Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

A haladást választották Bátrabban elébe menni az újnak A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA--- ---- - .......... - ■■ ................. - .............. 1 1 ■■■— XX VI. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP A város látja hasznát Jó társakra talált a tanács A századforduló táján Nyársapát vad futóhomokját gyümölccsel, szőlővel szelídí­tették a gazdák. Virágzó kert­kultúra bontakozott ki, s még 1960-ban 936 kataszteri hold szőlőt tartotta számon. Új te­lepítések voltak akkoriban is, de nem jártak a várt ered­ménnyel, s az elmúlt két év­tizedben rohamosan csökkent az ültetvények területe. A te­lepülés termelőszövetkezete bízott a jövőben, s zászlajára jelszóként a haladást írta, ne­véül választva e programot. Az azóta eltelt időszak azon­ban azt mutatta, hogy ezen a gyenge homoktalajon nagyon nehéz előbbre lépni, de nem lehetetlen. Ezt próbálgatja napjainkban a Haladás Terme­lőszövetkezet. Intézkedési terv A természeti tényezőknek nagymértékben kiszolgáltatott ez a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező gazdaság. Több megrázkódta­tás érte a közöst: 1976-ban tízmillió forintos alaphiány jelentkezett, s évekbe telt, amíg kiheverték. 1979 aszályos év volt, tavaly ismét sivár képet mutatott a határ, a nyereség nem haladta meg az 5,5 millió forintot és nem terveztek többet az idei évre sem, pedig már lassacskán ki­bontakoznak a jövő ígérete­sebbnek tűnő körvonalai. A párt járási bizottsága kü­lönös figyelemmel foglalkozik a gyengébb adottságú szövet­kezetekkel, ösztönzi és segíti fejlődésüket, a közös vagyon gyarapítását, a kollektíva tagjainak egyéni boldogulását. Erre az évre intézkedési ter­vet készítettek a tsz-vezetők- kel, amelyben megfogalmaz­ták, hogyan lehetne hatéko­nyabban, színvonalasabb ve­zetéssel, jobb munkával meg­felelő kerékvágásba tenni a szövetkezet szekerét? Papírra vetették az elgon­dolásokat, amelyek figyelem­be veszik az adott gazdasági lehetőségeket. Az üzem- és munkaszervezés, az ésszerű takarékosság érdekében tesz­A konzervgyári szezonban 10-14 nap múlva következik be a csúcsidőszak. A július 25—26 —27-i bőséges csapadék pár napra visszavetette ugyan a nyersáru felvásárlását, de ked­vező hatású lesz a zöldbab, uborka, paradicsom és gyökér­zöldségfélék termésére. Az elmúlt időszakban a kon­zervgyár paraj- és sóskafel­dolgozási tervét teljesítette és túlteljesítette a cseresznye és a meggy átvételét. Sárgabarack­ból a tervezettnél kevesebbet kapnak, a terv teljesítéséhez elegendő zöldbab, uborka, pa­radicsom, paprika és gyökér­zöldségféle várható. A májusi, júniusi szárazság miatt a szer­ződött zöldborsónak csak 80 százalékát sikerült megtermel­ni. Különösen kevés volt a csa­padék Nagykörösön, már ked­vezőbb volt a helyzet Cegléden és Tápiószentmárton környé­kén. Makó térségében is hosszan tartott a szárazság. így vörös­hagymából is 25 százalékos ter­méskiesés várható. Valószínű­leg más gazdaságoktól sikerül megvásárolni a hiányzó meny- nyiséget. A csapadékellátás szempontjából kedvezőbb kör­zetből, a nyíregyházi és sziget­vári konzervgyár környékéről zöldbab- és uborkafelesleget is átvesz a gyár, ennek alapján várható az éves terv teljesítése vagy annak megközelítése. A július 27-i esős napon is 260 tonna zöldséget és gyümölcsöt sikerült felvásárolni, de ha az esők nem zavarták volna a sze­dést, további 160 tonna zöldség­gyümölcs került volna be a konzervgyárba. Két hét múlva a paradicsom és a paprika érésének fokozó­dásával naponta 1400—1600 tonna zöldség-gyümölcs beér­kezése és feldolgozása várható a konzervgyárban. Az üzem megkezdte a jövő évre szóló szerződések megkötését. Akkor az "7 évi mennyiséghez képest a szamóca-, köszméte-, málna-, nek lépéseket. Azon vannak, hogy lolctjeiket minél joooan hasznosítsak, művelésbe von­va az elhagyott tanyahelye­ket, fölösleges düióuiakat. Fontosnak tartják a laborató­riumi vizsgálatoknak megfe­lelő talajeropotlást, különös tekintettel a meglevő istallo- trágya leihasználására. Nem maradhat el ezentúl a negyed- évenkénti tüzetes közgazdasá­gi elemzés, sorra véve vala­mennyi ágazatot. így lehet időben felismerni, mi a gazda­ságtalan, min kell változtatni. Az alap- és a melléküzemági tevékenységnek egyaránt el kell érnie a tervbe vett szín­vonalat, s ehhez az eddiginél áldozatosabb, sikeresebb mun­ka kell, ezt célul tűzték ki. Mit tettek eddig? Miután a gazdaság árbevé­telének legalább 60 százaléka az alaptevékenységből szárma­zik ezentúl is, ismét hozzá­láttak az — ezúttal szakszerű és átgondolt — gyümölcs- és1 szőlőtelepítéshez. Nyolcvan- négy hektár szilváskertjük a következő években termőre fordul. Jövő ősszel 43 hektá­ron meggyet telepítenek. Egy éve alakítottak ki egy 33 hek­táros szőlőtáblát, a borkom­bináttal együttműködésben. En­nek a telepítési programnak a következő esztendőkben is folytatódnia kell. Melléküzemek A legeltetéses szarvasmar­hatartást is szeretné nyeresé­gese bbé tenni, meg kell ter­melni a kellő mennyiségű és minőségű takarmányt és a hús olcsó előállítására kell töre­kedni. Miután az időjárás kiszá­míthatatlansága a 11 arany- koronás földeken az átlagos­nál nagyobb galibákat okoz­hat, bizonyos mértékben füg­getleníteni kell magukat ezek­től a körülményektől. Az ipari melléküzemágak ezt a célt szolgálják. Nem sajnálják a fejlesztés forintjait a gu­miüzemre és a vasipari rész­legre. Tavaly hozzáláttak egy szín műhellyé alakításához. Növelték a gumiüzem teljesí­sárgabarack-, uborka- és zöld­babszerződéseket kívánja nö­velni a gyár, a többiből az ez évihez hasonló mennyiségre kí­ván szerződni. Korabeli könyv a Esser József orvosi-szereket áruló közönséges bolt felállítá­sa iránti kérelmét 1806-ban hagyta jóvá a vármegye. Megnyílt a IV. kerület 74. szá­mú házban. A család leszárma­zottai és barátai a fasizmus ál­dozatai lettek. A patika beren­dezése még megvolt az államo­sításkor. Tehát a város első pa­tikája fennállt csaknem 150 évig. Sokan emlékeznek még a sö­tétbarna faragott faburkolatra, a cserép-, üveg- és fa- (orvosi­szereket tartalmazó) tégelyek­re, a csillogó sárgaréz patika­mérlegre. — Minden szeptemberben ott vásároltam a tintát — mondja Lidi néném. — Csoda­szép volt — sóhajtja ábrándo­sán. Ennél többet nem tud mondani. Áll még a ház All a ház még. Itt ballagott át a téren Arany tanár úr, gyó­gyulást remélve. Sokáig keres­tem, végül lemondtam róla, magam sem bíztam benne, hogy találok a régi patikával kap­csolatban valamit. Ekkor jut­tatta a véletlen a kezembe a boltalapító, orvosi szereket áruló patikus könyvtárának egyik kötetét. tőképeségét, hiszen ez így mind nagyobb nyereséget hoz, megérik a pénzt az új gépek. Hasonló a helyzet a vasasok műhelyével is. Ennek köszön­hető, hogy már az idén várha­tóan tízmillió forinttal na­gyobb lesz a melléküzemek­ből származó árbevétel, s re­mélhetőleg emelkedik a gaz­daság tiszta nyeresége is. Fontos határozatok A Haladás Tsz idegenkedik a kockázatvállalástól. Néhány vállalkozásnak, mint például a Pest megyei 5-ös számú Építőipari Közös Vállalkozás­nak, a ceglédi TSZKER-nek, a Taurina-programnak, a ga­bona- és iparinövény-termesz- tési rendszernek, a borgazda­sági társulásnak, az erdészeti meg a gyümölcstermesztési rendszernek tagja. ötéves együttműködési szerződés ér­telmében a kalászosok és a napraforgó betakarítását a nagykőrösi Mészáros János Tsz és a börzsönyaljai szö­vetkezet végzi. Kapcsolatot építettek ki a csepeli Duna Termelőszövetkezettel is, ám ezt még tartalommal ezután kell megtölteni. Egyáltalán, egy kicsit bát­rabban elébe menni az újnak, kezdeményezéssel, ágazatszer­vezéssel, alakítással. A múlt évben a 39 ezer fo­rintot alig haladta meg a munkadíjszínvonal. Az embe­rek felmérték a lehetőségei­ket, s amit nem kaphattak meg a szövetezettől, azt a háztájiban végzett munkával tudták előteremteni, ugyan­csak a tsz segítségével. Ezt bizonyítja, hogy terményfélé­ket és jószágokat húszmillió forint értékben adtak át a felvásárlóhelyeken. Volt egy időszak, amikor a vezetés egysége is megbom­lott, s nem volt mindig, min­denben ura a helyzetnek. Ügy tűnik, ebből levonták a kellő tanulságot, és akár kádercse­rékkel is a jobb megoldások irányában haladnak. Több fi­gyelmet fordítanak az embe­rek gondjainak a megoldására, s mióta ezt tapasztalják a ta­gok, jobb a közhangulat. Min­denesetre a vezetőség most úgy látja — és erről kell meggyőznie a tagságot is —, hogy néhány éven belül sike­rül magasabb színvonalra emelni a gazdálkodást, jobb munkával és szervezéssel, még a nehezülő közgazdasági kö­rülmények ellenére is. Nyárs­apát ismét a szőlőbe és fák­ba kapaszkodik, próbálja szi­lárdabban megvetni a lábát a homokon. gyógyszerekről Egy könyv címétől mit kö­vetelhetünk meg? Következ­tetni lehessen belőle. a tarta­lomra. Esser József könyvének a címe: „Magyar Patika, az az Magyar és Erdély országban termő patikai állatok és növé­nyek és ásványok orvosi hasz­naikkal egyetemben a falusi külorvosoknak és Földesurak­nak és Lelkitanítóknak szá­mokra, hogy a falusi iigyefo- gyott, beteg, adózó népen kevés költséggel és azoknak bizodal- mas kívánságok szerént segít­hessenek. Szerzé: Kováts Mihály orvos doktor (hosszú cím és ranglis­ta). Ajánlja: A Fő Tiszteletű Tiszán Inneni Helvétiai vallást Tartó egyház megyének, mint ezen munka kijövetele szorgal­matos és sikeres előmozdítójá­nak, tisztelet és örök emléke­zet zálogául. Ez az a munka amely az állatoknak, növények­nek. ásványoknak orvosi cre- jeket és nyavalyákbéli hasznos voltukat leírja legelőször ma­gyarul.” Ezután 114 oldalon keresztül következnek abc-rendben az orvosi-szerek: áfonya, angyal­fű, ánizs, apróbojtorián, ár­pa... stb. Az árpát ajánlja főtt­vízzel, citromsavannyal rendes italul hideglelésben, péppé főz­ve kőrisbogárporral gyulladá­sos hasra, az árpakását aszalt A tanácsok szüntelenül ke­resik a módját; hogyan tudná­nak mind kiterjedtebb és ha­tékonyabb kapcsolatokat kiala­kítani a tömegszervezetekkel és vállalatokkal, üzemekkel a település fejlesztési ütemének gyorsítása, a felvilágosító és nevelő munka, a hatékonyabb társadalmi ellenőrzés érdeké­ben. Évek óta együttműködési megállapodások egész sorát kö­tik, s az ebben leírtak meg­valósítását időről időre átte­kintik. Ilyen alkalom volt leg­utóbb a városi tanács végre­hajtó bizottságának ülése, ahol ez a téma szerepelt napiren­den. Munkára mozgósít A népfrontmozgalom és a tanács között régi keletű a szo­ros munkakapcsolat. A korábbi megállapodást a környezetvé­delem a városfejlesztés és a közművelődési témakörével bővítették, továbbá a város­körzeti tanácskozások előké­szítésében és lebonyolításá­ban való közreműködés is be­lekerült. Annak is hagyomá­nya van, hogy a népfront kö­zösen vizsgálja meg a jelölő- gyűléseken és tanácstagi beszá­molókon felvetett közérdekű bejelentéseket, és együtt moz­gósítanak a város érdekét szol­gáló társadalmi munkára. Ki­veszi a részét a mozgalom a lakóhelyi és a munkahelyi környezetvédelemből is. A la­kossággal szervezett találkozó­kon egy éve a hatodik ötéves terv ismertetése állt a közép­pontban, az idén az egészség- ügyi ellátás átszervezéséről ad­tak alapos tájékoztatást. A KISZ városi bizottsága ugyancsak fontos partnere a ta­nácsnak. Több intézkedés szü­letett a fiatalok szabad idejé­nek hasznos eltöltésére. A KISZ-esek támogatják az if­júsági házat, a balatonakali úttörőtáborban társadalmi munkában végzik el a szük­séges előkészületeket, hogy a patika szilvával összefőzve székdugu­lásnál, árpasert, erősítőnek, tej­nevelőnek, árpalisztet púder­nek. Vénuszkórra ajánlatos Medveszöllőt ajánl vízhajtó- nak. Majoránnát ébresztőnek az érzékek tompaságában, „to- bák”-gyanánt por alakban, mint prüszköltetőt, de készíti italnak, fürösztövíznek és ke­nőcsnek a szélütés ellenszeréül. A közönséges bürökből 22-féle szert készít. Általában csaknem minden növénynek felhasznál­ja termését, virágát, levelét, szárát, gyökerét. Készít belőlük frissen, szárítottan, vízben vagy borban főzve, pálinkában, ecet­ben, olajban áztatva, vagy pép­pé vágva cseppecskéket, poro­kat, kenőcsöket, pogácsákat, italokat. Kik fogyaszthatják? A kort is jelöli: felserdültnek, el­aggottnak. A fogyasztás mód­jára is ad útmutatót: egy haj­tásra, szörpölgetve, cseppen- ként, szükség szerint... A gyógyszerek hatására vonatko­zó ajánlások: elevenítő az álomkórságban, töprönködés- ben. erősítő a sorvadtságban, aszálybetegsésben, émelygés­ben. felfúvódottságban, restség­ben. a víztől való iszonyodás- ban, ijedtségben. Táplál, hűsít, szomjat olt stb ... hatszáz gyerek gondtalanul tölthesse ott a vakáció egy ré­szét. Az ifjúsági sporttelep mindenkinek rendelkezésére áll. A tanács közvetlenül anya­gi támogatást is ad a fiatalok­nak. A KISZ-szervezetek titká­rainak tájékoztatót tartanak az időszerű helyi feladatokról. A KISZ-bizottság a gyermek- és ifjúságvédelem terén haszno­sítja aktíváit, a tanács támo­gatja a fiatalok lakásépítését, előnyben részesíti a fiatal há­zasokat, figyelemmel kíséri a pályakezdők helyzetét. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség helyi szervezete a vá­rosi /tanács erkölcsi és anyagi támogatását élvezi. Az MHSZ gondoskodik a sorkötelesek honvédelmi előképzéséről, ve­zetősége jó kapcsolatban áll az iskolákkal, a művelődési osz­tállyal, a testnevelési és sport­felügyelőséggel. A hazafias ne­velést fontos feladatának te­kinti, eszközökkel segíti a hon­védelmi szakkörök működését. Rendszeresek azok a tovább­képzések, amelyeket az iskolák honvédelmi felelőseinek, a nyolcadikos diákok osztályfő­nökeinek és a testnevelő ta­nároknak tartanak. Az iskolai élet számottevő eseményei a honvédelmi versenyek a közép­iskolákban MHSZ-klubok mű­ködnek. Másféle kapcsolat A városi tanácsnak vannak másféle kapcsolatai is. A gya­korlat azt mutatja, hogy ezek­nek nagy jelentőséget kell tu­lajdonítani, hiszen az előző tervciklusban 73,5 millió fo­rint volt a társadalmi munka Pénteken rendkívül nagy gyümölcs-, zöldség- és virág­piac volt. Főleg az almánál és Melyek a leggyakrabban elő­forduló állati eredetű patika­szerek? Disznózsír, tojás, ökör­epe, nyúl-epe, százlábúbogár, kőrisbogár. Az ásványi anya­gok: kénkő, gáliekő, mészkő ... Nemzedékek megfigyelései­nek tapasztalata nyilvánul meg a gyógyszerkészítményekben, mert valóban gyógyít némelyi­kük. Kifekvés ellen ajánlott védszer: két tojásfehérjéből és 1 lat pálinkából készült keve­rékkel a bőrfelületet bekenni. A bábák ugyanezt a keverékét használják a „vénuszkóros” be­tegek kezelésénél és kezük vé­delmében. Ami különlegesség, az a százlábúak és kőrisbogarak al­kalmazásából adódik. Pl. Végy 6 lat eleven százlábút (melyek nincsenek összegömbörödve, azok elhányatnak) 1 font fejér borral megforrázatván, ki nyo­matván, reggel, este szükség szerént hályog ellen, sorvadás­ban ajánlott, 75—80—100 száz­lábúnak kinyomott nedvét meg­cukrozva szamárhurutra alkal­mazza. Borban, pálinkában Mikor erősebb hatású szert készít, akkor megemeli a száz­lábúak és a fokhagymagerez­dek számát, az oldószert fehér borról gabonapálinkára cseréli. A mennyiséget: „szükséghez képest” határozza meg ... Mekkora lehetett a patika forgalma? „A tudatlan ember bátrabban fordul patikárius- hoz, mintsem doktorhoz, mert fél az orvosnak adandó fizet­ségtől” — olvasható az egyko­rú feljegyzésben. Molnár Elekné értéke és a tanács 35,3 millió forintot vett át a gazdálkodó szervektől a település fejlesz­téséhez. Főként a vízellátás, az elektromos • és földgázhálózat bővítése, az óvodai és az is­kolai ellátás terén volt érez­hető az önzetlen közreműkö­dés. Most a tizenhat üzemmel, vállalattal megkötött együtt­működési megállapodás a tár­sadalmi egymásrautaltság fel­ismerésének tényét tükrözi. A hatodik ötéves tervben a keret­megállapodás szerint 35,2 mil­lió forintot adnak át a munka­helyek a város céljaira. Továb­bi 18 millióról most tárgyal­nak. Az önzetlen segítőkészsé­get jól jellemzi, hogy tavaly a társadalmi munka értéke húszmillió forintra emelkedett Nagykőrösön. A fejlesztés forintjai Érdemes név szerint is meg­említeni néhány cég közremű­ködését. A DÉMÁSZ üzemirá­nyító épületre és a hálózat fej­lesztésére 15,6 millió forintot adott át. A Pest megyei Viz­es Csatornamű Vállalat a la­kossági szolgáltatásokhoz 2,5, a csatornamű rekonstrukciójá­hoz 12,5 millió forintot aján­lott' fel. Társadalmi munkájá­val könnyíti az iskolaépítést, a bölcsőde vízellátásának meg­oldását. A konzervgyár a ma­gánlakásépítés, a gyermekin­tézmények támogatása terén bőkezű. A többiek — erejük­höz mérten — vállalnak részt anyagiakkal és munkával a városfejlesztési feladatokból. Tamasi Tamás a virágnál mutatkozott túlkí­nálat. A kistermelők is meg­jelentek a görögdinnyével. Mindnyájan autóról árulták, 8—10 forintos áron. Sok volt a piacon a csirke. A tyúktojás ára 2 forintra emelkedett. A szemesterménypiacon a búza literjét 5, az árpát 4,50, a zabot 6, a morzsolt kukori­cát 4,50 és a napraforgómagot 12 forintért árulták. A gyümölcs- és zöldségpia­con a kajszibarack 10—18, az őszibarack 12—16, apróbarack 8—10, nyári alma 6—12, miskol­ci szilva 6, a burgonya 6—7, a göröddinnye 7—10 a sárgadiny- nye 8—10, a paradicsom 8-1Ö, az uborka 5, a zöldbab 12, a kel- és fehér káposzta 8, a kar­fiol 12—16, a zöldpaprika 10— 14, a zöldkukorica csöve 2,50, a szárazbab 28 forint volt. A baromfipiacon a tyúk pár­ját 180—200, a vágócsirkét 70— 150, a kacsát 200, a ludat 400, a naposcsirke darabját 10, a négyhetes csirkét 30—32 fo­rintért árulták. A baromfipia­con új árusítási beosztást lép­tettek életbe. fijjff MiTzigim Földrengés Tokióban. Színes japán katasztrófafilm. Előadás 4, 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Süni a ködben. Színes me­sefilm. fél 4-kor. A menyasszony. Színes szink­ronizált NDK film, fél 6-kor és fél 8-kor. Hétfői műsor Földrengés Tokióban. Elő­adás 6 és 8 órakor. A stúdiómoziban Találkozás. Szovjet társadal­mi dráma, fél 6-kor és fél 8- kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi Már 1983-ra kötik a szerződéseket Zöldségből nem lesz hiány Dr. Konrád Zoltán T. T. Áfonyától a százlábúig Sokféle szert kínált ■■Piaci jelentés —

Next

/
Oldalképek
Tartalom