Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

1982. JÚLIUS 20., KEDD 3 %Ma,m fűszerkereskedéstől egy kicsit messzire esik a gázcseretelep, de Bakonyi Ferencné munka­szeretete lankadatlan. Jelzi ezt, hogy a kis telep háromszor nyerte el a kiváló címet, a te­lepvezető pedig kiváló dolgo­zó. Ha szűkös a választék Szigetcsép. A Ráckeve és vidéke Áfész 21 014-es vegyes boltjában már alig van vá­sárló. Kenyérből, tejből ele­gendőt kaptak, még maradt is a raktárban. Sok fogyott az üdítőkből, nagy volt a keres­let a felvágottak, iránt, de saj­nos, a választék meglehetősen szűkös volt ezen a hétvégen. Kapocs Ferenc üzletvezető­helyettes szerint hosszú ideje akadozik az ellátás szárazáru­ból. Szigetszentmártonban szintén hasonlókat tapasztal­tam. Utunk utolsó állomása Rác­keve volt. A helyi termelőszö­vetkezet által fenntartott parkerdei kempingben ezúttal amolyan szezoneleji hangulat érződött. A hatalmas területen csupán imitt-amott láttunk sátrakat, s a tavalyi hét he­lyett az idén eddig csak két faházat állítottak fel. Pedig itt olcsóbb a táborozás: a sátor felállításáért 15 forintot, a kétágyas faház használatáért pedig 60 forintot kell fizetni. Mint Mayer Istvánná gond­nok elmondta, augusztusban várhatóan nagyobb lesz a for­galom, sok külföldire számíta­nak. hiszen a közelben meleg vizű strand is van. Benéztünk a HÉV-állomásra is, ahol Deminger Lászlóné forgalmi szolgálattevőtől meg­tudtuk, a szerelvények közle­kedése zavartalan volt. A vo­natok félóránként követték egymást, s így nem volt zsú­foltság. Furucz Zoltán Egy pillantás a lepencei strandra, aztán irány a Ráckevei-Duna-ág Hétvége a Ráckevei- Dueia-ágban Utunk első állomása Sziget- szentmiklós volt. A Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kis- kereskedemi Vállalat 199. számú boltjában Kertész Lc- josné üzletvezetőtől a követ­kező tájékoztatást kaptuk: Amiből soha sincs elég — Sajnos, kenyérből soha­sem érkezik elég. Szombatra összesen egy tonnát rendel­tünk, ebből pénteken előszállí­tással 390 kilogrammot, ma reggel pedig összesen 250 kilót kaptunk, ez alig több mint a fele a szükségesnek. Nemegy­szer megtörtént már, hogy zá­rás előtt kaptunk nagyobb té­telt, persze hogy ilyenkor a nyakunkon marad. Tejből bő­séges a kínálat, nem úgy üdí­tőkből: a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat szállításai akadoznak, főleg kristályvíz­ből adnak keveset. Gyorsan elfogyott a 100 re­kesz literes és a 250 rekesz fél­literes sör is. Zöldségből jó volt a kínálat, de szárazáruból a rendelés ellenére kevés ér­kezett a hétvégére. A pénte­ken átvett 10 kiló turista sza­lámi szombaton délre az utol­só dekáig elfogyott. Nem panaszkodhatnak a forgalomra a Szigetszentmiklós határában működő 2321. szá­mú Tüzép dolgozói sem. Most szombaton négyen tartották a frontot. Pihenésre szinte egyet­len perc sem jutott, hiszen ezen a napon bevételük jóval több mint 200 ezer forint volt. A legtöbb vevő az építőanya­gok közül válogatott, tüzelőből kevesebb fogyott. Ennek az az oka, hogy a közkedvelt német brikettet nem lehet kapni, építőanyagok közül viszont az ablakok kivételével megfe­lelő kínálat volt. A telep nem csak a szigetszentmiklósiak között népszerű, jönnek ide Budapestről és a környező te­lepülésekről is vásárolni. A megoldás AEC-je Tökölön járva feltűnt, hogy nagyon sokan használták fel szabad idejüket a házuk előt­ti terület rendezésére. Kaszál­tak, kapáltak, virágokat ültet­tek az emberek, s a szorgos- kodás bizony rá is fér a falu­ra,. hiszen a főutca képe meg­lehetősen vegyes: akadnak el­hanyagolt és vannak szépen parkosított területek. Ezen a napon sokan örültek Jeszenovics Jánosnak: ő szál­lítja ilyenkor a szódavizet. — Harminchárom évig a Csepel Autógyárban dolgoz­Külföldí piacokra Újfajta ágy- és asztalne­műkkel bővíti választékát a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalat. Mind a hazai, mind a külföldi piacokon keresettek az ízléses, korszerű alapanya­gú, színben és mintázatban egymához illő ágynemű-gar­nitúrák és háztartási textíliák. A vállalat korábbi kezdemé­nyezéseinek — például a nyomott, pozitív-negatív min­tával készített párna- és pap­lanhuzatoknak, színes lepe­dőknek — sikere bebizonyítot­ta, hogy érdemes e termékek választékát tovább bővíteni. Ezért kooperációs megállapo­dást kötöttek a Minőségi Ru­házati Háziipari Szövetkezet­tel, ami lehetővé tette, hogy slingelt szélű, de nemcsak egyszínű, hanem nyomott min­tás és damaszt ágyneműket is készítsenek. Az asztalneműket, térítőkét, szalvétákat külön­böző kiegészítőkkel gyártják, így például ugyanolyan anyagból függönyt, lábasfogó kesztyűt, kávés- és teáskanná­ra hővédő sapkát, sőt bevá­sárlótáskát is készítenek. A Budaprint új termékeivel megoldható a konyhák egyön­tetű, harmonikus felöltözteté­se. Elhunyt Böjti János Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Böjti János elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Revíziós Bizottságának volt tagja, volt kül­ügyminiszter-helyettes, nyugalmazott nagykövet, súlyos beteg­ség után elhunyt. Böjti János elvtárs temetése július 27-én, kedden 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 urától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Az MSZMP Központi Bizottsága, A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Böjti János 1912. június 1- én a Bihar megyei Bojton szü­letett, munkáscsaládban. A család 1912-ben költözött Bu­dapestre. Böjti János kitanulta az autófényező szakmát. 1930-ban belépett a KIMSZ-be, és kü­lönböző funkciókat töltött be. Egy évvel később, 1931-ben lett a párt tagja. Két ízben, 1932 augusztusában, majd no­vemberében letartóztatták. Szabadulása után ismét be­kapcsolódott a munkásmoz­galomba. 1942-től a felszaba­dulásig illegalitásban élt, és az Arzola vegyészeti gyárban dolgozott. 1944 szeptemberé­ben Rákospalotán többedma- gával ellenállási csoportot ala­pított. 1944 novemberében kapcsolatba került az újpesti partizáncsoporttal, s ez időtől több fegyveres akcióban vett részt. A felszabadulás után a rá­kospalotai pártszervezetben, majd Baranya, Zala, Tolna megyében segítette a megyei pártbizottságok szervező mun­káját. 1949-ben pártiskolán ta­nult, majd a Külügyminiszté­riumban különböző beosztá­sokban dolgozott. 1963-tól 1971-ig miniszterhelyettes volt. 1975-ig Szófiában hazánk nagykövete. 1975-ben betegsé­ge miatt nyugdíjazását kérte. Böjti János több magas ki­tüntetésben részesült. 1975-ben kapta meg a Munka Vörös Zászló Érdemrendet. Munkában a KÖJÁL Az ellenőrzés nem szünetelhet tam, az idén áprilisban nyug­díjaztak. Van elég elfoglaltsá­gom, szó se róla, de ilyenkor nyáron, az embernek mindig toob a szabad ideje, ezért vál­laltam el a szikvízszállítást. Fogatommal naponta többször is fordulok, ma is csaknem 500 üveg szódát a a tam el. Főleg a kánikulai napokon kelendő ez az áru, ilyenkor az emberek a kapuban várnak engem. Nemcsak a szódavíznek volt nagy keletje szombaton, ha­nem a palackos gáznak is. A Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 187-es szá­mú telepén ezen a napon kö­rülbelül 200 palackot cserél­tek. — Nyugodtan írja meg, hogy a környéken sehol sincs gaz — mondja Bakonyi Ferencné telepvezető. — Azért merem ezt ilyen határozottan kijelen­teni, mert ma már jöttek ide Csepelről, Szigetnalomról és Halásztelekről is vásárlók. Nem titok, elmondom, miért lehet nálunk állandóan gázt kapni. A megoldás: a pontos és folyamatos rendelés. Mert nem akkor kell kapkodni, amikor már üres a raktár, ha­nem akkor kell az igénylést leadni, amikor még van 50—60 tele palack. Könnyű neki, mondta erre az egyik vevő, hiszen keres­kedők vére csörgedezik sz ereiben. Már tízéves korában a pult mögött sámlira állt és úgy segített a szüleinek ki­szolgálni az embereket. Igaz, a lasztják, s ezért, vagy más­ként az ételbe kerül a káros baktérium, akkor segít a hő­kezelés, a forralás, sütés, majd a hűtés — hangzott a szak­szerű tanács Zsidóné Ombódi Annától, a Pest megyei KÖ­JÁL közegészségügyi-járvány­ügyi ellenőrétől. — S a hőkezelés miért nem jó ellenszere a mérges gom­báknak? — Mert a mérges gomba mérgező anyagot tartalmaz — válaszolt dr. Merétei Klára, a KÖJÁL élelmezés- és táp­lálkozás-egészségügyi osztá­lyának szaktanácsadója. — Éppen itt van a különbség a helytelenül ételmérgezésnek nevezett ételfertőzés és a gombamérgezés között. A fer­tőző baktériumok ellen jó a főzés, szaporodásukat gátolja a hűtés, míg a méreg ellen, ez hatástalan. — A gombamérgezésnél mi segít? i — A gyors orvosi beavatko­zás, a megelőzésben pedig a gombaismeret. Persze, mindez nem újdon­ság. Mi sem először írtuk le, s mégis vannak, akik nem tö­rődnek a figyelmeztetéssel, akiket a tragikus esetek sem riasztanak vissza. Nemrég pél­dául Isaszegen heten beteged­tek meg gombamérgezésben. A hetedik beteg ajándékba kapta a gombát, s jó étvágy- gyal elfogyasztotta, majd csak a szerencsésen végződött eset után tudta meg, hogy az mér­gező — barna susulyka — volt. Elkülönítve tároljuk A KÖJÁL dolgozói, a járá­si, városi közegészségügyi fel­ügyelők, ellenőrök munkájá­ban nincs holtszezon, a nyár azonban csúcsot jelent. A ká­nikula, a szabadban, a határ­ban feltálalt és elfogyasztott étel, a turistainvázió, illetve a tömegétkeztetés számos ve­szélyforrást jelent. Ilyenkor aztán megállás nélkül a hét­végeken is járják a megyét, ellenőrzik a közétkeztetést, a vendéglátóipart. — A turistáktól, a vendé­gektől csak azt kérjük, hogy egy kicsit legyenek türelme­sebbek. Tudjuk, hogy a mi ellenőrzésünk lassítja a ki­szolgálást, de éppen értük csináljuk. S higgyék el, ahol minden rendben van, utt mi nagyon kevés időt töltünk — mondták el a KÖJÁL szak­emberei. Vajon sok vagy kevés he­lyen van-e minden rendben? Dr. Merétei Klára 17 év után tért vissza Pest megyébe, a KÖJÁL-hoz. Mit tapasztal változott-e tizenhét év alatt a közegészségügyi helyzet? — A tárgyi feltételek sokkal jobbak. Ma már jól felszerelt konyhákat, világos, tiszta ét­termeket, korszerű gépeket ta­lálunk majdnem mindenütt. Az emberek gondolkodásmód­ja, úgymond egészségügyi tu­data azonban nem sokat fej­lődött. Miért tartják maxima- lizmusnak és nem természe­tesnek az egészségügyi előírá­sok betartását? Ez mindenki­nek kötelessége, ha a saját egészségéről van is szó, pláne, az, ha a másokéról. Sajnos, még nem beidegződött szokás mindenkinél, hogy például ét­kezés előtt vagy az illemhely használata után kezet kell mosni ... Ilyen aranyszabály az is, hogy a nyers húst min­dig fertőzöttnek kell tekinteni, s ennek megfelelően kell el­járni. Otthon, a háztartásban is. Abban ugyanis lehet sal­monella. Ezért főzni vagy süt­ni kell, a hűtőszekrényben pe­dig elkülönítve tárolni. A há­zi hűtőszekrényben is legyen szakosított a tárolás. Amiben nincs pardon Ez a több gond nem a KÖ­JÁL munkatársain múlik. Ök ezután is minden bizonnyal, ahogy eddig is, mindent meg­tesznek. Jó, hogy a közétkez­tetés, a vendéglátás felelősei sem kezelik ezt a kérdést fél­vállról. Ezt bizonyítja, hogy tömeges ételmérgezés igen rit­kán fordul elő, s azok is eny- hlefolyásúak. A mindenna­pi életünkben, magánember­ként azonban nem vigyázunk eléggé. Bár a venléglátóiparban is akad negatív példa. Nemrég fedezték fel a KÖJÁL ellen­őrei Gödöllőn, hogy a Pest megyei Vendéglátóipart Válla­lat piactéri új büfékocsijából a szennyvíz nyitott gödörbe folvik. (A gödöllői járási, vá­rosi közegészségügyi felügye­lőség — első fokon — azon­nal intézkedett.) — Rendszerint nem múlik el nyár fagylaltmérgezés nél­kül. Mi a helyzet a Pest me­nyei fanvlnitkészítök, árusok háza táján? — Pest megye ebben kivétel — mondta Zsidóné Ombódi Anna. — Még a szezon előtt iártunk minden fagylaltkészí­tőnél és szigorúan ellenőriz­tük. hogy betartják-e az elő­írásokat. Ebben nem, ismerünk pardont. Nem is volt évek óta fa^vlaltmérgezés Pest megyé­ben. Tavaly egyébként az első félévben nyolc ételmérgezés volt. Az idén öt. Tavaly az egész évben 45. De egyetlen egynek sem lenne szabad elő­fordulnia! Szente Pál Pancsolóban a gyerekek S Madártej, somlói galuska, ^ csirkepörkölt, disznósajt... fcUgye, nem rossz étlap? Bár S azok, akik valamelyikétől is S fertőzést kaptak, egészen más- S ként vélekednek. Például ^ Nyáregyházán az a négytagú i család, amelyik nemrégiben a í fél 12-re elkészített somlói ga- S luskát aznap 18 órakor t'o- Sgyasztotta el. A tünetek — há- S nyás, hasmenés — másnap je- § lentkeztek. Mentők, László kór- ^ ház, nyolc-tíz napos kórházi t kezelés következett, s végül •' szerencsésen megúszták. Segít a forralás, a sütés A fertőzést a hűtés nélkül tárolt ételben lévő salmonella eszteritidís okozta. — Hogyan került az ételbe. S hogyan előzhető meg a fer­tőzés? — A készítés során követ­kezett be a fertőzés, fel­tehetően a tojás héjáról. Ha betartják az előkészí­tés, főzés, egészségügyi sza­bályait, akkor megelőzhető a baj. Először: a tojást is meg kell mosni. De ha ezt elmu­Allandó ellenőrzés óvja a könnyelműbbeket Barcza Zsolt felvételei Ez esetben jól jött a hideg zuhany Hatot az ezernek Ezer és ezer autó hosszú so­ra kígyózott a forró szombat­vasárnapi reggelen Leányfalun is. Az ABC-aruház szombaton zsúfolásig megtelt vásárlókkal. A strandon a kora reggeli órákban nem lehetett már le­ejteni egy gombostűt sem. Az újságosbódé előtt is sor . . . —- Népszavát kérek — így egy fiatal asszony. — Nincs. Népszabadságból még van egy-két példány. — Én Népszavát kérek ... — Magyar Nemzetet szeret­nék. — Nincs. Aki Pest megyei Hírlapot ol­vasna, az sem jár különbül. De miért nincs reggel fél tíz órakor napilap? Politikai napi­lap? S mi lesz — kérdezni sem merem — délben vagy kora délután az olvasni akaróval? Az elárusítót nem háborítja fel az ügy (akkor még nem láthatta az esti filmet a tele­vízióban, amely arról szólt: a kereskedő számára nincs fon­tos vagy kevésbé fontos vá­sárló, mindenki igényét ki kell elégíteni. Ha másképp nem, megfizethetetlen fáradozással, összeveszéssel, makacs hivatás- tudattal . . .). Hogy mennyi újságot kér? — semmit, válaszolja, annyit árul, amennyit kap. Pest me­gyei Hírlapból például, írd s mondd: hat darabot! Nézem a megszámlálhatatlan tömeget, a jó helyen álló pa­vilon előtt ezrével vonulnak —, s gondolkodom. Megnyugszom: a posta jelentheti: Leányfalun sem Népszavából, sem Magyar Nemzetből, sem Pest megyei Hírlapból nem volt visszama­radt példány. így veszteség senkit sem ért. Mindenki tud­ja azonban, amit e sorok író­ja: mérhetetlen a veszteség. Anyagilag is, hiszen az el nem adott példányok árát ki tudná meghatározni? Kockázatról be­szélünk minden nap — vagy az csak a gazdasági életre vo­natkozik? A politikai tudniva­lók terjesztéséért kockázatot sem érdemes vállalni? Magam is számolok. Lehet, ha kiszállí­tanának esetleg száz darab Pest megyei Hírlapot, ha a pult alá teszik, ha nem kínálják, le­het, hogy több példány meg­marad. Az pedig kárba vész, szállíthatják vissza. Jelenthe­tik, mennyi a remittenda. Ez a jelentés azután továbbmegy, sokan megcsóválhatják miatta a fejüket. így egyszerűbb. Se remittenda, se jelentés. Még kevésbé fejcsóválás. A vásárló méltatlankodó fej- csóválása pedig kit érdekel? — i. —s.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom