Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
1983. JÚLIUS 3., SZOMBAT 'x/űríap 5 Leválaszt és gyűjt Glojcsopdák Közepes sebességgel áramló folyók, Ipari kiömlőcsatornák felszínén úszó olajszennyeződések összegyűjtésére alkalmas berendezés, úgynevezett olajcsapda sorozat- gyártását kezdték meg az ár- vízvédelmi és belvízvédelmi központi szervezetnél. Segítségével mind a folyamatosan, mind a szakaszosan foltokban érkező, nagy mennyiségű olajréteg leválasztható és összegyűjthető. Az olajcsapda működése egyszerű fizikai törvényszerűségen alapul: az áramló víz szennyezést tartalmazó felszíni rétegét terelőlemezek választják el a főáramlástól, és bevezetik egy süllyesztett szintű tartományba, ahol az olaj különválik a víztől, s egy tárolótérben összegyűlik. Az anyák is felelősek A gyermek egészsége Minden száz gyermek közül kettő-három a véralvadás zavaraival születik. Ez a rendellenesség már élete első pillanataiban veszélyezteti, hiszen szülés közben olyan belső vérzések léphetnek fel, amelyek maradandó károsodást, esetleg szellemi fogyatékosságot is okozhatnak. Az ilyen kisgyermek későbbi élete során is fokozott orvosi felügyeletre szorul. A kérdés jelentőségét felismerve hívták össze nemrégen a szülészek, gyermekorvosok és a hematológusok országos eszmecseréjét, amelyen erről az újszülöttkor! rendellenességHAZAJÖNNI JÓ A mikor Judit — Bartók: A kékszakállú herceg vara című operájában kitárja az ötödik ajtót, a teljes zenekar és az orgona hatalmas, tiszta akkordjai érzékeltetik a beáramló fényözönt, a fölülmúlha- taülanul csodálatos látványt. Nem tudhatom, ki hogyan van ezzel, de én valahányszor külföldi útról megtérek és fölcsapódik előttem a határsorompó, mindig ezt a himndkus muzsikát vélem felharsanni. Hazajönni istenien jó ebbe a tágas egű, ezer bajú, itt- ott még mindig poros, ám szemlátomást fiatalodó főnix-hazába. Hazajönni jó — ezt bizonygatta a napokban dr. V. Z.-né is, aki ötvenhatban Nyugatra szaladt a fia után, de Ch-jel- zésű kocsija mostanában mind gyakrabban tűnik föl hazai tájaikon. Azért jött most is, hogy jól megszívhassa tüdejét az itthoni levegővel, s jobban bírja odakint a következő egykét esztendeig. Úgy van bizony, mint Kádár János mondotta néhány esztendeje: utazni szerető emberek kétszer örülnek nálunk: amikor elindulvflk valahová és amikor hazaérkeznek, s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. De hát hogyan, mitől lett ez a mi országunk marasztaló, kellemes otthonává kommunistáknak és hívőknek, magyar és nem magyar anyanyelvű polgároknak egyaránt, s mi húzza vissza — legalábbis időnként — a világ más tájékain tántorgó hazánkfiait? Ne áltassuk magunkat a magyar mezők szépségeivel, másutt is lelket gyönyörködtet a kitárulkozó, dúsan termő rónaság. Hagyjuk a szöveget hegyeink és lankáink egyedi bójáról — a glóbusz bővelkedik még fenségesebb csúcsokban és gazdagabb völgyekben. Hát akkor? Mivel magyarázható, hogy mindnyájan jól érezzük magunkat? Miért kénytelenek elismerni még az ellenségeink is, hogy Magyarországról politikai okokból már nem disszidálnak az emberek? Valóban csak a jó evés és jó ivás vonzza hozzánk a turisták tömegeit? A varázsa a párt politikájából fakad-e, s az a légkör teszi, amelyben jól érzi magát a tisztességes honpolgár? így lehet, mert a párt — amely 750 ezer kommunista akcióegységét jelenti — meg tudta tényekkel, eredményekkel győzni a lakosságot arról, hogy övé az ország, s kedvére formálhatja. Szeretünk énekelni, bajainkból is tréfát csiholni, s ez messzire hallatszik. Gyakran még kijön belőlünk régi rossz énünk — legyintünk az okos szóra és a keményebb munkától néha húzódozunk —, de azért szépen gyarapodik a bizalom. A párt tanította meg az önfejűeket is arra, hogy gondolkodjanak, s ne hangerővel, hanem érvek fölvonultatásával győzzenek a vitában. Húsz évvel ezelőtt még jelentős tömegek gyanakodtak arra, akit egy üzem élére kineveztek, s megesett, hogy az igazgató íennhéjázással és dörgedelmekkel reagált. Ma pedig, leszámítva a problémákat, a munkások bíznak a vezetőkben és viszont. Külföldről azért sietünk haza, mert szeretünk belebeszélni a közügyekbe, s ennek mind több a látszatja is. Nincsenek kacskaringók a pártj politikájában, biztosan tudnak rá alapozni és építeni az emberek. A párt 25 évvel ezelőtt kimondta. ) hogy nemcsak a végrehajtásban van szükség az üzemi, intézményi közösségekre, hanem már a tervezés és a döntés időszakában is. Előfordult, hogy egyesek ezt semmibe vették, de nem is maradtak sokáig a helyükön. A nép egésze mindenre jól emlékszik, s megjegyzi a politika ígéreteit Látja, tudja, hogy nincs mellébeszélés, az MSZMP politikájában a tettek egybevágnak a szavakkal. Kertelés nélkül, az ország színe előtt beszélünk az ország gondjairól és nem bokacsattogtató, hanem meditáló, meg- győződéses emberekhez fordulunk megoldásuk végett. Alkotó légkörben élünk tehát, s ez a legfontosabb, mert lehetnének ebben az országban kolbászból a kerítésék, csokoládéból az útszéli fák; mondhatna a statisztikai hivatal csodaszépeket a népgazdaság fejlődéséről, szónokolhatnának akár a retorika bajnokai is a jelen szépségeiről, ha a társadalom és benne az egyén közéleti fájdalmakról paraszkodna. S okat mérgelődünk azok miatt, akik a múltban is dolog nélkül eresztettek pocakot, de — félremagyarázva a szocialista nemzeti egység fogalmát — ma Is a társadalom nyakán élősködnek. Ezek is itt élnek köztünk, s a maguk huszadrangú problémáit szemérmetlenül azok nevében sírják el, akiknek még a 2-es, 3-a® számú gondjait sem tudtuk megoldani. Nem azok a jó magyarok, akik szájaskod- nak, hogy meghalnának a hazáért, hanem azok — bárkik voltak is —, akik csendes szorgalommal munkálkodnak érte. Az 11 vénekkel teljes egyetértésben akarunk küzdeni tovább olyan Magyarországért. ame'v számunkra a leggyönyörűbb, s amelynek határain mindig örömmel lépnek be a hazatérők és a külföldi látogatók egyaránt. F. Nagy István ről, megelőzéséről és a gyógyításáról volt szó. A betegség — kialakulását tekintve — két csoportra osztható: lehet öröklött és lehet szerzett. Ismeretes, hogy hazánkban meglehetősen magas a koraszülöttek aránya. A tanácskozáson arról is szó esett,. hogy ezek az igen kis súllyal született apróságok fokozottan hajlamosak a véralvadási rendellenességekre. A véralvadást szabályozó anyagok a magzat 11 hetes korától kezdenek kialakulni és a teljes egyensúlyi állapot az újszülött fél-, egyéves korára jön létre. Kórházainkban ma már megvannak azok a műszerek és berendezések, amelyekkel diagnosztizálni tudják a vér állapotát és lehetséges a rendellenességek gyógyítása is. A gyermek zavartalan fejlődése érdekében azonban itt is a megelőzés a döntő: az anyának olyan életmódot kell folytatnia, hogy az ne tegye hajlamossá a koraszülésre. Barta Éva A dobosi járás a tervek tükrében Piros, sárga kocka, kék trapéz Piros kocka, sárga kocka, kék trapéz. Azaz óvodák, iskolák, lakások. A dabasi járási hivatal pénzügyi osztályának falán a térkép, még az elmúlt ötéves terv adatait tükrözi. A kockák és trapézok helyén — a valóságban — már nemcsak hogy állnak, hanem tevékenykednek is az új intézmények. Városy Kálmánnal, a tervcsoport vezetőjével arról beszélgetünk, hogy e tervciklus fejlesztési térképén hová kerülnek színes síkidomok, azaz a járás 15 településén mi minden épül fel az elkövetkezendőkben. Inkább falu A székhely községgel, Dobassa! kezdünk. A hivatalosan nagyközségnek titulált, de faluként emlegetett, majd’ 15 ezer lakosú Dabassal. — Tavaly egy 17 munkahelyes orvosi rendelővel, valamint 86 lakással lettünk gazdagabbak — kezdi Városy Kálmán —, ez ugyan már a múlt, A bútorelemek boltjában Variációk a diavetítőn # " ’wm. A Bútorkereskedelmi Vállalat megnyitotta az első elemes bútorszakboltját a November 7. téren. Az üzletben a magyar Garzon és Réka típusok mellett NDK és jugoszláv elemes bútorokat is árusítanak. Újításképpen bevezették az audiovizuális értékesítési formát. Színes diafclvételek vetítésével segítik a vásárlót az elemek variálhatóságának áttekintésében. Az üzletben az idén negyvenmillió forint értékben árusítanak ötféle bútorcsaládot. de nekünk rendkívül fontos volt mindkét avatás, ezért említés nélkül nem lehet hagyni. Idén? Változatlanul a kulturális beruházásokra koncentrálunk. A III. kerületben egy nyolctantermes általános iskolát fogunk felépíteni, a tervek már elkészültek, és bár a menetrend szerint csak jövőre láthatnánk hozzá az építési munkához;, mi mégis azon vagyunk, hogy az első kapavágásra még idén sor kerüljön. A napközis konyhás és tornatermes iskola avatására mihamarabb szeretnénk sort keríteni. Régi vágyuk az itt élőknek egy járási művelődési központ tető alá hozatala. A tervezéshez már hozzáláttak a szakemberek, az építkezés azonban 1985-ig nem kezdődhet meg. Érdemes megemlíteni, hogy a járás valamennyi gazdasági egységében kommunista műszakokat vállaltak, s vállalnak mindaddig, míg a munkálatok el nem kezdődnek. A pénz tehát gyűlik. Dabasról egyelőre ennyit. Nem lépünk sokat, nem léphetünk, de fontos lépések ezek. A járás legnagyobb települése Gyál, a 23 ezer lakosú nagyközségben az agglomerációs helységek valamennyi gondja, problémája föllelhető. Itt a legnagyobb: a vízhiány. Hat éve fogtunk hozzá a regionális vízmű építésének előkészületeihez. Ez óriási munka, s decemberre jutunk el odáig, hogy megalakulhat az ivóvízműtársulat. A regionális vízmű Gyálnak, Öcsának, Bugyinak, Alsónémedinek és Fel- sőpakonynak ad majd vizet. Vizet várnak — Addig még sok idő eltelik, egyéb? — Gyálon az első félévben egy negyven gyereket befogadó bölcsődét adtunk át; ez járásunk első új bölcsődéje. Eddig csak Bugyi községben vojt egy, de az sem új, hanem egy régi épületből átalakított. A modern bölcsőde mellett óvodát is avattunk, 75 gyereknek ad napközben otthont. Rövidesen pedig ismét újabb 75 apróságot vehetnek ide fel, azaz kibővíthetjük az óvodát. A tervet most készítjük, avatás: jövőre. Ugyanitt már áll egy tizenkét tantermes iskola szerkezete, Univáz-technológiával készül, a csengő először jövőre szólal meg. Örömhír az is, hogy a jövő év első negyedében befejeződik a gyáli IS tantermes általános iskola kiviteli terve, építéséhez azonnal hozzálátnak. Természetesen ehhez is, akárcsak az előzőhöz, tornaterem és napközis konyha kapcsolódik. Űj létesítménnyel gyarapszik^ majd Gyál társközsége, Felsőpakony. Jövőre 50 gyerekkel többet fogadhat be az óvoda. — A nagyközségek sorában, Öcsa következik ... — A szép fekvésű településen most házhelyeket parcelláznak. E tevékenység befejezte után újabb otthonok épülhetnek. Itt egyébként minden erőt a csatornázásra összpontosítanak. A helyi gyár, a FÉG, ehhez komoly segítséget nyújt. A szennyvízelvezetéssel mindenütt bajok vannak. Például Örkényben is, ahol a 12 tantermes iskola tornatermének, valamint konyhájának építéséhez is emiatt nem tudnak hozzákezdeni. Megyei feletteseink ugyanis azt szeretnék, hogy ennek az iskolának, valamint a majdan felépülő szakmunkás-kollégiumnak közös konyhája legyen. Mivel ez a csatornahálózat kiépítése nélkül nem megy — erre pedig egyelőre nincs pénz — mi azt várjuk, hogy mihamarabb zöld utat kapjunk az iskolához kapcsolódó konyha építéséhez. Amire telik Iskolabővítésre kerül sor Hernádon is, a közeljövőben négy tanteremmel lesz több a községben. Táborfalván jövőre hozzálátnak a művelődési otthon felújításához. Inárcs és Kakucs határában pedig egy nyolctantermes általános iskola előkészítésen tevékenykednek, átadás: 1985-behi, Bugyi községben augusztus 20-án Kerül sor ünnepélyes avatásra: a 727 négyzetméteres torna- csarnokot vehetik birtokukba a helybéliek. — És a többi település? — Amelyekről még nem beszéltem: Üjhartyán, Újlengyel, Tatárszentgyörgy, Alsónémedi. A tervekben egy-két tantermes iskolabővítése, lakásépítése, járda-, útjavítások, villanyhálózat-bővítések szerepelnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy helyi erőforrásból ne szorítanának ki egy-egy új létesítményt — mondja befejezésül Városy Kálmán. K. É. Mérlegen az időnk A kérdés, melyre nehéz felelni És önnek milyen az életmódja? Jó vagy rossz? Gazdag, netán szegényes? A jelzők sehogy sem illeszkednek. A kérdésre nehéz a felelet. Mintha maga az életmód is azon kifejezések sorába tartozna, amelyek közszájon forognak, ám pontos tartalmukat csak kevesen ismerik. Nem csoda. Meghatározásán még a szakemberek is vitatkoznak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szociológiai Kutató Intézete által szervezett konferencián például az életmódnak több mint húsz különböző definícióját ajánlották és alkalmazták. A honi kutatók közül Kulcsár Kálmán olyan rendszerként fogja fel az életmódot, amely mindennapi életünkben, Ismétlődő, lényeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevékenységi-magatartási rendszert a szociológusok a nap mind a huszonnégy óráját átfogó időmérieg.felvételek alapján vizsgálják. Arra keresnek választ, hogy milyen tevékenységekkel, kiknek a társaságában, hol töltjük a nap 24 óráját? LEGUTÓBB 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól reprezentálón, hétezer 15—69 éves állampolgárról készítettek időmérleg-felvételt. A szakemberek a tevékenységeket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 különböző típusba sorolták. A vizsgálat mélységére jellemző, hogy a kiválasztott napon a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltérképezték. És önnek milyen az életmódja? A válasz a feldolgozott mérlegekből, a mára helytálló következtetésekkel meríthető: Ezek szerint Magyarországon az aktív kereső férfiak 8 óra 24 percet, a nők 7 óra 40 percet töltenek főfoglalkozású munkahelyükön. Dr. Andorka Rudolf és Falussy Béla e ténynyel kapcsolatban megállapítja: a műhelyekben, a mező- gazdasági üzemekben és a szolgáltatásban eltöltött, a törvényesnél hosszabb munkaidő legfőbb okát a túlórában kell keresni. Más elemzések szerint a szocialista szektorban dolgozó fizikai foglalkozásúak havonta átlagosan kilenc túlórát teljesítenek. Ez is magyarázza azt a tényt, amely szerint: az értelmiségiek munkaidőtartama 7 óra 45 perc, a szakmunkásoké 8 óra 26, a segédmunkásoké 8 óra 42, a mezőgazdasági gépkezelőké pedig 9 óra 28 perc. A főfoglalkozáson kívül az aktív kereső férfiak naponta, 61, a nők pedig 52 percet töltenek jövedelem-kiegészítő további munkával. A háztáji és kisegítő gazdaságok hozzávetőleges 2,7 milliárd munkaórát szívnak fel évente. Ugyanannyit, mint 1972-ben, holott e gazdaságok száma azóta 13 százalékkal csökkent. Az összevetés jelzi, hogy az érintettek a korábbinál hosz- szabban időznek a kertben, vagy az állatok, az ólak, istállók körül, a megelőző időszaknál nagyobb termelési értéket előállítva. A foglalkoztatási átrétegződést is megvilágítja az a részletezés, mely szerint a 2,7 milliárd munkaóra 43 százalékát a munkás- osztályhoz, 42 százalékát pedig a termelőszövetkezeti parasztsághoz tartozók dolgozták le. Sokan vannak tehát, azok, akik a városi iparból viszik haza fizetésüket, s ugyanakkor a háztájiban mezőgazdasági munkásként gondozzák a növényeket. az állatokat. Az átlag mögé nézvé a képhez az is hozzátartozik, hogy a vizsgált napon a kisgazdaságban ténylegesen dolgozó férfiak 1 óra 45 perc — 4 óra, a nők 1 óra 21 perc — 3 óra közötti időszakot szenteltek a háztájinak. Ugyancsak az időmérleg diktálja: e munkák zöme az idősekre hárul. Míg ugyanis a 60—69 éves férfiakra naponta átlagosan 118 perc esik, addig a 15—29 évesekre mindössze 29 perc. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik férfi foglalkozik házépítési, bővítési és karbantartási munkával, minden tizedik háztartási berendezését, járművét reparálja. Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mögött tehát életmódunkban eme jelentős eleme, a 8 óránál lényegesen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg. Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőző, 1963-as időmérleg óta jellemző fejlődésként a nemzeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdaságban dolgozók aránya egyötödről mintegy egyharmadra csökkent, a szellemieké viszont kevesebb mint húsz százalékról huszonhétre nőtt. Hasonló eredményt mutatnak az iskolázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reál- jövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emelkedett a vízvezetékes lakások aránya. Mintegy tizenötször annyi gépkocsi van a lakosság tulajdonában, mint 1963-ban. A SZABAD IDŐ eltöltése, a kulturálódás, a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyökerezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a létfenntartási szükségletek után — kulturális szolgáltatás, hazai vagy külföldi turistaút vásárolható. M. A.
