Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
ULOI fjF W ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1982. JÜLIUS 1., CSÜTÖRTÖK filmesztétikái nevelés Országos találkozó Túrán A szabad időt vizsgálók adatai szerint a mozilátogatás a fiatalok egyik legfontosabb művelődési és szórakozási formája. Feltűnően alacsony viszont ezen a korosztályon belül a tíz-tizennégy év közöttiek, s még inkább a hat-ki- lenc év közöttiek aránya. Ebben *az életkorban inkább még otthon nézik a televíziót, majd serdülő korukban egyszerre, mintegy átmenet nélkül. beszabadulnak, rászoknak a mozira. És hogy ez az elemi filmkultúrát nélkülöző magatartás mit eredményez, arról Takács Pál, a túrái általános iskola igazgatóhelyettese, az úttörő Szaltuszenkó filmklub vezetője így vélekedik: Megszerettetni — Sajnos, a fiatalok nagyobb része a kommersz filmeket igényli. Rendkívül erős és egyre erősödik a puszta izgalom és az elérzékenyülés vágya, a durvaság vagy a feszültség, a rikító komikum, az erőteljes sokkhatás szükséglete, másrészt a közhelyekből építkező bölcselkedés, a klisék elfogadása. A filmek értésére és megszerettetésére, a képi jelrendszer befogadására és feldolgozására gyermekkorban kellene kezdeni a nevelést. Számba vesszük a lehetőségeket. Több községben rendszeres vetítés van az óvodásoknak, vagyis működnek az óvo- mozik, ahol százszor átjátszott jó, közepes és gyenge mesefilmeket néznek a gyerekek. Hogy a látottakból mit használ fel az óvodai nevelés a filmnek egész életre szóló megszerettetésére, erre egyikünknek sincs tapasztalata. A sulimozik, ezek már az általános iskolások filmszínházai. A vetítés sokkal alkalomszerűbb. Hol egy olvasmányhoz, hol történelmi eseményhez kötődik, tehát inkább a tanult anyaghoz kapcsolódóan szemléltet, mint filmesztétikai ismeretet ad. A turaiak próbálkozása éppen az elmondottak miatt érdemel figyelmet és megértő támogatást, ők ugyanis a filmek készítésével, magával a filmezéssel adnak ismereteket és filmművészeti nevelést a gyerekeknek. — A filmszakkörünk húsz évvel ezelőtt alakult — mondta az igazgatóhelyettes — a két évtized alatt igen sok gyerek eljutott addig az alapkövetelményig. hogy érti a látott művet, azonosulni is tud vele. Ha a szakkör tagjaival együtt megnézek egy filmet, látható, hogy a gyerekek észlelik a film emberi problematikáját, és képesek a látottak átgondolására is. Meggyőződésem, hogy a filmkészítés útjának végigjárása hozta az eredményeket. — Sokféle munkánk készült el. Köszönöm címmel játékfilmet forgattunk. Munka közben jöttünk rá: túl nagy fába vágtuk a fejszénket. A hangosításnál elakadtunk. Sok ezer riportfilm van az iskola, az úttörőcsapat munkájáról, a község életéről. — Azt gondolom, hogy az egykori túrái népi együttes által bemutatott Csáki bírónő népballadának már néprajzi, művelődéstörténeti értéke is van. A filmen az elhunyt Kovács László Kossuth-díjas népművelő énekli a legény szövegét. a leányét Petrovics Gyuláné, az anyáét pedig Mester Lajosné. — A felvétel az ötvenes években készült és most ismét fel akarjuk használni, ugyanis animációs filmen dolgozzuk fel a népballadát, s ehhez az első bemutató hanganyagát kívánjuk felhasználni. Sokat segít Benke István a Galga menti Tsz villanyszerelője, valamint Katona József nyugdíjas. mindketten régi amatőrfilmesek. Ismerkedés Hosszú ideje beszélgetünk, amikor végre szót ejtünk a túrái filmesek újabb nagy akciójáról. — Második alkalommal rendezzük meg július első napjaiban Túrán az úttörő filmesek országos találkozóját. A filmszemlét két kategóriában bonyolítjuk le. Bemutatunk mozgófilmeket és diaműsorokat. A találkozóra az ózdiak két mozgó- és két diafilmet, a budapesti Almos vezér téri általános iskola filmszakköre két mozgófilmet, a soproniak szintén két mozgófilmet hoznak. A házigazda turaiak két szakkör filmjeivel is bemutatkoznak, ugyanis a művelődési háznak külön filmklubja van. A találkozó háromnapos lesz, ezen megpróbálnak kedvet csinálni ahhoz, hogy az országban minél több úttörő filmszakkör működjék, segítse a gyerekek filmesztétikai nevelését. A Túrára érkező gyerekeket, úttörőket, egész napos gazdag program várja. A forgatókönyvből kiderül hogy a július 1-től 3-ig tartan dó táborozás ideje alatt a pajtások ellátogatnak a helyi termelőszövetkezetbe. találkoznak drukkoló asszonyokkal, ismerkednek a túrái népviselettel és népművészettel. Megnézik tornászok bemutatóját, fürödni a hatvani strandra mennek. Lesz filmes, fotós vetélkedő és találkozás filmművészekkel. Az Ersnylű és a Pajtás ! A találkozó védnökségét túrái származású Sára Sándor, Kossuth-díjas operatőr vállalta. Díjakat ad a helyi Galga menti Magyar—Kubai Barátság Tsz, a Galgavidéke Áfész, az úttörőszövetség, a Mokép Vállalat, az Iránytű és a Pajtás szerkesztősége. Fercsik Mihály Aszód Jelentős felújítás Jelentős munkát fordítottak az ebédlő és a műhelyek felújítására, festésére a monori Mezőgép Vállalat aszódi üzemében. A műhelyben csempé- zett étkezdét alakítottak ki. A munkákban szocialista brigádjaik tagjai is sokat segítettek. Burgonyás kenyér Hétfő, délután fél kettő, az áruház élelmiszerüzletében: látom, péksütemény nincs, se zsemle, se kifli. Felvágotthoz kellene valamelyik. — Kérek két szelet kenyeret ... Nem, nem abból, az a másik gusztusosabb, szebb, abból kérnék két szeletet. — Nem lehet, azt nem szeleteljük, az krumplis kenyér — így az eladó. — Az is elfogyna, miért nem lehet szeletelni? — Erre már nem jön válasz, se ilyen, se olyan. Így aztán magamban töprenghetek azon: miféle kenyér lehet az a burgonyás, hogy fél kilogrammnál kisebb nem mérhető ki belőle. Töprengek azon is, vajon milyen rendelet, előírás tiltja. Nem jövök rá, lehet, hogy nincs is ilyen paragrafus. —fi— Tizenkilenc megyéből Hagyományalapító tábor Últörő-mezőgazdászok Gödöllőn Nyolcvan úttörő érkezik ma Gödöllőre, akik részt vesznek az első országos mezőgazdász szaktáborban, az Agrártudományi Egyetemen. A tábor ötlete a tavalyi gödöllői úttörő mezőgazdász-vetélkedőn vetődött fel. Arra gondoltak, hogy a város agrárcentrum jellegéhez kötődve rendezik meg évente a szaktábort. Az idei elsőt mintegy hagyományalapításnak tekintik. Célja: a mezőgazdaság szerepének, jelentőségének tudatosítása, a mai korszerűnek tekintett agrárgazdálkodással való megismerkedés, s jövőjének bemutatása. Ezzel és így is szeretnék elősegíteni és megkönnyíteni a pályaválasztást és a tehetséggondozást. Az ország tizenkilenc megyéjéből azok a hetedikes-nyolcadikos gyerekek jönnek, akik sikerrel szerepeltek a tudományos-technikai úttörőszemléken és érdeklődnek a mező- gazdaság iránt. A július 1-től 11-ig tartó táborban a tanulók 1 megismerkednek az egyetemmel, annak számítóközpontjával, kísérleti telepeivel. A szakmai programok keretében növény- termesztési, állattenyésztési, mezőgazdasági gépészeti és számitástechmdka i k érd ések kel foglalkoznak. A különböző foglalkozásoknak helyet ad a MÉM Műszaki Intézet, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, a vácrátóti botanikuskert, a Mezőigazdasági Múzeum, illetve a tangazdaság és tsz-ek. A tábor sikeres megszervezésében eredményesen működött együtt az egyetem, a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Országos Pedagógiai Intézet, az országos úttörőközpont és a megyei úttörő- elnökség. A helyi feladatok megoldásában a városi úttörőelnökség. Fiatal oktatók és egyetemi hallgatók, úttörő- és ifivezetők ; KISZ-esek gondoskodnak arról, hogy valamennyi kiscsoport, minden egyes résztvevő jól hasznosítsa a rendelkezésre álló időt, kiaknázhassa a programok kínálta lehetőséget, s a végén sikeresen szakpróbázhasson. A szervezők a szabad időre is sokrétű kínálatot állítottak össze. Lesz akadályverseny, elmennek a börzsönyi úttörő- vasúthoz, lubickolhatnak az egyetem uszodájában, filmet nézhetnek, megtekintik a Gödöllői Galéria kiállítását, szórakozhatnak a művelődési ház egyéb rendezvényein. S a végére marad, a búcsú estjére a nagy utcabál, a Stromfeld sétányon. Reméljük, Gödöllő jó vendéglátónak bizonyul, s az idei első országos úttörő mezőgazdásztábor valóban haayo- mányalapító lesz, amelyről jó érzéssel távoznak az ország minden részéből érkező úttörők. Kívánunk nekik alapos szakmai elmélyülést és jó szórakozást. Városi óvodák Mindenkit felvettek Gödöllőn minden érdekelt szülő megkapta a választ óvodáskorú gyermekének jelentkezésével kapcsolatban, amelynek lényege: senkit sem kellett elutasítani. Jóllehet az óvodák kihasználtsága továbbra is száz százalék fölött van, egy-két helyen jócskán, de mindenkinek jutott hely. Á régi és az új óvodásokkal együtt 1330 gyermeket fogadnak az intézmények. Közülük 310-en az Agrártudományi Egyetem és a Ganz Árammérőgyár óvodájában kaptak helyet. Szüasmenti Tsz Automaták Csömörön A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezet csömöri automataüzemében számos ipari és mezőgazdasági géphez gyártanak nélkülözhetetlen alkatrészeket. Megrendelőik között található a Ganz Elektronikus Készülékek Gyára, a Fegyver- és Gázkészülékgyár, a Radelkis és az Univerzál Ipari Szövetkezetek, valamint a Pefém és a Villamos Berendezés és Készülék Művek. Tíztől százezer darabos sorozatig száz, százhúsz alkatrészt készítenek, s ezekhez tizennyolc automata gépük van. Az üzem évi termelési értéke eléri a tizenhárommillió forintot. Ónálló turnusban Gödöllőiek Börzsönyben Sikeres vizsga után gyakorlat Egy-két nap múlva elindulnak Gödöllőről azok az általános iskolások, akik július 6-tól 16-ig részt vesznek a börzsönyi úttörővasutas szaktáborban. Csató Sándornak, a gödöllői központi műhely vezetőjének irányításával 1976- tól minden esztendőben teljesítettek szolgálatot a börzsönyi úttörővasútnál városi gyerekek. Az idei az első, amikor önálló turnusban lesznek ott. Ez annyit jelent, hogy ebben a tíz napban gödöllői úttörők látják el a vasúttal kápcsola- to3 teendőket. Jód sikerült a gyerekek tavalyi féléves felkészülése, amit szintén Csató Sándor vezetett, majd a vizsgának is megfeleltek. A város négy iskolájából ötvenen vizsgáztak azokból az ismeretekből, amelyek alkalmassá tesznek valakit, hogy az úttörővasút 16 szolgálati helyének valamelyikén a gyakorlatban is bizonyítsa, alkalmas a felelősségdául az a régi bosszúság, amit az állomás épületében levő öltözői széntüzelésű kazán okoz, amelyet még mindig nem cseréltek ki bojlerra. A személypénztárakhoz sem szerelték fel a mikrofonokat. A taggyűlés felszólalói is megemlítették az állomás körüli rendellenességeket, amelyekről az utasok és a gödöllői lakosok is sokat beszélTeggyűlésen volt téma Munka és városkép Rendetlen az állomás környéke A gödöllői MÁV-állomás alapszervezetének taggyűlésein rendszerint olyan kérdések is szerepelnek, amelyek a szélesebb közvéleményt, illetve az utasokat is érdekelheti. Így volt ez legutóbb is, amikor a gazdasági munkáról elmondották, hogy az nem volt minden tekintetben százszázalékos. Voltak lemaradások, így a kocsi kihasználásban és az egy kocsira eső tolatási időben is. A baleseti statisztika javuló irányzatot mutat, noha volt két kisebb sérülés, amit nagyobb körültekintéssel, figyelmesebb munkával megelőzhettek volna. A munkafegyelem is javult. A legutóbbi időben senkit sem kellett elbocsátani, csupán egy dolgozót büntettek meg. Társadalmi tulajdon elleni vétség nem fordult elő. A legnagyobb gondot az esetenként előforduló ittasság jelenti az állomás területén. Rendszeresen megtartották a termelési tanácskozásokat, amelyeken a felszólalók többsége a munka javítására tett javaslatokat, de szóba kerültek egyéb kérdések is. Pélnek. A váróterem peronja helyenként balesetveszélyes, az ajtókon nincs zár, a vécék állandóan rosszak, a szeméttárolókat lebontották, azzal, hogy majd a városgazdálkodási vállalat- konténerekben szállítja le a hulladékot. De azóta se történt semmi. A városképet is rontja az Állomás utca felőli részen a több helyütt kidöntött kerítés. Befejezésül a taggyűlésen két új párttagnak adták át a tagkönyvet. Két fiatal testvér, az 1957-es születésű Nagy László és az egy évvel fiatalabb Nagy Miklós lett ezzel végleg a párt tagja. Cs. J. teljes beosztásra. Felső tagozatos gyerekeikről van szó, többségük ötödikes-hatodikos. Szolgálat, ügyelet és kirándulás váltogatja egymást a táborozás napjaiban. Míg az egyik raj a vonatok zavartalan közlekedéséért felel, a másiik a tábor rendjére ügyel, a harmadik a Börzsöny szépségeivel isrperkedik. A szolgálat reggel nyolctól délután hatig tart, állandó figyelmet és készenlétet igényel. És felelősséget, hiszen egy-egy jegyvizsgáló például 3—4 ezer forintot is beszed egyetlen nap alatt. A gyerekek azonban szeretik a munkát, hiszen mindenkor többen jelentkeznek ebbe a táborba, mint amennyien mehetnek. Az a tény, hogy előtte felkészülni és vizsgázni kell, még inkább aláhúzza a tábor népszerűségét. Többségben a lányok vannak, noha a fele-fele arány volna az ideális. Csató szerint a fiúk félnek a szabályok megtanulásától, a lányok job■SvJ ban bírják a kötöttségeket, az egyenruhát. Az úttörővasutas szaktábor olyan, ha egyszer valaki belekóstol ... Több éve állandóan ugyanazok az ifivezetők, akik szintén mint úttörővas- * utasok kezdték. S akadnak olyanok, akik már egyetemre, főiskolára járnak, de szeretnének visszajönni felnőtt vezetőnek. Mint említettük, Csató Sándor a kezdetektől vezetője a szaktábornak, de . felesége is csak akkor hiányzott, amikor szült. A gödöllői önálló turnus rövidesen megérkezik a Börzsönybe, átveszi a szolgálatot, a régiek'’ bizonyára örömmel üdvözlik a felnőtt vasutasokat, akikkel minden évben jól együttműködtek, olyannyira, hogy egyikük-mási- kuk még levelezett is velük. Megkezdik a napi munkát, a szolgálatot, az ügyeletet, a kirándulást, ami már nem a munka fogalomkörébe tartozik, de csak akkor érdekes igazán, ha ki-ki előző teljesítményével kiérdemelte, megszolgálta. Ä nyereség nulla Előzés — centizve Kidöntött kerítés, és szemét, szemét... Hivatásos gépjárművezető ismerőseim egyik gyakori bosz- szúsága, ha pont egy helyen találkoznak. az előttük haladó lovas kocsival, vagy kis traktorral, s más, hasonlóan lassú közlekedési eszközzel, miközben szemből is jön hasonló jármű, kerékpáros vagy segéd- motoros. így azután kénytelenek a fékre lépni, sokszor pedig megállni. Persze, bosszantja őket, ha sem előbb, sem utóbb kilométereken keresztül nemhogy járművet, de egy gyalogost sem látnak. Mit lehet tenni? Ezek valóban kiszámíthatatlan véletlenek. Bárhogy is van: ha az szükséges, fékezni, ha meg az: megállni kell! Az elmúlt néhány napban jó néhányszor tapasztaltam, hogy a különféle járművek hármas találkozásánál nem láp a fékre az, akinek kellene, különösen nem az, akivel szemben kismotor vagy kerékpár közeledik. Vajon miért nem? Talán arra gondolnak sokan, hogv a szembejövő, például a kerékpáros, nem tudja a közlekedési szabályokat?! S hogy majd az autó elől szerényen félrehúzódik? Alapot adhat az ilyen nem éppen veszélytelen előzéshez, kikerüléshez az az esetleg baleset- mentesen lerótt sok ezer kilométer, amely már az illetők háta mögött van. amelyek közben rutint szerzett a centizésben. Csakhogy: az ilyen manőverekkel nem érdemes kísérletezni, öt másodpercet sem lehet nyerni vele. Lássák be az ilyen vezetők, hogy veszélyhelyzet amúgy is gyakran adódik az utakon figyelmetlenségből, és számtalan más okból is. Miért gyarapítjuk szándékosan? Gondolom, érdemes elgondolkodni rajta, az esetleges baleset előtt! B. M. ■i Mozi Szicíliai védelem. Magyarul beszélő szovjet film, 4 órakor. Ez Amerika. Amerikai film, 6 és 8 órakor. Csak 16 éven felülieknek. ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlap)
