Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

’moav 1982. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK ^IMJLLL TŰRÉSI HATÁR M ég Begin úr kijelentései s«m testek engem Izrael ellenfelévé... — Francois Mit­terrand televíziós interjújának ez az elegánsan ironikus mon­data aratta a legnagyobb si­kert a világsajtóban. És nem­csak a szellemessége, hanem a tartalma és az időzítése miatt. A Francia Köztársaság nagy erkölcsi tekintélynek örven­dő elnöke a kamerák ke­reszttüzében, tehát a lenagyoba nyilvánosság előtt kimondta azt, amit más országokban is oly sokan gondolnak. Azt, hogy a jelenlegi izraeli kormányfő, Menahem Begin politikája és stílusa nemcsak a közel-Keleti rendezés egyik fő akadálya, de mérhetetlenül sokat árt — ma­gának Izrael államnak. Ez a politika olyan mértékben in­dulati töltésű, immár minden irányban vagdalkozón olyan mértékben hány fittyet a nem­zetközi közvéleménynek, sőt, a legfontosabb szövetségesei érdekeinek, hogy mind a vi­lágpolitikai, mind a hazai po­rondon elérte „a tűrési határt”. A Mitterrand-beszéd jól ér­zékelteti ezt a tényt. Az elnöki interjú előzménye az volt, hogy a felháborító — és a hivatalos Párizs által természetesen em­bertelen gaztettnek minősített — antiszemita merényletek nyomán Begin példátlan hang­nemben intézett kirohanást a Francia Köztársaság és annak Vezetői ellen. Olyan ország és olyan vezetők ellen, akik min­dig igyekeztek őszinte, konst­ruktív segítséget nyújtani a közel-keleti kibontakozáshoz — valamennyi fél létérdekeinek figyelembevételével, tehát az egyetlen lehetséges alapon. Mi­közben a nyugati közvélemény is megdöbbenéssel figyeli a li­banoni polgári lakosság meg­próbáltatásait, miközben a be- gini vagdalkozás magában Amerikában is ellenérzést vált ki (a látogatásra jelentkező Saront alig akarták fogadni), a Francia Köztársaság elnöke a maga higgadt módján pre­cízen fogalmazta meg a lénye­get: azt, hogy hosszabb távon egyszerűen tarthatatlan Begin viselkedése, aki minden józan figyelmeztetésre, minden fenn­tartásra azonnal rásüti az „Iz- rael-ellenesség”, sőt, az „an­tiszemitizmus” bélyegét. Nemcsak Izrael, de az egész Világ számára fontos tény, hogy Begin potenciális utódja, az Iz­raeli Munkapárt vezetője, Si­mon Peresz — a Mitterranddai folytatott másfél óra beszélge­tés után — szó szerint a követ­kezőket mondta: „elégedett vagyok az elnök kijelentései­vel ...” É s nemcsak ő elégedett, öt kontinensen, sőt, Izrael­ben is sokan értenek vele egyet. S ez a rohamosan terjedő egyetértés immár rohamosan mossa alá a Begin-kabinet alapjait. H. E. Hivatalos libanoni felkérés a nemzetközi erőkhöz Végleges dokumentum a kivonulásról A libanoni kormány hivatalosan is felkéri a francia, az amerikai és az olasz kormányt, hogy csütörtöktől kezdő­dően küldjék Libanonba a nemzetközi erőkben részt vevő egységeiket — jelentette be szerdán Safik El-Vazzan mi­niszterelnök, a libanoni kormány ülése után. Fuad But- rosz libanoni külügyminiszter a kabinetülés után kijelen­tette, hogy a palesztin fegyveresek távozása szombaton, vagy vasárnap kezdődik. A libanoni kormány ülése előtt Szárkisz libanoni állam­fő, El-Vazzan miniszterelnök és Butrosz külügyminiszter ta­lálkozott Philip Habibbal, Reagan elnök különmegbízott- jával. A libanoni vezetőkkel foly­tatott megbeszélései után Ha­bib közölte, hogy az előzetes hírekkel ellentétben nem uta­zik Damaszkuszba. A diplo­mata szerdán viszont tárgyalt Valid Dzsumblatt-tal, a liba­noni baloldal vezetőjével, és Ariel Sáron izraeli hadügymi­niszterrel is. Az izraeli katonai rádió szerint Menahem Begin mi­niszterelnök szerdán megkap­ta Habib amerikai különmeg- bízottól a palesztinok kivonu­lásával kapcsolatos megállapo­dás végleges tervezetét. Az izraeli kormány a mai rendkí­vüli ülésén alakítja ki állás­pontját a dokumentummal kapcsolatban. Hírügynökségek szerint még vannak vitás kérdések a ki­vonulás körül: Izrael tovább­ra is elutasítja azt a palesztin követelést, hogy bocsássa sza­badon a PFSZ mintegy 7000 fogságban lévő tagját. Hírügynökségi értesülések szerint pénteken foglalják el a francia katonai alakulatok első, 350 főből álló egységei állásaikat a Bejrút két város­részét elválasztó „zöld vonal” mentén. Hivatalos francia források szerdán közölték: csütörtök délelőtt indul út­nak Korzika szigetéről a 2. francia ejtőernyős idegenlé­giós alakulat 350 katonája a ciprusi Larnaca felé, ahonnan francia hadihajók szállítják a katonákat Bej rútba. A bejrúti blokád felszámo­lásának egyik újabb akadálya hárult el azzal, hogy a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet kész átadni a libanoni minisz­terelnöknek a foglyul ejtett Olasz katonák Brindisiben, behajózásuk előtt. Feladatuk lesz nemzet­közi erőként ellenőrizni a palesztin harcosok távozását Bejrutból Küzdelem a terrorizmus ellen Francia kormányintézkedések A francia kormány szerdai ülésén több intézkedést hatá­rozott el a terrorizmus elleni küzdelem hatékonyabbá téte­lére. Meggyorsítják a terroris­ták adatainak központi számí­tógépes feldolgozására alkal­mas rendszer létrehozását; in­tézkedéseket tesznek a fegyve­rekkel és robbanóanyagokkal folytatott üzérkedés felszámo­lására; megerősítik azoknak az „érzékeny pontoknak” az ellenőrzését, amelyek — külö­nösen a fővárosban — terroris­ta merényletek céltábláivá vál­hatnak; megszigorították a ha­tárok ellenőrzését és a vízu­mok kiadását; intézkedéseket Seythslle-siigetek Megbukott a puccskísérlet A Seychelle-szigeteken a kormányhoz hű csapatok és a segítségükre sietett tanzániai egységek szerdán visszafoglal­ták a kormányzat rádióadóját, valamint a Victoria szélén fek­vő laktanyát, ahonnan keddre virradóra a lázadás kiindult — jelentette az ország hírügynök­sége. Ezek után — közölték hivatalos helyről — most már minden a kormánycsapatok ellenőrzése alatt áll. Mint párizsi diplomáciai for­rásból jelentették, France Al­bert Renének, a Seychelle-szi- getek köztársasági elnökének kérésére a szigetek felé tart a francia hadiflottának az Indiai­óceánon tartózkodó egyik ha­jója. Csak rövidén... NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtit­kára, államfő, kedden Snagov- ban fogadta Giancarlo Pajettát, az Olasz Kommunista Párt tit­kárságának tagját, aki az RKP Központi Bizottságának meg­hívására tartózkodik Romániá­ban. A GÖRÖGORSZÁGI Patrasz- ban kedden megnyílt a 18. nem­zetközi asztronómiai konferen­cia. A konferencián 70 ország 2500 szakembere vesz részt. CHARLES HAUGHEY, az ír Köztársaság miniszterelnöke nem mond le hivataláról Pat­rick Connolly igazságügy-mi­niszter botrányos bukása elle­nére sem, és a parlamentet sem kívánja összehívni. Ezt maga Haughey közölte kedden dubli­ni sajtóértekezletén. Mint is­meretes, Connolly azután nyújtotta be lemondását, hogy a rendőrség az ő lakásán fogott el egy körözött kétszeres gyil­kost tesznek „a meg nem engedett tevékenységgel gyanúsítható diplomaták ellenőrzésére és a diplomáciai postával való visz- szaélések megakadályozására”; központi irányító szervet hoz­nak létre a terrorizmus elleni küzdelem koordinálására. A kormány betiltotta és fel­oszlatta az „Action Directe” (közvetlen akció) nevű anar­chista szervezetet. izraeli pilótát, illetve kiszol­gáltatni kilenc izraeli katona földi maradványait. Az iaraeli megszállás, a nemzeti megosztottság nyo­masztó légkörében ül össze ma a libanoni parlament, hogy megválassza Eliász Szárkisz utódát, az ország új köztársa­sági elnökét. Mindeddig bi­zonytalan, hogy határozatké­pes lesz-e a törvényhozó tes­tület ülése, és ha igen, meg­kapj a-e a szavazatok, többségét az egyetlen elnökjelölt, Ba- sir Cemajel, a falangista mi­líciák maronita (keresztény) felekezetű parancsnoka. Camille Chamoun volt köz- társasági elnök szerdán beje­lentette, hogy a falangista-li- berális pártszövetség — a Nemzeti Front — egységesen támogatja Basir Gemajel megválasztását. Bardkowski beszéde Varsóban elsődleges a párt szerepe A Lengyel Egyesült Mun­káspárt minden erejével a lengyelországi szocializmus újjászületését és megerősödé­sét szolgálja. Barátaink és ellenségeink sem kérdőjelezik meg a LEMP kulcsszerepét az ország stabilizációs folyama­tában — mondotta Kazimierz BarcikoVbski, a LEMP KB Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára kedden Varsóban Bardkowski a lengyel sajtó vezető publicistáival találko­zott. A szükségállapot bevezetese után — mondotta — megállt a párt taglétszámának csökke­nése, megkezdtük új elvtár­sak befogadását sorainkba, és j a LEMP-tagok száma megkö­zelíti a 2,5 milliót. Tagságunk a két évvel ezelőttinél poli­tikailag sokkal tapasztaltabb, ideológiai edzettsége nagyobb, és az eddiginél felkészültebb a Rekord összeget szánnak fegyverkezésre USA -költségvetési Az amerikai szenátus 77 sza­vazattal 21 ellenében elfogadta a jövő pénzügyi évre szóló ka­tonai költségvetés tervezetet. A tervezet keretében 1933-ban a békeidőben eddig legnagyobb összeget — 178 milliárd dol­lárt — kívánnak békeidőben a Pentagon részére biztosítani. A jövő évi katonai költségve­tés 48 milliárd dollárral ha­ladja még a Pentagon idei ki­adásait. Az összeg jelentős részét, 86,5 milliárd dollárt szánnak korszerű fegyverzet — így re­pülőgépek, hadihajók, harcko­csik, rakétarendszerek — vá­sárlására. Huszonhárom mil­liárd dollárt irányoztak elő a Pentagon által igényelt kuta­tások finanszírozására. A pol­gári védelemre szánt összeg 200 millió dollárt tesz majd ki. Washingtonban a dán külügyminiszter Egyetlen út a párbeszéd „Az európaiak számára nincs alternatívája a Szovjet­unióval és a Varsói Szerződés más tagállamaival való pár­beszédnek” — szögezte le Kjeid Ölesen dán külügymi­niszter, az EGK minitszeri ta­nácsának soros elnöke. Ölesen szerdán Washington­ban George Shultz amerikai külügyminiszterrel tartott meg­beszélése után sajtóértekezle­ten nyilatkozott. A Szibériát Nyugat-Európával összekötő földgázvezeték megépítése kap­csán kijelentette: az ügyletben résztvevő négy nyugat-európai ország eltökélt szándéka, hogy betartja a Moszkvával kötött szerződéseket. Magatartásukat támogaja a többi EGK-part- ner is — mondta. A földgázügylet kérdésében a nyugat-európaiak a Reagan- kormány mielőbbi válaszát várják a jegyzékre, amelyet az amerikai tilalmak ügyében az EGK a múlt héten adott át Washingtonban — fűzte hozzá a dán politikus. politikai harcra. A gyárakban, üzemekben — mutatott rá Barcikowski —, pártunk hely­zete még nagyon nehéz, de éppen ezért kulcsfontosságú a párt pozícióinak újjáépítése, elsősorban a nagyüzemi mun­kásság körében. A szakszervezetekről szólva Kazimierz Barcikowski meg­erősítette, hogy nem lehet szó a tavaly december 13. előtti állapotokhoz való visszatérés­ről. A hazafias nemzeti újjászü­letés mozgalmával kapcsolat­ban a párt álláspontja az — mondotta —, hogy abban mindenkinek helye van, aki a lengyel alkotmány alapján áll, és kész tevékenyen részt vállalni az ország gondjainak megoldásából. Végezetül a „lengyel föld­alatti ellenzéki mozgalomról” szólva Barcikowski rámutatott arra, hogy annak célja a szükségállapot fenntartása Lengyelországban. Ezt bizo­nyítják az elmúlt napok kí­sérletei utcai zavarságok, tün­tetések és sztrájkok szervezé­sére. A Szolidaritás szélsősé­gesei azonban messze nem ér­ték el céljukat, hiszen augusz­tus 13-án és 16-án minden üzemben fennakadás nélkül folyt a munka — mondotta. ★ A lublini vajdasági bírósá­gon befejeződött azoknak a személyeknek a pere, akik megszegve a független szak- szervezetekkel kapcsolatos ren­deletet, folytatták korábbi te­vékenységüket, és részt vettek a Szolidaritás közép-keleti kör­zete vezetőségének ülésén. Az ülésen a hatalommal szembeni ellenállás megszervezésnek el­veit vitatták meg. A bíróság a négy vádlott közül egyet két­évi, a többieket pedig másfél­másfél évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Elismerik az ellenállók történelmi szerepét Görög törvénytervezet Andreasz Papandreu görög miniszterelnök nyitotta meg kedden este a parlamenti vi­tát arról a törvényjavaslatról, amely előirányozza, hogy is­merjék el az 1941. és 1944. kö­zötti náci megszállás ellen küzdő, kommunista irányítású nemzeti ellenállás történelmi szerepét. A törvénytervezet célja az, hogy ismerjék el az összes el­lenállási szervezetek, köztük a kommunista szervezetek ellen­állói státusát. Lehetővé fogja tenni, hogy bizonyos számú görög visszanyerje állampolgári jogait és az azzal járó juttatá­sokat, például nyugdíját. In­tézkedik arról is, hogy minden évben tartsák meg a nemzeti ellenállás napját az 1942. no­vember 25. antifasiszta fegy­vertény emlékére. (Kommunis­ta és királypárti ellenállók ak­kor — brit kommandók segít­ségével — a gorgopotamoszi vasúti híd felrobbantásával hónapokra elvágták a német fasiszták utánpótlási vonalát Észak-Afrika felé.) A törvénytervezetei várha­tóan még e héten megszavazza a parlament. A nagyvilágot foglalkoztatja " és aggasztja az amerikai külpolitika hangvétele. Keleten és Nyugaton figyelik, hogy a Fehér Ház miképp ülteti át a gyakorlatban annak a szélső­ségesen konzervatív ideológiá­nak a szellemét, amelynek je­gyében Reagan elnököt 1980- ban megválasztották. Az USA-ból szemlélve a helyzetet, az amerikai közvé­lemény másképpen érzékeli az arányokat. Immár közhely, hogy az átlag amerikai nem­zetközi kérdésekben meglehe­tősen tájékozatlan. A közvé­leményt a maga egészében el­sősorban az ország belső prob­lémái foglalkoztatják — min- denekfelett a gazdasági élet. Nem túlzás, ha azt mondjuk: egy-egy elnök jövője a gazda­ság helyzetén áll vagy bukik.. Most, ebből a szempontból, különlegesen figyelemre mél­tó korszakhoz közeledik a tő­kés világ vezető országa. Az Egyesült Államokban novem­berben részleges választás lesz. Az ilyen, időközi választás az elnök és a kormány tagjainak sorsát nem érinti ugyan, de új;» raválasztják az egész képvise- iőházat, a szenátus egyharma- dát és az államok kormányzói­nak többségét. E tekintetben az Egyesült Államok — minden fejlettsé­ge és gazdasága ellenére — olyan súlyos problémák előtt áll, amelyeket a legharciasabb Wl Háttér AZ ELNÖK FORRÓ NYARA külpolitikai harsonaszó sem fojthat el. A dolog lényege az, hogy másfél esztendővel ezelőtt Reagan sajátságos gazdaságpo­litikai programot hirdetett. A bajok orvoslásának kulcsát az adócsökkentésben jelölte meg. Pontosabban: egy olyan adó- csökkentésben, amely nagy­mértékben kedvezett a nagy vállalatoknak és a középosz­tály derékhadánál vagyono­sabb rétegeknek. Az elnök és tanácsadói azt várták, hogy az adócsökkentés megnöveli a beruházási kedvet és fokozza a vásárlóképes keresletet. így — vélték a Fehér Ház tanács­adói — megindul majd az amerikai gazdaság fellendülé­se. A növekvő vállalkozókedv, a beruházási hullám és a kon­junktúra fellendülése lett vol­na a feltétele annak, hogy az amerikai gazdaság elviselje Reagan gazdasági programjá­nak többi intézkedését, minde­nekelőtt a hadikiadás mérték­telen növelését. A valóságban Reagan gaz­dasági program iából egyetlen dolog érvénvesült szinte ma­radéktalanul: a fegyverkezési költségek növekedése. Az adó­csökkentést végrehajtották -ugyan, de várt gazdasági ha­tása elmaradt. Az amerikai gazdasági élet nem élénkült meg. A Wall Street legnagyobb tőzsdei cé­gének jelentése szerint—reál­értékben számítva — ez évben hat százalékkal csökkennek az üzleti beruházások. A beruhá­zás tényleges értékszintje 14 százalékkal lesz alacsonyabb, mint 1979-ben, a Caríer-elnök- ség harmadik esztendejében. A dolog legmélyén arról van szó, hogy maga a Wall Street sem bízik a reagani gazdasági program hatékonyságában és tanácsosabbnak látja a beruhá­zástól való tartózkodást. Az „utca embere” számára ez elsősorban a munkanélküli­ség növekedésében érezhető. Egy esztendővel ezelőtt az Egyesült Államok aktív lakos­ságának 7.4 százaléka volt munka nélkül. Ez az arány immár megközelíti a tíz száza­lékot. A ténylegesen dolgozó többség számára az életszínvo­nal megszokott növekedése megállt. A bérek és a fizetések névleges értéke most éppen két százalékkal több, mint egy év­vel ezelőtt. Ez pontosan meg­felel az infláció arányának. A reálbér tehát stagnál. Érthető: az elnök ilyen hely­zetben óvakodik attól, hogy el- idegenítsen újabb rétegeket. Ezzel magyarázható, hogy mi­közben nyugat-európai szövet­ségeseit a szovjetellenes embar­gópolitika élesítésére kívánja kényszeríteni, ígéretet tett a farmereknek, hogy egy esz­tendővel ismét meghosszabbít­ják a Szovjetunióval kötött ga­bonaegyezményt. Reagan nem tehet másként. Ha ezt nem tenné, annak súlyos következ­ményeit a novemberi részle­ges választáskor lenne kény­telen elviselni. Érthető, hogy a kereskedelmi és a mezőgaz­dasági miniszter a kormány­ban heves harcot vív Wein­berger hadügyminiszterrel. M indez amerikai belső prob­lémának tűnhet. Valójá­ban azonban hatással lehet a nemzetközi helyzetre. Ha Rea­gan elnöknek a gazdasági visz- szaesés, a stagnáló életszínvo­nal és az emelkedő munkanél­küliség közepette kell szembe­néznie a novemberi részleges választással, akkor a kormány­zó republikánus pártot az ilyenkor o megszokottnál lé­nyegesen nagyobb veszteség érheti. Egy ilyen vereség pe­dig jelentősen szűkíthetné az elnök mozgási szabadságát és korlátozná legreakciósabb ta­nácsadóinak befolyását. G. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom