Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

MSS. AUGUSZTUS IT, KEDD xJimat* Nemzetközi jubileumi ülésszak A földtani térképezésről A földtani térképezés és tér­képszerkesztés történetéről kezdődött hétfőn nemzetközi tanácskozás Budapesten, az MTESZ székhazában. Az augusztus 18-ig tartó szimpo- zionon 12 ország tudósainak 49 előadása hangzik el. A buda­pesti rendezvény egyben a földtani tudományok története nemzetközi bizottságának tize­dik, jubileumi ülésszaka is. A nemzetközi tanácskozás résztvevői plenáris ülésen át­tekintik a földtani térképezés módszereinek fejlődését, az el­ső bányavázlatoktól a mai űr­felvételekig, melyeket számító­gépek segítségével értékelnek a szakemberek. A tanácskozás első napján a geológiai térkép- készítés kezdeti lépéseiről em­lékezett meg több angol, cseh­szlovák, francia, kínai, magyar és szovjet felszólaló. A tanácskozás résztvevői há­zi kiállításon ízelítőt kapnak WDK-beli, magyar, szovjet és angol szakemberek legérdeke­sebb munkáiból. A többi között bemutatják azokat a magyar városokról készült mérnök- geológiai térképeket is, ame­lyeken a földtani adottságok mellett a környezetvédelmi szempontok és a geológiai vi­szonyok alapján feltüntették a város fejlesztésének lehetősé­geit. Ugyancsak a tudósok elé tár­ják azokat az eddig elkészült geológiai térképeket is, melyek a Nagyalföld egyes területei­nek felszín alatti rétegeit áb­rázolják. A magyar szakembe­rek két évtizede, a világon el­sőként vállalkoztak alföldi, síkvidékek részletes, sok eme­letes földtani feltérképezésére. KGST-tanácskozás Burgonyanemesítés A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetemen hétfőn megkez­dődött a KGST burgonyaneme- sítési szakbizottságának négy­napos tanácskozása. Az ülést, amelyen az európai KGST-or- szágok burgonyanemesítő szak­embereinek képviselői vesznek részt, Debreczeni Béla, az egyetem rektora nyitotta meg. A tanácskozáson a burgonya­nemesítés utóbbi években elért eredményeit összegezik, külö­nös tekintettel a vírusokkal, baktériumokkal, gombás beteg­ségekkel szemben rezisztens fajtákra. A négynapos tanácskozáson előadás hangzik el a hazai bur­gonyatermesztésről, összefog­lalják a világ burgonyaneme- sjtési eredményeit, s a tagor­szágok képviselői is beszámol­nak az utóbbi években végzett munkáról, s a további együtt­működés lehetőségeiről, mód­szereiről. Strand, kirándulás, sikálorséfa Mindenki jé! szórakozott! Zavartalan volt a Dunakanyar forgalma Az utóbbi időben lassan megszokottá válik, hogy hét­végi körképünkben meleg ká­nikulai szombat-vasárnapról számolunk be. Ezt tükrözi a Bunatours Idegenforgalmi Hi- . ratal illetékeseinek tájékozta­tása. Elmondták, hogy o Du­nakanyar valamennyi kem­pingjében telt ház volt. Több, mint 20 ezer érdeklődőt von­zott a Toki Egyetértés Tsz va­daskerti lovasnapok program­ja is. A látogatók fogat- és méneshajtásban, lófuttatások­ban gyönyörködhettek és meg­csodálhatták a versenyzők és a lovak teljesítményét. Sok ha­zai és külföldi turistát von­zott a szentendrei sikátorséta. A Pest megyei strandok sem panaszkodhattak a forga­lomra. Szombaton például Vá­cott 1010, Lepencén 4028, Leányfalun 4973, és Papszige­ten pedig 1616 fürdőző kere­sett enyhülést a hűvös hullá­A pici maxiban, a nagy miniben m mok között. Vasárnap ez a létszám tovább növekedett. Vácott 1365-en, Lepencén 4581-en, Leányfalun 5953-an és Papszigeten 2583-an keres­ték föl a strandokat. Az egyidejű látogatók szá­ma, szombaton délben Lepen­cén elérte az engedélyezett 2500-at, s így el kellett ren­delni a pénztár időszakos be­zárását. Ugyanezen a stran­don vasárnap erre már 11 órakor sor került. A nagy me­leg ellenére rendkívüli zsú­foltság, üzemzavar, baleset nem volt a strandon. Az elmondottakból egyér­telmű, hogy ebben az évben a Dunakanyar legkedveltebb helye a lepencei erdei fürdő, amelynek látogatottsága az el­múlt évhez képest ugrássze­rűen megnőtt. Ez is indokolja a fejlesztést. Mint Szijjártó Tibor, a Dunamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat főtechnológusa el­mondotta; a még hátralévő nyári időszakban a látogatók­nak a papszigeti strandfürdő igénybevételét javasolják, te­kintettel arra, hogy az idén üzembe helyezték a mindkét medencére elkészült visszafor­gató berendezést, amely a vízminőséget javítja. Erős forgalmat bonyolított le a hétvégén a Volán 20-as Vállalat is. Deutsch Péter for­galomszervezési csoportve­zető tájékoztatása szerint péntek délutántól, vasárnap estig 300 kisegítő járatot állí­tottak be a menetrendszerint közlekedő autóbuszok mellé, s ez a 300 busz 16 ezer 766 utast szállított. Szokás szerint a legerősebb terhelés az érdi és szentendrei járatokon volt. Az Útinform tájékoztatása szerint Pest megye főútjain már a pénteki délutáni órák­tól megerősödött a forgalom. A pénteki napon hét baleset­ről érkezett bejelentés, ezek­nek összesen tizenkét sérültje volt. A szombati és vasárnapi forgalomban különösebb fenn­akadás nem történt, de a bal­esetek miatt egyes főutakon Szakállhoz trópusi sisak kisebb torlódások alakultak ki. A kapott információk alap­ján elmondhatjuk, hogy a legtöbb balesetet a szabályta­lan előzés, a gyorshajtás és a figyelmetlen sávváltás okozta. A dunakanyari és a Balaton felőli forgalomban nem volt fönnakadás. A hétvégi kirándulók a nyár legdivatosabb viseletéi­vel is megismerkedhettek, s mindehhez még divatbemuta­tóra sem kellett elmenniük. Elég volt, ha ellátogattak a Dunakanyarba, ahol — hála mindenekelőtt az idegenfor­galomnak — bőven kínálnak az amatőr manökenek effajta változatos látnivalót. Az alkalmi telefonálgatok viszont sók bosszúságot okoz­tak a két munkaszüneti napon a Pest megyei tűzoltóknak, akiket öt alkalommal riasztot­tak, s minden esetben kiderült, hogy az egész csak vaklárma volt. Káros vicc .., Kö. Zs. A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése Az első félév eredményei A megye 1982. I. félévi fejlődésének főbb mutatói Megnevezés Az 1981.1. félévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezet közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 103.1 98,7 108,0 107,3 105,7 1C6,4 104.2 101,6 beruházás Mérséklődött a megyében a beruházási tevékenység, tel­jes egészében a nem anyagi ágak ráfordításainak csökke­nése következtében. A beru­házási pénzeszközök döntő többsége változatlanul az anyagi ágak, ezen belül is az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztését szolgálta, és valame­lyest emelkedett a kereskede­lem, valamint a vízgazdálko­dás részesedése is. Ipar A megyében települt szo­cialista ipar termelése mind az 1981. I. félévinél, mind az országos átlagnál gyorsabban, 3,1 százalékkal emelkedett. Az állami vállalatok termelése 2,8, a szövetkezeteké 6,6 szá­zalékkal nőtt. A termelés vál­tozását tekintve mérséklődtek a különbségek a gazdálkodó egységek között. Az ágazatok közül leggyor­sabban a gépipar — 4,4 szá­zalékkal —, bővítette terme­lését, döntően a közlekedési eszközök, valamint a híradás- és vákuumtechnikai termékek gyártásának emelkedése kö­vetkeztében. Az építőanyag­ipar termelésének 1,5 száza­lékos csökkenését részben a cement iránti mérséklődő ke­reslet okozta. A vegyipar sem érte el az 1981. I. félévi ter­mékvolument. A könnyűipar termejése át­lagot meghaladóan, 3,9 szá­zalékkal nőtt, ebben a tré­ningruha, a divat-, sport- és bevásárlótáskák növekvő mennyiségének volt meghatá­rozó szerepe. Az élelmiszer- ipar termelése az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A konzervgyárak tavalyinál kedvezőtlenebb nyersanyag- ellátása miatti termeléskiesé­sét a többi élelmiszeripari vállalat dinamikus fejlődése ellensúlyozta. A megyei székhelyű szocia­lista ipar energiafelhasználá­sa tovább csökkent. Kedve­zően változott a felhasználás szerkezete; folytatódott a szénfogyasztás arányának emelkedése, s csökkent a kő­olajszármazékoké. Az ipar értékesítési lehető­ségei továbbra sem kedve­zőek. ^ A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkeze­tek- az 1981. I. félévivel azo­nos mennyiségű terméket érté­kesítették. Ezen belül az ex­portcélú értékesítés jelentősen csökkent, s mind a rubel, mind a nem rubel elszámolású ki­vitel kevesebb volt az egy év­vel korábbinál. Építőipar A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok és szövetkeze­tek által végzett munkák mennyisége együttesen 1,3 százalékkal maradt el az egy < vii m Jf1 v« I jéL : § u - ­Nem lehetne egy kicsit gyorsabban? Sok jő gyerek — évvel korábbitól. A csökkenés szinte teljes egészében a fel­számolt Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat termelés- kiesésének a következménye. Jelentős mértékű termelésfel­futást ért el a szövetkezeti építőipar, ezen belül is főleg az építőipari szövetkezetek. Tovább nőtt a karbantartási­felújítási, valamint a külföl­dön végzett építési munkák mennyisége. Jelentős az épí­tőipari szervezetek ipari te­vékenysége is, amely 13 szá­zalékkal emelkedett ,egy év alatt. Az ipari termékek há­romnegyed részét a közös vál­lalkozások állítják elő. A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek összes fog­lalkoztatottainak száma to­vább csökkent. Ezen belül is elsősorban az építési-szerelési tevékenységen dolgozó fizikai foglalkozásúak változtattak munkahelyet, amely komoly gondot okoz az építkezéseken. Az építőipari munka termelé­kenységének színvonala 11 százalékkal javult. Mezőgazdaság A mezőgazdasági terület a tavalyinál mérsékeltebben, de tovább csökkent, ez elsősorban a szőlő és a gyümölcsös mű­velési ágat érintette. Ehhez hozzájárult, hogy a nagyüze­mek ez év tavaszán az előző évek azonos időszakához ké­pest 75 százalékkal több ki­öregedett ültetvényt vágtak ki, ugyanakkor a telepítések üteme mérséklődött. Az energiarácionalizálási tá­mogatás iránt igen nagy az érdeklődés a mezőgazdasági nagyüzemekben. A II. negyed­évben további 7 Pest megyei mezőgazdasági termelőszövet­kezet kötött ilyen beruházás megvalósítására szerződést. Az állami gazdaságok energia­felhasználása összességében valamelyest tovább csökkent, ugyanakkor az energiafo­gyasztásuk jelentős részét ké­pező gáz- és tüzelőolajból, az előző évinél nagyobb mennyi­séget használtak fel, de nőtt a villamosenergia- és a motor­benzin-felhasználás \is. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a foglalkoztatottak száma mérsékeltebben ugyan, de tovább nőtt: az állami gaz­daságokban 3,3, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben pedig 5,1 százalékkal. Életkörülmények A fő népgazdasági ágakban foglalkoztatottak havi átlag­bére — a szocialista kereske­delem kivételével — nagyobb mértékben növekedett, mint egy évvel korábban. A féléven belül az átlagbérek I. negyed­évi kiemelkedően gyors nö­vekedése a II. negyedévben valamelyest mérséklődött. Nagyarányú bérfejlesztésre azoknál a gazdálkodó egysé­geknél kerül sor, ahol az 1981. évi nyereség jelentősen emel­kedett, s így számottevő mo­bilizálható bértartalék képzé­sére volt lehetőség. Június 30-án a lakosság ta­karékbetét-állománya 9,3 mil­liárd Ft. volt, félmilliárd Ft- tal több, mint 1981. év végén. A lakosság részére nyújtott hitelek az első félévben közel 400 millió Ft-tal emelkedtek, és így a június végi hitelállo­mány megközelítette a 11 mil­liárd Ft-ot. A kiskereskedelem eladási forgalma több mint 13 mil­liárd Ft volt — fogyasztói folyóáron számolva —, 7,3 százalékkal több az 1981. I. félévinél. A szövetkezeti kis­kereskedelem forgalmának emelkedése minden árufőcso­portban meghaladta az állami kiskereskedelemét. Figyelembe véve az árak emelkedését, a forgalom mennyisége 1,6 szá­zalékkal nőtt. Ezen belül a bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek és a vegyes iparcik­kek eladása az átlagosnál gyorsabban növekedett, ugyanakkor a vendéglátásé és a ruházati cikkeké nem érte el a tavalyit. Az év eddig eltelt időszaká­ban bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből, valamint iparcikkekből az ellátás lé­nyegében kielégítő volt. Bur­gonyából, zöldség- és gyü­mölcsfélékből kevesebb meny- nyiséget kínáltak eladásra aa egy évvel korábbinál. A bur­gonyát június kivételével min­den hónapban olcsóbban, a zöldség- és gyümölcsféléket viszont jóval drágábban vásá­rolhatta meg a lakosság, mint az előző év azonos időszaká­ban. A tartós fogyasztási cikkek forgalma a tavalyinál mérsé­keltebben emelkedett. A hi­tellevélre történő eladások ér­téke, döntően az így vásárol­ható cikkek körének szűkítése miatt csökkent. Például színes televízióból 10 százalékkal ad­tak el kevesebbet. A tartós fogyasztási cikkek közül kü­lönösen az automata mosógép, a 125 köbcentiméteres, a 150—175 köbcentiméteres mo­torkerékpár és a rádió iránt mutatkozott fokozódó kereslet. A félév folyamán folytató­dott a kereskedelmi hálózat fejlesztése. Elsősorban a min­dennapos fogyasztási cikkeket forgalmazó üzletek száma gya­rapodott. Az év első felében több új létesítményt adtak át rendeltetésének: többek között Cegléden, Vácott, Budakeszin, Dunakeszin, és Szadán ABC- áruházat, de ezen túlmenően több kisebb alapterületű szak­bolt üzembe helyezésére is sor került. A félév végén 2990 bolt, 125 gyógyszertár és 1320 vendéglátóhely állt a fo­gyasztók rendelkezésére. 1981. év vége óta, a szerző­déses formában működő bol­tok és vendéglátóhelyek szá­ma tovább nőtt, s június vé­gén számuk már 73, illetve 265 volt. A szerződéses bol­téi több mint fele élelmiszer- bolt, a vendéglátóhelyeké pe­dig büfé, italbolt, borozó. 1982. I. félévben — a tava­lyinál többre — összesen 2300 lakásra adtak ki használatba­vételi engedélyt.. A lakások több mint négyötöde magán­erőből épült fel, és többsé­gük családi ház. A magán­erőből épült lakások mintegy háromnegyede az építkezési formák pénzügyi' feltételei szempontjából kiemelt 62 te­lepülésen készült el. A ma­gánerős építkezés a városok közül Érden és Dunakeszin a legjelentősebb, az előbbiben főleg családi házakat, az utób­biban telepszerű többszintes házakat építenek. Tovább javult az egészség- ügyi ellátás is. Február óta fokozatosan kezdte meg mű­ködését a Kerepestarcsai Me­gyei Kórház 342 ágyas új épü­letszárnya, s június végén már 80 százaléka a betegek rendelkezésére állt. A Sem­melweis Kórház rekonstruk­ciója miatt jelenleg 356 ágy szünetel. A szakorvosi rende­lőintézeti órák száma Pilisvö­rös váron, Vácott és Monoron tovább emelkedett. Az általános és gyermekor­vosi körzetek száma fél év alatt 7-tel — 4800-ra — emelke­dett. Űj általános orvosi kör­zetet Érden, Szentendrén, Gyomron, gyermekorvosi kör­zetet pedig Érden, Budaörsön és Szigetszentmiklósom szer­veztek. 11 körzet még betöl­tetlen, ezeknél a betegellátást helyettesítéssel biztosítják. A bölcsődei kapacitás Nagy­kőrösön és Gyálon 40—40, Ke- repestarcsán 25, Piliscsabán 20 férőhellyel bővült. A megye általános iskolái­ban 12 900 nyolcadikos tanuló fejezte be tanulmányait. Kö­zülük — a tavalyival szinte azonos arányban — mindösz- sze 430-an nem jelentkeztél« továbbtanulásra. A végzősök több mint fele szakmunkás- képző iskolába, 31 százaléka szakközépiskolába, 14 száza­léka gimnáziumba jelentke­zett. A városi tanulók a köz­ségiekkel szemben nagyobb arányban jelentkeztek gim­náziumba és kisebb arányban szakmunkásképző iskolába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom