Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

1982. AUGUSZTUS 4., SZERDA J?cr/T W xfunap Szíiitőben a község gondjai Először a víif®r®ny épül fel A tanácsháza melletti szür­ke farostlemezen hatalmas fe­hér betűkkel ott éktelenkedik a felírás: Vízvétel az orvosi rendelőben. Akinek egyetlen mozdulatára folyik a friss víz a csapból, cl sem tudja kép­zelni, mivel jár az, ha egy településen lassan az elérhe­tetlen álmok sorába tartozik a tiszta, iható víz. Ha a lakások­tól távolról kannákban kell ci­pelni az innivalót, mert a fa­luban csupán négy (!) helyen folyik olyan víz a csapokból, amelyet a csecsemők, a kis­gyerekek is nyugodtan fo­gyaszthatnak. így van ez Gyá- lon, ahol évtizedes gond a jó víz előteremtése. Tíz esztende­je vágynak arra, hogy ne min­dennapos téma legyen a gyáli portákon a víz. Pontosabban annak hiánya. A huszonnegyedik órában Csak hát az álmok legfel­jebb a mesében teljesülnek azonnal. Most azonban nAir afelé halad a mintegy 20—21 ezres lélekszámúra gyarapo­dott'község, hogy megoldja ezt a szorító helyzetet. — Hosszú út vezetett odáig, míg a mai kétségkívül biztató helyzetbe eljutottunk — mond­ja Gazdik Istvánná tanácsel­nök — s hadd szóljak erről a múltról elöljáróban. Az ötö­dik ötéves tervben felvetődött egy regionális vízmű építésé­nek gondolata, amely Ócsát, Alsónémedit, Bugyit, Felsőpa- konyt és Gyűlt látta volna el jó minőségű vízzel. Aztán el­húzódott, álomba merült a do­log, elsősorban anyagiak híján. Közben 1977-ben Alsónémedi határában megépültek a jó vi­zet adó kutak. Azért itt, mert Gyál térségében már a máso­dik vizet adó réteg is nitrát­tal fertőzött. Ma még a négy kút úgy- ahogy bírja a strapát, de né­hány év múlva már ezekből sem jön iható víz. Mindenkép­pen kellett tehát, hogy pont kerüljön a tarthatatlan álla­pot végére, hiszen az ásott ku­tak fertőződési veszélye Is egyre növekszik. Így aztán elkészült az a minimális prog­ram, / amelyben meghatároz­ták, miképpen juthat iható vízhez a gyáli lakosság. — A megvalósítás csak ak­kor jöhetett komolyan szóba, amikor ennek pénzügyi fede­zete is megvolt — folytatja a tan’ácselnöknő. — 388 millió forintba kerül ez a beruházás. Kell-e mondani, saját erőből ennyit nem tudunk előterem­teni. A Pest megyei Tanács 36/1982-es határozatával 288 millió forintot biztosított a számunkra. Negyvenmilliót ad az OVH, a vízügyi alapból, s 120 milliót kell lakossági, kö­zületi, egyéb jogi személyek hozzájárulásából letennünk az asztalra. Csak egy aláírás Megkezdődött a nagy szer­vezés! Alapos és körültekintő tájékoztató írja le a község la­kóinak, milyen terhet ró az egyénekre és a közösségre a vízmű építése, hogy először is a vízműitirsulatot kell létre­hozni. S elkészült az a belépé­si nyilatkozat, amellyel most a házakat, a családokat járják a tanácstagok, az aktivisták, hogy aláírásokat gyűjtsenek a lakosságtól, vállalják a költ­ségeket, a jó ivóvíz reményé­ben. — Hatvan körzetre osztot­tuk a falut, százhúszan járják a házakat — tájékoztat a szervezés munkájáról Németh Zoltánná vb-titkár. — Arra kértünk mindenkit, hogy csak az vegyen részt a szervezés­ben, aki maga is hisz abban, hogy ezt a nagy feladatot kö­zösen meg tudjuk oldani. A szervezők közül senki sem mondott nemet. Ügy tűnik tehát, a lelkese­déssel, az összefogással nincs baj. — El kell ismernünk, a húszezer forint érdekeltségi hozzájárulás komoly összeg. Könnyítésképpen azonban ezt tíz év alatt, évi 2000 forintos részletben, akár havi törlesz­téssel fizethetik ki a lakosok. Eddig az a tapasztalatunk, hogy ahol kisgyermekek, idős emberek vannak a családok­ban, az elsők között írják alá ' a belépési nyilatkozatokat. A , község még rendezés alatt álló i területem nehezebben megy a szervezés, s van, aki sokallja a húszezer forintot. A többség azonban ink’ább azt kifogásol­ja, miért nem előbb fogtunk az építkezésbe! — magyarázza Gazdik Istvánná. Me kelljen feltúrni Sorra érkeznek a körzetek­ből az aláírt nyilatkozatok, je­lezvén a többség egyetértését. — Ha a lakosság 51 százalé­ka vízműtársulat megalakítása mellett dönt — tájékoztat a vb-titkár —, a' többieket az tanács már rendelettel kötelez­heti az érdekeltségi hozzájáru­lás, a húszezer forint kifizeté­sére. Reméljük, ez a szám minirr.Llis lesz. Abban a reményben ejtsünk szót a jövőről, hogy Gyál la­kossága saját érdekében nem mond nemet a vízmű építésé­re. Az év végéig megalakul a vízműtársulat, s jövőre meg­kezdődhet a kivitelezés. Elő­ször a 700 köbméteres vízto­rony épül meg, s ezt követő­en a csőhálózat, s az utcákban 150 méterenként egy tiszta vi­zet adó kút, közkifolyó. Az Ady Endre utcában, csak itt, már lefektették a gerincveze téket. Az ok nagyon egyszerű, ha már a csatornát úgyis most helyezik el az utcában, egyút­tal legyen meg a vízvezeték is, ne kelljen majd annak idején ismét feltúrni. ^ 1" 7. Btivüs dátum lesz Gyál 8 életében. A tervek szerint ck- § korra fejeződik be a vízmű — 8 a vízhálózat építése a község 8 egész területén. Ott is. ahol ma S még rendezetlen a falukép. § Szép tervek, egy rohamosan 8 gyarapodó község életének 8 fontos állomásai. Másként nem 8 is lehet elkönyvelni azt, hogy S végre az anyukák is nyugodt 8 lelkiismercttel adhatnak egy § pohár tiszta vizet szomjas cse- 8 metéjflknek. Olyan vizet, amely 8 az egész község összefogásából i folyhat a csapokból. Gáspár Mária Tartélyiyártás a tsz-ben Országszerte keresett cikk a termelőszövetkezetekben a nagy­méretű permetlétartály./Az üvegszállal bevont tartályokat Gyá- lon, a Szabadság Tsz dolgozói készítik Halmágyi Péter felvétele Az együttműködés példamutató A miniszter dr. Király Lajos szakmai magyarázatát hallgatja az egyik minősítendő területen kiásott szelvénynél (Folytatás az 1. oldalról) közgazdasági oldalát a kor­mány felkérésére a Magyar Tudományos Akadémia bizott­ságaiban elemzik. A miniszter, kihasználva a kínálkozó lehetőséget, felke­reste a helyi termelőszövetke­zetet, ahol Lévák József elnök számolt be a gazdaság eddigi eredményeiről, gondjairól. A jó hangulatú beszélgetésen Váncsa Jenő elmondta, örül annak, hogy egy méreteiben a kisebbek közé tartozó tsz —, amely ráadásul nem a leg­kedvezőbb feltételek között gazdálkodik —, boldogul, s nem is akárhogyan! Tavalyi munkájuk alapján ugyanis elnyerték — történetükben el­ső ízben —, a kiváló terme­lőszövetkezet címet. A program befejeztével ar­ra kértük a mezőgazdasági minisztert, hogy lapunk olva­sóinak foglalja össze a látoga­tás tapasztalatait. — A minisztérium a sok egyéb tennivaló között egyik legfontosabb feladatának tart-, ja, a már javában zajló föld- minősítési munkálatok figye­lemmel kísérését — kaptuk a választ a minisztertől. — A régi, az aranykoronán alapu­ló, értékelés ugyanis már el­Nem hagyják megbontani soraikat „Igen, ez propaganda, a hike propagandája" a Mint lapunk első oldalán hí­§ riü adtuk, a Bókemenet ?S2 teg- 8 nap Miskolcra érkezett. A bé- 8 kemenet eseményeit a nyugati 8 propaganda sem tudja agyon- 8 nallgatni, ezért sok csalárd ha- 8 zugsággal kommentálja azt. § Az igazságot maguk a felvonu- 8 lás nyugáii résztvevői mondták 8 el az újságíróknak. Alábbiak- 8 ban két résztvevő válaszait kö- \ eöljük. — Gyakran azt állítják, hogy a külföldi békeharcosoknak nincs lehetőségük a szovjet köz­véleménnyel való széles körű érintkezésre, s hogy csupán az arra különlegesen felkészített képviselőkkel találkozhatnak. Igaz-e ez? Ezzel a kérdéssel fordultunk a finn Tarje Hailihoz és a svéd Fridaborg hetberghez. A kér­dés nem volt véletlen. Az utób­bi -napokban a nyugati sajtóban számos olyan írás jelent meg, mely lebecsüli a Szovjetunió területén rendezett Stockholm —Moszkva—Minszk és Moszk­va—Bécs Békemenet ’82 jelen­tőségét. A két megkérdezett á bákemenet résztvevője. Saját szemükkel győződhettek meg arról, amiről akartak, ezért ér­demben tudnak felelni a kér­désekre. Mély érzelmek íme, a válaszuk: Fridaborg Letberg: — Mind­két békemenet valamennyi tag­ja nap mint nap, óráról órára találkozott a legkülönfélébb szovjet emberekkel. Az ilyen nagyszabású megmozdulások természetesen komolyszervező- munkát igényelnek. Mindany- nyiunkat mélyen érint azonban ! a hozzánk csatlakozó nők és ; férfiak, öregek és gyerekek ér- 1 zelmeinek spontaneitása és 1 mélysége. A Szovjetunió terü­letén mindkét békemenet tö­megessé vált. Amikor a rendez­vények befejeződtek, a béke­menet tagjai sokat sétáltak, be­szélgettek, vitatkoztak. Tarje Haili: — A menetet igen jól szervezték abból a szempontból, hogy a résztve­vőknek biztosították a háború­ellenes tüntetések legváltozato­sabb lehetőségeit. Akik a szov­jet emberekkel akartak beszél­getni, szabadon tehették, csu­pán a nyelvi korlátok legyőzése jelentett problémát. Mindenütt szívélyesen fogadtak bennün­ket. Egyikünk sem várta, hegy békemenetünket a szovjet em­berek ilyen szenvedélyesen tá­mogatják. — A békemenet tagjait előre figyelmeztették, hogy a szov­jet kormány ezeket az akció­kat saját külpolitikai és propa­gandacéljaira fogja fordíta­ni... Tarje Haili: — Nyilván min­denki tudja, hogy hivatalos ál­lami szervek engedélyezték a résztvevők beutazását a Szov­jetunióba a legkülönfélébb or­szágokból. A menet tagjai nem mindenben vallanak azonos né­zeteket, de ez nem gátolja őket abban, hogy közösen lépjenek fel a béke védelméért. Ha a bé­kemenet propaganda-célokra történő felhasználásáról beszé­lünk. akkor menetünk tényleg propaganda: a béke propagan­dája. örülnénk, ha minden kor­mány egyetértene ezzel a meg­közelítéssel. Kik fizetik? Fridaborg Letberg: — A me­net résztvevői nagyra értékelik, ahogyan a szovjet hatóságok és a szovjet emberek viszonyul­nak hozzájuk. Sajnos néhány nyugati újságíró, különösen a skandináv országokból, min­dent megtett azért, hogy a bé­kemenetet lejárassa. — Nyugaton gyakran elhang­zik, hogy a békemozgalmat a Kreml pénzeli, és ezzel vádol­ják a békemenet résztvevőit is... Tarje Haili: — Ez ostobaság. Egyetlen vasat sem kapunk Moszkvától. Én a finn konzer­vatív párt tagja vagyok, me­lyet egyáltalán nem lehet gya­núsítani semmiféle, Moszkvá­val meglevő titkos pénzügyi kapcsolattal. Pártom támogat­ja a békemozgalmat, mostani utamat a párt fedezi. Fridaborg Letberg: — A me­netben való részvételem öt­ezer koronába kerül. 1900 ko­ronát én fizettem, a többi pénzt a békemenet jelvényeinek, emblémáinak árusításából te­remtettük elő. Nagyerejű megmozdulás — Néhány tömeghírközlő eszköz a kezdet kezdetétől két­ségbe vonta a békemenet, de az egész békemozgalom szervezé­sének célszerűségét. Voltak, akik azt is kijelentették, hogy a Békemenet ’82 sikertelen volt. Tarje Haili: — Épp ellenke­zőleg. Igen sikeres volt! Fridaborg Letberg: — 1950- ben részt vettem az első stock­holmi felhívás alírásgyűjtásé- ben. A nagy erejű békemeg­mozdulás hozzájárult a koreai háború befejezéséhez. Nap­jainkban a háborúeilile-n-es moz­galom képes elérni célját, ha résztvevői még egységesebbek lesznek, és nem hagyják meg­bontani soraikat. Azok. akik a békemozgalom, azon belül a Szovjetunió területén rendezett békemenet ellen lépnek fel. akarva vagv akaratlanul azok malmára hajtják a vizet, akik­nek érdekükben áll a fegyver­kezési hajsza fokozása. Vlagyimir Markov és Andrc.j Pravov, az APN különtudósítói avult, szükség van egy kor­szerűbb, jól áttekinthető nyil­vántartásra. Nagy gondunk, hogy kevés a termőföld, ezért mindenképpen elengedhetet­len, hogf a meglévő, művelés alatt álló területeken a lehető leggazdaságosabb tevékenysé­get folytassanak a tulajdono­sok. A mai nap tapasztalatai nagyon kedvezőek, s bár elő­ször tanulmányoztam a gya­korlatban is itt Pest megyé­ben az Elnöki Tanács által jó­váhagyott földminősítés vég­rehajtását, a látottak túlmu­tatnak a megye határain. Pél­damutató az érintettek együtt­működése, s fontosnak tartom azt is, hogy a szakemberek őszintén elmondták, milyen ellentmondások kerültek mun­kájuk során a felszínre. így például ezek közül a legérde­kesebb, hogy a mostani mi­nősítési szempontok bizonyos előnyt jelentenek azoknak, akik az utóbbi időben elha­nyagolták egy-egy földterület művelését. A jövőben olyan szabályozásra lesz szükség, hogy az a nagyüzem járjon jól, amely az adott minőségű talajon a legjobban jövedel­mező növényféleséget ter­meszti, s ne sújtsuk indoko­latlanul magas adókkal. Eze­ket is figyelembe véve, s az országos tapasztalatokat is összegezve készítjük el maj­dan az új minősítéseket es nyilvántartásokat. A látogatás késő délután, az állattartó telepek megtekinté­sével ért véget. F. Z. Kevés a jó bútor ECermi-vizsgáJat Az év első felében 2357 új hazai terméket vizsgált meg a Kereskedelmi Minőségellenőr­ző Intézet, 21 százalékkal töb­bet, mint a múlt év azonos időszakában. A Kermi e ter­mékek 77 százalékát — minő­ségi szempontból — forgalom­ba hozatalra alkalmasnak ta­lálta. Az új gyártmányok legtöbb­je — csaknem 80 százaléka — olyan élelmiszer, amely elő­nyösen bővítette a választékot. E termékek közül a Kermi ki­emelkedően jónak minősítette például a különleges ízesítésű császárszalonnát, a hőkezelés nélkül készült gyors érlelésú nyerskolbászféléket, a kenhető teakolbászt, valamint a külön­féle ízesítésű tubusos tepertő­krémeket. A vizsgált élelmiszerek közül 23-ról megállapították, hogy — főként csökkent élvezeti érté­kük miatt -T- nem hozhatók forgalomba. A megvizsgált 295 újfajta ru­házati termék csaknem 90 szá­zalékát a szövetek és lábbelik tették ki. A textilipar új gyárt­mányai közül a korábbinál jó­val több készül hagyományos alapanyagokból, különösen pa­mutból. A textilgyártmányok 81 százaléka kielégítette a mi­nőségi követelményeket. A vizsgált cipőipari termé­kek 70 százaléka megfelelt az előírásoknak, 29 termék alkal­matlan volt a forgalomba ho­zatalra. A gyermekcipőknél — ezek­ből vizsgálták a legtöbbet — az anyagok gyenge minőségét és a durva belső eldolgozást ki­fogásolták több esetben. A félév folyamán megvizs­gált 1402 új iparcikk közül a forgalmazást a Kermi 1026 ter­méknél engedélyezte, illetve további 169 cikknél a megál­lapított hibák kijavításához kö­tötte azt. Viszonylag sok — 465 féle — háztartási, majoli­ka és porcelán árut vizsgáltak meg a máz és a dekoráció szempontjából. Az üzletekben kapható mázas termékek ma már nem tartalmaznak a meg­engedettnél több mérgező anyagot, illetve néhányat „ét­kezési célra nem használható” megjelöléssel dísztárgyként to­vábbra is árusíthatnak. A 95 féle vizsgált bútor kö­zül a minőségi követelmények­nek csak 47 felelt meg. Elég gyakori volt a technológiai és anyaghiba, a pontatlan illesz­tés, hiányos felületkezelés. Tanulók a PSK-nél Érzelmileg is kötődnek Adva van két munkahely. Az egyik Budapesten, a másik Pest megyében, az agglomerá­ciós övezetben. Mindegyik he­lyen ugyanannyit kell dolgoz­ni. Ráadásul a fővárosiban va­lamennyivel magasabb a ke­reset ... Ki melyiket választ­ja, ha egyik sincs a közvet­len szomszédságában, ha te­hát mindkét helyre nagyjából egyforma ideig kell utazni? Ugye, nem kétséges a válasz, hogy a budapestit. S pláne igaz lehet ez a fiatalokra. Vagy mégsem? A Pest me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál korábban a szak­munkástanulóknak a fele, né­hány év óta meg 80—90 szá­zaléka marad. Vajon miért? Minden következmény nélkül elmehetnének, s az új — a fő­városi — boltban még a fize­tésük is magasabb lenne. Mi marasztalja őket? A munkahely! A munkahelyi körülmények, elsősorban a kö­zösség, a munkaHelyi légkör, vagyis — más szavakkal — az érzelmi kötődés. A váci, a ceglédi és a buda­pesti Szász Ferenc Szakmun­kásképző Iskolába járnak azok a diákok, akik a gyakorlati is­mereteket a PIK valamelyik üzletében szerzik meg. Melles­leg nemcsak a budapesti, ha­nem bármelyik iskolába járók előtt ott áll a lehetőség; vagy egyik vagy másik vállalathoz szövetkezethez, szerződéses üz­letbe, netán magánkereskedő­höz mehetnek dolgozni. Leg­nagyobb csábításnak természe­tesen a fővárost körülölelő te­lepüléseken élőknek kell ellen­állni vik. Megnyerésüket, a vállalathoz való kötődésük építését az el­ső tanévben, már szeptember­ben elkezdik. Ekkor — tavaly területenként, illetve iskolán­ként — rendeznek számukra egy összejövetelt, ahol megis­merkedhetnek nagyvonalakban a vállalattal. Ezen a PIK gaz­dasági, társadalmi vezetői el­beszélgetnek velük jövendőbe­li munkájukról, a vállalatról, ismertetik jogaikat, kötelessé­geiket, s igyekeznek bemutat­ni a vállalati KISZ- és szak- szervezeti életet. A máaódik lépcsőben — ta­vasszal — egynapos félig szak­mai, félig szórakoztató kirán­dulásra viszik őket. Legutóbb például Szentendrén rendezték a szakmai, Visegrádon a kö­tetlen programot. A harmadik: minden évben megtartják a PIK szakmunkástanulói napját. (Az idén Vácott és Budapesten, korábban összevontan egy he­lyen rendezték.) S az idén először tanácskoz­tak az iskolai szakoktatók és a vállalati gyakorlatvezetők. Megbeszélték a közös gondo­kat, és kialakították a közös célt — hogy minél jobb szak­munkások legyenek a PIK szakmunkástanulóiból — szol­gáló stratégiát. Mindenki láthatja, nem vi­lágrengető dolgok ezek. De — s ezt a fentebb említett szá­mok is bizonyítják — eredmé­nyesek. És bárhol megismétel­hetek, sőt., bővíthetők... I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom