Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

ULOI fjF W ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1982. JÜLIUS 1., CSÜTÖRTÖK filmesztétikái nevelés Országos találkozó Túrán A szabad időt vizsgálók ada­tai szerint a mozilátogatás a fiatalok egyik legfontosabb művelődési és szórakozási for­mája. Feltűnően alacsony vi­szont ezen a korosztályon be­lül a tíz-tizennégy év közöt­tiek, s még inkább a hat-ki- lenc év közöttiek aránya. Ebben *az életkorban inkább még otthon nézik a televíziót, majd serdülő korukban egy­szerre, mintegy átmenet nél­kül. beszabadulnak, rászoknak a mozira. És hogy ez az elemi filmkultúrát nélkülöző maga­tartás mit eredményez, arról Takács Pál, a túrái általános iskola igazgatóhelyettese, az úttörő Szaltuszenkó filmklub vezetője így vélekedik: Megszerettetni — Sajnos, a fiatalok nagyobb része a kommersz filmeket igényli. Rendkívül erős és egy­re erősödik a puszta izgalom és az elérzékenyülés vágya, a durvaság vagy a feszültség, a rikító komikum, az erőteljes sokkhatás szükséglete, más­részt a közhelyekből építkező bölcselkedés, a klisék elfoga­dása. A filmek értésére és meg­szerettetésére, a képi jelrend­szer befogadására és feldolgo­zására gyermekkorban kellene kezdeni a nevelést. Számba vesszük a lehetősége­ket. Több községben rendsze­res vetítés van az óvodások­nak, vagyis működnek az óvo- mozik, ahol százszor átjátszott jó, közepes és gyenge mesefil­meket néznek a gyerekek. Hogy a látottakból mit hasz­nál fel az óvodai nevelés a filmnek egész életre szóló meg­szerettetésére, erre egyikünk­nek sincs tapasztalata. A sulimozik, ezek már az ál­talános iskolások filmszínhá­zai. A vetítés sokkal alkalom­szerűbb. Hol egy olvasmány­hoz, hol történelmi esemény­hez kötődik, tehát inkább a tanult anyaghoz kapcsolódóan szemléltet, mint filmesztétikai ismeretet ad. A turaiak próbálkozása ép­pen az elmondottak miatt ér­demel figyelmet és megértő támogatást, ők ugyanis a fil­mek készítésével, magával a filmezéssel adnak ismerete­ket és filmművészeti nevelést a gyerekeknek. — A filmszakkörünk húsz évvel ezelőtt alakult — mond­ta az igazgatóhelyettes — a két évtized alatt igen sok gyerek eljutott addig az alapkövetel­ményig. hogy érti a látott mű­vet, azonosulni is tud vele. Ha a szakkör tagjaival együtt megnézek egy filmet, látható, hogy a gyerekek észlelik a film emberi problematikáját, és ké­pesek a látottak átgondolására is. Meggyőződésem, hogy a filmkészítés útjának végigjá­rása hozta az eredményeket. — Sokféle munkánk készült el. Köszönöm címmel játék­filmet forgattunk. Munka köz­ben jöttünk rá: túl nagy fába vágtuk a fejszénket. A hango­sításnál elakadtunk. Sok ezer riportfilm van az iskola, az úttörőcsapat munkájáról, a község életéről. — Azt gondolom, hogy az egykori túrái népi együttes ál­tal bemutatott Csáki bírónő népballadának már néprajzi, művelődéstörténeti értéke is van. A filmen az elhunyt Ko­vács László Kossuth-díjas népművelő énekli a legény szö­vegét. a leányét Petrovics Gyuláné, az anyáét pedig Mes­ter Lajosné. — A felvétel az ötvenes években készült és most ismét fel akarjuk használni, ugyanis animációs filmen dolgozzuk fel a népballadát, s ehhez az első bemutató hanganyagát kívánjuk felhasználni. Sokat segít Benke István a Galga menti Tsz villanyszerelője, va­lamint Katona József nyugdí­jas. mindketten régi amatőr­filmesek. Ismerkedés Hosszú ideje beszélgetünk, amikor végre szót ejtünk a tú­rái filmesek újabb nagy akció­járól. — Második alkalommal ren­dezzük meg július első napjai­ban Túrán az úttörő filmesek országos találkozóját. A film­szemlét két kategóriában bo­nyolítjuk le. Bemutatunk moz­gófilmeket és diaműsorokat. A találkozóra az ózdiak két moz­gó- és két diafilmet, a buda­pesti Almos vezér téri általá­nos iskola filmszakköre két mozgófilmet, a soproniak szin­tén két mozgófilmet hoznak. A házigazda turaiak két szakkör filmjeivel is bemutatkoznak, ugyanis a művelődési háznak külön filmklubja van. A találkozó háromnapos lesz, ezen megpróbálnak kedvet csi­nálni ahhoz, hogy az ország­ban minél több úttörő filmszak­kör működjék, segítse a gye­rekek filmesztétikai nevelését. A Túrára érkező gyerekeket, úttörőket, egész napos gazdag program várja. A forgatókönyvből kiderül hogy a július 1-től 3-ig tartan dó táborozás ideje alatt a paj­tások ellátogatnak a helyi ter­melőszövetkezetbe. találkoznak drukkoló asszonyokkal, ismer­kednek a túrái népviselettel és népművészettel. Megnézik tornászok bemutatóját, fürödni a hatvani strandra mennek. Lesz filmes, fotós vetélkedő és találkozás filmművészekkel. Az Ersnylű és a Pajtás ! A találkozó védnökségét túrái származású Sára Sándor, Kossuth-díjas operatőr vál­lalta. Díjakat ad a helyi Gal­ga menti Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz, a Galgavidéke Áfész, az úttörőszövetség, a Mokép Vállalat, az Iránytű és a Pajtás szerkesztősége. Fercsik Mihály Aszód Jelentős felújítás Jelentős munkát fordítottak az ebédlő és a műhelyek fel­újítására, festésére a monori Mezőgép Vállalat aszódi üze­mében. A műhelyben csempé- zett étkezdét alakítottak ki. A munkákban szocialista brigád­jaik tagjai is sokat segítettek. Burgonyás kenyér Hétfő, délután fél kettő, az áruház élelmiszerüzle­tében: látom, péksütemény nincs, se zsemle, se kifli. Felvágotthoz kellene vala­melyik. — Kérek két szelet ke­nyeret ... Nem, nem ab­ból, az a másik gusztuso­sabb, szebb, abból kérnék két szeletet. — Nem lehet, azt nem szeleteljük, az krumplis kenyér — így az eladó. — Az is elfogyna, miért nem lehet szeletelni? — Erre már nem jön válasz, se ilyen, se olyan. Így az­tán magamban töprenghe­tek azon: miféle kenyér le­het az a burgonyás, hogy fél kilogrammnál kisebb nem mérhető ki belőle. Töprengek azon is, vajon milyen rendelet, előírás tiltja. Nem jövök rá, lehet, hogy nincs is ilyen parag­rafus. —fi— Tizenkilenc megyéből Hagyományalapító tábor Últörő-mezőgazdászok Gödöllőn Nyolcvan úttörő érkezik ma Gödöllőre, akik részt vesznek az első országos mezőgazdász szaktáborban, az Agrártudo­mányi Egyetemen. A tábor ötlete a tavalyi gödöllői úttö­rő mezőgazdász-vetélkedőn vetődött fel. Arra gondoltak, hogy a város agrárcentrum jellegéhez kötődve rendezik meg évente a szaktábort. Az idei elsőt mintegy hagyo­mányalapításnak tekintik. Célja: a mezőgazdaság sze­repének, jelentőségének tuda­tosítása, a mai korszerűnek tekintett agrárgazdálkodással való megismerkedés, s jövőjé­nek bemutatása. Ezzel és így is szeretnék elősegíteni és megkönnyíteni a pályaválasz­tást és a tehetséggondozást. Az ország tizenkilenc megyé­jéből azok a hetedikes-nyol­cadikos gyerekek jönnek, akik sikerrel szerepeltek a tudo­mányos-technikai úttörőszem­léken és érdeklődnek a mező- gazdaság iránt. A július 1-től 11-ig tartó táborban a tanulók 1 megis­merkednek az egyetemmel, annak számítóközpontjával, kísérleti telepeivel. A szakmai programok keretében növény- termesztési, állattenyésztési, mezőgazdasági gépészeti és számitástechmdka i k érd ések kel foglalkoznak. A különböző foglalkozásoknak helyet ad a MÉM Műszaki Intézet, az Ál­lattenyésztési és Takarmányo­zási Kutatóintézet, a vácrátóti botanikuskert, a Mezőigazda­sági Múzeum, illetve a tan­gazdaság és tsz-ek. A tábor sikeres megszerve­zésében eredményesen műkö­dött együtt az egyetem, a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let, az Országos Pedagógiai Intézet, az országos úttörő­központ és a megyei úttörő- elnökség. A helyi feladatok megoldásában a városi úttö­rőelnökség. Fiatal oktatók és egyetemi hallgatók, úttörő- és ifiveze­tők ; KISZ-esek gondoskodnak arról, hogy valamennyi kis­csoport, minden egyes részt­vevő jól hasznosítsa a rendel­kezésre álló időt, kiaknázhas­sa a programok kínálta lehe­tőséget, s a végén sikeresen szakpróbázhasson. A szervezők a szabad időre is sokrétű kínálatot állítottak össze. Lesz akadályverseny, elmennek a börzsönyi úttörő- vasúthoz, lubickolhatnak az egyetem uszodájában, filmet nézhetnek, megtekintik a Gö­döllői Galéria kiállítását, szó­rakozhatnak a művelődési ház egyéb rendezvényein. S a végére marad, a búcsú estjé­re a nagy utcabál, a Strom­feld sétányon. Reméljük, Gödöllő jó ven­déglátónak bizonyul, s az idei első országos úttörő mezőgaz­dásztábor valóban haayo- mányalapító lesz, amelyről jó érzéssel távoznak az ország minden részéből érkező úttö­rők. Kívánunk nekik alapos szakmai elmélyülést és jó szórakozást. Városi óvodák Mindenkit felvettek Gödöllőn minden érdekelt szülő megkapta a választ óvo­dáskorú gyermekének jelentke­zésével kapcsolatban, amely­nek lényege: senkit sem kellett elutasítani. Jóllehet az óvodák kihasználtsága továbbra is száz százalék fölött van, egy-két he­lyen jócskán, de mindenkinek jutott hely. Á régi és az új óvo­dásokkal együtt 1330 gyerme­ket fogadnak az intézmények. Közülük 310-en az Agrártudo­mányi Egyetem és a Ganz Árammérőgyár óvodájában kaptak helyet. Szüasmenti Tsz Automaták Csömörön A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezet csömöri automataüzemében számos ipari és mezőgazdasági géphez gyártanak nélkülözhetetlen alkatrészeket. Megrendelőik között található a Ganz Elekt­ronikus Készülékek Gyára, a Fegyver- és Gázkészülékgyár, a Radelkis és az Univerzál Ipari Szövetkezetek, valamint a Pefém és a Villamos Beren­dezés és Készülék Művek. Tíztől százezer darabos soro­zatig száz, százhúsz alkatrészt készítenek, s ezekhez tizen­nyolc automata gépük van. Az üzem évi termelési értéke el­éri a tizenhárommillió forin­tot. Ónálló turnusban Gödöllőiek Börzsönyben Sikeres vizsga után gyakorlat Egy-két nap múlva elindul­nak Gödöllőről azok az álta­lános iskolások, akik július 6-tól 16-ig részt vesznek a börzsönyi úttörővasutas szak­táborban. Csató Sándornak, a gödöllői központi műhely ve­zetőjének irányításával 1976- tól minden esztendőben telje­sítettek szolgálatot a börzsö­nyi úttörővasútnál városi gye­rekek. Az idei az első, amikor önálló turnusban lesznek ott. Ez annyit jelent, hogy ebben a tíz napban gödöllői úttörők látják el a vasúttal kápcsola- to3 teendőket. Jód sikerült a gyerekek ta­valyi féléves felkészülése, amit szintén Csató Sándor vezetett, majd a vizsgának is megfeleltek. A város négy is­kolájából ötvenen vizsgáztak azokból az ismeretekből, ame­lyek alkalmassá tesznek vala­kit, hogy az úttörővasút 16 szolgálati helyének valamelyi­kén a gyakorlatban is bizo­nyítsa, alkalmas a felelősség­dául az a régi bosszúság, amit az állomás épületében levő öltözői széntüzelésű ka­zán okoz, amelyet még mindig nem cseréltek ki bojlerra. A személypénztárakhoz sem sze­relték fel a mikrofonokat. A taggyűlés felszólalói is megemlítették az állomás kö­rüli rendellenességeket, ame­lyekről az utasok és a gödöl­lői lakosok is sokat beszél­Teggyűlésen volt téma Munka és városkép Rendetlen az állomás környéke A gödöllői MÁV-állomás alapszervezetének taggyűlésein rendszerint olyan kérdések is szerepelnek, amelyek a széle­sebb közvéleményt, illetve az utasokat is érdekelheti. Így volt ez legutóbb is, amikor a gazdasági munkáról elmon­dották, hogy az nem volt minden tekintetben százszá­zalékos. Voltak lemaradások, így a kocsi kihasználásban és az egy kocsira eső tolatási időben is. A baleseti statisztika javuló irányzatot mutat, noha volt két kisebb sérülés, amit na­gyobb körültekintéssel, figyel­mesebb munkával megelőzhet­tek volna. A munkafegyelem is javult. A legutóbbi időben senkit sem kellett elbocsátani, csupán egy dolgozót büntettek meg. Társadalmi tulajdon el­leni vétség nem fordult elő. A legnagyobb gondot az ese­tenként előforduló ittasság jelenti az állomás területén. Rendszeresen megtartották a termelési tanácskozásokat, amelyeken a felszólalók több­sége a munka javítására tett javaslatokat, de szóba kerül­tek egyéb kérdések is. Pél­nek. A váróterem peronja he­lyenként balesetveszélyes, az ajtókon nincs zár, a vécék ál­landóan rosszak, a szeméttá­rolókat lebontották, azzal, hogy majd a városgazdálkodá­si vállalat- konténerekben szállítja le a hulladékot. De azóta se történt semmi. A vá­rosképet is rontja az Állomás utca felőli részen a több he­lyütt kidöntött kerítés. Befejezésül a taggyűlésen két új párttagnak adták át a tagkönyvet. Két fiatal test­vér, az 1957-es születésű Nagy László és az egy évvel fiatalabb Nagy Miklós lett ez­zel végleg a párt tagja. Cs. J. teljes beosztásra. Felső tago­zatos gyerekeikről van szó, többségük ötödikes-hatodikos. Szolgálat, ügyelet és kirán­dulás váltogatja egymást a táborozás napjaiban. Míg az egyik raj a vonatok zavarta­lan közlekedéséért felel, a másiik a tábor rendjére ügyel, a harmadik a Börzsöny szép­ségeivel isrperkedik. A szolgálat reggel nyolctól délután hatig tart, állandó fi­gyelmet és készenlétet igé­nyel. És felelősséget, hiszen egy-egy jegyvizsgáló például 3—4 ezer forintot is beszed egyetlen nap alatt. A gyere­kek azonban szeretik a mun­kát, hiszen mindenkor többen jelentkeznek ebbe a táborba, mint amennyien mehetnek. Az a tény, hogy előtte felké­szülni és vizsgázni kell, még inkább aláhúzza a tábor nép­szerűségét. Többségben a lányok van­nak, noha a fele-fele arány volna az ideális. Csató sze­rint a fiúk félnek a szabályok megtanulásától, a lányok job­■SvJ ban bírják a kötöttségeket, az egyenruhát. Az úttörővasutas szaktábor olyan, ha egyszer valaki be­lekóstol ... Több éve állan­dóan ugyanazok az ifivezetők, akik szintén mint úttörővas- * utasok kezdték. S akadnak olyanok, akik már egyetemre, főiskolára járnak, de szeret­nének visszajönni felnőtt ve­zetőnek. Mint említettük, Csató Sándor a kezdetektől vezetője a szaktábornak, de . felesége is csak akkor hiány­zott, amikor szült. A gödöllői önálló turnus rövidesen megérkezik a Bör­zsönybe, átveszi a szolgála­tot, a régiek'’ bizonyára öröm­mel üdvözlik a felnőtt vas­utasokat, akikkel minden év­ben jól együttműködtek, oly­annyira, hogy egyikük-mási- kuk még levelezett is velük. Megkezdik a napi munkát, a szolgálatot, az ügyeletet, a kirándulást, ami már nem a munka fogalomkörébe tarto­zik, de csak akkor érdekes igazán, ha ki-ki előző telje­sítményével kiérdemelte, meg­szolgálta. Ä nyereség nulla Előzés — centizve Kidöntött kerítés, és szemét, szemét... Hivatásos gépjárművezető is­merőseim egyik gyakori bosz- szúsága, ha pont egy helyen találkoznak. az előttük haladó lovas kocsival, vagy kis trak­torral, s más, hasonlóan lassú közlekedési eszközzel, miköz­ben szemből is jön hasonló jármű, kerékpáros vagy segéd- motoros. így azután kénytele­nek a fékre lépni, sokszor pe­dig megállni. Persze, bosszantja őket, ha sem előbb, sem utóbb kilomé­tereken keresztül nemhogy járművet, de egy gyalogost sem látnak. Mit lehet tenni? Ezek valóban kiszámíthatatlan véletlenek. Bárhogy is van: ha az szükséges, fékezni, ha meg az: megállni kell! Az elmúlt néhány napban jó néhányszor tapasztaltam, hogy a különféle járművek hármas találkozásánál nem láp a fék­re az, akinek kellene, különö­sen nem az, akivel szemben kis­motor vagy kerékpár közele­dik. Vajon miért nem? Talán arra gondolnak sokan, hogv a szembejövő, például a kerék­páros, nem tudja a közlekedési szabályokat?! S hogy majd az autó elől szerényen félrehúzó­dik? Alapot adhat az ilyen nem ép­pen veszélytelen előzéshez, ki­kerüléshez az az esetleg baleset- mentesen lerótt sok ezer kilo­méter, amely már az illetők háta mögött van. amelyek köz­ben rutint szerzett a centizés­ben. Csakhogy: az ilyen manő­verekkel nem érdemes kísérle­tezni, öt másodpercet sem le­het nyerni vele. Lássák be az ilyen vezetők, hogy veszélyhelyzet amúgy is gyakran adódik az utakon fi­gyelmetlenségből, és számta­lan más okból is. Miért gya­rapítjuk szándékosan? Gondo­lom, érdemes elgondolkodni rajta, az esetleges baleset előtt! B. M. ■i Mozi Szicíliai védelem. Magyarul beszélő szovjet film, 4 órakor. Ez Amerika. Amerikai film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom