Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-19 / 194. szám
1982. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Nagykátai járás Alapvető gondok már nincsenek •• Of év ssloK kétezer családi ház A nagykátai járás pártbizottságának első titkárához Babosán Józsefhez, az aratás befejezésének pillanatában toppantunk be. — A tsz-elnökök számára most fejeződött be az értekezlet. Lábon álló kalászos tegnap este óta nincs a járásban. Sajnos, a búza alatta marad a tervnek, de az őszi vetések szépek, a másodvetések is Időiben földbe kerültek. A kegyetlen aszály ellenére biztató a tsz-ek gazdálkodása. A nagykátai járás a megye mezőgazdaságának egyik központja. Csak kalászosból 9,5 ezer hektárnyit ringatott a szél. Búzából és árpából Pest megye össztermésének egyhar- madát vágják a Tápióhoz közel eső termelőszövetkezetekben. A vidéki ipartelepítés két gyöngyszemea Kohászati Gyárépítő Vállalat Tápiószelén, s Nagykátán a Budapesti Telefongyár kihelyezett üzeme. A modern termelőbázisok nemcsak a technológiájukkal állnak a szakmáik élvonalában, hanem a munkakörülmények és a szociális létesítmények viszonylatában is. Azonban nem ilyen rózsás a helyzet a kisüzemekben. A szentmárton- kátai Klíma Ipari Szövetkezet stagnál, az Újpesti Gyapjúszö- vő tápiószecsői részlege korszerűtlen és zajos. Ha nem lesz előrelépés, a járás vezetői a termelés megszüntetését fogják kérni. A szűkebb haza lélekszáma hatvanötezer. A fele munkaképes korú, Budapestre 18 ezren járnak, a többiek a mezőgazdaságban és a szolgáltatásban keresik a kenyerüket. Ötven tanterem Az országban csak Tápiószelén készítenek a svéd gyártmányú I-geren- da-hegesztő automatán 280 millimétertől 2 ezer milliméterig vasgerendákat építkezésekhez A térségnek a legkomolyabb hátrányt az oktatás tárgyi feltételéinek megteremtésében kellett legyűrni. Az ötödik ötéves terv második részében 47 iskola kapott új, modern, a tanítás szolgálatába állított helyiségeket. Az elkövetkezendő években ismét átadnak ötveii- tantermet. A fejlődés egyik eredménye, hogy a nagyszámú tanyai iskola, az összevont tanítás már a múlté. Aktuális gondként jelentkezik a tornateremhiány. Van olyan település, például Tápió- szőlős, mely az elmúlt harminc esztendőben alig kapott valamit. Ideje lenne Tápiószelén, Tápiószecsőn, Tóalmáson és Nagykátán is megteremteni a modern testnevelés-tanítás lehetőségeit. A járási székhelyen már állnak a falai a tizenkét tantermes iskolának. A napközis ellátás Tápiószőlő- sön és Tápióbicskén úgyszólván hiányzik, konyha, étterem kellene. Nagykátán is csak az alsótagozatosok számára tudnak foglalkozásokat szervezni. Az általános iskola: tanítás helyzetét egy mondatban úgy lehetne összefoglalni, hogy óriási eredmények, s az új minőség teremtette gondok szembesülnek egymással. Sok helyiség lakói örülnének, ha az óvodai felvételi bizottságok már nem működnének. Nos. ez a kényszerűség szülte intézmény az ötödik ötéves terv végére eltűnt. A járásban minden gyermeket felvesznek, a játékokat rejtegető birodalmakba, Babcsán József nem feledkezik meg arról sem. hogy az új oktatási intézmények a felnőtt lakosság közművelődési körülményeit is javítják. nézzük meg, hogy mi újság a lakásépítések körül. Üt év alatt kétezer családi házat húztak fel, s ennyi tető alá kerülését várják a jelenlegi tervciklusban is. örvendetes, hogy ezeknek csak elenyésző része állami bérlakás, a többi magánerőből született, illetve szüle tik. Fontos tehát a községekben a rendezési tervek elkészítése, a meglevő telkek parcellázása. Ma már igény, hogy a közművesítés lehetősége meglegyen a leendő lakások számára. A regionális vízmű bővítése folyik Pánddn, Újszilváson, Tápiószelén. A víztársulati hozzájárulás húszezer forint körül van, de mindenki szívesen áldoz rá. A nagykátai járás gazdag jóminőségű vízben, mégis fontos a községek vezetékkel való ellátása. A kereskedelmi hálózat jó, sokat segítenek a húsellátásban a téeszek vágóhídjai, s az olyan jól működő áfészek. mint a Tá- piószelei. Sokat javított a kenyér- és tejellátásban a ceglédi üzemek indulása. A húsellátás sem rossz, de éppen Nagykátán vannak problémák. A vonzás- körzetben lakók viszik ki a falvakba, de olyan lökésszerűen, hogy annak mennyisége követhetetlen. Ráadásul nagy az átmenő forgalom. Segít a tá- piószelei vágóhíd és a tóalmá- si üzem. A település falujellegéből következik, hogy aprójószágokat és sertéseket tartanak a lakók. Abban is szerencsések vagyunk, hogy Jászberény 17 kilométerre van, s ott az ellátás kitűnő. Gazdasági meggondolásokból az áfészek a kis községek boltjait felszámolták. Csak bemutatóba visznek oda ki árukat s ezért építőanyag, ipari cikkek, és tüzelő nem kapható. A lakosoknak utazni kell ezekért az árukért, de sajnos a tendencia megfordíthatatlan. Van olyan település, ahol 3 ezren laknak, s nincs például fodrász. Orvosi ügyelet Áldozatkészség A lakosság az általa is fontosnak tartott beruházásba belép — mondja az első titkár Ezt bizonyítja, hogv a járás minden lakójára 341 forint ér tékű társadalmi munka jut. A mezőgazdaság, az ipar és •z oktatásügy áttekintése után Egyre nagyobb igény jelentkezik a mozgófelvevő-helyek iránt, ezért is nem szorgalmazzuk a helyhezkötött Patyolat-átvevőhelyek telepítését, A községi tanácsokat arra bíztatjuk, hogy bátran adjanak ki iparengedélyeket. Az emberek kedvét fokozni kell a szolgáltatások vállalására. A járásban orvosi felügyeletet szerveztünk. Három orvos dolgozik egyszerre. Hétvégeken nyolchetenként kerül rájuk a sor. A körzeti orvosok nincsenek rossz anyagi helyzetben, de megviseltek. A járási szakorvosi rendelő jól működik, a beteggondozás színvonala megnyugtató. Most vontuk össze a járási egészségügyi és rendelőintézetigazgatói munkakört. Reméljük, hogy az orvosok munkájának megítélése így egységesebb lesz. A térségben két nagy kórház is működik, s a ceglédiek és kerepestarcsaiak is besegítenek. Mostanában beszédtéma, hogy a nagyközség labdarúgó- csapata a megyei első osztályba jutott. Felújítják a pályát, az öltözőket. Nagy a lelkesedés, az elnökség összetétele is megváltozott. A lendületből még az atlétikapálya építésére is jut. A Telefongyár és a kisebb üzemek vezetői is részt vállalnak a munkából. A Pest megyei Villany- szerelő Vállalat a közvilágítást korszerűsíti. A lakatosüzem dolgozói a korlátokhoz, kerítéshez alkalmas vasanyagot gyártják, a költségvetési üzem fuvarkapacitást, a járási építőipari szövetkezet munkaerőt ajánlott fel. Halvány pontok Mindenkinek szívügye a Tápiómente együttes patroná- lása. A nagyközség és a járás fedezi a költségeket. Megérdemlik a gondoskodást, mert sikeres angol és francia turné után a velencei fesztiválon is elsők lettek. Az augusztus huszadik! rendezvényeken is látjuk őket. A megyénk keleti részén is szorgalmasan teszik az emberek a dolgukat. A feladatok mindennap újulnak, az ered mények növekszenek. A múlt maradványai hovatovább ha- lovány pontokká zsugorodnak. Vicsotka Mihály Község- és városfejlesztés Ä társadalmi összefogás ereje Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval, a HNF titkárával Már évek óta tavaszi nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódva, a Hazafias Népfront nemzeti zászlóval, kitüntető oklevelekkel és jelvényekkel jutalmazza azokat a falvakat, községeket, városokat; az üzemek és szövetkezetek legjobbjait, amelyek kimagasló eredményeket értek el a településfejlesztési társadalmi munkában. Most az augusztus 20-i gyűléseken, ünnepségeken is — a világ és az egész ország dolgain kívül — sok szó esik a helyi politikáról, közéletről; a lakóhely örömeiről, gondjairól. Közéletünkben milyen jelentősége van a települések fejlesztését célzó társadalmi összefogásnak? — erről beszélgettünk S. Hegedűs Lászlóval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárával. — Tapasztalatokon nyugvó megítélésem szerint a helyi társadalmi munkamozgalom eredményessége megbízható mércéje egy-egy falu, község, város vagy városrész közéleti demokratizumusának. Mércéje annak, hogy megfelelő-e az összhang, a helyi vezetés és a lakosság között. Ebből következik: a településfejlesztési társadalmi munka jelentősége nem csupán gazdasági, anyagi, hanem politikai természetű is. A legjobb közösségekben, ahol az ember, a család, az együtt dolgozó vagy élő kollektíva, egy város, falu közössége — ha szabadon és szíve szerint szólhat és dolgozhat — csodákra képes. Voltaképpen nem csoda ez, hanem a mindenütt megteremthető kollektív alkotóerő. Végső soron a település- fejlesztési társadalmi munka nélkülözhetetlen része a politikának és még inkább az lesz a jövőben. Növekvő eredménye bizonyítéka a szocialista nemzeti egység, a hazaszeretet, a közéleti felelősség erősödésének. 9 A növekvő eredményeket hogyan jelzik a számok? — Nem túlzók, ha azt mondom, hogy mai eredményeink hajdani legszebb álmainkat is elszürkítették. Pénzben kifejezve, a II. ötéves tervben 1.45; a harmadikban 3,25; a negyedikben 7,4; az V. ötéves tervben már 20 milliárd forint volt a településfejlesztési társadalmi munka értéke. Tavaly, egyetlen év alatt 6.75 milliárd forint értékű településfejlesztési társadalmi munkát végzett a lakosság. Az egy lakosra számított társadalmi munka értéke 20 év alatt több mint hússzorosára növekedett; az egykori 29 helyett 1981-ben elérte a 630 forintot. Kiváltképpen lendületbe hozta a társadalmi munkát a párt XII. kongresszusának tiszteletére indított község-városfejlesztési munkamozgalma: míg az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1978-ban 358 forint volt, a kongresszusi években, 1979-ben 438 forint, 1980-ban 528 forintra növekedett. E fejlődés láttán minden reményünk megvan rá, hogy mostani ötéves tervünkben minden településen még nagyobb értékeket teremtenek társadalmi munkával. 9 A népfrontbizottságokról köztudott, hogy első számú szervezői és mozgósítói a társadalmi munkának. Képviselik a helyi lakosság véleményét, szándékát, akaratát. A tanácsok népképviseleti feladataik teljesítése keretében közigazgatasi és gazdálkodó szervek is. Ök gazdálkodnak a fejlesztési alapokkal, eves és ötéves terveket készítenek. Ebben a munkában milyen kapcsolat, együttműködés van a népfront és a tanácsok között? — A tanácsok és a népfrontbizottságok együttműködése egyidős a tanácsrendszerrel. Az alapvető feltételeket ehhez a tanácsok törvényben rögzített önállósága, a népfrontos társadalmi támogatás és ellenőrzés biztosítja. Csak az a fontos, hogy ezzel a lehetőséggel bátran és kezdeményezően éljenek mind a tanácsok, mind a népfrontbizottságok. A községi-városi tanácsok többségében már kialakult rend, hogy az ötéves tervet és az éves terveket idejében — és nem a döntés után — megvitatják a lakossággal; elfogadják a megvalósítható javaslatokat és igénylik a támogatást. Az is általános társadalmi gyakorlat: ha a lakosok többet akarnak, mint amennyire a tanácsi pénzeszközök elegendőek, akkor pénzzel és társadalmi munkával „megtoldják” a tanács erejét. Ily módon egy- egy település lakosainak egyéni vállalásai, közösségi összefogása „beépül” a tervbe. 9 Tehát a településfejlesztési társadalmi munkát megtervezik egy-egy évre és az ötéves tervidőszakra is? — Ügy van. Méghozzá ugyanolyan körültekintő alapossággal, amiként a tanácsi pénzeszközök felhasználását. A kétféle erőforrást összhangba hozzák, hogy a tanácsi fejlesztési beruházások és a társadalmi összefogás azonos célú legyen. Csak így lehet Igazán értelme és haszna a társadalmi munkának. Azután a tanácsnak kell gondoskodnia arról, hogy Tiszfavafás főpróbája Szentendrén Majd a Parlament előtti téren Tegnap délelőtt Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tartották az augusztus 20-i — Parlament előtti — tisztavatási ünnepség főpróbáját. Ezen részt vett Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, s ott voltak a város úttörői, a közelben táborozó középiskolás katonai kollégisták, s a tisztjelöltek hozzátartozói is. Ünnepi díszbe öltözött a főiskola alakulótere. Vörös, kék lobogók, nemzetiszínű zászlók, a parancsnoki emelvényen a tisztképző felsőoktatási intézmények címerei, oldalt a Varsói Szerződés tagállamainak lobogói, s néhány szó a honvédelmi miniszter parancsából: „Legyenek mindenkor méltóak a dolgozó nép bizalmára, a nemzet megbecsülésére!” S aztán; megszólalnak a harsonák, peregnek a dobok, egy ütemre lép a fogadalomtételre készülő díszzászlcalj. Pattogó parancsszavak har- sannak, felcsendül a Himnusz, fegyelmezett rendben — a sokszori gyakorlás után immár zökkenők nélkül — zajlik itt minden, úgy, ahogy augusztus 20-án a Kossuth téren, amikor fogadalmat tesznek a Kossuth Lajos, Zalka Máté, Killián György főiskolák és a Karikás Frigyes katonai kollégium végzős hallgatói, s a másfélszáz tiszti vizsgát tett tiszthelyettes. Idén éppen 35 esztendeje alakult meg a Honvéd Kossuth Akadémia, a szocialista tisztképzés első intézménye, s 15 esztendeje a jogutód, a főpróbának most otthont adó szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskola. Az alkotmány ünnepén avatandó tisztek zöme helytállt tanulmányaiban. 41-en kitüntetéssel, vörös oklevéllel zárták a főiskolai éveket, 70 százalékuk jeles és jó eredménnyel végzett. A leendő tisztek, amellett, hogy felkészültek a tiszti hivatásra, szélesítették politikai és általános műveltségüket, polgári képzést is kaptak, üzemmérnöki, tanári diplomát, sportedzői képesítést szereztek. Most első ízben olyan tisztjelöltek is fogadalmat tesznek, akik korábban a magyar néphadsereg középiskolai katonai kollégiumából kerültek a főiskolákra, Szentendrére is. ahol kilencen értek el kiváló eredményt, s így augusztus 20-án főhadnagyi rangot kaphatnak. Szekeres István föhadnagyjelölt a Killián György Repülőtiszti Főiskola idén végzett hallgatója Erdős! Agnes felvétele a társadalmi munka elvégzéséhez szükséges eszközök, anyagok rendelkezésre álljanak. Az is természetes, hogy egy-egy ötéves tervidőszakban a tervezéskor rangsorolnak: megállapítják mi a fontosabb és mi a későbbre halasztható. Nagyon fontosnak tartom, hogy mind a tervezés során, mind a tervek megvalósításakor érvényesüljön a tanács területi felelőssége. Vagyis az, hogy a tanács társadalmi-közigazgatási vonatkozásában gazdája az ott működő üzemeknek, szövetkezeteknek, intézményeknek. Ezek vezetői, dolgozói nélkülözhetetlen erőt képviselnek a településfejlesztés társadalmi forrásaiban. £ Ezek szerint a jól előkészített és tervezett társadalmi munkában találkoznak a helyi lakosság, tanácsi és vállalati érdekek? — Igen találkoznak, vagy úgy is mondhatjuk, hogy egybeesnek. A legjobb települések gyakorlatának lényeges vonása, hogy érvényesítik az önkéntesség és az érdekeltség elvét. A településfejlesztési társadalmi munka, de még a kommunista műszakokon összeadott pénz is nem elsősorban a nagy és távoli alkotások, épületek megvalósításának társadalmi támogatására való. Kivétel természetesen lehet. De nélkülözhetetlen a talán kicsiny, de a mindennapi életben fontos dolgok megvalósítására. A kultúrát nemcsak a székhely község, központi város művelődési háza, rangos könyvtára, szép uszodája jelenti. Legalább olyan mértékben az is, hogy legyen járda, kövezett út, jó ivóvíz, iskola, óvoda, játszótér és fák, virágok. A településfejlesztési társadalmi munka mai jelentőségét jellemzi, hogy értékben a tanácsi fejlesztési alapok mintegy húsz százalékát képezi. Ebből következik, hogy már néhány százalékos javulás is millíár- dokkal növelheti a közhasznú beruházásokat. Ezért lényeges feladat annak megvizsgálása: hogyan lehetne tervezési módszereinket még alkalmasabbá tenni a társadalmi segítőkészség befogadására. 9 Vannak-e új célok, törekvések a településfejlesztési társadalmi munkában? — Nem is egy. A sok közül csak hármat említek. Például mostanában erősödik egy új mozgalom: o népi útépítés. Ezernyi ötlettel, némi pénzzel és sok munkával a falusi-városszéli poros-sáros utakat kikövezik. Némelyik község, kisváros majd minden utcája szilárd burkolatú, télen-nyáron jól járható. A másik, egyre nagyobb jelentőséget kap a környezetvédelmi társadalmi munka. Az emberek mind több településen megteremtik és őrzik a rendet, a szépet. A tanácsok még a kis falvakban is a lehetőségekhez mérten rendezett szeméttelepet, szemételhordást szerveznek és fellépnek a rendet sértők ellen. A harmadik — amit örömmel támogatunk —, műemlékeink, szép épületeink megóvására, célszerű hasznosítására irányul. Ebben is kifejezésre jut a helyénvaló lokálpatriotizmus, a szülőföld, a lakóhely — legyen az kicsiny falu, vagy nagyváros — igazi szere- tete. 9 Végül egy személyes kérdés: kereken tiz éve ezen a poszton, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkáraként szervezi, gondozza a település- fejlesztési társadalmi munkát. Töredelmes, sok gonddal járónak, vagy örömtelinek érzi-e munkáját? — Nem tudom a kettőt különválasztani, a törődést és az örömöt. Nekem az az öröm, ha egy nehéz gondot sikerül a megoldás útjára terelni. És ebben nem vagyok egyedül. A népfront vezető testületéiben is kollektív munka folyik, a mozgalomban együttműködő társadalmi erőkkel közösen és egyetértésben törekedünk újabb sikerekre H. L.
