Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-13 / 162. szám

1983. JÜLIUS 13., KEDD Augusztus 20-ra készül el uz óvoda Döntöttek a felvételekről Az építők érzik a felelősséget A múlt héten született meg Százhalombattán az a döntés, ami bizonyára igen sok szü­fejeződött az óvodai felvételi kérelmek elbírálása, s a gyer­mekintézménybe felvett ki­lőnek megnyugvást hozott: be- I csínyek neve közismertté vált. Csikken® kilowattok Hazánk villamosenergla-termelésében a hatodik ötéves tervben évenként mintegy 38 milliárd kilowattóra előállítása szerepel. Ennek egy tekintélyes részét, 13 milliárdot a szántü­zelésű hőerőművek termelik. Tekintve, hogy a százhalombat­tai Dunamenti Hőerőmű berendezései gáztüzelésűek, így ki­használtsága alatta van teljesítőképességének. Jelenleg mint­egy 6 és fél milliárd kilowattóra szerepel az erőmű éves ter­vében. Ez azonban 1985-ig várhatóan 4,9 milliárdra csökken. A nagy teljesítményű berendezések a visszafogott termelés miatt szakaszosan üzemelnek, ezért karbantartásukra és rendszeres felújításukra a korábbinál lényegesen nagyobb gondot fordí­tanak. A Duna partján Amatőrfilmesek tábora A megyében rendezett ama- tőrfilm-S'zemléken a százha­lombattai felnőtt Montázs és a gyermek Mini-montázs szak­kör filmalkotásai is rendszere­sen szerepelnek. A mozgalom fellendítésére első ízben Száz­halombattán, a DKV csónak­házában amatörfilmes ifjúsági tábort szerveztek június 28. éi július 4-e között. A rendezők — a Barátság Művelődési Ház, a Pest me­gyei Művelődési Központ, a városi tanács művelődési osz­tálya, valamint a Népművelési Intézet — a megye felsőta­gozatos tanulóinak (10—15 éves korig) biztosította ezt az egyhetes lehetőséget, ahol a negyven részvevő gyerek elsa­játíthatta az amatőrfilmezés technikáját, és bizonyos jár­tasságokra, elméleti ismere­tekre is szert tehetett. A gye­rekek megismerkedtek a ka­mera kezelésével, a schwen- kekkel, a montázsasztallal, a trükkfelvételek készítésével, a fény—árnyék kifejezésének, mondanivalót erősítő szerepé­vel, s összességében alkalmuk nyílt kreatív képességeik ki­bontására, megnyilatkozására, látáskultúrájuk fejlesztésére. Az elméleti foglalkozásokat olyan szakemberek irányítot­ták, mint például Raffai Anna dokumentumfilm-rendező. A gyakorlati foglalkozásokat a Montázs filmkör nagy gya­korlattal rendelkező filmesei, Szamosi Gyula és Gyöngy Kálmán vezették. A szabad időben játékokat és kirándulásokat szerveztek Szentendrére, Leányfalura. Nem hiányozhatott a prog­ramból a tábortűz és a sza- lonnasütás sem. Egy hét alatt természetesen nem lehet az amatőrfilmezés minden fogását, titkát ellesni, megtanulni. Nem is ez volt a tábor célja, hanem az, hogy híveket szerezzenek az ama- tőrfilmezésnek, hogy megsze­rettessék ezt a hasznos hobbyt a fiatalokkal. A tábornak akkor lenne iga- ián haszna, ha a részvevők a szerzett ismereteket a lakóhe­lyükön tovább tudnák adni, kamatoztatni és gyarapítani. Erre viszont az adott lakóhely művelődési szakembereinek kellene figyelniük, s megadni a lehetőséget a továbblépés­hez. A felvételi társadalmi bizott­ság ezúttal nem volt túlságo­san nehéz helyzetben, mert két vállalati óvoda mellett öín hely sorsáról iudott dönteni. Pontosabban: a hatszáz hivatalos helyre 729 gyermeket vettek fel. — összesen 287 gyermeket szerettek volna első ízben óvodába beíratni — magyaráz­za Tüske László, a városi ta­nács művelődési-testnevelési és sportosztályának vezetője. — Közülük 269 hároméves gyermeket fel is tudtunk ven­ni. — Kimaradt tehát tizen­nyolc .. — Ezek közül 13 gyermek kérelmét azért kellett vissza­utasítani, mert még nem töl­tötték be a harmadik életévü­ket, ők azonban maradnak a bölcsődében, tehát szüleiknek elhelyezésük nem okoz gon­dot. öt gyermeket pedig azért nem vettünk fel az óvodáha. mert az édesanyák még gyesen vannak. > — Mennyire lesznek zsúfol­tak az óvodák? — Egy-egy gyermekintéz­mény kihasználtsága majd 122 százalékos. Gondot legfeljebb egyetlen do­log okozhat. Nevezetesen az. ha nem készül el időben a Pannónia lakótelepen a most, épülő óvoda. Itt ugyanis 177 gyermeket terveztünk elne- lyezni szeptembertől. — Kin múlik? — A 26-os Állami Építőipa­ri Vállalat a kivitelező. ígére­tük szerint augusztus 20-án átadják az óvodát. De, ha nem... Nos, erre egyelőre ne is gondoljunk. Az építők bizonyára érzik a fe­lelősséget, azt, hogy 177 csa­lád — közvetve pedig a város közvéleménye — várja el tő­lük, joggal a határidő korrekt betartását. SZÁIÜAJ0MBATTAI ■Toilhegyenb SZAZtíAUDMBATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Garázsok készülnek Százhalombattán a gépko­csi-tulajdonosok száma meg­haladja már az 1300-at, leg­többjüknek azonban nincs ga­rázsa. Az elmúlt esztendőben ezért kezdtek hozzá — garázs­szövetkezetbe tömörülve — az autótárolók építéséhez. A ké­pen is látható munkálatok jól haladnak. A déli városrészben ikergarázsok épülnek. Városkalauz Az iparosítás hőskoráról tódott az V-ös és a VI-os szá­mú 150 megawattos blokk sze­relési munkája. Ezek voltak Magyarországon a legnagyobb erőművi blokkok. Mindkét üzem telepítésénél nagymér­tékben alkalmazták a külön­böző gépegységek, berendezé­sek szabadtéri telepítését. Csak a legkényesebb gépek és mű­szerek kerültek könnyűszerke­zetes épületbe, illetve tető alá. Ez a nyitott telepítési mód egy­ben feszítettebb és precízebb szakmai munkát is igényelt az építőktől. Az időjárás viszon­tagságait is el kellett viselniük. Télen sokszor a 15—20 fokos hideggel és a 80—100 kilométer erősségű széllel, nyáron pedig 30—32 fokos meleggel dacolva folyt a megfeszített munka. Ferenczi Illés A két nagy építkezés terü­letén 1961-től dolgozó beruhá­zási párt- és KISZ-bizottság 1934. április 1-én különvált. Ettől kezdve mindkét üzem építési területén önálló hatás­körű szervezetek működtek. A DKV beruházási pártbi­zottságának Német Gyula, KISZ-bizottságának pedig Me­zei Lajos lett a titkára, aki egyben a KISZ-védnökség! fel­adatokat is ellátta. Gabányi Lajos, a KISZ-bizottság titká­ra pedig Piszter István lett, aki szintén ellátta a KISZ- védnökségi teendőket. A ké­sőbbi években a Hőerőmű be­ruházást pártbizottságának tit­kára Komáromi János, a KISZ- bizottság titkára Béres Már­ton, a szakszervezeti bizottság titkára pedig Csorna Antal lett a Hőerőmű építési területén. Az említett politikai s tár­sadalmi szervek említésre mél­tó segítséget nyújtottak a mos­toha körülmények felszámolá­sában, az anyagellátást gátló körülmények elhárításában, a beruházást és az üzemindítá­sokat segítő társadalmi mun­kaakciók szervezésében. Az olajfinomító beruházásán 1965-ben építőtábor létesült, akárcsak, az erőműnél 1962- ben. A táborban 800 fiatal 19 ezer munkaórát dolgozott. A vasárnapi társadalmi munka­akciók során pedig 20 ezer 500 munkaórában segítette az épít­kezés gyorsítását mintegy 2500 ifjúmunkás. Bányai Pál vasbetonszerelő ifjúsági bri­gádja éppen úgy, mint Nyá- mojci Sándor ifjúsági építő­szociális gondozás intézmé­nyével, illetve a különböző segélyek rendszeres kiutalásá­val. Jelenleg Százhalombattán 12 egyedül élő idős beteg em­bert ápolnak otthonában, ti­zenhatot pedig állandó ösz- szegű segéllyel támogatnak. Ezenkívül több mint százhu- szan részesülnek esetenkénti rendkívüli segélyben. Valljuk be őszintén, oly­kor feledékenyek vagyunk, s ez nemegyszer bosszúsá­got okoz. Elhagyunk, ottfe­lejtünk, egyszóval elveszí­tünk sok mindent: fontos, hasznos vagy értékes tár­gyainkat, s a továbbiakban már csak a becsületes megtalálóban bizakodha­tunk: illetékes helyre el­juttatva visszaszármaztatja nekünk a keresgélt tárgyat lett légyen az pénztárca, magnósrádió vagy horgász­bot. Szerencsére mindig akad becsületes megtaláló s az illetékes helyen is lel­kiismeretes emberek ülnek, akik miután azonosíttatják az elkallódott holmit, rö­vid úton vissza is szolgál­tatják. Furcsa módon azonban akadnak, akik ezt az igen jó gyakorlatot, azt ne mondjuk, mechanizmust egészen sajátos célra hasz­nálják fel. ímé: a becsüle­tes megtaláló a város túlsó végéből betol egy kerék­párt a tanácsházára. A ta­lált tárgyak ügyintézője annak rendje és módja sze­rint felveszi a jegyző­könyvet, négypéldányos el­ismervényt körmöl, nyil­vántartásba veszi az ada­tokat, iktat és irattároz, majd a megtalálót egy bi­zonyos idő teltével értesíti, hogy ideiglenes megőrzésre átveheti, egy év teltével pedig véglegesen birtokba veheti a talált kerékpárt. S mindez töri én; a egy ócska, használhatatlan ke­rékpárral. Amit egykori tulajdonosa egyszerűen csak kidobott az utcára, az árnknartra. Ezek után a talált tár­gyak kezességét joggal le­hetne a MÉH szállítójának nevezni, s munkáját vala­miféle lakossági szolgálta­tásnak is minősíteni. Az utóbbi években behozott, több tucatnvi ócska bicikli persze aligha érdemli az eddigi gyakorlat szerinti i-ikiismeretes adminisztrá­ciót. Névjegykártya, meghívó és plakát Sokszorosítók a városban Új, modern gépekkel dolgoznak Az 1960-as évek közepén nagyszabásúi társadalmi munka segítette a DKV építését. Az egykori felvétel az önkéntes munkások egy cso­portját örökítette meg. Százhalombattán a DHV ba­rakképületeinek egyikében te­lepedett meg a Gelka Válla­lat sokszorosító üzeme, mely rövid ittléte alatt máris a város sajátos nyomdá­jává vált. Az üzem tucatnyi dolgozója elsősorban a vállalat nyomtat­ványait állítja elő. különböző kiadványokat és prospektuso­kat, emellett azonban alkal­muk nyílt a városi megrende­léseknek is eleget tenni. Az elmúlt esztendőben a Gelka- nyomda technikai felszereltsé­ge ugrásszerűen megnöveke­dett, új és modern gépekkel és berendezésekkel optimális színvonalú nyomdatermékeket képesek produkálni. Ez is in­dokolta azt a változtatást, amit a közeljövőben — egészen pon­tosan szeptembertől — szándé­koznak bevezetni. Eddig ugyanis az üzem Tótfalusi Kis Miklós szocialista brigádja többnyire társadalmi munká­val segítette a város számos — és elsősorban közművelődési — intézményét, gyorsan és persze grátisz előállítva meg­hívókat, műsorfüzeteket, kü­lönböző tájékoztatásokat. Túl ezen nem vállalhattak egyéb nyomdai szolgáltatást. — Szeptembertől azonban — tájékoztat Túri Attila, a sokszorosító üzem vezetője — bármiféle megrendelést felvehetünk. — Mi indokolta ezt a vál­tozást ? — Tekintve, hogy berende­zéseink színvonala igen kor­szerű. kapacitásunk pedig ki­használatlan. vállalatunk úgy döntött, hogy a belső nyomtat­ványszükséglet kielégítésén túl, akár közületektől, akár magánszemélytől vállalhatunk munkát — Nevezhetjük ezt szolgál« tatásnak ? — Természetesen, hiszen megfelelő árjegyzék alap ián, s megrendeléseknek eleget téve dolgozunk. — Mi tartozik szolgáltatásuk körébe? — Szinte minden. Hamaro­san kapunk egy korszerű sze­dő-írógépet, melynek birtoká­ban bármilyen típusú nyom­dai terméket elő tudunk állí­tani. Gondolok itt a plakátok­ra ugyanúgy, mint az esküvői és egyéb meghívókra névjegy- kártyákra, prospektusokra, sőt, ha igény van rá, fűzött kiadványok, üzemi híradók kinyomta­tására is váliaikozhatunk. Mindezt persze, pénzért — amint említettük —, hivatalos árjegyzék alapján. S most már majd a város intézményeinek is, mindazoknak, akik eddig a nyomdászkollektíva társadal­mi munkájának gyümölcse­ként jutottak hozzá a tájékoz­tató kiadványokhoz. Lehet ugyan, hogy ez pillanatnyilag kellemetlenebből érinti, fő­ként a kulturális létesítmé­nyek költségvetését, de vall­juk be így korrektebb. Az mindenesetre örvendetes, hogy a lakosságnak eze.iiúl nem a fővárosban, vagy a környék nagy településein kell igény­be venniük a nyomdai szolgál­tatásokat. Az oldalt Irta: Tamási István Fotó­Győrik János brigádja, vagy a Márton ács­brigád és a többiek neve fo­galommá váltak ezekben az években Százhalombattán. A néphadsereg egyik mű­szaki alakulatának katonái, akik szinte a kezdettől részt vettek a két üzemóriás épít­kezésén, ugyancsak bizonyítot­ták, hogy a munkában is de­rekasan helyt tudnak állni. A földmunkáknál, a gépek kezelésénél, szereléseknél szak­emberként dolgoztak a kato­nafiatalok. Az 1966-os év ki­emelkedő eseménye volt a Hő­erőműnél a IV. számú, 150 me­gawattos teljesítményű gép­egység (december 7.), az olaj- finomítónál pedig a propános bitumenmentesítő üzem terme­lésbe állítása (szeptember 27.). Közben az erőműnél folyta­Gcndozás és segély Felkarolják az Időseket Bár igen gyakran emlege­tik Százhalombattát a fiatalok városa megkülönböztető név­vel, utalva arra, hogy a mo­dern település lakóinak átlag- életkora nem éri el a har­mincat, idős emberek azért itt is szép számmal élnek. Jó­részt az Óvárosban, keveseb­ben a dunafüredi részben. S közöttük is akad sajnos, aki mindennapjait a magánnyal kénytelen megosztani. Az egyedül élő, gyakran beteg, s idős emberek felkarolása ter­mészetesen társadalmi ügy, s ezt szorgalmazza a Vöröske­reszt városi szervezete, vala­mint a tanács egészségügyi osztálya is. Elsősorban a házi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom