Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

1983. AUGUSZTUS 18., SZERDA

'xMrkm

Gyógyító kenyérpor

Liszférzékeny

gyerekeknek

Lisztérzékeny gyermekek számára állított elő gluténmen- tes kenyérport a Pécsi Sütőipari Vállalat. A Coelipan nevű gyógykészítmény már kapható a vállalat pécsi szaküzleteiben.

A ritka allergiában — orvosi nevén coeliakiában — szenvedő kicsinyek óvodai ellátását már két évvel ezelőtt megszervezték a mecsekaljai városban, a szülőknek azonban még mindig nagy gondot okozott gyermekük otthoni szigorú diétáz- tatása, hiszen csakis búza-, rozs- és árpamentes ételeket készíthettek nekik. E gabonafélék glutén nevű fehérjéje megtámadja a liszt-érzékeny bélbolyhokat, és a testi sorvadás veszélyével járó emésztési rendellenességet okoz. A. pécsi sütőipari szakemberek a gyermekkórház orvosaival közösen fejlesztették ki a glutén- mentes kenyérport; három éven át kísérleteztek, s mintegy százféle receptet próbáltak ki. mielőtt elkezdték a gyártását.

Dobozolják a sonkát

Több mint egy évtizede folyamatosan exportál az USA-ba dobozolt sonkát az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt. Első félévben 1300 tonnát szállítottak a• tengerentúli piacra. Képünkön: a sonka dobozolása.

A fejlődés budaörsi gsndjai

Újabb tizenhat utcának ivóvíz

A nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának titkára, dr. Ugróczky Mária, a beruházások felsorolásával kezdi a beszélgetést.

— Az északnyugati lakótelepen háromszáz lakás építése fejeződött be. A község más részén még ebben az esztendőben átadunk 640 új otthont. A munka méreteire jellemző, hogy még a hetedik ötévés tervben is ringatják majd á toronydaruk a paneleket. Nagysága miatt a vízprogram következik az említendők között. A hatodik és hetedik ötéves tervben 70 millió forintot költünk rá. Nagyon fontos, mert Budaörsnek nincs saját vízforrása, a főváros adja az innivalót egy ötszáz milliméteres nyomócsövön át. Most egy újabb három- és kétszázas közeledik. Az üzembe helyezésük után a régi község- részek tizenhat utcájának lakói örülhetnek a vezetékes ivóvíznek.

így marad a szatyrczás

A nagyközségnek jelenleg húszezernél több lakosa var, megjegyzendő, hogy 1930-ban 11 ezer 647-en vallották magukat budaörsinek. Mint az agglomeráció más exponált helye, így itt is ugrásszerű a népességnövekedés. Mint kamasz gyerek lába a cipőt, úgy növi évről évre a község a létesítményeit. A fővárostól húsz percen belül kék busszal elérhető helység egész területén ipartelepítési tilalom van, csak olyan üzemek kaphatnak itt helyet, amelyek a lakossági ellátásban segítenek.

A tizenhat tantermes iskola ötvenhárom millióba kerül. Hosszú időre biztos-'tja az egyműszakos tanítás lehetőségét. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ABC-t épít. a tanács orvosi rendelőt, a régi tanácsháza épületében óvodát alakítanak ki.

Budaörs kedvezőbb helyzetben van a falvak többségénél. Fejlesztésre is a .létszámhoz mérten kap az állami kasszabói. 1982-ben már 250 milliót költöttek el. Gondok természetesen vannak, s nem érdektelen a nyomukba eredni.

Kezdjük talán a kereskedelemmel. Az egységek a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat tulajdonában vannak. Állandó a munkaerőhány. A bezárt üzletek szolgáltatásainak elmaradása a tanácsi tisztviselők fogadóóráira viszi a panaszte- vőket. A nyári szabadságolások idején előfordul, hogy újabb bolt zár be. Próbáltak már gyesen lévő anyukákat

mozgósítani, de nem jelentkezett senki. Marad a szatyro- zás.

Kinyitják a pénztárcát

örvendetes viszont, hogy a lakosság tettre kész. A gyorsan növekvő település úthálózata természetesen nem mindenütt aszfaltozott. A Kisfaludy utca lakói ezen úgy segítettek, hogy anyagi lehetőségüktől függően befizettek 2000 és 800 forintnyi összeget, s tanácstagjuk vezetésével megszervezték a társadalmi munkát. A tanács költségvetési üzeme az alapot és az árkokat csinálta meg, valamint ingyen szállították a zúzalékkövet. A lakosság pénzét a betonburkolat költségeinek fedezésére használták. A példán felbuzdulva már három utca lakói jelentkeztek, mert hasonló módon szeretnének szilárd burkolatú úthoz jutni. Csakhogy a tanácsiak vakarják a fejüket, mert nem kis dolog a lakók pénzét, munkáját megfejelni. A költség- vetési üzem dolgozói sem bírják szusszal egyvégtében a társadalmi munkát.

— Azért megoldjuk — mondja dr. Ugróczky Mária. Elismerően szólnak a község vezetői arról, hogy a csatornaépítés üteme meggyorsult. A lakosság hajlandó áldozatot vállalni azért, hogy ne csak a vízvezeték, hanem a higiénikus környezet is adott legyen.

Ä rlgí térképek alapján

Lassan kirajzolódnak a fájó pontok. A kereskedelem, az úthálózat, a csatorna. Van azonban még egy gond, amely előtt tanácstalanul állnak a budaörsiek. Ez pedig a belvíz és a felszín csapadékvíz elvezetésének problémája. Az ősi település alkalmazkodott a természetes levezetőárkok vonalaihoz, ezért a belvízveszély sokáig nem jelentkezett. Az utóbbi évtizedben azonban Máriavölgyben és más részeken nagy esőzésekkor térdig ér a szennyes ár. A század eleji szabad árkokat az utcaépítések során betemették, sokszor ezek egymásra merőlegesen futnak. Az új mesterséges rendszer nem is pontos, meg képtelen elnyelni az esővizet. Az Országos 'Vízügyi Hivatal egyik osztályvezetője vállalta, hogy a régi térképeken megkeresi a kritikus és betemetett pontokat, s megrajzolja az építendő árkok helyét.

A bírságból futja

Amikor a vb-titkár a közterületek tisztaságáról beszél megemeli a hangját:

— A költségvetés nem biztosítja a közterületek tisztán tartására a szükséges pénzt. A másfél millió forintból 300 ezer a patkányirtásra megy el. A társadalmi munka erre irányul. Ráadásul, amikor a fővárosban tisztasági akciók vannak, Budaörs elszemetese- dik. Képtelenek vagyunk az illegális szemétlerakásokat megakadályozni. Feljelentést tenni csak tettenérés esetén lehet, s melyik sofőr nem veszi észre, hogy figyelik. Egy teherautó szemét elszállítása többe kerül, mint az az összeg, amelyet bírságként kiszabhatunk érte.

. Az új lakótelepek a község minden pontjáról jól láthatók. A vendég nehezen tudja eldönteni, hogy faluban vagy városban jár. Két életforma lüktet egymás mellett.

Vicsotka Mihály

I gyarapodó iagykáfa

Nyugodt légkörben dolgozunk

, Nijitrai Ferenc, a nagykátai Nagyközségi Tanács elnöke és Kosa Imre, a Telefongyár párt- alapszervezetének titkára, a tanács végrehajtó bizottságának tagja igen büszkék a most épülő tizenkét tantermes, tornateremmel ellátott iskolára. Van is rá okuk, mert — bár csak a falak állnak — máris impozáns az épület. Aztán sorolják tovább az eredményeket. Nyolcvanhárom lakást adnak át a napokban, ebből 27 tanácsi, 55 OTP társasház. Végéhez érkezett egy nagyméretű játszótér kialakítása, a volt szülőotthonban az öregek napközije kapott helyet. Ez utÖD- bi átalakításában a nagykátai kisiparosok oroszlánrészt vállaltak. A tavaly felépült bölcsődével elérték, hogy sem a piciket, sem az óvodás korúakat- nem kell elutasítani, mindenkit felvesznek. A járdafelület évente kétezer négyzetméterrel gyarapszik, 24 milliós teljesítménnyel a nagykátaiak negyedikek a megyében a társadalmi munkaversenyben. A hatodik ötéves terv idejére ötmillió forint készpénz, szocialista brigádok és egyének felajánlásai gyűltek össze közös célok megvalósítására. Ugyancsak a vállalatok összefogását jelzi a Mátraházán fekvő, a nagykátaiak tulajdonát képező úttörőtábor felújítása is. A 12— 13 éves faházakat 14 kőépülettel cserélik fel. Az egyes épületeket más-más vállalat építi. Évente ezer gyereket fognak üdültetni ideális körülmények között

A község lakói büszkék a dinamikusan fejlődő Telefongyárra. A PEVDI új üzemcsarnoka is szép színfoltja az egyre városiasodó falunak. A központ parkja körül már emeletes épületek állnak. A Dózsa György úton új lakások sorát látni, a vasút melletti lakótelep, az Árpád úti, valamint a Jászberényi út egy része csatornázott is. Lám csak, a lemaradásnak is van „haszna”. A csatorna nagy kincs, ha ezek a lakások előbb épülnek, nem lett volna úgy megoldva a szennyvízelvezetés és -tisztítás, hogy még többszörös kapacitást is elbírjon. Pedig néhány évvel ezelőtt még a vezetékes vízellátással is probléma volt.

Azóta új kutakat fúrtak, s a panaszok megszűntek.

Nagykáta megyei léptékkel mérve távol esik a várostól. Ezért bizonyos fokig önellátásra rendezkedett be. Jól működő téeszek vannak a járásban, amelyek az alapellátásban segítenek. Amióta a ceglédi Sütőipari Vállalat termel, a kenyérellátási gondok is megoldódtak. A szolgáltatások fellendülését várják az új vállalkozási formák bevezetésétől.

Az ipari munkahelyek száma kevés a nagyközségben,

ezért a lakosság egy része a fővárosban dolgozik.

A nagyközség vezetői elégedettek a hatodik ötéves terv nyújtotta lehetőségekkel, úgy érzik, hogy a pénzösszegeket a helység feladatainak, funkcióinak megfelelően kapták. Szeretnék felújítani a strandot, az útállomány egy részét, s arra törekszenek, hogy a település továbblépjen a városiasodás útján.

Az emberek dolgoznak, vállalkoznak, beruháznak. Az élet kiegyensúlyozott.

V. M.

1 «iáiÉÉÉÉ

A nagykátai ABC

Nemesített fák

Városi zöldövezetek

A városi élet környezeti ártalmait jól tűrő fafajtákat nemesítettek ki a Kertészeti Egyetem szakemberei. Az új fajtákból tíznél több már a különböző faiskolákban nevelkedik. s az őszi fatelepítéseknél közülük több tízezret ültettek ki,

A költséges és hosszú időt — gyakran 15—20 évet is — igénylő nemesítési munkára azért van szükség, mert a hagyományos városi fák: a vadgesztenye, az ostorfa, a platán, a japánakác stb. mind kevésbé bírják a szennyezett levegő, az

aszfaltozás miatt csökkenő vízutánpótlás, o növekvő por okozta igénybevételt, közülük sok csak vegetál, állapota gyorsan romlik, s idő előtt ki kell vágni őket.

A nemesített fák viszont messzemenően alkalmazkodnak a mostohább körülményekhez, tartósabbak, igénytelenek,

A kutatók a városi fák választékának bővítésére jelenleg is több fajtával kísérleteznek, így egyebek között a tatárjuharral és az olajfűzzel.

Bába Mihály:

cáab bízd ram

T

e csak bízd rám a kertet — mondta a feleségem tavasszal —, majd én beszélek egy rendes, szorgalmas emberrel, aki olcsón elvállalja az ásást, a veteményezést. Semmi szükség arra, hogy megjátszó nekem ott a dőzsölő nagyurat.

— Az csak jó, ha levette a gondot a válláról — nevetett Fazekas szomszédja, akivel az utóbbi időben igencsak jóbarátságba keveredett.

— Levette, persze, hogy levette, de egy hónap múlva tízszer annyit rakott nyugdíjas vállamra. Hanem idehallgasson szomszéd, van két üveg behűtött söröm, jöjjön, telepedjünk le a cseresznyefa alá.

— Nem bánom — mondta Karcsi bácsi, s már indult is a kerten át a cseresznyefa alá.

Valóban kellemesen hűtött volt a sör, s bizony jólesett a nekiveselkedő melegben. Az üvegeket a fűbe tették, aztán rágyújtottak. ■

— És mi történt a tízszeres gonddal? — kérdezte kíváncsiskodva Karcsi bácsi, miközben simogatta vörös bőrű kopaszodó fejét.

— Mi történt? Szóval kijött a feleségem, ahogy mondta, elintézett mindent, egy hét múlva még a veteményes kert is kész. És csak ötszáz forintba kerül. Valóban olcsó, gondoltam, de nem szóltam semmit, mert nem volt kedvem hallgatni, hogy én egy tutyi-mutyi alak vagyok, aki csak a készre jár, de semmit sem képes elintézni. Egy hét múlva felkerekedtünk és kijöttünk. Szép tavaszi napsütés járta már akkoriban, s úgy gondoltuk, hogy néhány napot itt, a telken töltünk. Hanem, amikor beléptünk a kertbe, én majdnem harsány nevetésre zendítettem. Egy ágyás- nyi darabka föld volt felásva csak. A

dudva, a száraz tavalyi gaz még ott csú- fondároskodott a kertben. A feleségem pulykamérges lett. Ledobta a szatyrát a verandára, és rohant az olcsó napszámoshoz. Negyedóra múlva már jött Js vissza egy borostás arcú, álmos szemű, bamba képű emberrel.

— Csinálja, de gyorsan, mert feljelentem. Tanúm van rá, hogy felvette az ötszáz forintot. .

— Az előleget — dünnyögte az ember. Komótosan rágyújtott, füstölt. — Mert annyiért még ettől az irdatlan szeméttől sem tisztítja meg senki fia ezt a kertet.

— Jól van, csak csinálja, és majd megtoldjuk még valamennyivel.

Az ember bólintott, folytatta az ásást, talán egy félóráig. Akkor bejött a tanyába, és azt mondta, hogy szomjas, jó lenne egy üveg sör. De ha nincs, az sem baj, leszalad a boltba, megiszik egy-két üveggel és jön vissza. A feleségem megrémült. Teremtőm, gondolta, ha most elmegy, ma már biztosan nem jön vissza. Bölcsen azt mondta:

— Rögtön lesz sör, maga csak ásson.

r\ n is ki akartam nyitni egy üvegig, gél. Na/ kaptam is érte, már

mint a gondolatért, a feleségemtől olyan szidást, becsmérlést, hogy belesápadtam. Sértődötten lefeküdtem a napra, s nem mozdultam onnan, míg a lebbencsleves el nem készült. A kertásó indulni akart haza ebédelni. A feleségem nem engedte. Sürgős a munka, ád ő ebédet, csak haladjon a munkával. Az csak sunyin mosolygott, kanalazta a levest, falatozta a hideg sültet, és kortyolgatta a sört.

Naplemente előtt emberünk vállára vette az ásót, és elindult haza.

— Hónap pittymallatkor jövök, mer a hűvösen könnyebb a munka.

Pitymallatkor? Kilenc is elmúlt már, amikor betámolygott. Rögtön kérte a sört, majd ásott egy sort, rágyújtott, füstölgetett kényelmesen, és déltájban eltűnt. A feleségem rohant utána. A kertásó asszonya nevetve fogadta: hiszen hajnal óta ott van maguknál, rajtam ne keresse. A közeli kocsmában, boltban sem találta meg. Másnap sem. Mintha a föld nyelte volna el. ötszáz forint és tíz üveg sör bánta. Mert amikor harmadszor ment érte a feleségem, sírva jött vissza. Még a kertásó követelőzött, fenyegetőzött, hogy ingyen akarja dolgoztatni. Mint az ágyastársát.

Kortyintottak a hűvös sörből. Karcsi bácsi kuncogott.

— Nem értem, hiszen olyan szép a kert.

Fazekas nevetett.

— Hát persze, hogy szép. Mert az eset után velem állapodott meg a feleségem. Előbb csak hajtani akart, sör nélkül, kávé nélkül. Nem mozdultam, azt mondtam, nem érzem magam jól. De ha én is kapnék sört, mint az a kertásó, akkor megpróbálnám. Több se kellett az asszonynak, rögtön elszaladt, és hozott egy szatyor sört, egy vödör vízben hűtötte, hogy még délután is kellemes hideg legyen a nagy hőségben.

A két öreg sokáig nevetett, kuncogott. Az üvegekben már fogytán volt a sör, amikor a verandáról felhangzott Fazekasné kiáltása:

— Szivecském, kész az ebéd, hozzál be két üveg sört, úgy megkívántam én is ebben a hőségben.

— Megyek lelkem, és viszek — kiáltotta Fazekas.

F

eltápászkodtak. Karcsi bácsi gyönyörködve nézte a szép, rendezett, tiszta kertet.

— Na, szomszéd, ha akad délután egy kis szabad ideje, akkor nézzen át hozzám. Behűtöm a bort, mert én ebéd után imádom a hideg fröccsöt. Szóval, jöjjön, egy kis tapasztalatcserére — nevetett, kuncogott, és hazaballagott t kerten át.

Fazekas meg csak bólogatott: ott le szék, ott leszek.