Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-25 / 173. szám
RANGKÜLÖNBSÉG NÉLKÜL M indazt a gazdagságot, ami a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezetben látható, az elődök, az öregek alapozták •meg. Nélkülük, az ő keserves küszködésük nélkül itt semmi sem lenne. Ezért ragaszkodunk hozzájuk, ezért kívánjuk szinte önzőn is, hogy ne szakadjanak el tőlünk — mondotta Répási István, a tsz pártbizottságának titkára Kádár János elvtársnak, minapi látogatásakor. Mondotta azt is, hogy évente a járandóságon felül a tsz 2200 forintot fizet egy-egy öregjének, s ez sem lebecsülendő, de. a nyugdíjasok közérzetét — úgy hiszem — mégiscsak a szívből fakadó tisztelet, ragaszkodás határozza meg. Az, hogy a gazdaságban úgy értékelik: ahhoz, hogy ma egy-egy fiatal felelősségére másfélkét millió forint értékű gépet rá lehet bízni, az az elődök érdeme is. A beláthatatlan búzatáblákon félelmetes méretű és teljesítményű kombájnokon a tegnapi alapozók fiai ülnek. Másképp dolgoznak, mint apáik, talán nem is mindenben értik egymás szavát; a rohanó időben, a technika félelmetes forradalmában, a technológiai folyamatok napi változásában már nagyobb tudás, gyorsabb alkalmazkodás szükséges, semhogy megkívánhatnánk: a nyugdíjasok ezekben is igazodjanak el. Kombájn, hektáronkénti 40—60 mázsa gabona, ezrével számolt jószág, szövetkezeti erőből épült hűtőház, külföldi utazások, nyaralások saját üdülőben ... mi köze lehet mindehhez annak, amiről Répási István beszélt? Hiszen az alapozók valaha filléres gondokkal küszködtek. A nehezen alakuló fegyelemmel, meg azzal: honnan teremtsék elő az állatoknak a takarmányt. Azzal is, hogy legalább egy magasan képzett szakemberük legyen, aki nemcsak néhány holdban, hanem több ezer hektárban tudna gondolkodni. S ha volt ilyen szakember, akkor értsék is meg szavát a tagok, akadjanak olyanok, akik követik. Az elődök alapozták meg a munkás-paraszt szövetséget. Erről Kádár János Pest megye néhány termelőszövetkezet elnöke előtt emlékezett: a tsz-átszerve- zések idején a munkások panaszkodtak, hogy kevés a hús, az élelem. Nem győztük biztatni őket, ne sajnálják a fáradságot — mondotta Kádár János — a falu megsegítésére. Adjanak gépet, áldozatkész, falura küldhető munkást: álljanak ebben is a munkások az élre... Segítettek, s meglett az eredménye. A városban ma van elég élelem, a falu pedig mára alig különböztethető meg a várostól. T ermészetesen a segítségre ma is szükség van. Ezt fejezte ki dr. No- vák Béla vezérigazgató: a Csepel Autógyárban harmincféle, mezőgazdaságban használható autót gyártanak. Az alkatrészellátásból is kiveszik a részüket. S ha szükség van rá, a termelő- szövetkezetek visszasegítenek. Elképzelhetetlen a tsz-ek nélkül a községek szépítése, építése. Óvodák, iskolai tantermek, parkok, játszóterek létesítése. A megyei pártbizottság első titkára, Cservenka Fe- rencné mindezt számadatokba foglalta: idén a mezőgazdaság tíz százalékkal növeli termelését, az ipar 2,5 százalékkal... Sok millió forintot ér egy esztendőben a társadalmi összefogás. Az országos ver- senyoen kilenc Pest megyei termelőszövetkezet ért el első helyezést. Húsz nagyüzemi gazdaság kiemelkedő eredményeket mutat fel. Nagy a középmezőny és alig hét-nyolc a gyengébben gazdálkodó szövetkezet. A legtöbb gazdaságban százon felül van az egyetemét, főiskolát végzettek száma... Tréfának szánta a megjegyzést Kádár János, de a szavak mögött tények húzódtak meg, amikor azt mondta: sok arc ismerős a tsz-elnökök között. Egyi- kük-másikuk gyakran látható a televízió képernyőjén: ezt vagy azt a külföldi vendéget kalauzolják a gazdaságban. Ilyenkor felvetődik az emberben, gaz- daságvezetők-e vagy az idegenforgalom segítői? Jó dolog ez, hangsúlyozta a párt Központi Bizottságának első titkára, mert túlnő az ország határán a mi nagyüzemeink híre, s nemzeti dicsőséget szereznek nekünk. Dr. Tresser Pál fel is idézte Francois Mitterrand látogatását, aki a dunavarsányi Petőfi Tsz- ben szerzett tapasztalatai alapján értette meg igazán, hogyan is ötvöződik egybe a közös és a háztáji gazdaság. B eláthatatlan az a fejlődés, amit negyedszázad alatt elértünk gazdálkodásunkban, életmódunk változásában. Pillanatnyi időnk sincs azonban arra, hogy megpihenve vessünk számot, . nincs lehetőség megnyugvásra, szusszanás- nyi merengésre sem, sikereink felett. Sok az elvége- zetlen feladat. Maga Kádár János hangsúlyozta: a mezőgazdaságban is óriási a fejlődés, de a fejlesztésre fordított forintok mögött még számos kihasználatlan lehetőség van, a tartalékok adta lehetőséggel élni kell. Élni kell az iparban, a népgazdaság minden ágazatában egyaránt. Rangkülönbség nélkül, hangzott el az elmúlt csütörtökön többször is; mindenki eszére, szorgalmára egyaránt szükség van. Szigorúinak tűnt az a megállapítás, amely a Csepel Autógyárban hangzott el: szépek az eredmények, a korábbi években jól kapaszkodott meg a gyár kollektívája. Jól oldották meg a termékszerkezetváltást, még a nehéz piacon is el tudják adni termékeiket Nyugaton és Keleten egyaránt. Az ütemet azonban gyorsítani kelll Lassú a tempó. , Nemcsak a Csepel Autógyárban — hangoztatta a párt Központi Bizottságának első titkára —, hanem az egész országban. Nem arról van szó, hogy nyolc óra helyett tizennégy órát kell ezentúl dolgozni. Arra van szükség, hogy senki ne a tudásával, szorgalmával takarékoskodjon, azt bőségesen osztogassa a közösség hasznára. De sehol ne engedjék szétforgácsolni az időt, függővé tenni a termelést a szervezetlen anyagellátástól, ne zsugorodjék négy napra az ötnapos munkahét, a munkaidő ne a Közértben vagy a kocsmában kezdődjön vagy a reggelizőasztal mellett. Ki tagadná, ma még sem az idővel, sem az emberi erővel, sem az energiával, sem eszközeinkkel nem úgv gazdálkodunk, ahogy tehetnénk, ahogy kellene, ahogy jelenlegi körülményeink diktálják. J ólétet, biztos mát teremtettünk az országban, elégedettséget. Pest megyében mindig határidőre teljesítjük terveinket, végrehajtjuk a határozatokat. Sőt, sikerrel mozgósítunk arra: mit tehetünk hozzá önerőből? Meg kell azonban tanulnunk még szigorúbban, még fegyelmezettebben dolgozni, élni. Nehéz feladat ez, de kötelességünk a holnapért. Azt jelenti, hogy mindenkinek meg kell értenie: a mi társadalmunk nem jóléti társadalom, hanem a munka társadalma. Ha az utókor megbecsülését ki akarjuk érdemelni — mint ahogy mi tisztelhetjük elődeink munkáját; ugyanúgy meg kell naponta küzdeni érte, mint ahogy ők tették. Sági Agnes PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, ECYESÜUETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE!'BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara: 1,40 forint 1982. JŰLIUS 25., VASÁRNAP Már új búzabéi siSSt a kenyér Dolgos hét vége a határban r .... ...... ~................................•—...... : * "1 már az új búzából őrölt a l isztből sütött kenyeret, ^ ... miközben a keleti országrész al katrészek átadásával Befejet:,\ ’ '....... .<»' _:':,SiáÍl ző szakaszába jutott az aratás Békésben, Győr-Sopron me- Tariószéii pihenő gyében, Somogybán, Tolnában A csapadékosabbra fordult időjárás sok helyütt lassította vagy hátráltatta a mezőgazda- sági munkákat szombaton, de így is sokezer hektárról sikerült betakarítani a gabonát. Jó néhány gazdaságban szombaton is dolgoztak a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok zöldségeseiben. Több nagygazdaság végzett az aratással és befejezéséhez közeledik a másodvetés. A legnagyobb búzatermelő szövetkezetekben, így Nádudvaron, Kábán, Hajdúszoboszlón és Debrecenben nincs már lábon álló búza. Ezek a gazdaságok segítik a többieket és szombaton sok vendégkombájn dolgozott a szomszédos határban. A nyíregyházi kenyérgyár tegnap A Pest megyei tejgyűrűből Zöldúton a szállítás A kánikulában a kereskedelem napi 6—8 ezer literrel több tejet rendel, mint a normál nyári időben, s ennek megfelelően a Budapesti Tejipari Vállalat naponta mintegy 630 ezer liter tejet s emellett megközelítően 150 ezer liter tejből készült terméket szállít az üzletekbe. A nagy melegben különös gondot fordítanak a minőség megőrzésére, hiszen az előírtnál magasabb hőmérsékleten emelkedik a tej savfoka, romlik értéke. Ennek megőrzésére igen fontos a gyors szállítás, hogy a frissen fejt tej mielőbb a feldolgozóba kerüljön. A tej mintegy 50 százaléka vasúti tartálykocsikon érkezik a Pest megyei tejgyűrűből a fővárosba, s a MÁV a 121 tejes vagon számára külön menetrendet dolgozott ki, mindenütt zöldutat biztosítva a kocsiknak. A feldolgozás során most a szokásosnál is nagyobb mértékben hűtik a tejet, öt-hat fokos helyett 1—2 Celsius fokra. Ez többletenergiát igényel, ám szükség van a fokozott hűtésre, mert így a kiszállított, az üzletek előtt nyitásra várakozó tej, tejtermék nem melegszik fel, megmarad a jó minősége. A biztonság fokozására a 200 teherautót, amely Budapest négyezer boltjába naponta szállítja a tejterméket, a kánikulai időben később indítják, hogy ezzel is csökkentsék az áru állásidejét. Pályaépítők a maglódi vonalon Villanyfényes műszak Ä nagy melegben éjszaka dolgoznak a vasútvonalakat felújító, karbantartó MÁV- munkabrigádok. A gépláncok csak este láthatnak hozzá a pálya hibáinak kijavításához a Budapest—Maglód közötti vasúti fővonalon, A villanyfényes műszak oka, hogy a korszerű, hegesztett vasúti sínek egymástól való távolságának és szintbeli helyzetének szabályozása csak pontosan meghatározott levegőhőmérsékleten történhet. Az előírás sínfajtáktól függően 20—25 Celsius-fok közötti hőmérsékletet engedélyez, az ettől való eltérés a vágánykive- tődés veszélyét rejti magában. A dolgozók a nyári idényben a folyamatos éjszakai munkáért munkabérük harminc százalékát kapják pótlékként. A Budapest—Maglód vonalról a munka befejezése után a gépláncok Budapest—Szob közötti vasúti pályára vonulnak. Budapesten, a Ferencvárosi rendezőpályaudvaron fordítják meg a Dunántúl és a Tiszántúl vasúti forgalmának mintegy kilencven százalékát. A két gurítódomb naponta átlagosan négyezernyolcszáz kocsit rendez. Ennek a munkának egyik fontos, de egyben legveszélyesebb része a sarusoké. A pályaudvaron a munkaerőhiány pótlására kísérletképpen négy vágányon (a képen) angol gyártmányú hidraulikus kocsifékező berendezést helyeztek üzembe, amelyhez nem kell 1 kezelőszemélyzet, minimális ‘karbantartást igényel, csökkenti az árukárt és ami a fő: balesetmentes. Még kevesen ismerik Csendes panoráma Sok látnivalót ígér az autós turistáknak a nemrégen átadott, tizenhat kilométer hosz- szúságú, panoráma-autóút, amely Szentendrétől Visegrá- dig vezeti a Pilisen keresztül a kirándulókat. Am a forgalom és Pest megyében is. a várttól még elmarad. Ma: 2. oldal: 6. oldal: A hét világpolitikai Postabontás kérdései 7. oldal: 3. oldal: Muzikális labdarúgók Nem adomány 8. oldal: 4. oldal: Fészekrakás Az óriáskígyó — társulásban nem mérges Ötvenmillió kötet Klímaberendezéssel Nyár Kerepestarcsán Az ipari termelés szempontjából tökéletesen mindegy, milyen évszakot mutat a naptár. Anélkül, hogy kétségbe kellene vonni a fenti állítás jogosságát azért hozzá kell tenni, hogy teljesen figyelmen kívül sem hagyható az évszakok változása. Ha nyár, akkor a kánikulával, a szabadságokkal kell számolniuk a termelést irányító szakembereknek, mégpedig jó előre. A menetközbe- ni kapkodásnak több a kára, mint a haszna. Ez a felismerés munkál a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában is már évek óta. Itt ugyanis, gondosan jó előre felkészülnek a nyári szezonra. Laczonyi László főmérnök arról adott tájékoztatást, hogy az operatív tervben mintegy 15—20 százalékkal csökkentették az alapfeladatokat. A rendeléseket is ehhez a megváltozott termeléshez igazították, hogy partnereiknek se okozzon gondot ez a kiesés. A nyári szezon előtti és utáni időszakban azonban sokszorozott tempóban dolgoznak, hogy összességében a rájuk váró feladatokat megoldják, és a végső elszámolásnál ne legyen gond a nyári csökkentett termelés miatt. A könnyűipari üzemekben a nyári hónapokban a nagy hőség miatt különösen kellemetlen a műszak. A kerepestarcsai gyárban a klímaberendezésnek hála a kulcsfontosságú üzemekben még a 30 fokot sem éri el a hőmérséklet. Ilyen panasz legfeljebb az irodákból érkezhet, ahol bizony a hőmérő higanyszála gátlástalanul rohanhat felfelé, s klímaberendezés sem enyhíti a forróságot. Öregedő népesség Vilúgérfekezlet Hétfőn, nyílik meg a bécsi Burgban az ENSZ öregedési világértekezlete: több mint 140 ország és a nagy nemzetközi szervezetek képviselői tárgyaljak meg az öregek helyzetének és a világnépesség elöregedésének problémáit, és készítik elő az ENSZ ezzel kapcsolatos akciótervét. Magyar- országot a világértekezleten Szentágothai János, az MTA elnöke vezetésével delegáció képviseli. Közélet Enrique Bcrnalcs szenátornak, a párt főtitkárának vezetésével a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására július 21—24. között Magyarországon tartózkodott a Perui Forradalmi Szocialista Párt küldöttsége. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes vezetésével magyar delegáció utazott Mexikóba, az UNESCO II. kultúrpolitikai világkonferenciájára.
