Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

iktató ©Isi félév után Lépést tartanak ai igényelek©} A Villamosipari Szolgáltató és Kisgépgyártó Szövetkezet sülysápi telepének kevés gon­dot okozott a napokban lehul­lott nagy adag eső. Az egyes csarnokokat, munkahelyeket összekötő utak, a belső udvar betonozásának nem ártott meg az alapos „mosás”. Talán csak a kezdődő építkezések terep- rendezési, alap-előkészítési munkáinál volt gond az eső. Alapító tag A VISZÉK, egy kis szövet­kezetnek indult társulással, sülysápi részlege pedig 1975- ben kezdte meg a termelést, egy családiház-méretű mun­kahelyen. A kis házban ma az irodai rész, és a később mel­lé épített ebédlő foglalja a legnagyobb helyet. A budafo­ki központú VISZÉK-nél 25 éve dolgozik Retter József, a sülysápi telepet pedig alaku­lása óta vezeti. Alapító tag, mint több más dolgozójuk is, akik jóban, rosszban kitartot­tak, Mert a modern futósza­lag, a megfelelő felszereltség, az új csarnokok sem voltak mindig. Az alakulás után két évvel készült el a futószalag, s targonca helyett is kézzel emeltek. Ma már van egy két- tonnás, 500 kilós targonca, s megrendeltek egy háromton­nás elektromos emelőgépet is. Arra a kérdésünkre, hogy mit gyártanak, Retter József igyekezett a lehető legtelje­sebb képet adva válaszolni. — Nagy teljesítményű elekt­romos hegesztőgépeket, gép­kocsiindító berendezéseket, akkumulátortöltőket, s galva­nizáló berendezéseket, tápegy­ségeket gyártunk. Ezek jelen­tős részét exportáljuk, s pél­dául hegesztőgépekből a hazai szükséglet legalább kilencven százalékát mi adjuk. — Mennyiben változott a termékszerkezet 1975 óta? — Elég sokat, mert fejlesz­tettünk. Voltak diódás beren­dezéseink, amelyek ma is van­nak, de ezek mellett a fejlet­tebb tirisztoros változatot is gyártjuk, az úgynevezett BHKV-családon belül. A BHKV márkanév mellesleg a VISZÉK feltalálóinak vezeték­neve kezdőbetűiből állt ösz- sze. — Nyilván, éves termelési eredményeik sem lehetnek rosszak ilyen fejlesztés mel­lett? — Valóban nem rosszak, de eredményünket elég nehéz le­mérni, mert mi végszerelő üzem vagyunk. Ez annyit je­lent, hogy kapunk kész alkat­részeket, vagy például vasszer­kezetet festve, amit nem mi festünk, nem mi csinálunk, hanem a budafoki központi telepen. Annyi konkrétumot azért tudok mondani, hogy évente körülbelül 170—180 millió forint értékben fordul meg anyag a telepen. Vagyis ilyen értékű késztermék megy ki közvetlenül a vásárlóhoz. Az idei első féléves, termelési tervünket arányosan teljesí­tettük. A múlt év hasonló időszakához képest főleg ex­portkivitelünk száz százalék­kal nőtt. Ez az eredmény vo­natkozik dollár- és rubelel­számolású viszonylatban is, mert: éves szinten 800 ezer dollár értékben, rubelviszony­latban 25 millió forintos nagy­ságrendben exportálunk. Itt félbeszakítottuk beszél­getésünket, hogy Retter Jó­zseffel bejárjuk a telepet, sa­ját szemünkkel győződhessünk meg az elmondottakról, s a munkásokat is megszólaltat­tuk ... Minden oldalról dupla ab­lakokkal, központi fűtéssel és külön légkondicionálóval, nagyszerű, neon és hagyomá­nyos izzókkal kevert munka­helyi világítással ellátott ha­talmas csarnokban kezdtük a szemlélődést. A futószalagon tempós, de nyugodt munka folyt... Elsőnek a 30 éves Csapó Béláné munkáját néz­tük. Egy pillanatra abbahagy­va a szorgoskodást, elmondta, hogy öt éve dolgozik a rész­legben, tiszta, könnyű munká­nak tartja amit csinál. 3 ezer 700—4 ezer forint körül van a havi fizetése. Helybeli lakos, 10 és 8 éves kislánya van, fér­je pesti téesznél dolgozik. A negyvenes évei elején járó Borbás Imrénétől megtudtuk, hogy ő 7 éve dolgozik itt, mos­tanság 3 ezer 500 forintos ha­vi átlagért, s férje a főváros­ban a BELKER-nél. Űriből jár át Sülysápra, 24 és 17 éves fia van. A 43 éves Nagy János 1975-ben települt Sülysápra, s szintén 7 esztendeje a műhely adja a kenyerét. De náluk for­dítva van a szokáshoz képese­mért felesége dolgozik Pesten. Nyolcéves kisfiúk van. Szocialista brigádok Közben megtudtuk Retter Józseftől, hogy a részlegben öt szocialista brigád van, s mind elnyerte tavaly az ezüst foko­zatot. Az egyik brigádvezetőt, Slehoyszki Ferencnét is meg­kerestük, akiről kiderült, ala­pító tagja a munkahelynek. Itt dolgozik férje is, aki nálá­nál egy hónappal korábban lépett be a szövetkezetbe. A 10 fős Petőfi brigádot vezeti a 37 éves asszony, leánya 18 éves, hát nem esik nehezére bánni az éppen velük dolgozó két szünidős kislánnyal. Havi jövedelme 5 ezer—6 ezer fo­rint között van ... A harmadik csarnokban nagy munkában találtuk a csomagoló brigádot, akik a sa­ját terméket ládázzák export­készen. Korábban a Volán- PACK csomagolta termékei­ket, de túl drágán dolgozott. Egy közepes méretű ládát 4 ezer forintért csináltak, amit ma saját erőből 2 ezer 200— 2 ezer 500 forintért csinálnak meg a helybeliek. Az irodába menet a har­mincas Bieli Pál készült föl­szállni éppen a targoncára, amikor megszólítottuk, ö el­mondta, hogy öt éve, felesége négy éve dolgozik a részleg­ben, s jövedelmük 4 ezer, il­letve 3 ezer 400 forint. Kilenc­éves kislányuk és 8 éves kis­fiúk van, Sülysápon laknak. Amikor azt firtatjuk, hogy na­ponta hány mázsát emel meg a targoncával, 30-40 tonnánál már belezavarodunk a számo­lásba, van, hogy kevesebbet, van, hogy sokkal többet... Ú] üzemcsarnok Természetesen a VISZÉK sem állhat meg a fejlődésben, lépést kell tartania a piaci igényekkel. Ezért is emelik idén azt a 400 négyzetméteres új műhelycsarnokot, ahol fu­tószalagon gyártanak majd transzformátorokat, többek között NSZK, és jugoszláv megrendelésre. S építenek még két darab 260 négyzetmé­teres fedett színt, ahol a fél­kész és késztermékeket tárol­hatják. Ez a beruházás 16—18 millió forintos költséggel van tervezve, ebből 8,2 millió az úthálózatra, s az épületekre megy el, aminek még 1982- ben el kell készülnie. A többi pénzt a gépi beruházásra köl­tik, amely részben már meg­van. Az építkezés generálkivi­telezője a gyömrői ÉSZKV, al­vállalkozója a Tápió-Hajta Vízgazdálkodási Társulás csi­nálja jelenleg a tereprende­zést, s az alapozás előkészüle­teit. Jól halad az előkészítés, és az ÉSZKV-telepre irányuló anyag szállítása is. Az ÉSZKV az alapok elkészültével, szep­temberben fog hozzá az épí­téshez ... Aszódi László Antal Sülysáp ■«•6 mrr rr > Turioszures ® hónap végéig Augusztus 17-től augusztus 31-ig tart a kötelező tüdőszű­rés Sülysápon a 14 éven felü­li lakosság részére. A műve­lődési házban naponta 8-tól 12 óráig, illetve 13-tól 16 óráig lehet jelentkezni a tüdőszűrés­re. A nagyközségi közös tanács hirdetmények útján tájékoz­tatta a lakosságot a tüdőszű­rés idejéről és helyéről. Ezúton is kérnek mindenkit, hogy je­lenjenek meg, ellenkező eset­ben szabálysértési eljárást in­dítanak a hiányzókkal szem­ben. A hét utolsó napján, szombaton egyébként szünetel a szűrés a nagyközségben. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Hasznos észrevételek, javaslatok A gyarapodás mii dig irc letükoz levőre megépül a rendelőintézet A tanácstagi munka meg­tisztelő, ugyanakkor megle­hetősen időigényes, ráadá­sul jó szervező és kapcso­latteremtő készséget is fel­tételező közéleti tevékeny­ség. Nyilvánvaló, hogy en­nek a feladatnak csak meg­felelő feltételek közepette lehet eleget tenni. A tanács- törvény értelmében vala­mennyi választott képvise­lőnek évente egyszer be kell ^ számolnia saját munkájáról. ^ Ezeken a kisgyűléseken a S> választópolgárok elmond- ^ hatják véleményeiket, ja- ^ vaslataikat, hasznos közér- ^ dekű bejelentéseket is te­li hetnek. A vecsési nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén tájékoztatót hallgatott meg a tavalyi ta­nácstagi beszámolókon elhang­zott bejelentések és javasla­tok intézéséről. Tavalyelőtt ötvennyolc ta­nácstagot választottak meg a járás legnagyobb lélekszámú településen. Közülük 5 3-an megtartották beszámolójukat, ketten betegség, hárman pe­dig munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudtak eleget ten­ni kötelességüknek. A válasz­tó polgárok megjelenési ará­nya ugyanolyan rossz volt, mint egy évvel korábban. Mindössze hatszáznyolcan vet­tek részt ezeken a fontos fó­rumokéin. S bár kevesebben voltak, csökkent a hozzászólók száma is, a felvetett közérdekű bejelentések megháromszoro­zódtak. Ez is bizonyítja, hogy a lakosságot érdekli a nagy­község fejlődése, kész az ál­dozatokra is. Psrk és játszótér A közérdekű bejelentésekre, javaslatokra csak kis részben tudtak választ adni a tanács­tagok, illetve a kiküldött jegy­zőkönyvvezetők. Több átfedés is történt, így az is terítékre került, ami a beszámolóvázlat­ban már szerepelt. Az elmúlt egy esztendőben jelentős létesítményekkel gaz­dagodott a főváros menti tele­pülés. Megépült a 16 tantermes új általános iskola a Petőfi téren. Kiépítették a gázháló­zatot is az oktatási intézmény­hez. Hozzáfogtak az ügyfél­szolgálati iroda kialakításához, hulladékgyűjtőket helyeitek el a község forgalmasabb pont­jain. Több buszmegállót felújítot­tak, megvilágításra kerültek a gyalogátkelőhelyek, új transz­formátorállomás épült az úgy­nevezett falusi körzetben. Az építési telekigények kielégíté­sére parcellázások folytak a Szamuely utcában. Jelentős változások történ­tek az egészségügy területén is. Egyrészt javítottak a rendelők felszereltségén, másrészt egy új rendelő is megnyílt a bete­gek számára a Jókai Mór ut­cában. Pótolható lemaradás A második félévben már a lakosság rendelkezésére fog állni az ügyfélszolgálati iroda. Tovább folytatódik a gázháló­zat nyomvonalának kiépítése, az OTP-lakótelepen parkosí­tásra és játszótérépítésre kerül sor. Több utca felújítása is szerepel a tervek között, a Kun Béla téri iskolában pedig a fűtést korszerűsítik. A VI. ötéves terv félidejénél járunk, így érdemes szólni a «lég hátralevő feladatokról. A legnagyobb vihart az egészség- ügyi integráció okozta az el­múlt hónapokban Vecsésen. A lőrinci rendelőintézet helyett ugyanis a betegeket a monori egészségházba irányították, s ez jelentős időveszteséget je­lentett a beutaltaknak. Az in­tézkedés nem késett soká. Az illetékesek úgy döntöttek, hogy új szakorvosi rendelőintézetet építenek Vecsésen. A kivitele­zéssel a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatot bízták meg. Bár né­mi lemaradás tapasztalható az építkezésen, remény van rá, hogy a jövő év első felében megkezdődhet a gyógyító-meg­előző munka az új létesítmény­ben. Ugyancsak 1983-ban vár­ható a Petőfi téri iskola tor­natermének átadása. Felújítás­ra és bővítésre kerül sor a Martinovics téri oktatási intéz­ményben. Megszépül majd a strandfürdő, s ismét a lakos­ság rendelkezésére állhat. Fo­lyamatosan kerül kiépítésre a gázvezeték a község egész te­rületén. A Gáz- és Olajszállí­tó Vállalat négy darab szolgá­lati lakás építését tervezi. Ezek­nek a lakásoknak már el kel­lett volna készülniük, nagyon várják a kijelölt tulajdonosaik. Talán jövőre beköltözhetnek. A tanács tervében négy úgyneve­zett célcsoportos lakás építése is szerepel. A lista korántsem teljes, de kitűnik belőle, hogy a fejlődés dinamikus, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére. Termé­szetesen a jövőben is számíta­nak a gazdasági egységek és a lakosság önzetlen segítségére. Az első félévben több mint hárommillió forint volt a tár­sadalmi munkaérték, ez tovább emelkedik majd az év hátra­levő hónapjaiban. Jó ügyért Ehhez persze elengedhetet­lenül szükséges a helyi nép­frontaktívák felvilágosító és agitációs tevékenysége, a tár­sadalmi szervek hathatós tá­mogatása. Mert Vecsésen sincs más­képp: a jó ügyért, a közös gya­rapodásért mindig meg lehet nyerni a választó polgárokat. Gér József Kézilabda Nehéz isii rajt előtt Csak a szergss smisikán múlik ÉS ei irodalomban Kalapos csemege az erdőből Változó táplálkozási szokások Amióta az emberek anyagi tehetsége javult, érthetően megváltoztak az igények, át­alakultak, illetve megváltozó­félben vannak a táplálkozási szokások. Soha nem látott érdeklődés mutatkozik különleges termé­nyek, ínyencségek iránt, a megnövekedett turistaforgalom is alakított valamit túlzóan kalóriadús étrendünkön. Termesztve más A csillagtök (patisszon), cse­megetök ícukkini), kelbimbó, a brokkoli, a padlizsán és az édes uborka már nem olyan csudabogár, mint néhány év­tizede. De lassan elhanyagolt cseme­géket kell újra felfedezni: ar­ticsókát, rebarbarát, naspolyát, berkenyét... A gomba is ide sorolható. A csiperke termesztésével beszű­kült a gombászvilágunk, pedig a hatályos jogszabályok jóvol­tából gombavizsgáló szakértők nézik meg a gyűjtött gombá­kat. A tévedés lehetősége szin­te kizárt. Májustól hallani, olvasni gombamérgezésekről; újságírá­sunk hibája, hogy csak a „végeredményről” írnak, a fe­lelőtlenség szülte körülmé­nyekről sosem. Innen van, a rossz informáltság miatt, sok emberben a gyűjtött gombák iránti bizalmatlanság. Pedig a termesztett csiperke nem olyan, mint a sziki, hú­sa sokkal ropogósabb, fűszere­sebb. A kedvezőtlen időjárás miatt csak most kezd élénkül­ni a piac, hisz nagyon kevés szegfűgomba, őzlábgomba, pe- reszke és laskagomba termett eddig. Panaszkodnak is azok az idős emberek, akik évtizedek óta gyűjtik az ehető gombá­kat erdőben, legelőn, árokpar­ton, hogy fukar a természet. A gombából változatos éte­lek készíthetők, szinte meg sem lehet unni, az árak sem elviselhetetlenek. Gombászélet A gomba ízeiről talán sen­ki nem tudott fennköltebb ver­seket írni, mint néhai Berda József költő, aki elég gyak­ran megfordult Cegléden is. (Egyik vidám balesetének részese már nem él, s a hi­teles mesélők száma is csak néhány személyre korlátozó­dik. Érdemes lenne irodalmunk számára, Berda József idei ün­nepe ürügyén nyilvánosság elé tárni, annál inkább, mert a csemöi erdőben a csordajárá­son maga Berda József is gyakran megfordult. Szerette, szedte a gombát.) Semmiképpen sem kedélyes munka azonban gombát szed­ni nagy tömegben, aki szereti szedni — annak biztos köny­nyebb. Paszternák, a neves orosz költő is így látja: „Sze­münk gombát kutat./ Erdő, Országút, Árok./ Jobbra-balra utatmutató fölírások./ ... Át­pásztázva alant/ az út felöl a cserjét,/ föl-fölfedez a nap/ egy őzgombát, csiperkét/ .. .A kasok telve már,/ a szatyrok is telőben./ A vargányás ko­sár/ van félig, bárha bőven/... Lehetne gyűjteni Kevesek életformája a gom­bagyűjtés. Lényegében a föld gyümölcseinek elvetélését aka­dályozzák meg a gombaszedők, tisztelet illeti őket. S érdemes lenne egyszer, akár néprajzi gyűjtés kereté­ben is, ezeknek az emberek­nek gombászéletét kicsit köze­lebbről is megismerni. Sok történet is rejtőzik a ko­sarukban biztosan. Surányi Dezső KI mit fád? Alkotmányunk ünnepén Ki mit tud?-ot rendez Monoron a járási művelődési központ Azok az amatőrök — bűvé­szek, énekesek, versmondók táncosok —, akik szeretnék be­mutatni tudásukat, holnap es­tig kereshetik fel az intéz­ményt, s jelentkezhetnek. Még javában tart a nyár, ám lassan a csapatsportokban indul a nagyüzem. Így a me­gyei I. osztályú kézilabda-baj­nokság őszi szezonja is elkez­dődik. Augusztus 14-én, ami­kor a Gyömrői SE csapata a bajnokaspiráns otthonába, Vácra látogat. Rövid, kéthetes felkészülési program szerepelt a csapat tervében. Sajnos, még ezt sem sikerült teljes mértékben vég­rehajtani, hisz dörgés és vil­lámlás közben nem lehetett edzést tartani. Abban pedig nem volt hiány. Furcsán ala­kult a csapat sorsolása is, hi­szen az első öt fordulóban négyszer idegenben lépnek pá­lyára. Igaz, ebben az öt forduló­ban szerepel a Nagymaros el­len tavasszal elmaradt mérkő­zés is, amit hét közben lesz kénytelen lejátszani az együt­tes. öt forduló, öt pont, ez a tervük. Solymárt itthon, Her- nádot idegenben kell legyőzni, s Abonyból is el kell hozni legalább egy pontot, hogy nyu­godtan nézzenek a bajnokság hajrája elé. Nem éppen kellemes hír hogy a Nagymaros elleni őszi találkozó pályaválasztási jogát a szövetség — teljesen érthe­tetlenül és indokolatlanul — el akarja venni Gyömrőtől. Végső döntés e kérdésben ké­sőbb születik, de ha valóban elveszik a jogot, úgy a csapat rendkívül hátrányos helyzetbe kerülhet. Azt ugyanis Gyöm- rő egyértelműen bebizonyítot­ta, hogy nem hibás a tavaszi mérkőzés elmaradásában, ért­hetetlen tehát a szövetség la­tolgatása a kérdésben. Fia sikerül az öt első fordu­lóra tervezett öt pontot be­gyűjteni — a sorsolás furcsa­sága folytán, és persze a szö­vetség kedvező döntése esetén — az utolsó hat fordulóban négyszer hazai pályán játsza­nak, s a feladat itt már csak egy lehet. Valamennyi mérkő­zést megnyerni. Erre minden esélye megvan a gyömrőiek- nek, hisz közel azonos képes­ségű csapatok lesznek a ven­dégek, mint a Nagymaros, a Tököl, a Csepel Autó, az Ik- lad — s az ilyen találkozókon a hazai pálya döntő fontossá­gú. A gyömrői szurkolók remé­lik, hogy a csapat jobb telje­sítményt nyújt, mint tavasszal, s akkor jövőre is lesz a nagy­községnek I. osztályú csapata. Ehhez pedig nem kell más, mint a játékosok lelkes mun­kája hétközben az edzéseken, s töretlen küzdőszellem a hét­végi mérkőzéseken. G. L. fl&SN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom