Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-24 / 172. szám
Patika épül Dányban Régi vágya teljesül az idén a (lányiaknak. Egy megüresedett tanácsi kezelésű épületben a dányi Magvető Termelőszövetkezet cpítőbrigádjának tagjai gyógyszertárat alakítanak ki. A munka oroszlánrészét már elvégezték, s a tervek szerint augusztus második felében átadják az új egészségügy! létesítményt a lakosoknak, akik eddig a szomszédos községekbe utaztak gyógyszerért. Jobb oldali felvételünkön: Tóth István ablakot fest. Alsó képünkön: Fekete Sándor, Menyhárt Ferenc és Szabó János az udvar egy részét rendezi. Bene Mihály felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP G0B0LL0I JÁRÁSI ES G0D0LL0 VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA y v 'z. v- " y k\ Három osztályban indul Kispályások bajnoksága A Gödöllő városi Tanács valamint a testnevelési és sport- felügyelőség kispályás bízott tóga az 1982—83-as évadra is meghirdeti kispályás laödarúg'i bajnokságát. A versenykiírást már elküldték a város valamennyi üzemébe, kutatási és oktatási intézményébe, szövetkezeteihez. A bajnokságot a kispályás Intézőbizottság rendezi az MLSZ által érvényben lévő, valamint a kispályás labdarúgó szabályok figyelembevételével. Egy-egy csapat tizenöt játékost nevezhet, olyanokat, akik legalább a tizenhatodik évüket betöltötték. Minthogy a tömegsport egyik ágáról van szó, a városi kispályás bajnokságban nem szerepelhet sportegyesület igazolt játékosa, vagy olyan, aki hivatalos, szövetségi bajnokságban szerepel. A mérkőzéseket általában hétfői napokon rendezik, ettől a mérkőzésben érdekeltek közös megegyezésével lehet eltérni. A bajnokságot I., II., és III. osztályban rendezik meg. A nevezési határidő: augusztus 1. Mozmüi Meztelenek és bolondok. Színes, szinkronizált amerikai filmszatíra, III-as helyáron! 4, 6 és 8 órakor! 14 éven aluliaknak nem ajánlott! IX. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1982. JŰLIUS 24., SZOMBAT k tanácsot nem keresték Jó szomszédok módjára élni A régi faluképnek természetes tartozéka volt a ház mögé épített istálló és az istálló végéhez ragasztott ól, amely helyet adott a hízóknak, meg a baromfiak seregének. Nem számított igazi portának, amelynek óljában nem röfögött a hízó. A hízónak való felnevelése elsősorban a háziasszony kötelessége volt, neki kellett gondoskodni a moslékról és a szemes takarmányról egyaránt. A gazda főleg a tehenekkel, lovakkal törődött, de be-bené- zett az ólba is, mert jól esett a gömbölyödő hízó láttán a téli disznótorra gondolni. Családi tervek Morvái István túrái tanácselnök állítása szerint a községben kétezerháromszáz-kétezer- ötszáz hízót vágnak évente most is, ami azt jelenti, hogy alig van a faluban olyan lakóház, amelyhez ne tartozna sertésól. A családi szükséglet kielégítésére hizlalók mellett van húsz-huszonöt olyan személy is, aki a szerződéses rendszer keretében negyven-ötven, esetleg ennél is több hízót ad át évente a felvásárlóknak. A sertéshizlalás mellett sokan foglalkoznak bikaneveléssel és -hizlalással, s egyre többen használják fel szabad idejüket arra, hogy intenzív nyúlte- nyésztéssel emeljék jövedelmüket. A tanácselnök büszke a tu- raiak szorgalmára, elégedetten nyugtázza, hogy az emberek nem jogtalanul, hanem tisztességes munkával akarnak többletjövedelemhez jutni, hogy megvalósíthassák a család terveit, elképzeléseit, vagy ahogyan az itteniek mondják: a nap munkával való megnyújtásával lehet és szabad egyről a kettőre jutni. Itt tartunk a beszélgetésben, amikor elmondom, hogy az elmúlt napok egyikén Túráról felkereste egy férfi lapunkat és panaszkodott a szomszédjára, aki jelenleg is több tucat disznót hizlal, s ezért az ő folyosója, terasza is használhatatlan, mert milliónyi légy lepi el háza falát, udvara virágoskertjét, s bizony esetenként olyan bűz terjeng a szomszéd portája felől, hogy ha zsebkendőt -szorít az orra elé, az sem segít. Jogos lehetett-e a panasz? Morvái István meghallgat, aztán elnézést kér, egy rövid időre magamra hagy, s amikor visszatér, a következőket mondja. — Megnéztem az iktatót, érdeklődtem az Illetékes előadóknál, érkezett-e ilyen panasz a nagyközségi tanácshoz. Nemhogy írásos bejelentés nem érkezett, de szóbeli panasszal sem élt senki. Különösnek és érthetetlennek tartom, hogy az újsághoz és nem a községi tanácshoz fordult a sértett, hiszen a községben előforduló gondokat elsősorban nekünk kell megoldanunk. Mert gondok nyilván vannak. Bűz terjeng — Bármilyen sok új ház épült a faluban, azért akad még régi lakóépület is. Az ólak újjáépítése mindig az otthonteremtés után következik. Az újonnan épülő állati férőhelyek már sokkal korszerűbbek és ezekben köny- nyebb betartani a köztisztasági higiéniai, valamint egészségügyi előírásokat. A tanácsülés 1/1975. sz. alatt Könyv a hévízgyorki asszonyokról Honismeret, hagyományápolás A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet július közepén Nyíregyházán rendezte meg a X. országos honismereti akadémiát. A Gödöllőn és a gödöllői járásban folyó honismereti és hagyományápoló tevékenység elismeréseként az akadémia száznegyven meghívottja között nagy létszámú csoport képviselte szűkebb pátriánkat. A tanácskozás munkájában részt vett Polónyi Péter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője, dr. Bállá Tamás, az Agrártudományi Egyetem adjunktusa, dr. Dulai Sándor, a Mezőgazdasági Mérnök szerkesztője, Kerekné Vida Paula dr., a veresegyházi művelődési központ dolgozója és e sorok írója. Kötődés Az egy héten át tartó akadémiának kettős célja volt. Az első napokban o mai magyar faluról, a falusi társadalomról, a településszerkezetek és az életmód változásáról folyt a vita, miközben áttekintették a magyar szociográfia újjászületésének lehetőségeit is. Itt esett szó arról, hogy a Magyarország felfedezése sorozatban hamarosan megjelenik az Asszonyok férfisorsban című könyv, amely a hévízgyorki asszonyok életét mutatja be. Két napot szántak a házigazdák és a szervezők arra, hogy a honismereti mozgalom eredményeit, gondjait számba- vegyék a megjelentekkel. Mindkét témakörben sok szó esett arról, hogy a szocialista lokálpatriotizmus nélkülözhetetlen erőforrás a társadalom életében. A szülőföldhöz, lakóhelyhez, munkahelyhez fűződő szeretet, és ezek korszerű alakítására kifejtett szellemi vagy fizikai erőfeszítés és felelősségérzet — nemcsak helyi jelentőségű, hanem az össztársadalmi fejlődésnek is egyik fontos tényezője. Sorsok Sürgető feladat, hogy a magyar nép életében a fontos fejlődési állomásokat helyi viszonylatban fenntartsuk a történetírás számára. A helyi krónikák, a statisztikai táblázatok és a gazdag dokumentációs képanyag felhasználásával rögzíthető az újjáépítésnek, de napjaink munkájának is az a hatalmas erőfeszítése, amely településeinken a felszabadulás óta folyik. Gödöllő helytörténeti gyűjteménye, az aszódi Petőfi Múzeum hatalmas anyaga és a hozzátartozó falumúzeumok néprajzi, helytörténeti kincsestára egyaránt igazolja, hogy nincs szégyenkezni valónk. Az összegyűjtött anyag, a különböző helytörténeti források hűen tükrözik, hogyan alakult vidékünkön a munkásság és parasztság élete, az egyes települések sorsa. Az eredmények nem feledtethetik el a pótolnivalókat sem. Horváth Lajos veresegyházi falumonográfiája után következhetne a többi községé is. Hírlik, hogy nyomdakész állapotban van a bagiak községtörténete. Jó lenne, ha sor kerülhetne a megjelentetésére. De addig is, amíg megoldható lesz egy-egy község történetének tudományos feldolgozása, el kellene készíteni a tsz-krónikák sorát, szorgalmazni kellene az egyes községek krónikájának évenkénti megírását. Példásan Olyan légkörre lenne szükség, amely megmozgatja és megfogja az úttörőket, a KISZ-fiatalokat, a középkorúnkat és a nyugdíjasokat, vagyis mindazokat, akiket a jelen munkája érdekel, mert ahogyan többször is elhangzott a tanácskozáson: a honismeret a szocialista nemzet történetírása önmagáról, s ez a tevékenység egyszerre kapcsol össze bennünket a múlt minden értékes nemzeti hagyományával és jelenünk gazdag eredményeivel, gondjaival egyaránt. Ennek az összekapcsolásnak a tanúi voltunk megy.ejáró kirándulásunk során. Tarpa, Szatmárcseke, Tiszacsécse, Vaja falusi gyűjteményei maradandó emléket állítottak Bajcsy-Zsilinszky Endrének, Kölcsey Ferencnek, Móricz Zsigmondnak és Esze Tamásnak. Sok szó esett áz elkövetkezendő évek feladatairól és ezeknek a feladatoknak a meghatározásában a gödöllőiek példás szorgalommal vettek részt. Közismert, milyen szerepet szánnak Gödöllőnek, mint az agrárközművelődés bázisának. Hogyan lesz képes ennek a feladatnak az ellátására a város és intézményhálózata, hogyan lesz képes ehhez a feladathoz szövetségeseket találni, elsősorban közvetlen környezetében, a járásban, aztán a megyében és az országban, ma még vitatott kérdés. Egyben mindenki megegyezett: Ha valaki a szabad idejét állattartással, fólia alatti zöldségtermeléssel és általában háztáji vagy kisegítő gazdaságban tölti el és új értékeket állít elő, ezért neki ebből jövedelme van, ne irigyeljék azok az emberek, akik a szabad idő alatt semmivel sem foglalkoznak. Érvekkel De jó lenne az is, ha ez a szabadidős tevékenység nem tenné rabjává az egyént, hanem meghagyná művelődő, önmagát rendszeresen képező, minden új iránt fogékony, a közösség dolgaiban eligazodni képes személyiségnek. Hogy mit tudnak tenni ezért Gödöllőn, azt a jövő dönti el, de hogy tenni akarnak, arról okos érvekkel, s használható ötletekkel győzték meg érdeklődő társaikat a X. országo' honismereti akadémián. Fercsik Mihály hozott rendeletet a köztisztaság fenntartásáról és ez a tanácsi rendelkezés külön fejezetben szabályozza az állattartással kapcsolatos előírásokat, részletesen megfogalmazza, de nem tiltja, s az évszázados szokásjogot figyelembe véve nem is tilthatja ezen a falusi településen, a sertéshizlalást, illetve sertéstartást A rendeletről Visy György, a végrehajtó bizottság titkára részletes információt ad, s így megtudom, hogy állatot tartani csak a közegészségügyi előírások betartása mellett szabad, s ezeknek megtartásáról az állattartó köteles gondoskodni. Intézkedik a rendelet arról is, hogy naponta mésztejjel kell fertőtleníteni a trágyatelepet, amelynek elhelyezését }s meghatározza. Még szigorúbban szabályozott az állattartás a közintézmények — elsősorban a gyermek - és egészségügyi intézmények — mellett. A vb-titkár kívánságra bárkinek a kezébe adja a tanácsi rendeletet, bár meghozatala után tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken ismertették azt a lakossággal. Morvái István tanácselnök ismét visszatér a panaszokra. — Bosszúságokat, kellemetlenségeket okozhat az állattartó, ha elhanyagolja a higiéniai és egyéb követelményeket, de okos emberi szóval, jószomszédokhoz illő türelemmel és figyelmességgel, egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletben tartásával a panaszok megszüntethetők. A község területén közel kétezer lakóház található — mondja az elnök —, és a legtöbb helyen nevelnek állatot. Szinte mindenki panaszkodhatva mindenkire. — Ahol kirívó a szabálytalanság és a körülmények valóban sértik a szomszéd érdekeit, ott természetesen, mint hatóság járunk el, és ha szükséges bírságolással teremtünk rendet. | De azt szeretnénk, ha a türelmetlenkedők a jó szomszédoktól tanulnának megértésit. Rendteremtő bírság Nem lenne jó, ha elmaradnának a túra! disznótorok, és nem tenne jót, ha üresen tá- tonganának az ólak. És az sem utolsó dolog, hogy a szabad idejüket állattartással töltők Túrán, Galgahévízen, vagy Hévízgyörkön és az ország minden településén értéket állítanak elő és ez az ériék- termelés amellett hogy jövedelmező az egyénnek, hasznos a népgadzaságnak is. F. M. A nap kulturális programja Túra, Bartók Béla Művelődési Ház: Diszkó, vezeti Bezeg László. Gödöllő, Művelődési Központ: Az Agrártudományi Egyetem lakótelepén a Vándorjátszóház sorozatban, a délután négy órára korábban meghirdetett dobozvárépítés elmarad, míg a Citera-gitera gyermek- műsort megtartják, 18 órakor. (A művelődési központ épületében azonban semmilyen program sincs, hiszen — mint azt korábban hírül adtuk — augusztus 1-ig nyári szünetet tartanak. Augusztus 2-án nyitnak ismét. Az első program délután 6 és este 8 órakor a színházteremben a Help ci- mű film vetítése lesz.) Szombati jegyzet Nem gödöllői specialitás, formáját szerte a világon fellelhetjük: ami azt illeti nálunk talán nincs is megye, város, amelynek ne finnének testvérkapcsolatai. Honiak és külföldiek. Hogy itthon maradjunk: Pest megye például Omszkkal, Szófia és Suhl megyével ápol baráti kapcsolatokat. Időről időre küldöttségek utaznak egymás megyéjébe, hogy megismerkedjenek a társadalmi, politikai, kulturális élettel. Tudunk sok városunkról, amely gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn szomszédos vagy távolabbi országbeli városokkal, van ahol lakótelep, másutt park őrzi a testvértelepülés nevét. De a határokon belül sem ritkaság, hogy szerződésbe oglalják a szorosabb együttműködés feltételeit. Gödöllő éppen Váccal. Erről a testvérvárosiságról már többször írtunk lapunkban, mindannyiszor megállapítva, hogy még igencsak az elején tartunk: számtalan kihasználatlan lehetőséget nyújt a közelség. a hasonlóság és ,a különbség egyaránt. De valljuk be, nem sokkal járunk előbbre a nemzetközi testvérkapcsolatban sem. Igen, Tyn nad Vlta- vouáról van szó. Mi tagadás, még kimondanunk is nehéz a cseh város nevét, s ez jelkép egyben. Azt példázza, hogy egymás megismeréséhez, megértéséhez nem vezet egyszerű, könnyű út, még akkor sem, ha a helyszínek közeliek,'közép-európaiak. Egyébként őket sem kell irigyelni, azt, hogy Gödöllő, elég nehéz lehet csehül kiejteni. Teljes a kölcsönösség. Mint ahogy a jóindulat is, a már évek óta rendszeresen megtartott vezetői találkozók ezt példázzák. De egyben azt is. ahhoz, hogy valóban erős, mindkét fél számára hasznos együttműködés, állandó partneri kapcsolat alakulhasson ki. ez nem elég. Illetve ez csak a kezdet. Néhány vonatkozásban szerencsére sikerült már előbbre lépni. Az elmúlt évek próbálkozásai közé tartozott az úttörők cseretáborozása. Vagy az, hogy a gödöllői Utazók klubja kirándulást szervezett Tynbe. ök mondták el annak idején, hogy mindenkinek csak ajánlani tudják ezt az utat: testvérvárosunk nagyon szép helyen fekszik, s figyelemre érdemes maga a település is. Az ottaniak pedig kedves vendéglátók. Ezek után nem is kéne mást tenni. minthogy megszervezni, az utakat: ki-ki induljon, ismerkedjen, személyesen építse a testvér- kapcsolatokat. De hogy ez hamarosan megvalósulhat alig hihető. A cél természetesen valami hasonló: a testvérkapcsolatoknak nem ünnepi beszédekben, hanem személyes kapcsolatokban kell kiteljesednie. A tyniek legutóbbi látogatása alkalmából mintha egy szerencsésebb forma első jeleit tavasztalhattuk volna. A küldöttség tagjai között ugyanis ott voltak a testvérváros kulturális életének képviselői is, akik kihasználva az alkalmat, találkoztak gödöllői kollégáikkal. Mint ahogy tőlünk is jártak már közművelődési szakemberek Tynben. Ebből előbb-utóbb kisülhet valami. Például hagyományőrző csoportok kiállítások, kiadványok cseréje. Esetleg módszertani tapasztalatgyűjtés. S a kultúra, a közművelődés csak egy terület. Ugyanígy elképzelhető, hogy üzemek, szövetkezetek iskolák, társadalmi szervezetek képviselői találkozzanak, megalapozva az igazi népvándorlást, amikor a már kiépített utakon valóban mind többen, személyesen is testvérkapcsolatokat építhetünk. Hiszen csak így van értelme. Gáti Zoltán ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlapi
