművét. A vállalatnál dolgozó emberek azonban a változást előkészítő hónapokban nem a legkényelmesebben érzik magukat. Bizonytalanok jövőjüket illetően, a várakozás éppen ezért a szokásosnál is nagyobb feszültségben tartja őket. Hosszabb távon Ilyen helyzetben kezdte meg működését az AFIT III-as számú Autójavító Vállalat gödöllői üzeme. Előtte sokat beszéltünk róla, sürgettük, vártuk, bosszankodtunk a késlekedő építkezés miatt, s mire végre elkészült, az autójavítás országos szervezetében megkezdör dött a nagy átalakulás. A mi oldalunkról ez nem nagyon érezhető. Ámde hogyan hatott mindez az üzem munkájának megindítóira, akiknek meg kellet küzdeniük a kezdés minden nehézségével, kellemetlenségével. R@p!cédás®k Ismét az NB ll-ben Lassan befejeződik az ősz- szel-tavaszal űzött sportágak művelőinek nyári szabadsága, megkezdik az új bajnoki idényt. A felkészülést azonban már korábban, többnyire augusztus elején, közepén kezdték meg a csapatok. így a gödöllői röplabdások is, akik a szeptemberben kezdődő bajnokságban egy osztállyal feljebb, az NB li-ben próbálhatják ki erejüket. Nem ez az első eset, hogy a város színeit képviselő röplabdások ebben az osztályban szerepelnek. A Gödöllőn a felszabadulás táján meghonosodó röplabdázás legjobbjai. Ganz Vasas néven, 1956-ban jutottak fel először az NB 11- be, de még 1968-ban is ezüstérmet szereztek. A csapat 1956 előtt különböző neveken szerepelt: Fáklya, Bástya, Pedagógus — ezek valamennvien a mai szakosztály jogelődjeinek tekinthetők. Feltámasztották * Átmenetileg 1975-ben szűnt meg a zakosztály létezni. A röplabdázás Gödöllőn lakó hí vei azonban továbbra is ősz szejöttek Körösfői András pe dig a mai iátékosedző a Ma dách Imre Szakmunkásképző Intézetben szervezett csapatot amelyik a középiskolás baj nokság országos elődöntőjében o harmadik helvezést érte el Ez volt az egvüttes legnagyobb sikere. Két év múlva. 1977-ben is mét feltámasztották a szak osztályt, természetesen azok őré szét vezödött az új csa t. akik az 1975-ös megszű s után tovább is összejár k. Tudásuk nem kopott meg. amit bizonyít, hogy két esztendővel később megnyerték a megyei bajnokságot. A felsőbb osztályban, vagyis az NB II- ben mégsem indulhattak, a sportkör akkori vezetősége nem volt képes megteremteni az ehhez szükséges feltételeket. A Közép csoportban Maradtak a megyei bajnokságban. Az utolsó tavaszi-őszi rendszerű kiírásban, 1980-ban, a bajnokság megnyerését követő évben ezüstéremmel zárták az idényt. Ezután az őszitavaszi rendszerre való átállást előkészítő félfordulós bajnokság következett, majd az újabb első hely: ez már az 1981—82. évi versenyben. Elérkeztünk a jelenhez, az új bajnokságot közvetlenül megelőző eseményekhez. Az NB II-be való jutáshoz nem volt elég megnyerni a megyei bajnokságot, az osztályozókon is helyt kellett állniuk a gödöllői röplabdásoknak, amelyen a felsőbb osztály sereghajtói is részt vettek. A gödöllőiek itt sem vallottak szégyent. Ezekben a hetekben pedig már ezért gyakorolnak. hogy az NB II Kö- 'épcsoportiában sikeresen szerepeljenek Az ő kérésükre osztották őket ebbe a csoportba, amelynek csapatai zömmel fővárosi együttesek, fgv viszonylag könnyen és olcsón megközelíthetők. Mi is volna a céljuk a gödöllői röplabdásoknak, mint a megkapaszkodás az NB II ben. Tisztában vannak vele. hogy ez egy elég kemény csoport, ahol hajtás mérkőzésekre van kilátás. A hazai mérkőzéseket az Erkel Ferenc általános iskola sporttermében játsszák, ahol az NB II színvonalának megfelelőek a körülmények. Szerencséjükre, tehetjük hozzá, hiszen ez az első olyan bajnokság, amelynek kiírásában kötelezően szerepel a terem használata. Segítséget másoktól is kapnak. Jók a kapcsolataik az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközponttal, amely a nem budapesti helyszínekre való szállítást is vállalta. Az osztályo- zókra a Karikás Frigyes iskola csarnokában készülhettek. A mag Röplabdásaink nagy erőpróbája az NB II-ben való helytállás. De már tovább is tekintenek, gondosan megszervezik az utánpótlást, hiszen anélkül folyamatos fejlődés elképzelhetetlen. A kötelezően indítandó Ifjúsági gárda tagjai a helyi szakmunkásképző és a gimnázium tanulóiból kerülnek ki. Elképzelésük szerint a még fiatalabbakat is bevon- iák. Ez sincs előzmények nél kül. Az Erkel iskolában Bárdos István testnevelő tanár vezetésével alakítottak csapatot. Ezt a kezdeményezést szeretnék kiterjeszteni. Befejezésül soroljuk fel azok nevét, akik a megyei bajnokságban sikeresen szerepeltek s az őszi idényben is a csapat magját alkotják, akikhez csat lakozik három-négy új fiú Dóczi István, Somogyi József Molnár Zoltán, Dudás Károly ■Csorna Lajos, Berták Tamás ifjabb Grove Miklós. Somogy Csaba, Almást Attila. Amilyen a rend kívül, olyan belül H^ncsovszky János felvétele Az üzem vezetőjével történt hosszabb beszélgetésből azt szűrhettük le, hogy noha foglalkoztatja okét a vállárát es termesztésen saját jövőjük, alapjában véve úgy dolgoznak, mint akiknek ez a szerviz nosszaoo tavon munkahelyük lesz. A fiatal, lelkes üzemvezetőnek, miközben a napi es a közvetlen jovo feladatainak megoldásához igyekezett megteremteni minden feltételt, maradt ideje arra, hogy olyan terveket dédelgessen, amelyek valóra válása a kornyéken lakó valamennyi autósnak hasznára lesz. i Annak idején, amikor a város testületéi időről időre áttekintettek a szervizzel kapcsolatos előkészületeket, többször hangoztatták aggályaikat a majdani szerelők meglehetősen szerény órabére miatt. Attól féltek, hogy egyrészt ennyiért nehezen jönnek majd ide emberek, másrészt akik jönnek, fiatalok,, következésképpen gyakorlatlanok, illetve a gyengébb tudást képviselő idősebbek. borravaló nélkül Rákóczy Attila üzemvezetőtől megtudtuk, a korábban forgalomban levő összegeknél végül is több lett az órabér, de ha figyelembe vesszük, hogy időközben áttértünk az ötnapos hétre, valamint a béremelést, lényegében az akkori értékeknél kötöttünk ki. Ami se többet, se kevesebbet nem jelent, mint hogy ezen a helyen borravaló nélkül nem érdemes dolgozni. Tudjuk persze, hogy az ilyen helyeken divatos a borravaló. Az üzemvezető éppen ezért arra törekedett és törekszik, hogy kapjanak a jól végzett munkájukért jutalmat az ügyfelektől, de ne legyen alkalmuk azt mintegy kicsikarni, különböző manipulációkkal előre kikötni. Nem minden nehézség nélkül, s az első időkben ugyancsak vitatott ötlettel új módon szervezte meg az üzemet. Náluk nincs, a hálózatban általánosan ismert munkafelvevő. A kocsiját javításra vivő autós azzal a csoportvezetővel kerül kapcsolatba, aki embereivel elvégzi a szükséges munkákat, és felel a járműért amíg az el nem hagyja a szerviz területét. Közbevetőleg jegyezzük itt meg. hogy Rákóczy Attila beszélgetésünk során többször is visszatért a rend szerre, hangoztatva, nem niszi más se higgye, hogy ez a leg iobb módszer a világon, min lenütt azt kell alkalmazni. Ok •zt tartják jónak, mások és máshol nyilván mást. Az első két és fél hónap tapasztalatai mindenesetre kedveznek. Az üzemben összeállított csoportok a munkát tekintve elszigeteltek egymástól. Vezetőjük felel mindenért, a tervteljesítésért, a munka minőségéért, a határidőért, s ha valami eltűnne a kocsiról.— azért is. A vezető és a csoport tagjai kölcsönösen függenek egymástól, egymásra vannak utalva, valószínű tehát, hogy a bizalom és a segítőkészség, az együttműködés foka is nagyobb köztük, mint lenne a felvevős rendszerben, amelyben egy, a gyakorlati munkától elszakadt réteg létezne. A mag Ami most már a szakember- gárdát illeti, úgy érezzük, az üzemvezető elégedett. Ez persze nem jelenti, hogy egyetlen konfliktus nélkül ment el a két hónap. A magot azok alkotják, akik Gödöllőről és -környékéről jártak be a fővárosi Miskolci útra, s így az itt nélkülözhetetlen sajátos tudással is rendelkeznek. Ezt a magot egészítették új jelentkezőkkel, akik olyan helyekről jöttek, ahol az ittenihez hasonló , munkakört töltöttek be. Teljesítményük, ismét az egész üzemre értve, az első két és fél hónapban jobb volt, mint amit az induló üzemtől elvárnak. Olyan közel voltak a tervteljesítéshez, ami , mindenképpen biztató. Eddig a gödöllőiek és a környező falvak autósai elegendő munkát adtak a városi autószerviznek, leszámítva a mosót. A mosó este tízig van nyitva, úgy látszik azonban, ezt még nem tudja mindenki. Akárcsak az autósbolt létezését. Magában a boltban ugyan viszonylag kevés az áru, de háttérülszolgál a másfél milliós értékű üzemi készlet, amiből, ha korlátlanul nem is, de bőségesen meríthet az eladó. K. P. A nap programja Augusztus 28. napjának programja. Gödöllő, művelődési központ: Gödöllő a családi fénykép- albumokban, fotó- és várostörténeti kiállítás Megtekinthető 15—20 óráig. Veresegyház, művelődés] központ: Tavaszy Noémi grafikus- művész Tisztelet Kodálynak című kiállítása, megtekinthető délelőtt 10-től este 8-ig. Mozi Dögkeselyű. Magyar bűnügyi film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. b Szombati jegyzet a Tubusok A tubaművésszel. készített beszélgetés egy késői órában hangzott el a rádióban. Akik a műsorok idejéről döntenek, úgy gondolhatták a tuba nem olyan hangszer, amelynek rajongói tíz- vagy százezres tömeget alkotnak. Akit érdekel, az úgyis megtalálja és meghallgatja. E sorok írója is elsősorban azért kapcsolta be készülékét, mert szegről-végről ismeri a műveszt, s kíváncsi volt, mit lehet erről a hangszerről egy óra hosz- szat beszélni. Gödöllőtől messze hallgattam az adást. De miközben meglepetve ismertem föl a jelentéktelennek hitt hangszer fontosságát, részletesebben megtudhattam a zenekarban elfoglalt helyét és szerepet, hangzásának rejtelmeit, s az öt megszólaltató embernek, művésznek a felfogását, gondolatvilágát, mind többször jutottak eszembe a munkamegosztás különböző helyein tevékenykedő gödöllői és járásbeli emberek. A tuba az a hangszer, amely a zenekar utolsó sorában fedezhető fel. Könnyen észrevehető, méretei azonnal felhívják rá a figyelmet. Nagyságával azonban nincs arányban a szerepe, hiszen tubára nem írnak versenyműveket, tubaművészek nem rendeznek önálló esteket. És ha nem volna? Vdvözlöm itt, a végeken, mondja kesernyésen az igazgató, elnök, titkár a nagyközségben, utalva isten háta mögöttiségükre. Mi szél hozta erre, ahol madarak ugyan járnak, hiszen azok szeretnek errefelé lenni, kevésbé háborgatják őket, de persze az események nem itt zajlanak, hanem ott, fönt, ahová ő csak látogatóba juthat el. Volt egy híres-nevezetes, bizonyos tekintetben hírhedt francia, akinek az volt a véleménye, hogy minden hely annyit ér, amennyit elfoglalója, betöltője kihoz belőle. Be is bizonyította, hiszen az eredetileg jelentéktelennek látszó posztján az ország első emberével vetekedő szerepet vitt. Ez a másik véglet. Közbül találhatja meg mindenki a helyét, aki kiérdemli. Szó se róla, gyakran többet kell ezért tenni, mint a hasonló beosztásban levő, de szerencsésebb helyzetben tevékenykedő társnak. A külső sikert, elismerést nehezebb elérni a végeken, a végekről, persze ez sem általánosítható, de nem szokatlan, a belső megnyugvást azonban itt is meg lehet találni. Mi kell hozzá? Először talán azt a tudatot kell le- küzdenünk, hogy mi kevesebbet érünk, a mi helyünk kevésbé fontos. Föltehetően azoknak sikerülhet ez a leginkább, akik tudással, képzettséggel felvértezve dolgoznak. Szorgalmasak, kitartóak — és produkálnak. A produkciónak nem kell okvetlenül hét határra szólónak lennie. A mindennap rendesen, tisztességesen, legjobb tudásunk szerint elvégzett feladat mír annak tekinthető. Sőt, annak kell tekinteni. Aki ezt megteszi, ugyanolyan elnöknek, titkárnak, osztály- vezetőnek, művezetőnek, csoportvezetőnek érezheti magát, mint az úgynevezett fönti ember, t Amikor bejön a hang- versenyterembe a karmester, kezet fog az első hegedűssel, befejezéskor ismét. De ha tombol a közönség, az nemcsak nekik köszönhető Ketten semmit sem érnének. A tuba különben szép, kellemes hangú zeneszerszám. Szőlőt is lehet vele látszani. Ha értő ember fújja. I_ör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlapi
