Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

jtFCYFT ■ Zenei panorámám^ Koncertek Visegrádon Ne oltsuk el a reflektorokat — hangzott el tavaly, a moz­gássérültek évének befejezé­sekor. Ennek a gondolatnak a jegyében került sor július ne­gyedikén Visegrádon a Bak­fark Bálint lanttrió és a Kecs­kés együttes közös koncertjé­re. A Mozgássérültek Buda­pesti Egyesülete és a helyi Má­tyás király Múzeum által ren­dezett hangverseny bevételét az egyesület számlájára utal­ták át. A művészek lemondtak fellépti díjukról, a cél támo­gatása érdekében. Történelmi színhely Egy bajorországi kolostor­ban felfedezett tizenharmadik századi vers- és dalgyűjte­mény, a Carmina Burana részletei hangzottak fel a mű­sorban. A reneszánsz zene korhű megszólaltatása érde­kében régi, akkor divatos hangszereken játszanak az együttes tagjai, s teljesen ter­mészetesnek tűnik, hogy az akkori szokások szerint ének­kel kísérik játékukat. A hallgatók megismerked­hettek az első verses nyelv­emlékünk, az Ö-magyar Má- ria-siralorh eredeti, latin nyel­vű előadásával, régi latin és német profán dalokkal, ame­lyeknek a szerelem, a bor a témájuk. Balassi versel, a virágéne­kek, a lantszólók mellett zsoltár is megszólalt. A kitű­nően szerkesztett műsor leg­sikeresebb, legérdekesebb ré­szei a szinte már korabeli színjátéknak tűnő ófelnémet dalok voltak. Bűnbánó Mag­dolna illatszervásárlása a szö­veg tökéletes megértése nél­kül is nagyon jól szórakozta­tott, s ugyancsak tetszett a bor és a víz párbeszéde, s a keresztes hadjárati induló. Lesz folytatása A zenei ismeretterjesztés jó példája volt a műsorban meg­szólaló hangszerek néhány szavas bemutatása. A visegrá­di királyi palota boltíves pin­céje pompás színhelynek bi­zonyult. A két együttes tag­jai: Szabó István, Kiss Tamás, Kuncz László, Keresztessy Péter, Kálmán Péter, Tóth Ist­ván, Mártha Judit, valamint a művészeti vezető L. Kecs­kés András — fokozva a kör­nyezet hatását —, a műsor ide­jére valódi reneszánsz légkört teremtettek. A zeneszámok között néhány korabeli vers hangzott fel, Szabó András előadóművész tolmácsolásá­ban. Immár hagyományosan, ötödik éve ad otthont Visegrá­don a Mátyás király Múzeum nyári hangversenyeknek. Bár idén az állami támogatás hiá­nya miatt úgy tűnt, hogy a koncertek elmaradnak, s a megye szegényebb lesz a várt és igényelt programokkal, sze­rencsére sikerült átmeneti megoldást találni, fgy követ­kező alkalommal, augusztus 14-én este hétkor Nyáresti kó­rusmuzsika címmel a nagy­marosi szövetkezeti férfikar ad műsort Kismartoni Ferenc karnagy vezényletével. Elő­adásukban népszerű operakó- rus-részleteket, népdalokat, műdalokat szólaltatnak meg. A harmadik hangversenyre augusztus 28-án kerül sor. Fú­vós kamarazene — Haydn, Mozart, Beethoven-művek — hangzik fel, szentendrei mű­vészek előadásában. Hajós Anna Rádiófigyelő" ISMERETLEN nép között, ismeretlen földön járva min­dent elhisz az idegen, amit mesélnek neki — ,mondotta Illyés Gyula a júliusi Társalgó bevezetőjében, miközben Su- monyi Papp Zoltán műsorve­zetővel és Flóra asszonnyal egy történetet elevenítettek fel, amely jó néhány évtizede történt Tihanyban Paul Eluard látogatásakor. Az anekdota dióhéjban: a honi műveltség fitogtatására an­nak idején — mintegy diák­csínyként — Szabó Lőrinc a francia irodalomban oly jár­tas tehénpásztornak adva ki magát, néhány pillanatra si­került beugratnia a francia költőt. Az emlékezés fonalának gombolyítása közben fültanúi lehettünk, hogy az író és felesége miként hívják életre a hajdani történetet — egy­mást kiegészítve és korrigál­va —, s a kortársi anekdoti- zálással miként változik az eredeti. A hangulatos beveze­tés után nem kisebb feladatra vállalkozott Illyés Gyula, minthogy a francia irodalom ojy nagy értőjeként ízelítőt adjon ebből a kincsestárból. Éppen negyven esztendeje — Párizs német megszállásá­nak idején — jelent meg A francia irodalom kincsesháza című kötet, amelynek képze­letbeli forgatásával a száz­perces műsorban ízelítőt kap­hattunk a francia szellemiség­ről, annak kisugárzásáról. Él­vezet volt hallani a múltidé­zést és Illyés szavait, amint a magyar és francia literatúra kölcsönhatásairól szólott, fel­idézve a hazai irodalom for­dulópontjait. A francia hatás ez idő tájt nem csupán eszté­tikai, de történelemformáló erejűnek is bizonyult. Hiszünk Illyés Gyula törté­netének, a kortársidéző szó­nak. Csak csodálni tudjuk, mi­lyen sokszínűséggel elevení­tette fel emlékeit. A mindig magas színvonalú Társalgó ezúttal valamennyi hallgató számára szellemi izgalmat je­lentett. A jó témaválasztás mellett a műsorvezető-szer­kesztő ízlését dicséri a meg­felelő zenei és költészeti betét is. MÜHOLDTÉVÉ. Májusban röppent fel a hír, hogy mahol­nap működésbe lép a műsor­sugárzó műhold. A posta, a rádió és a televízió, valamint a Tömegkommunikációs Ku­tatóközpont szakemberei ül­tek össze, hogy a rádióhallga­tóság előtt megbeszéljék, mit jelent ez számunkra. Komoly 'technikai és egyéb felszerelés kell majd, hogy nálunk is él­vezhető legyen. Szó esett ar­ról is, hogy a műhold bizo­nyára versenyre hívja a hazai tévézést is, főként a szórakoz­tató, valamint a tájékoztató műsoroknál jelent majd kon- kurrenciát. Az esélyeket la­tolgatok következtetése: a műholdtévé hatásával min­denképpen számolni kell. Er. K. — A napokban kétszeres örömet szerzett nekem a posta — meséli Darázsi Já­nosáé, az ócsai általános is­kola tanítónője. — Mindenek­előtt nyolcvanegy éves édes­anyám dísztáviratát kell em­lítenem, aki így gratulált a kiváló pedagógus címhez. A másik kellemes meglepetést egy volt tanítványom levele jelentette, aki beszámolt ar­ról, hogy kitűnően sikerült az érettségije és tanítónőnek je­lentkezett, amihez én adtam az indíttatást. Harmincöt esztendő tanítás áll Darázsi Jánosné háta mö­gött. Az utóbbi kilenc évben szakfelügyelőként dolgozott a dabasi járásban, emellett raj­zot tanít az alsó tagozatban. Az első negyedszázadban csak első-második osztályos gye­rekekkel foglalkozott, s, mint elmondotta, szíve szerint egész életében sohasem csinált volna mást. * — Egy évem van még a Kőszobrászok A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat kőszobrász műhelyében — átmásolva — újrafaragják az egri székesegyház ,,Remény” című szobrát, a budapesti Károlyi Mi­hály utca és a Kossuth Lajos utca sarkán levő templom homlokzati szobrát és az István Kórház hom­lokzati szoborcsoportját. A mű­helyben nemcsak értékmegőrző munka folyik, itt készül Borsos Miklós „Afrodité” című szobra is. Fodor Lajos a székesegyház szob­rával j. Borsos Miklós „Afrodité** cfmfl szobrát Vadász János kőszobrász faragta carrarai márványból a Október 3-ig tekinthető meg S a nagykőrösi Arany János § Múzeumban a Mezővárosi nép- ^ művészet című kiállítás. Gö- ^ nyey Sándor fotóanyaga, a S Nagy László-emlékkiállítás és s a Kodály-emlékek bemutatása, S továbbá a Rablók és szen- § tek című összeállítás egyaránt ^ a budapesti Néprajzi Múzeum- N ban látható a nyáron. Falusi krónika címen állítot­ta össze a Néprajzi Múzeum azt a fotógyűjteményt, amely Gönyey Sándor életművének, néprajzi munkásságának ré­sze és az 1920-tól 1944-ig ter­jedő pályaívet mutatja be. Volt mit válogatni a mintegy 12 ezer fotóból és száz kisfilm- ből, amelyekből kérésre vetí­tenek minden vendég számá­ra. Feltárulkozik a régi falu, az egykori Falu-Magyarország, s közte túrái, szadai, fóti, gal- gamácsai, dabasi házak, embe­rek. Vankóné Dudás Juli is mosolyog az egyik képen, még mint ünneplőbe öltözött me­nyecske, s érdemes lenne an­nak is utána nézni, hogy mi lett a fóti Lórik József és csa­ládja sorsa. Gönyey őket 1922- ben vette lencsevégre, ünnepi öltözetben. Szüntelen megújulás Érdekes a Rablók és szentek című összeállítás is, különösen az ember alakú méhkaptárok, a sok dunántúli tükrös, a kun­sági miskakancsó, mézeska­lács-ütőfa, mángorló, ácsolt lá­da, párnavég, olajnyomat, nóg­rádi faragott bútor, az alföldi fazekasság számtalan emléke. Ebben az összeállításban örömmel fedeztük fel a galga- mácsai Dudás Juliska, Zsigri Mancika régi-régi gyerekraj­zait és Blandl József faragá­sait Veresegyházról. Az is fel­emelő,' megnyugtató, hogy minden egykori tárgy nemcsak a hajdani falusi szegénység rozzant állapotát jelzi, hanem a nép szüntelen megújulását, díszítőkedvét és erejét. Szeptember végéig láthatók a Kodály életművét kísérő tár­gyi emlékek: kották, levelek, csikófejes citerák, hosszi fu- rugla, a Busi Ferenc készítette tekerő 1892-ből. Tárlatnézés közben az sem lényegtelen, hogy az ember diszkrét és je­les zenét hallgat: a Kállai- kettőst és a Galántai táncokat. Nagykőrösön Novák László múzeumigazgató érdekes, ta­nulságos bemutatót szerkesz­tett Kecskemét, Cegléd, Nagy­kőrös mezővárosi hagyomá­nyaiból, céhes iparát kísérő népművészetéből. A reformáció térnyerése kö­vetkezményeként itt a díszek még valamivel mértéktartób- bak a subákon és a bútorzaton is, ez jellegük, karakterük. A tárgyak jelzik e három város kötődését egymáshoz a múlt­ban. Maga a tárlat e kapcso­lat termő jelenére utal. Az is, hogy Cegléd és Kecskemét egyaránt fontos dokumentu­mokat kölcsönzött ehhez az al­kalomhoz. Halászat a művészetben Baján is tartalmas az idei nyár, hiszen a Türr István Múzeumban mutatták be a szeptember 11-ig látható Ha­lászat a képzőművészetben cí­mű festői, szobrászi anyagot. Pest megyéből többen szere­pelnek. Ráckevéról, Dömsöd- ről Patay László, Bazsonyi Arany, Vecsési Sándor három kiemelkedő képpel. Érdről Domonkos Béla küldött bronz­szobrot a Halász alakjáról. A váci halászéletet Mikes István József nagyméretű képe il­lusztrálja. Nagymaroson dol­gozott, dolgozik Gádor Emil, Szöllősy H. Eta, Hajós Éva. A Ráckevei-Duna-ág festői közül Bakallár József szerepel drámai hangvételű Halászlá­nyával, továbbá az Angyali­sziget környékét felfedező Ledniczky Gyula és Czinege Sándor. A nemrégiben Szent­endrén kiállító Hegyi György itt is szerepel egy halakat idé­ző mozaiktáblájával. Színes tündöklés Szepes Gyula Érd festője, Uhrig Zsigmond Gödé; mind­ketten két korrekt művel érin­tik a Dunához kötődő munka­élményt. Juhász Erika, Gyur- csek Ferenc és Tavaszy Noé­mi nem is olyan régen Nagy­maros—Vác térségében készült új alkotásokra. Ebből a ter­mésből küldtek egy-egy halá­szattal kapcsolatos művet a bajai tárlatra. A gödöllői Sze­keres Erzsébet figyelemre mél­tó faliszőnyeggel idézte meg a halak világát, színes tündök­lésüket a víz hullámos ritmi­kájában. Losonci Miklós Tavaszy Noémi: Buzsáki halak A pedagóguspálya emlékei Három hosszú évtized nyugdíjig — mosolyodik el kicsit szomorkásán. — Nem dolgozom tovább. Nekem mindmáig az iskola jelentet­te az egész életemet. Elfárad­tam. Tudja, így már nem le­het a gyerekek közé n/ienni. Nekik mindig fiatal, nyugodt, kiegyensúlyozott tanító néni­vel kell találkozniuk. Darázsi Jánosné négy év kivételével, amelyet egy Da- bas környéki iskolában töl­tött, mindig Úcsán tanított. Több generáció került ki a keze alól. Ismer a községben mindenkit, s őt is szeretettel köszöntik, ha végigmegy az utcán. A férje tősgyökeres ócsai pedagóguscsalád tagja. Rövidesen másfélszáz éve an­nak, hogy itt tanítottak az elő­dei. Darázsi János dédapja ötvenhat évet töltött el peda­gógusként Öcsán. — Sajnos, mi vagyunk az utolsó képviselői ennek a pe­dagógusdinasztiának, mert a gyermekeink más hivatást választanak maguknak. Most, hogy egy cv múlva nyugdíjba megyek, több időm lesz gon­dolkodni a múlton, fölidézni mindazt, ami ez alatt a három és fél évtized alatt történt az életemben. Eszembe jut, majd például, hogy milyenek voltak a kartársaim tanítványként. Rájuk nagyon büszke vagyok. Nagyon kedves emléke egy cigányfiú, akinek a szülei analfabéták voltak. Dabason történt. A negyvenkilences létszámú osztályból mindössze ketten tudtak magyarul. A többiek szlovákul beszéltek. Ez a kisfiú roppant fogékony volt, de csak addig járt isko­lába, amíg tartott a jó idő. Ahogy beköszöntöttek a no­vemberi hidegek, kimaradt, mert nem volt cipője. Még csak az elején tartottak az olvasás tanulásának. Aztán kitavaszodott, s a gyerek visz- szajött. A tanítónő legnagyobb örömére és ámulatára folyé­konyan tudott olvasni. Jeles eredménnyel zárta az évet. — Kár hogy nem tudom, mi lett belőle — sóhajt. Az emlékek egymást köve­tik. Beszél a dabasi torna­órákról, ahol nagy eredmény­nek számított, amikor a lá­nyok hajlandók voltak a tor­nához levenni a kendőt és a szoknyát. Fölidézi élete első pedagógusnapját, amikor Or- tutay Gyulp rendkívüli előlép tetősben részesítette, holott ő volt a legfiatalabb a tantestü­letben. Tíz évvel ezelőtt meg­kapta az Oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést is. A Parlamentet az idén, a kitün­tetés átvételekor látta életé­ben először belülről. Ügy érez­te, ez egy élet munkájának a betetőzése. Körmendi Zsuzsa MOZIMŰSOR JÜLIUS 8-TÖL 14-IQ ABONY 8—11: A Kobra napja** 12—13: Az Amerika** BUDAÖRS 8— 9: A remény joga 10—11: Vadölő 12—13: A terasz I—II.* CEGLÉD, Szabadság 8—11: Csárdáskirálynő (du.) Szóljon a rock* (este) 12—14: Préri CEGLÉD, Kamaraterem 8—14: Az állatok válaszolnak (du.) Olimpia Moszkvában (este) DABAS 8— 9: Tegnapelőtt 10—12: Üjra szól a hatlövetű DUNAHARASZTI 8— 9: Hotel a Halott alpinistához* 10—11: Cha-cha-cha* 12—13: Fekete kalóz DUNAKESZI, Vörös Csillag 8—11: Volt egyszer egy vadnyugat I—II.* 10—11: Mese Szaltán cárról (du.) 12—13: Szicíliai védelem DUNAKESZI, József Attila 8: Kettévált mennyezet* 11: A szentév 12: Nyerítő nyeremény 14: Férfiak póráz nélkül** 8— 9 és ÉRD 11: Szuperexpressz* 12—13: A remény joga FÓT 8— 9: Majmok bolygója* 10—11: Hegyi emberek* 11: A herceg és a csillaglány (du.) 12—13: Szexis hétvége** GÖDÖLLŐ 8—11: Kéjutazás Las Palmasba 12—14: Tűzszekerek GYAL 8— 9: Requiem* 10—11: Alma* 12—13: Kóma** LEÁNYFALU, Kertmozi 8— 9: A zsarnok szíve** 10—11: Mackenna aranya 12—14: A Keresztapa I—II.** MONOR 9— 11: Ez Amerika** 10—11: A tajga császárának végnanjai (du.) 12—14: A Kobra napja** MONOR, Kertmozi 9—11: Egy zseni, két haver, egy balek 12—14: A 3. számú űrbázis** NAGYKÁTA 8—11: Egy elvált férfi ballépései* 12—13: Szívzűr* NAGYKÖRÖS, Arany János 8—11: Hárman a slamasztikában 12—14: Szóljon a rock* NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 8—14: Békabölcső (du.) 8—11: Kopaszkutya* (este) 12—14: A tanú (este) PILiSVÖRÖSVÁR 8— 9: Kóma** 10—11: Egy kis romantika 12: Puska és bilincs POMAZ 8—11: A Keresztapa I—II.** 11: Gyöngyvirágtól lombhullásig (du.) 12: Az ördög menyasszonya RÁCKEVE 8— 9: Vigyázz, kígyó! 10—11: Kaliforniai lakosztály* 12—13: Kojak és a Marcus- Nelson gyilkosságok I—II.* SZENTENDRE 8—11: Tűzszekerek 12—14: Vízimese (du.) Sivatagi show (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 8—14: Földrengés Tokióban SZ1G5TSZENTMIKLÓS 8—11: Kojak és a Marcus- Nclson gyilkosságok I—II.* 10—11: Vigyázz, kígyó! (du.) 12—13: Cha-cha-cha* táp:ószele 8— 9: Szívzűr* 10—11: Start két keréken 12: Egy elvált férfi ballépései* VÁC, Kultúr 8— 11: Szicíliai védelem (du.) Szexis hétvége** (este) 12—14: Olaszok hihetetlen kalandjai Lcningrádban (du.) A fekete farkasok üvöltése* (este) VECSÉS 9— 11: A terasz I—II.* 10—11: Hvnnoüt. a lakáj (du.) 12—14: Vadölö VECSÉS, Kertmozi 8- 9 és 11: A fekete kalóz 12—14: A pogány Madonna • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 1G éven felülieknek. Kiállítótér mekbólm Múlt és jelen megidézése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom