Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 10., KEDD Sok kicsi sokra megy Javaslatok a pazarlás ellen 1980-ban először, a közel-! múltban pedig már ötödik alkalommal hirdette meg a Műszaki . és Természettudományi Egyesületek Szövetsége az „MTESZ az energiatakarékosságért” pályázatot. A társadalmi szervezet felhívása felkeltette ' a műszaki, gazdasági szakemberek érdeklődését; az első négy forduló során összesen 435 pályamunka foglalkozott az energiatakarékosság különböző módszereivel. Közülük 81 bizonyult díjazásra, jutalmazásra érdemesnek. Az MTESZ több mint hétszázezer forinttal ismerte el a legjobbak munkáját. Az eredményhirdetés, a díjak kiosztása nem tett pontot egy-egy forduló végére. A társadalmi szervezet ugyanis a pályázatok sorsát továbbra is figyelemmel kíséri, az arra érdemes javaslatok megvalósítását és széles körű elterjesztését szorgalmazza. Nyolcszázmilliós haszon Az elmúlt két év terméséből összesen 162 pályamunka, a beérkezett javaslatok csaknem 40 százaléka ígérkezett hasznosíthatónak. Természetesen az elméletileg jó megoldás még nem garancia arra, hogy a gyakorlatban is megállja a helyét. A figyelemmel kísért javaslatok 17 százaléka hullott ki a rostán. Vagy azért, mert az érdekelt vállalat idő közben jobb, gazdaságosabb megoldást talált, vagy azért, mert az ötlet kivitelezéséhez hiányzott a pénz. Egy pályázó például javaslatot tett a hévízi bányászüdülő napenergiával történő hőellátására; a napkollektorok igen magas ára azonban egyelőre nem teszi lehetővé ezt a megoldást. A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a vállalatok érdeklődése az utóbbi időben megélénkült. Ügy tűnik, az energiahordozók drágulása erősen ösztönzött a pazarlások megszüntetésére. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a 162 javaslat 30 százaléka megvalósult, további harminc százalékuk hasznosítása pedig megkezdődött. Az ebből származó haszon körülbelül 800 millió forintra becsülhető, s a számítások szerint ennél is nagyobb eredményeket ígérnek a folyamatban levő fejlesztések. Veszteségcsökkentéssel Az egyik pályamunka például az elvi számítások mellett gyakorlati példákkal is igazolja, hogy az úgynevezett átfolyós rendszerű egycsöves fűtési rendszert is lehet gazdaságosan — a jelenleg tapasztalható pazarlás nélkül — működtetni, ha megfelelő a rendszer szabályozása, s szakszerűen üzemeltetik a berendezéseket. Az 1980—81-es fűtési idényben a Kecskeméti Házgyár termékeiből a Bács- Kiskun és Pest megyei lakásokban kipróbálták a módszert, amelynek révén jelentősen csökkent a fűtés tüzelőanyag-igénye. Egy pályázat a mecseki bányametán hasznosítását dolgozta ki. A módszert a Mecseki Szénbányák két bányájában, Zobákon és Bétán még ebben az évben bevezetik. A Magyar Kábel Művekből érkezett javaslat szerint a kábelgyártás technológiájának módosításával csökkenthető a kábelhálózat energiavesztesége. Az MTESZ javasolta a vállalatnak, nyújtsanak be energiaracionalizálási pályázatot a szükséges fejlesztéshez. Készültek javaslatok az üzemanyag-gazdálkodás ésszerűsítésére, egy koromkoncentrációt mérő műszer kidolgozására, a távvezetékek fokozott hővédelmére, a főzés, mosás energia- fogyasztásának csökkentésére, s mindezek révén jelentős tüzelőanyagot, illetve villamos energiát takaríthattak meg a vállalatok. Szemléletformálás A dolog természeténél fogva szerepelnek a pályamunkák között olyan módszerek is, amelyek megvalósítása már a pályázat meghirdetésének idején — a pályázati feltételek szerint azonban legfeljebb egy évvel korábban — megkezdődött. Ilyen esetekben természetesen nincs szükség a társadalmi szervezet támogatására. Arra azonban Igen, hogy az egyik vállalatnál hasznosnak bizonyult módszereket másutt is megismerjék. Az METESZ energiatakarékossági pályázata is hozzájárult például ahhoz, hogy a szemes termények nedvestárolásának megoldására több mint hetven termelőszövetkezet adott be energiaracionalizálási hitelkérelmet. De az iparvállalatok is tanulhatnak egymástól. A RáZsákolják már a vetőmagot A vácszcntlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet az idén száz vagon búza vetőmagot értékesít. A mag tisztítása, zsákolása, fémzárolása a helyi telepen történik, ahol naponta kétszáz mázsát mérnek ki átlagosan, a szezonra elkészült acélvázas színben. Fozsó László a búzaíelliordóban ellenőrzi a vájatokba kerülő mag mennyiségét, Kővágó Gábor pedig a lefolyó nyílást szabályozza. Bene Mihály felvételei ba Magyár Vagon- és Gépgyárban például kidolgozták egy üzemcsarnok korszerű, energiatakarékos világítási rendszerét, amelyet a Ganz- MÁVAG-ban és a Csepel Művekben örömmel fogadtak, s hozzá is kezdtek a módszer megvalósításához. Az MTESZ energiatakarékossági pályázatának eddigi eredményei kedvezőek. Ennek azonban csak egy része a forintban is kifejezhető haszon. Legalább ennyire fontos, hogy a társadalmi szervezet a javaslatok aktív támogatásával, az érdeklődés állandó ébrentartásával szemléletet is formál. S ezzel segít abban, hogy a hasznos javaslatok a vállalatoknál minden különösebb rábeszélés, támogatás nélkül, magától értetődően valósuljanak meg. K. J. GATE Külföldi kapcsolatok Kiterjedtek a külföldi kapcsolatai a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek. Ezek sorába tartozik az, hogy melegégövi oktatási osztályán számos külföldi diák szerez speciális képesítést. Tanáraik, oktatóik meghívott előadók egy-egy nemzetközi konferenciának. Az egyetem növénynemesí- tési tanszéke például a közeli szocialista országok egyetemein kívül a havannai egyetem tudományos kutatóintézeteivel csaknem másfél évtizede tart szoros kapcsolatot. Űjabb keletű az NSZK-beli, giesseni Justus Liebig egyetemmel kötött együttműködésük, amely a kukoricanemesítéssel kapcsolatos. A szecesszió hatása tsüdilllfol sagásrsott ki Egy szellemi műhely portréja Miben áll a művészet különleges tarsadaimi statusa? ioitau feiiettetc, sokan megválaszolta«. n.'ar a kémest, pusztán irodalmának áttekintése egy eieire való, s mégis megoionatatlan feladatnak tűnik. De vajon szükség van-e ra egyáltalán, hogy magyarázzuk, kutassuk, értelmezzük az elvontság szféráiba emeljük a jelenséget? Az utóbbira már egyszer uooen felelhetünk: nem lenetünk meg enélkül sem. Nem mindegy azonban, hogy miként csináljuk. A magyarázat, a leldoigozas íeieios- scíjo nemegyszer nagyooo, mint az aiap/aui szoigaio alkotásoké. a művészétét pero- gaao, elutasító közönség, a kri- uivci, ü muvesztuur tenet, ü mindenkor adott muveszeipo- ncika, az alkotok es a müvek szövevényes egysége alakítja egessze művészet es társadalom kölcsönhatását. Mű és háttér Az is örök kérdés; magya- ráznatok-e művek? A festmények, a versek, a filmek, a színházi előadások vagy magukért beszelnek, tudnak-e magukért beszélni a produkciók? S ha igen, ha nem, mi kell hozzá, hogy jobban megérthessük, kellőképpen feldolgozhassuk őket? fc> mi legyen a hozzájuk kapcsolódó dolgokkal? A művészekkel például, hogy mást ne mondjunk. Akik, hiába is tagadnánk, nem csak műveikkel, hanem életmódjukkal, mint magánemberek is hatnak. Akárhogyan is foglaljunk •állást a fenti, nem könnyű kérdésekben, mindenképpen haszonnal forgathatjuk Poló- nyi Péter Emlékezések a gödöllői művésztelepre című írását, összeállítását, ami ezúttal különlenyomatban is, a hely- történeti gyűjtemény gondozásában jelent meg, részeként egy nagyobb, Gödöllőiek, Szentendreiek című tanulmánynak. Bevezetőnk gondolatait ez ihlette. Hiszen ezúttal nem elsősorban a művekről, sokkal inkább hátterükről van szó. Azokéról, amelyeknek egy része immár jó ideje állandó kiállításon látható a gödöllői helytörténeti gyűjteményben, s amely hosszú-hosszú idő után méltó emléket állít annak az alkotócsoportnak, amely ugyan a művészi megítélésben vitatott, de értékeiket, jelentőségüket nem érheti gáncs. Az összeállításból pedig kiderül: nemcsak művészetükben, életükben is teljességre törekedtek. Bevezetőjében Polónyi Péter egyértelműen fogalmaz: „Mit fedezhettek fel a látottakban a tárlat megtekintői? Van-e valami a látnivalókon túl is, amit érdemes megismerni? A művésztelep szellemére, tagjai szemléletére, magatartására, hatásuk titkára tényt vető dokumentumok, vallomások közlésével erre igyekszünk választ adni." Ma is kihívás S a válasz igenlő. Barcsay Jenő, Iván Szilárd, Dénes Jenő, Kriesch Margit, Remsey Ágnes, Remsey Jenő visszaemlékezéseiből egy különös, ma is szorongatóan érdekes, s ahogy Kamarás István szociológus írta a kiállítás emlékkönyvében: még a mának is kihívást jelentő világot ismerhet meg az olvasó. Jelesül azt a szellemet, együvétartozást, egymás vállalását, azt a tudatos életformareformot, amely akár tetszik — akár nem: környezete, részint alapja, részint eredménye volt a telep, a kolónia, a társaság művészetének. A századelőn vagyunk, az Ady-szidta magyar ugaron, ahol még a felvilágosodás szelleme is csak nehezen telepedhetett meg, az éppencsak formálódó szociális mozgalmakban, és a szűkre zárt értelmiségi körökben. De afelől bizonyosak lehetünk; az utóbbiak egyike volt a szecesszió e határokon túlra ható magyar műhelye itt Gödöllőn. Ezt sugallják a személyes emlékek, Kőrösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő, s a többiek korántsem teljességre törekvő portréi. Bizonyítékok lapjai És Polónyi Péter jól kérdez: nem az intimitásokra kíváncsi, viszont úgy irányítja a beszélgetéseket, hogy kitűnjön: nem néhány bohém, különc művészfigura életidegen, a régi szokásokat gúnyoló, s polgárpukkasztó különcségeiről van szó. Hanem arról, hogy különös társadalm státusukat — mert az volt az övék — éppen ne üres élve- tegségekre használják, hanem a munkát, az alkotást segítő, a mindennapi életet kin teljesítő, ésszerű és a korhoz viszonyítva szabad körülményeket teremtsenek maguknak, s példájukon keresztül másoknak. Ne soroljuk fel, olvassuk e! a bizonyítékokat, sorjáznak a lapokról, de még a kiadvány végére illesztett fotóillusztrációkból is. S a művekkel valő összevetésük újabb adalékul szolgálhatnak a bevezetőben idézett nehéz kérdésekhez is. G. Z. Talált péaz Néhány napja adtuk hírül, hogy sorra nyitnak a Rákospatak partján a kis' üzletek; Czibula Péter szintén kinyitotta lakberendezési boltját, amelyet ugyan eddig nem nagyon ostromoltak a vevők, pedig igen gazdag a választék, az egyik nézelődő azonban máris itthagyta a pénzét. De nem az áru ellenértékeként, hanem feledékenységből. S mivel hárman is összejöttünk a boltban, a tulajdonos javasolta nézzük meg, mit is tartalmaz a boríték. Pontosan 3355 forintot találtunk benne. Két nappal később a hölgy is visz- szajött s hiánytalanul átvehette a pénzét cs. J, Készül a dányi tészta A dányi Magvető Tsz kókai tésztaüzemében a tervek szerint az idén huszonöt vagon tésztát készítenek, amelynek négyötödét a VOSZK, a Szövetkezetek Kereskedelmi, Ipari Közös Vállalata veszi át, a további öt vagonnak pedig a FŰSZERT a megrendelője. A változó igények szerint összesen nyolcféle tészta készül, s jut el a vásárlókhoz. A cérnametéltet folyamatosan állítják elő, de emellett mindig másfajta is kerül a csomagol óba. Képünkön Horváth Jánosné a tésztavágógépből szedi ki a kész metéltet. ^eplabdósok tervei Példát mutatnak a többieknek Majdnem negyedszázada már annak, hogy Jákfalvi Ferenc egykori válogatott gyeplabdajátékos, a Ganz Árammérő- gyár dolgozója és néhány lelkes társa megszervezte és a bajnokságra is benevezte a gödöllői gyeplabdacsapatot. Ez a sportág azóta is a város sportéletének élén áll, hiszen ma is az egyetlen, amelyben az I. osztályban érdekeltek vagyunk. A nyári szünetben az eredményekről, a tervekről érdeklődtünk Matúz Sándor edzőtől. Nyolc meghívott Megtudtuk, hogy a szakosztálynak jelenleg negyvenegy igazolt játékosa van, az első és a második vonalban küzdő felnőtt csapatok mellett ifjúsági és serdülő csapat is működik. Az utóbbiak nincsenek osztályba sorolva, ők különböző tornákon szerepelnek; fejlődésük az utánpótlás záloga. Hogy továbbra is az élvonalban maradhasson a GSC, nagy gondot kell fordítani a velük való foglalkozásra. Azt, hogy ez a munka eredményes, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az ország legjobbjaival együtt nyolc gödöllői fiatal vesz részt az NDK-beli edzőtáborozáson. A szám sokat jelent, hiszen hét csapatból huszonhat játékost válogattak ki, s majd egyharmaduk GSC-s. Az elmúlt bajnokságban az első és a második osztályban egyaránt a harmadik helyen végeztek a GSC gárdái, az ifjúságiak pedig elsők lettek. Hozzávéve a serdülőket, nem csoda, hogy a sportág országos vezetése is figyelemmel kíséri és elismeri az itteni munkát. De vajon mi a siker nyitja, amivel a többi sportág képviselőinek is példát mutatnak? Ismeretes, hogy néhány évvel ezelőtt gondok voltak a csapat körül, de mára a fegyelem, a lelkesedés, a szigorú edzések a jellemzők. A magánéletet is a sport szolgálatába állítják, ezt tanúsította például a bajnokságra való téli felkészülés. Ehhez nagy segítséget nyújtott Adám Pál testnevelő tanár, a Karikás Frigyes általános iskola igazgatóhelyettese. Ez egyben a sportban való közös munkálkodás lehetőségét mutatja: a gyeplabdások az iskola tornacsarnokában edzettek, s most hálából Mészáros Béla burkoló kisiparos, egyben játékos vezetésével megjavítják a padlózatot, pótolják a hiányzó részeket. A munkával még a nyári szünidőben szeretnének végezni. Ezzel is tovább erősödik az iskola és a sportkör kapcsolata. A tavasz végi felkészülés már kevésbé volt zökkenőméntes, hiszen többen tanultak, érettségi vizsgájukra készültek. Volt olyan játékos, aki a válogatottságról mondott le azért, hogy sikeresen befejezhesse iskolai tanulmányait. De ezért tulajdonképpen dicséretet érdemelnek, különösen akkor, ha pótolják a kimaradt edzéseket. Tanulnak is Az ifjúsági csapatból öten kaptak meghívást a válogatott keretbe, s négyen el is fogadták: Gecse Róbert, Heim György, Szávai Csaba és Bognár László. Hegedűs László sajnos munkaköri elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a felkérésnek. A felnőttek közül a három Prutek fivér; Tibor, István és János, valamint Pukszler Ferenc került be a válogatottba. Ok folyamatosan részt vesznek az edzéseken, csapattársaik augusztus 10-ig kaptak szabadságol. Az ifjúsági válogatott a lengyelek, a felnőttek az osztrákok elleni visszavágóra készülnek. Jó érzés, hogy soraikban ott szerepelnek a gödöllőiek is. A csapatok számára szeptember elején kezdődik a küzdelem: a bajnokság és a Magyar Népköztársasági Kupa. Az MNK-ban már két mérkőzést lejátszottak korábban, mindkettőn győztek a mieink. Tervük, hogy a válogatottban, a pontvadászatban és a kupában is megállják a helyüket. A szakosztály számára a sportkör, a GSC költségvetése biztosítja a működéshez szükséges pénzt: a felszerelésre és az utazásra valót. Sajnos a tervezett külföldi utak elmaradnak, erre már nem jut. Ez azonban kevésbé veszi kedvüket, mint az, hogy hírül vették : ha jövőre Gödöllő nem tud megfelelő pályát adni a csapataiknak, mindig utazniuk kell. Az köztudomású, hogy a gödöllői pálya jelenleg alkalmatlan a sportolásra. Márpedig bajnoki pontokért és nem babra megy a játék. Még megfelelő pályán is történhet baleset, sérülés. A tavalyi bajnoki szezon egynegyedén voltak csak túl, amikor súlyos sérülést szenvedett Dóka Csaba és Bankó Sándor. Szerencsére már felgyógyultak, és ősszel ott lehetnek társaik között. Frissítés így sem gondtalan az edző élete, holott a vezetőség fel- frissítése is nagy segítséget jelent számára. A szakosztály- vezetést Szűcs László, az intézői feladatok ellátását Krev- nyik Tamás vállalta. A csapatokat a sport, a gyeplabda iránti szeretet fűzi egybe. E lelkesedést remélhetőleg további jó szereplést szül. Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi
