Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

1982. AUGUSZTUS 3., KEDD Korszerű technológiával Előtérben a felújítások A tervezés fontos része Jé garassal aranyat nyerhetni Az átlag mögött tetemes különbségek rejlenek A beruházások mérséklődé­se miatt az utóbbi időszakban előtérbe kerültek a lakóház­felújítások és a különféle épü­let fenntartási munkák. Ennek megfelelően élve az új vállal­kozási lehetőségekkel ez év el­ső felében — már 25 építőipa­ri és építőanyagipari szövetke­zet, valamint 8 ipari-szolgálta­tó szakcsoport alakult, nagy­részt ezekre a munkákra. A most alakult szervezetek segí­tik a szövetkezeti építőipar előtt álló új feladatok megva­lósítását. Mindezt az OKISZ elnökségének hétfői ülésén ál­lapították meg, amikor is az építőipari szövetkezetek hely­zetével és fejlesztésükkel fog­lalkoztak. A tanácskozáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Az OKISZ keretében csak­nem 250 ipari szövetkezet fog­lalkozik építőipari, építésterve­zői és építőanyagipari munká­val. A szövetkezeti építőipar Dr. Trautmann Rezső, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának helyettes elnö­ke köszöntötte a világ 74 or­szágából érkezett, csaknem há­romezer tudóst — szakorvost, biológust, genetikust, vegyészt, fizikust, matematikust, mérnö­köt —, a két nemzetközi tudo­mányos társaság közös kong­resszusának résztvevőit. Ezután dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter üdvözölte a résztvevőket, és sikeres mun­kát kívánt a kongresszusnak. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke, felszólalásábán ki­emelte a haematológiai kuta­tások jelentőségét a betegsé­gek, főleg a daganatos beteg­ségek korai felismerésében és kezelésében. Hangsúlyozta: ez az a szakma, amelynek orvo­sai leginkább ismerik a nuk­leáris, elemi részecskék hatá­sait, ők azok, akik a leginkább el tudják képzelni az elkép­zelhetetlent, egy atomháború következményeit. Javasolta, hogy ezen a kongreszuson min­denki azzal az elhatározással vegyen részt, hogy egy ilyen katasztrófát mindenképpen el kell kerülni, és csökkenteni kell a bizalmatlanságot a kü­lönböző társadalmi rendsze­rekben élő emberek között. Jean Bemard professzor, a Francia Tudományos Akadé­mia tagja, a világhírű haema- tológus, klinikus és kutató, az MTA tiszteletbeli tagja, mél­tatta e tudományág kiemelke­dő jelentőségű személyiségei­nek munkásságát és a szak­emberek nemzetközi együtt­működésének jelentőségét. Felszólalt Joghem van Log- hem professzor, a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság volt elnöke. Elismeréssel szólt ar­ról a rendkívüli munkáról, amit a haematológiai és vér­transzfúziós kongresszus meg­szervezése jelent. Dr. Paddy Moore, a Nem­zetközi Vértranszfúziós Tár­saság elnöke megemlékezett a társaság fennállásának 45 esz­tendejéről és azokról az ered­ményekről, amelyeket e tudo­mányág szakemberei elértek. Ezt követően, a plenáris ülést megnyitó beszédében Hollán Zsuzsa akadémikus, a Nemzetközi Haematológiai Társaság elnöke, mindkét tár­saság kongresszusának elnöke arról szólt, hogy a haematoló- gia és a vértranszfúzió tudo­mánya rendkívül gyorsan fej­lődik. A biológia és az orvos- tudomány számos nagy jelen­az utóbbi évtizedben jelentős részt vállalt a lakásépítési programban, ez idő alatt 60 ezer lakást építettek fel, zömé­ben a legkorszerűbb technoló­giákkal. Bekapcsolódtak a la­kásfenntartási, felújítási és karbantartási munkákba is. Ez utóbbiak munkájuk 50 százalé­kát tették ki már a múlt év­ben is, s előreláthatóan a kö­vetkező esztendőkben is első­sorban az ilyen jellegű megbí­zásokra számíthatnak. A szö­vetkezetek jó munkaszervezés­sel, a meglevő kapacitások át­állításával igyekeznek jó mi­nőségben és a korábbinál rövi- debb határidő alatt eleget ten­ni. Az OKISZ elnökségi ülésén felszólalók egyaránt azt han­goztatták, hogy az építésügyi tárcával jó és rendszeres kap­csolatot a változó körülmé­nyekhez kell igazítani, mert az szolgálja az építőipari szövet­kezetek fe jlődését és a lakos­sági igények jobb kielégítését. tőségű eredményének eléré­sét a vérsejtek és a vérplazma anyagainak biokémiai, biofizi­kai, élettani, kórélettani vizs­gálata, vagyis a haematológia, az immunológia és a vér­transzfúzió segítette elő. Mind­három szakma más-más szem­pontból ugyanazoknak a sej­teknek és anyagoknak a ter­mészetét kutatja, ezért Ma­gyarországon mind a hhrom területet egységben fejlesztik. Rámutatott, hogy a haematoló­gia és a transzfúzió, akárcsak más tudományok, egyre job­ban specializálódnak. E kong­resszus — hangoztatta — jó alkalom a kölcsönös tájékozta­tásra, az együttműködés fej­lesztésére. A kongresszus színhelyén nagyszabású kiállítást rendez­tek neves világcégek legújabb orvosi műszereiből, gyógysze­reiből. A kiállítást Szentágo­thai János nyitotta meg. Tegnap folytatódott a Nem­(Folytatás az 1. oldalról) berek! Azt hiszem, a tó tiszta vize miatt kedvelik ennyire ezt a strandot. Sokan Fótról is ideírnak, azt mondják, itt jobb. Visszatérő vendégünk egy gödöllői házaspár, már évek óta rendszeresen jönnek. Valóban kellemes környezet. És nemcsak a víz tiszta. Ért­hető hát a strand közkedvelt­sége, már a bővítésre is gon­dolnak. A kerítésen kívül munkagépek rendezik a talajt egy jókora területen; a strand­hoz csatolják azt is. Hasonlóan kulturált a fóti tó strandja is. Még hangulato­sabb, barátságosabb is egy ki­csit, talán mert kisebb, s a hatalmas fák szorosabban fog­ják körbe a vizet. Az autók szánjából ítélve itt is csúcsfor­galom van ezen a hét végén. örbottyán határában szaba­don lehet fürödni a tóban, nin­csen kiépített strand. Az összes szolgáltatás egy rozoga bódé il­lemhely céljaira, s egy kis asz­tal vöröskeresztes táblával. Ez veszélyesebb víz lehet, nem is olyan régen emberéletet köve­telt a tó. A környezet is ki­csit sivárabb itt. ■ Nagyobb a por, kevesebb az árnyék. Bár ez a napozókat, strandolókat láthatólag nem zavarja. Egy lakókocsi is ál! a vízparton, minden jel szerint hosszabb tartózkodásra rendezkedtek be Koszorúzás Orbán László, a kommunista ifjúmunkás mozgalom egykori tevékeny szervezője, a párt­mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége, az MSZMP KB tagja, kulturális miniszter születésé­nek 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget ren­deztek tegnap a Mező Imre úti temetőben. A Munkásmoz­galmi Panteonban levő síron a tisztelet és a megemlékezés koszorúit helyezték el a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője és Tömpe István, a KB tagja, az Állami Rádió és TV-bizottság elnöke, az országgyűlés tisztikara kép­viseletében Péter János alel- nök és Korpái Jánosné jegyző, a Művelődési Minisztérium ré­széről Korcsog András állam­titkár és Tóth Dezső miniszter- helyettes, valamint a KISZ KB és a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének kép­viselői. A kegyelet virágaival borították el a sírt Orbán Lász­ló hozzátartozói, volt munka­társai és tisztelői. zetközi Haematológiai Társa­ság 19., és a Nemzetközi Vér­transzfúziós Társaság 17. kongresszusa. A plenáris ülé­sen elhangzott tíz tudományos előadás főként a fehérvérűség biológiai, orvostudományi jel­lemzőivel, az e betegség elle­ni küzdelem új lehetőségeivel foglalkozott. A szakemberek beszámoltak a többi között a heveny fehérvérűség kezelésé­nek időszerű kérdéseiről, a vérsejtek fontos alkotóelemei­nek, a membránoknak a fel­építéséről. A génátalakítás technológiá­jára vonatkozó, az egyénnel született haemoglobin betegsé­gek kutatása terén elért leg­újabb eredményeinek elisme­réseként Hollán Zsuzsa aka­démikus, a két kongresszus elnöke a tanácskozás plenáris ülésén átnyújtotta Weatherall professzornak a Stratton-díjat, e tudományág egyik legmaga­sabb nemzetközi elismerését. A szimpozionokon tíz téma­körben mintegy 40 előadás hangzott el, a többi közt az örökletes vérbetegségekről, azok földrajzi elterjedéséről. A tudományos üléseken több száz kutató mutatta be a fe­hérvérsejtek működésére és a fehérvérűség különböző for­máira vonatkozó kutatásaik legújabb eredményeit. tulajdonosai. A fürdőzők zajá­tól kissé .távolabb, ahol a nád is sűrűbb, a déli meleg ellené­re horgászok lesik a kapást. Jó horgászhely a tó, a falu horgászegyesülete kis hétvégi házat, amolyan horgásztanyát is épített ide. Ellátás Veresegyház központjában nyitva vannak a boltok, egy ^ Sokféle jelentés hordozó- ^ ja e szavunk: ipar. Iparos ^ a kézműves, ipari fogíalko- ^ zás a csapágygyártás, a § nyomtatott áramkörök ké- $ szításé, ipari szervezet a § kisszövetkezet és a több ^ ezer embert foglalkoztató ^ nagyvállalat, ipari irányító ^ tisztség betöltője a műve- ^ zető és a vezérigazgató. A ^ sokféle jelentés és az annál ^ is változatosabb értelme- í zés zavarokat okozhat, ezért ^ — 1970 óta — a népgazda- ^ ság egységes ágazati osztá- ^ lyozási rendszere pontosan ^ meghatározza, mi értendő & egy fogalom alatt. Rokonság, súlyozva Ez a rendszer a nyolc nép- gazdasági ágazat egyikeként jelöli meg az ipart, amely az­után további — kisebb — ré­szekre bontható. Három ipari főcsoportra — ezt az újságol­vasó ember gyorsan elsorolja: nehéz-, könnyű-, élelmiszer- ipar —, majd húsz iparcso­portra és végül hatvanöt iparágra. Ez utóbbiak egyike a mész- és cementipar, rokon vele, de önálló iparág a tégla- és cserépipar, az üvegipar stb., s ezek együttesen alkot­ják a húsz iparcsoport egyi­két, az építőanyagipart. A szervezeti elrendezés tehát fi­gyelemmel van a termék fel­használási módjára, a terme­lés technológiájára, a nyers­anyag azonosságára. Ezeket a vonásokat azbnban nem egy­forma súllyal mérlegeli és így például a gépipart több ipar­csoportra tagolja, holott első pillantásra egynek tűnhet. Mindez természetesen nem azért fontos, hogy papíron könnyű legyen a rendterem­tés. Az iparági, iparcsoporti választóvonalaknak nagy je­lentősége van a tervezésben, az ipar- és területfejlesztési programok kialakításában. Ez utóbbi jelentőségére utalva és érzékeltetésül: a hetvenes években öt esztendő alatt az országban a vízigényes ipar­ágak huszonnégy új telephe­lyet létesítettek vízszegény városokban és ott 30 ezer fő­vel növelték foglalkoztatott­jaik létszámát... A vizet pe­dig — jó drágán és közkölt­ségen — utólag kellett előte­remteni. Nem kimutatásrub­rikákról van szó tehát, hanem az ipar élő, változó, állandóan mozgásban levő szervezetének csöpp büfé is kínálja a meg­szokott sült kolbászt, hurkát. A zöldséges üzletben fonnyadt paprikáért és paradicsomért állnak sorba. Az ABC nagy forgalmat bonyolíthatott le ezen a délelőttön, legalábbis a szemétről, a koszról ítélve. Még csak fél tizenegy van, de a padlót vastagon borítj'ak a blokkok, a hűtőpultok piszko­sak, a kosarak ragadnak. Áru viszont van bőven. Kenyér, tej hathatósabb befolyásolásáról. Befolyásolásáról: tervezéssel, ösztönzéssel, az iparági elha­tárolások rugalmas vagy ép­pen merev betartatásával, ke­zelésével, az iparágak közötti együttműködés serkentésével. Egynemű tevékenységük a •fafeldolgozó ipar alkotóelemé­vé teszi az automata gépso­rokkal dolgozó ceglédi gyárat — a Fűrész-, Lemez- és Hor­dóipari Vállalat egységét — és a gondos kézi munkával néhány tucat bútorgarnitúrát exportra előállító megyei kis­üzemeket. Amikor tehát egy- egy iparág, iparcsoport fejlő­déséről, változásának jellem­zőiről beszélünk, hiba lenne elfeledni, hogy az átlag mö­gött nagy különbségek rejle­nek. A megye textilipara — iparcsoportként — felöleli a pamut-, a gyapjú-, a len-, a selyem-, a kötszövőiparhoz tartozó gyárakat, gyáregysé­geket, amelyekben a foglal­koztatottak száma folyamato­san csökkent, ám a termelés­hez lekötött gépek, berende­zések alapján ennek a terü­letnek a részesedése a megye egész iparából nem változott. Ezen belül azonban megint más képet kapunk, ha pél­dául a len-, a selyem-, a gyap­júipart külön-külön helyez­zük nagyító alá, mert a kor­szerűsítési törekvések erősen eltérő mértékben változtatták, változtatják a technológiai ar­culatot — a megye selyemipa­rában teljes szövődéi rekonst­rukciót valósítottak meg, másutt ez még az álmok kö­zé tartozik —, vele párhuza­mosan módosítják ugyanak­kor a részesedést az állóeszkö­zökből, az energiafelhaszná­lásból, azaz valójában nincs olyan időszak, amikor viszo­nyok és arányok mozdulatla­nok lennének, hosszú időre meghatározottak maradnának. Sajnálatos gyakorlat Az előbbiekben csak néhány jellemzőt ragadtunk ki, ugyan­ilyen joggal szólhatnánk a ter­melési értékről, a gépesített­ségről, a vállalatnagyságról, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy megérezzük: az elsietett általánosítások tévútra vezet­hetnek. Tévútra, mert például a megye villamosenergia-ipa- ra — amely sajátos terület, lévén egyszerre iparág és ipar­csoport is — az összes ipari foglalkoztatottaknak mindösz­elegendő. A felvágottak vá­lasztéka egyenesen meglepő, vetekszik bármelyik pesti bel­városi üzlet kínálatával. Sör viszont nincs ebben az ABC-ben. Van viszont a stran­don kívüli büfében és bent is, mégpedig kőbányai világos. Igaz, meleg, de legalább van. A fóti strand környékén nem sok lehetőség van evésre, ivásra. Értem, miért mondta egyszer a község tanácselnöke, hogy a tó jó lehetőség, de még nincsen megszervezve a ven­dégek fogadása. Az őrbottyáni part viszont úgy tűnik, a magánkiskeres­kedők, lacikonyl/asok paradi­csoma. Szó szerint az, mert egyelőre a kis befektetés, nagy haszon elve uralkodik itt. Földre rakott, fóliával takart kosárból kerül elő a főtt ku­korica, összetákolt, úgy-ahogy befedett asztalnál készül a kolbász, hurka, máj. Raktár­ként az odaállított Lada szol­gál. Tapasztalatok A kirándulás eredménye: ugyanaz, mint máshol, csak ki­csiben. Kis tó. kisebb tömeg, kisebb büfé. Kisebb zaj, ke­vesebb szemét. Talán igazuk van azoknak, akik ezeken a helyeken vélik megtalálni a nagyobb nyugalmat. Csak a nap süt ugyanolyan melegen, a víz ugyanúgy hu­szonnégy fokos mint a Bala­ton, vagy a Velencei-tó. M. Nagy Péter sze az 1,7 százalékát tudhat­ja dolgozójának, ám a gépek­nek, berendezéseknek egyhar- madát birtokolja .. .1 Ráadásul ezeknek a gépeknek és beren­dezéseknek a kihasználtsága —> nyomós népgazdasági érdek­ből! — szélsőséges értékeket mutat, azaz, ha mechaniku­san vetnénk össze más cégek­kel a Dunamenti Hőerőmű Vállalat tevékenységét, kide­rülne, hol hihetetlenül kivá­lóan, hol elképesztően rosszul dolgoznak, pedig csupán arról van szó: a sajátosságok tükrö­ződnek munkájukban. Egy-egy iparág szerepét — visszautalva az előbbiekre — > népgazdasági súlyát éppen ezért aligha lehet, szabad egyetlen jellemző alapján megítélni, bár ennek gyakor­latával sajnálatosan sokszor találkozunk a megyében. A foglalkoztatottak száma alap­ján a listavezető a közlekedé- sieszköz-ipar, az élelmiszer- ipar a második, a harmadik pedig — bármily meglepő is ez — a kézmű- és háziipar. Ebből az egyetlen jellemzőből azonban nem vonhatunk la olyan következtetést, ami sze­rint minden másban is ez a sorrend kell hogy érvényesül­jön. Jó garassal aranyat nyer­hetni, ám szem elől ne té­vesszük: váltakoznak a gara­sok, mert ami erre jó, arra már nem felel meg. Kevésbé képletesen szólva: a különféle jellemzők elemzé­sének nagy szerepe lenne ab­ban, hogy mind a vállalatok­nál, mind az irányító politi­kai és hivatali szervezeteknél a mainál sokkal világosabb kép rajzolódjon ki arról, mi az, ami ténylegesen eredmény, s mi az, ami csak annak lát­szik, valójában hol áll — a versenyképességet, a termelés gazdaságosságát, a fejlesztés célszerűségét nézve — egy- egy iparág, egy-egy fő tevé­kenységi terület az iparágon belül. Nem vagyunk ugyanis meg­győződve arról, a mai mércék és mérlegelések valóban kife­jezik-e a hosszú távú népgaz­dasági érdekeltséget, akár az iparágak közötti bérkülönbsé­geket, a termelésnövekedés vagy -csökkenés adatait, akár az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték alakulását néz­zük. Sokféle módon rendez­hetjük át meg át a sorokat, például akkor, ha a termelési költségek megoszlását, a száz forint lekötött eszközre jutó tiszta jövedelmet, érdekeltsé­gi eredményt vizsgáljuk, a gyártmányok kor szerinti megoszlását elemezzük, ám a sokféle módon készített válto­zatos rangsorok végül is csak egy valamit bizonyítanak. Kitűzési módszertan Azt bizonyítják, hogy az iparágak megítélése kizárólag összetett, valamennyi ténye­zőt figyelembe vevő, azok sú­lyát megfelelően értékelő né­zőpont alapján mehet végbe, s ez a nézőpont a tervezés alappillére. Az iparágak tevé­kenységének összefonódása, az iparcsoportok működésének lehetséges összehangolása, az ágazati kapcsolatok tökélete­sítése elválaszthatatlan azok­tól a jellemzőktől és tényék­től. amelyeket — bár csupán utalásnyi erővel — érintet­tünk. A népgazdasági terv, a megyei célkitűzések egy-egy eleme ezernyi tény és összefüg­gés elemzése után jöhet, jöhet­ne csak létre, s gyakran ezek a célelemek azért bizonyulnak elérhetetlennek, mert kitűzé­sük módszertana volt hiányos, kezdetleges vagy éppen túl­zottan a rutinra hagyatkozó. Tíz esztendeje, 1972 novem­berében hozott határozatot az MSZMP Központi Bizottsága a tervezőmunka javításáról; a fejlődés azóta számottevő. A fejlődés mégis kisebb, mint amekkora lehetne, mint amit a világgazdasági változások most már egyre hangosabban követelnek. Mészáros Ottó Veresegyházon a víz is, a strand is mindig tiszta A szerző felvétele IS. Háromezer fadós itsdapesfen Szolgálja a kölcsönös bizalmat ^ Vasárnap, a Budapest Sportcsarnokban megkezdő­$ dött a Nemzetközi Haematológiai Társaság 19. és a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság 17. kongresszusa. A tanácskozás ünnepélyes megnyitásán részt vett Sarlós S István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi- | nisztertanács elnökhelyettese, a kormány több tagja, a | politikai, a társadalmi és a tudományos élet számos ki- | emelkedő személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai ^ képviseletek több vezetője és tagja is. Hét vége az eldugott tavaknál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom