Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

1982. AUGUSZTUS 20., PÉNTEK K/tmim Pest megyében a mezőgazdasági terme­lés fejlesztését — a vál­tozó közgazdasági és piaci feltételekhez al­kalmazkodó vállalati kezdeményező készségen túl — hosszú távú koncepciók és fejlesztési programok határozzák meg. A főváros közel­ségéből adódóan, tudatos fejlesztő munka eredményekéit városellátó jellegű termék- szerkezet alakult ki gazdaságainkban: a tej-, tojástermelésen túl biztosítja a zavartalan Zöldség- és gyümölcsellátást. A mezőgazdasági nagyüzemek termelését jól egészítik ki az ál­taluk integrált háztáji és kisgazdaságok, ame­lyek ma már jelentős mértékű árutermelésre is képesek. A kertészeti ágazatokban megter­melt áruk értékesítésére és felhasználására — a friss fogyasztáson túl — az élelmiszeripari feldolgozás és export útján is lehetőség nyí­lik. A lakosság zavartalan zöldségellátásának biztosítása érdekében 1976—77-ben különböző kormányintézkedések születtek a nagyüzemi termelés ösztönzésére. A kedvezőbb közgaz­dasági körülmények hatására a zöldségterme­lést szűkebb pátriánkban, 18 bázisgazdaságra alapozhattuk. Ezekben modern rendszerszerű termelés indult be és magas fokú gépesített­séggel, új fajtákkal és termelési eljárásokkal egyes zöldségnövényekből a termésátlagok lé­nyegesen magasabbak lettek, a termékek ön­költsége csökkent, az árumennyiség kiegyen­lítettebb lett. A termékszerkezet bizonyos mértékű átrendezésével 180—200 ezer tonna zöldséggel és 20—26 ezer tonna burgonyával számolhatunk a nagyüzemekben A kistermelés mind jobban betölti kiegészítő szerepét. A nagy kézimunka-igényű kultúrák termelését a nagyüzemek, áfészek és szakcso­portok integráló tevékenysége nyomán — a háztáji- és kisgazdaságok vették át. Ezen be­lül is kiemelkedő fonfosságú a fólia alatti pri­mőrök termelésének növekedése. A korábbi félmillió négyzetméter fólia alatti termelés ma már másfél millió négyzetméterre emel­kedett, és ezen területről mintegy 15 ezer tonna primőr jelenik meg piacainkon. Gyümölcstermelésben az V. ötéves tervidő­szakban a nagyüzemi telepítések, valamint a tájkörzetek kisüzemi rekonstrukciói jó alapot adnak a kövekező évekre Már a közeljövőben 80-100 ezer tonna árugyümölcs megjelenésével számolhatunk. A viszonylag megnyugtató összkép ellenére, zöldség-gyümölcstermelésben azonban bizo­nyos kedvezőtlen folyamatok is megerősödtek. A termelési költségek növekedése, a felvásár­lási árak változatlansága vagy csak szerény emelkedése oda vezetett, hogy az ágazat nye­reségtartalma mindinkább csökkent, a nagy­üzemi termelés gyakran veszteségessé vált és ez a termelői érdekeltség, a termőterület csök­kenésével járt. A negatív hatást erősítette az árbevétel után adott fejlesztési alap juttatás megszüntetése és az ültetvénytelepítések álla­mi támogatásának, hitellehetőségeinek csök­kenése is. A termelők helyzetét tovább ron­totta, hogy esetenként a piac nem tudott meg­birkózni a jelentkező kínálattal és a termést nem, vagy csak nehezen lehetett értékesíteni. Vagyis a bel- és külkereskedelem, a feldol­gozó ipar fogadókészsége nem tudott lépést tartani a termelés fejlődésével, nem tudták megteremteni az értékesítés, ézen keresztül a termelés biztonságát. Az élelmiszeripar részesedése a legna­________—________ gyobb Pest megyében is ; a termelői feldolgozással együtt az összes termelés 52-53 százalékát tudja fogadni. Nyers­Jobban egyeztetett érdekek Biztató változások a zöiáség- és gpusökstcísneSéskji/ -forgalmazásban, -feldolgozásban Pest megyében A Nagykörös! Konzervgyárba naponta t!z-tizenöt vagon uborka érkezik. Most még ömlesztve látható, fle rövidesen üvegekbe kerül, majd az üzletekbe, illetve jelentős része exportra kerül. áruként a felvásárolt zöldségnek csupán a 4-5 százaléka, a gyümölcsnek 35 százaléka kerül közvetlen exportra. A friss fogyasztásban a gyümölcs és a hajtatott zöldség képvisel na­gyobb részarányt. Az összes termésnek mint­egy 40 százalékát forgalmazzák frissen vagy konyhakész állapotban, de a fogyasztók szá­mára ennek van a legnagyobb jelentősége és a termelők termelési érdekeltségét is ez be­folyásolja a legjobban. A zöldség-gyümölcstermelés és forgalmazás összhangja a termelők és forgalmazók közötti kapcsolatok színvonala Pest megyében sem elégíti ki a gazdasági bizottság által megfo­galmazott követelményeket. Rendszeresen visszatérő probléma a szerződött termékek át­meneti hiánya, mivel a magas termések fel­dolgozására, tárolására nem rendelkezünk kel­lő kapacitású depóval. A kereslet-kínálat rossz felmérése, előrejelzése miatt nem jó az árkép­zés, az árrendszer nem ösztönöz a minőségre. A nagykereskedelem felesleges költségekkel terheli az árut és ez a forgalmazást drágítja. A termékek bonyolult, többlépcsős utat járnak be, sok kézen megy keresztül az áru, mindez meghosszabbítja a forgalmazási időt, ily mó­don nagymértékben romlik a minőség. A forgalmazás vesztesége ma már állami dotációval nem mérsékelhető és az indokolat­lan költségek az árrésben sem ismerhetők el. A zöldség-gyümölcs kereskedelem állami tá­mogatásának mérséklése vagy megszüntetése új nagykereskedelmi' magatartási formák ki­alakulására serkent, szervezeti átalakítást kö­vetel és mindenekelőtt a jövedelmezőség meg­teremtését sürgeti. Ez utóbbit a vállalatok el­sősorban az árrés növelésével akarják bizto­pályát, ha ismét választhatná­nak, mihez kezdenének? A kérdésekkel, az ilyen gondola­tokkal, nem tudnak mihez kezdeni, bár lehet, éppen azért furcsa nekik, mert másoknak, sokaknak nem az, hiszen ta­núi, szenvedői — nyertesei? — brigádok szétugrásának, meg­szokott munkatársak, al- és kisfőnökök távozásának; ők maradnak, mindhárman az el­ső munkahelyükön vannak ma is. Elégedettek? Életkoruk a biztosíték rá, hogy nem lehet­nek azok. önálló, saját háza Bélának van — családi és bri­gád kalákában épült! —, Ká- rolvéknak házrésze, ifjabb Gá- boréknak szoba, konyha a fe­leség szüleinél. Van azután adósság, OTP-részlet, van tv mindenütt, de nincsen ifjabb Gáboréknak külön hűtőszek­rénye — elpusztultok nélküle, így Hidasné —, a három fiú egyikének sincsen motorja, ko­csija — Hidas Gábor: No, öt­venéves voltam, amikor a Tra­bantot megvettük —; van és nincs újmódi felelgetőse ez, tükre igényeknek és valós szükségleteknek, óhajoknak és célokra. Tükre lenne azonban a mind többet birtokolni aka­ró embernek is? Nem hiszem. A három Hi­das fiú ugyanis nem szokvá­nyosán rangsorol, nekik a leg­fontosabb: a családban min­denki egészséges legyen; ne legyen olyan helyzet, hogy bár- melviküket is költözni kény­szerítsék a körülmények, ma­radjanak mindannyian Ha- rasztin; apa és anya sokáig él­jen ... Ez a rangsor sok mindent elmond gondolkodásmódról, összetartozásról, anélkül, hogy bárki is nagy szavakat hasz< dözne a család adta indíttatás meghatározó erejéről, erejére, mások fontosságára, az emberi kapcsolatok minden egyebet megelőző értékeire. Nem stílu­sos ilyen körben az esküdö- zés, a bizonykodás; itt a té­nyeknek, a tapasztalatoknak hisznek. Ezért, hogy bár ap­juk, anyjuk tagja a pártnak, a három fiú közül Károly kö­vette csak őket ebben is, a másik kettő még nem, mert maguk akarják megszenvedni, megörvendeni az ott a helyem fölismerését vagy elmaradását, s a két szülő egyszer sem kér­dezte, miért, miért nem. ön­állóság? Avagy függésnek és függetlenségnek olyan bonyo­lult rendszere, amelyet földerí­teni csak nagy tehetségű pszichológus lenne képes, s valójában ez a függés-függet­lenségi rendszer ad magyará­zatot minden másra, nevelke­désükre, neveltetésükre, sor­suk eddigi menetére? Nem lepi meg őket a köz­lés, mennyire kivételek nap­jainkban, hiszen a mobilitás divatfogalma szerint nekik nem lett volna szabad a mun­káspályát választaniuk, pon­tosabban csak a háromból egynek,, mert akkor rend­ben lenne a statisztikai átlag, ám szerencsére, a Hidas család nem sok ügyet vetett a statisztikai átla­gokra ; régimódi büszkeséggel világítottak meg egy lehetséges magatartást. Egy lehetséges, mi több, szükséges magatar­tást, ugyanis — amint a csá- ládregényekben, a valóságos életben is beleszól az egyéni sorsokba a történelem — a munkásosztályhoz tartozó ak­tív keresők számának csökke­nését, ami folyamatként már megkezdődött, sokan hajlamo­nálna, bizonykodna vagy eskü- sak úgy értelmezni, értékelni, mint hurrát követelő nagysze­rű vívmányt, mint olyan fo­lyamatot, amelynek nem sza­bad medret formálni, hanem fusson, kanyarogjon kedve, sodra szerint. Egy örökségem van tőle Ha a három Hidas fiú nem lett volna munkás... ha az úrhatnámság és nem a társa­dalom tényleges szükségletei diktálnák a foglalkoztatási szerkezetet, akkor... Akkor nagy bajban volnánk. Akkor nagy bajban len­nénk. Mert: csökken a munkás- osztályhoz tartozó aktív kere­sők létszáma. Ámde: 1980-ban 2 887 000 főt tett ki táboruk. Az elemzések szerint 1990-ben 2 840 000, 2000-ben pedig 2 780 000 lesz a számuk. Azaz a bűvösnek tartott ezredfordulón is az aktív keresőknek még mindig az ötvennégy százaléka a munkásosztályhoz tartozik, tehát minden százból ötven­négy kenyérkeresőnek így jut feladat, így fogalmazódik uta­sítás, ilyen módon fizetnek bért. Mit mondott Hidas Gábor búcsúzáskor a kerítéskapunál? Azt: Biztos, sok mindenről le­maradtunk, de mi nem tud­tunk másként élni, csak így. Mit mondott Hidas Gábor- né búcsúzáskor, már a kocsi­ablakon behajolva? Azt: Né­kem a nagyanyámtól egy örök­ségem van, mert olyan sze­gény asszony volt, egy szent­kép. Annak a hátuljára vala­ki azt írta föl néki. mert ő sem írni, sem olvasni nem tu­dott, hogy puha párna a tiszta , lelkiismeret. Mi csak ezt akar­tuk. Csak? Uramisten! Csak? Hiszen ez a minden! Mészáros Ottó sítani. Ennek következményeként indult meg a termelők törekvése közvetlen kapcsolat ki­alakítására a fogyasztóval és a saját élelmi- szeripari feldolgozó, tároló kapacitások létre­hozására. Az utóbbi években megélénkült a tsz-ek saját nagy- és kiskereskedelmi tevé­kenysége. A többcsatornás értékesítés, főként pedig a termelők és fogyasztók közötti köz­vetlen kapcsolat megteremtésének lehetősége, a termelői piacon való értékesítés előnyei, a nagykereskedelem szerepét — az általa kiéle­zett ellentmondások miatt — számottevően csökkentették. A közvetlen termelői értékesí­tés tapasztalatai igen kedvezőek. Ez a forgal­mazás a legkisebb veszteséggel is költséggel jár, s jobban megfelel mind a termelő, mind a fogyasztó érdekeinek. A kereskedelem korszerűsítéséről 1982-ben konzultáció kezdődött, melynek során az érde­keltek — a megyei pártbizottság és tanács irányításával — közösen keresték a legmeg­felelőbb megoldásokat. A konklúzió: továbbra is szükség van a nagykereskedelemre, függet­lenül annak szervezeti kereteitől és hovatar­tozásától. A partneri kapcsolat szabad válasz­tása miatt célszerű, ha több gazdálkodó szer­vezet is vállalkozik ilyen tevékenységre, így nagy jelentőséget tulajdonítunk a Pest megyei Zöldért mellett a budapesti Zöldért, a terme­lőszövetkezetek, a különböző gazdasági tár­sulások, valamint Ágker, Tszker nagykeres­kedelmi munkájának. Igyekeztünk megfogal­mazni a korszerűsített nagykereskedelemmel szemben támasztott követelményeket. Leg­főbb cél, hogy az jól szolgálja a tervszerű ter­meléshez fűződő termelői és a zavartalan el­látáshoz kapcsolódó fogyasztói érdekeket. Nö­velje a bázisgazdaságok termelési biztonságát, reális, megalapozott információkkal, érték- arányos árakkal orientálja a termelést, tegye érdekeltté a termelőket a jobb minőségű piac­képes áru előállításában. Rövidüljön az áru útja térben és időben, javuljon a kiskeresde- lem, illetve a fogyasztók kiszolgálása, csök­kenjenek a forgalmazási veszteségek és költ­ségek. A folyamatos ellátás épüljön a terme­lőkkel és kereskedelmi szervekkel megkötött szerződésekre, ezek tartalmazzanak időben való szállítási és átvételi garanciákat, a minő­séget és megbízhatóságot elismerő árakat, va­lamint a szükséges szankciókat. A megindult folyamatnak különböző irá- .nyai bontakoz­tak ki, melyek fontos jellemzője a több csa­tornás értékesítés megerősödése. Az ilyen irá­nyú változásokat jelzi a termelőszövetkezetek nagykereskedelmi tevékenységének megélén­külése; gyors felfutása. Ezek az új kereske­delmi fő ágazatok, gazdasági társulások nagy mozgékonysággal keresik a partnereket és nö­velik forgalmukat. A megyei tsz-ek közül kiemelkedő szerepet tölt be a gyáli Szabadság Tsz — Tszker Gt, a dunavarsányi Petőfi Tsz — Pest megyei Zöldért Gt, a Duna Tsz, a ve- csési Ferihegy és gödi Dunamenti Tsz. For­galmuk a zöldség-gyümölcs értékesítésében ma már 300-400 millió forint körül alakul és egyre fontosabb partnerei lesznek a közületi fogyasztóknak, a kiskereskedelemnek és a Zöldért vállalatoknak is. A tesz-ek önálló for­galmazása tovább növelhető és az áruválaszték bővíthető a saját termelést kiegészítő társgaz­dasági és háztáji termelésből. Igen nagy lehe­tőségeket jelent a nagy fogyasztók (vendég­látóipar, kórházak, iskolák stb.) szükségletei­nek közvetlen kielégítése konyhakész termé­kekkel. _ A tsz-ek gazdasági együttműködé- vel a termelőszövetkezeti nagykereskedelem versenyképessége is növelhető. Az áfészek szakcsoportjaikkal, a kisterme­lőkkel, a nagyüzemekkel megkötött értékesíté­si szerződésekre alapozva és a közvetlen bolti felvásárlással javítgatják a kiskereskedelmi ellátást, rövidíthetik az áru útját, javíthatják a minőséget. Néhány áfész már az idén vállal­ta, hogy saját felvásárlásából oldja meg bolt­hálózatának teljes ellátását. Élénkültek az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok is. Bolthálózatukkal már most jelein vannak a megye valamennyi településén, de az ellátás­ban betöltött szerepük az együttműködés erő­sítésével tovább növelhető. A megyei Zöldért Vállalat, élve a vállalati önállósággal, gazdálkodásának és szervezeté­nek korszerűsítésével igyekszik megfelelni az új feladatoknak. A belső átszervezés a forga­lom volumenével ném arányos létszámcsök­kentését, a forgalom növelését és az eszköz- állomány jobb kihasználását célozza. A kiren­deltségeket nagyobb önállóságú, önelszámoló egységekké alakítja át, növelik anyagi érde­keltségüket, ily módon lerövidülhetnek a szál­lítási távolságok, csökkenthetők a forgalma­zás költségei. Mindezek azonban az I. félévi forgalmazás adataiból még nem állapíthatók meg, mert a fogyasztói árak növekedésével szemben a termelő gazdaságok az előző évhez viszonyítva 10-15 százalékkal olcsóbban érté­kesítették termékeiket és az értékesítések meg­hiúsulása miatt azonos területről, a növekvő termelési költségek ellenére, a korábbihoz ké­pest 70-80 százalékos árbevételt értek csak el. A Zöldért, a belső szervezeti változásokkal egy időben megkezdte á gazdasági társulások létrehozását, a termelők és a kiskereskedelem részvételével. Céljuk a tagok által termelt, felvásárolt és beszerzett kertészeti termékek legelőnyösebb értékesítése, a piacszerzés és költségtakarékos forgalmazás. Változatlanul segítjük "SÄ mt gyei kapcsolatainak bővítését. A főváros zöld- ség-gyümölcsellátásában — az egyéb értéke­sítési csatornák mellett — nagyobb szerepet szánunk a közvetlen szerződéssel fedezett termelésnek. Tudomásul kell venni azonban, hogy a nagykereskedelmi vállalatok és gazda­sági társulások erőfeszítései ellenére növek­szik a közvetlen termelői piac (Bosnyák tér) forgalma és jelentős befolyást gyakorol a fo­gyasztói árak alakulására. Az itt kialakult — a szerződésestől gyakran lényegesen eltérő árak — a termelőt arra ösztönzik, hogy a köz­vetítő kereskedelem kiiktatásával itt értékesít­se áruját. A nagymértékű forgalomfelfutás (az I. félévben + 40 százalék) megköveteli, hogy keressük a jól szervezett, áttekinthető, a spe­kulációs tevékenységtől mentes termelői pia­cok létrehozásának lehetőségei is. A feldolgozó iparban, a központilag átadott támogatási lehetőségek birtokában, a korábbi­nál kedvezőbben alakulnak a közvetlen ter­melői kapcsolatok, de az integráció magasabb szintje még nem alakult ki. Ennek érdekében az iparnak jobban kell segítenie a termelés műszaki feltételeinek megteremtését, az ipari technológiához jobban alkalmazkodó gépesí­tett agrotechnikai kifejlesztését és a kister­melést. Állandóan vizsgálni .kell az anyagi érdekeltséget módosító körülmények alakulá­sát és differenciáltabb árakkal kell ösztönözni a jó minőségű termék előállítását. A garan-, tált, gyors és valós minőség szerinti áruvétel az integráció alapkövetelménye. A feldolgozó vállalatok önállósága nagyobb gazdasági sza­badságot, nagyobb kockázatvállalást, de egy­úttal élesebb versenyt is jelent a termelési kapcsolatokban. A nem rubel elszámolású zöldség- és gyű-, mölcsexport az áruforgalomnak csekély há­nyadát adja. Jelentős gátja az ilyen irányú fejlődésnek, hogy a különleges minőség, a ki­készítési költségek'gyakran nem térülnek meg az exportban vagy a vállalt kockázat nincs arányban az elérhető nyereséggel. Üzemeink­nek, a népgazdasági érdekeket figyelembevé- ve, alkalmazkodniuk kell a nemzetközi ver­senyhez és ki kell alakítani a tőkés piacon való eredményes jelenlét szervezeti kereteit, növelni kell az export árbevétel növelésének lehetőségeit. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy tapasz­talhatók már bizonyos törekvések a termelés, feldolgozás és forgalmazás bonyolult, sokszor ellentétes érdekű kapcsolatainak rendezésére. Tisztulnak az érdekviszonyok, amelyek meg­határozzák az integráció tartalmát, növelik a termelés biztonságát és javítják a megye és főváros lakosságának ellátását. A fogyasztók­nak azonban figyelembe kell venniük, hogy ha a zöldség- és gyümölcsforgalmazás zavar­talanságát biztosítani kívánjuk, alkalmazni kell a mindenkori piaci értékítéleten, a ke­reslet-kínálat egyensúlyán alapuló szabad ár­formát is. Néhány alapvető élelmezési cikk — mint például a téli burgonya, alma, hagyma — kivitelével a többi termék árát az állam nem szabályozza, a termelést nem dotálják. A szabadárakon belül, azonos időpontban is, a kereskedelem különböző egységeiben és szek­toraiban jelentős eltérések lehetnek, amelyek azonban nem mindenkor felelnek meg a valós minőségi különbségeknek. Lakosságunk az elmúlt évtizedek során meg­szokta, hogy a fogyasztói ár alakítását az ál­lam szabályozza és ma is hajlamos minősítés es összehasonlítás nélkül elfogadni azt. A sza­badáras árformában figyelembe kell vennünk, hop' vásárlásainkkal az indokolatlanul magas arat ismerjük el, s ily módon magunk is ala­kítjuk a keresletet, ezen keresztül pedig az arak színvonalát. Ahogy a piacokon a vásárló összehasonlítja a termékeket és annak meg­felelően választja ki a számára legmegfelelőbb árut, mérlegelve, hogy az ár és minőség szá­mara hol a legoptimálisabb, ugyanígy a ke­reskedelemben megjelenő szabadáras termé- ket is minősíteni kell, mert csak így küszöböl- heto ki az indokolatlan, sokszor spekuláción alapuló ár. Esetenként, kedvezőtlen termés esetén össze kell hasonlítani a friss és tar- tósitott termékek árait és - fogyasztói szo­„ ^m.k-uT°d?s,tasával is ~ az árban legelfo- gadhatobbat kell választani. hogy a fogyasztó . -———----------- összehasonlíthas­so n, minősíthessen bőséges kínálat megfelelő választék szükséges. Ennek feltételeit nem­csak termelői, de kereskedelmi oldalról is biz- tof,1Ita"i kel1- Mindehhez a monopolhelyzet ‘ nélküli, több csatornás nagykereskedelem fej- lesztése és a fogyasztók igényeinek megfelelő, több szektora kiskereskedelmi hálózat bővíté­se szükséges. CSONKA TIBOR ■ Fest megyei Tanács elnökhelyettese Természetesen ahhoz,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom