Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
rrsT ft revet 1982. JÜLIUS 7., SZERDA Halak a rizstdepsn ült a kísérlet A halhústermelés növelésének új, gazdaságos módszereit mutatták be a rizstermelő mezőgazdasági üzemek szakembereinek a tiszasülyi Béke és Barátság Termelőszövetkezetben. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervei alapján egy kiöregedett, 22 hektáros rizstelepen létesítettek halastavat kísérleti céllal. A kísérlet bevált. Egy-egy hektár hozama meghaladja a 12 mázsát. A kísérleti halastóról együttesen 384 mázsa halat vihetnek piacra, több mint másfél millió forint értékben. Éj lakások. Iskolák a feudal járásfean Elkészülnek még ezen a nyáréi Könyvtár — Előbb talán azt nézzük meg, hogy augusztus 20. tiszVagyGEBvédeBem a Etafárbn Ma már milliók felett őrködnek Vecsésen, a Ferihegy Termelőszövetkezet központjának udvarán nagy a sürgés. Ki ebédelésből tért vissza, ki meg éppen jóllakni indul, vagy hivatali teendőit intézni. Az iroda előtt személyautó. Rajta két antenna. Az egyik a CB-rádió tartozéka. Bentről szortyogó, sercegő hang hallatszik. Mint később kiderül, a telepített, s állandóan vételre állított CB-rádió adja a fura hangot. De emberi szó most nem száll az éteren át. Mindenütt ebédidő van. Hamarosan gyülekeznek a tsz mezőőrei munkaértekezletre. A rendészetvezető, Pel- ró József már várja őket. Közben egy mezőőr gépkocsiból bejelentkezik a rádión, s közli, hogy már a felüljárón gurul a kocsival. Szabó Sándor, a főrendész visszaigazolja bejelentkezését, s tréfásan sürgeti a gépkocsis járőrt. Szabó Sándorral megkezdett beszélgetésünket már az első percekben több telefonhívás, majd néhány kolléga érkezése szakítja meg villanásnyi szóváltások erejéig. Így tudom meg, hogy ismét világháborús bomba került a földfelszínre valahol a szántóföldi kultúra területén, munka közben. Tilosban járók Szabó Sándor már ötödik éve dolgozik a vagyonvédelemben. Két éve a rendészet vezetője. Korábban egy budapesti nagyvállalatnál volt rendészeti előadó. Tehát nagy tapasztalatokkal rendelkezik a vagyonvédelmet illetően az iparban, és most már a Ferihegy Tsz berkeiben is. Így amikor a gazdaság vagyonvédelméről kérdezősködtem, hogy kerek képet adhasson a rendészeti munkáról, valamennyi ágazatra kitért válaszában. — A szántóföldi kultúrákban igen nagy a kertészeti tevékenység; nagy értékben termelünk zöldségféléket, káposztát. Így aztán jelentős károkat okoznak az illegális „kóstolók". Mert amikor, valaki begyömöszöl vagy 200 kiló káposztát a kocsijába. ami mondjuk csak 900 forintot ér. azzal szimol a legkevésbé, hogy az a káposzta lesavanyítva, exportálva mily hasznot hozott volna a gazdaságnak. — Sajnálatos, hogy igen nagy a mezei tolvajok száma, társadalmi rétegződésük a lehető legváltozatosabb: a segédmunkástól a fejlesztési főmérnökig, Trabanttól a Vol- vóig, a legkülönbözőbb kocsikkal járják a határt, s viszik ami a kezük ügyébe akad ,.. — A takarmányt'ermesztés. az állatállomány a vagyonvédelemben egy-egy külön fejezet. Közel ötszázas állományú tehenészetünk, s mintegy ötezer jószágot számláló juhá- szatunk van. Itt hadd emeljem ki a vándorjuhászok okozta gondjainkat — kap mindjárt a témán Szabó Sándor. — Elég gyakran legeltetnek a tsz területén, számukra tilosban a vándorjuhászok, nagy károkat okozva a gazdaságnak. S akkor még nem is beszéltünk a jogtalan haszon- szerzésről, ami azt jelenti, hogy ingyen etetnek, amíg nekünk ugyanazt a táplálékot meg kell teremtenünk saját juhaink számára. — Jó ha néhány száz forintra megbüntetik a tilosban legeltetőt, akinek azzal az egy-két legeltetéssel a pénzbírsághoz viszonyítva többszörös haszna van, mert nem kell az állatai élelmezéséért fizetnie... — Ma egy mezőgazdasági szövetkezet meglehetősen sokrétűen termel, erősen gépesített a termelés, és többnyire vannak melléküzemágaik is. Ez a tény mit jelent a Ferihegy Tsz rendészeti munkájában? — Az élelmiszeripari ágazatunk, amely a saját termel- vényeket dolgozza fel. a sütödéi tevékenység, ahol a KORI és a sajtos ostya készül, a vasipari tevékenység, a targoncajavítónk, az eloxáló üzem, mind más és más követélményeket támaszt a vagyonvédelemmel szemben. Tekintélyerosítő — Manapság iparszerű a mezőgazdaság szervezése, a munkavégzés is. így érthető, hogy a vagyonvédelemnek is követnie kell a termelés szervezettségét és műszaki fejlettségét. A tsz ezen a téren nagyon jó eredményeket ért el Péteri, Üllő és Vecsés határai tartoznak a gazdálkodási területhez, mintegy 5 ezer 2C0 hektáron, s ennek őrzése, védése óriási feladat. A mezőgazdasági területet hét mezőőr vigyázza, megfelelően fölszerelve, vagyonvédelmi ügyeleti őrjárat járja a területet teljesen gépesítve, s az állandó összeköttetést a járőr, az ügyeleti kocsi, a vezetők között a rádió biztosítja. — S itt szeretnék egy súlyos tévedést kiigazítani — mondja igen nyomatékosan a főrendész —. hogy a közhiedelemmel ellentétben a mezőőr nem kap jutalmat, ha elfogja a tolvajt! Ilyen esetekben a jutalmazást erkölcstelennek, a szocialista erkölcscsel s céljainkkal összeegyeztethetetlennek tartjuk. Hiszen valódi célunk a megelőzés. Megtudtuk még a főrendésztől, hogy a gazdaságban erősödött a bizonylati és okmányfegyelem, amihez persze a belső ellenőrzés munkája is nagyban hozzájárult. És az is természetes, hogy nemcsak a tsz-ét, a háztájiban megtermelt javakat is védik. Az is erősíti a tekintélyt, hogy mezőőreink többsége önkéntes rendőr, közülük hárman önkéntes rendőri csoportvezetők Üllőről és Vecsésről. Eligazítás Beszélgetésünk után kezdődött a mezőőrök eligazítása, azután a főrendész tovább folytatta éppen aznap elkezdett írásos félévi beszámolóját a vagyonvédelemről... Aszódi László Antal teletére milyen létesítményeket készülünk átadni — javasolja dr. Kertai Tamás. — Nagykovácsiban tovább épül a művelődési központ, melynek alsó traktusát két éve vehették birtokukba a helybéliek. Augusztus 20-tól már az emeleti panoráma könyvtár is megnyílik, valamint néhány új tanterem, klubhelyiség, örömmel újságolhatom, hogy Diós- don duplikálunk, azaz az iskolából gombnyomásra művelődési házzá alakítható a nagykovácsihoz hasonló létesítményt szeretnénk felépíteni. Pechgógusok otthona Pilisszentiván-Ságvári hegyen egy nyolctantermes, átrium udvaros Forfa-iskolát avatnak augusztus 20-án. Ugyanitt 35 bányászlakást vehetnek birtokukba a tulajdonosok. Zsámbék pedagógusotthonokkal gyarapodik, itt egy használaton kívül levő épületet, az úgynevezett körszállót, alakították át tíz pedagógust befogadó házzá. Erre azért volt különösen nagy szükség, mert Zsámbékon szeptemberben egy tizenhat tantermes új gyakorló, iskola nyitja meg kapuit. Kellenek a pedagógushajlékok. Biatorbágyon az egykori állomásépületben négy tantermet hoznak létre. A szükség- tantermek kialakítása előfeltétele a helyi iskola átépítésének. A budaörsi tanács és pártapparátus dolgozói nemrég ki töztek át új székházukba. A régi pártházban három szükségterem kap majd helyet, a tanácsházán pedig egy 150 gyereket befogadó óvoda. Azt tervezik, hogy november 7-ét is avatással ünnepük. Pi- lisvörösváron — saját erőből egy kétszintes művelődési házat hoznak tető alá. Üröm és Pilisborosjenö határán egy nyolctantermes iskola áll majd, az előkészületekhez már hozzáláttak. Szeretnék, ha a pilisvörösvári harmincöt bányászlakás kulcsát még az idén kezükbe kapnák a leendő tulajdonosok. És még... — További tervek? — Erről nem szívesen szólok — mondja a járási hivatal elnöke. — Inkább majd csak akkor, ha már konkrét adatokat is említhetek. Annyit azért elmondanék, hogy Sóskáinak és Diósának igen nagy szüksége van iskolára. Ez előbbi településről naponta 135 gyereket hordanak Érdre és Pestre, mert helyben nincs elég tanterem. A diósdi iskola terveiről már szóltam, a jelenlegi sóskúti iskoláról pedig csak annyit: kicsi, sötét, fűt- hetetlen, rozzant. Egy új, egészséges épület tehát itt is nagyon elkelne — mondja befejezésül dr. Kertai Tamás. K.É. Gyermekeink védelmében Az Állami Biztosító statisztikája szerint évről évre mintegy 10 százalékkal nő a gyermekbalesetek száma. Minden évben megnövekszik a balesetek száma az iskolai szünidőben. A szülők fokozott felelősségére hívja fel az a tény a figyelmet, hogy a tavaly 287 halálos kimenetelű gyermekbaleset nagy része nyáron következett be, főként azért, mert a szülők úszni nem tudó gyermeküket a mély vízbe engedték. Ugyancsak intő jel a szülőknek: sok gyerpk kerül kórházba halláskárosodással. amelynek többnyire a túlzott hangerővel működő diszkózene az oka. A balesetet szenvedő gyermek»knek csaknem fele 10—14 éves. Feltehetően azért velük fordul elő a legtöbb baleset, mert már nem olyan kicsinyek, hogy állandó szülői feliioyeletet igényeidnek, de még nem elég önállóak ahhoz sem, hegy kel'á'-éopen vigyázzanak magukra. Válaszol a számítógép Hová kerülhet ipartelep? A Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal ülést rendezett az MTA dísztermében, abból az alkalomból, hogy tÍ2 évvel ezelőtt tartották meg az ENSZ környezetvédelmi világ- konferenciáját. Magyarországon 1971-re alakult ki az igény a környezet- védelmi kutatások szélesítésére és elmélyítésére. Azóta figyelemreméltó eredmények születtek: például olyan számítógépes modellt alkottak meg, amelynek segítségével dönteni lehet — levegőtisztaság-védelmi szempontból — az ipartelepek létesítésének helyéről. Megoldódott a szénégetőmű salakjának és pernyéjének építőipari felhasználása, eljárást dolgoztak ki a galván- fürdők elektrolizisoidatának kinyerésére. Ugyancsak ez idő alatt készült el — hazai alapanyagokból — a cenmentgyá- rak , levegőszennyezésének csökkentésére szolgáló zsákos porszűrőberendezés. Továbbra sem elhanyagolható teendő azonban a víz és a levegő fokozott védelme, egyebek között a vegyipari üzemek mérgező anyagainak kiszűrése, semlegesítése, a talajvíz nitráttartalmának csökkentése. A kutatási eredmények hatékonyabb gyakorlati hasznosítása érdekében a kutatóhelyek és a felhasználó intézmények közötti kapcsolatok erősítése. Bába Mihály: f^ereó fieieb S zikszai Tibor, a nagy bérház közkedvelt Tibi bácsija a tél elején maradt özvegyen. És egyedül, a háromszobás, hatalmas lakásban, mert a lánya már korábban, férjhezmenetele után alig egy esztendővel férjével új lakásba költözött. A zimankós telet a konyha melletti, alig húsz négyzetméteres szobában vészelte át. Könnyebben, kevesebb erővel teremthetett kellemes meleget. A két szoba szinte érintetlenül maradt felesége halála óta. Csak kényszerűségből nyitogatta a szekrényajtókat, ha keresett valamit. A,fiókok is sokáig őrizték titkukat. Minden a feleségére emlékeztette, akivel harmincöt évig élt viszonylag példás harmóniában, s az emlékhalmaz, valahányszor belépett a két szobába, meggyötörte, megkínozta. Ritkán hazalátogató lányának egyszer azt mondta, hogy szoba-konyhásra cseréli a nagy lakást. A lánya helyeselte a döntését; a nagy lakást egyedül nehéz rendben tartani, takarítani, ő nagyon elfoglalt. nem tud segíteni a papának. — Vigyél mindent, aminek hasznát veszed — mondta az öreg —, mert egy kis szobában alig fér majd valami. Meg nekem már nem is kell sok holmi. Közben arra gondolt, hogy az a kis pénz, amit csere után kap, mint értékkülönbözetet, jó lesz majd nyugdíjkiegészítőnek. A pongyolás házfelügyelőnő keresett neki cserepartnert, egy kétgyermekes mérnök házaspárt. Az alkudozásnál is ott maradt. Mindkét féltől várta fáradozásának jutalmát. De nem volt itt alkudozás. A mérnökék körbejárták a szobákat, suttogva beszélgettek egymással, aztán leültek a nagy asztal mellé, hogy megállapodjanak. — Kedves bátyám — mosolygott a mérnök —. látta a mi kis szerény lakásunkat, a kicsi szobát, a kicsi konyhát, a kicsi fürdőszobát, és úgy tudom, tetszett is. — így igaz — bólintott rá Szikszai. — Nos, mi százhúszezret tudnánk fizetni erre a cserére. Az öregember szemöldöke felszökött, mereven nézett maga elé. A mérnök zavartan folytatta: — Sajnos, nincs több megtakarított pénzünk. Ezt az összeget azonnal ki tudjuk fizetni, illetve átadhatjuk a betétkönyvet. És, és vállalni tudjuk még az átköltöztetést. Az a kocsi, amelyik hozná a mi holminkat, vinné a kedves bátyámét. Szóval... Szikszai töprengett. Töprengett, mert sohasem gondolt ilyen nagy összegre. De ha felajánlották, akkor el kell fogadni, gondolta. Adnék belőle rögtön húszezret a lányomnak, a többit meg takarékban hagynám és csak annyit vennék ki, amennyi kell a nyugdíjhoz. Mert ahhoz kell. — Szóval — nyugtalankodott a mérnök —, hogy gondolja a kedves bátyám? — Rendben van, legyen annyi, ameny- nyit a mérnök úr mondott, de a hivatalos formaságokat maguk intézik. Fájnak a lábaim, nem szívesen szaladgálnék a tanácshoz, meg ide, oda. Meg nem is nagyon értek az ilyen ügyekhez. Elhozná az űrlapokat, elolvasnám, kitölte- nénk együtt és aláírnám. Ha így jó lesz? — tárta szét karját. Már jól bent jártak a nyárban, amikor beköltözött a kicsi lakásba. Kezdetben rettenetes volt, szüntelenül falba ütközött. Itt nem tehetett tíz lépést a szobában, kettőt is alig, mert székbe, asztalba botlott. Börtönnek érezte. Csak később szokta meg, csak később szerette meg praktikusan berendezett otthonát. A költözködéskor a lányáék éppen Spanyolországban voltak, a mérnök, meg két kollégája segített neki, még polcokat is raktak fel a falra. Elégedett volt. Visszajöttek a lányáék. Sietett hozzájuk a húszezer forinttal. Amikor letette az asztalra, a savószemű veje rábökött. — Mi ez? — Húszezer — mondta nyugtalanul az öreg. A veje nevetett, a lánya meg apja elé állt. — Fater, csak nem gondolod komolyan, hogy ezzel a húszezerrel kiszúrod a szemünket? Nekem a fele kell annak, amit kaptál. — Hogyhogy a fele? — Az anyai rész. Azt nem engedem elherdálni. Ezt tedd el és hozd majd el a többivel. Szikszai elsápadt. Szédülés, hányinger fogta el. Zsebbe tette a pénzt, felállt, mondott valami köszönés félét és elment. Egy hétig ki se mozdult a lakásból. Csak azon töprengett: mi történt a lányával? Ha meghal, úgyis az övé lesz minden, addig meg miért nem hagyja békességben élni?! A lánya, mint egy fúria robbant be hozzá. Mi lesz már a pénzzel, sok kiadásuk volt, nekik most van rá szükségük. S amikor az apja megpróbálta megértetni vele, hogy csendes, jó öregséget akar biztosítani magának, aztán úgyis az övé lesz minden, felcsattant: — És ha valamelyik ringyó odadörzsöli a fenekét a nadrágjához, egy fillért sem látunk! A heves vita után kapta a felszólítást, hogy jelenjen meg a tárgyaláson. Majdnem sírt, amikor megtudta, hogy a lánya beperelte. Nem ment el a tárgyalásra, csak egy fiatal ügyvédet küldött el a munkaközösségből. Elvesztette a pert, fellebbezett. S már kezdett be-betérni a vendéglőkbe. Kétszer annyit költött, mint azelőtt, és kétszer olyan szerencsétlennek érezte magát most gazdagon, mint mikor minden garast a fogukhoz kellett verni. A feleségére is úgy gondolt már, mint aki becsapta, itt hagyta öt egyedül vergődni önző lányának gyűlöletében. Az újabb fellebbezés csak pénzét emésztette. Az ügyvéd is kérte, hogy adja oda a pénz felét a lányának és béküijenek ki. A z öreg már nem sokáig töprengett. Az újabb felszólításra kitöltötte a pénzesutalványt és a hatvanezret elküldte a lányának Neki ekkor már alig negyvenezre maradt. A költségek ezreket szippantottak ki zsebéből. A házban nem barátkozott senkivel Szomszédaival is csak köszönő viszonyban volt. Fura öregnek tartották, akit soha senki nem látogatott Az sem tűnt fel senkinek, hogy egy hétig nem látták. A villanyszámlásnak lett gyanús ... A kis szoba közepén öt napig feküdt holtan. Hetvenegy éves volt. $ Konok, (öld, valósággal $ művészet vizet (akasztani $ belőle; a tizenhét település- ^ bői tizenegy az agglomerá-' § ciós övezetbe tartozik; út, ^ iskola, üzletek, lakások, ^ több évtizedes restanciák ^ — ez mind a budai járás. ^ Dr. Kertai Tamás, a járási § hivatal vezetője nem tilta- ^ kozik, amikor megjegyzem; $ a megye legnehezebb hcly- & zetben levő területe ez. Hogy miért, arról nemcsak pár mondatban, hanem órákon keresztül lehetne beszélni, az itt lakókat azonban — akik bőrükön érzik a hiányokat — ez egy cseppet sem nyugtatná meg. Az sokkal inkább, ha felsoroljuk, hogy melyik településen mi épül fel, mi készül el mostanában a budai járásban. Mert rövidesen meglepően sok avatásra kerül majd sor.
