Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

1982. AUGUSZTUS 14.. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A munkasikerek, örömök, a sikertelenségek vagy keserűségek egyaránt közvetlenül érződnek a pártalapszervezetek munkájában, ahol a gyakorlatban kerül ellenőrzésre a pártmunka irányítása, mód­szere és eredményessége. Megyénk pártbizottsága szeptemberben, októberben taggyűlése­ken tárgyalja meg a pártalapszervezet munkamódszerét, munkastí­lusát. Ennek igen nagy jelentősége van a pártszervezeti élet tartal­mának fejlesztése szempontjából. Az alapszervezetek tevékenységének színvonalát alapvetően az határozza meg, hogy azok milyen mértékben ismerik a párt politiká­ját, képesek-e az egységes értelmezésre és végrehajtásra és működési területükön miként tudják elősegíteni a párt vezető szerepének érvé­nyesülését. A megyei pártbizottság mindenkor kiemelt feladatának tekintette az alapszervezeti munka fejlesztését, segítését és ellenőrzését, pártunk XII. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított az alapszer­vezeti munka színvonalának fejlesztésére. Megállapítható, hogy Pest megyé­ben a párt politikájának alapvető kérdéseit az alapszervezetek általá­ban ismerik, egységesen értelmezik, elfogadják és dolgoznak valóra vál­tásáért. A politika ismerete elsősor­ban a XII. kongresszus határozatára, a Központi Bizottság jelentősebb és átfogóbb döntéseire, továbbá azokra a megyei és járási határozatokra vo­natkozik, melyek közvetlenül érintik az adott alapszervezetet. Több alap­szervezetben csak felszínesen isme­rik azokat a határozatokat, melyek a társadalmi, vagy kulturális élet egv- egy részterületére vonatkoznak. A felső pártszei*vek azon határozatai, melyek végrehajtásában az alapszer­vezeteknek feladataik vannak, eljut­nak hozzájuk, azonban azok helyi viszonyokra történő alkalmazásánál, több alapszervezet gondokkal küsz­ködik. A pártalapszervezetek döntő több­sége egyre inkább alkotó módon al­kalmazza a felső pártszervek hatá­rozatait saját működési területén. Az Irányító városi, járási és községi pártbizottságok, elvi, politikai és módszertani útmutatásai alapján nő azon pártalapszervezetek száma, me­lyek a felső pártszervek határoza­tait figyelembe véve kidolgozzák és eredményesen valósítják meg a he­lyi politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatokat. Á tapasztala­tok azt mutatják, hogy az alapszer­vezetek a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek között a po­litikai kezdeményezés, a döntés vég­rehajtásának középpontjaivá válnak. Ezt a fejlődést az tette lehetővé, hogy az 1980. évi választások alkal­mával — több éves tudatos előkészí­tő munka eredményeként — az alap- szervezetek vezetőségei minőségi cserék következtében tovább erő­södtek. Az első vonalban Ezzel párhuzamosan az utób­bi években az irányító pártbizottsá­gok is nagyobb figyelmet fordítottak az alapszervezeti vezetőségek tagjai­nak politikai képzésére, továbbkép­zésére. Jelenleg az alapszervezeti titkárok 39,8 százaléka alapfokú, 43,4 százaléka középfokú és 5,2 százaléka felsőfokú politikai végzettséggel ren­delkezik. A politikai felkészültség fokozását, a vezetőségek munkájá­nak hatékonyságát, eredményesen szolgálják a megyei pártbizottságok által évente szervezett 'alapszerveze­ti titkári tanfolyamok, amelyeken a párt politikai munka éves feladatait dolgozzák fel. A XII. kongresszust követően a pártvezetőségek az irányító pártbi­zottságok tudatos munkája nyomán több intézkedést tettek a pártélet rendszerességének és folyamatossá­gának továbbfejlesztése érdekében. Vannak azonban ennek ellenére olyan alapszervezetek is, amelyek­ben nem elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékeny­ség. A színvonalbeli eltéréseknek kü­lönböző okai vannak. Összefüggnek az alapszervezet tagságának, veze­tőségének összetételével, képzettsé­gével és az alapszervezetek, irányító pártszervek munkájával is. A munkastílust tárgyaló taggyű­léseken arra kell a fő figyelmet for­dítani, hogy hogyan, mi módon lehet a párttagság által egységesen és ió érzéssel fogadott központi határoza­tokat az aíapszervezetre adaptálni, és az alapszervezet működési terüle­tén a tömegek megnyerésére _ ered­ményesen végrehajtani. Ez azért is fontos, mert a pártmunka színvona­lát az határozza meg. hogy milyen eredményességgel haladunk az első vonalban, az alapszervezetekben. Rendszeresebbé vált taggyűléseken a pártcsoport-értekezleteken a párt- határozatok feldolgozása, különösen jól végzik ezt a munkát a Mechani­kai Művek Kondenzátor Gyáregy­ségének alapszervezetében, a gyáli néhány nagy üzemben, egyebek közt, a gödöllői Ganz Árammérő Gyár­ban, a Csepel Autógyárban gyakor­lattá vált, hogy vezetőségi ülésen és párttaggyűlésen a termelési felelős, pártcsoportbizalmi, vagy kommu­nista szakszervezeti tisztségviselő ad számot a termelőmunka ered­ményeiről és gondjairól. Az alap­szervezetek többet foglalkoznak és eredményesen a gazdaságos termék- szerkezet kialakításával, a rugalma­sabb termékváltással, a műszaki fej­lesztéssel, a munkaerő-átcsoportosí­tással és a takarékosabb gazdálko­dással. A pártalapszervezetek fokozottabb figyelmet fordítanak az üzemi de­mokrácia feljesztésére, ugyanakkor az is tapasztalható, hogy még min­dig nem használják ki eléggé az e területeken lévő lehetőségeket. A termelési tanácskozások iránti ér­deklődés még mindig nem kielégítő. Ez annak is következménye, hogy a pártalapszervezetek egy része ezen tanácskozások előkészítését csak a tömegszervezetek és a gazdasági ve­zetők feladatának tekinti. Egyéni felelősségei A pártalapszervezetek a korábbi­nál nagyobb segítséget adnak a gaz­dasági vezetőknek, egyszemélyi fe­lelősségük, vezetői jogkörük gyakor­lásához. Ez elsősorban abban jut ki­fejezésre, hogy a politikai munka eszközeivel igyekeznek megteremte­ni a munka feltételeit, szervezettsé­gét, a munkafegyelmet szilárdító in­tézkedések eredményes végrehajtá­sát. Rendszeresen figyelemmel kísé­rik a gazdasági vezetők politikai te­vékenységét, emberi magatartásukat értékelik, véleményezik munkáju­kat. A megyei pártbizottság egyetért azzal, hogy a párt a gazdaság terü­letén a jövőben is elsősorban elvi, politikai irányítással és módszerek­kel dolgozik. De látnunk kell, hogy a szocializmus építésének alapkér­dése az építőmunka. Ezért a párt- alapszerv.ezeteknek továbbra is fel­adatuk, hogy a vállalat • gazdasági tervének ismeretében dolgozzák ki saját tennivalójukat, és ennek meg­felelően az egyes kommunisták fel­adatát is. Az alapszervezeti munkaterv ké­szítését az elemző, feltáró munka, a vita, a párttagok véleményének, ész­revételeinek figyelembe vétele kell hogy jellemezze. Természetesen szem előtt kell tartani az irányító pártbi­zottságok kötelezően előírt napirend­jeit, a központi és helyi intézkedé­sek összhangját és azt, hogy a helyi alapszervezet munkaterve működé­si területének legfontosabb kérdé­seire irányuljon. Az egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napirendet lehet ter­vezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnak oldani., A munkatervek nem öncélúak, állandóan és szoros kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal. Az utóbbi években tovább fejlődött a vezetőségek kol lektív munkája, ugyanakkor a tagok egyéni felelőssége. A reszortokból adódó feladatokat az irányító párt­szervek segítségével, egyértelművé tették. Több pátralapszervezetben gyakorlattá vált a reszortvezetők rendszeres felkészítése az időszerű feladatok végrehajtására, a reszort­munkával összefüggő kérdések ér­Szabadsáp Tsz V. alapszervezetében és a PEFÉM I. sz. alapszervezetében. A párthatározatok szélesebb körű megismerését jól szolgálja a rend­szeresen megjelenő titkári tájékozta­tó, továbbá az, hogy a Pártélet rend­szeresen közöl szerkesztőségi cikket a Központi Bizottság határozatainak értelmezéséről. Kiálakult az a gyakorlat, hogy az alapszervezetek jellegüknek meg­felelően, konkrét, végrehajtható fel­adatterveket készítenek, azoknak az átfogó határozatoknak alapján, me­lyek közvetlenül működési területü­ket érinti. így történt ez a káder- és személyzeti munkáról, a mezőgazda­ság továbbfejlesztéséről, illetve az építőipar feladatairól szóló központi bizottsági határozatok kapcsán. Közgazdasági szemlelet A működési területeknek megfele­lően a pártalapszervezetek munká­jának középpontjában különösen a XII. kongresszus óta az objektív kö­rülményeknek megfelelően a gaz­daságpolitikai feladatok végrehajtá­sa áll. A megye ipari és mezőgaz­dasági üzemeiben működő pártalap­szervezetek munkájában felerősö­dött a gazdaságpolitikai tevékeny­ség, erősödött a pártellenőrzés. Ész­revehetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek beha­tóbban foglalkoznak gazdasági, ter­melési feladatokkal. Igen eredményes munka folyik e tekintetben az ISG Maglóéi Gyárá­ban, a DKV Aromás Üzemének alaoszervezeténél, a Gödöllői HU­MÁN Oltóanyaggyár alapszerveze­ténél. Egyre jobban erősödik az alapszervezetek ereje abban, hogy saját eszközeikkel mozgósítják a dolgozókat a beruházások gyorsított megvalósítására, az exportköteles­ségek teljesítésére, a munkafegye­lem javítására és a minőségi mun­kára. Jelentősen, a követelmények­nek megfelelően fejlődik az export- termelés a megyei közpuntú válla­latoknál, a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, a Csepel Autógyárnál és a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. A pártalapszervezetek munkájá­nak fejlődését mutatja, hogy egyre szélesebb körű gazdaságpolitikai, agitációs- és propagandamunkát folytatnak. Különösen eredményes ez a Mechanikai Művek és a Csepel Autógyár alapszervezeteiben. Sok­oldalúvá vált a gazdaságpolitikai termelési feladatok végrehajtásának ellenőrzése. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett, Osztódás Gyarmdthy Tihamér grafikái Gravitáció telmezésére. Ennek eredménye, hogy például a DVK-nál, a Mechanikai La­borban a reszortfelelősök többsége önállóan és nagy felelősséggel vég­zi munkáját. A legfőbb vezető testület Az irányító pártbizottságok tuda­tos munkájának eredményeként az alapszervezetekben nagyobb figyel­met fordítanak a taggyűlések poli­tikai és szervezeti előkészítésére. Ennek tulajdonítható, hogy — a me­gyei párt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi értékelése szerint — o tag­gyűlések egyre jobban betöltik sze­repüket, a kommunisták politikai, eszmei és cselekvési egységét te­remtő fórumokká válnak, megoldják a párttagság rendszeres tájékoztatá­sát, a taggyűlés az alapszervezet legfőbb vezető testületé. Megyénkben a taggyűlések egyre több helyen eleget tesznek annak a követelménynek, hogy az együtt gondolkodás és az egységes cselek­vés kialakításának alkotó műhelyei legyenek. Ilyen taggyűléseknek le­hettünk szemtanúi az elmúlt időben a PEMÜ-ben, a pilisi Aranykalász­ban, a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatánál. Arra kell ösztönözni az alapszervezeti vezetőségeket, hogy minden esetten adjanak számot a két taggyűlés között végzett munká­ról a párttagságnak, még jobban fej­lesszék a taggyűléseket vitafóru­mokká, ahol a párttagság szóvá te­heti észrevételeit, javaslatait és kér­désére mindenkor érdemi választ kap. Indokolt ez azért is, mert ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a taggyűléseken a vitában résztvevő elvtársak felelősséggel, hozzáértően mondanak ■ véleményt szinte vala­mennyi témában. Az alapszerveze­tekben kiemelkedő szerepük van a beszámoló taggyűléseknek, melyeken a párttagság a legnagyobb aktivitást tanúsítja. Most jó alkalom kínálko­zik arra, hogy szeptember, október hónapban a munkastílust tárgyaló taggyűlések alkalmával az alapszer­vezetek vezetőségei részleteiben megismerjék előzetes beszélgetések kapcsán is a párttagság véleményét, javaslatait és ösztönözzék a tagokat arra, hogy a taggyűlési vitában is fejtsék ki. Az alapszervezeti munkastílus fejlesztése kapcsán kapjanak na- gyob figyelmet a pártcsoportok. Le­gyenek segítői a kommunista kö­zösségek eszmei, politikai és erköl­csi egysége erősítésének. Szinte va­lamennyi alapszervezeiben egyértel­művé vált annak felismerése, hogy az aktívabb pártcsoportélet feltéte­lének megteremtése jól szolgálja az alapszervezeti munka színVonalánák emelését, a kommunisták személyes felelősségét. Egyre inkább gyakor­lattá válik,' hogy két taggyűlés kö­zött összehívják a pártcsoportbizal- mikat, tájékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazdasá­gi eseményekről, meghatározzák szá­mukra a konkrét feladatokat. A pártalapszervezetekben olyan munkastílust kell kialakítani, amely­nek alapján á pártcsoportok nagyobb szerepet kapnak a párt tömegkap­csolatának erősítésében. Terjesszék, népszerűsítsék, ha kell, védelmezzék a párt politikáját, a helyi politikai, gazdasági feladatok indítékait és végehajtásuk szükségességét. Jelentős tennivalók előtt A pártalapszervezetek munkastí­lusának fejlesztésénél alapvető fel­adat, hogy tovább szélesítsék tömeg­kapcsolatukat. Az eddiginél is job­ban támaszkodjanak a tömegszerve­zetek munkájára, tapasztalataira, gondoskodjanak a párt- és tömeg­szervezetek határozatainak kölcsö­nös megismeréséről, a feladatok jobb elosztásáról és a munka koor­dinálásáról. Az alapszervezeteknek további tennivalóik adódnak a párt­egység fejlesztésében, tudatos poli­tikai meggyőző munkával. Minden formalitást mellőzve az alapszerve­zeti vezetőségek tegyék rendszere­sebbé a párttagokkal folytatott egyé­ni beszélgetést, eszmecserét és az eddiginél több, gondosabb informá­ciót adjanak helyi kérdésekben. Indokolt az eddiginél többet fog­lalkoznunk a párttagság személyes gondjaival, valamint a jogos bírálat és önbírálat pártszerű fogadásával. A megye pártalapszervezetei je­lentős feladatok elé néznek. Körül­tekintően kell megvizsgálniuk és el* határozniuk saját munkastílusuk, munkamódszerük fejlesztésének út­jait. Mindez azt igényli, hogy a párttagsággal széles körű eszmecse­rét folytassanak, majd ezt követően november, december hónapban a be­számoló taggyűléseken számót ■ ad­janak több mint két és fél évről, a XII. kongresszus óta végzett munká­ról és fő vonalaiban meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait. Ez a munka az alapszervezetek vezető­ségeitől, az irányító pártbizottságok­tól és a megye párttagságának egé­szétől további helytállást, még foko­zottabb munkát igényel. DR ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Sápi politikánk alkotóműhelyei

Next

/
Oldalképek
Tartalom