Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

xMúap 1982. JÜLIUS 23., VASÄRNAP Lengyel Gyula: A béke kflvete ÍA HÉT UkÉMMlllMlJlMiMi Érdekellentétek az atlanti sző vétségben Nyugati válasz a szankciókra — Atomcssndhelyett fegyverkezés Brezsnyev nyilatkozata a libanoni válság rendezéséről A rövid filmjelentés, amely a minap a televízió híradójá­ban helyet kapott, látszólag „termelési riport”: az Urálon túli gyárban elkészült egy kü­lönleges csőfektető jármű né­hány példánya. Valójában a világpolitika fontos híre, hi­szen az Egyesült Államok meg­tiltotta, hogy amerikai cégek nyugat-európai leányvállalatai ilyen munkaeszközöket szállít­sanak a szovjet földgázveze­tékhez. MIT JELENTENEK A GÄZ- CSÖ-ÜGYLET KAPCSÁN KI­ROBBANT NYUGAT—NYU- GATI ELLENTETEK? Szovjet részről azonban szí­vesen vették nyolc nyugat­európai ország közreműködését a földgázvezeték megépítésé­ben. hiszen a kölcsönös elő­nyök alapján ezzel gyorsul a munka, s a széles körű gazda­sági kapcsolatok — nem utol­sósorban — a kedvezőbb poli­tikai viszonyok anyagi alapjául szolgálhatnak. A nyugati üz­letembereket és kormányokat pedig az vezérelte, hogy a gazdasági visszaesés időszaká­ban megrendelésekhez, s ez­által munkaalkalmakhoz, ké­sőbb pedig rendszeres energia- tzállítmányokhoz jussanak. Nem véletlen, hogy a NATO- partnerek sok mindenben en­gedtek az új amerikai kor­mányzatnak, de a gázcső-ügy­letben megmakacsolták magu­kat. S ez nem valami oktalan ellenállás, hanem a tényleges nemzeti érdekek kifejezése. Párizs kezdte. Bonn folytatta, még Róma és London is csat­lakozott azoknak a sorához, akik változó hangerővel, kü­lönböző hőfokon, de szembe­szegültek az amerikai intézke­déssel. . ..A washingtoni politika tu­lajdonképpen arra törekszik, hogy a korábbi évek kihagyá­sai — Vietnam, a Watergate- tígy, a carteri politika követ­kezetlenségei — után most egy­értelmű és vitathatatlan veze­tő szerepre tegyen szert a nyu­gati táborban, katonailag, gaz­daságilag és politikailag. Nyu- gat-Európa viszont eleve kor­látozott mozgási szabadságának utolsó maradványait félti. M I ÉRT AKARJA FELFÜG­GESZTENI WASHINGTON AZ ATOMCSEND KITERJESZTÉ­SE Érdekében folyta­tott tárgyalást? Először a New Yoik Times hasábjain szivárogtatták ki, azután a hivatalos szóvivő sem cáfolt: az Egyesült Államok fel akarja függeszteni a Genfben folyó hármas, szovjet—ameri­kai—brit tárgyalást az atom­csend kiterjesztéséről, sőt a korábbi egyezmény felülvizs­gálatát mérlegeli. A részleges atomcsendegyez- ményt 1963 augusztusában írta alá a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Briian- nia, majd mintegy 120 ország csatlakozott a megállapodás­hoz. A szerződés lényege, hogy az aláírók nem hajtanak végre nukleáris kísérleteket a lég­körben. a tengereken, valamint a kozmikus térségben. Elérkez­tünk ugyanis a haditechnika olyan szintjéhez, amikor már a hadgyakorlatok is veszélyes­sé váltak. A szerződés azonban részle­ges hatályú. Egyrészt Francia- ország és Kína nem fogadta el, másrészt nem vonatkozott a föld alatti térségekre. Később azonban olyan megkötést al­kalmaztak, hogy a föld alatt sem lehet átlépni a 150 kilo- tonnás robbantási küszöböt. (A hirosimai atombomba 20 kilo- tonnás volt.) Egyúttal folytat­ták a megbeszélést a teljes atomcsend biztosítására. Az amerikai magatartás te­hát visszalépést jelent. Még ve­szélyesebbnek tűnik annak mozgatórugója: valószínűleg azért vállalják a népszerűtlen tárgyalás-felfüggesztést, hogy ne legyenek korlátáik új fegy­verek kipróbálásában. KÖZELEBB KERÜLTÜNK-E A LIBANONI KIBONTAKO­ZÁSHOZ? Libanonban tulajdonképpen az volt a héten az újság, hogy nem volt igazi újság. A kü­lönböző diplomáciai kísérletek egyelőre eredménytelennek tűnnek, s magasabb sebesség­fokozatra kapcsolt az ideghá­ború. A Begin-kormányzat ka­tonai akciókkal alátámasztott fenyegetéseket intéz Szíria és a PFSZ címére. Láthatólag szeretné elkerülni, hogy kato­nai térnyerése végső soron a Kísérletek a diplomáciai megoldásra ÚjM izraeli légitámadás Az izraeli légierő szombat! délután a harmadik egymást követő napon bombázta a be­kerített Nyugat-Bejrút déli ke­rületeit, palesztin menekülttá­borait. A palesztin ellenállás és a libanoni baloldal légvé­delme heves tűzzel fogadta az ellenséges gépeket. Libanoni kormányforrások szerint Eliasz Szárkisz ‘állam­fő elvetette azt a javaslatot, hogy a Nyugat-Bejrútban kö­rülzárt palesztin gerillákkal átmenetileg Észak-Libanonba és a Bekaa-völgybe telepítsék át, mert ez az intézkedés nem oldaná meg a palesztin kato­nai jelenlét problémáját. A katonai síkon elmérgese­dett helyzet ellenére sem lát­ják reménytelennek Bej rútban a politikai megoldást. A bejrú­ti Al-Anvar című lap értesü­lése szerint a szíriai vezetők közölték Philip Habib ameri­kai elnöki megbízottal, hogy Szíria hajlandó befogadni a Nyugat-Bejrútban bekerített palesztin harcosok egy részét, nevezetesen a Palesztinái fel- szabadítási hadsereg egységeit, a Szíriához közelálló El-Szaika gerillacsoport tagjait, és a PFSZ vezetőit. A Biztonsági Tanács pénte­ken a késő esti órákban nem hivatalos megbeszélést tartott Libanonról. A mintegy ne­gyedórás, zárt ajtók mögött le­zajlott tanácskozás után Noel Sinclair, a BT soros (guyanai) elnöke közölte, hogy a követ­kező 72 órában ismét érintke­zésbe lép az ériiUett felekkel, majd jelentést tesz a testület­nek. palesztinok erkölcsi-politikai sikerébe torkolljon. Tervek kergetik egymást, de kevés realitással. Ebben a bo­nyolult hangzavarban világos javaslat látott napvilágot Moszkvában; Leonyid Brezs­nyev nyilatkozott a libanoni válságról a Pravda hasábjain. Mondandójának két eleme, hogy egyrészt a jelenlegi krí­zist nem lehet elszigetelni és elválasztani a szélesebben vett közel-keleti válságtól, tehát olyan nemzetközi konferencia összehívását kell szorgalmaz­ni. amelyen minden érdekelt jelen van. Másrészt, azonnali leendőként, véget kell vetni a háborúnak. Bejrút körül szét kell választani a szembenálló erőket, s erre az amúgyis Li­banonban levő ENSZ-erők — gerincüket a franciák képezik — a legalkalmasabbak. Brezs­nyev határozottan visszautasí­totta az amerikai csapatok Li­banonba küldését, miután az veszélyes bonyodalmakat idéz­hetne elő. R. E. Washington Tovább fejlesztik a különleges erőket Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter elrendel­te az amerikai, úgynevezett gyorsreagálású erők fejleszté­sét, a „hatékonyság” érdeké­ben történő átszervezését. A Pentagonhoz közel álló forrásokból származó értesülé­sek szerint Weinberger felszó­lította John Vessey táborno­kot, az amerikai vezérkari fő­nökök egyesített bizottságának július elsejével hivatalba lé­pett elnökét, hogy az európai, vagy a Perzsa-öbölbeli felada­tokra kiszemelt erők átszerve­zésére tegye meg a szükséges intézkedéseket. A hadügyminiszter döntése összhangban áll azzal a nem­rég hozott elnöki rendelkezés­sel, amely az eddiginél több titkos felderítő akció lebonyo­lítására hatalmazta fel a CIA-t. Bslgrád JKSZ-plénum A JKSZ Központi Bizott­sága pénteken, Belgrádban tar­tott ülésén, a párt XII. kong­resszusán hozott határozatok végrehajtásáról tárgyalt. Nikola Sztojanovics, a JKSZ KB Elnökség titkára, az ülésen kifejtette, hogy a kongresszusi határozatokat bonyolult belső és külső feltételek között hajtják végre. „Országunkban jelenleg- kedvező a politikai légkör, de nem szabad meg­feledkezni arról, hogy főként a gazdasági problémák negatí­van hatnak rá” — állapította meg. Sztojanovics elsőrendű fel­adatként a gazdasági stabili­zációs politika következetes va- lóraváltását jelölte meg. Min­den kommunistának fokozott felelősséggel kell végeznie munkáját, s a hiányosságok esetén egész konkrétan felelős­ségre keLl vonni azokat, akik nem teljesítik a rájuk háruló feladatokat. Vörös tértől a Gorkij utcáig Békefelvonalás Moszkvában f mm»i " * * 1 mm, 8&í oá vmt Békemenet ’82. A skandináv országok nyezett békemenet tagjai Is részt vettek nőszervezetei által kezdemé- a moszkvai békenagygyülésen Moszkva központjában tar­tott szombat délelőtt felvonu­lást a „Békemenet—82”, a Stockholmból érkezett nem­zetközi csoport több száz tag­ja. A skandináv és más nem­zetiségű békeharcosokkal együtt a szovjet főváros sok la­kója is részt vett a felvonulá­son, amely a nukleáris fegy­verkezés, a háborús veszély el­len tiltakozik. A békemenet résztvevői, köztük Valentyina Nyikolajeva Tyereskova, a szovjet nőbizott­ság elnöke, a világ eddig egyet­len űrhajósnője is, előbb a Irak—Irán Csökkent a harcok hevessége Szombatra virradóra hír- ügynökségi jelentések szerint valamelyest csökkent a harcok hevessége az irak—iráni fron­ton: sem az iraki, sem az iráni jelentések nem említettek újabb harcokat a határtérség­ben. így a helyzet lényegében változatlan az irániak csütör­tök hajnali, nagyarányú offen- zívája után, amelynek követ­keztében — s ezt Irak elismer­te — az iráni erők az iraki olajváros. Basra térségében néhány kilométert előrenyo­multak. Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság pénteki közle­ménye szerint az iraki terü­letre mintegy 16 kilométeres mélységben behatolt iráni erő­ket sikerült visszaszorítani. Vörös téren felkeresték Lenin mauzóleumát. Sokan közülük virágcsokrokat helyeztek el az ismeretlen katonai sírján, amely mintegy jelképe a szov­jet nép háborús szenvedésének. Innen indultak azuí’án több kilométeres útjukra a Gorkij utcán, jelszavakkal, az atom­fegyverkezést elítélő táblákkal. Mzgyar vezetők üdvözlő távirata Kuba nemzeti ünnepén jj Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának ^ elnöke az alábbi szövegű táviratot küldte Fidcl Castra ^ Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága ^ első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa el- ^ nőkének, a Minisztertanács elnökének. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe, a Moncada laktanya elleni támadás 29. évfordulója, a nemzeti felkelés napja alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtaná­csának, Minisztertanács'ának és a testvéri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk nagy tisztelettel tekint a kubai nép haladó történelmi hagyományaira, a nemzeti füg­getlenség és a társadalmi haladás önfeláldozó harcosaira. A Ma­gyar Népköztársaság teljes mértékben szolidáris a Kubai Köz­társaság szocializmust építő népével és támogatja azt a küzdel­met, amelyet hazája függetlenségének, forradalmi vívmányai­nak megvédéséért folytat. Kuba ma megbecsült tagja a szocialista államok közös-' ségének, következetes békepolitikát folytat és határozottan sík- raszáll azért, hogy valamennyi nép élvezhesse a szabad élethez való jogot. Határozott kiállásáért nagy tekintélyt és tiszteletet vívott ki az el nem kötelezett országok mozgalmában és jelen­tős szerepe van abban, hogy e mozgalom a nemzetközi élet fontos tényezője. őszinte örömünkre szolgál, hogy pártjainknak, országaink­nak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletár in­ternacionalizmus elvein nyugvó testvéri barátsága, az élet min­den területére kiterjedő gyümölcsöző együttműködése eredmé­nyesen szolgálja népeink és az egész szocialista közösség érde- keit. _ Forradalmi harcuk e jelentős évfordulóján kívánjuk ön­nek és a kubai kommunistáknak, a testvéri kubai népnek, hogy sikerrel valósítsák meg a Kubai Kommunista Párt II. kong­resszusának határozatait hazájuk felvirágoztatása, a szocializ­mus és az egyetemes béke javára. ★ j Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés el­nöke táviratban üdvözölte Flavio Bravo Pardo elvtársat, a Ku­bai Köztársaság nemzetgyűlése elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai partnerszervezeteknek. elmenekülniük a vérfürdő színhelyéről. Elfogták őket, de már a polgári bíróság előtt védekezhettek. Ez a katonailag sikertelen, ám politikailag győzelmes ak­ció lett a kubai forradalom első szimbóluma. Moncada ta­nulságából táplálkozott, Mon­cada mártírjainak emlékét őrizte a „Július 26. Mozga­lom”, amelyet Fidel mexikói száműzetésében szervezett, s amelynek harcosai három év­vel később a Granma fedélze­téről partra szálltak a sziget- országban. Moncada hősei hírnevének része volt abban, hogy a kubai nép a „szakálla­sok” mellé állt, s 1959. január 1-én a felszabadító gerilla­hadsereg győzelmesen vonul­hatott be Havannába. A Moncada-akció hozzájá­rult tehát ahhoz, hogy Kuba immár több mint két évtizede a szocialista társa­dalmat építi, hogy eltüntették a félgyarmati múlt maradvá­nyait, hogy a megalázott, ki­semmizett cukorszigetből a nemzetek közösségének tekin­télyes tagja lett B aj társak! Ha győzünk, valóra váltottuk Jósé Marti álmait. Ha legyőznek bennünket, tettünk példa lesz Kuba népe számára, és lesz­nek, akik követik majd. A mozgalom mindenképpen győ­zedelmeskedik — e szavakkal lelkesítette társait 1953. július 26-ának hajnalán a Siboney- tanyán gyülekező kis csoport vezetője, a fiatal ügyvéd, Fi­del Castro Ruz. A karnevál forgataga után elcsitult, pihent Santiago de Cuba városa. A fiatalok egyenlőtlen csatába indultak; a Batista-rezsim egyik felleg­várát, a Moncada laktanyát készültek megrohamozni. Az a hit hajtotta őket, hogy az elé­gedetlenség oly nagy, a diktá­tor elleni gyűlölet oly erős, hogy csak egy szikrára van szükség, s kitör az általános felkelés. Talán a véletlenek sorozatán múlott, talán tör­vényszerű volt, hogy az akció kudarcba fulladt. Batista zsol­dosai az ifjú forradalmárok többségét kegyetlenül megkí­nozták, majd lemészárolták. Csak néhányuknak sikerült Schmidt ismét megerősítette álláspontját Reagan a g Reagan amerikai elnök pén­teken „családi vitának” minő­sítette a szibériai gázvezeték­ről az Egyesült Államok és szövetségesei között kialakult ellentéteket, hozzátéve, hogy majd csak akkor tesz lépésé­vé TASZSZ a nukleáris háborúról Amerikai héják javaslatai Az amerikai hadigépezet ka­landor nézeteket valló képvi­selői olyan javaslatokat fon­tolgatnak, hogy „egyszerűsíte­ni” kellene az Egyesült Álla­mok által elkezdendő nukleá­ris háború megindításának el­járását — írja a TASZSZ ka­tonai hírmagyarázója. A NATO 1962. évi úgyneve­zett athéni határozatai értel­mében a nukleáris fegyver be­vetéséhez szükség van az Egyesült Államok elnökének beleegyezésére, valamint an­nak a kormánynak a hozzájá­rulására, amely ország terüle- letéről kiindulva a fegyvert I alkalmazni kívánják. Tci­A határozatok lényeges vételeket is tesznek. így „a nukleáris fegyver alkalmazá­sával kapcsolatos konzultá­ciókra csak abban az esetben kerül sor, ha az idő és a kö­rülmények azt lehetővé teszik.” Egyes jói értesült nyugati szakértők azt állítják, hogy a Nyugat-Európában állom’jsozó amerikai hadszíntéri tüzérhad­osztályok parancsnokainak felhatalmazása van nukleáris töltet alkalmazására „olyan esetben, amikor az ellenség a nukleáris tüzérség állásának elfoglalásával fenyeget” — mu­tat rá a szovjet hírügynökkég katonai kommentátora. két az amerikai technológiai embargót figyelmen kívül ha­gyó külföldi (nyugat-európai és japán) cégek ellen, ha már kezében van a lehetséges szankcionálási alternatívákat tartalmazó szakértői jelentés. Helmut Schmidt, nyugatné­met kancellár szombaton az osztrák rádiónak adott inter­jújában azzal vádolta a Rea- gan-kormányzatot, hogy meg­próbálja Nyugat-Európára is kiterjeszteni felségterületét. Helmut Schmidt a további­akban „őrültségnek” nevezte a szovjet—nyugat-európai gaz­dasági együttműködés megtor­pedózását célzó amerikai el­lenintézkedéseket, melyek el­vetésében a nyugat-európai or­szágok fenntartás nélkül egy­ségesek. Ezzel együtt a bonni kormányfő utalt arra, hogy le­hetőség szerint el kell kerülni az amerikai—nyugat-európai gazdasági háború kibontako­zását, főleg pedig azt, hogy a kelet—nyugati kereskedelmi­gazdasági kapcsolatok eltér» megítélése bármilyen módon is kihasson a leszerelési tárgya­lások menetére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom