Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

Nyolc járásba utazik az árú Befolyásolják a közhangulatot A változások mögött általában ott az érdekeltség A nagyközségi pártbizottságok, illetve végrehajtó bizottságok általában kétévenként számoltatják be a területükön működő gazdasági egységeket munkájuk­ról. Nem holmiféle számonkérésről van szó, hanem in­kább arra kíváncsiak a testületek tagjai, hogyan töl­tik be funkciójukat, megfelelnek-e az elvárásoknak. A mpnori nagyközségi párt-végrehajtóbizottság legutób­bi ülésén Farkas György, a Duna Élelmszer és Vegyi­áru Kereskedelmi Vállalat monori raktárházának igaz­gatója adott jelentést munkájukról, különös tekintettel az ellátást javító tevékenységre. Az új szervezeti formát ja­nuár 1-tői alakították ki, s a vállalat három megye folya­matos élelmiszer- és vegyi el­látásáról gondoskodik, ösz- szes forgalmuk évente meg­közelíti a 8 milliárd forintot, ebből a monori fiók 1,9 milli- árddal részesül. Legfontosabb feladatuk, hogy működési te­rületükön — 8 járás 120 köz­ségében — a kiskereskedelmi, illetve közületi vevőpartnere­ik áruigényeit megfelelő idő­ben és mennyiségben kielégít­sék. Fontos szempontnak tart­ják, hogy a lakosság ellátása a népgazdasági életszínvonalpo- litika szerves része és ezen keresztül politikai és közhan­gulatot formáló tényező. Ütemes szállítások A már korábban említett vállalati átszervezés értelmé­ben a monori raktárház a tel­jes körű élelmiszer-forgalma­zás mellett átvette a vegyicik­kek forgalmazását is. Ezáltal a vállalat legnagyobb raktár­házává nőtték ki magukat. A sok ezer féle áru raktározása, kezelése, bemutatása, előké­szítése, mozgatása, illetve az adatok gépi feldolgozása kor­szerű körülmények között tör­ténik. Ugyanakkor a dolgozók szociális körülményei még nem mondhatók igazán jónak. Az ötéves tervciklus kezde­tén minden vevőközponttal fél évtizedre szóló együttműködé­si megállapodást kötöttek, amelyet minden évben felül­vizsgálnak és pontosítanak. Ezek alapján alakítják ki az éves árúkiszállítási tervüket boltonkénti és időbeli ponto­sítással. így tudják biztosíta­ni az ütemes szállítást vala­mennyi partnerüknek. A ha­talmas mennyiségű áruféle­ségeket az iparvállalatokkal kötött éves szerződések kere­tében kapják meg, általában vagonokban. A vasútállomás­tól történő beszállítás komoly anyagi terheket ró a monori raktárházra, mivel még min­dig nincs kiépítve az iparvá­gány. A bolti megrendeléseket az üzletszerzők rögzítik és to­vábbítják az illetékeseknek. Rádiótelefonos kapcsolat Naponta 150—170 boltba jutnak el az áruszállító gép­kocsik, részben a Belkereske­delmi Szállítási Vállalat, rész­ben a Volán 1. számú Vállalat gépkocsijait szerződtették. Munkájuk legfontosabb meg­határozója a vevőpartnerek áruigényeinek minél szélesebb körű kielégítése. Ennek érde­kében hozták létre a Szakmai Tanácsadó Testületet, amely negyedévenként tart megbe­szélést és tevékenységével a „másik oldalról” jövő vélemé­nyével aktív és konkrét segít­séget nyújt. Rendszeressé vált a kiske­reskedelmi boltok vezetőinek szervezett látogatása, árube­mutatók, kóstolók, tájékozta­tók tervezése. Az áruforgalmi előadók is gyakran kint van­nak a területen, a górcső alá veszik a választékot az üzle­tekben. Az önálló gazdálko­dás lehetővé teszi számukra, hogy kedvezményes akciókat szervezzenek, tavaly hatszor, az idén háromszor került sor erre. A raktárház önállósága na­gyot emelkedett az átszerve­zés óta. Saját érdekük a for­galom emlkedésének dinami­kus biztosítása, a szoros vevő­kapcsolat kialakítása, a minő­ségi munka. Tavaly adták át rendelteté­sének az új 3 ezer 200 négy­zetméter alapterületű raktár- csarnokot, amely enyhített a zsúfoltságon. Az év első felé­ben tovább növekedett ellátá­si területük a budai és a szentendrei járás bekapcsolá­sával. Jegyzet Aki nem bírja, bánja A helyzet tragikomikus. A jókora forgalmú monori piac­téren sem az árusok, sem a szorongatott helyzetben lévő vásárlók számára nincs illem­hely. A szomszédos Volán-pá­lyaudvar W. C.-je volt eddig a segítség a szükségben, de be­zárták, most már az sincs. A piaci árusok, ha már nagyon muszáj, összejönnek négyen- öten, s valamelyikük kocsijá­ba szállva, a legközelebbi is­merős portájára szaladnak. A vásárlók meg ... Aki nem bírja, bánja. Számtalan pa­nasz érkezett ez ügyben már szerkesztőségünkhöz, a pana­szosok legutóbb szószólót vá­lasztva, sürgették a megoldást, kérve a mi segítségünket is. Tusáic Mártont, a Volán 20. számú vállalat önálló monori főnökségének vezetőjét keres­tük meg először a kérdéssel: — Miért tartják zárva az il­lemhelyet? Mély sóhaj után a válasz: — Rendszeresen, nagyon csúnyán megrongálták, úgy­szólván üzemképtelen. Be kel­lett zárnunk, utasainknak vi­szont hiányzik, azt tervezzük, hogy rendbe hozása után az utazási igazolvány leadása mellett használhatják. A piaci igényeket nem vehetjük figye­lembe, hiszen ez az illemhely csupán a pályaudvar forgal­mát figyelembe véve készült, perceken belül újra tönkre­menne, ha az egész környék számára nyílna az ajtó. Ez igaz. A gond mégsem maradhat sokáig megoldatla­nul. — Tervez-e a nagyközségi tanács változtatást? A kérdést hallva dr. Zimá- nyi Gyula tanácselnök is só­hajt egy nagyot, s ha eddig nem lett volna nyilvánvaló, ez is megerősíti: lehet a témán nevetgélni, lehet felháborodni — de lekicsinyelni nem. Hi­szen nem is a téma a bizarr, hanem maga a tény, a járási székhely központjában, a nagy­község legforgalmasabb leg- közepén nincs illemhely ... — Jártunk mi már ez ügy­ben mindenfelé. Egy új, nyil­vános W. C. megépítése, csat­lakoztatása a közműre: hat­millió forint. Honnan? Tár­gyaltunk a Volán monori fő­nökségével. Közeli terveikben szerepel az autóbuszpályaud­var korszerűsítése. Ennek kap­csán olyan illemhelybővítés is szerepel, amely — ha költsé­geikhez a tanács is hozzájárul — a nagyobb közönséget is fo­gadhatja, nemcsak az utazó­kat. _A napokban várjuk a ter­vezőt, hogy dűlőre jussunk. Ha sikerül, a gond egy részét megoldjuk, s amikor már az új áruház is felépül, nyújtott műszakban üzemel, az ottani helyiségeket is igénybe vehe­tik a piac árusai, vásárlói. Természetesen (?) felügye- 1 lettel, kell, aki őrködjön a re­mélhetőleg mihamarabb át­adásra kerülő illemhelyek ép­sége felett. Mert hiányolni ugyan türelmetlenül tudjuk — tönkretenni azonban módsze­resen ... K. Zs. Általában kielégítő a monori raktárház választéka, ezt mi — vásárlók — is tapasztalhat­juk a boltokban. Esetenként hiányzik a polcokról az ét­olaj, a margarin, a déligyü­mölcs, bizonyos fűszerfélesé­gek, de ezek nem helyi sajá­tosságok. A kereskedelmi vállalatok körében elsőként vezették be a Dolgozz hibátlanul munka- rendszert, amely jelentősen javította eredményeiket. Ter­veik között szerepel közös bolt létesítése a Monorvidéki ÁFÉSZ-szel, a dabasi szövet­kezettel egy úgynevezett diszkont (magánkereskedőket, -boltokat kiszolgáló) áruház megépítése. Csökkenteni kí­vánják a kiszállítási időt is, ebben a negyedévben az üz­letszerzői gépkocsikba rádió- telefonokat építenek be, s így élő kapcsolatot tudnak létesí­teni minden pillanatban a központtal. Hiányzó munkáskezek A beszámoló jelentés nem hallgatta el a még meglevő problémákat sem. Első helyre kívánkozik a munkaerőhiány. Elsősorban raktári munkások­ra és kocsikísérőkre volna szükségük. A vegyi részlegben hozzáértő szakemberek hiá­nyoznak. S ami talán a leg­fontosabb, nagyon elkelne már az iparvágány kiépítése. A végrehajtó bizottság az alapos, minden részletre ki­terjedő beszámolót elfogadta, s elismeréssel nyugtázta a mo­nori raktárház dolgozóinak erőfeszítéseit, a jobb kereske­delmi elátás érdekében. Gér József OR! 3 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 1„ VASÁRNAP Ki a felelős? A nyár mindig veszélyesebb A KÖJÁL monori kiren­deltségének. irodájában be­szélgetünk dr. Bihari Ágnes vezető főorvossal és munka­társaival. A nyitott ablakon szelíd, hűvös szél lebegteti a függönyt, témánk mégis a forró nyár, pontosabban az ezzel kapcsolatos egészség­ügyi, -védelmi teendők. Mert lesz még az idén kánikula is, nagy meleg is, mint a hűvö­set hozó napok előtt. — Milyen szezonális fel­adatai vannak nyáron a KÖ­JÁL szakembereinek? — Akad jó néhány, hirtele- nében nehéz is összegezni, bár a monori járásban azért jóval kevesebb a gond ilyenkor mint például az üdülőöveze­tekben, az olyan helyeken, ahol tömegek lepik el a kör­nyéket. Kezdjük talán a nagy forgalmú vendéglátóegységek rendszeres ellenőrzésével a sort — mondja dr. Bihari Ág­nes, s a beszlégetésbe mindig az a munkatárs kapcsolódik be, akinek közvetlen ellenőr­zési területe az éppen érintett téma. Nagyobb teher A vendéglátóhelyekre is na­gyobb teher hárul nyáron, több az átfutó vendég. A 4-es Az utolsó köröket róják » ! , 1 ' * % ~ . M-/: . : A gombai Fáy András Tsz-ben is befejezik ma az aratást. Ké­pünkön: a kombájnosok az utolsó köröket róják a gabonatáb­lákban. Mint más termelőszövetkezetben, így a gombaiban is szárítani kell a szemeket a magas nedvességtartalom miatt. Barcza Zsolt felvétele számú fő közlekedési út mel­letti vendéglátóhelyeken pél­dául egyik percről a másikra kell gondoskodni egy busz- szal érkező turistacsoport megvendégeléséről. Előre fő­zött ételt tárolni veszélyes — frissen viszont többletmunka, de mindenképp az utóbbit kell választaniuk. Hogy így le­gyen, arról a rendszeres el­lenőrzés is gondoskodik — amely egyébként nem talál mindig mindent rendben. Járvány nélkül Legutóbb a monori-erdei Au­tóscsárdában és a Rózsakért vendéglőben találkoztak tart­hatatlan állapotokkal. A ven­déglők környéke elhanyagolt, eső után a bokáig érő sarat óhatatlanul a konyhába is be­hordják. A Rózsakertben a raktártetőről öt-hat cserép is hiányzik, a becsorgó eső rot­hadt masszává gyúrja a zöld­séget, az ott tárolt élelmet. S mivel másutt nincs hely, a konyha közepén végzik az elő­készítést. Jobb híján — és szabálytalanul. — Mit tehet ilyenkor a KÖ­JÁL? — Rendelkező határozatot hozunk, nem teljesítés esetén pénzbírság a következmény. Ha személyi felelősséget álla­pítunk, meg, szabálysértési el­járásra kerül sor. A vendéglátó egységeknél tapasztalható új gond: a vál­lalkozók, akik szerződéssel üzemeltetik egységeiket, ért­hetően a nagyobb forgalomra, a jelentősebb bevételre törek­szenek, s bevetik a siker ér­dekében egész ötlettárukat. Ez nem is lenne baj, sőt! Hi­szen a vendégek is hasznát látják a legtöbb friss kezde­ményezésnek. Ám a tulajdo­nosok többnyire elfelejtik ki­kérni a KÖJÁL véleményét és engedélyét. Pedig például me­legkonyhát üzemeltetni ott, ahol arra addig még nem volt példa, vagy ..házi” disznóvá­gással és feldolgozással frissí­teni az étrenden — nem ve­szélytelen. A KÖJÁL nem el- rontója a jónak, hanem tár­gyilagos ellenőre, vélemé­nyünk kikérése pedig nem csupán az esetleges szabály- sértést előzheti meg, de a megbetegedéseket is. Fagylaltgond az utóbbi idő­ben nem fordult elő a mono­ri járás területén. A kész fagylaltpor felhasználása is oka ennek, s az, hogy a há­rom maszek fagyialtos műkö­dését a szokottnál is sűrűbben ellenőrzik. Az ő tevékenysé­gük jól „belátható”, nem így az üzemeké — például a mag­lóéi cukrász-termelőüzemé — ahol az utóbbi időben több hiányosságra is fény derült. Több a felelős, egymásra há­rítják a hibát, nehezebb a fe- lelősségrevonás. Vízhiány mi­att kellett a maglódi cukrá­szok működését leállítani egy időre. Ha a KÖJÁL nem fe­dezi fel a vízhiányt — tovább üzemelnek, kétes minőségű vízzel, holott ennek veszélyei­vel tökéletesen tisztában van­nak, s azonnal, önszántukból le kellett volna állniuk. Ki az oka, hogy nem ezt tették,..? Érdekes statisztikát állít­hatnának pssze a KÖJÁL szakemberei a nyári, hasme- néses megbetegedésekről. Az országos helyzetet tekintve a monori járás ez ügyben is sze­rencsés — eddig. Járvány nem volt. Bizonyos kóroközók, melegágya, táptalaja a me­leg víz — de hát környékün­kön ilyen nem akad. Bár mi ta­gadás: a két járásbeli strand állapota bőven hagy maga után kívánnivalót. A KÖJÁL pedig, végképp nem lévén il­letékes vadonatúj fürdők épí­tésével változtatni a helyze­ten, kényszerűségből jórészt csupán elvi vitákba bocsát­kozhat: a kisebb-nagyobb hi­ányosságok miatt nem enge­délyezi a legális fürdőzést, megnő a tiltott strandok ille­gális látogatóinak száma. S akkor — kabin, fertőtlenítés és egyebek hiányában — még nagyobb lesz a veszély. Bejelentések, panaszok Megszaporodnak nyaranta az állattartással kapcsolatos bejelentések is, s az sem vé­letlen, hogy nagyobb figyelem irányul az élelmiszerüzletek­re. A KÖJÁL figyelmeztet, ha kell bírságol. A változtatás azonban már az arra illetéke­sek dolga, s bár egyikük-má- sikuk nem szívesen veszi tu­domásul, jól felfogott érdeke is. Koblencz Zsuzsa A kiskapuk nyitva maradnak , A bögrecsárda bezzeg hangos Nem számít a bírságolás sem, így is megéri Jelenlétét nem frissen hasí­tott fadarabra firkált nevével bizonyította Martinkó Károly, mint az igazságosságáról hí­res Mátyás király, hanem megrázó erejű, szívszorítóan szép riportot írt a családok nyugalmát, békéjét egyre job­ban veszélyeztető „pokolrava- ló” csárdákról, amikor Üllőn jártában megleste a szabály­sértési bizottság munkáját, ahogy egy „tettenért” bögre­csárdás ügyét tárgyalta. Telt ház A Családi Lapban megje­lent nagy visszhangot keltő riport hús vét vasárnapjának délelőttjén a rádióban is el­hangzott. Erdei Gábor, a nagy­községi tanács határozott han­gú elnöke elmondotta, hogy a zugkimérésekben nincsen mér­ce, figyelmeztetés az italos ember kiszolgálásának mérté­kéről, a rendszeres iszákosság a családon belül élő kiskorúak veszélyeztetett környezetét te­remti meg, amely kihat a gyermek egészségére, gátolja fejlődését, károsan befolyásol­ja a tanulmányi eredményét. Felmérhetetlenül nagy a bög­recsárdák társadalmi veszé­lyessége is, elrettentő legyen hát a büntetés. Vaskos dossziékban jegyző­könyvlapok sorakoznak, bizo­nyítva, hogy a kirótt példás büntetések nyomán mégsem záródnak be azok a kiska­puk, amelyeknek talán zárja sincs.., Ott persze korán csörög a vekker, amikor még hangta­lan a hajnal, este pedig csend lapul a házak között, a csár­da azonban bezzeg hangos ... Feneketlen zseb Hidasi Pál rendőr zászlós, körzeti megbízott lakosssági bejelentés alapján hajnali öt­kor már „telt” házat talált az egyik helyen. — És kikből is állnak a mindennapos vendégek? A jegyzőkönyvek erre a kérdésre is pontos választ ad­nak. Az élet szélén szorongó leszázalékoltak, alkalmi mun­kások, kevéske nyugdíjból tengődök, sokgyermekes tsz- tagok. És egyre többen van­nak, hiszen „hozómra” is ad a „jólelkű” csárdatulajdonos. A lakossági bejelentések meg is jegyzik: Sok család létfenn­tartása forog veszélyben, a szerény fizetés nagy része ezeknek a „jólelkeknek” a zsebébe vándorol. Ez a zseb azonban feneket­len. A megállapítás szomorúsá­got kelt minden jóérzésű em­berben. Az elmúlt évben négy bírságolás történt, jószándékú figyelmeztetés kíséretében, hiszen a kiszabás mérlegelé­sénél a jóindulatú nevelőhatás elve érvényesül. Még akkor is, ha az összeg magasnak tűnik. J. Gy. és J. Gyné-nek 7 ezer 500—7 ezer 500 forintja bánja a tiltott cselekedet el­követését. Előző büntetésük 5 ezer—5 ezer forint volt. Gy. B.-nénél nincs előzmény, a közrendet, közbiztonságot és a közerkölcsöt is veszélyeztető tevékenység 3 ezer forintjába került. T. Gy. már 4 ezer fo­rintot fizetett. K. D.-nél a bír­ság 5 ezer forint. Elrettentő példaként kirótt nagy összegek nyomán sajnos mégsem csökken a tiltott üz­letelést folytató kufárok tevé­kenysége. A szándék Az év első felében ugyanis már négy eset foglalkoztatta a szabálysértési bizottságot, amely most már szigorúbb mércét alkalmazott. A vissza­eső H. J.-né most még 8 ezer forinttal úszta meg, H. S.-né zsebe 5 ezer forinttal lett sze­gényebb. az „ismétlős” T. Gy-t talán jobb útra téríti a 10 ezer forintos bírságolás. Végeredményben a szándék is ez. Kiss Sándor ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom