Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982. AUGUSZTUS 14.. SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A munkasikerek, örömök, a sikertelenségek vagy keserűségek egyaránt közvetlenül érződnek a pártalapszervezetek munkájában, ahol a gyakorlatban kerül ellenőrzésre a pártmunka irányítása, módszere és eredményessége. Megyénk pártbizottsága szeptemberben, októberben taggyűléseken tárgyalja meg a pártalapszervezet munkamódszerét, munkastílusát. Ennek igen nagy jelentősége van a pártszervezeti élet tartalmának fejlesztése szempontjából. Az alapszervezetek tevékenységének színvonalát alapvetően az határozza meg, hogy azok milyen mértékben ismerik a párt politikáját, képesek-e az egységes értelmezésre és végrehajtásra és működési területükön miként tudják elősegíteni a párt vezető szerepének érvényesülését. A megyei pártbizottság mindenkor kiemelt feladatának tekintette az alapszervezeti munka fejlesztését, segítését és ellenőrzését, pártunk XII. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított az alapszervezeti munka színvonalának fejlesztésére. Megállapítható, hogy Pest megyében a párt politikájának alapvető kérdéseit az alapszervezetek általában ismerik, egységesen értelmezik, elfogadják és dolgoznak valóra váltásáért. A politika ismerete elsősorban a XII. kongresszus határozatára, a Központi Bizottság jelentősebb és átfogóbb döntéseire, továbbá azokra a megyei és járási határozatokra vonatkozik, melyek közvetlenül érintik az adott alapszervezetet. Több alapszervezetben csak felszínesen ismerik azokat a határozatokat, melyek a társadalmi, vagy kulturális élet egv- egy részterületére vonatkoznak. A felső pártszei*vek azon határozatai, melyek végrehajtásában az alapszervezeteknek feladataik vannak, eljutnak hozzájuk, azonban azok helyi viszonyokra történő alkalmazásánál, több alapszervezet gondokkal küszködik. A pártalapszervezetek döntő többsége egyre inkább alkotó módon alkalmazza a felső pártszervek határozatait saját működési területén. Az Irányító városi, járási és községi pártbizottságok, elvi, politikai és módszertani útmutatásai alapján nő azon pártalapszervezetek száma, melyek a felső pártszervek határozatait figyelembe véve kidolgozzák és eredményesen valósítják meg a helyi politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális feladatokat. Á tapasztalatok azt mutatják, hogy az alapszervezetek a demokratikus centralizmus elveiből fakadó keretek között a politikai kezdeményezés, a döntés végrehajtásának középpontjaivá válnak. Ezt a fejlődést az tette lehetővé, hogy az 1980. évi választások alkalmával — több éves tudatos előkészítő munka eredményeként — az alap- szervezetek vezetőségei minőségi cserék következtében tovább erősödtek. Az első vonalban Ezzel párhuzamosan az utóbbi években az irányító pártbizottságok is nagyobb figyelmet fordítottak az alapszervezeti vezetőségek tagjainak politikai képzésére, továbbképzésére. Jelenleg az alapszervezeti titkárok 39,8 százaléka alapfokú, 43,4 százaléka középfokú és 5,2 százaléka felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. A politikai felkészültség fokozását, a vezetőségek munkájának hatékonyságát, eredményesen szolgálják a megyei pártbizottságok által évente szervezett 'alapszervezeti titkári tanfolyamok, amelyeken a párt politikai munka éves feladatait dolgozzák fel. A XII. kongresszust követően a pártvezetőségek az irányító pártbizottságok tudatos munkája nyomán több intézkedést tettek a pártélet rendszerességének és folyamatosságának továbbfejlesztése érdekében. Vannak azonban ennek ellenére olyan alapszervezetek is, amelyekben nem elég hatásos a politikánk megvalósításáért folytatott tevékenység. A színvonalbeli eltéréseknek különböző okai vannak. Összefüggnek az alapszervezet tagságának, vezetőségének összetételével, képzettségével és az alapszervezetek, irányító pártszervek munkájával is. A munkastílust tárgyaló taggyűléseken arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy hogyan, mi módon lehet a párttagság által egységesen és ió érzéssel fogadott központi határozatokat az aíapszervezetre adaptálni, és az alapszervezet működési területén a tömegek megnyerésére _ eredményesen végrehajtani. Ez azért is fontos, mert a pártmunka színvonalát az határozza meg. hogy milyen eredményességgel haladunk az első vonalban, az alapszervezetekben. Rendszeresebbé vált taggyűléseken a pártcsoport-értekezleteken a párt- határozatok feldolgozása, különösen jól végzik ezt a munkát a Mechanikai Művek Kondenzátor Gyáregységének alapszervezetében, a gyáli néhány nagy üzemben, egyebek közt, a gödöllői Ganz Árammérő Gyárban, a Csepel Autógyárban gyakorlattá vált, hogy vezetőségi ülésen és párttaggyűlésen a termelési felelős, pártcsoportbizalmi, vagy kommunista szakszervezeti tisztségviselő ad számot a termelőmunka eredményeiről és gondjairól. Az alapszervezetek többet foglalkoznak és eredményesen a gazdaságos termék- szerkezet kialakításával, a rugalmasabb termékváltással, a műszaki fejlesztéssel, a munkaerő-átcsoportosítással és a takarékosabb gazdálkodással. A pártalapszervezetek fokozottabb figyelmet fordítanak az üzemi demokrácia feljesztésére, ugyanakkor az is tapasztalható, hogy még mindig nem használják ki eléggé az e területeken lévő lehetőségeket. A termelési tanácskozások iránti érdeklődés még mindig nem kielégítő. Ez annak is következménye, hogy a pártalapszervezetek egy része ezen tanácskozások előkészítését csak a tömegszervezetek és a gazdasági vezetők feladatának tekinti. Egyéni felelősségei A pártalapszervezetek a korábbinál nagyobb segítséget adnak a gazdasági vezetőknek, egyszemélyi felelősségük, vezetői jogkörük gyakorlásához. Ez elsősorban abban jut kifejezésre, hogy a politikai munka eszközeivel igyekeznek megteremteni a munka feltételeit, szervezettségét, a munkafegyelmet szilárdító intézkedések eredményes végrehajtását. Rendszeresen figyelemmel kísérik a gazdasági vezetők politikai tevékenységét, emberi magatartásukat értékelik, véleményezik munkájukat. A megyei pártbizottság egyetért azzal, hogy a párt a gazdaság területén a jövőben is elsősorban elvi, politikai irányítással és módszerekkel dolgozik. De látnunk kell, hogy a szocializmus építésének alapkérdése az építőmunka. Ezért a párt- alapszerv.ezeteknek továbbra is feladatuk, hogy a vállalat • gazdasági tervének ismeretében dolgozzák ki saját tennivalójukat, és ennek megfelelően az egyes kommunisták feladatát is. Az alapszervezeti munkaterv készítését az elemző, feltáró munka, a vita, a párttagok véleményének, észrevételeinek figyelembe vétele kell hogy jellemezze. Természetesen szem előtt kell tartani az irányító pártbizottságok kötelezően előírt napirendjeit, a központi és helyi intézkedések összhangját és azt, hogy a helyi alapszervezet munkaterve működési területének legfontosabb kérdéseire irányuljon. Az egyik legfontosabb elv: csak annyi és olyan napirendet lehet tervezni, amit — ha erőfeszítéssel is — meg tudnak oldani., A munkatervek nem öncélúak, állandóan és szoros kapcsolatban kell állniuk az élettel, a gyakorlattal. Az utóbbi években tovább fejlődött a vezetőségek kol lektív munkája, ugyanakkor a tagok egyéni felelőssége. A reszortokból adódó feladatokat az irányító pártszervek segítségével, egyértelművé tették. Több pátralapszervezetben gyakorlattá vált a reszortvezetők rendszeres felkészítése az időszerű feladatok végrehajtására, a reszortmunkával összefüggő kérdések érSzabadsáp Tsz V. alapszervezetében és a PEFÉM I. sz. alapszervezetében. A párthatározatok szélesebb körű megismerését jól szolgálja a rendszeresen megjelenő titkári tájékoztató, továbbá az, hogy a Pártélet rendszeresen közöl szerkesztőségi cikket a Központi Bizottság határozatainak értelmezéséről. Kiálakult az a gyakorlat, hogy az alapszervezetek jellegüknek megfelelően, konkrét, végrehajtható feladatterveket készítenek, azoknak az átfogó határozatoknak alapján, melyek közvetlenül működési területüket érinti. így történt ez a káder- és személyzeti munkáról, a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről, illetve az építőipar feladatairól szóló központi bizottsági határozatok kapcsán. Közgazdasági szemlelet A működési területeknek megfelelően a pártalapszervezetek munkájának középpontjában különösen a XII. kongresszus óta az objektív körülményeknek megfelelően a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása áll. A megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben működő pártalapszervezetek munkájában felerősödött a gazdaságpolitikai tevékenység, erősödött a pártellenőrzés. Észrevehetően fejlődött a közgazdasági szemlélet, az alapszervezetek behatóbban foglalkoznak gazdasági, termelési feladatokkal. Igen eredményes munka folyik e tekintetben az ISG Maglóéi Gyárában, a DKV Aromás Üzemének alaoszervezeténél, a Gödöllői HUMÁN Oltóanyaggyár alapszervezeténél. Egyre jobban erősödik az alapszervezetek ereje abban, hogy saját eszközeikkel mozgósítják a dolgozókat a beruházások gyorsított megvalósítására, az exportkötelességek teljesítésére, a munkafegyelem javítására és a minőségi munkára. Jelentősen, a követelményeknek megfelelően fejlődik az export- termelés a megyei közpuntú vállalatoknál, a budakalászi Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, a Csepel Autógyárnál és a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. A pártalapszervezetek munkájának fejlődését mutatja, hogy egyre szélesebb körű gazdaságpolitikai, agitációs- és propagandamunkát folytatnak. Különösen eredményes ez a Mechanikai Művek és a Csepel Autógyár alapszervezeteiben. Sokoldalúvá vált a gazdaságpolitikai termelési feladatok végrehajtásának ellenőrzése. A gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatása mellett, Osztódás Gyarmdthy Tihamér grafikái Gravitáció telmezésére. Ennek eredménye, hogy például a DVK-nál, a Mechanikai Laborban a reszortfelelősök többsége önállóan és nagy felelősséggel végzi munkáját. A legfőbb vezető testület Az irányító pártbizottságok tudatos munkájának eredményeként az alapszervezetekben nagyobb figyelmet fordítanak a taggyűlések politikai és szervezeti előkészítésére. Ennek tulajdonítható, hogy — a megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbbi értékelése szerint — o taggyűlések egyre jobban betöltik szerepüket, a kommunisták politikai, eszmei és cselekvési egységét teremtő fórumokká válnak, megoldják a párttagság rendszeres tájékoztatását, a taggyűlés az alapszervezet legfőbb vezető testületé. Megyénkben a taggyűlések egyre több helyen eleget tesznek annak a követelménynek, hogy az együtt gondolkodás és az egységes cselekvés kialakításának alkotó műhelyei legyenek. Ilyen taggyűléseknek lehettünk szemtanúi az elmúlt időben a PEMÜ-ben, a pilisi Aranykalászban, a Pest megyei Tanács Tervező Vállalatánál. Arra kell ösztönözni az alapszervezeti vezetőségeket, hogy minden esetten adjanak számot a két taggyűlés között végzett munkáról a párttagságnak, még jobban fejlesszék a taggyűléseket vitafórumokká, ahol a párttagság szóvá teheti észrevételeit, javaslatait és kérdésére mindenkor érdemi választ kap. Indokolt ez azért is, mert tapasztalataink azt mutatják, hogy a taggyűléseken a vitában résztvevő elvtársak felelősséggel, hozzáértően mondanak ■ véleményt szinte valamennyi témában. Az alapszervezetekben kiemelkedő szerepük van a beszámoló taggyűléseknek, melyeken a párttagság a legnagyobb aktivitást tanúsítja. Most jó alkalom kínálkozik arra, hogy szeptember, október hónapban a munkastílust tárgyaló taggyűlések alkalmával az alapszervezetek vezetőségei részleteiben megismerjék előzetes beszélgetések kapcsán is a párttagság véleményét, javaslatait és ösztönözzék a tagokat arra, hogy a taggyűlési vitában is fejtsék ki. Az alapszervezeti munkastílus fejlesztése kapcsán kapjanak na- gyob figyelmet a pártcsoportok. Legyenek segítői a kommunista közösségek eszmei, politikai és erkölcsi egysége erősítésének. Szinte valamennyi alapszervezeiben egyértelművé vált annak felismerése, hogy az aktívabb pártcsoportélet feltételének megteremtése jól szolgálja az alapszervezeti munka színVonalánák emelését, a kommunisták személyes felelősségét. Egyre inkább gyakorlattá válik,' hogy két taggyűlés között összehívják a pártcsoportbizal- mikat, tájékoztatják, informálják őket az időszerű politikai, gazdasági eseményekről, meghatározzák számukra a konkrét feladatokat. A pártalapszervezetekben olyan munkastílust kell kialakítani, amelynek alapján á pártcsoportok nagyobb szerepet kapnak a párt tömegkapcsolatának erősítésében. Terjesszék, népszerűsítsék, ha kell, védelmezzék a párt politikáját, a helyi politikai, gazdasági feladatok indítékait és végehajtásuk szükségességét. Jelentős tennivalók előtt A pártalapszervezetek munkastílusának fejlesztésénél alapvető feladat, hogy tovább szélesítsék tömegkapcsolatukat. Az eddiginél is jobban támaszkodjanak a tömegszervezetek munkájára, tapasztalataira, gondoskodjanak a párt- és tömegszervezetek határozatainak kölcsönös megismeréséről, a feladatok jobb elosztásáról és a munka koordinálásáról. Az alapszervezeteknek további tennivalóik adódnak a pártegység fejlesztésében, tudatos politikai meggyőző munkával. Minden formalitást mellőzve az alapszervezeti vezetőségek tegyék rendszeresebbé a párttagokkal folytatott egyéni beszélgetést, eszmecserét és az eddiginél több, gondosabb információt adjanak helyi kérdésekben. Indokolt az eddiginél többet foglalkoznunk a párttagság személyes gondjaival, valamint a jogos bírálat és önbírálat pártszerű fogadásával. A megye pártalapszervezetei jelentős feladatok elé néznek. Körültekintően kell megvizsgálniuk és el* határozniuk saját munkastílusuk, munkamódszerük fejlesztésének útjait. Mindez azt igényli, hogy a párttagsággal széles körű eszmecserét folytassanak, majd ezt követően november, december hónapban a beszámoló taggyűléseken számót ■ adjanak több mint két és fél évről, a XII. kongresszus óta végzett munkáról és fő vonalaiban meghatározzák az elkövetkező időszak feladatait. Ez a munka az alapszervezetek vezetőségeitől, az irányító pártbizottságoktól és a megye párttagságának egészétől további helytállást, még fokozottabb munkát igényel. DR ARATÓ ANDRÄS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára Sápi politikánk alkotóműhelyei
