Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

LUÖI ma Verseny kezdődött a fogyasztóért A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Avatásra készülnek Kenyérüzeni Vácszentlászlén Saját erekül a jobb ellátásért Ezekben a napokban fejezik be a Zöldmező Termelőszövet­kezet egyik legjelentősebb idei beruházásának, a Vácszent- lászlón készülő kenyérüzemnek az építését, amelynek műszaki átadását 11-én tartották, fel­avatására pedig alkotmányunk ünnepén kerül sor. Amíg az üzem épülete és berendezései a műszaki szemlét várták, kinn folytak a tereprendezési mun­kálatok. A szállítóeszközök a hónap közepén érkeznek, de a személyzet már készen áll a kezdésre. Naponta negyven-ötven má­zsa kenyér és péksütemény hagyja majd el az üzemet, aminek egy részét helyben, az üzemmel egybeépített kenyér­boltokban értékesítik, zöme pe­dig a szomszédos falvakba, Dányra, Valkóra, Zsámbokra, továbbá a termelőszövetkezet gödöllői üzletébe, az egyetem­re, valamint a 20-as számú gö­döllői élelmiszerboltba kerül. A szövetkezet a Pest megyei tanácstól kapott három és fél millió forint támogatás mellett CHS » ^SKKbBKt ,-í?’ A szövetkezet építőbrigádjának tagjai vízelvezetőt készíte­nek az új kenyérüzem előtt. Bene Mihály felvétele hitel nélkül, saját erőre tá­maszkodva valósította meg ezt az üzemet. Nem a nagy nyere­ség vezérelte a szövetkezet ve­zetőségét, hanem az a cél, hogy a helybeli és a környező fal­vak lakói jó minőségű kenye­ret vásárolhassanak. Gödöllő és Vidék® Áfész Gyorsmérleg: forgalomnövekedés Elkészült a gyorsmérleg, s már a tanulságokat is leszűr­ték a Gödöllő és Vidéke Áfész-nél. Az eredmény azt mutatja, hogy nem könnyű manapság megtartani, hát még valamelyest fokozni, amit ma­guk a szövetkezet irányítói, dolgozói valamint a vásárlók megszoktak. De van, s min­den bizonnyal lesz is rá lehe­tőség, hogy a változó gazdasá­gi körülmények között is jól produkáljon a kereskedelmi és vendéglátóipari foglalatosságot űző cég. — Féléves árbevételünk 435 millió forint volt — mondja Cserháti Lászlóné főkönyve­lő. — A tervhez képest há­rom, a tavalyihoz viszonyítva éppen tíz százalékkal emelke­dett a forgalmunk. A legna­gyobb értéket a kiskereskede­lem produkálta: ez a hálózat 361 milliót forgalmazott, a vendéglátás árbevétele negy­vennégy, a felvásárlásé hu­szonkettő, míg az ipar; részleg teljesítménye hat hónap alatt 8 millió forint volt. Kereskedelmi ágazatuk leg­sikeresebb részlege a vegyes iparcikkeket árusítók voltak, a tavalyihoz képest tizenöt szá­zalékkal nőtt e cikkek forgal­ma, s még a tervezettet is nyolc százalékkal meghaladta. Csökkent viszont a ruházati cikkek forgalma, amely a ta­valyinál négy százalékkal kisebb volt ennél az Áfésznél. Külön fejezetet érdemel a felvásárlás: a zöldség-gyümölcs átvétele 3 százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél, a ve­gyes felvásárlás 15 egységgel nőtt. Üjból ki lehet emelni, hogy — ha a régi rekordokat nem is éri' el — most a tava­lyi 19 vagonnal szemben az idén 24 vagon éticsigát vásá­roltak, s vagoníroztak export­ra. A Gödöllő Aruház élelmi­szerosztálya júliusban nem kevesebb mint 167 ezer forint értékű zöldség-gyümölcs fel­vásárlással járt az élen. A ve­resegyházi nagy ABC követte őket havi 68 ezer, az egyetemi boltjuk 18 ezer, az újnak szá­mító szadai ABC 6 ezer, míg a csömöri, illetve a kerepestar- csai lakótelepen lévő 4—4 ezer forintos havi átvétellel. Jó, hogy ma már a boltosok is érdekeltek ebben az akcióban. Köti természetesen őket az a lehetőség, hogy csupán annyi zöldséget, s gyümölcsöt vegye­nek át, amennyit aznap tovább V, is adhatnak. Okos, jó szerve­zéssel, a kistermelőkkel tartott szoros kapcsolat révén jóné- hány üzletben megtalálták az ideális megoldást. F. L Az aszódi Nagyközségi Ta­nács végrehajtó bizottsága ál­tal kiadott magánkereskedői igazolvány alapján május 1-én Aszódon, a Kondoros téren fa­latozó nyílt. A kis vendéglátó egység tulajdonosa a 60 éves Geri Mihályné és leánya Ve- selits Kálmánná. A büfé meg­nyitását érvek és ellenérvek csatározása előzte meg. Egye­sek ellenezték, mondván, hogy zavarja majd a tér rendjét, hangoskodás és szemetelés lesz körülötte, meg aztán nincs is rá szükség, hiszen a közeli ál­lomáson, s a Hatosnak neve­zett italboltban is fogyasztha­tó étel, ital egyaránt. A vendég csak nyerhet Mások azon a véleményen voltak, hogy a kicsiny falatozó megnyitása egészséges ver­senyt indít el a különböző ke­reskedelmi egységek között, s ebben a versenyben a vendég csak nyerhet. Három hónap múlt el a megnyitás óta. Ko­vács István aszódi tanár, Kar­dos Győző, a gimnázium nyug­díjas igazgatója, Kurucz Ist­ván, az IMI dolgozója és több társuk is elmondta, azoknak volt igazuk, akik a falatozó megnyitása mellett kardoskod­tak. — A tér nem lett szemetes — állítja Kovács István, aki szemben lakik az építménnyel és így mindent lát. Állításáról magam is meggyőződtem. Nem állják körül italozó, hangos­kodó emberek, s az épület, va­lamint környékének tisztasága, a gondosan elhelyezett szemét- tárolók, a szeretettel ápolt vi­rágok a réginél szebbé, von­zóbbá tették a kis kertet. Azt pedig, hogy milyen versengés indult a fogyasztókért és ebben a versengésben hol tart ez az apró büfé, a vendégek részé­re rendszeresített vásárlók könyvének bejegyzései igazol­ják. Zombori István és Zom- bori Szilveszter a következő­ket jegyezték be a füzetbe. — Mint volt üzletember megállapítottam, hogy az üzlet higiénikus. Árban, minőségben, udvarias kiszolgálásban egy­aránt messze fölülmúlja a megszokottat. Szabó Gyuláné bejegyzése is legalább ennyire hízelgő. — A megnyitás óta minden nap idejárok. Nagyon elége­dett vagyok a gyors és udva­rias kiszolgálással, a finom fa­latokkal, a ragyogó tisztaság­gal. Sok büfében étkeztem, de ilyen elégedett sehol nem vol­tam. Megunt beosztás Veselits Kálmánná nehezen egyezik bele a beszélgetésbe, és nehezen járul hozzá ahhoz is. hogy a hallottakat és látot­takat megírjam. — Nem csinálunk mi semmi különöset, csak minden vevőn­ket családtagként várjuk — mondja, miközben a tízéves Gaál Pistit egy málnaszörp­pel kiszolgálja, s tekintettel a harmincfokos hőségre, jég­kockát is tesz a pezsgő italba. Geri Mihályné talán a századik palacsintát süti. A gáztűzhely kékes lángja árasztja a meleget és megduplázza a kinti káni­kulai hőséget. Bevallom, nem irigylésre méltó a két asszony helyzete. Veselitsné zárkózott­sága lassan oldódik. — Miért nyitottunk üzletet? Nem volt rossz munkahelyem. Titkárnőként dolgoztam már több mint tíz éve. Kezdtem unni ezt. a beosztást, de ugyan­akkor nem tudtam elképzelni, hogy ne legyenek körülöttem emberek, akiket szolgálhatok, akiknek egy-egy jó szót adha­tok, s talán a reggeli jókíván­ságaimmal egész napjuk han­gulatát meghatározhatom. A geológus rigmusa — Te titkárnőnek születtél — mondták, akik ismertek —, s innen mész nyugdíjba. Egyik kolléganőm megszólalt. — De a kedvességeddel, emberisme­reteddel kereskedőnek sem volnál rossz. Ez a mondat meg­maradt bennem, ott duruzsolt az agyamban, s aztán a férjem is, meg a családom is biztatott: Ha tetszik, próbáld meg! Meg­próbáltam. miközben rájöttem, hogy a választásom nem volt rossz. Természetesen a munka egészen más. Reggel négy óra­kor kelünk, hogy a fél hatos nyitásra minden rendben le­gyen. Amikor az első vendég beköszön, kéri a kávéját, meg a friss lángosát, nekünk a leg­jobbat kell adnunk. — Erre a legjobbra különös gondunk van. A hurkát és a kolbászt a Kgrtali Petőfi Tsz húsüzeméből hozzuk. Volt már olyan vendég, aki átutazóként megízlelte, aztán az egész csa­ládját elhozta egy disznótoros ebédre. Két geológuscsoport minden hétfőn reggel és pén­teken délután megjelenik, s Hetedhét országból Minden napra egy lakodalom Pénteken este nyolc óra kö­rül — amikor már kezdetét vette az országos víkend — látogattam el Zsámbokra meg­tudni, hogyan töltik ebben a faluban az emberek a heten­ként ismétlődő kétnapos munkaszünet előestéjét. A kerteket, sőt az udvarokat is beborító hatalmas fóliaházak alatt már nem hajladoztak a sokszoknyás zsámboki asszo­nyok. A rangosra megépített lakóházak hosszú folyosóin zsákok sokaságában vár el­szállításra a legtöbb termést hozó, fehérözön elnevezésű édesnemes paprika. Makádi Józsefék portája előtti kispa- don három idősebb asszony is üldögél. Szokatlan kép. Hét­köznap, amikor az emberek te­nyere tele van munkával, nem divat a kispadon való üldögé- lés. Zsíros kenyér, zöldpaprika — Megszedtük már az árut a piacra. A fiatalok hamaro­san indulnak a Bosnyákra — mondják. — Mi nem megyünk. Gyorsan bekaptunk egy karaj zsíros kenyeret, faltunk mellé a jóízű zöldpaprikából, meg ‘a csupalé paradicsomból, így aztán maradt időnk egy kis tercierére. Díszes népviseletbe öltözött menyecske és kislánya köszön a túloldalról. A gyerek kezé­ben gondosan csomagolt do­boz. az asszony egyik kezében nagy tálca, rajta csókolódzó galambokkal díszített torta, másik kezében lábánál össze­kötött, fejét lógató tyúkot szo­rongat. — Lakodalomba igyekeznek — világosít fel Makádiné. — Most, hogy minden szombat szabad lett, már pénteken el­viszik az ajándékokat, s mu­latnak éjfélig vagy tovább. A lakodalmas háznál ennek a napnak hajnalán vágják a hí­zókat, nem gond hát töpör- tyűvel, főtt szalonnával kínál­ni a vendégeket. Bor min­denütt akad a tavalyi termés­ből, bár egyre kevesebbre van szükség, mert az emberek a sört isszák. Ezer-ezerkétszáz üvegre van szükség egyetlen lakodalomban, a borból elég az ötven liter is. Bemutató, vendégeknek • — Meg az üdítő. Az kell most rengeteg — állítja Ko­vácsné —, mert szeszesen sen­ki nem ülhet a kormány mellé. A mai világban pedig az autót a lagzi napján sem hagyják nyugton. — Nézze csak — mutat Ma­kádiné egy közelgő autóbusz­ra. — Ez is lakodalmas jármű. Vendégeket hoz a zsámboki lakodalomba. Mert Zsámbo- kon szinte a hét minden nap­jára esik egy menyegző. A falumúzeun udvarán már hangzanak a menyasszonybú­csúztató ősi rigmusai, aztán a népi együttes tagjai ajkán fel­csendül a búcsúzó menyasz- szony dala. — Köszönöm, anyám, hogy felneveltél... Itt is lakodalom van, ha csak bemutató is. Győré Béláné művelődésiház-igazgató, a népi együttes vezetője, a zsámboki A nemzetközi néptánctanfolyam egyik résztvevője a zsámboki kislányoktól tanulja a csárdást. Czangár Gyula felvétele lakodalmas megálmodója, a szokások gyűjtője és hű őr­zője, továbbéltető koreográfu­sa és rendezője tessékeli befelé a vendégeket, akik most iga­zán a világ minden részéből valók. Palóc táncok Dr. Pálfi Csaba táncpedagó­gus, a vendégek kísérője el­mondta, hogy az elmúlt két évtizedben világszerte meg­nőtt a magyar népdalok és néptáncok iránti érdeklődés. Hazánkban, hogy ezt a felfo­kozott igényt legalább részben kielégítsük, hatodik alkalom­mal rendeznek tánckurzust a magyar táncokat kedvelő szakembereknek. Japánból, Mexikóból, Olaszországból, Franciaországból, Kanadából, Indiából és sok más tájáról a világnak érkeznek a táncosok. Az idei kurzus keretében első­sorban palóc táncokkal, dalok­kal ismerkedtek a vendégek. — A közös munka befeje­zése a mai zsámboki kirándu­lás — mondta Pálfi Csaba —, ahol a népi együttes segítségé­vel eredeti táncokkal, népszo­kásokkal ismerkedünk. Ide­érkezett barátaink nem ven­dégek, nem nézők akarnak lenni, hanem a vidám násznép tagjaként akarják áttáncolni az éjszakát. Pálfi Csaba sza­vait igazolják a párok. Nem táncol itt zsámboki zsámbokival. Nem kellett biz­tatni senkit, mindenki megta­lálta a táncosát. A tánckurzus vizsgáján is jelest kapna az a spanyol fiatalember, aki a zsámboki menyasszonnyal rop­ja a csárdást. Kicsit nézelő­döm még, miközben Lapu Ist- vánnétól megtudom, hogy augusztus 12-én és 13-án is érkeznek vendégek. Ügy lát­szik. tényleg igaz. ritka az a nap, amely Zsámbokon lako­dalom nélkül múlik el. F. M. így köszönnek: Útba esik jö­vet-menet a Kondooosi büfé, hol a vendég csak finomat ehet. \ Árulnak különböző sülteket,' csirkecombot, tarját és hama­rosan lesz talán grillcsirke is. A 300 literes hűtőládában győ­zik a tartalék tárolását, s a hű­tőszekrényből hidegen adhat­ják az üdítőket. Feketekávéjuk illata és zamata a falu távo­labbi részéből is idecsalja a dupla kedvelőit. Megkezdték a főtt kukorica árusítását. Na­gyon bizakodnak benne, hogy ez lesz az aszódi gyerekek nyári csemegéje. Amíg beszél­getünk, egy pillanatra sem szünttel a vendégek kiszolgálá­sa. Figyelem, hogy a vendég nemcsak a kért árut kapja, de kap hozzá néhány kedves, ér­deklődő szót és mosolyt is. És ezért nem kell külön fizetni. A látottak igazolják, Aszódon megkezdődött a versengés a fo­gyasztóért. Fercsik Mihály Elismerés a szerviznek Koszönősorok Dicsérő, s egyúttal köszönő sorok érkeztek a mozgáskor­látozottak helyi csoportjától. A levélben az AFIT gödöllői szervizét, név szerint Molnár Erika és a lakatos részleg munkáját dicsérik, mivel egyik társuk: Hollós Gábor Trabant Hycomatját soron kí­vül, udvarias kiszolgálást nyújtva javították meg. Szükség volt a sürgősségre,’ hiszen egyebek között a gép­kocsi vezetőülésének támlája törött el. A legnagyobb meg­elégedésünkre végezték mun­kájukat a szervizben — szól a pár köszönő sor. MÉMMI Új burgonya- válogató Speciális apróburgonya-le- választó gép vizsgálatát végez­ték el a MÉM Műszaki Inté­zetben. Az NDK-gyártmányú K—721 jelű gép a tárházak burgcmyaosztályozójáról leke­rült apró burgonyát választja el a rögtől, a földdaraboktól. Mivel a gép tüskéi erősen sér­tik a kis gumókat, azokat azonnal fel kell etetni vagy silóban tartósítani. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: 'Vakációs klub. Népi gyer­mekjátékok, 10 órakor, tánc­ház 15 órakor. Mozi Luxustutajon. Színes, zenés szovjet filmvígjáték. Csak 4 órakor. Amerikai nagybácsim. Szí­nes, szinkronizált francia fim, 6 és 8 órakor. Teke Aszégi-¥ers@g Alkotmányunk ünnepén az aszódi és a vérségi tekecsa­pat versenyt rendez Kiss Pál­nak, az Országos tekeváloga­tott vérségi származású, nyug­díjba vonult edzőjének tisz­teletére az általa is szorgal­mazott. felújított tekepályán. A versenyen ő maga is részt vesz. Az ellenfél csapatára sem vé­letlenül esett a választás: az aszódi gárdát is évekig patro­nálta. A mesteredző három évtize­det felölelő pályafutását a ERE alapító tagjaként kezd­te. maid másfél évtizeden ke­resztül az Újpesti Dózsa teke­szakosztályának volt a vezető edzőie. Ennek megszűnésekor az IKARUS csapatához került át, 1973-ban pedig a férfi te­keválogatotthoz, amely edzős- ködése ideién öt arany-, két ezüst- és két bronzérmet nyert. Igaz, 1979-ben nyugdíjba vo­nult. de sem a sportágnak, sem a válogatottnak nem fordított hátat, a válogatott keret szak­mai iránvftásának összehan­gol ását vállalta magára. ISSN 0153-1857 (Gödöllői Hírlap>

Next

/
Oldalképek
Tartalom