Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-14 / 163. szám
Nemrégen üzemel Monoron a Shell ben zinkút, illetve a szerviz háta mögötti területen a MÉH-vállalat új bontó- és haszonvastelepe. Az ócskaságok közé került gépekből kiszerelik a használható fődarabokat, alkatrészeket és értékesítik. Beigazolódott, a hulladékból megmentett forintok nagy összeget tesznek ki, ráadásul — elsősorban a mezőgazdasági üzemekben — csökken a hiánycikkek miatti bosszúság is. A vendég érdekében Változó ellátás, színvonal Csak az étterem, italbolt kelendő Nem kell a vegyesbolt, élelmiszerüzlet, pedig a működési területen több mint húsz üzlet átadására írt ki, hirdetett pályázatot a Monorvidéki Áfész. Mindössze egyetlen egy bátor pályázó akadt azonban, aki Pilisen esetleg az új vezetési formát választja. Jó példák Az italboltok, presszók bérbevétele iránt azonban már nagyobb az érdeklődés. — A meghirdetett tíz egység mind lelkes gazdára talált, akiknek általában nem jelentett nehézséget az új életforma, hiszen eddig is ebben a munkakörben tevékenykedtek — hangoztatja Somodi László, a szövetkezet osztály- vezetője. Persze nemcsak segítik, figyelemmel is kísérik az újformájú üzletvezetői tevékenységet, az eddigi megállapítások szerint ezek a vendéglátóhelyek otthonosabbá váltak, színvonal nemcsak a kiszolgálás, minőségében emelkedett jelentősen, hanem az áruválaszték, a közvetlen környezet .kulturáltsága mellett a higiénia, a tisztaság is. Többek között azonban ki kell emelni Vecsésen a Magdi presszót, Üllőn pedig a Négy szürke falatozót, ahol betonborítást kapott a színes bútorokkal teli kerthelyiség, büfékonyha is létesült, hogy falatozni is tudjon a csendes beszélgetésre beülő. szívesen látott vendég. Ezeknél a vendéglátó helyeknél persze a bevétel is egyenes arányban nőtt, amelyet nemcsak az alkalmazkodó nyitvatartás eredményezett. Tatarozás, csinosítás Tizenhárom italmérés azonban még „árverésre” vár. A szövetkezet gondozásában csupán néhány melegkonyhás üzlet marad, nagyobb beruházást nem is eszközölnek, csak a szintentartás a cél, tatarozzák, festik, mázolják az üzletek eladó- és raktárterét, azonnal üzemképes állapotba hozzák a meghibásodott hűtőapparátusokat. Különösen azon üzletek szépítésére fordítanak nagy Mit csinál nyáron a kazánfűtő? Nem kenyere a tétlenség Szokatlanul csendes volt az Ady Endre utca. Pedig innen van az Ipari Szerelvény és Gépgyár maglódi gyára ^főbejárata. A rámpán, amely 'mellé a kamionok szoktak állni, némán pihent az autódaru. Az adott pillanatban csak ketten szorgoskodtak a bejáratnál. A gyár egész területén a jó közlekedést biztosító betonozás még itt-ott meglevő foghíjait igyekezett megszüntetni a két betonozó, Szilágyi József, a gyár saját kőművese és segítője, László Pál, a kazánfűtő. Ök mondták, hogy eddig idén több száz négyzetméter felületet betonoztak le, udvart, utat, s a hegesztőműhelyt. Persze nem csupán ketten dolgoztak, s nem is kézzel keverték a masszát. I ;az, az első nagyobb keverést még saját maguk csinálták, géppel, de a munka méretei szükségessé tették később a mixerkocsik kész betonszállítmányait. Amikor megérkezett egy-egy mixerkocsi, minden, éppen nem a termelésben dolgozó részt vett a beton terítésében. így került a kőművesek közé László Pál is és időnként a másik két kazánfűtő. Harazin István és Jobbágy Gyula. A hatalmas beton munkát megcsodálva, László Pál betéríti a vendéget. igazi birodalmába, a kazánházba. Az egyik olajkazán éppen várja a kazánbiztosítási vizsgát, mert nemrég volt szétszedve, ellenőrizve, javítva, vízkőol- dóval tisztítva, de a másik már üzemel. S hogy mennyire „övé” ez a birodalom, bizonyítja, hogy saját ötleteit sem sajnálja jobb munkája érdekében. Mert nagy a távolság az Ady utca két oldalán települt gyárrészlegek között, külön kazán kellett a fürdők melegvíz-ellátásához, s külön a fűtéshez. S hogy a fúrt kút vizét ne nagyon „húzza” meg a szivattyú, a fűtő tervezett egy külön tartályt, amibe kis keresztmetszettel folyamatosan töltődik a melegítendő víz. A délelőtti és a délutáni műszakok találkozása táján begyújtotta a hőtermelő szörnyeteget. o o A két nagy bojlerban elegendő víz melegszik ahhoz, hogy mindenkinek jusson a tisztálkodáshoz. Mert különösen ilyenkor, a nyári kánikulában hamar kimelegszik az ember a hegesztőpisztoly vagy akár az esztergavad mellett... Aszódi László Antal El$© helyen Nagy bravúrt vitt véghez a sülysápi serdülő labdarúgócsapat az 1981—82-es évi bajnokságban. Ezúttal első ízben indultak a nagykátai járás áltál szervezett csoportban, s a bemutatkozás fényesen sikerült, hiszen elhódították a bajnoki címet. A sikerből nagy részt vállalt Veres Lajos, a csapat edzője, aki elsősorban az 1. számú általános iskola tanulóiból válogatta össze az együttest. gondot, ahová új, hozzáértő gazdát várnak, hogy külsőben is megközelítse, elérje az otthon megszokott szintjét. Az osztályvezető megemlíti, hogy Üllőn több mint kétmilliós költséggel 180 négyzetméter alapterülettel bővítik az Öcsai úti üzletet, elkészülte után ez lesz a község legnagyobb bevásárlóhelye. Új üzemcsarnok A községszéli áfész ipartelepen pedig tágas üzemcsarnok építése kezdődik meg a közeli időben, amelynek a bekerülési értéke meghaladja az ötmillió forintot. Persze, a vegyesboltok, • élelmiszerüzletek bérbeadása továbbra is napirenden szerepel. Kiss Sándor Nagyobb genetikai képességű fajták a köztenyésztésben Mindannyiunk előtt ismert, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok milyen jelentős szerepet töltenek be a nagyüzemek mellett a mezőgazdasági árutermelésben. Ezt bizonyították és bizonyítják az eddigi tapasztalatok is. A kisüzemi gazdaságokban még mindig jelentős lehetőségek, tartalékok vannak, amelyek szervezett formában még jobban kihasználhatók. Hazánkban az egyes megyék között jelentős eltérések, arányok mutatkoznak a népsűrűség, foglalkoztatottság és az állatállomány nagysága tekintetében. Nehéz fizikai munka Szűkebb pátriánkban az állattartásnak nincsenek olyan nagy hagyományai, mint például a szomszédos ceglédi járásban. Így jelenleg is sok gond, probléma terhelte és terheli a kisüzemi állattartást. A legidősebb és legtöbb anyagi eszközt igénylő ágazat a szarvasmarhatenyésztés. A kellő ipari háttér hiánya miatt a nehéz fizikai munka dominál az állattartásban. Nem megoldott a szálas és tömeg- takarmány-ellátás sem. Zömmel nyugdíjasok, idősek, háztartásbeli nők gondozzák az Pilis, Nyáregyháza Térítésmentes véradónap A Vöröskereszt járási vezetősége és a helyi alapszervezetek szervezésében tegnap önkéntes térítésmentes véradónapot tartottak Mendén és Űri- bon. Ma délelőtt fél 9-től 16 óráig ismét emberbaráti cselekedetre, azaz önkéntes véradónapra várják a pilisi és a nyáregyházi 18 éven felüli lakosságot. A térítésmentes véradást Pilisen az 1. számú általános iskolában, Nyáregyházán pedig a nagyközségi közös tanács ki- rendeltségén tartják meg. Sör — két járásba is A Monori Állami Gazdaság sörpalackozó üzemében három műszakban dolgoznak folyamatosan, hogy a palackozósor teljes kapacitását kihasználják. A dabasi járás felét cs a monori járást látják cl innen sörrel. Jobb oldali képünkön: Burján Mihály engedi a Kőbányai Sörgyárból érkezett tartálykocsiból a palackoznivalót. Alsó képünkön: Baskó Já- nosné a zárógépet kezeli. Barcza Zsolt felvételei állatokat. Csökkent a fiatalabb korosztály állattartási kedve. Takarmányárusítók A legnagyobb lehetőség a sertéstartásra és -hizlalásra van a monori járásban is. Minden községben van takarmányárusító üzlet. Megkezdődött — már korábban — a vemheskoca-kihelyezési akció. Az elmúlt hat esztendőben 2 ezer 600 darab vemhes állat került a háztáji gazdaságokba. Ezzel megtörtént a teljes állományváltás és az intenzív, nagyobb genetikai képességű fajták kerültek a köztenyésztésbe. 1975-ben még csak 6 ezer 400, négy évvel később már 27 ezer darab sertést adtak le az egyéni tenyésztők, a jelenlegi létszám pedig 30 ezer körül van. A szarvasmarhaállomány 700 darab jelenleg. A kisüzemekhez 1974-ben kezdődött a kihelyezés. A pilisi Aranykalász Tsz száznegyvenegyet, a vecsési Ferihegy kilencven- egyet, az ócsai Vörös Október 70 darabot helyezett ki a járás területére. Sajnos, a nagyüzemek még mindig kevés támogatást adnak a kistermelőknek. A baromfitartás jobbára csak önellátó célokat szolgál a háztartásokban. Jelentős még a házinyúl tenyésztése, amelynek zöme a vasadi Kossuth Szövetkezet integrációjában történik. Évente 100 vagon nyúl kerül a szövetkezeten keresztül leadásra. A két áfész és a szakcsoportok is jelentős forgalmat bonyolítanak le a nyúl- leadásban. Fokozott erőfeszítések A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben minden lehetőség kihasználására szükség van a népgazdaságnak. Ezért a jövőben is fokozott erőfeszítésekre van szükség a kisárutermelés fellendítése, segítése érdekében a monori járás területén is. G. J. A jogsegély igazi haszna Ma már kevés olyan mező- gazdasági üzeme van, ahol ne működne az üzemi jogsegély- szolgálat. Néhány évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre mindenütt. hogy segítsenek a dolgozók jogi problémáinak megoldásában, ne kelljen mindjárt ügyvédhez fordulniuk. Attól függetlenül, hogy rengeteg a per, köztük olyanok, amin a kívülálló csak nevet, mégis igaz, hogy minden ügy annak fontos, akit érint. Az is kétségtelen tény, hogy a bíróságok túlterheltek, sok ügyben kell határozniuk, többek között ezért is van létjogosultsága az üzemi jogsegélyszolgálatoknak. Sokszor elég, ha csak felvilágosítást adnak a hozzájuk fordulóknak, máskor beadványt készítenek, s ezzel le is zárható az ügy. Az ecseri Rákosmezeje Tszben működő jogsegélyszolgálathoz az év első öt hónapjában 91 esetben fordultak a tsz-ta- gok és alkalmazottak panaszaikkal. öt esetben beadványt készítettek a jogászok, nyolcszor a beadvány megfogalmazása mellett hivatalos eljárást is kértek a különböző hatóságoknál, államigazgatósági szerveknél. Háromszor a bíróság előtt is képviselték dolgozóikat méghozzá eredményesen. A többi panaszos beérte a szóbeli tájékoztatással, felvilágosítással, s elégedetten nyugtázhatta, hogy panaszait megfelelően intézik a termelőszövetkezet jogi szakemberei. Elhunyt Egres Miklós Hosszantartó, türelemmel viselt betegség után, 85 éves korában elhunyt Egrés Miklós üllői nyugdíjas, aki csaknem két évtizeden keresztül volt lapunk hűséges társadalmi tudósítója. Korát meghazudtoló frisseséggel küldte szinte hetente ki- sebb-nagyobb tudósításait Üllőről, szűkebb hazája történéseiről, eseményeiről. Egres Miklóst nagy mellett kísértek utolsó az üllői temetőben. részvét útjára Megszépül, csinosodik a presszó A téma az utcán hever ... Így van ez akkor, ha a sétáló nyitott szemmel iár-kel. s ezernyi kisebb-nagyobb épülő, szépülő, javuló dolgot vesz észre, szinte naponta egy olyan kis községben is, mint Ecser. A néma főút mellett, csendben, dolgukat tudó emberek dolgoznak az Alsó-Tápiómenti Áfész 3-as számú presszójánál. Mint azt a helybeliek bizonyára tudják, a presszó nem régen tűzvész martaléka lett. Az áfész saját karbantartói két hónappal ezelőtt kezdtek a teljes felújításhoz. Aki az ablakon bekukucskál, bizony kellemesen meglepő látványban lehet része. A belső helyiségek teljesen újra lettek festve, mázolva, a falakat szép tapéta, s magas lambérialábazat takarja. A meghitt hangulatot a máshol oly kedvelt boxok teszik majd teljessé. Az egész berendezés, a bútorzat vadonatúj lesz, de s vendéglátó egység dolgozói is sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak, ha ismét nyit a presszó. Ottjártunkkor Vastag Lajos kőműves dolgozott éppen az épületben Cseri György és Csaba Sándor kollégáival. A vegyes tüzelésű kazán már készen áll a pincében, a napokban szerelik a helyiségekbe a központi fűtés radiátorait. A presszó előtere egészen az árokig ki lesz betonozva, hogy esetleg székeket is lehessen kitenni a gyönyörű útszéli fák alá. S az árkot is kiássák, valóban vízelvezetővé teszik. Egyébként ők azok. akik rész' vettek az ecseri ABC-áruház építésében, sőt tulajdonképpen vezető szerepet vittek a kivitelezésben. Ügy tűnik szép munkát végeznek ezúttal is. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Hulladékból mentett forintok M A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1982. JULIUS 14., SZERDA Évente száz vagon házinyul A kisüzemek még tökbet tudnának
