Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-07 / 157. szám
6 fisr Krem 1982. JÚLIUS 7., SZERDA Egyes vállalatfelügyeleti hatáskörbe utalt feladatokra vonatkozó jogszabályok módosításáról kivonatos közlést ad a Minisztertanács 23/1982. rendeletéből a Művelődési Közlöny 12. száma. A Művelődési Minisztérium hivatalos lapja ugyanitt közli a Minisztertanács elnökhelyettesének 1/1982. ME. számú rendeletét (az összeférhetetlenség tilalma alól való felmentésről stb.) az egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról, valamint itt találják meg az érdekeltek a művelődési miniszter 6/1958. (V. 28.) MM. sz. rendeletét, a kulturális, valamint a nevelő-oktató dolgozók másodállás, mellék- foglalkozás, és egyéb munka- viszony keretében történő foglalkoztatásáról kiadott 6/1982. (V. 28.) sz. rendeletét. A művelődési szervezetnél a vezető és a vezetőhelyettesek — tanácsi oktatási intézmény esetében a vezetők — hozzátartozóját csak a felügyeleti szerv előzetes hozzájárulásával lehet alkalmazni. Erről és a Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról intézkedik a művelődési miniszter 5/1982. (V. 18.) MM. sz. rendelete, a Tanácsok Közlönye 16. számában. Az egészségügy területére vonatkozóan, az egészségügyi miniszter 7/1982. (VI. 26.) Eü.M. szám alatt a Munka Törvénykönyve módosításának végrehajtásáról intézkedett, amely ugyancsak a Magyar Közlöny 37. számában jelent meg. Jogi tanácsok Engedéllyel vagy anélkül lehet-e tagja a dolgozó a polgári jogi társaságnak? Tallózás O Kötclcs-c a dolgozd a polgári jogi társaságba való belépési szándékát a munkáltatónak bejelenteni? Az új vállalkozási, munkaformák tekintetében bizonytalanság mutatkozik — írja egyik olvasónk —. hogy a munkára irányuló egyéb jogviszony kategóriájába tartozik-e a polgári jogi társasági tagság, ennélfogva bejelentési kötelezett-ég terheli-e a dolgozót a fő munkahelyén? Egyik olvasónk fotósként dolgozik, s e mel'ett polgári jogi társaság tagja lett. Munkahelyén nem jelentette be. Másik olvasónk főállása mellett, kisszövetkezetnek lett a tagja. A főállású munkáltatónál ő sem jelentette be, hogy a társaság tagja lett. Arra hivatkoztak, hogy a polgári jogi társaság a Polgári Törvény- könyvben nevesített szerződésfajta, arra nem vonatkozik a Munka Törvénykönyve rendelkezése alapján kiadott külön jogszabály, ezért a másodállás a mellékfoglalkozás, illetve az egyéb jogviszony alapján való munkavállalás szabálya sem. Olvasóink tévednek. Ami a kisszövetkezeti tagságot illeti. Ott dolgozni lehet munkaidőben, de lehetséges mellékfoglalkozásban is. Ha Döntött a Legfelsőbb Bíróság Első a lakók nyugalma Egy társasház pincéje egy Afész tulajdona. Ezt a szövetkezet egy ideig borraktárnak használta, később borozót akart nyitni a helyiségben. A nyugalmukat féltő lakók tiltakoztak a terv ellen és az IKV nem is járult hozzá. Ezek- után a vállalat ellen az Áfész pert indított. A megyei bíróság az Áfész álláspontját fogadta el és azzal az indokolással, hogy a szövetkezetnek nagyobb árbevételt kell elérnie, a keresetnek helyt adott. Ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte és a megyei bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. Iránymutatást is adott, hogy a lakástulajdonosok törvényes érdekéit és a gazdálkodás érdekeit egyaránt vegye figyelembe. A megismételt eljárásban a megyei bíróság az iránymutatásnak mindenben eleget tett, helyszíni szemlét is tartott és a per adatainak mérlegelése alapján az Áfész keresetét elutasította. A szövetkezet fellebbezett, de a Legfelsőbb Bíróság az ítéletet jogerőre emelte. Indoklása szerint a borozó nyitása olyan átalakításokkal járna, ami a lakók nyugalmát nagymértékben zavarná. Ezenkívül az épület elsősorban lakóház és a szövetkezet kérésének teljesítése a lakók jogos érdekeit sértené. K. S. olvasónk mellékfoglalkozásban folytatja ezt a tevékenységet, akkor abban a kérdésben nem lehet vita, hogy a főállás munkaidőn kívüli mellékfoglalkozáshoz, vagy egyéb jogviszonyban való munkához nem szükséges a főállás munkaadójának engedélye. Fennáll azonban a főmunkáltatóhoz való bejelentési kötelezettsége a dolgozónak. Ez vonatkozik a polgári jogi társasági tagságra is. Egyes, nem hivatalos állás- foglalások — tévesen azt állítják, hogy a pogári jogi társasági tagságot — mivel szerintük nem tartozik a munkára irányuló egyéb jogviszony Keretébe — nem kell tehát bejelenteni a főállású munkáltatónak. Megjegyezzük, hogy ezt a szerintünk is téves álláspontot támogatja az 1982-ben kiadott Vállalkozói zsebkönyv is. Egyes munkáltatók is ezt az álláspontot vallják, sőt felettes szerveik is egyetértenek ezzel. Vannak viszont munkáltatók, akik megkövetelik, hogy a PJT-be való belépési szándékot a szerződéskötést megelőzően írásban jelentse be a dolgozó. Kinek van igaza, mit mond a jogszabály, és ennek alapján a hivatalos állásfoglalás. A munkaviszonyban álló dolgozó minden fő-, illetve első álláson kívüli munkaviszonyt köteles a munkáltatójának bejelenteni, kivéve, ha a 8/1981. (IX. 29.) Mü. M. számú rendelettel módosított 1/1976. (I. 31.) Mü.M. számú rendelet kifejezetten eltérő rendelkezést tartalmaz. Ilyen eltérő rendelkezés az említett jogszabály 1. § (2) bekezdése és a 13. § (3) bekezdése. • Az előbbi esetben a jogszabály nem csupán bejelentési kötelezettséget ír elő, hanem a munkáltatónak az előzetes Írásbeli engedélye is szükséges. A 13. § (2) bekezdése a munkaidőn kívüli munkára irányuló egyéb jogviszony létesítésével foglalkozik. Az itt felsorolt esetekben (a—d. pontokban) valóban nem szükséges még előzetesen sem bejelenteni a dolgozónak az ilyen jogviszony létesítését. Minthogy azonban a felsoroltak között nem szerepel a PJT-ben való munka, és mivel a polgári jogi társaság (a gazdasági munkaközösségi tagság szintén), a munkára irányuló egyéb jogviszony kategóriájába tartozik, ennélfogva a dolgozó a társasági szerződéskötést megelőzően köteles a munkáltatónak írásban bejelenteni a PJT-be való belépési szándékát. Az említett 1/1976. Mü. M. sz. rendelet múlt évben kiegészített 15/A. §-a csak az új munkaformáknál tér ki külön engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettségre. A főállás mellett a kisszövetkezetben, és — a mezőgazdasági szakcsoport kivételével — a szövetkezeti szakcsoportban tagsági viszony keretében folytatott munkára. Ugyanitt foglalkozik a jogszabály a főállás mellett a gazdasági munkaközösségben a tagsági viszony létesítésének továbbá a kisipari tevékenység gyakorlásának engedélyezése, illetve bejelentése kérdésével. 0 A Ptk. szerinti szerződés- fajtáknál — így a polgári jogi társaságnál sem — a kötelezettség külön kiemelésre nem került, mert ilyen esetekben eddig is az általános szabályoknak megfelelően kellett eljárni. A bejelentett melléktevékenység megtiltására egymagában nem szolgálhat alapul az, hogy a dolgozó a főállású munkaköréhez tartozó tevékenységet kíván folytatni, mint az említett fotósunk. Olvasónk esetében a főmunkáltató megtilthatja a mellékmunkát, ha az a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségének teljesítését veszélyezteti, vagy egyébként összeférhetetlen. Erre a munkáltatónak a bejelentéstől számítva, 8 nap áll rendelkezésére. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy az egészség- ügyi, a tudományos, az oktatói, a művészeti, a tömegkommunikációs, valamint a sportedzői munka tekintetében, az Állami Bér-, és Munkaügyi Hivatal vezetője, és a pénzügyminiszter, a mezőgazdasági tsz-tagokra a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben eltérő, sajátos szabályokat írhat elő, amelyekre az adott területen dolgozók figyelmét felhívjuk. Dr. M. J. Ügyfelek és ügyintézők HÚSZMILLIÓNÁL több ügyfelet fogadtak — hozzávetőleges becslés szerint — tavaly az ország tanácsai. Ugyanezen idő alatt csaknem százmillió ügyirat született, részben e forgalom kapcsán, részben a közigazgatási munka szükséges tartozékaként. Arra pedig hirtelenjében csak tippelni lehet — megközelítően sem pontos eredménnyel —, vajon a különböző szervek és szervezetek, hatóságok és hivatalok, bíróságoktól a szakszervezetekig, körzetben dolgozó tanácstagoktól a társadalmi ellenőrökig, hány millió — hány tízmillió kérést, panaszt, észrevételt kaptak, rögzítettek papírra, vettek fel róla jegyzőkönyvet, vagy hallgattak meg? Az ügyfélnek, nevezzük őt bejelentőnek, panasztevőnek, kérelmezőnek, egyre megy — természetesen mindig az a dolga a legfontosabb, amelynek rendezésében jómaga az érdekelt. Ott, az íróasztal másik oldalán: az ügyintéző, a meghallgató szerv képviselője legtöbbször személytelen marad a számára. A modern közigazgatás, a tanácsi, állam- igazgatási munka módozatainak napjainkban is formálódó, változásai jelentenek ugyan lépéseket, —- nem is elhanyagolhatókat —, e személytelenség ellenében, a végső kép azonban ma is többségében bizonyos fajta személynélküliséget vetít elibénk. Tudományos megfigyelések, kutatások és tanulmányok bizonyítják, hogy az ügyfél—intéző kapcsolat szálai napjainkban sem alakulnak sokkal másként, mint akár évtizeddel ezelőtt. ÉLETÜNK rendje, munkánk, sorsunk formálódása, teendőink alakulása úgy rakja egymás mögé a napjainkat, hogy valahol szinte mindig ügyfelek legyünk. Táblák az ajtón — és emberek, íróasztalok mögött, választópolc mögött, kartotékok mellett. Reggel elindultak a munkába, utaztak távolsági buszon, vonaton, vagy csak a városi, helyi járaton, beadták közben a gyereket az óvodába és elszaladtak egy recepttel a patikába is. Bevásároltak, sorban álltak friss kenyérért, aztán bementek a munkahelyükre és — elkezdődött a személytelenné válásuk ideje. Több tízezres tekintélyes lakossági réteget tesz ki azoknak a száma, akik valamilyen vonatkozásban az ügyintézésre hivatottak. Tény és adatok, felmérések sora tanúsítja, hogy az utóbbi évtizedben a bürokrácia vadhajtásaiból sikerült valamennyit lenyesegetni országos méretekben is. A tanácsi-szervezési és más államigazgatási szakemberek a megmondhatói, mennyi új is előbukkant! Túlbonyolítások és túlbiztosítások sora kíséri ma is sokhelyütt a hivatali munkát. Papírmunka és beléghalmozások léteznek és hatnak, kínlódunk velük és miattuk. HALLGATOM a távolsági buszon az ötvenen túli asszony szavait: szorgalmas és pontos hivatalnok egy telkekkel foglalkozó irodában, teWe fáradtsággal és nem is titkolva, hogy alig várja a nyugállomány idejét. Ami fárasztja: a sokszor ma is bonyolult rendelkezések, amelyek közül egyiket-másikat a gyors avulás miatt nem is jut ideje megtanulni. A felekkel való értelmetlen és sokszor gorombaságig fajuló vitákban merül ki nemegyszer, mint hivatali társai is — a felek viszont abban, hogy kevéssé értik a paragrafusok nyelvét, belebonyolódnak a hivatali iratok rubrikáiba, késve és sokszori magyarázás után értik meg, amit egyszerűen is le lehetett volna írni. Sok területen a restancia, a túlmunkák áradata szül ingerültebb, kulturáltnak kevéssé mondható párbeszédeket. Néha — mégis rácsodálkozunk valami másféle munkastílusra. Kezdeti, korántsem tipikus gesztusokra, vonásokra. Kisközség postáslányára, húsz-huszon- két éves fiatal nőre, aki felhúzta még egyszer az ablak rácsát — nyolc perccel zárás után — és átvette készségesen a terhes kismama kezében szorongatott csekket. Az eligazitóra a járási rendelőintézetben, aki nem foghegyről válaszolt, mintha átkot mormolna, hanem magyarázott, tanácsolt és egyformán udvarias minden érdeklődővel. A tanácsi lakásosztályon az előadóra, aki az ügyfél gyerekeinek futkosása közben, lármában és nyüzsgésben is türelmesen felelgetett és az íróasztala előtt nem restellt helyet mutatni az ügyfélnek. Ilyenek is vannak — sőt, ahogyan az ügyintézés korszerűsödik, mostanában egyre többen vannak. AZ EMBEREK magatartását gyakran eleve meghatározza és jól, illetve kedvezőtlenül befolyásolja számos külső körülmény. Hogy jó-e, korszerű és racionális-e, vagy pedig agyonbonyolított egy rendelkezés? Hogy a jogszabály nehezíti, vagy megkönnyíti adott területen és esetekben az ügyintézést? Hogy megfelelő-e az ügyintézői apparátusok belső szervezettsége, vagy túlterhelt-e az ember, feszített-e, vagy helyesen megállapított a munkatempó? A körülmények meghatározók és magyarázók lehetnek, de — és ezt feltétlenül bizakodva lehet nyugtázni — sohasem meg- változtathatatlanok. Az egymásra utaltság jobb elviseléséért, a tisztes hangért, a jobb közérzetért, a kevesebb és kellemesebb várakozásért, az összezörrenések elkerüléséért azonban ott, az ügyek intézésének színterén tehet sokat és nem lebecsülhető megértéssel egymás iránt: ügyfél és ügyintéző ... V. M. Üzemi lapokban olvastuk A gazdasági helyzet, a termelés egyre szigorúbb feltételei mindinkább arra ösztönzik a vállalatokat és az üzemeket, hogy feltárják tartalékaikat a hatékonyabb, gazdaságosabb termelés érdekében. S ez közös feladat, nemcsak az irányító szakemberek kötelessége. Minden dolgozónak érdeke a jobb, korszerűbb, hatékonyabb módszerek kutatása. Nem véletlen tehát, hogy manapság egyre több szó esik az újításról, az újítómozgalomról. S hogy nemcsak az üzemek számára fontos ez a kérdés, hanem a népgazdaság egésze számol az újítások eredményével. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az e témában megrendezett országos konferenciák. Az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását — amelyet vállalati, üzemi tanácskozások előztek meg — a közelmúltban rendezték meg. A Pest megyei üzemi lapok többsége is foglalkozott a kérdéssel. bemutatva az eredményeket, de nem hallgatva el a gondokat, az újító kedvet csökkentő akadályokat sem. A témával foglalkozó cikkekből válogattunk most, s idézünk néhány átalánosítható gondolatot. A lap tudósít az országos konferehciáról és beszámol a vállalati tanácskozásról is, ahol többek között elhangzott: ... a dolgozók tömeges részvétele a műszaki fejlesztésben a legközvetlenebb módon az újítómezgalom révén valósul meg. A mozgalom szerves része a munkaversenynek, s az új technika alkalmazásában szembeszállás minden elavulttal. Ahogyan emelkedik a termelés műszaki színvonala, úgy kíván az újítótevékenység egyre nagyobb szakmai felkészültséget, szélesebb látókört. A CEMU vezetősége az újítómozgalmat e feladat megoldása szerves részének tekinti. A vállalatnál évente mintegy négyszáz újítási javaslatot nyújtottak be a dolgozók, s ezeknek negyven százalékát hasznosítják is. öt év alatt az újítások negyvenmillió forint eredményt hoztak, s 15 millió forint díjat fizettek ki a dolgozóknak. A vállalati tanácskozás hozzászólói számos problémát fölvetettek és sok hasznos javaslatot tettek. Vácott például újítási klubot szeretnének létrehozni és hasznosnak tartanák az ötletnapok megszervezését is. A Mezőgép Vállalat monori dolgozóinak lapja ismerteti azt a határozatot, amit a vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága hozott a mozgalom továbbfejlesztésének érdekében. Ennek értelmében évente legalább egyszer újítási hónapot vagy ötletnapot rendeznek. Fontos, hogy a nagyobb jelentőségű műszaki problémák megoldására a vezetők tegyenek javaslatokat, írjanak ki pályázatokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani az ösztönzésre is, elsősorban a nődolgozók körében, s a szocialista brigádok értékelésénél az eddiginél jobban figyelembe kell venni az olyan vállalásokat, amelyek hasznosított újításokra vonatkoznak. S végül csöppet sem lényegtelen a határozatnak a következő szakasza: ... A gyár- és gyáregységi újítási előadókat megfelelő képzettséget adó tanfolyamokra kell beiskolázni. A propaganda hatékonysága érdekében a vállalati lapban rendszeresen ismerteni kell a kiemelkedő újításokat, pályázati és versenyfelhívásokat. .. Az újításokkal kapcsolatban gyakran merül föl az átfutási idő és a díjazás kérdése. Ezekről is szól a lap cikkírója. ... Az iparjogvédelmi osztály is többet kíván tenni az ügy érdekében a jövőben azzal is, hogy az elbírálóknál levő újítások átfutási idejét fokozott figyelemmel kíséri és a lehetőségekhez képest még tovább csökkenti, a határidők betartását megköveteli... Minden propaganda és ösztönzés kevés, ha az újító nem érzi, hogy anyagilag is megbecsülik munkáját. Éppen ezért elengedhetetlen a megfelelő érdekeltségi rendszer kidolgozása. ... Ha anyagi kereteink még annyira körülhatároltak is, különös rugalmassággal kell kezelni a műszaki fejlesztés kérdését, hiszen a felismerés nem új, tartalékainknak szinte kimeríthetetlen tárházát adják az ebben rejlő lehetőségek. A Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál pontos, minden részletre kiterjedő újítási tervet készítettek, amely szoros összefüggésben van a VI. ötéves terv feladataival... A vállalati újítási feladatterv két részből áll, a szakterületenkénti feladatterv pontjaira benyújtott és elfogadott újítási javaslatokra kitűzött pályadíjon felül hasznosítási szerződést kötünk, amelyben rögzítjük az újítás díjazását ... Újítóinkat is ösztönözni kívánjuk arra. hogy kiemelkedő jelentőségű újításaik a vállalaton belül több gyárban is bevezetésre kerüljenek. Ennek érdekében az eddigiektől eltérően a kitűzött díjazáson felül plusz 1000 forint külön pályadíjat fizetünk ki... — írja a lap, majd részletesen ismerteti a megoldásra váró feladatokat, s az azokkal elnyerhető pályadíjakat is. A PÁÉV újságjában Ü), újít, újító címmel olvashatunk jegyzetet a témáról. A szerző szakértelemről, hivatásszeretetről és emberi kíváncsiságról beszél. amikor arra keres választ, mitől lesz valaki újító. S szól azokról a gondokról, nehézségekről amelyek sok majdnem- újítót térítenek el az új, a jobb keresésének szándékától. S végül tanáccsal is szolgál a tétovázóknak: . . Beszéltem újítókkal, akik szinte lebeszélik magukat a termékeny gondolkodásról, mert ötleteiket nem mindig fogadja egyértelmű tetszés, elismerés, netán éppen gáncsot vetnek megvalósulásuk elé. Legyenek hiúak! •— mondtam —, érezzék különbnek magukat az értetlenkedőknél, a gáncsoskodóknál, keressék meg azt a csatornát, amelyen, ha nem is zsinórban, de célba érhetnek... M. N. P. Az általános iskola Vili. osztályát elvégzett, 14. életévüket betöltött diákokat felveszünk százhalombattai konyháinkba és éttermeinkbe napi 4 órás munkára: Bér. 1000 Ft. Jelentkezni lehet az üzletvezetőnél: 73. sz. étterem, DKV Igazgatóság, illetve 75. sz. étterem, DHV, Dunavidéki Vendéglátó Vállalat
