Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-14 / 190. szám

1982. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT xMdtm A vasasszakszervezetben A fizikai munka köriiiményefrőB A vállalati szociálpolitikai tervek végrehajtását értékel­te pénteki ülésén a vasas­szakszervezet elnöksége. A különféle intézkedések, re­konstrukciók, fejlesztések eredményeként az elmúlt év­ben több mint 37 ezren ke­rültek a veszélyes és ártalmas területekről biztonságos, egészséges munkakörülmé­nyek közé. A vállalatok nagy figyelmet fordítottak a nehéz fizikai megterhelés csökkenté­sére is — egy év alatt 3500 dolgozónak tették könnyebbé a munkáját. Elsősorban az anyagmozgatás feltételeit ja­vították, a Magnezitipari Mű­vekben például automaták váltották fel a kézi zsákolók munkáját, máshol új konténe­rek. rakodólaook, állványok segítik a szállítást, rakodást A szociáloolitikai feladatok körében kiemelt szerepet ka­pott a dolgozók lakásépítésé­nek támogatása. Az elnökség állásfoglalásá­ban leszögezte: a szakszerve­zethez tartozó vállalatok álta­lában sikeresen hajtották vég­re szociális tervüket, több fon­tos területet a tervezettet meg­haladó mértékben fejlesztet­tek. Az eredmények mellett azonban felhívta a testület a figyelmet például a zaj- és vibráció elleni fokozott véde­lemre, az üzemegészségügyi célok végrehajtására, valamint az e célra fordítható pénz ésszerűbb felhasználására. Év végére kész a felüljáró Szabad út Szentendre felé A betonépítményen még az építőké a terep Ma még mindenütt a munka nyomai uralják a Flórián té­ren a terepet az Árpád-híd budai hídfőjénél: év végére kell elkészülnie a Szentendre felé vezető forgalmat egyszerűsítő csomópontnak. Ha elkészül a felüljáró, lényegesen egyszerűsödik a Szent­endre felől gépkocsival vagy autóbusszal bejárók útja, s meg­szűnnek a hét végi közlekedési dugók. A távolabbi tervek sze­rint a felüljárót érintve a szentendrei járási, illetve az eszter­gomi és dorogi buszok végállomását az Árpád-híd pesti híd­főjénél helyezik el, s így a bejárók metróval utazhatnak to­vább munkahelyükre. Az építkezésen több Pest megyei vállalat is közreműködik. A szállítások javát a Volán 1. számú Vállalat teherautói vég­zik, a híd és környékbeli utak építésénél ott dolgoznak a Pest megyei Közúti Építő Vállalat szakemberei is. Kérdőjel került melléje Rossz nyereség kárral rokon Nehéz belátni az erőgyűjtés szükségességét A gyermek ifjúvá serdül, majd felnőjt lesz belőle. Eh­hez — sok más feltétel mellett — rendszeres és elegendő mennyiségű táplálékra van szüksége. Az emberi szervezet és bármikor más mechaniz­mus összehasonlítása tévut.ak- ra visz, de pédaként mégis fölhasználható. Egy-egy ország gazdaságának szervezete ugyanis szintén végigjárja a növekedés különböző szaka­szait, s hogy ezt megtehesse, táplálékra, a termelés növeke­désére van szüksége. Megszakadt folyamat Leírhatjuk tehát, hogy a vi­lágszerte használt fogalom, a gazdasági növekedés nem más, mint a hosszú távú bővített újratermelés. Ha ilyen gyorsan sommázhattuk a lényeget, ak­kor aligha bonyolult dologról van szó. A gazdasági növeke­dés azonbaiv minden ország fejlődésének legbonyolultabb folyamata. Egy vagy néhány esztendő nem szolgáltat reális alapot a növekedés, a stagnálás mi­kéntjének mérésére; a kama­szok nagy többsége hirtelen nő, de pusztán ettől még nem lesz felnőtt. A gazdasági nö­vekedést — ami körül ma Nyári ruházati vásár Nehezebben nyílik a pénztárca? k Régen a nyár végeztével a 5 ruházati boltokban, áruházak- S ban szezonvégi kiárusítást ^ rendeztek. Évek óta már nyári 8 vásárt. De nemcsak a név vál- t tozott, hanem az időpont (még 8 nincs vége a nyárnak!), és az S árukínálat is. A mostani vásár § S azonban némiképp elüt az elő- § zőektől. Hogy miben, azt kísé- v reltük meg felderíteni; tudva, hogy elemző értékelést és mér- 8 leget csak a vásár után. sok- 8 oldalú információk birtokában S készíthetünk. (A Pest meeyei S Ruházati Kiskereskedelmi Vál- 8 iaiattól péntek délután kapott S táiékoztatás szerint a hét első 8 felében tapasztalt érdeklődés, S forgalom a hét végére sem vál- s tozott.) Augusztus 0-án arról írtunk, szerényebb lesz a mostani nyári ruházati vásár a tava­lyinál. Ez a vásári készletek­re alapozott vélemény inkább csak elméleti feltételezés volt, amit aztán a gyakorlat — a napi forgalom — akár meg is cáfolhat. Most a Gödöllő és Vidéke Áfész gödöllői Skála- Coop Áruházában és a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat váci Dunaka­nyar Áruházában összegeztük a kezdet tapasztalatait. 0 így is megfogható Dél körül a gödöllői áfész- áruházban az ilyenkor meg­szokottnál többen voltak, de tömegről túlzás lenne beszélni. Semmi tolongás, sorok jófor­mán sehol; vagyis viszonylag kényelmesen lehet vásárolni. Pintér Ferenccel, az áruház Igazgatójával Hartmann Lász­iónét — ahogy a bemutatko­záskor kiderült —, a Szilas- menti Tsz máriabesnyői ter­ményboltosát szólítottuk meg. Hartmanné elmondta, hogy 10-től 14 óráig a terménybolt bezár, s ő .ilyenkor szokott vá­sárolni. — Megérte bejönni? — Jobban mint gondoltam. Függönynek-, ruhánakvalót kerestem, s várakozás nélkül kaptam is. Az eladónő éppen mérte s selyem anyagot méterenként 210 forint helyett 126-ért. Hartmann Lászlóné elégedet­ten figyelte, majd még meg­jegyezte: — Számítoltam erre a vásárra, pénzt is tettem fél­re. Érdemes kivárni, hiszen a pénz így is megfogható. A kiárusítás, a vásár a ke- ‘■’n unkí iával jár. Többségük szívesen vál­lalja, s nem csak a jutalék miatt: — Én annak örülök, ha so­kan vannak — mondta Bese Jánosné, a konfekcióosztály eladója. — Ha kevés a vevő, akkor az idő is lassabban le­lik. — S most mindenkinek tud adni azt, amit keres? — Nem mindenkinek. A ve­vők nagyobb része azonban elégedett. A saját készletből több A gödöllői áfész-áruház törzsvevői persze, elégedettek is lehetnek. A nyári vásárba bevont készletek mennyisége ugyanis csak az egész megyé­ben együttvéve csökkent, a szövetkezeti kiskereskedelem­ben, s a gödöllői áruházban nagyobb a tavalyinál. Pintér Ferenc áruház-igazgatótól ka­pott tájékoztatás szerint ere­deti áron számolva 3 millió 250 ezer forint értékű árucik­ket adnak augusztus 9-től 19- ig 30—40 százalékkal olcsób­ban. Ez 8 százalékkal több a tavalyinál. Lényeges változás az áruház dolgozói szemszögé­ből nézve a korábbi vásárok­hoz viszonyítva, hogy most többségében a saját és nem. a nagykereskedelem készleteit árusítják. — Még egy kis üzletben sem, s kiváltképp áruházban nem lehet a szezon előtt fel­mérni. mi mindenre lesz majd szükség. így aztán egyes cik­kek hamarabb kifogynak, má­sok megmaradnak. Az utób­biakat próbáljuk eladni ■ az ilyen vásárokon. Ez azonban már csak azért sem nevezhető szezonvégi kiárusításnak, mi­vel még nincs itt a nyár vége — fűzte hozzá magyarázatként Pintér Ferenc. — S ha nem bóvlit, hanem jó árut adnak, miért nem őr­zik ,meg a jövő nyárra? — Mert a készletezés többe kerülne, mint amennyi en­gedményt most adunk. Az engedményes vásár tehát a kereskedelem — világszerte elterjedt — normális attrak­ciója. Eladják a raktári kész­leteket, akár ráfizetéssel is, nehogy még nagyobb legyen a ráfizetés. S bármilyen furcsán hangzik, kereskedőnek és ve­vőnek egyaránt az a rossz, há nincs ilyen — a szezon vége felé közeledve — felesleges készlet. Ha ugyanis nem vol­na, az egyben bizonyítaná, hogy nagyobb volt a kereslet a kínálatnál. Rekord nélküli első nap A váci Dunakanyar Áruház­ban, ha nem is ilyen szélsősé­ges esetnek, de némiképp ha­sonlónak lehetünk a tanúi. Eredeti áron 5 millió 390 ezer forintnyi árut adnak 30—40 százalékkal olcsóbban. (Az en­gedmény 1 millió 900 ezer fo­rint.) Ez — tudtuk meg Ka­szás Imre igazgatóhelyettestől — kisebb a tavalyinál. Ott jártunkkor meglehetősen hétköznapi forgalmat láthat­tunk. Ugyan többen vásárol­tak, de még mindig keveseD- ben, mint egy évvel korábban. Vajon miért? A külcsínnel — például & Széchenyi utcai kirakatsorral — nincs baj. Az most is szép, s tömve leértékelt áruval, di­vatos holmival. A benti áru­kínálat — főképp a választék — azonban elmaradt a koráb­bitól. Az igazgatóhelyettes szavai keserűséggel vegyítettek: — Negyedszázad alatt csu­pán 1976-ban csökkent a for­galmunk, s ez lehet, hogy az idén megismétlődik. Persze, a múlt évben 10 millióval ma­gasabb volt az azt megelőző­nél, s az sem rossz, ha azt a kiugróan magasat ismét elér­jük. Még nagyobb választék, és még jobb minőség kellene, s akkor jobban kinyílnának a pénztárcák... Bár ez sem biztos. Azaz a vásárlók — helyesen — meg- gondoltabban vásárolnak. A példa Gödöllőn is ezt bizonyít­ja. Ott ugyanis hiába több az áru. a forgalom mégis csök­kent. A tavalyi nyári vásár első napján a gödöllői áruházban 359 ezer forint értékű cikkel adtak el csökkentett áron. Most 334 ezer forint értékűt. A váci Dunakanyar Áruház­ban tavaly az első napon 1 millió 220 ezer forint volt a forgalom, s ebből 900 ezer fo­rintot tett ki a vásári áru. Az idei forgalom 1 millió 86 ezer, amiből 790 ezer forint a 30— 40 százalékkal mérsékelt árú termékeké. Szente Pál A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak Szentendrén, a Marx téren levü konfekcióüzletében nagy a forgalom. Itt eredeti áron számolva félmillió forint értékű árut kínálnak a vásár alatt, 30— 40 százalékkal olcsóbban. Erdős! Agnes felvétele nemzetközileg és hazánkban is roopant éles viták zajlanak — tartós folyamatként, hosszú tá­von lehet — helyes — érté­kelni. Mércéje a társadalmi össztermék és a nemzeti jöve­delem mennyiségének emelke­dése, de szemléletesebb, ha az egy főre jutó nemzeti jövede­lem alakulásán mérjük. Ez utóbbinál maradva: az egy főre jutó nemzeti jövede­lem alapján nemzetközi össze­hasonlításban a közepes fej­lettségű országok csoportjának második felében helyezhető el hazánk. A nemzeti jövedelem gyarapodása hosszú időn át nemzetközileg a gyors növe­kedést elért országok közé so­rolta Magyarországot; 1950— 58 között visszaesésektől nem mentesen, 1957—70 között folyamatosan bővülve, a nemzeti jövedelem a felszabadulás előtti többszörö­sével emelkedett, mivel az 1945 előtti évek átlagában ez a mutató 1,5 százalék körül in­gadozott. A hetvenes években — egyezően a nemzetközi jel­lemzőkkel — a korábbinál na­gyobb szélső értékek között el­helyezkedve ugyan, de folyta­tódott a nemzeti jövedelem bővülése — 1,9 és 8 százalék jelölte a határokat —, míg 1980-ban megszakadt ez a fo­lyamat, az eredmény nem ér­te el az előző esztendeit, de persze így is 58,6 százalékkal volt több az 1970. évinél. Ta­valy lassú növekedés kezdő­dött — két százalék —, s a nemzeti jövedelem 620 mil­liárd forintot tett ki. Jogos kérdés: egyáltalán, miért fontos a gazdasági nö­vekedés alakulásának mérése, számontartása? A gazdasági növekedés hozza létre azokat az anyagi alapokat, amelyek a társadalom minden más tevé­kenységének szükségszerű — elengedhetetlen — forrásai. A növekedés mikéntje megmu­tatja az egy-egy országon be­lül követett gazdaságpolitika helyességét és gyengeségeit, ezzel döntő tényeket, tapasz­talatokat szolgáltat a további gazdaságfejlesztési koncep­ciók kimunkálásához, ugyan­akkor arról is tudósít, mi mó­don változik az adott gazda­ság helyzete a világgazdaság­ban. Ezek ismeretében érthe­tővé válik, hogy világszerte nagy tudományos apparátus dolgozik a gazdasági növeke­dés minél mérhetőbbé tételén — mert ma még mind a té­nyezőket, mind azok súlyát és mérését tekintve sok a vitatott kérdés —, s hogy az államok kormányai fokozott mértékben támaszkodnak ezekre az elem. zésekre. Szűnni nem akaró viták Mind hazai, mihd nemzet­közi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gaz­dasági növekedés tényezőinek figyelmen kívül hagyása, illet­ve nem pontos mérlegelése az egyensúly megbomlásához, il­letve az egyensúlyi zavarok fokozódásához vezet. Nem ie- het tehát önkényesen, az ob­jektív adottságoktól független növekedési iramot diktálni. Itt rejlik annak a sokat vitatott kérdésnek is a magyarázata, miért nem szorgalmaz — gyor­sabb növekedési ütemet a je­lenlegi — gazdaságpolitika? Azért, mert sem a feltételeink, sem a lehetőségeink nincsenek meg hozzá — a növekedés nö­vekvő importot követelne, ezt viszont nem tudjuk fedezni megfelelő kivitellel —, azaz a nagyobb lépések erőltetése most nem mérsékelné, hanem növelné az egyensúlyi gondo­kat. Az erőgyűjtés szükséges­ségét azonban — annyira meg­szoktuk a növekedésben mért haladást — nehéz belátni, ezt igazolják a szűnni nem akaró viták, a feltételeket nem mér­legelő aggodalmak a szerény növekedési célok miatt. Milyen főbb tényezők ját­szanak szerepet a gazdasági növekedésben, annak gyor­sabb vagy lassabb ütemében, esetleg átmeneti megrekedésé­ben? Anélkül, hogy részlete­sebb taglalásba bocsátkoz­nánk, a következők: az anya­gi javak termelésére fordított munkaerő mennyisége, a né­pesség növekedése, mind ter­melői, mind fogyasztói szem­szögből. Az anyagi javak ter­melésében részt vevők munká­jának hatékonysága, a műsza­ki fejlődés, a termelőeszközök bővítése (beruházás), a mun­kafolyamatokban felhasznált termelési eszközökben elért megtakarítás. Ezek a szűkebb értelemben vett alkotóelemek. A gazdasági növekedésben ugvanakkor szerepet játszanak más tényezők is. így a terme­lő felhalmozás és az állóala­pok hatékonysága, a népgaz­daság szerkezetváltozásai, a tudományos kutatás, az okta­tás (a munkaerő kvalifikáltsá­ga), a földrajzi és nem utol­só sorban a társadalmi kör­nyezet. Ennél a két utóbbinál ma­radva: a földrajzi környezet szerepe fontos — hazánkban például a kibányászott szén fűtőértéke csupán feie a szén­bányászaiban vezető országok­ban általánosnak —, de első­sorban adottság, amely nem automatizmusként működik. Ami pedig a társadalmi kör­nyezetet illeti: hazánkban a gazdasági növekedés fejlődés- vonalainak törései korántsem jártak olyan megrázkódtató társadalmi hatásokkal, mint sok tőkésországban — elég itt utalni a munkanélküliségre —» hogy csak egyetlen jellemzőt emeljünk ki a társadalmi kör­nyezetből származó, s idevágó sok közül. Végső soron tehát a gazdasági növekedés renge­teg tényező összegeződése, amelyen belül az alkotóelemek gyengíthetik és erősíthetik egymást. Közvetlen hatás Ennek a társadalmi környe­zetnek az érzékelhetőbbé téte­lére néhány, egyszerű példát. Annak ellenére, hogy teteme­sen megnehezedtek a gazdasá­gi építőmunka feltételei, a megye munkaképes korú la­kosságának 80,8 százaléka volt aktív kereső tavaly, míg egy évtizeddel korábban ez az arány 78,8 százalékot ért el. Jelentősen módosult azonban ezen belül a megyében az ak­tív keresők népgazdasági ágak szerinti összetétele, csökkent például az iparban foglalkoz­tatottaké, megnőtt viszont a szállításban és hírközlésben, a kereskedelemben, a vízgazdál­kodásban, a személyi és gaz­dasági szolgáltatásokban tevé­kenykedők aránya. Bővült a kenyérkeresők között a szak­munkások csoportja, ugyanak­kor mérséklődött a fizikai fog­lalkozásúak részesedése az ösz- szes aktív keresőből, azaz a gazdasági növekedés más pá­lyáinak tekintélyes a hatása nemcsak a fogyasztás szem­szögéből, hanem például a fog­lalkoztatás oldaláról is az egyénre, a családra; mégpedig nen csupán közvetve, hanem közvetlenül is. Nem általában a növekedés mellé tett kérdő­jelet az 1978 óta érvényesülő gazdaságpolitika, hanem a nö­vekedés eddigi pályáját ítélte befejezettnek, tovább nem jár­hatónak. S az új pálya kijelö­lése, az erőgyűjtés időt köve­tel, Ez az idő azonban nem azonos a tétlenül töltött évek­kel, sőt. föltételezi a sokirányú cselekvést, éppen a majdani pálya sikeres bejárhatóságá nak előkészítéseként. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom