Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-08 / 158. szám
A nagyüzem egyik karja: a háztáji Arcok, képek Dunavarsánybél Ihász Andrásné: — „Szépen fejlődik ez a süldőnyúl'* Motorvonatok Külhoni pályákra jS Amikor harminchárom S esztendővel ezelőtt huszon- I két kisparaszti család meg5 alapította a dunavarsányi \ Petőfi Termelőszövetkeze- ^ tét, kevesen gondolták vol- ^ na, hogy alig harmad év- ^ századnyi idő elteltével az 6 akkori kis szövetkezet az 5 ország egyik legnagyobb § mezőgazdasági üzemévé § fejlődik. Ám az út, amin ^ idáig eljutottak, sok bukta- § tóval, gonddal és örömmel ^ volt teli. A gyenge minösé- ^ gű, alacsony humusztartal- § mű homokterületen nehe- ^zen honosodott meg a ma- \ gas színvonalú növényter- ^ mesztés, s csak az emberek ^ szorgalmának köszönhető, ^ hogy az állattenyésztés fel- i lendülésével sikerült lehe- \ tövé tenni a szövetkezet 6 hosszú távú fejlődését. Fejlődés — írtuk, s akik most a múltra visszatekintenek, e summázatot inkább a maguk sorsán, életük jelentős vagy kevésbé fontos eseményein mérik le. Ők azok, akik nap mint nap pontos munkájukkal, szorgalmukkal, tudásukkal fáradoznak azért, hogy közös céljaik teljesüljenek. A felelősség is nagy Az elmúlt esztendők egyik legnagyobb sikerének a nyúl- tenyésztés meghonosítását tartják a dunavarsányiak. A nagyközség határában létesített farmon mintegy 120 ezer újzélandi és kaliforniai nyulat tartanak. A gondozók egyike, Ihász Andrásné, tizenöt éve dolgozik a tsz-ben. — Az ülőmunkát cseréltem fel a kevésbé kényelmes, de annál vonzóbb állattenyésztéssel — mondja. — A csatüzemben egy automata gépen dolgoztam, ám ezt nagyon unalmasnak találtam, s amikor embereket kerestek ide, önként jelentkeztem. Most növendékállatokat gondozok, a magam ura vagyok. Igaz, a felelősség is nagy: egyszerre ötezer nyálra kell felügyelnem. Talán úgy tűnik, hogy sok ez egy ember számára, de én szeretem az állatokat: amikor vége a műszaknak, otthon folytatom, amit itt befejeztem. Disznókat hizlalok, meg a baromfival is elbabrálok egy kicsit. A nyúl közismerten fogékony a betegségekre. Mindent elkövetnek, hogy az állomány Misek Péterné ősztől Ismét tanul egészséges legyen, mégis jelentős az elhullás. Ám, hogy ne érje kár a termelőszövetkezetet, a nyúlfarm szomszédságában nyérceket tartanak, amelyeknek az elpusztult nyu- lak szolgálnak táplálékul. Huszonötezer részből A nyúl azonban nemcsak a közösben nagy siker, hanem a háztájiban is. Selmeczi Lajos rendszervezető főmérnök büszke is arra, hogy immár huszonötezer kistenyésztő társult a néhány esztendeje meghirdetett programhoz. — Kicsit úgy érzem magam, mintha egy fél országot átfogó nyúltelep munkáját irányítanám. Csakhogy a mi telepünk huszonötezer kis egységre tagolódik, s ez sajátos feladatok elé állít minket. A legfontosabb, hogy mindent elkövessünk a felvásárlás zavartalanságáért s azért, hogy a tenyésztők se járjanak rosszul. A termelőszövetkezet által létrehozott Dunavarsányi Házi- húsnyúl Termelési Rendszer az elmúlt esztendőben tizen- nyolcezer-ötszáz tenyészállatot helyezett ki a háztájiba, csaknem négyezer tonna tápot értékesítettünk s emellett négyszázharminchétezer ingyenes mixó vakcinával segíLang Istvánná már egyszer felmondott ... tettük a kistenyésztőket. Az emberek között azonban nemcsak a nyúl tartás kedvelt: sokan vállalkoznak csibenevelésre, sertéshizlalásra is. A termelőszövetkezetben rendkívül nagy figyelmet fordítanak a háztáji gazdaságok támogatására. A jobb együttműködés reményében született a döntés, hogy Majosházán korszerű ketrecgyártó üzemet létesítsenek. A telep termelési értéke ma már meghaladja a harmincmillió forintot, s a különböző nyúl, nyérc és róka tartásra alkalmas ketreceken kívül többféle konténert is gyártanak. Valódi közösség — A majosházi asszonyokból, férfiakból toboroztuk a munkaerőt — mondja Németh József ágazatvezető. — Hamar megtanulták a munkához nélkülözhetetlen legfontosabb fogásokat s ma már a bonyolultabb feladatokat is szívesen elvállaljuk. Érezzük, hogy bízik bennünk a termelőszövetkezet kollektívája is. Tudják, hogy ma már üzemünkben valódi közösség dolgozik. Két brigádunk, a József Attila és Petőfi Sándor nevét viselő kollektívák az elmúlt esztendők kiemelkedő munkájával elnyerték a szocialista címet. A dunavarsányiak büszkék sikereikre, ez érthető is. Ma már lámpással sem találni olyan embert a termelőszövetkezetben, aki ne hinne abban, hogy néhány esztendő múlva — igaz, sok munkával — még magasabb szintre jut a közös gazdaság. Lang Istvánné Is csupán egyszer gondolta azt, nincs más választása, csak a felmondás. Hamar megbánta. _ Bevallom, megsértődtem — mondja. — 1960-tól dolgozom a termelőszövetkezetben, 1961-től tsz-tagként. Ma már nem is emlékszem pontosan, mi volt kilépésem oka, talán valami bérvita, de amikor díjbeszedőként itt a faluban találkoztam volt munkatársaimmal, akik vidáman újságolták, hogy mi van a kertészetben, nem sokáig haboztam, s újra kértem felvételemet a tsz-be. Szó nélkül visszavettek. Jelenleg a vagyonvédelmi osztály helyettes vezetője vagyok, nyolcvan munkatársammal több milliárd forintért tartozunk felelősséggel. Misek péterné szintén az alapítók közé tartozik. Huszonkét esztendeje, tizenhat éves fejjel, az általános iskola elvégzése után vállalt munkát a termelőszövetkezetben. — Az Induláskor, emlékszem, még alig ketten voltunk az irodában, a főkönyvelő meg én. Most meg láthatja — tárja szét a kezét —, alig férünk el, annyi lett a munka. Engem a szövetkezet taníttatott: elvégeztem a könyvelői tanfolyamot s jelenleg képesített könyvelőként dolgozom. Tavaly fejeztem be a vezető továbbképző iskolát, az idén ősztől marxista—leninista esti egyetemre fogok járni. Ügy érzem, ahhoz, hogy munkakörömet, a számviteli osztály vezetésével járó feladatokat jól elláthassam, tudásom állandó felfrissítésére van szükség. A változás jellemzője Néhány kép a dunavarsányi Petőfi Tsz-ből, az évente 1,6 milliárd forint árbevételt elérő közös gazdaságról, amely olyan hatalmas, hogy a kívülálló szinte alig igazodik ki a termelési adatott sorjázó statisztikákban, vagy a korszerű gazdaságirányítást segítő ágazati rendszerben. Ahol tolira kívánkozik a növénytermesztés sikere is, vagy a dinamikusan fejlődő tehenészet, s fő jellemzője a változásnak a tsz-tagok átalakult élete. Űj-zélandi megrendelésre eddig már 38 motorvonat futott ki a Ganz-MÁVAG-ból, további hat szerelvény pedig július végére elkészül. Együttműködve a Ganz Villamossági Művekkel tíz villamos mozdonyt átadtak a MÁV-nak. Befejezték az Ár- pád-híd építéséhez szükséges vasszerkezeti elemek gyártását, s beemelték azokat. A hazai gázprogramhoz kapcsolódóan, az OKGT megrendelésére a gyár új gázkompresz- szorokat készít, s az első agg- regát egységet már átadták a szerelőbrigádoknak. Az exHazánk esetében a nemzeti jövedelem száz forintjából több mint ötven a külkereskedelemben realizálódik. Vannak országok, ahol ez az arány tíz-tizenkét százalék. A két szám közötti különbség minden részletezést mellőzhe- tően indokolja, miért nevezzük népgazdaságunkat nyitottnak. miért döntő tényező a kivitel gazdasági fejlődésünkben, miért alapvető feladat a gazdaságos export növelése. Hosszú távon is A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. június 23-i üléséről kiadott közleményben ezt így fogalmazták meg: „Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja.” Tavaly a szocialista országokba irányuló külkereskedelmi forgalomban a vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású kivitelben — bár a külpiaci feltételek tovább romlottak — lényegében sikerült az egyensúlyi helyzetet megközelítő állapotot teremteni. Ez azonban — tudniillik, hogy a kivitel fedezi a behozatalt — nem elég, mivel a hiteleket is törleszteni, illetve kamataikat fizetni kell. Érthető tehát, ha a népgazdasági tervek megkülönböztetett helyet adnak a kivitel célszerű bővítésének, ha a vállalati programok többségében szintén főszerepet kapnak az exportteendők, amint azt például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Ganz Árammérőgyár, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége, a Forte Fotokémiai Ipar esetében tapasztalhatjuk. Ha többet nem is, annyit már rögzítettünk az előbbiekben, hogy a kivitel a gazdaságfejlesztésnek — a mai szakaszban — szerves része lett, s fokozásában gyorsan növekszik a kooperáció, a szakosodás, általában a nemzetközi portgyártmányok közül az év első felében vízszivattyút gyártottak egyiptomi partnerüknek. Finiséhez érkezett a gyár soroksári vasöntödéjének rekonstrukciója is. A Ganz- MÁVAG munkáját segítik azok a vállalkozási formák, amelyek az év eleje óta sorra alakulnak a gyárkapukon belül. Eddig 11 munkaközösség jött létre, további 30 alakulóban van. Ezek tervező és karbantartó munkákat látnak el, és besegítenek az alkatrészgyártásba is. termelési együttműködés minden módjának a szerepe. A kivitel: áruk, szolgáltatások, szellemi javak országhatárokon túlra történő kivitele és eladása, értékesítése. Lebonyolítása lehet közvetlen jellegű — amikor maga a gyártó cég a piaci munka gazdája, s ennek fejében azonnal érzékeli is az ott kialakult értékítéletet — és közvetett. Ez utóbbi akkor látszik célravezetőnek, amikor sokféle termelő vagy termék egy kézben történő összefogására van szükség, az egységes piaci fellépés érdekében; ilyenkor egy-egy külkereskedelmi vállalat a piaci munka gazdája. A kivitel formát ölthet áruk eladásában — így villamos fogyasztásmérők, elektromotorok, fotofilmek és -papírok, vágóhídi berendezések értékesítésében —, ún. láthatatlan exportban, mint például a vízlelőhelyek kutatása, s a kettő ötvözésében, így a csirkenevelő telepek eladásakor, amikor a vevő a tárgyi javakkal együtt a tartási technológiáért, a személyzet betanításáért is fizet, hogy csak néhány jellemzőt emeljünk ki a megyei termelőhelyek exporttevékenységéből. Rangsorok, mércék Túl mindezeken, új formák is ismeretessé váltak a legutóbbi években a hazai exporttörekvésekben. Így a kivitelben elszámolandó eredmény — bár nem kellett kivinni semmit a határon túlra — a bérmunka, az idegenforgalom bevétele. Az tehát, amikor a határon belül kereskedünk olyasmivel, ami máskülönben többletkiadások árán — például csomagolási, hűtési, szállítási stb. költségek — lenne értékesíthető, vagy még úgy sem, gondoljunk csak a turisták igénybe vette vendéglátóipari szolgáltatásokra. A formák sokfélesége egyben annak is kifejezője, hogy nincs egyedül üdvözítő út, mód a kivitel fejlesztésére; az ésszerűség keretein belül mindegyiket fel kell használnunk, mert a bölcsek szerint acél anyának tűzkő a leánya, azaz célszerűhöz célszerű, jóhoz jó társul. Közhellyé koptatott igazság, hogy korszerű, termelékeny berendezéseken a nagy sorozatú termelés a kifizetődő, ám gyakori: az így előállított árutömegnek csupán egy részét veszi meg a belföldi felhasználó, fogyasztó. A Ganz Árammérőgyár villamos fogyasztásmérőinek négyötöde például kivitelre kerül, a ruházati iparhoz tartozó megyei cégeknél kétharmados az átlagos arány, s export híján a Csepel Autógyár nem rendezkedhetett volna be az autóbusz-alvázak előállítására. Létrehozhatók ugyanakkor olyan szellemi-, gyártó- és más kapacitások, amelyek eleve a kivitelre épülnek, meri jók hozzá a hazai adottságok, s meri a kelendő áru fejében szintén kelendő termékeket vásárolhatunk, olyasmit, amire nagy a szükségünk, de előállításukra nem vagyunk képesek, vagy nem rendezkedhetünk be. Szó sincs tehát a mindenáron történő kivitel Mikroprocesszor Mérlegvezérlő Az ÉVM egyik automatizálási célprogramjának megfelelően üzembe helyezték a* első mikroprocesszoros betongyári mérlegvezérlő berendezést, amelyet az Építéstudományi Intézet és a Metripond közös tervezési és kivitelezési együttműködésében készítettek el. Az új berendezéshez a Metripond a keverőautomati- kákat, az ÉTI a szállítópályá- kat gyártotta. Használata lehetővé teszi, hogy a hazánkban lévő betongyárak régebbi mérőberendezéseit a meglévő osztályozok és a végterméket kibocsátó keverők érintetlenül hagyásával korszerűsítsék. erőltetéséről, bár olykor felbukkannak ilyen törekvések. Hatékonysági mércék alapján szükséges rangsorolni, azaz: mihez vannak — teremthetők — meg az adottságaink, a feltételeink, s azok milyen exporthozamot ígérnek. Az állam, az össztársadalmi érdekeltségből kiindulva, sokoldalúan segíti a kivitel fejlesztését, egyebek közöti központi fejlesztési programok kijelölésével, a gyorsan megtérülő vállalati exportfej leszié- sekre adható beruházási célhitellel. A megyében ennek a hitelnek az igénybe vevői Között a Dunai Kőolajipari Vállalatot, éppúgy ott találjuk, mint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságát, az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezetet, a Váci Kötöttárugyárat, a ceglédi Vasipari Elektromos Műszerész Ipari Szövetkezetei. A hitéi fejében viszont az állam nemcsak elvárhatja, hanem egyenesen meg kell követelnie: a lépések ésszerűek legyenek, a népgazdaság kívánatos haladási irányába illeszkedjenek a vállalati programok, S megfordítva, a vállalatnak is biztosnak kell lennie abban, hogy a központi irányítás megfelelően értékeli, elismeri a népgazdaságig is hatékony teljesítményeket, törekvéseket. Idén, a nehezebb értékesítési feltételek ellenere is, tovább nőtt a megye mezőgép- ipari vállalatainak kivitele, a Kohászati Gyárépítő Vállalat jó érzékkel meglelte azokat a kínálati réseket, ahol sikerrel versenyezne! a külpiacokon más cégekkel, amint az élő állatok é. allati termetek nem rubelelszámolású eladásai szintén emelkedő irányzatúak. Az ilyen és hasonló — szerencsére, nem ritka — tények azt mutatják, rengeteg még a tartalék a piaci munka gyorsaságában, rugalmasságában, mert hiszen a Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei vas- és acélszerkezeti gyára azzal nyert el egy tekintélyes megrendelést, hogy a legrövidebb szállítási határidőt kínálta a szerződésért versengők közül ... 1 A legnyomósabb érv A KGST-országokba irányuló kivitelnek egyharmada ma már kooperációs és szakosodási egyezmények alapján bonyolódik le, de például a gépeknél, berendezéseknél ez az arány eléri az ötvenöt százalékot. Ízelítő ez csupán abból, miként alakítják át a kivitel jellemzőit a célszerű, ésszerű lépések, amikre — ezt hiba lenne elhallgatni —, hosszú időn át a szükségesnél csak kisebb figyelem jutott. A cserearányok számunkra kedvezőtlen és tartós ma sem szűnő változása, a külkereskedelmi forgalom makacs belső feszültségei valóban nyomatékos fi- gvelmeztetések arra, hogy a magyar népgazdaság teljesítő- képességét fokozni kr-P Az exportképesség erőteljes növelése már nem feltétele, hanem elengedhetetlen alapja az életszínvonal megőrzésének, aminél nyomósabb érv aligha lehet a teendők f >r(ossága, sürgőssége mellett. Mészáros Ottó F. Z. A ketreceket az ország minden tájára szállítják Halmágyi Péter felvételei Kelendő áru fejében kelendő terméket venni Acél anyának tűzkő a leánya
