Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
ÁBONYI KRÓNIKÁM Vágják már az árpát Ha június 29-re, Péter, Pál napjára nem érett be a gabona, a régi abonyi földművelők akkor is megtették az ilyenkor illő jelképes kaszavágást. Nos, ebben az évben nem jelképesen, hanem igazán hozzáláthattak volna a régiek is a nagy, nyári munkához, ugyanis 3—4 nappal előbb kasza, illetve kombájn alá érett az őszi árpa. A nagyközség közös gazdaságai közül elsőként a József Attila Tsz kom- bájnai startoltak és ezzel megkezdődött a kalászosok betakarítása. Csapadék nélkül — Túl korán kezdtünk az Idén aratni és ennek legfőbb oka, hogy forró májusunk volt — mondta Bárány Pál növény- termesztési ágazatvezető. — Legalább 50—60 milliméter csapadék kellett volna májusban s ezzel szemben csak húsz hullott. Júniusban sem nyíltak meg gyakran az ég csatornái, a lehullott eső alig érte el a 33 millimétert. A mi földjeink jellege eléggé változó, területenként más és más talajtípus jellemző. Ez is oka annak, hogy helyenként az árpánk kényszerérett lett és hogy elkerüljük a nagyobb veszteséget, munkához láttunk. — Milyen termésre számítanak? — ötvenegy mázsa hektá- ronknéti átlagtermést terveztünk, becslésünk szerint 45—46 mázsa lesz. A gazdaságnak 140 hektárról kell az őszi árpát és 980 hektárról a búzát betakarítani. Kemény munkára, derekas helytállásra lesz szükség az idén, mert nemcsak csapadék- hiány sújtotta a kalászosokat, hanem a viharok nagy területeken a földre is fektették. A közelmúltban megtartott és jól sikerült gépszemle után a Ságvári Endre Tsz-nél is megkezdték az őszi árpa betakarítását. Bíró Béla műszaki ágazatvezető szerint 12 kombájn és 19 MTZ 80-as traktor vehet részt a munkában. Náluk 525 hektár árpa és ezer hektár búza termését kell biztonságos helyre juttatni. — Ez a másfél ezer hektárnyi őszi kalászos június közepéig igen rossz képet mutatott — tájékoztatott Molnár Zoltán főmezőgazdász. -— Ré' gén nem tapasztalt aszály sújtotta vetéseinket, sem a kalász, sem a mag nem fejlő dött. Addig 4—6 milliós terméskieséssel számoltunk. Aztán június 14-én kaptunk egy jó esőt, méréseink szerint 30- 32 millimétert. Ennek köszönhetjük, hogy most nem annyira siralmas a helyzet, bár hozzávetőleg 100 hektár gabonát az említett esőzés már nem tudott talpra állítani... A szövetkezet búzából 53, árpából 51 mázsa hektáronkénti átlagtermést tervezett. A történtek után igen valószínű nek tartják, hogy ilyen termésátlaguk nem lesz, ezért a jövedelemkiesés pótlására a szakvezetők intézkedési tervet dolgoztak ki. Ebben egyebek között rögzítették, hogy csak a legszükségesebb vásárlásokat hajtják végre, minden területen maximális energiatakarékosságot vezettek be. Nagyon ügyelnek, hogy alkatrészfelújításhoz, cseréhez importanyagot ne vegyenek igénybe. A gyenge gabonatermés miatt elveszett forintokat az állattenyésztés bevételeiből kell pótolni. Ennek érdekében takarékosabban bánnak az abrak- és tömegtakarmánnyal, ezzel szemben minden legeltetésre alkalmas területet igénybe vesznek. Szép kukorica Egyelőre még abban is bízhatnak, hogy a kapásnövényék értékesítéséből származó bevétellel is csökkenthető lesz a veszteség. Négyszáz hektáron vetett cukorrépájuk szépen fejlődik, ugyanígy hasonló nagyságú területen jól díszük a napraforgó. Kukoricát 1400 hektáron termesztenek, mivel jó időben, jó talajba került a mag és a gyomirtást szintén akadálytalanul végrehajtották, ez a növény is bő termést ígér. Igaz, egy régi mondás szerint „még sokat kint alszik a termés” de a növény jelenlegi fejlettsége mégis szép reményeket táplál. Gyuráki Ferenc Játék a tűzzel / egyzetfüzetemben lapozgatva többször is találkozom olyan bejegyzéssel, mely szerint ezen és ezen a jórumon elmondották: nincs elég szórakozási lehetőség Abony- ban. Szerintem ez nem igy van, legfeljebb nem mindenki tudja felfedezni a lehetőségeket. Nos, ha mégis helytállóak ezek a kritikák, akkor ki merem jelenteni, hogy néhány héttel ezelőtt sikerült sokat pótolni a hiányosságokból és ezt nem más, mint a posta oldotta meg. Nem elírás, a posta. Mégpedig úgy, hogy a hivatallal csaknem szemközt jelszereitek egy nyilvános telefonállomást, hogy a hét utolsó napjain, amikor a hivatal zárva tart, mindenki lebonyolíthassa sürgős telefon- hívását. Csakhogy gyakorta nem ez történik. A mindenki számára hozzáférhetővé. tett készüléket naponta több alkalommal indokolatlan beszélgetésekre is igénybe veszik. Más szóval szórakozásra használják. Azt még nem tenném szóvá, ha az ügyeletes távbeszélőkezelőtől a pontos idő iránt érdeklődnének, vagy netán megkérdeznék: hogy van. De azt igen, hogy sorozatos, sértő kérdésekkel ostromolják a dolgozót, trágár, goromba megjegyzéseket kiabálnak a telefonba. De történnek ennél furcsább dolgok is. A minap éjjel egy izgatott férfi a■ következőket recsegte a készülék mikrofonjába: Azonnal intézkedjen, a Klapka György utcában tűz van. A távbeszélőkezelő kötelességét teljesítve, nyomban tárcsázni kezdte a ceglédi tűzoltókat, de az első két. számjegy tárcsázása után nem folytatta a műveletet, ugyanis a fülhallgatón át. ka- carászást. nevetgélést hallott. Jói tette, hogy a hívást félbehagyta, mert nem sokkal később kiderült, idétlen tréfa volt az egész. Képzeljük el, ha postás dolgozó nem figyel eléggé, vagy netán nem hallja meg a nevetgélést, hanem teljesíti kötelességét, a tűzoltóság bizony kivonul egy nem létező tűzhöz. Ha ez így megy, könnyen elképzelhető, hogy egyszer egy valóban sürgős intézkedésről lesz szó és az ismétlődések miatt majd azt is heccnek, éjszakai szórakozásnak véli a kapcsolást végző dolgozó. JJeláthatatlan, tragikus kö- ■*-* vetkezményei lehetnek. Ezért ne játsszunk a tűzzel és főleg ne szórakozásra használjunk egy olyan telefont, melynek segítségével életet, vagyont menthetünk meg, Gy. F. Ismét vereség Ceglédi VSE—KSI 11-15 (3-3, 3-4, 1-3, 4-5). Cegléd, 200 néző. Vezette: Dobossy. Cegléd: Németh, Bóbis, Papp, Kárász, Tánczos, Kelemen, Ungvári. Csere: Beck, Tankó, Juhász, Horváth. Edző: Czigány Károly. Góllövők: Bóbis (3), Papp (2), Kelemen (3), Ungvári, Kárász, Tánczos. A múlt heti kettős vereséget nem tudta csapatunk kiheverni. Végig egyenrangú ellenfele volt a kitűnő sportiskolás együttesnek és úgy tűnt, hogy itthon tudja tartani a fontos két pontot. Sajnos, az egész évben kimagaslóan jól védő Németh súlyos sportszerűtlensége miatt a- hat főre apadt ceglédiek csak óriási bravúr árán tudták elkerülni a nagyon súlyos vereséget, a két negyeden keresztül állandó emberelőnyben játszó KSI ellen. A visszavágó sem sikerült. KSI—Ceglédi VSE 11-10 (2-2, 2-3, 4-3, 3-2). Budapest. A visszavágó mérkőzésen hatalmas küzdelemben, izgalmas csatában a ceglédi csapat egygólos vereséget szenvedett, s ezzel az egyébként teljesen reálisan számításba vett dobogós helyezés, nagy valószínűség szerint, elúszott. Góllövők: Ungvári (5), Papp (2), Kárász, Bóbis, Kelemen. A következő mérkőzés július 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Cegléden lesz. Beck Mihály CEQLÉDI Kytítia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1982. JULIUS 1., CSÜTÖRTÖK Szép nógrádi táj Járási közművelődési taker Szép és hasznos nyári program biztosítását indította el 1979-ben úttörőinek a Ceglédi Járási Hivatal művelődési osztálya az újszerű köz- művelődési tábor szervezésével. Nemcsak az újszerű kezdeményezésért, hanem a táj kiválasztásáért is dicséret illeti a szervezőket. Az Alföld végtelennek tűnő sík vidékéhez szokott pajtásoknak a festői szépségű Nógrád megye hegyes vidékén, Baglyas- alján választottak táborhelyet. Eredményességükkel az előző táborok igazolták a vezetői elképzeléseket is. Azt, hogy az egymástól különböző kis csoportokra épülő tábor munkájában aktívabban vettek részt a pajtások, mint a nágyományos üdülőtáborokban. A jó kezdeményezés hagyománnyá nőtte ki magát. A kedvező tapasztalatok arra indították a járási hivatal művelődési osztályát, hogy idén ismételten a Baglyasai- jai Hétközi Diákotthonban szervezzék meg július 1—14- ig a járás érdeklődő úttörőinek a közművelődési tábort Dánszentmiklós. Törtei. Jász- karajenő, Nyársapát, Kocsér. Csemő, Albertirsa, Abony községekből és Cegléd városból összesen harminchat úttörő vesz részt ezen a táborozáson. Tanárok, népművelők iráA kör bezárult Az Európa-bajnok tanítványai A magyar súlyemelősport első nagy korszakának részese volt a ceglédi születésű Ecser Károly is. Kezdetben itthon focizott és úszott, majd Budapesten az egyik barátja unszolására ment el az Ű. Dózsa súlyemelő szakosztályának edzésére. A súlyemelés ezután életének szerves része, nagy „szerelme” lett. Időközben, három évig, hátat fordított kedvenc sportágának, de mint mondja, ne vágjunk a dolgok elébe, mert erre nyomós oka volt. — Négy évi emelés után, 1958-ban kerültem be az utánpótlás keretbe, két évvel később pedig már az „A” válogatott-kerettagja lettem. Világversenyeken (Európa- és világbajnokságon, az 1964-es tokiói olimpián), 1961-től 1965-ig nehézsúlyban én képviselhettem a magyar színeket. Minden évben sikerült valamilyen érmet szereznem: az Európa-bajnokságokop egy arany-, két ezüst- és két bronz, a világbajnokságokon pedig egy bronzérem került a nyakamba, a tokiói olimpián pedig az ötödik helyezésemmel pontszerző lettem. Ekkor már tatabányai színekben versenyeztem. Nsih akadály — Melyik viadalra emlékszik vissza a legszívesebben? — A maga nemében mind emlékezetes maradt, de száÉpítészeti kultúra Nemrégiben lapunk más helyén arról adtunk hírt, hogy városunkban tanácskoztak a Dunától keletre eső megyék főépítészei. Vitájuk során szó esett a településfejlesztésről, a területrendezésekről és az építési, építészeti kultúra terjesztéséről is. Azóta megismertethettük olvasóinkkal az abonyi láncház építésének történetét is. E történettel jó és követendő példát mutathattunk be. Olyan példát mely igen sok tekintetben igazodik az említett ceglédi tanácskozás egyik megállapításához. Ez a következőképpen hangzik. „Egyre erősödik a társadalom igénye — a műszaki megvalósítás követelményein túl — az életformát, életkörülményeket, magatartás- módot is befolyásoló épített környezet humánus alakítása, egy új, ám a társadalmi haladáshoz és a történelmi múlt értékeihez egyaránt kötődő környezetkultúra létrehozása iránt.” Ezek az igények, melyek kielégítésére Abonyban is vállalkoztak, nagyrészt minden külső beavatkozás nélkül teremtődtek meg. Ám valamennyien tudjuk, hogy az igények változását jelentős mértékben befolyásolhatják az új és még újabb ismeretek is. A pontos megfogalmazáshoz pedig nélkülözhetetlen valamiféle alapfokú műveltség. Témánk esetében építészeti műveltség. Ezzel kapcsolatban a Cegléden tanácskozó építészek megállapították, hogy „a társadalom építészeti műveltsége alapja annak, hogy a közösség és az egyén reálisan képes legyen megítélni építési igényeit, annak mennyiségi és minőségi jellemzőit, kielégítésének feltételeit és körülményeit.” Kár volna szépíteni a valóságot. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy az építészeti kultúra alapelemeinek ismeretével bizony legtöbben hadilábon állunk. F. P. momra a legmaradandóbb az 1965-ös esztendő volt. Sérülés- mentes év volt, felkészülésemet nem akadályozta semmi és kontinensviadalon ekkor, Szófiában állhattam fel a dobogó legmagasabb fokára. Itt a verseny nagyon izgalmasan alakult, hiszen a világcsúcstartó kiesett, és legfőbb esélyesként én léptem a helyére. Szerencsére az esélyességet sikerült realizálnom. Három műszakban — A sérülésekkel már nem volt szerencsém. Emiatt a berlini EB-n már csak tartalék voltam, és világversenyre már nem is tudtam hozni magam. Búcsúra, visszavonulásra kényszerültem. — Milyen volt akkor a „csapat”? — Tudtunk egymásért lelkesedni, egymást buzdítani, ezzel is elviselhetőbbé tenni a kemény munkát, a versenyek feszültségét. A csapattársak nagyon respektáltak, bármerre jártunk, senki sem vállalta, hogy egy szobában aludjon velem. Persze, ők teljesen más okot mondtak. Állítólag éjszakánként csak úgy rezgeti körülöttem minden ... — Készült az edzői hivatásra? — Mindenképpen. A sport életelememmé vált, s úgy éreztem, a tapasztalatokat nem tarthatom meg magamnak, azokat át kell adnom a fiataloknak. Pályafutásom befejezése után egy évig szövetségi edzőként az utánpótlással foglalkoztam, majd három évig a súlyemelés és én — amikor már azt hittem, hogy eltávolíthatatlanul összeforrot- tunk —, messze kerültünk egymástól. Még ma is úgy érzem, nem érdemeltem ki Tatabányán a mellőzést. Három műszakban a bányában dolgoztam, egy csomó keserűség, dac és bizonyítani vágyás gyülemlett fel bennem. Nem is gondolkodtam sokat, amikor 1972-ben Leninvárosba edzőnek hívtak. Tíz évig éltem ott. Az edzőteremben tehetséges sportolók munkáját irányítottam, akik közül többen világversenyeken is helyezéseket szereztek. Hogy mást ne mondjak, Hornyák Ferenc, Kőszegi György és Réti István is a tanítványaim közé tartozott. — Közben fél - keresett a Ceglédi VSE ügyvezető elnöke, Utassy József, mondta, jöjjek haza. segítsek, hogy Cegléden is fellendüljön ez a sportág. Vonzott ez a nehéz és egyben szép feladat, amelynek eredményeképp a kör bezárult: 1982-re újra ceglédi lakos lettem. — Fs milyenek az itteni körülmények ? — Jelenleg még nem a legjobbak. Szerencsére a szakosztály elnökétől Czinege Imrétől minden segítséget, támogatást megkapunk, így hetente négy alkalommal a szakmunkásképző intézet különben rendkívül zsúfolt tornatermében tarthatjuk edzéseinket. Nagy változást várok a CVSE sporttelepen társadalmi összefogással épülő súlyemelőterem használatba vételétől. Ekkor megtarthatjuk majd a toborzást, a kiválasztást. Lehetőségünk lesz a sportág tömegesítésére, hiszen itt már a hét minden napján, a nap bármely órájában edzhetünk. Az úttörőtől a felnőtt korosztályig valamennyi súlyemelő megfelelő edzési lehetőséghez jut. Remélem, az új tanév kezdetekor, szeptemberben birtokba vehetjük az új létesítményt, melynek egy komoly akadálya van: nincs még meg a fedezete a mintegy ötvenezer forintba kerülő gumira, melynek az a rendeltetése, hogy a szalagdobogón a súlyzókészletet elhelyezhessük. Bízunk benne, hogy a vásárláshoz megkapjuk a szükséges segítséget, és akkor végre hozzáfoghatunk az elképzelt, kemény munkához. Sokat változott — Indulnak versenyeken? — Először is, véleményem szerint akkor érdemes valakit versenyeztetni, ha már elsajátította a súlyemelés technikáját, mozgásanyagát. A szakosztály tagjai közül tízen már elértek erre a szintre. és ugyanannyi azoknak a kezdőknek a száma, akik még nincsenek leigazolva. Ügyességének mozgáskészségének tudható be, hogy Illing György, noha még csak a negyedik versenyén szerepelt, már teljesítette a bronzjelvényes szintet. Mészáros Lászlónak az ezüstjelvényhez öt kilogramm hiányzik, a serdülők közül pedig Medgyes Tibor fejlődik a legdinamikusabban. — Csaknem három évtizede, ' ogy megismerkedett a súlyemeléssel. . Sokat változott azóta? — Feltétlenül. Már ami a szurkolónak is szembetűnő, most már csak két fogás- nemben, szakításban és lökésben mérik össze erejüket a sportolók, a nyomást, amiben mi magyarok jók voltunk, törölték. Már ez is változást követelt a felkészülésben, annak módszerében. U. L. nyitásával a tábor lakói hat szakcsoportban tevékenykednek. A fazekascsoport a korongozás alapjai, az égetés, mintázás mellett megismerkednek a történelmi korok művészetével és munkáikból kiállítást is rendeznek. A fotóscsoport a fényképezés történetével, a mai magyar fotóművészettel ismerkedik és természetesen a gyakorlatban is elsajátítják tagjai a mesterség fogásait, a labormunkát, és alkotásaikból kiállítási anyag lesz. A könnyűzenei csoport lexikálisán feldolgozza a zene keletkezését, történetét. Ritmus-, dallam- gyakorlatokat végeznek és feladatuk a zenekaszinó megalakítása. A grafikai csoport elméleti anyagát a fény, szín, anatómia, ritmus, linómetszés, nyomtatás, grafikai technikák képezik. A különböző rajzgyakorlatok mellett a csoport feladata lesz a tábor emblémájának az elkészítése is. Az irodalmi csoport a magyarság történeti, nyelvi folyamataival, a nyelvrokonsággal, kéziratos nyelvemlékeinkkel, a palóc nyelvjárással foglalkozik. Napi feladatul: a tábori rádióműsor szerkesztése és színpadi művek előadásának gyakorlása lesz. Ebben az évben a művészeti csoportok mellett egy földrajzit is szervezett a vezetőség kíséri-'tkéopen. Ök meteorológiatörténettel, kőzetek és növények gyűjtésével foglalkoznak. Belekóstolnak a csillagászat tudományába is. Á tábor hármas feladata, hogy üdülést, szórakozást és alkotási lehetőséget biztosítson élményszerűen lakóinak. A sokrétű csoportfoglalkozásokat érdekes központi rendezvények egészítik ki. Pántom: mműsorával Nagyiványl Péter, dalműsorával Muzsay András látogat el a táborba. Lesz karatebemutató, s M. Koncz Zsuzsa vezetésével néptáncbemutató és táncház is. Az úttörők ellátogatnak a Salgótarjáni Öblösüveggyárba, és három alkalommal a November 7. Filmszínházba. Találkozót szerveznek a salgó- bányai táborozókkal. Július 13-án tábortűzzel és csoport- bemutatókkal zár a tábor. A tábori tevékenységük emlékeit egy módszertani albumban örökítik meg az úttörők. A baglyassljai közművelődési tábor munkáját a szülők bármely időpontban megtekinthetik. A tábort Zsoldos Lajosné, a járási hivatal művelődésügyi osztályának helyettes vezetője irányítja. Surányi János Ergenómia Tavaly rendezte meg harmadik alkalommal a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság a szomszéd városban, Nagykőrösön, az ergonómiai nyári akadémiát. Az ember és a gép valamint a környezet viszonyát elemző tanácskozás előadásainak és vitáinak anyaga most jelent meg nyomtatásban, az SZVT kiadásában. Sajnos, az MTE3Z-házin.yomdában készült kötet mindössze száz példányban került forgalomba, s így csak tudományos társaságon keresztül lehet hozzájutni. Pedig anyaga városunk számos üzemében is érdeklődésre tarthat számot. A könyv méltó volna arra, hogy Cegléden is közkézen forogjon. ISSN 0153—3900 (Ceglédi Hírlap)
