Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
8 PEST MEGYEI HlRLAP MAGAZIN m2, augusztus 14., szombat ívtizedek teremtő csöndjében Molnár Elek keramikusművész életművéről Ádám Jcnő-cmlékház Szigetszcntmiklóson Teljes a gyűjtemény Minden életműnek más a sorsa, bár két dolog meghatározhatja alapvetően: a korai vagy késői felismerés. Egy bizonyos; az érték előbl- utóbb kivívja rangját a köztudatban. Csak annyi különbség lehet, hogy a Mű már az Alkotó jelen idejében hat, de az is előfordul, hogy csak utókora születik meg. Vajon Molnár Elek minőségrendje, társadalmi megbecsülése melyik kategóriába tartozik? Pályája komoly siker jegyében indult, hiszen még tanult a budapesti Iparművészeti Iskolán, amikor műveit világkiállításokon mutatták be Párizsban, New Yorkban, Nápolyban. Először szakoktatónak, később tanárnak hívták meg az Iparművészeti Főiskola jogelődjéhez. Mindez valós eredmény volt, s kétségtelen, hogy a 40-es évek elején Gádor István, Kovács Margit és Gorka Géza mellett a nagykőrösi Molnár Elek jelentette a magyar kerámia* újabb európai reménységét. Tanulmányút Facnzában A mester egyik alkotását mintázza A hagyatékot az elmúlt hetekben vette át a múzeum vezetője, s tájékoztatása szerint augusztus 20-ra megnyitják a kiállítást az érdeklődők előtt. A dolgozószoba bútorai mellé idekerültek a festmények, a teljes könyvtár, újságok, fényképek százai és az elmúlt hatvan év teljes levelezése. Az anyagban igen sok híres ember kézírása, kottái láthatók. Jelentős számú használati tárgy, hanglemez, magnótekercs, iratok, kották tömege, plakátok, koszorúk, szalagok, és a családra vonatkozó okmányok. Érdemes megnézni a kiállítást, amely Ádám Jenő teljes életútját mutatja be. Ez a gazdag zenei örökség nemcsak Szigetszentmiklósé, hanem egész népünké, amelynek nagy hírnevet szerzett hosszú élete alatt szerte a világon Ádám Jenő zeneművész. adatokat vállalt, részt vett az Operaház, a Várbazár, a Földtani Intézet, a Mezőgazdasági Múzeum domborműveinek, szobrainak, mázas kazettáinak rekonstrukciós munkálataiban, hasznosította a Faenzában tanultakat, 1958 és 1976 között a Képzőművészeti Alap díszítőszobrász stúdiójának alapító tagjaként, annak kerámiarészlege vezetőjeként. Mint'a műfaj ezermestere dobogókői, hévízi üdülőkbe készített színes kerámia kályhacsempéket, népies hangvételű majolika mázzal. A különös alakú, erdélyi mintákat is felhasználó kályhákat maga tervezte, maga kivitelezte. Molnár Elek megosztott energiákkal dolgozott sokrétű hivatásának maradéktalan betöltésére törekedve. Ez fényesen sikerült, és az is, hogy művészi „melléktevékenysége” mellett önálló életmű is kerekedett majdnem elnapolódott kerámikustehetségéből. Végtére is magvalósult átmeneti szünetek ellenére is. S közben szorgalmának hevületében szakmai tapasztalatait felhasználva hosszú éveket töltött .Budapest megrongálódott homlokzatainak szépítésében — a háborús sebeket „gyógyította” szobrászi tudásával, szakértelmével, önzetlen feladatvállalásával. A kerámia vonzáskörében A kerámia annyi idős, mint az emberiség — már az ősembernek is jellemezte alapkörnyezetét —, a tárgykultúra ma legalább annyira esztétikai célokat szolgál, mint amennyire gyakorlati funkciót. E dialektikus kettősség jegyében formálta kerámiaszobrokká gondolatait Molnár Elek úgy, hogy azokkal mindig a harmónia rendjét, békéjét közvetítette. 1950 és 1973 között nagy odaadással vezette Nagykőrösön a képzőművészkor szobrász-keramikus csoportját, s e munka fináléjaként mutatkozott be önálló kiállításon a város Arany János Művelődési Központjában. Itt és másutt is felvonultatta korongolt állatfiguráit, remekbe szabott „Csifcó”-ját és a „Boci”-t, plasztikai igényességű „Oluasó”-ját és a modern szobrászat eredményeit folytató „Csa- lád”-ot melynek mérsékelten elvont, egyszerűsítő formacsoportja mindenki számára gyönyörködést és elmélyülést jelent. Furulyás figurája, maszkjai, kakasra, tyúkra, csibére osztódó udvara, vonzóan ritmizált „Fésiilködő”-je, sok-sok tála, vázája hiánytalanul értelmezi az otthon és a méltó emberi környezet teljességét. Sok forrásból merített, több „tiszta forrás”-ból, a magyar kerámia ősi hagyományaiból, a nagykőrösi emlékekből, az olasz majolika eredményeiből, a népművészet frissnek maradt ajánlataiból. A több száz műre tehető műtermi anyaga felsorakoztatja a Bartókról, Kodályról, Arany Jánosról, Petőfiről, II. Rákóczi Ferencről mintázott érmeket. Szobrászi csűrbe gyűjtött állatkertje az előbb említett állatfigurákon túl elefántot, őzet, halat, békát, szarvast, bárányt is tartalmaz hamutartók, virágtartók, domborműves csempék és kerámiaszobrok formájában. Kedves humor és együttérzés jellemezte már korai alkotásait is — így a „Harmonikas fiú”-1 és az éneklő lányokat —, annál nagyobb komolyság és áhitat sűrűsödik az 1939-ben a New York-i világkiállításon szereplő „Pieta”-ban. Ízlése változott, finomodott, s míg a 40-es években még hosszan időzött a Dia- na-témánál, egyre inkább kiküszöbölte a reneszánsz és barokk mintákat, s egyre inkább saját képzeletére és felismerésére hagyatkozott úgy, hogy elképzeléseit mindig kifogástalanul kivitelezte igen magas műgonddal és tökéllyel. Így az „Olvasó”, életnagyságú kerámiaszobra a Nagykőrösi Városi Könyvtárban látható a Henry Moore eszményein is nevelkedett formarenddel, a ku- bizmus egyénített tanulságaival. Semmilyen téma és feladat nem idegen tőle. Igen szellemesek paradicsomvörös maszkjai és a pálinkás bütyköst rejtő „Malac”, a padlóvázák nemkülönben. Művei korrektek, megbízhatóak és kedvesek — ham- vasságuk minőség, a tér esztétikai gyarapítását jelentik. A legfontosabb elkészült Egy grandiózus terv vázlata is kibontakozóban van. Az, hogy • magyar kerámia XX. századi története Kovács Margit szentendrei, Gorka Géza verőcemarosi, Gádor István váci múzeuma mellett akkor lehet teljes, ha ehhez társítjuk Molnár Elek nagykőrösi állandó gyűjteményét. A legfontosabb elkészült belőle; az életmű. Most már csak a kiállítótermet szükséges kialakítani a létrejött érték állandó otthonaként. LOSONCI MIKLÖS Olasz majolikatál 1 Annál is inkább, mivel itáliai ösztöndíjjal Faenzában újabb diplomát szerzett, 1941-ben Ballardini, Zappi, Bucci tanítványaként — a herendi mázak mellett elsajátította az olasz majolika technológiáját is, a kerámia minden ágazatában perfekt tudást szerzett — hazai tanulmányai során elvégezte az Iparművészeti Iskola mestertagozatát is Orbán Antal irányításával. Hosszú út vezetett idáig. Molnár Elek 1916-ban született Nagykőrösön, szülei iparosok voltak — édesapja a város híres cserépkályhása. Csikó 1933-ban ő is felszabadult ebben a szakmában — ám iparosból iparművész lett. Minden tüneményesen alakult, de hirtelenül valami megszakította ezt a pazar nyitányt. Hallási zavarokkal bajlódott, s ez állandósult, visszavonult a tanári pályáról. 1945-ben hazatért Nagykőrösre. Azóta ott alkot, s építőszobrász tevékenysége mellett évtizedek teremtő csöndjében és magányában megalkotta kerámikuséletművét is. Díszítőszobrászi működése Már 1946-ban, első nagykőrösi közös tárlatán 28 mázas kerámiával szerepel, népies kályhacsempékkel és domborművekkel, 1948-ban ugyanitt mutatja be korongolt vázáit és 1951- ben a Kalocsa—Nagykőrös kulturális vetélkedőn, látja először a közönség majolika tálait és a későbbiekben sokat variált „Gondolkodó”-ját is. 1954-ben készült el Arany János portréjával, melyből az idők során szintén több változat készült. Egyes művei eljutottak Budapestre, Frankfurtba, Szentendrére — önálló kiállítása nyílt 1973-ban Nagykőrösön, ezt követte jászberényi, ráckevei, tá- piószelei, szentesi, kiskunfélegyházi, abonyi bemutatkozása. Mindenütt elismerés fogadta, melyet csönd követett. 1970-ben a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kiváló dolgozója lett, 1972-ben részesítették a „Szocialista Kultúráért” elismerésben. Egész életében kerámikus maradt, a műfajt szobrászi közeggé nemesítette, fejlesztette képzeletének lendületével, magas technikai felkészültséggel, közben önzetlen társadalmi küldetésben díszítőszobrászati felFésülküdő nő Immár három hónapja annak, hogy nyolcvanhat éves korában elhunyt Ádám Jenő Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a Zeneművészeti Főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze. Végrendelete értelmében halála után Szigetszentmik- lósra, emlékházába kerül minden zenei vagyona, dolgozószobájának teljes berendezése. Család
