Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-01 / 152. szám
4 "iMikm 1982. JÜLIUS 1., CSÜTÖRTÖK Nyári kiállítás Alföldi fazekasok Pest megye déli részéről már eddig is sokan keresték tel Szolnokon a városi Galériában a II. alföldi fazekas trienná- lét, amelynek keretében az alföldi fazekas népi iparművészek legjobb munkáit mutatják be. A kiállítás augusztus 20-ig tart nyitva. Lépést tartani az idővel A közgazdaság reneszánsza — Egyre nagyobb az érdeklődés a szakemberek és a laikusok körében a közgazdasági művek iránt. Ez azonban korántsem jelent’ könnyebbséget számunkra, hiszen a könyvkiadásra fordítható pénzünk nem több, hanem kevesebb. Véleményünk szerint nem javult lényegesen a nyomdai helyzet sem. A jelenleginél ebben a műfajban is lényegesen rövidebb átfutási időre lenne szükség. Példányszám és választék — Gyakorta hiányolják az üzleti szellemet a hazai könyvkiadóktól. Tavaly, elrettentő példaként Kornai János A hiány című munkáját emlegették, amelyet olyan alacsony példányszámban jelentettek meg, hogy azonnal elkapkodták az olvasók. Ped.ig a nagyobb példányszám viszonylag kisebb költséget, illetve nagyobb nyereséget jelent. — Nehéz kérdés, amit boncolgatunk. Meggyőződésem, Centenáriumi nyitás Operaházi rekonstrukció Utolsóként a díszletfestő műhely is kiköltözött az Operaházból, s így teljesen az építők vették birtokba az épületet. A tervek szerint az épület felújításával két év múlva végezhetnek, s akkor, 100. születésnapján. 1984. szeptember 28-án az operaház ismét megmegnyithatja kapuit a nagyközönség előtt. Jelentős feladatokat kell az építőknek még megoldaniuk: elavult vagy részben elhasználódott az elektromos-, a víz-, a fűtés- és a csatornahálózat. A műszaki és az adminisztratív. helyiségekben, az öltözőkben is nagyarányú átalakítás szükséges. A nézőtér korszerű szellőztetése szintén megvalósításra vár. Felújítják a székeket, valamint a nézőtér festését, aranyozását, kárpitozását. A tetőszerkezet szintén alapos javításra szorul. Világosabb tónust kap az épület most sötét külseje is. Az átépítés idején körültekintően ügyelnek arra is, hogy megóvják a korábban helyreállított, műemlék értékű helyiségeket, illetve díszítéseket: a főlépcsőt. a büfét s a freskókat. Esszék, szavalóverseny, emlckplakett Arany János emlékére tizenkét centiméter átmérőjű bronzplaketten állított emléket a költőnek. Egyik oldalát Arany János portréja díszíti, a másikon pedig a nagykőrösi múzeum homloktere látható. hogy Kornai könyvét olyanok is megvásárolták, akik alig képesek lépést tartani gondolat- menetével. Néhány főiskolán, j egyetemen ' kötelező, illetve ajánlott olvasmánnyá tették. A frappáns cím is sokakat megtévesztett. Ezekkel a szempontokkal pedig — lássa be — nem számolhatunk minden alkalommal. Mindenesetre Kornai könyvét ismét megjelentetjük, igaz, a csak néhány tucat szakember számára érthető matematikai függelék nélkül. — Sokan helytelenítik, hogy kiadványaik mindössze néhány ezres példányszámban jelennek meg, mintha elzárkóznának a közgazdasági ismeretek széles körű népszerűsítésétől. — A kiadó elsődleges célja: közgazdasági szakemberek és jogászok kezébe adjon szakkönyveket. De a szélesebb körű ismeretterjesztést szolgálja például a Változások, váltások és válságok a gazdaságban című kötet, amelyet hazai és külföldi szerzők munkáiból Varga István emlékére állítottunk össze. Az időszerű köz- gazdasági kérdések sorozatban a szociálpolitika és gazdaság kérdéseivel, valamint beruházási témákkal foglalkozunk. Ugyanebben a sorozatban jelenik meg Nyilas András: A magyar válasz a világgazdaság kihívására című munkája. A szakemberek és a közgazdasági irodalom iránt érdeklődők általában szívesen fogadják a NobeVdijasok sorozatban közreadott kiadványokat. Idén Herbert A. Simon: Korlátozott racionalitás és Bertill O. Lim: Interregional kereskedelem című kötetét jelentetjük meg. dig mi ügy véljük, lenne irántuk kereslet. Ezért július elsejétől katalógus- és árjegy- zékbollunkban árusítjuk őket. — Az idei könyvválasztékból mire hívná fel olvasóink figyelmét? — Néhány, szerintünk jelentős műről már szót ejtettünk. Ezeken kívül a szakemberek figyelmébe ajánlom Vida: Védjegy és vállalat, Pásztor Sára: Külgazdaság és fejlesztési politika, Bonifert: Gazdasági szabályozás és vállalati érdekeltség című munkáját. Tanácsi fejlesztésekkel foglalkozó dolgozók forgathatják haszonnal Vági: Versengés az erőforrásokért című könyvét. Külkereskedelmi köteteink közül D. Hayes: A remény sugarai (Átmenet az olaj utáni korszakba) című tanulmánya számíthat érdeklődésre. — Milyen újdonságokat ki" nálnak a jogász olvasóknak? — Elsősorban a kézikönyv jellegű irodalmat, például a gazdaságirányítás, az adózás szabályozásának témaköréből, és jó néhány, a gazdasági szakemberek körében is hasznosan forgatható jogszabálygyűjteményt. Nem szóltunk még a szociológiai művekről. Idén jelenik meg E. Dürkheim: Az öngyilkosság, Durand: A le’áncolt munka, Laky: Érdekviszonyok a vállalati döntésekben című könyve. A receptektől a mesékig Érdeklődőknek is Igaz, ezek a könyvek is csak két-három ezres példányszámban kerülnek az olvasókhoz, de hogy valójában mennyit nyomtatunk belőlük, az nemcsak a mi terveinktől, hanem a könyvterjesztő vállalatok elképzeléseitől is függ. — A kiadónak nincs módja kockáztatni? — Ezzel is megpróbálkozunk. Néhány munkánk megrendelés híján évek óta a raktárakban porosodik, pe— Vitathatatlan, hogy a legnagyobb olvasótábora a Minerva védjegyű, de a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó gondozásában megjelenő köteteknek van. Huszonnyolc, részben a rádió, illetve a televízió műsoraihoz kapcsolódó kiadvány* jelenik meg a szakácskönyvektől a népszerű tudományos dolgozatokon ke resztül egészen a mesekönyvekig. A széles választékból Mohás Lívia: A szülői mester ség, A gyógyító tudósok, valamint Keresztury Dezső: Híres magyar könyvtárak című munkáit emelném ki. — Mikor találkozunk a könyvesboltokban is az említett kiadványokkal? — összesen 49 közgazdasági, hat szociológiai, 21 jogi és 28 Minerva-könyvet adunk ki ebben az évben. Jelentős részük — a tavalyi sikeren felbuzdulva — a műszaki és közgazda- sági könyvnapok alkalmával kerül az olvasókhoz. Cs. A. Arany János Nagykőröse méltóképpen kívánja megünnepelni a nagy költő halálának közelgő százéves évfordulóját. Mint dr. Novák László, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója elmondotta, a centenáriummal kapcsolatos rendezvénysorozat irányítója a múzeum és az Arany János Társaság lesz. Ebben az évben már több alkalommal is megemlékeztek nagy költőnk munkásságáról. Születésének százhatvanötödik évfordulóján például Sellei Zoltán és Sáf- rán György irodalomtörténész tartott előadást. A költő és Erdélyi János barátságáról szóló dokumentumokat, emlékiratokat tárt a nagyközönség elé a két néprajzkutató Erdélyi-unoka: Erdélyi Zsuzsanna és Ilona. Az országos rendezvénysorozat októberben kiállítással kezdődik, amelyet Keresztúry Dezső nyit meg. Október 15-től 17-ig tart majd az a háromnapos konferencia, amelyen részt vesz Benjámin László, Képes Géza, Németh G. Béla, Sőtér István és Tolnai Gábor is. Arany János halálának évfordulóján. október 22-én megkoszorúzzák a költő sírját a Kerepesi temetőben. Nyolc nappal később pedig Nagykőrös ad otthont az országos középiskolai Arany János balladamondó verseny döntőjének. Ebben a hónapban jelenik meg az Arany-tanulmányok című kötet is, amely tizenkilenc neves magyar író, esztéta, irodalomtörténész esszéit foglalja magában. Az illusztrációkat Miklósovits László készítette hozzá. Az Arany János Társaság fölkérésére Borsos Miklós Nyugdíjasként is nevelni akar Hogy emberré legyenek lépteim. Üres padok, kihalt tantermek a tápiószelei iskolában. Itt is megkezdődött a nyári vakáció. Azért mégsem néptelene- dett el teljesen az épület. Kali Endre iskolaigazgatónak van még mit tennie, mert augusztus 15-én nyugdíjba megy, s mindent a legnagyobb rendben szeretne átadni utódjának. Negyvenhárom évi tanítás után készül ez a tősgyökeres Pest megyei matematika—fizika szakos tanár élete egyszeri és megismételhetetlen eseményére. Nyáregyházán kezdett el tanítani. Négy évet töltött tanyai iskolában, Tápiószeléve 1943-ban került, s az utóbbi huszonhét évben igazgatóként tevékenykedett. — Elképzeléseim szerint, csak mint iskolavezető kívánok nyugdíjba menni — magyarázza. — Ha szükség lenne rám, szeretnék még oktatni. Oda megyek, ahol a legnagyobb a hiány pedagógusból. Ha kell, alsósokhoz, ha A csöndes úgy kívánják, akkor napközifolyosón be. A legszívesebben azért természet- mégiscsak matematikát és fi- ellenes zikát tanítanék. Hozzámnőtt visszhangot ez az iskola. Több tanítvá- vemek a nyomból pedagógus lett, s jelenleg egy tantestületben tanítunk, mint kollégák. Jó érzés, akárcsak az, amikor az osztályban végignézek a gyerekeken, s olyat találok köztük, akinek nagypapája vagy nagymamája az első növendékeim közé tartozott. Generációk nőttek föl Kali Endre keze alatt. Odaadó munkáját méltán ismerték el a Kiváló pedagógus kitüntetéssel, amely előtt már az Oktatásügy kiváló dolgozója megtisztelő címet is a magáénak mondhatta. Szaktárgyai mellett nagyon szívesen foglalkozik a zenével. Zongorázni és harmonikázni szokott, tagja a községi énekkarnak is. — Érdekes dolog ez — mo- solyodik el. — Ha reggel bejövök az iskolába, elfelejtem minden otthoni gondomat, bajomat, s vsak a gyerekek, a munka létezik számomra. Hozzá kell tennem azonban, hogy szerencsés természetem van, mert családi körben a benti problémák kerülnek el. Ha valaki megkérdezné tőlem, milyen útravalót adnék egy kezdő pedagógusnak, azt mondanám, hogy ez mindenek előtt és fölött hivatás — csupa nagybetűvel. A tanító, tanári pályát szeretni kell, de ugyanúgy a gyerekeket is. Nincs köztük reménytelen, ne- velhetetlen. Mindent meg ke'l tenni értük —, különben nincs értelme az egésznek; jobb, ha más' munka után néz az em bér. Egy pillanatra elhallgat. Talán magába tekint, majd lassan, megfontoltan mondja: — Tudja, én sohasem mutattam ki úgy igazán, hogy szeretem a tanítványaimat. Mindig szigorú voltam hozzájuk. Azt hiszem, ez igazibb kapcsolatot takar, hiszen, ha azt akarom, hogy ember váljék belőlük, követelnem kell tőlük. Aztán a matematikáról esik szó. Megtudom, hogy valóban jó matematikus ötévente egyszer kerül ki a pedagógus keze alól. Rendhagyó eset: ritka képességek kellenek hozzá. Ezért volt számára nagy élmény, hogy a tavalyi osztályából kettő is akadt. Most a nagykőrösi gimnáziumba járnak, megtartották jeles eredményüket, s egymás után nyerik a matematikaversenyeket. v Most az ablak felé kapja hirtelen a fejét. Kint nyári vihar előtti szél kavarja a port. Visszafordul. Ügy tűnik, a szemébe is belekerült néhány porszem... Körmendi Zsuzsa ^Heti FILMTBGYZETB Csárdáskirálynő Psoía Irén, Latinovits Zoltán és Huszti Péter a Csárdáskirálynő filmváltozatában Javában dúlt az I. világháború, amikor — 1916. november 3-án — a Király utca (ma: Majakovszkij utca) híres operettszínházában. a Király Színházban bemutatták Kálmán Imre új operettjét, a Csárdás- királynőt. Az osztrák librettis- ták, Stein és Jenbach szövegkönyvét Gábor Andor fordította magyarra; főleg az dalszövegek sikerültek bravúrosan. Az operett óriási siker lett; dalait napokon belül felkapta a nagyközönség, s még a cigányprímások is azonnal játszani kezdték az Emlékszel még ■ ■., a Jaj, cica, A lányok, a lányok, a lányok angyalok, s a többi slágert. Miközben a monarchiában már jegyre adtak minden fontos élelmiszert, s a frontokon egyre-másra szenvedték a súlyos vereségeket a központi hatalmak. Pest egy sanszonett és egy hercegfi szerelmi történetének drukkolt. A Csárdáskirálynő azonnal több százas sorozatot ért el, s azóta is alig volt olyan színi évad, melyben valamelyik színházunk műsorán ne szerepelt volna. 1954-ben Békeffy István és Kellér Dezső átdolgozta; azóta ebben az új változatban arat újabb és újabb sikereket. De most ne erről beszéljünk. Beszéljünk arról, hogy ezt a sok szempontból valóban klasz- szikus operettet 1971-ben finnre vitte Szinetár Miklós rendező. A forgatókönyvet Mischa Miéinek társaságában írta; a Békeffy—Kellér változatot használta fel, de visszanyúlt az eredeti librettóhoz is, és annak néhány motívumát is bedolgozta a filmbe. Parádés szerep- osztást szervezett össze: Syl- viát, a híres sanszonettet. a Csárdáskirálynőt a reprezentatív megjelenésű, nemzetközi hírnevű olasz operadíva. az akkor (az Operalexikon szerint) harminchét esztendős Anna Moffo játszotta — énekelte. Edwinnek a szerepére a nagyon fiatalon már híressé vált, akkor mindössze harminchárom éves német operaénekest, René Kollót hívták meg. Bóni gróf Németh Sándor volt. Miskát, az orfeum pincérét pedig Latinovits Zoltán játszotta. A film nem sikerült igazán jól. A jeles operaénekesek han- gilag ugyan megfelelő színvonalat jelentettek, de a színészi játékban bizony nem valami acélosat nyújtottak (különösen Kollo volt merev, hideg). S mi tagadás: Miska főpincér szerepét sem Latinovitsnak találták ki. Az ő színészi alkata ezt a kedves, svihák operettkaraktert is magához súlyosította, s így nem annyira Miska, az orfeumpincér jelent meg a vásznon, mint inkább egy kiváló színész, aki — mintegy tévedésből — egy nem neki való szerepet játszik azzal a finom fölénnyel, ahogyan egy kiváló színész eljátszhat egy ilyen kedves kis karakterfigurát. A Kálmán Imre születésének 100. évfordulóján most felújított filmben ma is csak Németh Sándor Bóni grófja és Dagmar Koller Stá?i grófnője képviseli az igazi operettstüust — mert, hogy Szinetár nem akart mást. mint operettet játszatni. Talán nem érdektelen az ő munkájával kapcsolatban sem megjegyezni: amikor 1154- ben — 22 évesen! — megrendezte az Operett Színházban az átdolgozott Csárdáskirálynő bemutatóját Honthy Hannával, Feleky Kamillái, Rátonyi Ró- berttel, Zentai Annával, s a műfaj más kitűnőségeivel, sokkal sikeresebb munkát végzett. Akkor azzal a rendezéssel volt valami mondanivalója a darabról; a filmmel semmi különösebb mondanivalója nem volt, csak éppen lefényképezték a történetet, megfelelően színes, látványos kiállításban. Ettől aztán menthetetlenül előbújtak a mese banalitásai, sőt a különben vitathatatlanul nagyszerű zene közhellyé vált fordulatai is. Ez a filmváltozat annak idején is meglehetős csalódás volt; tizenegy évvel elkészülte után még inkább az. Hárman a slamasztikában Neil Simon amerikai drámaírót eléggé ismeri a magyar színházlátogató közönség is; a sikeres vígjátékszerző minduntalan megjelenik a magyar színpadokon, és igazolja, hogy a habkönnyű vígjáték, melyben némi szellemes párbeszéden, egy kis ügyesen bonyolított kavarodáson és néhány szóviccen túl más nemigen található, mindenhol jól eladható. Hőseit, az átlagos amerikai értelmiségit, vagy a közepesen jómódú polgárt, a gyanútlan magyar néző néha még irigyelheti is, vagy sajnálhatja, ha úgy szottyan kedve, mert hogv viszonylag jól élnek ezek a hősök, s mert hogy e jólét közben olyan iszonyú gondok gyötrik őket, mint egy össze- kuszálódott házasság, vagy egy minduntalan elromló vécéöblítő. Neil Simon most filmen is egy igazi Neil Simon darabot prezentál nekünk. A Hárman a slamasztikában pontosan azt a dramaturgiát követi, mint Simon színpadi vígjátékai, ugyanazok a figurák is, ugyanazokkal a mondvacsinált konfliktusokkal és álmélységekkel. Simon igyekszik elhitetni, hogy hősei kötélen táncolnak, de mihamar kiderül, hogy a kötél mondjuk harminc centiméteres szédítő mélység fölött húzódik, de ha ügyesen fényképezik, akkor ez nem látszik. Az egy kissé ütődött író. egy nem kissé ütődött ügyvédnő és egv még jobban ütődött ügyész háromszögtörténetét elmesélő film oly gyorsan felejthető, hogy ki sem érünk a moziból az utcára, máris alig emlékszünk rá. Vízimese Lengyel—angol mesefilm. Charles Dickens gverektörté- neteit (Cooperfiald Dávid, Twist Olivér és társaik), Hauff. a Grimm testvérek és Andersen meséit felhasználó mesével, s érdekességként a játékfilmet és a rajzfilmet vegyítő stílusban. A végén a jó elnyeri jutalmát a rossz megbűnhődik, mint a mesében. De hát ez valóban mese. Takács István § _ Az 1929—33-as gazdasági világválságot kevesen Ctz^ ták meg veszteségek nélkül. Ezen kevesek közé taríoz- ^ tak a közgazdasági könyvek, újságok, folyóiratok kiadói, ^ terjesztői. Vajon a magyar Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó meggazdagodik-e a 80-as évek elején? A kérdés a 8 kiadó irodalmi vezetőjének, Coíel Kornélnak szól.
