Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-14 / 190. szám
1982. AUGUSZTUS 14., SZOMBAT xMdtm A vasasszakszervezetben A fizikai munka köriiiményefrőB A vállalati szociálpolitikai tervek végrehajtását értékelte pénteki ülésén a vasasszakszervezet elnöksége. A különféle intézkedések, rekonstrukciók, fejlesztések eredményeként az elmúlt évben több mint 37 ezren kerültek a veszélyes és ártalmas területekről biztonságos, egészséges munkakörülmények közé. A vállalatok nagy figyelmet fordítottak a nehéz fizikai megterhelés csökkentésére is — egy év alatt 3500 dolgozónak tették könnyebbé a munkáját. Elsősorban az anyagmozgatás feltételeit javították, a Magnezitipari Művekben például automaták váltották fel a kézi zsákolók munkáját, máshol új konténerek. rakodólaook, állványok segítik a szállítást, rakodást A szociáloolitikai feladatok körében kiemelt szerepet kapott a dolgozók lakásépítésének támogatása. Az elnökség állásfoglalásában leszögezte: a szakszervezethez tartozó vállalatok általában sikeresen hajtották végre szociális tervüket, több fontos területet a tervezettet meghaladó mértékben fejlesztettek. Az eredmények mellett azonban felhívta a testület a figyelmet például a zaj- és vibráció elleni fokozott védelemre, az üzemegészségügyi célok végrehajtására, valamint az e célra fordítható pénz ésszerűbb felhasználására. Év végére kész a felüljáró Szabad út Szentendre felé A betonépítményen még az építőké a terep Ma még mindenütt a munka nyomai uralják a Flórián téren a terepet az Árpád-híd budai hídfőjénél: év végére kell elkészülnie a Szentendre felé vezető forgalmat egyszerűsítő csomópontnak. Ha elkészül a felüljáró, lényegesen egyszerűsödik a Szentendre felől gépkocsival vagy autóbusszal bejárók útja, s megszűnnek a hét végi közlekedési dugók. A távolabbi tervek szerint a felüljárót érintve a szentendrei járási, illetve az esztergomi és dorogi buszok végállomását az Árpád-híd pesti hídfőjénél helyezik el, s így a bejárók metróval utazhatnak tovább munkahelyükre. Az építkezésen több Pest megyei vállalat is közreműködik. A szállítások javát a Volán 1. számú Vállalat teherautói végzik, a híd és környékbeli utak építésénél ott dolgoznak a Pest megyei Közúti Építő Vállalat szakemberei is. Kérdőjel került melléje Rossz nyereség kárral rokon Nehéz belátni az erőgyűjtés szükségességét A gyermek ifjúvá serdül, majd felnőjt lesz belőle. Ehhez — sok más feltétel mellett — rendszeres és elegendő mennyiségű táplálékra van szüksége. Az emberi szervezet és bármikor más mechanizmus összehasonlítása tévut.ak- ra visz, de pédaként mégis fölhasználható. Egy-egy ország gazdaságának szervezete ugyanis szintén végigjárja a növekedés különböző szakaszait, s hogy ezt megtehesse, táplálékra, a termelés növekedésére van szüksége. Megszakadt folyamat Leírhatjuk tehát, hogy a világszerte használt fogalom, a gazdasági növekedés nem más, mint a hosszú távú bővített újratermelés. Ha ilyen gyorsan sommázhattuk a lényeget, akkor aligha bonyolult dologról van szó. A gazdasági növekedés azonbaiv minden ország fejlődésének legbonyolultabb folyamata. Egy vagy néhány esztendő nem szolgáltat reális alapot a növekedés, a stagnálás mikéntjének mérésére; a kamaszok nagy többsége hirtelen nő, de pusztán ettől még nem lesz felnőtt. A gazdasági növekedést — ami körül ma Nyári ruházati vásár Nehezebben nyílik a pénztárca? k Régen a nyár végeztével a 5 ruházati boltokban, áruházak- S ban szezonvégi kiárusítást ^ rendeztek. Évek óta már nyári 8 vásárt. De nemcsak a név vál- t tozott, hanem az időpont (még 8 nincs vége a nyárnak!), és az S árukínálat is. A mostani vásár § S azonban némiképp elüt az elő- § zőektől. Hogy miben, azt kísé- v reltük meg felderíteni; tudva, hogy elemző értékelést és mér- 8 leget csak a vásár után. sok- 8 oldalú információk birtokában S készíthetünk. (A Pest meeyei S Ruházati Kiskereskedelmi Vál- 8 iaiattól péntek délután kapott S táiékoztatás szerint a hét első 8 felében tapasztalt érdeklődés, S forgalom a hét végére sem vál- s tozott.) Augusztus 0-án arról írtunk, szerényebb lesz a mostani nyári ruházati vásár a tavalyinál. Ez a vásári készletekre alapozott vélemény inkább csak elméleti feltételezés volt, amit aztán a gyakorlat — a napi forgalom — akár meg is cáfolhat. Most a Gödöllő és Vidéke Áfész gödöllői Skála- Coop Áruházában és a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat váci Dunakanyar Áruházában összegeztük a kezdet tapasztalatait. 0 így is megfogható Dél körül a gödöllői áfész- áruházban az ilyenkor megszokottnál többen voltak, de tömegről túlzás lenne beszélni. Semmi tolongás, sorok jóformán sehol; vagyis viszonylag kényelmesen lehet vásárolni. Pintér Ferenccel, az áruház Igazgatójával Hartmann Lásziónét — ahogy a bemutatkozáskor kiderült —, a Szilas- menti Tsz máriabesnyői terményboltosát szólítottuk meg. Hartmanné elmondta, hogy 10-től 14 óráig a terménybolt bezár, s ő .ilyenkor szokott vásárolni. — Megérte bejönni? — Jobban mint gondoltam. Függönynek-, ruhánakvalót kerestem, s várakozás nélkül kaptam is. Az eladónő éppen mérte s selyem anyagot méterenként 210 forint helyett 126-ért. Hartmann Lászlóné elégedetten figyelte, majd még megjegyezte: — Számítoltam erre a vásárra, pénzt is tettem félre. Érdemes kivárni, hiszen a pénz így is megfogható. A kiárusítás, a vásár a ke- ‘■’n unkí iával jár. Többségük szívesen vállalja, s nem csak a jutalék miatt: — Én annak örülök, ha sokan vannak — mondta Bese Jánosné, a konfekcióosztály eladója. — Ha kevés a vevő, akkor az idő is lassabban lelik. — S most mindenkinek tud adni azt, amit keres? — Nem mindenkinek. A vevők nagyobb része azonban elégedett. A saját készletből több A gödöllői áfész-áruház törzsvevői persze, elégedettek is lehetnek. A nyári vásárba bevont készletek mennyisége ugyanis csak az egész megyében együttvéve csökkent, a szövetkezeti kiskereskedelemben, s a gödöllői áruházban nagyobb a tavalyinál. Pintér Ferenc áruház-igazgatótól kapott tájékoztatás szerint eredeti áron számolva 3 millió 250 ezer forint értékű árucikket adnak augusztus 9-től 19- ig 30—40 százalékkal olcsóbban. Ez 8 százalékkal több a tavalyinál. Lényeges változás az áruház dolgozói szemszögéből nézve a korábbi vásárokhoz viszonyítva, hogy most többségében a saját és nem. a nagykereskedelem készleteit árusítják. — Még egy kis üzletben sem, s kiváltképp áruházban nem lehet a szezon előtt felmérni. mi mindenre lesz majd szükség. így aztán egyes cikkek hamarabb kifogynak, mások megmaradnak. Az utóbbiakat próbáljuk eladni ■ az ilyen vásárokon. Ez azonban már csak azért sem nevezhető szezonvégi kiárusításnak, mivel még nincs itt a nyár vége — fűzte hozzá magyarázatként Pintér Ferenc. — S ha nem bóvlit, hanem jó árut adnak, miért nem őrzik ,meg a jövő nyárra? — Mert a készletezés többe kerülne, mint amennyi engedményt most adunk. Az engedményes vásár tehát a kereskedelem — világszerte elterjedt — normális attrakciója. Eladják a raktári készleteket, akár ráfizetéssel is, nehogy még nagyobb legyen a ráfizetés. S bármilyen furcsán hangzik, kereskedőnek és vevőnek egyaránt az a rossz, há nincs ilyen — a szezon vége felé közeledve — felesleges készlet. Ha ugyanis nem volna, az egyben bizonyítaná, hogy nagyobb volt a kereslet a kínálatnál. Rekord nélküli első nap A váci Dunakanyar Áruházban, ha nem is ilyen szélsőséges esetnek, de némiképp hasonlónak lehetünk a tanúi. Eredeti áron 5 millió 390 ezer forintnyi árut adnak 30—40 százalékkal olcsóbban. (Az engedmény 1 millió 900 ezer forint.) Ez — tudtuk meg Kaszás Imre igazgatóhelyettestől — kisebb a tavalyinál. Ott jártunkkor meglehetősen hétköznapi forgalmat láthattunk. Ugyan többen vásároltak, de még mindig keveseD- ben, mint egy évvel korábban. Vajon miért? A külcsínnel — például & Széchenyi utcai kirakatsorral — nincs baj. Az most is szép, s tömve leértékelt áruval, divatos holmival. A benti árukínálat — főképp a választék — azonban elmaradt a korábbitól. Az igazgatóhelyettes szavai keserűséggel vegyítettek: — Negyedszázad alatt csupán 1976-ban csökkent a forgalmunk, s ez lehet, hogy az idén megismétlődik. Persze, a múlt évben 10 millióval magasabb volt az azt megelőzőnél, s az sem rossz, ha azt a kiugróan magasat ismét elérjük. Még nagyobb választék, és még jobb minőség kellene, s akkor jobban kinyílnának a pénztárcák... Bár ez sem biztos. Azaz a vásárlók — helyesen — meg- gondoltabban vásárolnak. A példa Gödöllőn is ezt bizonyítja. Ott ugyanis hiába több az áru. a forgalom mégis csökkent. A tavalyi nyári vásár első napján a gödöllői áruházban 359 ezer forint értékű cikkel adtak el csökkentett áron. Most 334 ezer forint értékűt. A váci Dunakanyar Áruházban tavaly az első napon 1 millió 220 ezer forint volt a forgalom, s ebből 900 ezer forintot tett ki a vásári áru. Az idei forgalom 1 millió 86 ezer, amiből 790 ezer forint a 30— 40 százalékkal mérsékelt árú termékeké. Szente Pál A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatnak Szentendrén, a Marx téren levü konfekcióüzletében nagy a forgalom. Itt eredeti áron számolva félmillió forint értékű árut kínálnak a vásár alatt, 30— 40 százalékkal olcsóbban. Erdős! Agnes felvétele nemzetközileg és hazánkban is roopant éles viták zajlanak — tartós folyamatként, hosszú távon lehet — helyes — értékelni. Mércéje a társadalmi össztermék és a nemzeti jövedelem mennyiségének emelkedése, de szemléletesebb, ha az egy főre jutó nemzeti jövedelem alakulásán mérjük. Ez utóbbinál maradva: az egy főre jutó nemzeti jövedelem alapján nemzetközi összehasonlításban a közepes fejlettségű országok csoportjának második felében helyezhető el hazánk. A nemzeti jövedelem gyarapodása hosszú időn át nemzetközileg a gyors növekedést elért országok közé sorolta Magyarországot; 1950— 58 között visszaesésektől nem mentesen, 1957—70 között folyamatosan bővülve, a nemzeti jövedelem a felszabadulás előtti többszörösével emelkedett, mivel az 1945 előtti évek átlagában ez a mutató 1,5 százalék körül ingadozott. A hetvenes években — egyezően a nemzetközi jellemzőkkel — a korábbinál nagyobb szélső értékek között elhelyezkedve ugyan, de folytatódott a nemzeti jövedelem bővülése — 1,9 és 8 százalék jelölte a határokat —, míg 1980-ban megszakadt ez a folyamat, az eredmény nem érte el az előző esztendeit, de persze így is 58,6 százalékkal volt több az 1970. évinél. Tavaly lassú növekedés kezdődött — két százalék —, s a nemzeti jövedelem 620 milliárd forintot tett ki. Jogos kérdés: egyáltalán, miért fontos a gazdasági növekedés alakulásának mérése, számontartása? A gazdasági növekedés hozza létre azokat az anyagi alapokat, amelyek a társadalom minden más tevékenységének szükségszerű — elengedhetetlen — forrásai. A növekedés mikéntje megmutatja az egy-egy országon belül követett gazdaságpolitika helyességét és gyengeségeit, ezzel döntő tényeket, tapasztalatokat szolgáltat a további gazdaságfejlesztési koncepciók kimunkálásához, ugyanakkor arról is tudósít, mi módon változik az adott gazdaság helyzete a világgazdaságban. Ezek ismeretében érthetővé válik, hogy világszerte nagy tudományos apparátus dolgozik a gazdasági növekedés minél mérhetőbbé tételén — mert ma még mind a tényezőket, mind azok súlyát és mérését tekintve sok a vitatott kérdés —, s hogy az államok kormányai fokozott mértékben támaszkodnak ezekre az elem. zésekre. Szűnni nem akaró viták Mind hazai, mihd nemzetközi tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdasági növekedés tényezőinek figyelmen kívül hagyása, illetve nem pontos mérlegelése az egyensúly megbomlásához, illetve az egyensúlyi zavarok fokozódásához vezet. Nem ie- het tehát önkényesen, az objektív adottságoktól független növekedési iramot diktálni. Itt rejlik annak a sokat vitatott kérdésnek is a magyarázata, miért nem szorgalmaz — gyorsabb növekedési ütemet a jelenlegi — gazdaságpolitika? Azért, mert sem a feltételeink, sem a lehetőségeink nincsenek meg hozzá — a növekedés növekvő importot követelne, ezt viszont nem tudjuk fedezni megfelelő kivitellel —, azaz a nagyobb lépések erőltetése most nem mérsékelné, hanem növelné az egyensúlyi gondokat. Az erőgyűjtés szükségességét azonban — annyira megszoktuk a növekedésben mért haladást — nehéz belátni, ezt igazolják a szűnni nem akaró viták, a feltételeket nem mérlegelő aggodalmak a szerény növekedési célok miatt. Milyen főbb tényezők játszanak szerepet a gazdasági növekedésben, annak gyorsabb vagy lassabb ütemében, esetleg átmeneti megrekedésében? Anélkül, hogy részletesebb taglalásba bocsátkoznánk, a következők: az anyagi javak termelésére fordított munkaerő mennyisége, a népesség növekedése, mind termelői, mind fogyasztói szemszögből. Az anyagi javak termelésében részt vevők munkájának hatékonysága, a műszaki fejlődés, a termelőeszközök bővítése (beruházás), a munkafolyamatokban felhasznált termelési eszközökben elért megtakarítás. Ezek a szűkebb értelemben vett alkotóelemek. A gazdasági növekedésben ugvanakkor szerepet játszanak más tényezők is. így a termelő felhalmozás és az állóalapok hatékonysága, a népgazdaság szerkezetváltozásai, a tudományos kutatás, az oktatás (a munkaerő kvalifikáltsága), a földrajzi és nem utolsó sorban a társadalmi környezet. Ennél a két utóbbinál maradva: a földrajzi környezet szerepe fontos — hazánkban például a kibányászott szén fűtőértéke csupán feie a szénbányászaiban vezető országokban általánosnak —, de elsősorban adottság, amely nem automatizmusként működik. Ami pedig a társadalmi környezetet illeti: hazánkban a gazdasági növekedés fejlődés- vonalainak törései korántsem jártak olyan megrázkódtató társadalmi hatásokkal, mint sok tőkésországban — elég itt utalni a munkanélküliségre —» hogy csak egyetlen jellemzőt emeljünk ki a társadalmi környezetből származó, s idevágó sok közül. Végső soron tehát a gazdasági növekedés rengeteg tényező összegeződése, amelyen belül az alkotóelemek gyengíthetik és erősíthetik egymást. Közvetlen hatás Ennek a társadalmi környezetnek az érzékelhetőbbé tételére néhány, egyszerű példát. Annak ellenére, hogy tetemesen megnehezedtek a gazdasági építőmunka feltételei, a megye munkaképes korú lakosságának 80,8 százaléka volt aktív kereső tavaly, míg egy évtizeddel korábban ez az arány 78,8 százalékot ért el. Jelentősen módosult azonban ezen belül a megyében az aktív keresők népgazdasági ágak szerinti összetétele, csökkent például az iparban foglalkoztatottaké, megnőtt viszont a szállításban és hírközlésben, a kereskedelemben, a vízgazdálkodásban, a személyi és gazdasági szolgáltatásokban tevékenykedők aránya. Bővült a kenyérkeresők között a szakmunkások csoportja, ugyanakkor mérséklődött a fizikai foglalkozásúak részesedése az ösz- szes aktív keresőből, azaz a gazdasági növekedés más pályáinak tekintélyes a hatása nemcsak a fogyasztás szemszögéből, hanem például a foglalkoztatás oldaláról is az egyénre, a családra; mégpedig nen csupán közvetve, hanem közvetlenül is. Nem általában a növekedés mellé tett kérdőjelet az 1978 óta érvényesülő gazdaságpolitika, hanem a növekedés eddigi pályáját ítélte befejezettnek, tovább nem járhatónak. S az új pálya kijelölése, az erőgyűjtés időt követel, Ez az idő azonban nem azonos a tétlenül töltött évekkel, sőt. föltételezi a sokirányú cselekvést, éppen a majdani pálya sikeres bejárhatóságá nak előkészítéseként. Mészáros Ottó
