Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

2 x/uniip 1982. AUGUSZTUS 18., SZERDA 'Fókusz két végén megkezdődhet a palesztinok kivonulása Jaruzelski hazautazott a Szovjetunióból Bejrutban tart 3 tivzsziinét Befejeződött a mmkalátogatás Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Krímben fogadta Wojciech Jaruzelskit, a LEMP KB első titkárát. A kép jobb szélén (jobbról bal­ra) : Csernenko, Arkipov és Gromiko IRÁNI FIGYELMEZTETÉS N Napjaink egyik leghiábava­§ lóbb konfliktusa, az iraki—iráni i háború egyes megfigyelők sze­í rint új szakaszába lépett. Szaddam Husszein iraki ál­lamfő most fenyegető figyel­meztetést intézett Iránhoz: ha Teherán nem hajlandó tárgyalni, Irak csapást mér az általa eddig megkímélt lét- fontosságú iráni célpontokra. Nem is rejtette véka alá, mi­re célzott: o Kharg-szigeten lévő iráni olajkikötő blokád­ját helyezte kilátásba. A kikö­tő körülbelül húsz kilométer­re fekszik Irán partjaitól' a Perzsa-öböl térségében, ahol már a múlt héten elsüllyesz­tettek az irakiak egy görög és egy dél-koreai hajót. Eddig Irak csupán négy övezetet mi­nősített hadműveleti terület­nek. Szaddam Husszein beje­lentése arra vall, hogy Bag­dad ismét kezdeményezőként kíván föllépni a háborúban, amely — iraki álláspont sze­rint — az irániak makacssá­ga miatt tovább folyik. A nagyjából állóháborúnak minősíthető csatározásoknál is fontosabb tényezője á konflik­tusnak diplomáciai eredetű. Nevezetesen: az el nem köte­lezettek mozgalmának szep­tember elején esedékes csúcs­találkozója, amelyet eredeti­leg Bagdadban kellett volna megtartani. Irán azonban el­lenezte a korábban elfogadott helyszínt, s még inkább azt, hogy a mozgalom soros elnö­kévé — az alapszabályok ér­telmében — a vendéglátó or­szág elnökét, Szaddam Husz- szeint válasszák. Nemcsak a sakkban a politi­kában is adódnak patthelyze­tek. Az iraki—iráni háború­ban alighanem ilyen szituáció teremtődött. Meglehet, egyik fél sem ragaszkodik a fölösle­ges vérontás folytatásához, de presztizsokokból mégsem fo­gadja el a közvetítők által már számtalanszor fölkínált tűzszüneti javaslatot. Külö­nösen a belpolitikai hely­zet indokolja mind Teherán, mind Bagdad számára a tár­gyalások elvetését és a hiába­való konfliktus meghosszabbí­tását. A nemsokára második év­fordulójához érő háború most, Szaddam Husszein bejelenté­sével újabb, veszedelmes sza­kaszába lépett. Irán legna­gyobb olajkikötőjét sűrűn föl­keresik idegen nemzetiségű tankhajók. Ha az irakiak be­váltják fenyegetésüket, a konfliktus kiterjedésével le­het számolni. Ez pedig sem a térség, sem a világ biztonsága számára nem közömbös. Ronald Reagan hétfőn több tízmillió amerikai tévénéző előtt védelmébe vette a kép­viselőház és a szenátus egyez­tető bizottsága által kidolgo­zott közei százmüliárd dollá­ros adóemelési programot. A gazdasági felépülés lá­tótávolságba került — mondot­ta, egy évvel nagyszabású adó- csökkentési programjának el­fogadtatása után, arra hivat­kozva, hogy három nagy ame­rikai bank hétfőn újabb fél százalékkal csökkentette a ka­matlábakat, s a második ne­gyedévben, hosszú idő után először, valamelyest nőtt az Egyesült Államok ipari terme­lése. Reagan ugyan elismerte, hogy a munkanélküliek száma kétmillióval nőtt Carter távo­zása óta, s azzal vigasztalta az amerikaiakat, hogy a gazdasá­gi felépülés érdekében saját konzervatív támogatóival is kész szembeszállni, Reagan aláhúzta: a kormány folytatja az állami kiadások csökkentését, csupán egyetlen területen növeli a kiadásokat: a fegyverkezésben. Reagan arra hívta fel az amerikaiakat, hogy mozgósít­sák kongresszusi képviselőiket a pénzügyi csomagterv elfoga­dására. Ezúttal a republikánus tervezet mellett foglaltak ál­lást a demokraták is. Nevük­Kedden, a tizenegyedik iz­raeli—palesztin tűzszünet ötö­dik napján az az általános meggyőződés uralkodott az iz­raeli hadsereg által bekerített Nyugat-Bej rútban, hogy véget ért a „bejrúti háború”, a poli­tikai megoldás győzedelmeske­dett a katonai megoldás fölött. Safik El-Vazzan libanoni mi­niszterelnök kijelentette, hogy elhárult minden akadály, a hét végén megkezdődhet a fő­város nyugati felében körül­zárt palesztin harcosok elvonu­lása. A Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet lapja, a Fa­lasztin Al-Szaura rámutatott, hogy „a katonai megoldás meg­bukott”, a palesztin és a liba­noni harcosok kikényszerítet­ték a tisztességes rendezést. Közben előrehaladott stá­diumba jutott a többnemzeíi- ségű nyugati haderő bejrúti állomásoztatásának a megszer­vezése. A libanoni kormány szerdán juttatja el a hivatalos csapatküldési felkérést az amerikai, a francia és az olasz kormányhoz. Az izraeli hadsereg részleges csapatvisszavonással tette le­hetővé, hogy a libanoni hadse­reg ellenőrzése alá helyezett parlamentben rendezhessék meg a csütörtökre kitűzött köz- társasági elnökválasztást, amelynek a megtartása attól függ, hogy összejön-e legkeve­sebb 62 képviselő, a határozat­képességhez szükséges kéthar­mados többség. A keresztény .jobboldal mindent elkövet a kedvező választási feltételek biztosításáért, az egyetlen el­nökjelölt, a falangista Basir Gamajel megválasztásáért. Több tekintélyes mohamedán és haladó politikussal együtt a megválasztásra jogosult és esé­Mitterrand francia köztár­sasági elnök kedden fogadta Simon Pereszt, az Izraeli Munkapárt vezetőjét. A más­fél órás megbeszélés után Pe- resz kijelentette, hogy telje­sen egyetért a francia elnök­kel a közel-keleti problémák és a francia—izraeli viszony legtöbb vonatkozásában. Peresz a francia televízió­nak adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy Mitterrand el­nök meghívására látogatott el a francia fővárosba és nem a Bepin-kormány megbízásából. Látogatásának Párizsban ben Thomas Foley Washington állambeli képviselő válaszolt Reagannak. Az Egyesült Államok ígére­tet tett arra, hogy a Tajvan­nak szánt fegyverek sem mennyiségileg, sem minőségi­leg nem fogják meghaladni a kínai—amerikai ' diplomáciai kapcsolatok felvétele óta szál-1 lított fegyverek mennyiségi és minőségi szintjét. Washington­nak továbbá szándékában áll a tajvani fegyverszállítások fo­kozatos csökkentése, hogy az egy idő után „elvezessen a végső megoldáshoz”. Nem tö­rekszik arra, hogy tajvani fegyverszállítási politikáját hosszú távú politikának tegye meg — jelentették be kedden hivatalosan a kínai főváros­ban. A Pekingben (és Washing­tonban) közzétett kínai—ame­rikai közös közleményből és a hozzácsatolt írásos kínai szó­vivői nyilatkozatból kivilág­lik, hogy 0 megállapodás tá­volról sem elégíti ki a kínai igényeket. Washington még ahhoz a kínai követeléshez sem tartotta magát, hogy lyes maronita képviselő, Ray­mond Edde is az Izraellel rég­óta együttműködő fasiszta mi­líciavezér megválasztása ellen foglalt állást. Ariel Sáron izraeli hadügy­miniszter a napokban ismét az Egyesült Államokba érkezik. Utazásának bejelentett célja az, hogy újabb összegeket sze­rezzen az izraeli háborús ki­adásokra. Megbízható értesü­lések szerint azonban egyszer­smind a libanoni kérdésben ke­letkezett amerikai—izraeli súr­lódások elsimítását is úticél­jának tekinti. Ezek a súrlódások nem alap- vetőek, de nem is elhanyagol­hatók. Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője hétfőn nem tudta megcáfolni a News­week című hetilapnak azt a jelentését, amelyben Shultz külügyminiszter a múlt héten elutasította Sáron tárgyalási kérelmét. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke, a francia televíziónak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy a PFSZ fegyveres alakulatai el fogják hagyni a libanoni fővárost. „Szavamat adtam szövetségeseinknek, a nemzeti erőknek és az iszlám erőknek, hogy elhagyom Bej- rútot” — mondotta. Azok az amerikai tengerész- gyalogosok, akiket hétfőn Ná­polybái indítottak útnak ame­rikai hadihajókon Libanon irányába, a libanoni partok közelében várják majd a part­raszállást elrendelő parancsot — jelentette kedden a TASZSZ. Bejrúti vélemények szerint — mutat rá a szovjet hírügynök­ség — az Egyesült Államok ezeket az egységeket állandó libanoni katonai jelenlétének megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak, mert az elmúlt hetekben érezhetően kiélező­dött a francia—izraeli vi­szony és a francia kommentá­torok már arról cikkeztek, hogy — néhány hónappal Mitterrand elnök izraeli láto­gatása után — o mélypontra süllyedtek a francia—izraeli kapcsolatok. Peresz televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nagyon baráti megbeszé­lést folytatott Mitterrand el­nökkel és ismét meggyőző­dött arról, hogy az elnök „ba­rátja Izraelnek és megérti Iz­rael problémáit”. Peresz ezzel elhatárolta magát Begin dur­va kirohanásaitól és azt is alá­húzta, hogy a . közel-keleti problémákat nem lehet erő­szakkal rendezni, csak békés eszközökkel tárgyalások útján. Az izraeli ellenzék vezetője ugyanakkor arra is utalt, hogy nem mindenben ért egyet a francia álásponttal. szabjon meg konkrét időpon­tot a fegyverszállítások végle­ges beszüntetésére. Az említett végső megoldás­sal kétségtelenül vele jár, hogy egy idő elteltével a tajvani— amerikai fegyverszállításokat teljes egészében be keli fe­jezni — hangoztatja a kínai állásfoglalás. Mértékadó washingtoni for­rásból származó értesülések szerint, a Fehér Ház, éppen a tajvani lobby megengesztelé- sére, máris értesítette a tör­vényhozás tagjait: az F5E tí­pusú amerikai vadászbom- bázők kooperációs gyártása Tajvanon tovább folytatódik. Kedden délelőtt Reagan el­nök szükségesnek tartotta hogy indokolást fűzzön a taj­vani nyilatkozathoz. Kijelen­tette, hogy a közlemény „mindkét oldal elveit tisztelet­ben tartja”, s elő fogja segí­teni a két ország közötti ba­ráti viszony fejlődését. megszilárdítására kívánja fel­használni. Izrael a bejrúti válság poli­tikai megoldását újabb és újabb követelésekkel próbálja hátráltatni — jelentette ki Na- jef Havatmeh, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadítá­sáért nevű palesztin ellenállá­si szervezet főtitkára a szocia­lista országok újságírói előtt Bejrútban. Izraelnek azt a követelését, hogy szolgáltassák ki neki nyolc, 1978-ban elesett izraeli harcos holttestét, olyan idő­szakban jelentették be, amikor B000 palesztint tartanak kon­centrációs táborokban Dél-Li- banonban, és 14 000 palesztin személy van letartózíásban Iz­raelben és az elfoglalt terüle­teken. Navatmeh kijelentette: a Libanon elleni agresszió so­rán 6000 izraeli katona meg­halt vagy megsebesült. Készek vagyunk elhagyni Bejrútot a város megóvása ér­dekében — jelentette ki hétfőn New Yorkban Faruk Kaddu- mi, a PFSZ politikai osztályá­nak vezetője. Kaddumi az ENSZ-közgyülés hétfőn délután megnyílt rend­kívüli ülésszakán mondott öt- venperces beszédet, s ebben rá­mutatott: Izrael „visszataszító és szennyes háborút” visel a Palesztinái nép és Libanon el­len, amiért bűnhődnie kell. Felhívta a közgyűlést arra, hogy fogadjon el „átfogó szankciókat” az agresszor ellen, s fossza meg ENSZ-tagságától is Izraelt. Ä Palesztinái Fel­szabadítás! Szervezet képvise­lője elítélően nyilatkozott az Egyesült Államoknak az újabb közel-keleti válságban játszott szerepéről, s sürgette az ENSZ tagországait: gyakoroljanak nyomást az amerikai kormány­ra. hogy az megszüntesse a Be- gin-kormánynak nyújtott tá­mogatását. A PFSZ politikai osztályának vezetője felszólította a rendkí­vüli közgyűlést: foglaljon állást egy. a palesztin kérdés rende­zésére összehívandó ENSZ- konferencia mellett. A TASZSZ és az ADN jelen­tése szerint lsidoro Malmierca kubai külügyminiszter határo­zottan elítélte a Libanon elle­ni izraeli agressziót. A kubai külügyminiszter megállapítot­Az indiai alsóház, o lók szabha, hétfőn nagy többség­gel leszavazta az Indira Gan­dhi kormánya ellen beterjesz­tett bizalmatlansági indít­ványt, amelyet a Dzsanata Párt és más ellenzéki csopor­tosulások terjesztettek elő. Indira Gandhi a nyolcórás viharos parlamenti vitában a személye és családja, nem pe­dig politikája elleni támadás­nak minősítette a bizalmat­lansági indítványt. Rámuta­tott, hogy az ország külpoliti­kai irányvonala ma is a füg­getlenség, s politikáját az egész világ elismeri, az ideoló­giai válaszfalak mindkét olda­lán. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint az ország függetlenségének harmincötö­dik évfordulóján rendezett néhány körzetben kormányel­lenes megmozdulások voltak. Ezek egy része szociális fe­WCSAK RÖVIDEN...® CUELLAR ENSZ-főtitkár szerdán tíznapos hivatalos lá­togatásra Kínába és Japánba utazik — közölték a világszer­vezetben. A SZALJUT—7 űrhajósai a világűrben eddig eltöltött több mint három hónap után is jól érzik magukat és mun­kaképességük kifogástalan. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel Mi­nisztertanács elnöke, az SZKP KB meghívására tett rövid ta: Izrael annyi bűncselek­ményt hajtott végre, oly sok­szor sértette meg az ENSZ alapokmányában meghatáro­zott elveket, hogy sürgősen meg kell vizsgálni: maradhat-e egyáltalán ez az ország tovább­ra is a világszervezet tagja? A kubai külügyminiszter élesen bírálta az amerikai kü­lönmegbízott által folytatott tárgyalásokat is. Amre Mussza, egyiptom ENSZ-képviselője. szintén el­ítélte az izraeli agressziót. Hangsúlyozta, hogy az izraeli csapatok feltétel nélküli kivo­nása elengedhetetlen a térség stabilitása szemszögéből, majd leszögezte: „mi sem illuzóriku- sabb, mint az a feltevés, hogy a palesztinok elleni agresszió a békéhez vezető út.” Az egyip­tomi diplomata ugyanakkor ki­jelentette, hogy a Libanonból minden más — nem libanoni — erőnek is távoznia kell. A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt dr. Kő­míves Imre nagykövet is. Be­vezetőben értékelte az ENSZ- közgyűlés nemrég megtartott második rendkívüli leszerelé­szültségeket tükrözött, mint amilyen Bombay városában tizenkétezer textilmunkás bér­emelést követelő felvonulása volt. Szándékos rendzavará­sokról, merényletekről is ér­keztek azonban hírek: Assam államban összecsapatak a kor­mány hívei és ellenfelei. Az utcai verekedésben egy ember meghalt és tizenkettő megse­besült. Nowgong assami vá­rosban pokolgépes merénylet következtében heten életüket vesztették, tizennyolcán meg­sérültek. Az Indiai-óceánon, Mada­gaszkártól északra fekvő Sey- chelle-szigetek hadseregének fellázadt alakulatai hűségükről biztosították az ország állam­főjét, France Albert Rénét. A lázadók, akik kedden hajnal­ban az ország fővárosában eh foglalták a rádió épületét, „csak” néhány katonai vezető és miniszter távozását követe­lik. A lázadók közölték, hogy több embert túszként fogva munkalátogatása végeztével kedden hazautazott a Szovjet­unióból. Nagy terjedelemben számol­tak be kedden a lengyel lapok Leonyid Brezsnyev és Woj­ciech Jaruzelski Krím-félszi- geti találkozójáról. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja egyebek mellett rá­mutat, hogy az együttműködés bővítése a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal segíti a lengyel gazdaság talpraállását, létrehozza a si­keres fejlődés távlatait. A válságból való kilábalást azonban nehezíti az országban működő földalatti ellenzéki mozgalom, amelynek tevé­kenységét kívülről, elsősorban az Egyesült Államokból támo­gatják. Az amerikai adminisztráció a nemzetközi jogot és az ENSZ alapokmányát megsért­ve példátlan mértékű nyo­mást gyakorol Lengyelország­ra — állapította meg a Zol- nierz Wolnosci, a lengyel had­sereg lapja. A két párt- és állami vezetó erőteljesen aláhúzta, hogy a gazdasági és egyéb szankciók politikája kétélű fegyver, amely azokat is megsebezheti, akik a nemzetközi kapcsola­tokban elítélendő eszközökhöz folyamodnak. sí ülésszakát, amely — mint mondotta — a nemzetközi helyzet kedvezőtlen fejlemé­nyei, egyes imperialista hatal­mak szélsőséges politikája miatt nem hozta meg a várt eredményeket. A rendkívüli ülésszak ugyanakkor egyértel­műen kifejezésre juttatta a háborús veszély miatt érzett világméretű aggodalmát és vi­lágosan megfogalmazta, hogy a nukleáris katasztrófa elhárí­tása a jelenlegi időszak leg­égetőbb és legsürgetőbb fel­adata — jelentette ki a ma­gyar küldöttség vezetője. A továbbiakban méltatta a Szovjetuniónak azt az ünnepé­lyes kötelezettségvállalását, hogy semmilyen körülmények között sem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert, és sürget­te a többi nukleáris hatalmat, hogy hasonló kötelezettség­vállalással járuljon hozzá az államok közötti bizalom erő­sítéséhez. Beszéde végén éles szavak­kal ítélte el a Libanon ellen még mindig folyó izraeli ag­ressziót tartanak, és foglyaikat meg­ölik, ha megtámadnák őket. Nairobiba érkezett hírek sze­rint a lázadók a „Seychelle- szigetek Népi Védelmi Erők” elnevezésű szervezethez tartoz­nak. A szervezetről, politikai színezetéről egyelőre semmit nem tudni. A Seychelle-szigetek függet­lenségének 1976-ban történt kikiáltása óta negyedik alka­lommal zajlott le államcsíny, illetve puccskísérlet az ország­ban. Gy. D. Reagan védelmébe vette az adóemelési programot, Tovább nemük feszültséget Másfél órás megbeszélés Mitterrand fogadta Pereszt Peking és Washington megállapodása Tajvani fegyvers Megnyit az ENSZ rendkívüli közgyűlése Kaddumi szcnkciókat sürget Viharos parlamenti vita Indiában Éhalmot kapott a kormány A leszerelési bizottság ülése Magyar felszólalás Genfbsn Puccskísérlet a Seythelh-szigeteken A lázadók túszokat szedtek

Next

/
Oldalképek
Tartalom