Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. JÜLIUS 8., CSÜTÖRTÖK 1Fókusz MITTERRAND MAGYARORSZÁGON É vezred viharait kiálló né­pünk a századok során nyitott szívvel és lélekkel fo­gadta be mindazt a jót és szé­pet, amit a történelem és a kultúra Keletről és Nyugatról kínált. Már az államalapító István király utódai, a 12—13. században bőkezű vendéglá­tásban részesítettek burgun- diai építőmestereket; pazar alkotásuk csodájára járunk ma is Jákon, Lébényszent- miklóson, Zsámbékon. Évszá­zadok teltek, s magyar diákok — szinte kezdettől — ott ül­tek a nagyszerű Sorbonne auditóriumában. Később vitéz­lő fejedelmünk, Rákóczi ke­reste Párizs szövetségét, majd — a carmagnole forradalmi dallamától fellelkesült — ma­gyar költő énekelte: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” És a forradalom költészete, naplója volt mindennapos ol­vasmánya nemzetünk csillagá­nak, Petőfi Sándornak, Párizs volt „Bakonya” másik szel­lemóriásunknak, Adynak. Bátran mondhatjuk: nem volt történelmünknek, kultú­ránknak időszaka soha, ami­kor a Duna mellékén a jóra, szépre, haladásra vágyó leg­kiválóbb elmék a Szajna- parti műveltséget magasra ne tartották volna. Az évszázadok után a ma­gyar—francia kapcsolatok e napokban — úgy tűnik — magasabb, új szakaszukba lépnek: hazánkban üdvözöl­jük az első francia államfőt, aki meghívásunkra hozzánk érkezett. Látogatásának előz­ményei természetesen nem­csak a régmúltban gyökerez­nek. A második világháború vérzivatarára sok száz fran­cia úgy emlékszik, hogy meg­lehet, népünk vendégszerete­tének köszönheti életét. A vi­har múltán egy évvel újra­éledtek a francia—magyar ‘'diplomáciai •kapcsolatok,' rriajd! ^ a hidegháború felszámdlá- sának jegyében — a hatváhas és a hetvenes években a két ország miniszterei, később a kormányfők ellátogattak egy­máshoz. Kedves vendégünk, Francois Mitterrand, még mint a Francia Szocialista Párt első titkára, maga is erősítette ezt a törekvést, mi­dőn 1976-ban Budapesten járt. A magyar—francia eszmecsere hamarosan Párizsban folyta­tódott, amikor Kádár János látogatott oda. Ezer évre s az utóbbi évti­zedekre hivatkoztunk. Ám ez idő alatt sem Magyarország, sem Franciaország nem élt vákuumban. S bár a szellem, á humánum, a haladás csú­csain legjobbjaink mindenkor találkozhattak, szót érthettek és szellemi szinkronban le­hettek — mindkét ország út­ját, fejlődését, sikereit és ku­darcait sok-sok adottság, a történelem, a környezet hatá­rozta meg. A két ország je­lenleg is más-más társadal­mi világrendhez tartozik. Mégis, érdekeik egy része — s minden bizonnyal az érde­kek érdeke: Európa sorsa, jö­vője, békéje — tökéletesen egybeesik. A párbeszéd és a reális közeledés kétoldalú óhaja nyilvánul meg szívé­lyesen fogadott, nagyra be­csült vendégünk látogatásá­ban. Nagy szó ez a világot manaoság beárnyékoló komor felhők alatt, akkora, hogy je­lentőségét nem becsülhetjük túl. Í gy igaz ez akkor is, ha egy kis ország és egy nagyhatalom találkozójáról van szó. Az életnek, a diplo­máciának, a gazdálkodásnak, a művelődésnek nem egv te­rülete létezik., ahol ugyan meg­nyilvánult bizonyos — meg­szüntethető — aszimmetria, de ahol eddig is szót érthet­tünk. ahol közeledhetünk egy­máshoz, ahol együttműködhe­tünk. A Szajna Dartiáró! a Duna partióra érkezett ven­dégnek csakúgv, mint házi­gazdáinak. minden bizonnyal közös szándékuk ez az egvött- működés, amiben csak lehet, közös hazánk, Európa, s ben­ne Magvarország és Francia- ország néne, gazdasága, kul­túrája javára. F. A. Arafat elutasította az amerikai aján!aiot Izrael ismét lőtte NyugatrBejrútot $ Miközben célzatos és el- § lentmondásos hírek lterin- S; genek a libanoni főváros- ^ ban bekerített palesztin ^ szabadságharcosok küszö- ^ bönálió elszállításáról, az ^ izraeli inváziós hadsereg ^ fokozza a Nyugat-Eejrútra § nehezedő katonai, gazdasá- $ gi és pszichológiai nyomást. Az izraeli tüzérség és hadi­flotta — az ötödik tűzszüneti megállapodást megsértve — kedd estétől szerda reggelig fo­lyamatosan ágyúzta Nyugat- Bejrút belső kerületeit, pa­lesztin menekülttáborait, a palesztin ellenállási mozga­lom és a libanoni haladó erők védelmi vonalát. A tüzérségi tűzzel egyidejűleg az izraeli csapatok újabb területeket foglaltak el a bejrúti repülő­tér és a közeli palesztin me­nekülttábor körzetében. A libanoni kormány szerda délutánig nem adott hivatalos választ Reagan elnök ajánla­tára, miszerint az Egyesült Ál­lamok egy soknemzetiségű békefenntartó haderő kereté­ben hajlandó csapatokat kül­deni az izraeli hadsereg által bekerített Nyugat-Bejrútba, és az amerikai 6. flotta hajói ké­szek közreműködni a libanoni fővárosban körülzárt palesztin gerillák elszállításában. Fuad Butrosz libanoni külügymi­niszter a Szárkisz elnökkel folytatott szerdai megbeszélés után közölte, hogy a bejrúti kormány a végleges döntést valamennyi felelős tényező egyetértésétől teszi függővé. Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke a The New York Ti- mesnek adott interjúban kere­ken visszautasította azt a wa­shingtoni ajánlatot, hogy a palesztin egységek amerikai csapatok fedezete mellett hagyják el Libanon területét. A PFSZ bejrúti irodájában adott nyilatkozatban, amelyet szerdán közölt a New Yorkéi láp,‘Arafat így' fogalmazott: „Nem védelmezhetnek meg bennünket azok a fegyverek és a 6. flotta, amelyeknek kö­zük volt asszonyaink és gyer­mekeink meggyilkolásához”. Szerdán némileg enyhült a A Beirútot megszálló izraeli páncélosok árnyékában, gyermekével, libanoni asszony megy át a „zöld vonalon”, azaz az ivóvíztől meg­fosztott Nyugat-Bcjrútból Kelet-Bejrútba Nyugat-Bejrútot sújtó izraeli blokád, miután helyreállítot­ták az egyébként egyenetlen áram- és vízszolgáltatást. Szombat óta továbbra se jut be élelmiszer és gyógyszer a bekerített városrészbe. Külö­nösen nagy felháborodást kel­tett, hogy az izraeli hadsereg feltartóztatott egy Damasz- kuszból érkező vöröskeresztes vérplazmaszállítmányt, noha a sebesültekkel zsúfolt bejrúti kórházak katasztrofális vér­hiánnyal küzdenek. Senkit se tévesszen meg az, hogy az amerikai kormány va­lamiféle békemissziónak pró­bálja feltüntetni az amerikai tengerészgyalogosok Libanon­ba küldését — jelentette ki a többi között szerda esti kom­mentárjában Valentyin Zorin, a szovjet televízió hírmagya­rázója. — Az utóbbi napokban Ro­nald Reagan nagy igyekezettel próbálta odahaza és külföldön egyaránt elhitetni, hogy Wa­shington semmit sem tudott Izrael libanoni agressziójának előkészületeiről, és hogy Tel Aviv kész tények elé állította az amerikai vezetést. Most azonban kiderül — folytatta Zorin —, hogy miközben Wa­shington megkísérelte elhárí­tani magáról az izraeli invázió miatti felelősségét, a Penta­gon már javában dolgozott a közvetlen amerikai beavatko­zás tervein. Palesztin pártküldöttség budjpssli látogatása Közlemény a megbeszélésekről Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­lius 5—7. között látogatást tett hazánkban Naim Ashab, a Palesztinái Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. A két párt képviselői aggo­dalmukat fejezték ki a Liba­nonban kialakult helyzet miatt, amely súlyosan veszé­Térgydósok kezdődtek New Yorkban Vita a namíkki kérdésről Kedden New Yorkban meg­kezdődtek a namíbiai rende­zéssel, a délnyugat-afrikai te­rületen megrendezendő vá­lasztások lehetőségével foglal­kozó újabb tárgyalások. Elő­ször a namíbiai rendezésben irányító szerepre törekvő nyu­gati „összekötő csoport” tag­jai tartottak zárt ajtók mögöt­ti megbeszélést Nagy-Britan- nia ENSZ-képviseletének épületében, majd az öt nyu­gati állam képviselői, az afri­kai frontállamok és a SWAPO felszabadítási szervezet diplo­matáival találkoztak. A keddi, elsősorban ügyren­di kérdésekkel foglalkozó tár­gyalásokon Washingtont Ches­ter Crocker, afrikai ügyekkel megbízott, államtitkár képvi­selte. Az összekötő csoport töb­bi tagját, így Kanadát, Fran­ciaországot, Nagy-Britanniát és az NSZK-t országaik kül­ügyi tisztviselője, a SWAPO-t ~CsA K RÖVIDEN... A PENTAGON kedden érte­sítette az amerikai kongresz- szust, hogy 47 millió dollár értékben 48 újabb önjáró lö- veget kíván Görögországnak eladni. Május eleje óta ez a harmadik amerikai—görög fegyverüzlet. ÉJSZAKAI kijárási tilalmat rendeltek el kedd éjszakával kezdődően a zimbabwei Bu- lawayóban, Nkomo volt tárca­nélküli miniszter törzsi terüle­tének központjában. A rendel­kezés egy tíz napja tartó tisz­togatási hadművelet keretében született, melynek során 4000 rendőr és katona fésüli át a várost és környékét Nkomo emberei és elrejtett fegyve­reik után. a szervezet ENSZ-megfigyelő- je, a frontállamokat pedig ENSZ-nagyköveteik képviselik a tárgyalásokon. lyezteti a térség népeinek bé­kéjét és . biztonságát. Elítélték az izraeli vezetésnek a Liba­noni Köztársaság és a Palesz­tinái arab nép elleni, az ame­rikai imperializmus által tá­mogatott agresszióját, állást foglaltak az izraeli fegyveres támadás azonnali megszünte­tése, az izraeli csapatok hala­déktalan, feltétel nélküli ki­vonása, a Libanoni Köztársa­ság szuverenitásának és terü­leti egységének biztosítása, a közel-keleti válság igazságos, tárgyalások útján, minden ér­dekelt fél, köztük a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet részvételével történő rendezé­se mellett. Nairn Ashab szerdán eluta­zott Budapestről. Kitüntették a nemzetközi legénységet Sikeres volt az expedíció A tudományos eredmények és a két ország űrkutatási együttműködése szempontjá­ból egyaránt sikerként érté­kelték szovjet és francia tudó­sok és űrhajósok a közös űr­expedíciót. Moszkvában szer­dán az űrhajósok — Vlagyi­mir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov és Jean-Loup Chrétien —, valamint a prog­ram kidolgozásában, végre­hajtásában részt vett tudósok, a földi irányító központ veze­tői sajtóértekezleten tájékoz­tatták a szovjet és a nemzet­közi sajtó képviselőit az űr­utazás eredményeiről. Anatolij Alekszandrov, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke emlékez­tetett arra, hogy a szovjet- francia űrkutatási együttmű­ködés 16 éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt 40 közös kutatási programot hajtottak végre. Az űrrepülés ideje alatt 14 kísérletet hajtottak végre, köz­tük űrbiológiai, asztrofizikai, valamint anyagtani kísérlete­ket és kutatásokat. A közös személyzet sikerrel teljesítette a két ország szakemberei által kidolgozott kutatási progra- mot, és munkájuk fontos, új ismeretekkel gazdagítja mind a gyakorlati űrhajózást, mind pedig az alapkutatásokat. Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök a fran­cia becsületrend különböző fokozataival tüntette ki a szovjet—francia űrrepülés részvevőit. Jean-Loup Chré­tien a becsületrend tiszti fo­kozatát, Vlagyimir Dzsanibe­kov és Alekszandr Ivancsen- kov pedig parancsnoki fokoza­tát kapta. Ugyancsak a francia becsü­letrend ti&zti fokozatával tün­tették ki az expedíció két — még a világűrben tartózkodó —, szovjet tagját, Anatolij Berezovojt és Valentyin Le- begyevet. A francia köztársa­sági elnök a becsületrend lo­vagkeresztjét adományozta a három tartaléknak — VlagyU mir Szolovjevnek, Lecmyiá Kizimnek, és a francia Patrick Baudrynak. Angol tudós nyilatkozata Sugérveszély a Felklandoknál? Nagyon valószínű, hogy a Falkland-szigetek térségében elsüllyesztett angol hadihajó­kon nukleáris fegyverek vol­tak, és lehetséges, hogy ezek közül néhány fegyver megsé­rült, így veszélyes sugárzás forrása lehet a tenger mélyén. Erre a következtetésre jut Paul Rodgers angol biológus, a Bradford egyetem tanára, aki a Lityeraturnaja Gazeta című szovjet hetilap londoni tudósítójának adott nyilatko­zatot erről a kérdésről. Mint Rodgers professzor a szovjet újságírónak elmondot­ta, megbízhatónak látszik az értesülés, hogy a súlyosan megrongálódott Sheffield rom­bolót maguk az angolok sül­lyesztették el, amikor a hajór. pusztító tűzvész megrongálta a nukleáris fegyvereket, minden bizonnyal tengeralattjárók el­leni nukleáris mélyvízi bom­bákat. „Ha az ilyen bombák meg­sérülnek, radioaktív plutónium sugárforrássá válnak — mon­dotta az angol proie,szor. — Ennek következtében i, víz ra- dioaktívan szennyezetté válik, sőt, mivel a Sheffield viszony­lag kis mélységben fekszik a tengerben, a szennyeződés a partokat is elérheti.” Havanna Elhunyt Raul Roa Kedden este Havannában elhunyt Raul Roa Garcia, a Kuhai -Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a kubai államtanács tagja. A neves kubai politikus 75 éves volt. Raul Roát szerda délután kí­sérték utolsó útjára Havanná­ban. Raul Roa Garcia volt a ku­bai forradalom győzelme után a szocialista útra lépett sziget- ország első külügyminisztere. Jelentős szerepe volt abban, hogy Kuba a különböző nem­zetközi fórumokon sikeresen szállt szembe az Egyesült Ál­lamok Kuba-ellenes ténykedé­sével. 1959-tól 1976-ig irányí­totta a kubai diplomáciát. 1976 után a kubai nemzetgyű­lés . alelnökének választották. Trópusi esőfüggöny mögé rejtőzve fogadott június elején a vulkánok országa, Nicara­gua. Szegény embert az ág is húzza — jutott eszembe a közmondás, amikor tapasztal­tam, hogy katasztrófa sújtotta vidékre érkeztem. Közép- Amerikában akkor már napok óta megállás nélkül zuhogott az eső. Nicaragua, amelynek még nem sikerült kihevernie az 1972-es nagy földrengés pusz­títását, s a három évvel ez­előtti elkeseredett polgárhá­ború rombolását, most újra ter­mészeti csapással kénytelen szembenézni. Az Aletta cik­lon módszeresen, kíméletlenül rombolt össze sok mindent, amit a harmadik születésnap­jának megünneplésére készü­lődő fiatal forradalomnak már sikerült helyreállítania. Utakat, hidakat mosott el a víztömeg, és éppen a viszony­lag legfejlettebb körzetekben. Kórházakat, gyárak sorát ron­gálta meg a víz, ám a legna­gyobb rombolást a lakóházak­ban vitte véghez. Majd het­venezer embernek kellett.szük- séglakhelyet keresni. Kettős szükségéüypot Mindez ráadásul akkor tör­tént. amikor a külső és a bel­ső fenyegetés miatt a sandi­nista vezetés amúgy is kény­telen hónapról hónaora meg­hosszabbítani a tavasszal be­vezetett szükségállapotot. A hétköznapi életben egyébként a rendkívüli állapot alig ér­ÚTÍKÉPEK NICARAGUÁBÓL ÍGY ORSZÁG AZ ÉLETÉÉRT KÜZD zékelhető. Nincs kijárási tila­lom, nincs katonai erőfitogta­tás. Ugyanakkor erős az éber­ség. A gyerekképű kiskatonák nagy komolyan vizsgálják át a közhivatalokba lépő ügyfe­lek táskáját. Utcánként szer­vezett sandinista védelmi bi­zottságok őrködnek a barriók, a lakónegyedek nyugalma fe­lett. A gyárakban az ellenfor­radalmi szabotázs megelőzé­sére a dolgozók védelmi milí­ciákat alakítanak. A szükségállapot bevezeté­sének nyilván része van ab­ban, hogy a polgári ellenzék egy része elhagyta az orszá­got, s a szomszédos országok­ban szervezkedik a sandinista rendszer ellen. Az ellenzék szócsöve, a La Prensa, amely nem fukarkodik az új rend­szert és a szocialista világot mocskoló kifejezésekkel, most némileg visszafogta a hangját. Nyilván nem akarják kockáz­tatni, hogy ismét bezárják né­hány napra a szerkesztőséget, ahogyan arra a kormányzat már többször rákényszerült. Chmorro fiai A nicaraguai társadalmi át­alakulás ellentmondásait jól jellemzi a sajtó egy furcsasá­ga. Managuában három napi­lap jelenik meg: a Barricada, a Sandinista Nemzeti Felsza­badítási Front lapja, az El Nuevo Diario, független napilap és a már említett La Prensa. A három különböző politikai irányzatot képviselő orgánum élén egy család fiai állnak: a Barricadát Carlos, az El Nuevo Diariót Xavier, a La Prensát Pedro Joaquin Chamorro igaz­gatja. Mindhárman annak a polgári ellenzéki vezetőnek, Pedro Joaquin Chamorrónak a fiai, akit 1978-ban Somoza gyilkoltatott meg, s akinek halála a felszabadító harc lángját fellobbantotta. Nicaragua gazdasága egyéb­ként az árvíz előtt is komoly nehézségekkel küszködött. A Somozák lerombolt, kirabolt országot, üres államkasszát, óriási külföldi adósságot hagy­tak örökül. A sandinista kor­mányzatnak ugyan sikerült a nemzetközi pénzpiacon újra­tárgyalnia a hitelek visszafi­zetésének feltételeit, a terhek azonban nagyok. Három év alatt éppen hogy csak a pol­gárháború előtti színvonalat sikerült elérniük. A kormány hiába tesz hitet újra és újra a vegyes gazdálkodási rend­szer és a politikai pluralizmus fenntartása mellett, a nagy­tőke változatlanul kivár. S bár év elején a magánvállal­kozókat erősen ösztönző gaz­dasági programot tettek köz­zé, a beruházási kedv lanyha. Kapnak támogatást A fellendüléshez pénz kelle­ne, hitelt kapniuk azonban mind nehezebb. Tavasszal a sandinista kormányzótanács három tagja háromfelé indí­tott diplomáciai offenzívát. Dániel Ortega, a kormányzó junta koordinátora a Szovjet­unióban, Sergio Ramirez, az ügyvédnek, írónak, politikus­nak egyaránt kiváló vezető Nvugat-Európában, Rafael Córdoba Rivas, a kormányzat talán legidősebb tagja, aki a juntában a polgári erőket képviseli Venezuelában és Costa Ricában tárgyalt. A felkeresett országok vala­mennyien támogatásukról biz­tosították a washingtoni fe­nyegetésektől szorongatott ni­caraguai kormányzatot. Az of- fenzíva nemcsak diplomáciai sikert hozott, hanem konkrét gazdasági együttműködési megállapodásokat is. Az árvíz miatt az egész gaz­dasági helyzetet át kell érté­kelni. Nicaragua több körzetét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították. A sandinista vezetés felhívással fordult a világhoz: segítséget kért a kettős szükségállapotban. e. a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom