Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

1982. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK Nagykátai járás Alapvető gondok már nincsenek •• Of év ssloK kétezer családi ház A nagykátai járás pártbi­zottságának első titkárához Babosán Józsefhez, az aratás befejezésének pillanatában toppantunk be. — A tsz-elnökök számára most fejeződött be az értekez­let. Lábon álló kalászos teg­nap este óta nincs a járásban. Sajnos, a búza alatta marad a tervnek, de az őszi vetések szépek, a másodvetések is Időiben földbe kerültek. A ke­gyetlen aszály ellenére bizta­tó a tsz-ek gazdálkodása. A nagykátai járás a megye mezőgazdaságának egyik köz­pontja. Csak kalászosból 9,5 ezer hektárnyit ringatott a szél. Búzából és árpából Pest megye össztermésének egyhar- madát vágják a Tápióhoz kö­zel eső termelőszövetkezetek­ben. A vidéki ipartelepítés két gyöngyszemea Kohászati Gyár­építő Vállalat Tápiószelén, s Nagykátán a Budapesti Tele­fongyár kihelyezett üzeme. A modern termelőbázisok nem­csak a technológiájukkal áll­nak a szakmáik élvonalában, hanem a munkakörülmények és a szociális létesítmények vi­szonylatában is. Azonban nem ilyen rózsás a helyzet a kis­üzemekben. A szentmárton- kátai Klíma Ipari Szövetkezet stagnál, az Újpesti Gyapjúszö- vő tápiószecsői részlege kor­szerűtlen és zajos. Ha nem lesz előrelépés, a járás vezetői a termelés megszüntetését fog­ják kérni. A szűkebb haza lélekszáma hatvanötezer. A fele mun­kaképes korú, Budapestre 18 ezren járnak, a többiek a me­zőgazdaságban és a szolgálta­tásban keresik a kenyerüket. Ötven tanterem Az országban csak Tápiószelén készítenek a svéd gyártmányú I-geren- da-hegesztő automatán 280 millimétertől 2 ezer milliméterig vasgeren­dákat építkezésekhez A térségnek a legkomolyabb hátrányt az oktatás tárgyi fel­tételéinek megteremtésében kellett legyűrni. Az ötödik öt­éves terv második részében 47 iskola kapott új, modern, a tanítás szolgálatába állított helyiségeket. Az elkövetkezen­dő években ismét átadnak öt­veii- tantermet. A fejlődés egyik eredménye, hogy a nagyszámú tanyai iskola, az összevont tanítás már a múl­té. Aktuális gondként jelent­kezik a tornateremhiány. Van olyan település, például Tápió- szőlős, mely az elmúlt har­minc esztendőben alig kapott valamit. Ideje lenne Tápiósze­lén, Tápiószecsőn, Tóalmáson és Nagykátán is megteremteni a modern testnevelés-tanítás lehetőségeit. A járási székhe­lyen már állnak a falai a ti­zenkét tantermes iskolának. A napközis ellátás Tápiószőlő- sön és Tápióbicskén úgyszól­ván hiányzik, konyha, étte­rem kellene. Nagykátán is csak az alsótagozatosok szá­mára tudnak foglalkozásokat szervezni. Az általános iskola: tanítás helyzetét egy mondat­ban úgy lehetne összefoglalni, hogy óriási eredmények, s az új minőség teremtette gondok szembesülnek egymással. Sok helyiség lakói örülnének, ha az óvodai felvételi bizott­ságok már nem működnének. Nos. ez a kényszerűség szülte intézmény az ötödik ötéves terv végére eltűnt. A járásban minden gyermeket felvesznek, a játékokat rejtegető birodal­makba, Babcsán József nem feledkezik meg arról sem. hogy az új oktatási intézmények a felnőtt lakosság közművelődési körülményeit is javítják. nézzük meg, hogy mi újság a lakásépítések körül. Üt év alatt kétezer családi házat húztak fel, s ennyi tető alá kerülését várják a jelenlegi tervciklus­ban is. örvendetes, hogy ezek­nek csak elenyésző része álla­mi bérlakás, a többi magán­erőből született, illetve szüle tik. Fontos tehát a községek­ben a rendezési tervek elkészí­tése, a meglevő telkek parcel­lázása. Ma már igény, hogy a közművesítés lehetősége meg­legyen a leendő lakások szá­mára. A regionális vízmű bőví­tése folyik Pánddn, Újszilváson, Tápiószelén. A víztársulati hozzájárulás húszezer forint körül van, de mindenki szíve­sen áldoz rá. A nagykátai járás gazdag jóminőségű vízben, mégis fontos a községek veze­tékkel való ellátása. A kereskedelmi hálózat jó, sokat segítenek a húsellátásban a téeszek vágóhídjai, s az olyan jól működő áfészek. mint a Tá- piószelei. Sokat javított a ke­nyér- és tejellátásban a ceglédi üzemek indulása. A húsellátás sem rossz, de éppen Nagykátán vannak problémák. A vonzás- körzetben lakók viszik ki a falvakba, de olyan lökéssze­rűen, hogy annak mennyisége követhetetlen. Ráadásul nagy az átmenő forgalom. Segít a tá- piószelei vágóhíd és a tóalmá- si üzem. A település falujelle­géből következik, hogy aprójó­szágokat és sertéseket tartanak a lakók. Abban is szerencsé­sek vagyunk, hogy Jászberény 17 kilométerre van, s ott az el­látás kitűnő. Gazdasági meggondolásokból az áfészek a kis községek bolt­jait felszámolták. Csak bemu­tatóba visznek oda ki árukat s ezért építőanyag, ipari cikkek, és tüzelő nem kapható. A lako­soknak utazni kell ezekért az árukért, de sajnos a tendencia megfordíthatatlan. Van olyan település, ahol 3 ezren laknak, s nincs például fodrász. Orvosi ügyelet Áldozatkészség A lakosság az általa is fon­tosnak tartott beruházásba be­lép — mondja az első titkár Ezt bizonyítja, hogv a járás minden lakójára 341 forint ér tékű társadalmi munka jut. A mezőgazdaság, az ipar és •z oktatásügy áttekintése után Egyre nagyobb igény jelent­kezik a mozgófelvevő-helyek iránt, ezért is nem szorgal­mazzuk a helyhezkötött Pa­tyolat-átvevőhelyek telepíté­sét, A községi tanácsokat ar­ra bíztatjuk, hogy bátran ad­janak ki iparengedélyeket. Az emberek kedvét fokozni kell a szolgáltatások vállalására. A járásban orvosi felügye­letet szerveztünk. Három or­vos dolgozik egyszerre. Hétvé­geken nyolchetenként kerül rájuk a sor. A körzeti orvo­sok nincsenek rossz anyagi helyzetben, de megviseltek. A járási szakorvosi rendelő jól működik, a beteggondozás színvonala megnyugtató. Most vontuk össze a járási egész­ségügyi és rendelőintézet­igazgatói munkakört. Remél­jük, hogy az orvosok munká­jának megítélése így egysége­sebb lesz. A térségben két nagy kórház is működik, s a ceglédiek és kerepestar­csaiak is besegítenek. Mostanában beszédtéma, hogy a nagyközség labdarúgó- csapata a megyei első osztály­ba jutott. Felújítják a pá­lyát, az öltözőket. Nagy a lelkesedés, az elnökség össze­tétele is megváltozott. A len­dületből még az atlétikapálya építésére is jut. A Telefongyár és a kisebb üzemek vezetői is részt vállalnak a munká­ból. A Pest megyei Villany- szerelő Vállalat a közvilágí­tást korszerűsíti. A lakatos­üzem dolgozói a korlátokhoz, kerítéshez alkalmas vasanya­got gyártják, a költségvetési üzem fuvarkapacitást, a já­rási építőipari szövetkezet munkaerőt ajánlott fel. Halvány pontok Mindenkinek szívügye a Tápiómente együttes patroná- lása. A nagyközség és a járás fedezi a költségeket. Megér­demlik a gondoskodást, mert sikeres angol és francia turné után a velencei fesztiválon is elsők lettek. Az augusztus hu­szadik! rendezvényeken is látjuk őket. A megyénk keleti részén is szorgalmasan teszik az embe­rek a dolgukat. A feladatok mindennap újulnak, az ered mények növekszenek. A múlt maradványai hovatovább ha- lovány pontokká zsugorodnak. Vicsotka Mihály Község- és városfejlesztés Ä társadalmi összefogás ereje Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval, a HNF titkárával Már évek óta tavaszi nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódva, a Haza­fias Népfront nemzeti zászlóval, kitüntető oklevelekkel és jelvé­nyekkel jutalmazza azokat a falvakat, községeket, városokat; az üzemek és szövetkezetek legjobbjait, amelyek kimagasló eredményeket értek el a településfejlesztési társadalmi munká­ban. Most az augusztus 20-i gyűléseken, ünnepségeken is — a világ és az egész ország dolgain kívül — sok szó esik a helyi politikáról, közéletről; a lakóhely örömeiről, gondjairól. Köz­életünkben milyen jelentősége van a települések fejlesztését célzó társadalmi összefogásnak? — erről beszélgettünk S. He­gedűs Lászlóval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tit­kárával. — Tapasztalatokon nyugvó megítélésem szerint a helyi társadalmi munkamozgalom eredményessége megbízható mércéje egy-egy falu, község, város vagy városrész közéleti demokratizumusának. Mércéje annak, hogy megfelelő-e az összhang, a helyi vezetés és a lakosság között. Ebből követ­kezik: a településfejlesztési társadalmi munka jelentősége nem csupán gazdasági, anya­gi, hanem politikai természetű is. A legjobb közösségekben, ahol az ember, a család, az együtt dolgozó vagy élő kollek­tíva, egy város, falu közössége — ha szabadon és szíve szerint szólhat és dolgozhat — csodák­ra képes. Voltaképpen nem csoda ez, hanem a mindenütt megteremthető kollektív alko­tóerő. Végső soron a település- fejlesztési társadalmi munka nélkülözhetetlen része a poli­tikának és még inkább az lesz a jövőben. Növekvő eredménye bizonyítéka a szocialista nem­zeti egység, a hazaszeretet, a közéleti felelősség erősödésé­nek. 9 A növekvő eredményeket hogyan jelzik a számok? — Nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy mai eredményeink hajdani legszebb álmainkat is elszürkítették. Pénzben kife­jezve, a II. ötéves tervben 1.45; a harmadikban 3,25; a negye­dikben 7,4; az V. ötéves terv­ben már 20 milliárd forint volt a településfejlesztési társadalmi munka értéke. Tavaly, egyetlen év alatt 6.75 milliárd forint ér­tékű településfejlesztési társa­dalmi munkát végzett a lakos­ság. Az egy lakosra számított társadalmi munka értéke 20 év alatt több mint hússzorosára növekedett; az egykori 29 he­lyett 1981-ben elérte a 630 fo­rintot. Kiváltképpen lendület­be hozta a társadalmi munkát a párt XII. kongresszusának tiszteletére indított község-vá­rosfejlesztési munkamozgalma: míg az egy lakosra jutó társa­dalmi munka értéke 1978-ban 358 forint volt, a kongresszusi években, 1979-ben 438 forint, 1980-ban 528 forintra növeke­dett. E fejlődés láttán minden reményünk megvan rá, hogy mostani ötéves tervünkben minden településen még na­gyobb értékeket teremtenek társadalmi munkával. 9 A népfrontbizottságokról köztudott, hogy első számú szervezői és mozgósítói a tár­sadalmi munkának. Képviselik a helyi lakosság véleményét, szándékát, akaratát. A tanácsok népképviseleti feladataik telje­sítése keretében közigazgatasi és gazdálkodó szervek is. Ök gazdálkodnak a fejlesztési ala­pokkal, eves és ötéves terveket készítenek. Ebben a munkában milyen kapcsolat, együttműkö­dés van a népfront és a taná­csok között? — A tanácsok és a népfront­bizottságok együttműködése egyidős a tanácsrendszerrel. Az alapvető feltételeket ehhez a tanácsok törvényben rögzí­tett önállósága, a népfrontos társadalmi támogatás és ellen­őrzés biztosítja. Csak az a fon­tos, hogy ezzel a lehetőséggel bátran és kezdeményezően él­jenek mind a tanácsok, mind a népfrontbizottságok. A községi-városi tanácsok többségében már kialakult rend, hogy az ötéves tervet és az éves terveket idejében — és nem a döntés után — meg­vitatják a lakossággal; elfogad­ják a megvalósítható javasla­tokat és igénylik a támogatást. Az is általános társadalmi gya­korlat: ha a lakosok többet akarnak, mint amennyire a ta­nácsi pénzeszközök elegen­dőek, akkor pénzzel és társa­dalmi munkával „megtoldják” a tanács erejét. Ily módon egy- egy település lakosainak egyé­ni vállalásai, közösségi össze­fogása „beépül” a tervbe. 9 Tehát a településfejlesztési társadalmi munkát megtervezik egy-egy évre és az ötéves terv­időszakra is? — Ügy van. Méghozzá ugyanolyan körültekintő ala­possággal, amiként a tanácsi pénzeszközök felhasználását. A kétféle erőforrást összhangba hozzák, hogy a tanácsi fejlesz­tési beruházások és a társadal­mi összefogás azonos célú le­gyen. Csak így lehet Igazán ér­telme és haszna a társadalmi munkának. Azután a tanácsnak kell gondoskodnia arról, hogy Tiszfavafás főpróbája Szentendrén Majd a Parlament előtti téren Tegnap délelőtt Szentend­rén, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán tartották az augusztus 20-i — Parlament előtti — tisztavatási ünnepség főpróbáját. Ezen részt vett Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyet­tes, s ott voltak a város úttö­rői, a közelben táborozó kö­zépiskolás katonai kollégisták, s a tisztjelöltek hozzátartozói is. Ünnepi díszbe öltözött a főiskola alakulótere. Vörös, kék lobogók, nemzetiszínű zászlók, a parancsnoki emel­vényen a tisztképző felsőokta­tási intézmények címerei, ol­dalt a Varsói Szerződés tagál­lamainak lobogói, s néhány szó a honvédelmi miniszter parancsából: „Legyenek min­denkor méltóak a dolgozó nép bizalmára, a nemzet megbe­csülésére!” S aztán; megszólalnak a harsonák, peregnek a dobok, egy ütemre lép a fogadalom­tételre készülő díszzászlcalj. Pattogó parancsszavak har- sannak, felcsendül a Himnusz, fegyelmezett rendben — a sok­szori gyakorlás után immár zökkenők nélkül — zajlik itt minden, úgy, ahogy augusz­tus 20-án a Kossuth téren, amikor fogadalmat tesznek a Kossuth Lajos, Zalka Máté, Killián György főiskolák és a Karikás Frigyes katonai kol­légium végzős hallgatói, s a másfélszáz tiszti vizsgát tett tiszthelyettes. Idén éppen 35 esztendeje alakult meg a Honvéd Kos­suth Akadémia, a szocialista tisztképzés első intézménye, s 15 esztendeje a jogutód, a fő­próbának most otthont adó szentendrei Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskola. Az alkotmány ünnepén avatandó tisztek zö­me helytállt tanulmányaiban. 41-en kitüntetéssel, vörös ok­levéllel zárták a főiskolai éveket, 70 százalékuk jeles és jó eredménnyel végzett. A leendő tisztek, amellett, hogy felkészültek a tiszti hivatásra, szélesítették politikai és álta­lános műveltségüket, polgári képzést is kaptak, üzemmér­nöki, tanári diplomát, sport­edzői képesítést szereztek. Most első ízben olyan tiszt­jelöltek is fogadalmat tesz­nek, akik korábban a magyar néphadsereg középiskolai ka­tonai kollégiumából kerültek a főiskolákra, Szentendrére is. ahol kilencen értek el kiváló eredményt, s így augusztus 20-án főhadnagyi rangot kap­hatnak. Szekeres István föhadnagyjelölt a Killián György Repülőtiszti Főis­kola idén végzett hallgatója Erdős! Agnes felvétele a társadalmi munka elvégzésé­hez szükséges eszközök, anya­gok rendelkezésre álljanak. Az is természetes, hogy egy-egy ötéves tervidőszakban a ter­vezéskor rangsorolnak: meg­állapítják mi a fontosabb és mi a későbbre halasztható. Nagyon fontosnak tartom, hogy mind a tervezés során, mind a tervek megvalósítása­kor érvényesüljön a tanács te­rületi felelőssége. Vagyis az, hogy a tanács társadalmi-köz­igazgatási vonatkozásában gaz­dája az ott működő üzemek­nek, szövetkezeteknek, intéz­ményeknek. Ezek vezetői, dol­gozói nélkülözhetetlen erőt képviselnek a településfejlesz­tés társadalmi forrásaiban. £ Ezek szerint a jól előké­szített és tervezett társadalmi munkában találkoznak a helyi lakosság, tanácsi és vállalati ér­dekek? — Igen találkoznak, vagy úgy is mondhatjuk, hogy egy­beesnek. A legjobb települések gyakorlatának lényeges vonása, hogy érvényesítik az önkéntes­ség és az érdekeltség elvét. A településfejlesztési társadalmi munka, de még a kommunista műszakokon összeadott pénz is nem elsősorban a nagy és tá­voli alkotások, épületek meg­valósításának társadalmi tá­mogatására való. Kivétel ter­mészetesen lehet. De nélkülöz­hetetlen a talán kicsiny, de a mindennapi életben fontos dolgok megvalósítására. A kul­túrát nemcsak a székhely köz­ség, központi város művelődé­si háza, rangos könyvtára, szép uszodája jelenti. Legalább olyan mértékben az is, hogy legyen járda, kövezett út, jó ivóvíz, iskola, óvoda, játszótér és fák, virágok. A településfejlesztési társa­dalmi munka mai jelentőségét jellemzi, hogy értékben a ta­nácsi fejlesztési alapok mintegy húsz százalékát képezi. Ebből következik, hogy már néhány százalékos javulás is millíár- dokkal növelheti a közhasznú beruházásokat. Ezért lényeges feladat annak megvizsgálása: hogyan lehetne tervezési mód­szereinket még alkalmasabbá tenni a társadalmi segítőkész­ség befogadására. 9 Vannak-e új célok, törek­vések a településfejlesztési tár­sadalmi munkában? — Nem is egy. A sok közül csak hármat említek. Például mostanában erősödik egy új mozgalom: o népi útépítés. Ezernyi ötlettel, némi pénzzel és sok munkával a falusi-vá­rosszéli poros-sáros utakat ki­kövezik. Némelyik község, kis­város majd minden utcája szi­lárd burkolatú, télen-nyáron jól járható. A másik, egyre nagyobb je­lentőséget kap a környezetvé­delmi társadalmi munka. Az emberek mind több településen megteremtik és őrzik a ren­det, a szépet. A tanácsok még a kis falvakban is a lehetősé­gekhez mérten rendezett sze­méttelepet, szemételhordást szerveznek és fellépnek a ren­det sértők ellen. A harmadik — amit öröm­mel támogatunk —, műemlé­keink, szép épületeink meg­óvására, célszerű hasznosításá­ra irányul. Ebben is kifejezés­re jut a helyénvaló lokálpat­riotizmus, a szülőföld, a lakó­hely — legyen az kicsiny falu, vagy nagyváros — igazi szere- tete. 9 Végül egy személyes kér­dés: kereken tiz éve ezen a poszton, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkáraként szervezi, gondozza a település- fejlesztési társadalmi munkát. Töredelmes, sok gonddal járó­nak, vagy örömtelinek érzi-e munkáját? — Nem tudom a kettőt kü­lönválasztani, a törődést és az örömöt. Nekem az az öröm, ha egy nehéz gondot sikerül a megoldás útjára terelni. És eb­ben nem vagyok egyedül. A népfront vezető testületéiben is kollektív munka folyik, a mozgalomban együttműködő társadalmi erőkkel közösen és egyetértésben törekedünk újabb sikerekre H. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom