Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-13 / 162. szám
4 1982. JÜLIUS 13., KEDD Évente ismétlik Fotóbiennálé Bezárult a III. esztergomi fotóbiennálé. A háromnapos találkozón több kiállítást is nyitottak, köztük azt a nagyszabású tárlatot, amelyre az ország különböző részeiből 180 alkotó 1300 felvétellel nevezett be; ezekből százat mutattak be. Kiállítás nyílt André Kertész, New Yorkban élő magyar származású fotóművész felvételeiből is. A biennálén több szakmai előadást is tartottak, S a rendezvény alkalmával találkoztak a fotóművészet nagy öregjei és véleményt cseréltek a pályakezdő fiatalokkal. A jövőben Dorog és Esztergom váltakozva szervezi meg a fotóbiennálét. Néprajzi múzeumok cseréje Hartai szoba Ausztriának A Budapesti Néprajzi Múzeum egy hartai német szoba teljes berendezését küldte el a közelmúltban a Bécsi Néprajzi Múzeumnak. A szoba bútorait a berendezéshez tartozó más tárgyakkal: térítőkkel, ágyneműkkel, képekkel és fali tányérokkal egészítették ki. A hartai szobát a kittseei kihelyezett néprajzi múzeumban, az egykori Esterházy-, illetve Batthyány-kastélyban mutatják be. A Budapesti Néprajzi Múzeum viszonzásul később ausztriai parasztszoba berendezést kap. A magyar múzeum a bécsi múzeummal korábban megállapodást kötött, hogy gyűjteményeiket műtárgycserével egészítik ki. Ennek első mozzanata a hartai szoba kiküldése. A bécsi múzeum gyűjteményében ugyanis alig található Magyarország területéről származó tárgy, mert amikor délkelet-, illetve kelet-európai gyűjteményeit összeállította — az Oszrák—Magyar Monarchia idejében — a kialakult gyakorlat szerint az ottani kutatók nem végeztek néprajzi gyűjtőmunkát Magyarország területén. A megállapodás megvalósításával most teljesebbé teszi gyűjteményét az osztrák intézmény. Zsámbék ’82 — Nyári egyetem Mennyit ér egy huncut? Érdekes emberek, gondolatébresztő témák Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola zsámbéki tagozatának épülete most sem csendes. Itt tartják az ötödik művelődéstörténeti nyári egyetem rendezvénysorozatát pedagógusjelöltek, művészeti főiskolásak részvételével. A nyári egyetem: állam az államban. Váltópénze a huncutka — égetett agyagkorong —árfolyama változó, olykor tizenkét huncutka ér egy huncutot, o’r/kor tizenöt. Attól függ, mekkora teljesítmény, hírverés, korreferátum, hozzászólás, mosogatás, székhordás, vagy egy-egy előadás látogatása után jár a huncutka. Az államban további államok találhatók, például a nagyhatalom, Sellász, vagy a kisebb, még fejlődő Nagytörpe- ség. Az államok bonyolult gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn egymással — a valóságot szimuláló politikai játékban. Ami közös, *s ami egyben a nyári egyetem lényege: a nyelv. Legyen ez a rjyelv természetes, vagy mesterséges, legyen az irodalomé, a képző- művészeté vagy a zenéé, netán a matematikáé. Itt a kommunikációról van szó. Öntevékeny körök Az aulában érdeklődők veszik körül Dömölki Bálint matematikust, aki épp arról beszél: a mesterséges nyelveknek sok változatával találkozhatunk a hétköznapokon. Például ilyen nyelven tájékoztat — hol világosan, hol kevésbé közérthetően — a vasúti menetrend, a közlekedési táblák erdeje, vagy a gépekhez mellékelt használati utasítás, ilyen nyelvet használ a légiforgalom irányítója. Ami bizonyos: e nyelvek akkor jók, ha a kommunikáló emberek egyszerűen boldogulnak, s szavaikat egyformán értelmezi az információt adó és fogadó. Ez az előadás csak egy a sorból. A nyári egyetem hallgatói találkozhattak már Keresztúri Dezsővel, aki Goethéről beszélt, Csányi Vilmossal, ő a magatartásgenetikáról szólt. Dr. Czeizel Endrével könyvéről — Műalkotásokról az orvosgenetikus szemével — vitáztak, Szecskő Tamás, a tömegkommunikáció jelenéről és jövőjéről tartott előadást, mások a szociálpszichológia, a nyelvészet szemszögéből szóltak a témához. Se szeri, se száma az öntevékeny köröknek: tér-látás-al- kotás. a nevelési helyzet kommunikációja, zene és matematika, nemzetközi nyelvek, tv- műsorok elemzése, jelrendszer az irodalomban, számítógép-építők klubja, tartalom- elemzés, művészet-terápia. Azután a rengeteg beszélgetés. Például a nevelési központokról, a nevelőotthonokról, a színházi műhelyekről, a katasztrófa-filmekről, s este tíz órától szinte mindenről — az- alkoholmentes teaházban. Akad még a programban ismerkedés a párizsi Pompidou központtal, s a francia konyha remekeivel, találkozó előadóművészekkel, s a főiskolások, egyetemisták Itt rámolnak be saját tudomágzar % nyos kutatásaik eredményéről. Kiállítás nyílt, három is: az egykori Centrál kávéházról, láthatók Faust-illusztrációk, várja az érdeklődőket Virágvölgyi Péter tJj írásminták című bemutatója. A korszerű műveltség Nem könnyű itt eligazodni. Azért akad segítség. Tóth László, az ELTE KlSZ-bizott- ságának közművelődési felelőse mondja: — A Magyar Tu- domáriyos Akadémia a hetvenes években vázolta az ezredfordulóra várhatóan korszerű általános műveltség körvonalait, s megjelölte azokat az irányokat, amelyekből megközelítheti az oktatás ezt a műveltségi anyagot. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem köz- művelődési titkársága 1978 óta most ötödször szervezett nyári egyetemet. Korábban szó volt már az oktatásfejlesztési ajánlásokról, a nyelvi kommunikációról, az esztétikai nevelésről, és a történelmi, politikai, társadalmi nevelésről. Most arra törekszünk, hogy az Akadémia koncepcióját megismertessük a jövő értelmiségijeivel, azokkal, akik néhány év múlva másokat fognak nevelni. — Ezt a célt szolgálja a sokféle módszer, az előadások és bemutatók éppúgy, mint a politikai modellezés vagy a közös sport, s az utolsó két napra tervbevett pozsonyi hajóút, s a hajón úszó teaház, ahová kulturális vállalkozókat invitáltunk, közöttük Hernádi Gyulát, Jancsó Miklóst és Be- reményi Gézát. Priszter Andrea, az ELTE közművelődési titkárságának munkatársa: — A kommunikáció témája tudományközi. Az emberek megszokták, hogy a matematikaórán a matematikáról. a nyelvtanórán a nyelvről, a történelemórán a történelemről hallanak. Aki TIT-előadásra indul, tudományos tájékoztatást vár, aki színházba, az színdarabot szeretne látni. Mi most sokféle módon és sokféle kiindulópontból egyetlen téma, a kommunikáció felé közelítünk. Kitágult a világ, különféle kultúrák találkoznak, más-más nyelven beszélő emberek, s érteni egymást nehezebb, mint volt valaha. Szeretnénk képet adni arról, mit tud ma a tudomány a kommunikációról, s szeretnénk felkelteni a résztvevők érdeklődését a mai, s a még csak várható újdonságok iránt. A leendő pedagógusok gyakorlati hasznot is remélhetnek: elleshetik a módszereket, hogyan teremtsenek kapcsolatot a gyerekekkel, s hogyan beszéljenek velük gyermeknyelven. Félszáz kötet a listán A nyári egyetem diákjai között húsz gyerek is akad. Velük együtt gyakorolnak a nagyok. Hogy mit? Kádár Orsolya és Kriszta ikrek, Viseg- rádról jöttek, ősztől hatodik osztályosok. — Rengeteget fürdőnk, kirándulunk. Sok játékot tanultunk, még újságot is írunk. Meg énekelünk, gitárszóra, eszperantóul. Az a legjobb az egészben, hogy még mindig találunk izgalmas elfoglaltságot, soha nem ismételjük ugyanazt. Acs Tünde Zsámbékon másodéves: — Vége a tanévnek, de itt maradtam tanulni. A főiskolán ezt a tizenegy napot elismerik népművelési gyakor- latnak. De nem ezért... A nyári egyetemen olyasmit ismerhet meg az ember, amit a tanítóképzőben diákként aligha •.. Neudl Erika, a dunakeszi 5. számú óvodából jött: — öt éve még főiskolás koromban vettem részt először a nyári egyetemen. Most, amellett, hogy érdekes emberekkel találkozom, érdekes témákról hallok, az öntevékeny kreatív kört vezetem: gipszből, anyagból, textilből készítünk mindent, amit az anyag megenged. Idén sok a gyerekekkel kapcsolatos téma. Oktatási módszerekről, alkotó gondolkodásról kapcsolatteremtésről vitázunk. Óvónő vagyok, s azonkívül, hogy magam gazdagabb leszek sok új gondolattal, a gyerekeknek is többet nyújthatok. Az ember egy-egy ilyen nyár után fogékonyabb lesz a külvilág iránt, gyakorlatot szerez abban, hogy beleképzelje magát mások helyzetébe. Fontos ez a pedagógusnak. Ráadásul a végén már legalább ötven könyveimet tartalmaz a lista: ezeket sürgősen el kell olvasnom ... Vasvári G. Pál Kiállítótér mekbőlbib» Azonosság és eltérések Tavaszy Noémi grafikus- művész tárlata a Landler Jenő Művelődési Házban (IV., Elem u. 7.) tekinthető meg Budapesten július 17-ig. A szegedi Gulácsy- terem fogadja Polgár Csaba textilképeit és Szeme- reki Teréz kerámiáit a hónap végéig. Martsa István emlékkiállítása a fővárosi Fényes Adolf-teremben látható. Rajzi műfordítások Méltó figyelem, energiabőség és szorgalom jele, hogy Tavaszy Noémi három fontos jubileum alkalmából szerkesztette meg olaj pasztel lekkel és linóleummetszetekkel Ady, Bartók és Kodály sorozatát. Jellemző, hogy amikor Bartók-lapjait Szobon, Ko- dály-metszeteit Űjpesten mutatták, mutatják be, ő már Petőfi életművének rajzi műfordításain dolgozik, hiszen a halhatatlan költő 160 esztendeje született. Azonosságok és eltérések olyan mértékben adódnak a három grafikai ciklusban, ahogy Ady, Bartók, Kodály munkásságában is megfigyelhető. A Kodály-értelmezésben hallgathat leginkább Tavaszy Noémi saját néprajzi, népművészeti forrásaira. Ez a természetes feldolgozás, az ő rajzi módszere is egyben, nem Kodály művészetének kizárólagossága. Frappáns ötlet: Kodály nép- dalgyűjtéseit úgy kíséri nyomon grafikáival, hogy az adott vidék hímzésmotívumait idézi linóin. A Mátrai képek megformálásakor juhokat emel ki Vidróczki híres nyájából. Igen finom a Galántai táncok és a Kállaikettős értelmezése. Külön értéke e sorozatnak, hogy Kodály irodalmi feldolgozásainak is nyomába ered, így Petőfi, Ady, Garay János költészete is újjáéled a lapokon, nemcsak Kodály zenéje. A halhatatlan muzsikus idén lenne százesztendős. Van utókora is népünk kultúrára serkenő emlékezésében és Tavaszy Noémi jóvoltából rajzművészetünkben is. John Keats egy görög váza szemlélése közben, fedezett fel költészettel kifejezett törvényt: A Szép Igaz s az Igaz Szép kölcsönhatását. Polgár Csaba és Szemereki Teréz fák erezetét figyelő, növénytársulások formáit, színeit elemző tárgyai arra törekedMartsa István: Móricz Zsigmond (bronz) nek, hogy a téralkotás esztétikai rendezésével ezt a kettős harmóniát megteremtsék. Kettős harmónia Egy biztos: a hangulat, a közérzet jellemformáló tényező és az iparművészet egyszerre alakítja, építi a tér és a tudat kettős, külső és belső környezetét. S közben semmi erőlködés: a fölényes ízlés biztonsága uralkodik, teszi a hatást könnyeddé, kellemessé. Az, hogy a motívumokat illetően takarékosak és a színek határait a barna, szürke, fehér árnyalatokra korlátozzák, csak növelik a szem örömét, csak választékosságukat igazolják. Ritka, hogy keramikus és textilművész ilyen természetesen találkozzon egymással színben, formában és értékben. Egy minden részletében és összhatásában kerek és egészséges életmű szakadt meg váratlanul 1978-ban Martsa István halálával. Most. lenne hetvenéves. Villanyszerelő,-FIGYELŐ Évszakok. Igazságtalanság lenne, ha annyi pocskondiázás után nem szólnánk néhány jobb szót a Szeszélyes évszakok című sorozat legutóbbi összeállításáról, amely — hogy, hogy nem — tetszetősebbre sikerült elődeinél. Ki is lehet mondani azonnal, hogy miért: azért, mert itt-ott megcsillant benne az a sokat emlegetett képi humor. Tehát nem csak a megszokottan rutin ízű viccelődések követték egymást benne, hanem olykor-olykor a látványnak olyan csavarintá- sai is, amelyeken el lehetett, s el is kellett mosolyodni. Ott volt legjobb példának a Stúdió 82 °C című paródia. Hát ebben aztán Szuhay Balázs és szerzőtársa. Walter Béla éppen a kifigurázásra kiválasztott kulturális magazin sajátos eszközeinek felhasználásával mutatta be, milyen is le- het(ne) az a televíziós öngúny. Ahogyan előbb sorra vették a főcím után következő kínálatot. majd ahogyan a Baló György bozontos szemöldökű maszkjába bújt, illetőleg Képes András kígyómozdulatait mesterien utánzó Szuhay újrafogalmazta a műsorvezetői közhelyeket — mindez már önmagában is igen jól elszórakoztatta a szóban forgó, kedd estén kint jelentkező netnap nézőit. A betétek pedig még iobban! A gömbszínház vagy micsoda, aztán a svéd film kétértelműen egyértelmű végpoénja — hogy csak úgy kapásból idézzük emlékezetbe, mik is tűntek fel ebben a 82 Celsius- fokos Stúdióban. Száz (dicsérő) szónak is egy a vége: úgy tűnik, a Szabadság téri stúdiók háza táján eme képes humor gyakorlásához is akadna rejtett tartalék. Csak hát könnyebb s mindenképpen egyszerűbb egy viccecskét mikrofonba mondani, avagy egy úgynevezett villámtréfát amúgy, színháziasan lefényképezni, mintsem kiötleni s megvalósítani valamit a hajdani némafilmek avagy az újabb kori burleszkek modorában. S még egy kellemes észrevétel a Szeszélyes évszakokkal kapcsolatban. Föltűnően sok az új, az ismeretlennek tetsző szerzői név. Szuhay Balázs társát, Waiter Bélát említettük már, de Havasi Tamás, Me- ricske Zoltán és annak a mfl- sorzáró Természetvédelem című jelenetnek a szerzője. Mayer Béla szintén megérdemli, hogy tevékenységére fölfigyeljen az előfizető. Foglalkoztatásuk nyilván Szilágyi András szerkesztőnek köszönhető, aki. úgy látszik, elég bátor arra, hogy ne csak az úgynevezett hivatásos humoristáktól kérjen kéziratot, hanem más próbálkozókat is fölkaroljon. Hajók. A látvány szerepét emlegettük az imént — tehát azt, hogy vidítani nem csak a szájak jártatásával lehet —, s hadd jelezzük a következőkben azt, miszerint a tudományos ismeretterjesztésben is mily remekül lehet élni a filmszerűen mozgó képek szerepeltetésével. Itt van hivatkozási alapként A hajózás története című francia filmsorozat, amelynek eddig látóit részei is fényesen igazolták, hogv egy-egy korabeli életkép, maszkos-jelmezes illusztráció milyen jól megfér a legszakszerűbb magyarázatokkal. Emlékezzünk csak például a gályarabok embertelen élet- és — de keveset mond itt ez a szó — munkakörülményeit bemutató néhány perces fel vétel ré! Annak a torzonborz szakállas és félmeztelen férfinek a helyhez láncolt kínlódása egv egész tanulmánynál többet mondott el az elítéltek kínjairól. S ugyanígy messze több mint illusztráció ennek a kiváló sorozatnak más hasonló — mondjuk így: színészes — részlete is. Mellesleg, de örömmel mondva, az efféle megjelenítést a mi tévéseink is alkat mázzák olykor-olykor. A le geslegjobban mindenképpen Bokor Péter, aki a Századunk című sorozatában szokot' ilyen eljátszanivalókat beik tatni. A franciákéhoz hasonlt sikerrel. Akácz László mozigépész volt, szobrászművész lett: alkotásai fennma-. radtak köztereinken. Ferencet/ Béni tanítványa és eszményeinek őrzője volt egész életében. Emberként, szobrászként egyaránt helytállt: a munkásmozgalomban való részvételtől egészen a nagy művek sorozatáig. Munkácsy- díjjal és Érdemes művész címmel ismerték el eredményeit. Plasztikái szerepeltel? Velencében, Párizsban, Moszkvában. Koreában, Kínában, Vietnamban. Negyven köztéri szobrát állították fel az országban. | Bőség és szárnyalás Művészetének tág a keresztmetszete. Mintázott üvegfúvót, villanyszerelőt, kenyereslányt, alpinistát, öreg vietnami férfit, házmestert, szerelmespárt, mártíremlékművet, Vak Bottyánt, sárkány- ölöt, talpasokat: az élet és a történelem fontos figuráit, névtelenjeit, komoly és groteszk szituációkat. Igazán szépek, megoldottak portréi és állatszobrai, különösen a lovak. Nemhiába tartózkodott hosszabb ideig Bábolnán, számára élményt és tapasztalatot jelentett, itt fogalmazta meg ma is tartós értékűnek számítható bábolnai kis lovát, melyet 1952-ben mintázott. Szellemi fejlődésének fel- gyorsulását és hatékonyságát kísérhetjük figyelemmel életművének minden állomásán, amely egyszerre filozófiai, erkölcsi, társadalmi és szobrá- szi összegezés. Ezt a komplexitást hiánytalan gondolati és szakmai felkészültséggel ötvözte alkotó életének termő folyamatával, amely a bőség és az ellenőrzött szárnyalás jegyében haladt mindig előre. Losonci Miklós Milanóban Vendégjáték Olaszországi vendégszereplésre utazott a Magyar Állami Operaház 77 tagból álló balettegyüttese. Szirtes György igazgatóhelyettes vezetésével. A társulat a milánói Scalában Igor Sztravinszkij születésének 100 évfordulója alkalmából rendezendő ünnepi előadássorozaton vesz részt. Egymás után négy este — július 13- án, 14-én, 15-én és 16-án —. Sztravinszkij —Béjart Tavaszünnep című táncjátékát mutatja be. Az előadásokon a vendéglátó színház zenekara működik közre. Andrew Davis vezényletével.
