Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

1982. JŰLIUS 1., CSÜTÖRTÖK mcm V x/unav A TSZKER munkájáról Céljukat el is érték A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának szerdai el­nökségi ülésén áttekintették a TSZKER eddigi munkáját. Rá­mutattak: a vállalat alapításá­val az volt a cél, amit ez idő alatt el is értek, hogy a nagy, önelszámolású mezőgazdasági egységek munkáját összehan­golják, az egyes területi köz­pontok közreműködésével meg­szervezzék az áruforgalmat, szolgáltatásaikkal segítsék a tagszövetkezetek termelését, jobb anyag- és áruellátását. A jövőben — az elnökség vé­leménye szerint — növelni kell a tagok vagyoni hozzájárulását. Törekedni kell egyebek között arra is, hogy a TSZKER az árut megbízás alapján, közve­títőként értékesítse. Tovább fokozzák ugyanakkor a lakos­ság ellátásában való részvételt, a gazdaságok által megtermelt termékeket — a legrövidebb úton — saját boltjukból juttat­ják el a fogyasztókhoz. Sós Györgyné kitüntetése Sós Györgynét, az MSZMP KB politikai munkatársát több évtizedes, eredményes mun­kássága elismeréseként, nyug­állományba vonulása alkalmá­ból az Elnöki Tanács a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrenddel tüntette ki. A kitüntetést szerdán a KB székházában Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a KB titkára adta át. Jelen volt Karakas László, a Központi Bizottság osztályvezetője. Gyermek- és ifjúságvédelem A megyei tanács végrekajtó bizottságának ülése Népi eSEenőrök vizsgálták Ä kereslet, kínálat összhangja A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szerdai ülésén a Borsod megyei NEB-elnök elő­terjesztésében beszámolót hall­gatott meg a megyei népi el­lenőrzési bizottság munkájá­ról. A Szakali József elnökle­tével tartott ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Grósz Károly, az MSZMP Borsod megyei bizottságának első tit­kára is — a testület a továb­biakban korábbi vizsgálat eredményeiről tájékozódott. A KNEB 1976-ban ellenőriz­te az építőanyag- és épületgé­pészeti cikkek ellátását. A népi ellenőrök megvizsgálták a ke­reslet és a kínálat összhang­ját, a termékek mennyiségé­nek, választékának, összetéte­lének és minőségének alaku­lását, a területenKénti ellátást, továbbá az érintett vállalatok és szövetkezetek termelési, szállítási és értékesítési együtt­működését. A KNEB akkor számos javaslatot is megfogal­mazott az építőanyag-ellátás javítására. A mostani ülésen Ábrahám Kálmán építésügyi és városfej­lesztési miniszter, valamint Juhar Zoltán belkereskedelmi miniszter már arról tájékoz­tathatta a testületet, hogy a javaslatok többsége időközben megvalósult. A két tárca 1977- ben felülvizsgálta az V. ötéves tervidőszak hátralevő részére a várható igényeket, azok áru­fedezetét, meghatározva a szükséges tennivalókat. A KNEB elnökének kérésére adott miniszteri tájékoztatók egyértelműen megerősítették: a vizsgálat óta a termetes fo­kozásara és a forgalmazási fel­tételek javítására tett intézke- sek nyomán az építőanyagok kínálata nőtt, s mivel időköz­ben a reáljövedelem a koráb­binál mérsékeltebb ütemben emelkedett, az építőanyagok ára pedig többször is móaosult, a kereslet és a kínálat foko­zatosan közeledett egymáshoz; több terméknél egyensúlyba került, más esetekben túlkíná­lat alakult ki. Az ülésen számos kritikai észrevétel is elhangzott az épí­tőanyagok minőségéről. Jólle­het a KNEB-vizsgalat óta ha­tékony intézkedések születtek például MEU-szervezetek lét­rehozásira vagy a minőséghez kötődő bérezésre, tény, hogy ma még kévés helyen találha­tók meg a minőségvédelem személyi és tárgyi feltételei. Ugyancsak figyelmet érdemel, hogy továbbra is megoldatlan a cement termelésének és érté­kesítésének összehangolása. A kereskedelem éves megrende­lésének mintegy negyedét az év első negyeuevében, építési holtszezonoan vette át, a szűk tárolókapacitások miatt vi­szont nem lehet kellőképpen megőrizni az áru minőséget. A KNEB ülésén megelégedéssel nyugtázták, hogy a tárcák kez- demenyezésére várhatóan si­kerül változtatni ezen a hely­zeten. Tervezik, hogy a cement forgalmazásánál is bevezetik az idenyárat — a vásárlókra bízva a tárolást, ezzel enyhíte­nek a készletezési-raktározási gondokon. A miniszteri tájékoztatók és a KNEB e témában nemrégi­ben folytatott szűkebb körű utóellenőrzésének tapasztalatai nyomán kibontakozott vitában számos további, a lakossági el­látást segítő javaslatot fogal­maztak meg. A KNE."" egyet- értőleg tudomásul vette a bel­kereskedelmi, valamint az épí­tésügyi és városfejlesztési mi­niszter tájékoztatóját, s egyben felkérte a tárcák vezetőit: az MSZMP KB s a kormány irányelvei alapján folytatott munkájukban, a tárcák intéz­kedéseinek végrehajtásában vegyék figyelembe az itt el­hangzott javaslatokat. Tanácskozott a KISZ Központi Bizottsága Az ifjúsági parlamentekről Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület tagjai meghallgatták Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizott­ságának június 23-i üléséről, majd Kovács Jenő, a KISZ KB titkára adott tájékoztatást a nemzetközi ifjúsági és diák- mozgalom időszerű kérdései­ről. A központi bizottság jóvá­hagyólag tudomásul vette a lenini Komszomol XIX. kong­resszusán részt vett magyar delegáció jelentését, és támo­gatásáról biztosította a kong­resszus kezdeményezéseit, jó- váhágytá'á DÍVSZ TCI." köz­gyűlésén részt vett magyar delegáció munkáját. A XI. közgyűlésen a DÍVSZ főtitkári tisztségére ismét a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget választották. A főtitkári feladatok ellátásával a központi bizottság újból Barabás Miklóst, a KISZ KB titkárságának tagját bízta meg. Ezután Juhász András, a KB titkára az 1981—82-es if­júsági parlamentekről adott tájékoztatást, amit a KB jó­váhagyólag tudomásul * vett, majd állásfoglalást fogadott el a rendezvénysorozat tapasz­talatairól és az ifjúsági parla­mentek , rendszerének tovább­fejlesztéséről. Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület megtárgyalta a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetével foglalkozó beszámolót, és in­tézkedési tervet fogadott el. A statisztikai adatok alap­ján megállapítható, hogy két­száznyolcvanezer tizennyolc éven aluli lakos él a megyé­ben, és 2,7 százalék a veszé­lyeztetettként nyilvántartott gyermekek, fiatalok aránya. Az országos átlagnál (amely 3,5 százalék), kedvezőbb ez az arány, de figyelmet érdemel, hogy emelkedik a csonka csa­ládokban élő, az alkoholista szülők, a rossz lakáskörülmé­nyek miatt ebbe a csoportba kerülők száma. Nem eléggé tervszerű a megelőzés a veszélyeztetettek érdekében A megye sajátosságaiból adódóan — melyek között döntő szerepet játszik a fo­lyamatos betelepülés, és a sok ingázás — a gondok az átla­gostól eltérő módon jelent­keznek. Mindez meghatározza az elvégzendő feladatokat. A gyermek- és ifjúságvéde­lemben nagy lehetőségei van­nak a megelőzésnek. Mint a megyei tanács igazgatási és művelődési osztálya által ké­szített beszámolóban elhang­zott: a megelőző tevékenység kettős funkciója (a felderítés és a gondozás), jelenleg nem minden esetben érvényesül. A felderítés elsősorban a* agglo­meráció településein javult, de összességében nem elég tervszerű, az ismertté vált esetekkel foglalkozó intéz­ményrendszer pedig gyakran már képtelen a negatív irá­nyú folyamat megállítására. Az egészségügyi alapellátás felderítő, gondozó funkciója már a születést megelőzően, a terhes tanácsadásnál megkez­dődik. Az ilyen jellegű felde­rítő munka területenként el­térő színvonalú, de a védőnő­hálózat ez irányú tevékenysége fejlődik. Bár a bölcsődei he­lyekkel az igényeket nem le­het kielégíteni (a megyében nyolcvanöt bölcsőde működik, összesen 3917 hellyel), a fel­vételnél elsőbbséget kapnak a veszélyeztetett családok gyer­mekei. Az oktatási intézményekben alapelvnek tekintik a veszé­lyeztetettség időben történő felfedezését. A gyermekvédel­mi megbízottak azonban elté­rő felkészültséggel és hozzá­értéssel végzik munkájukat. Rendkívül fontos tennivaló a tankötelezettségi törvény végrehajtása, amit elősegít a differenciált beiskolázás le­hetőségének folyamatos ki- szélesítése a megyében. A sokirányú segítés eredménye­ként növekszik a nyolcadik osztályt tizennégy éves ko­rukig elvégzők aránya. Orszá­gos tendenciával egyezően emelkedik az iskolaéretlenség miatt felmentettek száma. Az 1980. évi adatok szerint, a fiatalok közül 1068-an egyál­talán nem jártak iskolába, öt osztálynál kevesebbet pedig 2571-en végeztek. Az intéz­mények túlzsúfoltsága akadá­lyozza a veszélyeztetett gyer­mekekkel történő egyéni fog­lalkozást. Rendszeres nevelési segélyt kapnak mindenütt a rászorulók E gyre gyakrabban buk­kan fel ez a nem szép, nem magyar kifeje­zés tanácsülések vitájában, hivatalos iratokban, fej­lesztési tervékben, azt je­lezve, miként honosít meg új fogalmakat a változó gyakorlat a különböző te­rületrészek holnapjának formálásában, hogy regio­nális. A regionálist nem egészen pontosan, de a köznapok számára is érthe­tően kifejezve azt mond­hatjuk, a körzeti jelleget megtestesítő beruházások­nak növekvő szerep jutott már az ' ötödik ötéves tervben is, én még inkább így van ez a mostani kö­zéptávú program időszaká­ban. Érthető tehát, ha a jó szándékú aggodalmaskodás kérdéseket szögez neki az újságíró mellének, így azt, miként jön a kettő, a nö­vekvő tanácsi önállóság és a regionális fejlesztés, egy gyékényre?! A kiinduló­pont a tevékenysége kezdő időszakában levő dabasi szakorvosi rendelőintézet, amely regionális feladato­kat lát el, s amelyet — ne födje csönd — némely más település is szívesen látott volna határain belül. E községek egyikében mond­ja a tanács elnöke: önálló­ság ide és oda, erről nem mi szavaztunk ... Holott szerinte, ha a földrajzi fekvést, a közlekedési le­hetőségeket nézzük, az érintett lakosság itt köny- nyebben elérhette volna a szakorvosi rendelőt, mint Dabason, de hát ugye, a járási székhelynek sere­gestül akad patrónusa ... Meghökkentően azonos nemcsak a kifejezés, ha­nem a gunyoros hangsúly is, mély a patrónust köríti a néhány nappal korábban hallottal, ám akkor a me­gye egészen már táján ar­ról győzködtek, miért volt szerintük hiba a regionális hulladékbegyűjtést arra a EGY GYÉKÉNYEN költségvetési üzemre és nem az övékére rábízni ... Nehezen talál elfogadás­ra az, ami nem kvadrál a hosszú időn át megszokot­tal, ami más, mint a ha­gyományos. Nehéz a belá­tás, bár korántsem teljesen új folyamatról van szó, hi­szen — gyorsan feledünk — annak idején éppen a regionális gyakorlat éssze­rűbb útjának választása számoltatta fel a községek többségében sok gonddal működő szülőottonokat, hozatott létre körzeti taná­csi útfelügyelőségeket, aminit a célszerűbb ellátás megteremtése vezette azo­kat is, akik kimondták, a sok-sok önálló kis vízmű helyett jóval hatásosabb települések regimentje számára a regionális víz­műrendszer. Ebben az ötéves tervidő­szakban befejeződik a Vác—Gödöllő regionális vízműrendszer építése; a kezdéskor, a regionális el­ven nyugvó döntés meg­hozatalakor mennyi föl- szisszeniás, panasz, értet­lenség volt! Lassan oldó­dott fel csak a bizalmat­lanság, talált elfogadásra az az érv, hogy mert vala­mi közös, attól még lehet egy-egy községé is, sőt, éppen mert közös, a na­gyobb méretek, lehetősé­gek a községet is jobban szolgálják. Ma a vízmű­rendszerek. azaz a regio­nális ellátást nyújtó beru­házások építése a jellem­ző. hiszen erre támaszkod­nak Ráckevén és környé­kén. amint. Érd térségében, Gvál és Alsónémedi körze­tében úgyszintén. Keménv serege kellett az érveknek ahhoz, hogy fokozatosan megszületések a fölisme­rés- az önál!ó=ásot nem csorbíthatja az. ha valami, mert, úgy ésszerűbb, regio­nális formáhnn jut, a meg-, valósítás útjára. Az évek hosszú sora ugyanis arra tanította egy-egy település lakosságát, hogy az a biz­tos, ami helyben van, ami azonnal elérhető, ami fö­lött parancsnokolni lehet, tehát érzelmi kötődések nehezen megfogható szá­lait szügségeltetett metsze- getrui az észokok ollóival. R égóta léteznek regio­nális rendszerek az ellátásban, hiszen sem a vasút, sem a vízügyi igazgatás, sem a posta nem igazodott a közigazgatási határokhoz, amint egyre inkább a nagy közüzemi vállalatok — mint amilyen az áramszolgáltató, a gáz- szolgáltató a megyében — sem képesek e határok szerint szervezni tevé­kenységüket. Azért nem képesek erre, mert a fel­adatok mások, mint voltak korábban, s ezekhez az új feladatokhoz változó szer­vezet, végrehajtási mód­szer kell. Egyszerűbben fo­galmazva: vannak teendők, amelyeknél a helyi önálló­ság dirigálja a megoldást, más tennivalóknál viszont az az ésszerű, ha út nyí­lik a közös formának. Ez a kettő nem ellentét hor­dozója, hanem éppen szükségszerű kiegészítés magába foglalója, tehát jelzője a változó elveknek, mivel a gyakorlat is módo­sul. Nem az elvi igazságok minden áron történő érvé­nyesítése hívta, hívja élet­re a regionális jellegű megoldásokat, hanem a mindennapos tapasztalatok nyomán rajzolódott -ki szükségességük. Ez magya­rázza. hogy térhódításuk objektív törvényszerűsége a fejlődésnek, nem annak függvénye tehát, hol ho­gyan szavaznak. Persze, nem baj. ha már a szava­zás tükrözi az objektív tör­vényszerűségek tiszteletét.. Mészáros Ottó A gyámhatóságok hatáskö­re, intézkedési lehetősége bő­vült, az általuk tartott vagy szervezett helyszíni ellenőrzé­sek aránya több mint kétsze­resére emelkedett. Ennek elle­nére nem kellő haO:onyságú- ak a védő- és óvóintézkedések. Tapasztalható egyes esetekben túlzott liberalizmus: figyel­meztetéssel próbálkoznak olyankor is, amikor felelősség- revonásnak vagy állami gon­dozásba vételnek lenne helye. Növekszik a gyámügyekkel foglalkozók túlterheltsége. Az ügyiratszám öt év alatt meg­kétszereződött, a 152 gyámügyi dolgozó közül mindössze 18-an függetlenítettek, a többiek kapcsolt munkakörként látják el feladatukat. Ilyen körülmé­nyek is közrejátszanak abban, hogy a gyámügyben dolgozók között fokozódik a fluktuáció. A gyámhatóságok egyik ha­tásos és fontos intézkedési formája a segélyezés. Országos összehasonlításban a megye rendkívüli segélykerete a se­gélyezettek számához viszo­nyítva alacsony, bár az utóbbi időben emelkedett. (A segély­keret összege meghaladja a hárommillió forintot, félmil­lióval több az előző évinél.) Kiemelkedően magas vi­szont, kilencmillió forint, a rendszeres nevelési segélyezés­re fordítható összeg és ez egyes esetekben megelőzheti az állami gondozásba vétel elren­delését. Mint a tanácskozáson elhangzott, folyamatosan tör­ténik az ellenőrzés, és ha nem rendeltetésének megfelelően használják fel az összeget, megszüntetik a folyósítását. A rendszeres nevelési segély nö­velésével arányosan az utóbbi időben csökkent az állami gondozásba kerültek száma, A beutalt gyermekek a me­gye intézményeiben kapnak el­helyezést. A négy csecsemőott­hon 469 gyermek fogadására alkalmas. Változás várható a gödi speciális csecsemőotthon megszervezésével. Az óvodás korúakat — megfelelő intézet hiányában — azonnal nevelő­szülőknél kell elhelyezni. Az állami gondoskodás koor­dinációs feladatokat is ellátó intézménye a megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet Pomázon, százhúsz személyes. A megyében három nevelőott­hon működik (Szobon, Abony- ban és Vácdukán), ahol ösz- szesen négyszáz rászoruló fia­talt tudnak elhelyezni. A megyei hálózat fejlődik, de- országos viszonylatban a helyek száma — arányaiban — o legkevesebb. A nevelőottho­nok működési körülményei, személyi feltételei javulnak. Sok gondot okoz azonban, hogy az állami gondozottak között lévő antiszociális magatartású, neurotikus, túlkoros gyerme­kek speciális ellátására nin­csenek megfelelő differenciált intézetek. Alkalmassá kell tenni a családokat az eredményes közreműködésre A tanköteles korú értelmi, illetve érzékszervi fogyatékos állami gondozottak közül 218 él gyógypedagógiai intézetben, elfoglalva a helyek mintegy háromnegyedét. Évek óta alig enyhülő gond a képezhetetlen és súlyosan mozgássérült ál­lami gondozottak — igények­nek megfelelő — elhelyezése. Intézménytípust és befogadó- képességet tekintve is megol­datlan az általános iskola nyolc osztályát befejezett, illetve a tizenhatodik évüket betöltött állami gondozottak elhelye­zése. Az örökbefogadott állami gondozottak száma viszont év­ről évre emelkedik. Tavaly ily módon kilencven gyermek sorsa rendeződött megnyugta­tóan. Országos összehasonlítás­ban is kiemelkedő a Gyermek és Ifjúságvédelmi Intézet kere­tében működő hivatásos párt­fogói testület munkája, mely csaknem ezer tagú társadalmi hálózatot irányít. A társadalmi szervezetek, a Hazafias Népfront, a Vöröske­reszt, a szakszervezet sajátos eszközeikkel segítik a gyer­mek- és ifjúságvédelmi mun­kát. Az ügyészség szervező, fel­világosító tevékenységével részt vállal a bűnelkövető fiatalok pártfogásánál, irányításánál. A tevékenységet az ifjúságpoli- kai és gyermekvédelmi albi­zottság koordinálja. Mindezek ellenére, mint a végrehajtó bizottság megálla­pította, a gyermek és ifjúság- védelem rendszere nem elég hatékony. Az irányítás, az együttműködés összehangolása hiányos, az erőforrások szétap­rózottak. Nem kielégítő a ta­nácsi szakigazgatási szervek, illetve a bűnmegelőzési, bűn­üldözési szervek együttműkö­dése. A közvéleményben kö­zömbösség és türelmetlenség tapasztalható. A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága hároméves intézkedési tervet fogadott el a gyermek- és ifjúságvédelem továbbfejlesztésére. Egyik ki­emelt feladat ebben, hogy a vé­dőnők, a pedagógusok és a tár­sadalmi szervezetek közremű­ködésével fokozottabban alkal­massá kell tenni a családot a gyermek nevelésére. Másrészt kiterjedtebbé kell tenni a gyer­mekvédelmi munka koordiná­cióját. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom