Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

4 #r%rr -Bt Kfímap 1982. AUGUSZTUS 18., SZERDA Corneville-i harangok díszletvárosa A Mafilm fóti filmgyártási rész­lege kevésbé köz­ismert a moziné­zők előtt. A közelmúltban két új létesítmény­nyel is gazdago­dott a részleg, át­adták a filmesek­nek a háromezer négyzetméteres Stúdiót és felépült a Hamlet cimű tv-produkció dísz­lete. ami éveken keresztül ad ott­hont a különböző játékfilmeknek. Jelenleg Seregi László rendező Planquette: Cor­neville-i harangok című operettjéből forgat tv-filmet Ősztől nyárig A zenei élet megyei tükörképe Szükséges a helyi vezetők példamutatása Budakeszin a művelődési házban Nyáron se legyen uborkaszezon Játszótábor, matiné, napközis tábor A hangversenyévad befeje­ződött. a nyári zenei esemé­nyek többsége is lezajlott. Ér­demes végiggondolni és néhány szóval értékelni a megye zenei életének ezt a látványosabb oldalát, megemlítve mindazo­kat az észrevételeket, amelyek a jövő szempontjából fontosak, esetleg hasznosak lehetnek. Te­kintettel a hangversenyek tár­gyi lehetőségeire, amelyekkel számolnunk kell, így a helyi­ségek akusztikájára, az esetle­ges időjárási körülmények be­folyásoló tendenciáira, nem a tökéletes hangzást, nem a ze­neakadémiai megstólaltatási körülményeket kérjük számon, hanem a színvonalas zenei igény kialakítását, a figyelem- felkeltést, az ismeretterjesztést. A jövő közönsége Változatlanul a legszínesebb és a legszebb zenei területünk a megye zeneiskoláinak szer­teágazó tevékenysége. Amel­lett, hogy megteremtik a jö­vő közönségét, tanulói'.: kör­nyezetét is rászoktatják a mu­zsika hallgatására, a nemes muzsika bűvkörébe vonják őket. A tanári és növendék­hangversenyek mellett számos iskola ad otthont saját szerve­zésében is koncerteknek. Így például Dun-keszin több éve sikeres hangversenysorozaton mutatják be a zeneiskolai ta­nárok egy-egy zeneszerző vagy zenei korszak jellemző mű­veit. A kórusok ebben az évben is nagy szerepet játszottak Pest megye zenei életében. Idén Vácott még az általános iskolák kórusai is versenyeztek a Kodály-évforduló jegyében. A Duna-parti város adott ott­hont az ének-zene tagozatos általános iskolák énekkari ta­lálkozójának. A magas szúivo- nalra iellemző volt, hogy az értékelésnél arany és ezüst fo­kozatú minősítésnél rosszabbat nem osztottak, s három részt­vevő kórus országos elismerő oklevelet kapott. A XIII. Dunakanyar ifalos- találkozó, a szakmunkáskóru­sok minősítő hangversenye, az ifjúsági kórusok váci sereg­szemléje. a Dunáké és Ér­den megtartott Vándor Sándor munkásénekkari szemle kon- certjai, a dabasi kórustalálkozó mind azt fémjelzik külön-kü- lön, de össze -.égükben is. hogy megyénk kóruséletére figyelni kell, mindenütt komoly érté­kek tárulkoztak fel. Hangszeres kíséret és feldol- gozá- nélküli népdalok ének­lésével vehettek ré'zt a megye fiataljai a Kodály-centenárium alkalmával rendezett népdal- éneklési versenyen. A több mint százötven jelentkező kö­zül a zsűri által kiválasztottak indulhattak a döntőben, ame­lyet a kétnapos galgahévizi Kodály-ünnepség keretében bonyolítottak le. A színvonalas program sikere bizony tolta, hogy Kodályra a saját hagyo­mányok ápolásával is lehet emlékezni, s hogy egy ilyen eseménysorozatot egy egész közösség a magáénak vallhat. Bérletek Fontos szerepet töltöttek be az évad zenei életében az Or­szágos Filharmónia koncertjei is. Huszonhat ifjúsági és három felnőtt sorozatot szerveztek a megyében. Az egyértelműen dicsérhető felnőtt bérleteikéi szemben az ifjúsági sorozatok immár évek óta visszatérően gondot okoznak. A műsorok összeállítói túlságosan építenek a zeneiskolai növendékek tu­dására, a közönség viszont mást várna. Ennek következ­tében a hallgatóságot nem egy esetben nem köti le a muzsi­ka, főképp, ha nem kapcsoló­dik hozzá látványosság. Ilyen­kor aztán beszélgetésükkel, vi- háncolásukkal nemcsak néző- társaikat zavarják, hanem az előadókat is. A másik problémát az if­júsági szó értelmezése okozza. A bérletek nev'e. sőt tartalma is az általános iskola felső ta­gozatát, illetve a gimnázium, szakközépisola tanulóit felté­telezi — szakmunkástanuló bérlet .külön van —, viszont a hangversenyeken már hétéves kortól, azaz első osztálytól vesznek részt a gyerekek. A müsorcsszeállításon kellene változtatni, vagy erre a korosz­tályra is gondolni külön bér­lettel, mert az említettek miatt a koncertek sokszor nem érik el céljukat, a zene megkedvel- tetését. Ez történt Kodály Szé- kelyíonójának az előadásával a Népszínház operatársulatá­nak tolmácsolásakor, viszont nagy sikert aratott Haydn víg­operája. A patikus, mely me­seszövésével, vidámságával le­kötötte ezt a korosztályt is. Ajánlások A fontos események között tartjuk számon a zsámbéki ta­nítóképzősök Székelyfonó be­mutatóját, valamint Szokolay Sándor zeneszerző előadását, amelyen a Pest megyei zene- pedagógusok előtt Kodály ze­nepedagógiai útmutatásairól beszélt. Solymár ismét megrendezte a zenei heteket. Az új forma, amelyben az óbudai művelő’- dési házak, is bekapcsolódtak a programba, nem bizonyult sikeresnek. Bár a több hely­színnel bővült a műsorlehető­ség, de ez egyúttal azt. is je­lentette, hogy Solymár például szegényebb lett egy kórushang versennyel. A megosztással még inkább elnyújtottnak tű­nik a solymári zenei hetek időtartama. A késő tavaszi és nyári ze­nei életnek új mecénása akadt. Ezt a nem mindig hálás fel­adatot a Pest meg.ei Idegen- forgalmi Hivatal, a Dunatours vállalta magára. Rendezésében került sor az ócsai, majd a fóti hangversenyekre, ahol a Tátrai vonósnégyes aratott si­kereket. Az idegenforgalmi ajánlás — a kezdeti nehézsé­gek után. — reméljük, eredmé­nyes .lesz. Ha végigtekintjük az eltelt időszakot, s a még hátralevő nyári programot, elégedettek lehetünk az összképpel: a ze­ne betölti Pest megyében a ne­ki szánt szerepet. Az új ér­deklődők megnyeréséhez azon­ban sok, helyen szükség lenne a helyi vezetők példamutatá­sára, azaz részvételére, amely- lyel rangot adhatnának egy- egy komolyzenei rendezvény­nek. Hajós Anna—Pintér Emőke A BŰNBAK. A cím lehet­ne akár egy mostanában író­dott történelmi drámáé. Az elnevezést ez alkalommal azonban a rádió hétfő esti tudományos műsora kapta. Ha az irodalom és a tudomány egyaránt érdeklődik e fogalom iránt, annak oka valószínűleg az, hogy múltunk bővelkediK olyan szituációkban, amikor a társadalom ahelyett, hogy szembenézett volna önmagá­val, a kudarcok valóságos okaival, a könnyebbik utat választva, inkább bűnbakot keresett magának. Gondoljanak csak Görgey Artúrra, aki a szabadságharc talán legtöbb győzelmet aratott hadvezére­ként kárhoztatott erre a sors­ra. A bűnbakkeresés azonban nem sajátosan magyar jelen­ség. Az ókori Róma a ke­resztényekben látta minden baja okát, a keresztény Euró­pa pedig többször is a zsidó­ságot tette bűnbakká. A bűn­bakkeresésre való hajlam va­lamennyiünk tulajdonságai között megtalálhatók, állítja a pszichológus. Ahogy a társa­dalom a maga kudarcait, a családon belüli balsikereket is hajlamosak vagyunk más számlájára írni. Belátom, túl sok izgalomban nem volt részük Non Vera szerkesztő-riporter és tudós vendégei elmélkedésének rö­vid, s bizonyára nem is pon­tos leírása' során. De higgyék el, nem volt érdekfeszítőbb maga a műsor sem. Az úgy látszik, valamikor bevált s azóta unos-untalan alkalma­zott recept — keress egy fo­galmat, s mondja el minden­ki, ami eszébe jut róla —, most sem lett több elnyújtott definíciónál. Mert nevezhet­nénk-e tanulságnak, elgondol­kodtató következtetésnek, hogy a bűnbakkeresés, történ­jen akár a családban, akár a társadalomban, nem az igaz, hanem a rossz, a helytelen út. Felelősségem teljes tudatában Közhelyszámba megy már: a vakáció idején sok a csel­lengő csemete, a felügyelet nél­kül, tartalmas program híján idejét az utcán, patakparton, itt-ott, így-úgy eltöltő gyerek. S az is sokszor hallott pana­szok sorába tartozik: ugyan­ebben az időben kínálatnélkü­liség, uborkaszezon' jellemez nem egy művelődési házat. Akad persze kivétel. Mint az idei második nyarát élő bu­dakeszi Erkel Ferenc Művelő­dési Ház. Kisebbeknek Érdemes fellapozni a júliusi, augusztusi programfüzetet: ját­szóház, discó, bábelőadás, szü­lők, gyermekek közös kirándu­lása, mozi-matiné, hetente két­szer ifjúsági klubprogram, nap­közis tábor, kiállítások ... Pál Sándor, a művelődési ház igazgatója mondja: — A nyár nálunk is a sza­badságolások ideje, a létszá­munk kisebb, mint máskor. Mégis sokrétű feladat jutott abból, hogy megteremtsük a gyerekek hasznos, értelemfej­lesztő foglalkoztatásának alkal­mait, lehetőségeit. — Már az iskolai napközis tábornak is segítettünk. Június 25-től július 28-ig fogadott ez a tábor naponta 20—50 gyere­ket, elsősorban azokat, akik­nek felügyeletéről a család nem tudott gondoskodni. Há­rom alkalommal szolgáltunk nekik filmműsorral, egy ízben pedig játékkészítő papírmun­ka-programra vártuk őket. — Szívesen láttuk persze a többieket is, azokat, akik csak pingpongozni, asztalifocizni jöttek, vagy erősödni, edződ­ni a kondicionáló termünkbe. jelentem ki, hogy ebben ed­dig sem kételkedtünk. KI KAPJA A KULCSOT? Két rövid riport a rádió nép­szerű ifjúsági műsorból, az Ötödik sebességből. Az egyik, a Bács-Kiskun megyei KISZ- bizottság dicséretes és köve­tendő kezdeményezéséről szá­mol be. Az elhagyott, de jó állapotban levő tanyákat, szükségtelenné lett kültelki is­kolákat nem hagyták lerom­bolni, hanem ingyen szálláso­kat, kulcsos házakat rendez­tek be bennük az országjáró, kispénzű fiataloknak. A másik beszámoló is kis­pénzű és országjáró tizenéves gyerekekről szól. Olyanokról, akik a nemtörődöm szülők be­leegyezésével, vagy anélkül, magukra hagyatva kóborol­nak, csavarognak a Balaton mellett. Kislányokról, akiket a korgó gyomor tehet prosti­tuálttá, fiúkról, akik diákként kezdték és tolvajként fejez­ték be a szünidei kalandot a Balaton mellett. A beszámoló szerint olyan sokan vannak az ilyen gyerekek, hogy az egyik tó melletti iskolában átmeneti szállást kellett berendezni azoknak, akikkel nagyhirtelen nem tud mit kezdeni a rend­őrség. Itt megfürdetik, meg­etetik — és őrzik őket. Csak néhány napig, amíg értük jön­nek a szülők vagy visszake­rülnek az intézetbe, ahol mú­latják tovább a nyarat. ózerkesztői szándék szerint vagy csak magamtól meditá­lok rajta — nem tudom. Ar­ra, vajon rá lehetne bízni ezekre a gyerekekre egyszer a Kecskemét környéki kulcsos házak kulcsait? Mert ha megkapják, nem is biztos, hogy azután is lesz-e kulcsos ház. S ha nekik nem adhatjuk oda a kulcsokat, mert nem bízunk bennük, ki lesz érdemes rá? S ha nem tudjuk, kiben bízha­tunk meg, akkor nem bukik-e meg csírájában ez az oly szimpatikus kulcsosházmozga- lom? Csulák András Minden vasárnap délelőtt ját­szóházzá alakult az épületünk: agyagformázás, logikai és tár­sasjátékok, hangszeres versen­gés, vetélkedés, játékkészítés várt a négy-tizenkét éves kor­osztályra. Nagyobbaknak Az érdeklődő megtudhatja még, hogy nem volt hiány a pódiummusorokban sem. A Gyermekszínház tagjaiból ala­kult Mesejáték színpad társu­lata a Pitypang cirKusz című vidám játékot adta elő nagy sikerrel. Mese- és rajzfilmek peregtek a vasárnap délelőtti vetítéseken, bár ahogy egyre melegebbre fordult az idő, mind kisebb közönség előtt. (Ahogy az igazgató vélekedik: ez nem baj, így természetes, a strandolással, kirándulással töltött' idő legalább annyira hasznos, rhint a mozinézés ...) És a nagyobbak, a középis­kolások? Nos, ők sem unat­kozhattak, hiszen az ifjúsági klubban volt politikai és nép­zenei est, rock-bemutató és já­tékos vetélkedő, előadás a ma­gyar költészetről, s persze sok­sok kirándulás, közösen a pi- henőpafkba, a Planetáriumba, a Szépművészeti Múzeumba és a Vidámparkba. Hogy a tele­pülés mozihiányát pótolják, he­tente hárorríszor két-két elő­adást is tartottak, javarészt a fiatalabbak előtt vetítették a szórakoztató és művészfilme- ket. Űk éltek leggyakrabban a lehetőséggel, hogy lemezek­ről készítsenek magnófelvételt, nekik rendezték a discókat, s elsősorban őket várták Wa- horn András, vagy az amatőr festők, grafikusok kiállítására, s dr. Vajda Jenő természeti fotóinak tárlatára. Az is ide kívánkozik: a bu­dai járási és a nagyközségi könyvtár a teljes időben fo­gadta olvasóit — a többségük iskolás, diák —, jöhettek fo­lyóiratokat olvasni, könyvet kölcsönözni, zenét hallgatni. . Csíki Mária népművelőé a szó: — Idén először próbál­koztunk az újdonsággal, hogy német nyelvű napközis tábort nyissunk. Eredetileg két — egyenként kéthetes — turnust terveztünk a tábort vezető Gól Katalin pedagógussal. Végül úgy alakult, hogy csupán egyetlen csoport jött össze, nyolc résztvevővel. Pedig még angol nyelvű tábor is lehetett volna, ha elég nagy az érdek­lődés. Talán azért történt így, mert a szülőknek napi 80 fo­rintot — az étkezést és a prog­ram költségeit 1- állniuk kel­lett. A Újdonság A kis létszám ellenére nem­hogy kudarcnak, inkább siker­nek tartják ezt a tábort a szer­vezők, s okkal: aki eljött, nagy­szerűen érezte magát, fejleszt­hette nyelvtudását, mert itt mindenről németül folyt a szó. A vadaspark állatairól éppúgy, mint a település nevezetessé­geiről, vagy a budapesti sé­ta tapasztalatairól. Amit lát­tak a gyerekek, lerajzolták, s megörökítették élményeiket kis írásokban is. Pál Sándor: — A szülők, a gyerekek egyaránt elégedettek voltak. Akadt, aki végül azt kérte: szervezzük meg a má­sodik turnust is. Jövőre telje­sül a kívánságuk. Tanulságul szolgált ez a tábor. A követ­kező alkalommal már gondo­sabban készítjük elő, nagyobb propagandával hirdetjük meg. Szeretnénk megnyerni a tele­pülés üzemeinek, a társadal­mi szervezeteknek a támoga­tását is, hogy ne kelljen a szü­lőknek olyan mélyen a pénz­tárcájukba nyúlniuk, s a je­lentkezők ne maradozzanak el anyagi okok miatt. — Ha már a jövőre terelő­dött a szó: jó lenne a követ­kező nyáron is hasonlóan gaz­dag választékot kínálni a gye­rekeknek. Hiszen a művelődé­si ház látogatóinak 65 százalé­ka tanuló. Ügy vélem, ennek a vakációban sem kell más­ként lennie... V. G. P. MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 19-TÖL 25-IG ABONY 19—22: Honda-lovag 20 és 22: Aranyfej (du.) 23—21: Blöff BUDAÖRS 19—22: Meztelenek és bolondok* 23—21: Nürnberg, 1946 CEGLÉD, Kamara 19—25: Piedone Afrikában CEGLÉD, Szabadság 19—22: Én és Catcrina 23—25: Lándzsák hajnalban* DA8AS 19—29: Sasszárny 21—22: Óvakodj a törpétől** 22: A nagymama unokája (du.) 23: Pukk! DUNAHARASZTI 19—29: Apaszerepben 21—22: Tanú ne maradjon** 22: Robinson Crusoe (du.) 23—24: Amerikai nagybácsim* DUNAKESZI, József Attila 19: Blöff 22: Gázolás * 23: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 25: Languszta reggelire* DUNAKESZI, Vörös Csillag 19— 20: Kóma11* 20— 22: tudás Matyi (du.) 21— 22: Kéjutazás Las Palmasba 23—24: A maláji tigris ÉRD 19—22: Földrengés Tokióban 23—24: Szicíliai védelem FŐT 19—29: Kéjutazás Las Palmasba 21—22: Nevem: Senki 23—24: Szuperxeprcssz GÖDÖLLŐ 19—25: A seriff és az Idegenek GYAL 19—22: Ez Amerika** 29—22: Sivatagi show (du.) V 23—24: Ballagás* LEANVFALU, Kertmozi 19— 20: Vámmentes házasság* 21—22: Ezüstnyereg 23—25: Detektív két tűz között* MONOR 20— 22: Bajkeverő (du.) Mephisto I—II.* (este) 23—25: Honda-lovag MOMQR, Kertmozi 20—22: Piedone Egyiptomban 23—25: Mesél a bécsi erdő** NAGYKATA 19—22: Hárman a slamasztikában 23—24: Éjszaka történt NAGYKÖRÖS, Arany János 19—22: Lándzsák hajnalban* 23—25: Én és Caterina NAGYKOROS, Stúdiómozi 19—22: Kóma** 21—22: Ottó, a világhírű vadász (du.) 23—25: A nagy balhé PiLISVÜRÖSVÁR 19— 22: A Kobra napja** 20— 22: A tizedes meg a többiek (du.) 23: Olaszok hihetetlen kalandjai... POMÁZ 19—20: Detektív két tűz között* 21— 22: Szicíliai védelem 23: Szóljon a rock* RÁCKEVE 19—20: Kínai negyed* 21—22: Nürnberg, 1946 23—24: Szuperexpressz SZENTENDRE 19—22: A festmény titka (du.) Szuperexpressz (este) 23—25: Ezüstnyereg (du.) A tanú* (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 19—25: A karatéző cobra SZIGETSZENTMIKLÓS 19—20: Nürnberg, 1946 21—22: Különös házasság (du.) Detektív két tűz között* (este) 23—24: Meztelenek és bolondok* TÁPIÓSZELE 19—20: Éjszaka történt 21—22: Alma* 23: A XX. század kalózai ­VÁC, Kultúr 19— 22: Maláj! tigris (du.) Tigriscsapások (este) 23—25: Nevem: Senki VÁC, Művelődési Központ 20: A tanú* 21: A nagy balhé VECSÉS 20— 22: Préri (du.) Amerikai nagybácsim* (este) 23—25: Földrengés Tókióban VECSÉS, Kertmozi 19—22: Szóljon a rock* 23—25: Bosszúvágy** * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. •• Csak 16 éven felülieknek. BüTTa PTÓFIGYELŐ aa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom