Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

Tanévkezdés előli Megszépülnek a tantermek is Fo9yomafosan dolgoznak a karbantartók Az iskolákban, napközi ott­honokban, sőt az óvodák egy részében is a szakembereké még a terület, hogy elvégezzék a szükséges felújításokat, a festést, mázolást, üvegezést, s minden olyan teendőt, ami a nyári szünet alatt kell, hogy rendeződjék. Zökkenő nélkül A monori iskolagondnokság Jó néhány intézményre fel­ügyel ilyenkor is, bonyolítja a munkák szervezését. Mint megtudtuk, minden rendben, zökkenő nélkül zajlik az idén Is. A festők sorra veszik az épületeket. Monori-erdön már készen is vannak az iskola- épület festésével, új pvc került a napközi otthon padlózatára, csatornázásra is sor került. Péteriben az alsó és felső isko­la festése ugyancsak lezajlott, már a külső csinosításon dol­goznak a munkások. A monori Kossuth iskolában a vizesblokk építése jelentette a legnagyobb feladatot — azaz jelenti ma is, hiszen a költ­ségvetési üzem előreláthatólag nem tudja elkészíteni idejében a régóta várt blokkot, a tan­év kezdetére fel kell újítani a régi illemhelycsoportot, s ideiglenesen újra használni mindaddig, míg az új el nem készül. Az építkezés által érintett tanterem és szertár szerencsére „üzemelhet” a tanévkezdéskor. A Munkásőr utcai iskolában nem sok tennivaló akadt, a festők, karbantartók folyama­tosan dolgoznak. Az Ady úti általános iskola festését az ipa­ri tanulók végezték, nem is akárhogyan — hiszen vizsga­munkának készült. A folyosó lambériázása, s kisebb ké­ményjavítási munkák vannak még hátra. Egymásnak segítenek A Táncsics utcai kisiskolá­ban kijavították a lehullani Jegyzet Unalmas nyaralás ri zekben a hónapokban Pj sok városi gyerek tölt egy-két hetet, gyakorta egész hónapokat is a vidéken élő nagyszü­lőknél, akik határtalan örömmel várják az unokát vagy unokákat, s a sze­mük világánál is jobban ügyelnek rájuk, mert ha bajuk esnék, mit szólnának a szülők! Azt mondhatni — és nem is túlzással — tej- ben-vajban jürösztik őket, óhajuk szerint készül a reggeli, ebéd, vacsora, s ha valamit megkívánnak az üzletből, nem ked rá vár­niuk órákig. A nagymamik a lelkűket teszik ki a nya­raló gyerekekért, de néhá- nyan ennek ellenére sem érzik jól magukat a falusi környezetben. Amikor hét végén leruccannak a szü­lők megnézni, mi újság az öregekkel és a gyerekekkel, megdöbbenve és értetlenül tapasztalják, hogy minden­képpen haza akar menni a városba a szülőkkel a min­den földi jóval elhalmozott unoka. Ilyenkor mindenki csaló­dottnak érzi magat: a nagymama azért, mert szüntelenül unokája ked­vében igyekezett járni — természetesen a maga mód­ján —, megtett minden tő­le telhetőt, s az mégis el­kívánkozik. A szülők is tisztában vannak vele, hogy itt nagyon jó helye van a gyereknek, s eszük­be jut munkatársaik, isme­rőseik kissé irigykedő só- hajtozása, hogy milyen könnyű azoknak, akiknek ingyen nyaralhat a gyer­mekük, amíg kedve tartja... S éppen ez az, a gyerek kedve sokszor már az első hét után elmegy a nyara­lástól. A kisebbek még el­vannak, de a tizenévesek az első két-három nap után sehogyan sem lelik a he­lyüket. Lakóhelyükön barátaik vannak, akikkel rúgjak a labdát, megbeszélik a ma­guk ügyeit, falun viszont a többség nem lel játszótárs­ra, pajtásra, nemhogy még barátra. A nagymama gya­korta elhangzó mondata, a „te csak pihenjél!" tétlen­ségre kárhoztatja az uno­kát, rosszul értelmezett pi­henés érdekében nem kérik a segítségét, nem vonják be a legapróbb munkákba sem, semmiféle feladatot nem bíznak rá; ő pedig kezdi rosszul érezni magát, unatkozik, erősödik benne a hazavágyódás érzete. Vé­gül esetleg őt vádolják há­látlansággal, sőt azzal, hogy nem szereti a nagy­szülőket. a nyaraltatásnak ez a módja kézenfekvő, s a lehető legegysze­rűbb: csak le kell vinni a gyereket a nagyihoz. Ha kissé tovább is gondolkod­nának a szülők és segíte­nék a gyermekük nyári programját eltervezni, megbeszélni, aligha han­goznának el igazságtalan vádak, s kevesebb csalódás érne minden családtagot. F. L készülő mennyezetet, s a fes­tés is rendben lezajlott. A nyolc monori óvoda fel­váltva tart nyitva, míg az egyikben felújítanak, tataroz­nak, a másik fogadja a gyere­keket, ez régi, bevált gyakor­lat. Szó volt róla, hogy a vá­sártéri óvoda a Katona József utcai intézménybe költözik, az idén ugyanis kevés az óvodás — sok viszont a napközis, napközi otthont alakítanak az óvoda épületében. A stá^»zti- kai adatok azonban azt mutat­ták: jövőre ismét nagy létszá­mú óvodai csoportokkal kell számolni, az ideiglenes átala­kítás tehát ésszerűtlen lenne. A Kossuth Lajos és a Katona József utcai óvoda tart még zárva. Utóbbiban a konyha nem üzemel, a Mezőgép kony­hája látja el valamennyi gyer­mekintézményt. Fennakadást ez nem okoz, hiszen kevesebb a gyerek a nyári szünet alatt, a segítséget pedig „visszaad­ja” a konyha, amikor a Me­zőgépnél üzemidőben lesz festés, takarítás, 9-től 14-ig, tehát ezen a héten. Kicsik és nagyok Gondot a nyári munkák se­hol sem okoznak — kaptuk a tájékoztatást az iskolagond­nokságon. A vakáció végezté­vel újjávarázsolt tantermek, csoportszobák várják a kicsi és a nagyobb gyerekeket a járási székhelyen is. K. Zs« Ö RI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, I§g. &ZÁM---------­19 82. AUGUSZTUS 10„ KEDD Közös ügyeinkről Mi volt a levelesládában? 1980. április óta bontjuk le­velesládáinkat a település hat pontján, s július hónapban a levelek száma elérte az ötszá­zat. A jubileuminak nevezhe­tő hónapban is szép számban írták le véleményüket rova­tunk rendszeres olvasói, me­lyek közül elsősorban — régi szokásunknak megfelelően — a közérdekű témákat emelem ki. Hiányos tájékoztatás Egyik levélírónk — külköz- ségből — panaszolja, hogy na­gyon keveset tudnak a tanács és a végrehajtó bizottság ülé­seiről. Kétségkívül jogos lehet a felvetés, hiszen a tanács évente négy alkalommal ülé­sezik, s ebből egystzer a kül- községben; míg a végrehajtó bizottság szintén évente egy Hői kabátokat varrnak A Pilisi Ruházati Szövetke­zetben már az őszre gondol­nak, hozzáfogtak ugyanis a női laminált kabátok gyártá­sához, amelyeket még ma is sok helyen szívesen hordanak a lányok, asszonyok. Több ezer darab kabátra kaptak megren­delést a különböző ruházati kereskedelmi vállalatoktól. Jobb oldali képünkön: Borgu­lya Istvánná a kabát hátsó anyagát varrja. Alsó képün­kön: az I-es műszak néhány tagja látható munka közben. Mutnéfalvy Zoltán felvételei É-hí.,. Szorgos hétköznapok Szeretik falujukat, tesznek is érte Segítene!* a szocialista kollektívák Napsütéses, csendes dél­előtt van Péteri község köz­pontjában, s gyér országúti át­menő forgalom. Közel s távol csak egy valakit látni éppen szorgoskodni. A nyugdíjas Püspök Já'nosné tanácsi alkal­mazottal elegyedünk szóba a művelődési ház parkjában, ahol serényen kapálgat, ren­dezgeti a virágágyásokat. Ta­vasztól őszig, a nyolc mele­gebb hónapra szerződött el a tanácshoz, hogy rendben tart­sa a művelődési ház körüli gyönyörű parkot, a templom­kertet, s a tanácsi kirendelt­ség előtti piacot, virágágyáso­kat. :::::: — Mindig szerettem a szé­pet, s igyekeztem úgy dolgoz­ni egész életemben, hogy azzal másoknak is örömére szolgál­jak. Korábban egyházi dolgo­zó, vagyis harangozó voltam. Most egyedül élek az ottho­nomban, de sohasem magá­nyosan. Hiszen a lányom a szomszédságban lakik, s ak­kor keressük meg egymást, amikor akarjuk. A fiam a Ma­gyar Rádiónál dolgozik Buda­pesten, a Bródy Sándor utcá­ban ... — mondja hirtelenjé­ben mindezt magáról az idős asszony, amikor a művelődési ház környékét mustrálgatjuk. Látnivaló, hogy a felújítás szép eredménnyel járt. Különösen a négyszögletes tornyot hozták szépen rendbe az építők. De mert az igazgató éppen nem tartózkodott otthon, a ta­nács kirendeltségvezetőjét, Torda Bélánét kerestük meg, hogy a művelődési házra, is­kolára, óvodára vonatkozó kérdéseinkre választ kaphas­sunk. — Nagyon ráfért a művelő­dési házra a felújítás. Beázott a tető, s ez erősen lerontotta az épület állagát. Nagyon szűkös éveket éltünk, s hát nincs az a pénz, amit ilyen hasznos célra el ne lehetne költeni. így azon az összegen kívül, amit a mo­nori nagyközségji közös tanács fordított a művelődési házra, a helybeli gazdasági egységek segítségére is szükség volt, van s lesz a jövőben is. Különösen a Ferihegy Termelőszövetke­zet és az üllői Afész helyi egy­ségei révén számíthatunk se­gítségre, de a lakosság társa­dalmi munkával is hozzájárul a felújításhoz. Szobafestőket, többnyire kisiparosokat kér­tünk fel, hogy segítsenek befe­jezni a belső munkákat — tá­jékoztatott Torda Béláné. nyújtót a gyerekeknek. Na­gyon sokat köszönhetünk a Ferihegy Tsz szocialista bri­gádjainak is, de ugyanígy a szülői munkaközösségnek. Építettek egy medencét, ami­ben nyáron strandolhatnak a gyerekek. Az ide látogató idegennek úgy tűnik, hogy Péteriben még a földutak is sokkal jobb álla­potban vannak, mint sok más, járásunkbeli községben... — Valóban jobbak az út­jaink, járdáink, mert a lakos­ság sokat törődik a porták előtti tér rendben tartásával. Most is 400 méter betonjárda építése van folyamatban társa­dalmi munkában, úgy. hogy a tanács adja az anyagot, s a lakosok betonoznak. — A községben más terüle­teken is zajlik társadalmi munka: a szülők sokat segéd­keztek az iskola felújításában, s például felállítottak egy Persze, az igazsághoz tarto­zik az is, hogy sok más köz­séggel szembén szerencséseb­bek adottságaink, mert itt nincsenek túl meredek utcák, s a talaj is kötöttebb. De a lé­nyeg akkor is a lakosok szor­galmas kétkezi munkája, kör­nyezetük, lakóhelyük szere- tete. A. L. A. alkalommal tartja Péteriben munkaterv szerint tervezett ülését. Legközelebb a végre­hajtó bizottság augusztus 26-án a monori-erdei kiren­deltség munkáját és a pénz­ügyi tervek I. féléves teljesí­tését tárgyalja meg Monori- erdőn. Mindenesetre, ha ki- rendeltségeinken figyelemmel kísérik a hirdetőtáblákat, és olvassák rendszeresen megje­lenő rovatunkat, nagyon sok határozatról és intézkedésről szerezhetnek tudomást. Mégis köszönjük a bejelentést. Két­ségkívül igaz, hogy a lakosság tájékoztatása alaposabb és gyorsabb is lehetne, nagyon sok esetben. Meglepő levelet olvastam — monori-erdei címzéssel, de aláírás nélkül — és rendkívül megragadott az a jól értesült- ség, melynek alapján a levél­író kétségtelenül bizonyítha­tóan „tudja”: azért nem épül meg a Monort és Monori-erdőt összekötő út, mert a tanács másra költötte a meglévő 9 millió forintot. A levél azon­ban tovább folytatódik: azért nincs levezető csatorna a strandon, megfelelő orvos­lakás és rendelő ... stb., mert mindig más célra költik el a lakosság által befizetett adót. Egyoldalú megközelítése ez a dolgoknak, sajnos, nem ilyen egyszerű a helyzet. A tanács nem tudja másra köl­teni a pénzét, mert ennyi pénzzel nem is rendelkezik. Az útépítés közel 15 millió, a vízelvezetés 4 millió forintba kerülne egészen durva felmé­rések szerint, s így egyelőre nem is várható a megvalósí­tás. Ennek ellenére azért Mo- nori-erdőn is létesült valami, elég ha csak az új iskola­szárnyra, a felújított belterü­leti utakra, az óvodabővítésre vagy a társadalmi munkában .épített Béke közi járdára gondolunk, melynek megvaló­sításánál bizonyosan nem ta­lálkoztunk tisztelt levélírónk­kal. Túlzott igények Ha már a járdánál tartunk, kérem, hogy a járdaigények előterjesztésével a tanácstago­kat keressék meg, mert év közben nincs lehetőség újabb járdaszakasz megépítésére. Mint már korábban is jelez­tük, a tanácsülés április 22-én hagyta jóvá az idei járdaépí­tési programot, melynek ke­retében a végrehajtó bizottság által biztosított anyagból la­kossági társadalmi munkában 2 ezer 200 folyóméter járda építését ütemezte be. Ennek értelmében Monoron, az Arany János, a Liliom, a Du­gonics, a Kistői utcákban és a Jászai Mari téren; Péteriben a Rákóczi, a Mátyás, a Zöldfa, az Arany János és a Jókai ut­cákban épül új járda. Monori- erdőn az idén nem lesz járda­építés, de a tanácsülés hatá­rozata értelmében a jövő év­ben 600 folyóméter megépíté­sére biztosít lehetőséget a Ró­zsa, a Gyöngyvirág és a Für­dő utcákban. Az óvodai felvételek már július elején befejeződtek. Valamennyi jogosult gyermek óvodai foglalkoztatását bizto­sítani tudjuk. A felvételi bi­zottság döntése ellen nagyon sok kifogás érkezett mégis, s postaládánkon keresztül is kifogásolták a szülők, hogy gyermekük miért nem a lakó­házukhoz közeli óvodába nyert elhelyezést. Egészséges igény ez, s örömteli is, hiszen a korábbi években az elutasí­tó döntés ellen érkeztek tömé- gével a kifogások, mégis túlzott igény. Ma .még nem tartunk ott, hogy a nem kis energiával és állanái költség­gel kialakított óvodai hálóza­tunk követhetné a gyermekek területi elhelyezkedését, s nagy szeretettel tudják fogad­ni a gyermekeket. Kérjük, a most reklamáló szülők türel­mét, a felvételi bizottság a következő évi ülésén elsősor­ban ezeket a gyermekeket he­lyezi át — a lehetőségekhez képest — a területileg illetékes óvodákba. Társadalmi munka Több igen dicséretes fel­ajánlás érkezett a nagyközség területén lévő közterületek és felállított játékok rendbetéte­lére. A nagyközség lakosságá­nak döntő többsége megérti, hogy a meglévő anyagi eszkö­zökből nem lehet mindent megvalósítani. Dicséretes, hogy a lakosság által végzett társadalmi munka értéke már az első félévben meghaladta a két és félmillió forintot, s ez biztató a jövőre nézve. Mégis itt hívnánk fel a fi­gyelmet, hogy újabb ünnep, az alkotmány napja következik. Nagyon sok porta előtt nem a virág, hanem a paraj és a de­rékig érő fű árulkodik a tu­lajdonos, használó tisztaság- és rendszeretetéről. Végül minden állampolgár-- nak köszönjük a társadalmi munka felajánlását, s kérjük, hogy a meglévő értékek vé­delmére is fogjunk össze. Előz­zük meg, illetve derítsük fel a rongálást és elkövetőit nem a tanács, hanem valamennyiünk érdekében. dr. Kiss György a Monori Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára Labdarúgás Félbeszakadt a mérkőzés Közeleg az őszi focirajt, a megyei I. osztályban most va­sárnap, a II. osztályban és a járási I. osztályban augusztus 22-én kezdenek a csapatok. A járási labdarúgó-szövetség — a felkészülést könnyítendő — az MNK-találkozókat a bajnok­ság kezdete előtti időszakra ír­ta ki. A kupamérkőzések jó! szolgálják a felkészülést. Ügy tűnik azonban, hogy né­hány helyen semmibe sem ve­szik a szövetség jő szándékát Ezt bizonyítja a vasárnapi nyáregyházi eset. A gyömrőiek vendégszerepeitek Nyáregyhá­zán, s a szünetben 1-0-ás ve­zetésre tettek szert. A hazaiak két-három helyzetet is kihasz­nálatlanul hagytak az egyéb­ként sportszerű első 45 perc­ben. A félidő lefújása után az egyik néző a kezébe akadt bottal megütötte Szuda György játékvezetőt, aki természete­sen lefújta a találkozót. Még el sem kezdődött a bajnokság, s máris ilyen súlyos sportsze­rűtlenség történt. Csak elítél­ni tudjuk az esetet, s abban is bízunk, hogy a szövetség fe­gyelmi bizottsága szigorú bün­tetést <nér majd a nyáregyhá­ziakra. Egy ember felelőtlen cselekedetéért bűnhődik az egész csapat és a többi szur­koló. Megéri? G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom